| Töltsd le és telepítsd a nélkülözhetetlen betűtípusokat(s) Hogy megtekinthesd a Szanszkritot annak teljes fényében Olvass Transzliteráció (2) (magyar) hogy teljes mértékben átlásd a transzliterációs rendszert |
Abhinavagupta - Paramārthasāra (Paramarthasara) Stanzák 71-74 - Nem-duális kashmiri Shaivizmus
Normál fordítás
|
Bevezetés
A Paramārthasāra folytatódik további négy stanzával. Ez a tizennyolcadik stanza-csoport, ami a teljes szöveget alkotó 105 stanzából négyet fed le.
Természetesen, mellékelem az eredeti stanzákat, amiket Yogarāja kommentál. Valamint írni fogok elég sok megjegyzést, hogy az átlagos olvasó számára is annyira érthetővé tegyem a könyvet, amennyire csak lehetséges.
Yogarāja Szanszkritja sötétzöld színnel jelenik meg, míg Abhinavagupta eredeti stanzái sötétvörösek. Emellett, a transzliteráción belül, az eredeti stanzák barnák, Yogarāja kommentárja viszont fekete. A fordításban szintén, Abhinavagupta eredeti stanzái, vagyis a Paramārthasāra zöld és fekete betűkkel szerepelnek, míg Yogarāja kommentárja tartalmaz fekete és vörös szavakat is.
Olvasd a Paramārthasāra-t és tapasztald meg a Legfőbb Ānanda-t vagy Isteni Gyönyört, kedves Śiva.
Fontos: Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) hasonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.
71. Stanza
एवंविधस्य ज्ञानिनो नियतचर्यां परामृशन्नाह
मदहर्षकोपमन्मथविषादभयलोभमोहपरिवर्जी।
निःस्तोत्रवषट्कारो जड इव विचरेदवादमतिः॥७१॥
मदो देहप्रमातृताभिमानो हर्षोऽलब्धस्य लाभात्प्रमोदः कोपः क्रोधो मन्मथः सम्भोगाभिलाषो विषाद इष्टवियोगान्मूढत्वं भयं शत्रोः सिंहव्याघ्रादेर्वा दरो लोभः कार्पण्यं मोहो भूतेष्वात्मात्मीयभावः — इत्येतान्देहसंस्कारप्रत्यवमर्शान्मध्ये मध्ये समायातानपि सर्वं ब्रह्मास्मीति परिवर्जयत्यविकल्पकसंविद्रूपानुप्रवेशेन स्वात्मप्रत्यवमर्शशेषीभूतान्सम्पादयति। तथा निर्गतः स्तोत्रवषट्कारेभ्यो यः स एवं स्तुत्यस्य व्यतिरिक्तस्याभावान्न तस्य स्तोत्राद्युपयोगो नापि वषडादिमन्त्रसंश्रयो भिन्नस्य देवताविशेषस्य विरहात्केवलं स जड इव विचरेदवादमतिरिति। पूर्णत्वादाकाङ्क्षाविरहाच्चोन्मत्त इवेतिकर्तव्यतारूपे शास्त्रीये कर्मणि प्रमाणोपपन्ने वा प्रमेयसतत्त्वे प्रमातृभिः सहेदमुपपन्नमिदं नेति विचारबहिष्कृतबुद्धिर्नापि स्वात्मन्युपदेशमपेक्षते परानुपदेष्टुं वा प्रमेयमुपन्यस्यति — इति दान्तप्रायो भूत्वा सर्वं ब्रह्मावलोकयन्क्रीडार्थं विहरेदेव — इति जडत्वेन निरूपितः॥७१॥
Evaṁvidhasya jñānino niyatacaryāṁ parāmṛśannāha
Madaharṣakopamanmathaviṣādabhayalobhamohaparivarjī|
Niḥstotravaṣaṭkāro jaḍa iva vicaredavādamatiḥ||71||
Mado dehapramātṛtābhimāno harṣo'labdhasya lābhātpramodaḥ kopaḥ krodho manmathaḥ sambhogābhilāṣo viṣāda iṣṭaviyogānmūḍhatvaṁ bhayaṁ śatroḥ siṁhavyāghrādervā daro lobhaḥ kārpaṇyaṁ moho bhūteṣvātmātmīyabhāvaḥ — Ityetāndehasaṁskārapratyavamarśānmadhye madhye samāyātānapi sarvaṁ brahmāsmīti parivarjayatyavikalpakasaṁvidrūpānupraveśena svātmapratyavamarśaśeṣībhūtānsampādayati| Tathā nirgataḥ stotravaṣaṭkārebhyo yaḥ sa evaṁ stutyasya vyatiriktasyābhāvānna tasya stotrādyupayogo nāpi vaṣaḍādimantrasaṁśrayo bhinnasya devatāviśeṣasya virahātkevalaṁ sa jaḍa iva vicaredavādamatiriti| Pūrṇatvādākāṅkṣāvirahācconmatta ivetikartavyatārūpe śāstrīye karmaṇi pramāṇopapanne vā prameyasatattve pramātṛbhiḥ sahedamupapannamidaṁ neti vicārabahiṣkṛtabuddhirnāpi svātmanyupadeśamapekṣate parānupadeṣṭuṁ vā prameyamupanyasyati — Iti dāntaprāyo bhūtvā sarvaṁ brahmāvalokayankrīḍārthaṁ viharedeva — Iti jaḍatvena nirūpitaḥ||71||
Az Én egy ilyen Ismerőjének (evaṁvidhasya-jñāninaḥ) szokásos (niyata) viselkedésével (caryām) kapcsolatosan (parāmṛśan), (Abhinavagupta) azt mondta (āha):
Kerüli (parivarjī) az önteltséget (mada), valami olyan megszerzésének örömét, amit korábban nem ért el (harṣa), haragot (kopa), szexuális vágyat (manmatha), csalódást (viṣāda), félelmet (bhaya), kapzsiságot (lobha) (és) káprázatot (moha), az, ki szabad a Vaṣaṭ kiáltásától --egy dicsőítést jelző indulatszó-- (mit kiejtenek, miközben recitálnak különböző) himnuszokat (niḥ-stotra-vaṣaṭ-kāraḥ), különböző irányokban mozog (vicaret), mintha (iva) (ő) egy élettelen létező --érzéketlen, tompa-- (jaḍaḥ) volna, beszéd és intelligencia nélkül (a-vāda-matiḥ)||71||
"Mada" --szó szerint önteltség-- (madaḥ) a tévképzet --önteltség, büszkeség-- (abhimānaḥ) miszerint a test (deha) (valódi) szubjektivitás --valódi Szubjektum-- (pramātṛtā). "Harṣa" (harṣaḥ) valami olyan megszerzésének (lābhāt) öröme (pramodaḥ), amit (korábban) nem ért el (alabdhasya). "Kopa" (kopaḥ) a harag (krodaḥ). "Manmatha" (manmathaḥ) a vágy (abhilāṣaḥ) a szexuális egyesülésre (sambhoga). "Viṣāda" --szó szerint csalódottság-- (viṣādaḥ) a káprázat (mūḍhatvam), ami a kedvestől (iṣṭa) való elkülönöltség miatt jön létre (viyogāt). "Bhaya" (bhayam) a félelem (daraḥ) egy ellenségtől (śatroḥ) vagy (vā) egy oroszlántól, egy tigristól és így tovább (siṁha-vyāghra-ādeḥ). "Lobha" (lobhaḥ) a kapzsiság (kārpaṇyam). "Moha" --szó szerint káprázat, homály-- (mohaḥ) az állapota (bhāvaḥ) a "(más) létezőkkel kapcsolatos (bhūteṣu... iti) én és enyém (ātma-ātmīya)" (érzetének). Ő kerüli (parivarjayati), (tapasztalván azt, hogy) "Én vagyok (asmi) maradéktalanul (sarvam) Brahma (brahma... iti)", eme (fent említett állapotokat) (etān), amik visszatérnek hozzá (samāyātān api) időröl időre (madhye madhye), az ő (korábbi) testhez tartozó (deha) látens benyomásainak (saṁskāra) emlékei --ébersége, kapcsolata-- miatt (pratyavamarśāt), (és), a Tiszta Tudatosság (saṁvid), vikalpa-mentes --vikalpa-tól vagy hamis képzettől szabad-- (avikalpaka) természetébe (rūpa) való belépésen keresztül (anupraveśena), ő (ezeket az állapotokat) valami olyanná formálja (sampādayati), mint ami megmarad (śeṣībhūtān) saját (sva) Énje (ātma) emléke vagy éberségeként (pratyavamarśa).
Hasonlóan (tathā), ("niḥstotravaṣaṭkāra" azt jelenti) "ő (saḥ), aki (yaḥ) szabad (nirgataḥ) a Vaṣaṭ --egy dicsőítést jelző indulatszó-- (vaṣaṭ) (mit kiejtenek, miközben recitálnak különböző) himnuszokat (stotra), hangoztatásától (kārebhyaḥ)". Így (evam), valami elkülönültként dicsőítendő (stutyasya vyatiriktasya) hiánya miatt (abhāvāt), számára nincs haszna (na tasya... upayogaḥ) a dicsőítés himnuszainak (stotra) és így tovább (ādi), és ő nem (na api) egy menedékhelye (saṁśrayaḥ) a mantra-knak (mantra) (, mint) "Vaṣaṭ" (vaṣaṭ), stb. (ādi), mivel nincs (virahāt) kimondott (viśeṣasya) istenség (devatā), mi különbözne (tőle) (bhinnasya)". Ő (saḥ) csupán (kevalam) "mozog különböző irányokban (vicaret), mintha (iva) (ő) élettelen létező --érzéketlen, tompa-- (jaḍaḥ) volna beszéd és intelligencia nélkül (a-vāda-matiḥ iti)".
Az (ő) Teljessége (pūrṇatvāt) és (ca) vágytalansága miatt (virahāt-ākāṅkṣā), (ő úgy néz ki,) mint (iva) egy őrült ember (unmattaḥ), ítéletektől (vicāra) mentes (bahiṣkṛta) intellektussal (buddhiḥ), (mint) ez (idam) jó (upapannam), ez (idam) nem (na... iti)" az szövegekkel kapcsolatos tettek tekintetében (śāstrīye karmaṇi), mint amit szükséges megtenni bizonyos helyzetekben (itikartavyatā-rūpe) vagy (vā) helyes (tett) (valami) (más) érvényes bizonyíték --következtetés vagy közvetlen tapasztalás-- szerint (pramāṇa-upapanne), beleértve (saha) azokat is, akik érvényes ideájuk van (pramātṛbhiḥ) valami olyan természetével kapcsolatosan , amit bizonyítani kellett (prameya). (Ő) nem (na api) keres (apekṣate) tanítást (upadeśam), mi saját Énjéhez kapcsolódik (sva-ātmani), és nem (vā) utasít el (upanyasyati) egy témakört, ami azért kerül megvitatásra (prameyam), hogy más embereket (parān) taníthasson (upadeṣṭum). Ebben az értelemben (iti), főleg (prāyaḥ) visszafogott (dānta) életet élve (bhūtvā), ő vándorol (viharet eva) az (isteni) Játék (krīḍā) kedvéért (artham), miközben mindent (sarvam) Brahma-ként (brahma... iti) lát (avalokayan). (Ez a fajta viselkedés) úgy értelmezett és jelzett (nirūpitaḥ), mint ami élettelen (jaḍatvena)||71||
Jelenleg még kifejtések nélkül
72. Stanza
एवमपि परिवर्ज्यमानेनापि मदादिवर्गेण वयमिव ज्ञानी सति शरीरे किमिव न स्पृश्यते — इत्यत्र कारणमाह
मदहर्षप्रभृतिरयं वर्गः प्रभवति विभेदसम्मोहात्।
अद्वैतात्मविबोधस्तेन कथं स्पृश्यतां नाम॥७२॥
समनन्तरकारिकाव्याख्यातो मदादिवर्गोऽयं विभेदसम्मोहादित्यात्मात्मीयरूपो यो विभेदसम्मोहोऽपूर्णत्वख्यातिस्ततः प्रभवति पशुप्रमातृभ्यो द्वैतभ्रान्त्या हेयोपादेयतया समुत्पद्यते। यः पुनः सर्वं ब्रह्मास्मीति परमाद्वयात्मबोधः प्रकृष्टज्ञान्याकाशकल्पः स तेन मदादिवर्गेण कथं नाम स्पृश्यतां केन प्रकारेणाबिलीक्रियतां भिन्नं वस्तु भिन्नस्य हि कदाचित्स्वरूपमर्पयतां ब्रह्मभूतत्वेन गृहीतो मदादिवर्गो ब्रह्मभूतस्य ज्ञानिनः समानजातेः कथं विरोधाय स्यात् — इति॥७२॥
Evamapi parivarjyamānenāpi madādivargeṇa vayamiva jñānī sati śarīre kimiva na spṛśyate — Ityatra kāraṇamāha
Madaharṣaprabhṛtirayaṁ vargaḥ prabhavati vibhedasammohāt|
Advaitātmavibodhastena kathaṁ spṛśyatāṁ nāma||72||
Samanantarakārikāvyākhyāto madādivargo'yaṁ vibhedasammohādityātmātmīyarūpo yo vibhedasammoho'pūrṇatvakhyātistataḥ prabhavati paśupramātṛbhyo dvaitabhrāntyā heyopādeyatayā samutpadyate| Yaḥ punaḥ sarvaṁ brahmāsmīti paramādvayātmabodhaḥ prakṛṣṭajñānyākāśakalpaḥ sa tena madādivargeṇa kathaṁ nāma spṛśyatāṁ kena prakāreṇābilīkriyatāṁ bhinnaṁ vastu bhinnasya hi kadācitsvarūpamarpayatāṁ brahmabhūtatvena gṛhīto madādivargo brahmabhūtasya jñāninaḥ samānajāteḥ kathaṁ virodhāya syāt — Iti||72||
Emellett (evam api), "eme Ismerője az Énnek (jñānī), míg fizikai teste létezik (sati śarīre), miért (kim iva) nem (na) érintett (spṛśyate), ahogy a mi esetünkben (vayam iva), az önteltség (mada), stb. (ādi) csoportjával (vargeṇa), ami feloldódott vagy elkerült (parivarjyamānena api... iti)?". (Abhinavagupta) azt mondta (āha), hogy ennek (atra) oka (kāraṇam):
Eme (ayam) csoport (vargaḥ), kezdve (prabhṛtiḥ) az önteltséggel (mada), annak örömével, mi valami olyan eléréséből származik, ami korábban nem volt megszerezve (harṣa), (stb.) a különbözőség (vibheda) zavarodottságából (sammohāt) tárul fel (prabhavati). (Bár, annak esetében,) aki birtokolja a Tudást, minek esszenciája (ātma) (a legfőbb) nem-dualitás (advaita), hogyan (katham) lehetne (ő) érintett vagy befolyásolt (spṛśyatām nāma) e (csoport) által? (tena)||72||
"Vibhedasammoha" --szó szerint a különbözőség zavarodottsága-- (vibhedasammohaḥ) (vagy) tudatlanság az egyén saját Teljességéről (az) (a-pūrṇatva-khyātiḥ), ami az "én és enyém (ātma-ātmīya)"-ből áll (rūpaḥ), (ezért) "eme (ayam) csoportja (vargaḥ) az önteltségnek (mada) stb. (ādi), a különbözőség (vibheda... iti) zavarodottságából (tárul fel) (sammohāt), ahogy az ki lett fejtve (vyākhyātaḥ) az előző (samanantara) aforizmában --71. versszak-- (kārikā). Eme (különbözőség zavarodottságából) (tatas), (ez a csoport, mi kezdődik önteltséggel, örömével annak, hogy eléretik valami korábban nem megszerzett. stb.) feltárul (prabhavati), azaz kivirágzik (samutpadyate) a korlátolt individuum számára (paśu-pramātṛbhyaḥ), mint a dualitás (dvaita) zavara (bhrāntyā), (azzal kapcsolatos gondolat) formájában, hogy mi elfogadandó és mi megvetendő (heya-upādeyatayā).
Bár (punar), (annak esetében), aki (saḥ-yaḥ) felsőbbrendű (prakṛṣṭa) Ismerője az Énnek (jñānī), hasonlatos (kalpaḥ) az éterhez (ākāśa) (és) birtokolja a Tudást (bodhaḥ), minek esszenciája (ātma) a legfőbb (parama) nem-dualitás (advaya), (mi megjelenik, mint tapasztalata annak, hogy) "Én (asmi) maradéktalanul (sarvam) Brahma vagyok (brahma... iti)", hogyan (katham) lehetne (ő) érintett az önteltség (nāma spṛśyatām), stb. (ādi) csoportja által (tena... vargeṇa)? (Más szavakkal,) milyen módon (kena prakāreṇa) lehetne ő zavarodott (ābilī-kriyatām) (eme csoport miatt)? Mivel (hi) egy valóság (vastu), ami különbözik (bhinnam), sohasem képes felkavarni --mozgásra bírni, hatással lenni-- (kadācid... arpayatām) esszenciális természetét (svarūpam) (egy másik) dolognak, ami (szintén) különböző (bhinnasya). (Ám) az Én Ismerőjének esetében (jñāninaḥ), aki Brahma-vá (brahma) vált (bhūtasya), az önteltség (mada), stb. (ādi) csoportja (vargaḥ) úgy tapasztalt (gṛhītaḥ), mint ami (bhūtatvena) (szintén) Brahma (brahma). Mivel, mindkettő --Brahma és az önteltség, stb. csoportja-- ugyanolyan (samāna-jāteḥ), hogyan (katham) képes (az önteltség, stb. csoportja) ellentét (virodhāya... iti) lenni (tehát) (syāt)? ||72||
Jelenleg még kifejtések nélkül
73. Stanza
बाह्यस्तवनहवनवर्गोऽपि द्वैतसमाश्रय एव न तस्य परितोषायालम् — इत्याह
स्तुत्यं वा होतव्यं नास्ति व्यतिरिक्तमस्य किञ्चन च।
स्तोत्रादिना स तुष्येन्मुक्तस्तन्निर्नमस्कृतिवषट्कः॥७३॥
स्तुत्यं किञ्चिद्देवतारूपं होतव्यं वा किञ्चिज्ज्ञानिनोऽद्वयबोधरूपस्य न व्यतिरिक्तं भिन्नरूपं विद्यते यत्स्तूयते हूयते वा — इति। नापि कर्तव्यमित्येवंरूपतया च स्तोत्रादिना स आत्मज्ञः परितोषं यात्यभेदबोधसम्भोगेन हि नित्यानन्दमयत्वात्कृत्रिममानन्दं नाद्रियते तस्मान्निर्गतो नमस्कृतिवषट्केभ्यो यः स एव मुक्तो वेदान्तेषु एवंस्तुतः — इति॥७३॥
Bāhyastavanahavanavargo'pi dvaitasamāśraya eva na tasya paritoṣāyālam — Ityāha
Stutyaṁ vā hotavyaṁ nāsti vyatiriktamasya kiñcana ca|
Stotrādinā sa tuṣyenmuktastannirnamaskṛtivaṣaṭkaḥ||73||
Stutyaṁ kiñciddevatārūpaṁ hotavyaṁ vā kiñcijjñānino'dvayabodharūpasya na vyatiriktaṁ bhinnarūpaṁ vidyate yatstūyate hūyate vā — Iti| Nāpi kartavyamityevaṁrūpatayā ca stotrādinā sa ātmajñaḥ paritoṣaṁ yātyabhedabodhasambhogena hi nityānandamayatvātkṛtrimamānandaṁ nādriyate tasmānnirgato namaskṛtivaṣaṭkebhyo yaḥ sa eva mukto vedānteṣu evaṁstutaḥ — Iti||73||
(Abhinavagupta) azt mondta (a 73. versszakban), hogy (iti āha) még (api) a külső (bāhya) imák (stavana) (és) áldozatok (havana) csoportja (is) (vargaḥ), lévén azok menedékhelye (samāśrayaḥ eva) a dualitásnak (dvaita), sem (na) képes (alam) boldoggá tenni őt (tasya paritoṣāya):
Az ő esetében (asya), nincs (na-asti) semmi (kiñcana) imádnivaló (stutyam) vagy (vā) áldozatokkal dicsőítenivaló (hotavyam), ami különbözne (tőle) (vyatiriktam), és őt a himnuszok, stb. (stotra-ādinā) sem boldogítják (ca... saḥ tuṣyet). Ezért (tad), a Felszabadult létező (muktaḥ) szabad hódolattól és "vaṣaṭ-ok"-tól --dicsőítő kiáltások--(nis-namaskṛti-vaṣaṭ-kaḥ)||73||
Az Én Ismerőjének esetében (jñāninaḥ), kinek természete (rūpasya) a nem-duális (advaya) Tudás (bodha), nincs semmi (kiñcid... kiñcid... na... vidyate), mit dicsőíteni lehetne (stutyam) --azaz egy istenség (devatā) formája (rūpam) vagy (vā) imádni áldozatokkal (hotavyam), ami "vyatiriktam" (vyatiriktam) (vagy) (tőle) különböző (bhinna-rūpam). (Dióhéjban, "nincs semmi) (yad) ami imádott (stūyate) vagy (vā) dicsőített áldozatokkal (egy ilyen felszabadult személy által) (hūyate... iti)".
Az Én (ātma) Ismerőjét (saḥ... jñaḥ) nem (na api... ca) boldogítják (paritoṣam yāti) himnuszok (stotra-ādinā), stb. a "kötelességek" (kartavyam iti) kategóriájában (evaṁrūpatayā), mert (hi) őt boldogítja (sambhogena) a nem-duális (abheda) Tudás (bodha), lévén ő telve van (mayatvāt) az örök (nitya) Gyönyörrel (ānanda), ő nem (na) szentel figyelmet (ādriyate) a kreált (kṛtrimam) gyönyörnek (ānandam), (mi azoknak a himnuszoknak a recitálásából származik). Ezért (tasmāt), ő (saḥ) bizonyosan (eva) van dicsőítve (evam-stutaḥ), mint Felszabadult létező (muktaḥ), a Vedānta filozófiával foglalkozó szövegekben (vedānteṣu), ki (yaḥ) szabad (nirgataḥ) hódolattól és és "vaṣaṭ-ok"-tól --dicsőítő kiáltások-- (namaskṛti-vaṣaṭkebhyaḥ... iti)||73||
Jelenleg még kifejtések nélkül
74. Stanza
न च तस्य भिन्नेन देवगृहेणोपयोगः स्वशरीरमेवात्मदेवताधिष्ठानं संविदाश्रयो वा नान्यः कश्चित् — इति नो भिन्नं देवगृहमस्य — इत्याह
षट्त्रिंशत्तत्त्वभृतं विग्रहरचनागवाक्षपरिपूर्णम्।
निजमन्यदथ शरीरं घटादि वा तस्य देवगृहम्॥७४॥
तस्य ज्ञानिनो निजः परकीयो वा देह एव देवतावेश्म स्वात्मदेवताया भोग्याधारत्वात्। बाह्यस्तु मेर्वादिप्रासादस्तदा देवगृहीभवति यदा गुरुणा शरीरव्याप्त्या षट्त्रिंशत्तत्त्वकलनरूपया परिकल्पितः स्यात्तद्गतो बाह्योऽपि देवः स्वात्मव्याप्त्या चिद्घनत्वेन परिगृहीतश्चेत्तदा सोऽपि तत्र देवो भवेदन्यथोभयमेतज्जडं शिलाशकलकल्पमेव कथं भक्तानुद्धरेन्मृतान्सामीप्यादि वा नयेत् — इत्येवं मुख्यया वृत्त्या शरीरं संविदाश्रयत्वाद्देवगृहं तद्गतः सर्वेषामपि स्वात्मा देवः — इति देह एव सम्प्रबुद्धस्य देवगृहम्। कीदृशं तत् — इत्याह षट्त्रिंशत्तत्त्व इति। बाह्यं षट्त्रिंशत्तत्त्वव्याप्त्या परिकल्प्यते परं देहदेवगृहं पुनः साक्षात्षट्त्रिंशता तत्त्वैर्भृतं पोषितम्। बाह्यदेवगृहे गवाक्षरचना भवतीदं तु विग्रहरचनागवाक्षपरिपूर्णमिति विग्रहे शरीरे रचना इन्द्रियद्वारपरिपाटिः सैव तमोऽरिकल्पना तया परिपूर्णमक्षुण्णम् — इति बाह्यदेवगृहसदृशम्। न केवलं सरीरं संविद आश्रयः — इति कृत्वा देवगृहं यावद्यत्किञ्चिद्वा संविदधिष्ठितं तत्सर्वं तस्य देवगृहम् — इत्याह घटादि वा इति। घटाद्युपलक्षितं विषयपञ्चकमिदं भोग्यरूपं चक्षुरादिद्वारेण संविदाधिष्ठितम्
भोक्तैव भोग्यभावेन सदा सर्वत्र संस्थितः।
इति स्पन्दशास्त्रोपदेशदृशा संविन्मयमेव ज्ञानिनो भूतशरीरवद्घटादि विश्वं भावशरीरम् — इति कृत्वा तदप्यभिन्नं स्वशरीरवद्देवगृहं देवस्य क्रीडावतः स्वतन्त्रस्य स्वात्ममहेश्वरस्य गृहं भोग्याधिष्ठानम् — इति॥७४॥
Na ca tasya bhinnena devagṛheṇopayogaḥ svaśarīramevātmadevatādhiṣṭhānaṁ saṁvidāśrayo vā nānyaḥ kaścit — Iti no bhinnaṁ devagṛhamasya — Ityāha
Ṣaṭtriṁśattattvabhṛtaṁ vigraharacanāgavākṣaparipūrṇam|
Nijamanyadatha śarīraṁ ghaṭādi vā tasya devagṛham||74||
Tasya jñānino nijaḥ parakīyo vā deha eva devatāveśma svātmadevatāyā bhogyādhāratvāt| Bāhyastu mervādiprāsādastadā devagṛhībhavati yadā guruṇā śarīravyāptyā ṣaṭtriṁśattattvakalanarūpayā parikalpitaḥ syāttadgato bāhyo'pi devaḥ svātmavyāptyā cidghanatvena parigṛhītaścettadā so'pi tatra devo bhavedanyathobhayametajjaḍaṁ śilāśakalakalpameva kathaṁ bhaktānuddharenmṛtānsāmīpyādi vā nayet — Ityevaṁ mukhyayā vṛttyā śarīraṁ saṁvidāśrayatvāddevagṛhaṁ tadgataḥ sarveṣāmapi svātmā devaḥ — Iti deha eva samprabuddhasya devagṛham| Kīdṛśaṁ tat — Ityāha ṣaṭtriṁśattattva iti| Bāhyaṁ ṣaṭtriṁśattattvavyāptyā parikalpyate paraṁ dehadevagṛhaṁ punaḥ sākṣātṣaṭtriṁśatā tattvairbhṛtaṁ poṣitam| Bāhyadevagṛhe gavākṣaracanā bhavatīdaṁ tu vigraharacanāgavākṣaparipūrṇamiti vigrahe śarīre racanā indriyadvāraparipāṭiḥ saiva tamo'rikalpanā tayā paripūrṇamakṣuṇṇam — Iti bāhyadevagṛhasadṛśam| Na kevalaṁ sarīraṁ saṁvida āśrayaḥ — Iti kṛtvā devagṛhaṁ yāvadyatkiñcidvā saṁvidadhiṣṭhitaṁ tatsarvaṁ tasya devagṛham — Ityāha ghaṭādi vā iti| Ghaṭādyupalakṣitaṁ viṣayapañcakamidaṁ bhogyarūpaṁ cakṣurādidvāreṇa saṁvidādhiṣṭhitam
Bhoktaiva bhogyabhāvena sadā sarvatra saṁsthitaḥ|
Iti spandaśāstropadeśadṛśā saṁvinmayameva jñānino bhūtaśarīravadghaṭādi viśvaṁ bhāvaśarīram — Iti kṛtvā tadapyabhinnaṁ svaśarīravaddevagṛhaṁ devasya krīḍāvataḥ svatantrasya svātmamaheśvarasya gṛhaṁ bhogyādhiṣṭhānam — Iti||74||
És nincs (na ca) haszna (upayogaḥ) különböző templomoknak --tőle különböző templomoknak-- (bhinnena deva-gṛheṇa) az ő esetében (tasya). Valójában (eva) saját (sva) teste (śarīram) az ő (ātma) Istenének (devatā) székhelye (adhiṣṭhānam) vagy (vā) trónja (āśrayaḥ) a Tiszta Tudatosságnak (saṁvid), (és) egyáltalán semmi más (na anyaḥ kaścid). Így (iti), (Abhinavagupta) azt mondta (āha) (a 74. versszakban), hogy számára (asya) nem létezik (no) tőle különböző (bhinnam) templom (deva-gṛham):
Saját (nijam) teste (śarīram) (vagy) más (létezőé) (anyat atha), telve (bhṛtam) a harminchat (ṣaṭtriṁśat) princípiummal vagy kategóriával (tattva) (és) tele (paripūrṇam) ablakokkal (gavākṣa) (mik létrehoznak egy nyitási) egy sorrendet (az érzékek formájában) (racanā) (magán) a testen belül (vigraha); vagy (vā) (még külső objektumok is, mint) egy kanna (ghaṭa) és így tovább (ādi), (lévén székhelye a Tiszta Tudatosság, szintén) az ő (tasya) temploma (deva-gṛham)||74||
Az ő saját (nijaḥ) teste (dehaḥ) vagy (vā) (az, ami) máshoz tartozik (parakīyaḥ) valóban (eva) az Én Ismerőjének (tasya jñāninaḥ) temploma (devatā-veśma), mivel (ez a test) a háttere (ādhāratvāt) az istenségnek (devatāyāḥ), (minek neve) az egyén saját (sva) Énje (ātma), objektumai élvezetének (bhogya).
Így (tadā) (bármilyen) külső (bāhyaḥ tu) templom (prāsādaḥ), mint például a Meru hegy, stb. (ādi) az Isten házává válik (deva-gṛhī-bhavati), amikor (yadā) a Guru (segítsége) által (guruṇā), (ez a hely) kontemplációra (parikalpitaḥ) kerül (syāt) a "śarīravyāpti" --szó szerint behatolás a testbe-- által (śarīra-vyāptyā), minek jellemzője (a test) a harminchat (ṣaṭtriṁśat) princípium vagy kategória (tattva) összességének (való tekintése) (kalana-rūpayā). Ha (ced) Isten (devaḥ), az egyén saját Énjébe való (sva-ātma) behatolásán keresztül (vyāptyā), úgy van tapasztalva (parigṛhītaḥ), mint az abban --a testben-- (tad) és emellett (azon) kívül is (bāhyaḥ) megtalálható (gataḥ) összetett egysége (ghanatvena) a Tudatosságnak (cit), akkor (tadā) Isten (saḥ... devaḥ) ott (tatra) is (api) --a testben és a külső templomban-- létezik (bhavet). Máskülönben (anyathā), ez a két fajta (ubhayam) (templom) (etad) --a test és a külső templom-- élettelen (volna) (jaḍam), mint (kalpam eva) egy darab (śakala) kő (śilā). (Tehát,) "hogyan (katham) tudna (egy ilyen templom) felemelni (uddharet) követőket (bhaktān), (és hogyan volna képes) irányítani (nayet) a halottakat (mṛtān) vagy (vā) szomszédokat (sāmīpya), stb. (ādi... iti) (hogy azt elérjék)?" Ilyen módon (evam), a fizikai test (śarīram), a létezés leginkább látható formája (mukhyayā vṛttyā) (ezért, ) Isten székhelye (deva-gṛham), mivel ez a trónja (āśrayatvāt) a Tiszta Tudatosságnak (saṁvid). Mindenki (sarveṣām api) saját (sva) Énje (ātmā), aki (gataḥ) abban benne van --azaz a testben-- (tad) Isten (devaḥ). Így (iti), a Felébredett --a Felszabadult-- számára (samprabuddhasya) a test (dehaḥ) bizonyosan (eva) Isten háza (deva-gṛham).
"Milyen fajta (kīdṛśam) ez a (templom) (tad... iti)? --milyen ez?--". (Abhinavagupta) azt mondta (āha) "Ṣaṭtriṁśattattva" (ṣaṭtriṁśattattva iti) (jelen versszak elején). (Míg a templom, mi kőböl készült) úgy van kontemplálva (parikalpyate), mint amit átjár (vyāptyā) a harminchat (ṣaṭtriṁśat) princípium vagy kategória (tattva) kívül (bāhyam), a másik (templom) (param), a test (deha) temploma (deva-gṛham), emellett (punar) telve (bhṛtam) (vagy) táplálva van (poṣitam) a harminchat princípiummal vagy kategóriával (ṣaṭtriṁśatā tattvaiḥ) személyesen (sākṣāt). A külső templomban (bāhya-deva-gṛhe) jelen van (bhavati) ablakok (gavākṣa) sora (racanā), de (tu) ez (a test) (idam) (úgy van meghatározva, mint) "vigraharacanāgavākṣaparipūrṇam" (vigraha-racanā-gavākṣa-paripūrṇam iti), azaz eme bizonyos (sā eva) "racanā" (racanā) -nyílások (dvāra) sorrendje (paripāṭiḥ), az érzékek (formájában) (indriya)- a "vigraha"-ban (vigrahe) (vagy) testben (śarīre), mi "napot" (tamas-ari) hoz létre (kalpanā) --beengedi a napfényt--. (A test) telve van (paripūrṇam) eme (tayā) -töretlen (akṣuṇṇam)- (szóban forgó "racanā"-val). Így (iti), (a test temploma) hasonlatos (sadṛśam) a külső (bāhya) templomhoz (deva-gṛha).
(Abhinavagupta,) meghatározta (iti kṛtvā): "Nem (na) csupán (kevalam) a test (sarīram) a nyughelye (āśrayaḥ) a Tiszta Tudatosságnak (saṁvidaḥ)", (és a test helyesen van úgy nevezve, mint) "egy templom" (deva-gṛham), de (yāvat) bármi is legyen az (yad kiñcid-vā), lévén mindaz (tad-sarvam) a Tiszta Tudatosságon (saṁvid) nyugszik (adhiṣṭhitam), az Ő (tasya) temploma (deva-gṛham). Ilyen módon (iti), (Abhinavagupta) azt mondta "ghaṭādi vā" (ghaṭa-ādi vā iti) (a versszak második felében).
Eme (idam) csoportja az öt (pañcakam) objektumnak (viṣaya), mi kannaként (ghaṭa), stb. (ādi) van tapasztalva (upalakṣitam), uralt (adhiṣṭhitam) a Tiszta Tudatosság által (saṁvidā), a szemek (cakṣus), stb. (ādi) nyílásain keresztül (dvāreṇa). Megfelelően a Spandakārikā (II.4)-ben (megadott) (spanda-śāstra) tanítás által (kifejtett) (upadeśa) nézőpontnak (dṛśā):
"A tapasztaló (bhoktā) maga (eva), mindig (sadā) (és) mindenhol (sarvatra), megmarad (saṁsthitaḥ) a tapasztalt (bhogya... iti) formájában (bhāvena)".
(, mint "bhogya-k" vagy tapasztalt objektumok) azonosak (mayam eva) a Tiszta Tudatossággal (saṁvid). Az Én Ismerőjének (jñāninaḥ), (ki elméjében) így látja (iti kṛtvā): "Az univerzum (viśvam), (mint) egy Test (śarīram), mi (az összes) létezőből áll (bhāva) -azaz egy kanna (ghaṭa), stb. (ādi)-, olyan, mint (vat) egy létező (bhūta) teste (śarīra)". (Ezért, ) még (api) az (tad) --egy kanna, stb.-- sem különbözik (magától a Tapasztalótól, vagyis az Éntől) (abhinnam), (s) egy "devagṛha" --szó szerint egy templom-- (deva-gṛham), mint az egyén saját (sva) fizikai teste (śarīra) esetében (vat). (Más szavakkal, egy kanna, stb. nem más, mint) a "gṛha" vagy háza (gṛham) -a tudhatók vagy objektumok (bhogya) székhelye (adhiṣṭhānam)- a "deva"-nak vagy Istennek (devasya), a Játékos (krīḍāvataḥ) (és) Szabad (svatantrasya) Nagy Úrnak (mahā-īśvarasya), aki az egyén saját (sva) Énje (ātma... iti)||74||
Jelenleg még kifejtések nélkül
További Információ
Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.
Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.
| Vissza Stanzák 67-70 |  |
Folytatás Stanzák 75-78 |