Sanskrit & Trika Shaivism (Magyar-Főoldal)

JavaScript letiltva! Ellenőrizd ezt a linket!


 Abhinavagupta - Paramārthasāra (Paramarthasara) Stanzák 63-66 - Nem-duális kashmiri Shaivizmus

Normál fordítás


 Bevezetés

A Paramārthasāra folytatódik további négy stanzával. Ez a tizenhatodik stanza-csoport, ami a teljes szöveget alkotó 105 stanzából négyet fed le.

Természetesen, mellékelem az eredeti stanzákat, amiket Yogarāja kommentál. Valamint írni fogok elég sok megjegyzést, hogy az átlagos olvasó számára is annyira érthetővé tegyem a könyvet, amennyire csak lehetséges.

Yogarāja Szanszkritja sötétzöld színnel jelenik meg, míg Abhinavagupta eredeti stanzái sötétvörösek. Emellett, a transzliteráción belül, az eredeti stanzák barnák, Yogarāja kommentárja viszont fekete. A fordításban szintén, Abhinavagupta eredeti stanzái, vagyis a Paramārthasāra zöld és fekete betűkkel szerepelnek, míg Yogarāja kommentárja tartalmaz fekete és vörös szavakat is.

Olvasd a Paramārthasāra-t és tapasztald meg a Legfőbb Ānanda-t vagy Isteni Gyönyört, kedves Śiva.

Fontos: Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) hasonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.

fel


 63. Stanza

एवं पुनर्विकस्वरापि चितिशक्तिः कथङ्कारं देहवती स्यात् — इत्याह


परिमितबुद्धित्वेन हि कर्मोचितभाविदेहभावनया।
सङ्कुचिता चितिरेतद्देहध्वंसे तथा भवति॥६३॥


यस्मात्परिमितबुद्धित्वेनाख्यातिजनितेन देहाद्यभिमानवासनापूर्वककामनाकालुष्यनिश्चयेन यत् कृतं कर्म यथाहमश्वमेधेन यक्ष्य इहामुत्र च सुखी भूयासं मा कदाचन दुःख्यहं भूयासममुना कर्मणा वैन्द्रं पदं प्राप्नुयामित्येवम् — वासनाविशिष्टस्य कर्तुरेवमनुगुणं कर्म तस्य मनोवासनालब्धप्ररूढेः कर्मण उचितस्तदनुगुणफलभोक्तृतायोग्योऽसौ भावी देहः प्रारब्धकर्मफलभोक्तृशरीराधिकारपरिक्षयाद्यदुत्तरत्र भविष्यच्छरीरं तस्य या भावना अमुनाश्वमेधादिकर्मणा साम्राज्याद्याप्नुयामित्यभिमतकर्मफलवासनाधिरूढिस्तया कर्मोचितभाविदेहभावनयेयं सर्वतः पूर्णापि चितिशक्तिराणवमायीयमलमूलेन कार्ममलेनाघ्राता सङ्कुचिता व्यापिन्यपि घटाकाशवत्कर्मानुगुणफलभोक्तृशरीरवासनावच्छेदवती सम्पन्ना सती एतद्देहध्वंसे तथा भवति इति। एतस्य प्रारब्धस्य कर्मफलस्य यो भोक्ता देहस्तस्य भोगपरिक्षयाद्यो ध्वंसो मृतिस्तस्मिन्देहध्वंसे सति सा चितिरुद्भूतकर्मवासना तथा भवति येनाशयेन पूर्वकर्मफलमुपार्जितं तत्कर्मफलभोक्ता यो देहस्तद्वती सम्पद्यते यद्वशाच्चितिरपि स्वर्गनरकादिभोगभाजनं स्यात्। तस्माच्छरीरीभूत्वा परिमितफललौल्याद्यत्कृतं कर्म तत्फलभोक्तृ जन्म दातुमवश्यं प्रभवति। यत्पुनरशरीरीभूत्वा सर्वं ब्रह्मास्मीति संविद्रूपतया कृतं तद् वासनाप्ररोहानासादनात्कथं व्यापिन्याश्चितिशक्तेर्जन्मने स्यात् — इति तात्पर्यार्थः॥६३॥

Evaṁ punarvikasvarāpi citiśaktiḥ kathaṅkāraṁ dehavatī syāt — Ityāha


Parimitabuddhitvena hi karmocitabhāvidehabhāvanayā|
Saṅkucitā citiretaddehadhvaṁse tathā bhavati||63||


Yasmātparimitabuddhitvenākhyātijanitena dehādyabhimānavāsanāpūrvakakāmanākāluṣyaniścayena yat kṛtaṁ karma yathāhamaśvamedhena yakṣya ihāmutra ca sukhī bhūyāsaṁ mā kadācana duḥkhyahaṁ bhūyāsamamunā karmaṇā vaindraṁ padaṁ prāpnuyāmityevam — Vāsanāviśiṣṭasya karturevamanuguṇaṁ karma tasya manovāsanālabdhaprarūḍheḥ karmaṇa ucitastadanuguṇaphalabhoktṛtāyogyo'sau bhāvī dehaḥ prārabdhakarmaphalabhoktṛśarīrādhikāraparikṣayādyaduttaratra bhaviṣyaccharīraṁ tasya yā bhāvanā amunāśvamedhādikarmaṇā sāmrājyādyāpnuyāmityabhimatakarmaphalavāsanādhirūḍhistayā karmocitabhāvidehabhāvanayeyaṁ sarvataḥ pūrṇāpi citiśaktirāṇavamāyīyamalamūlena kārmamalenāghrātā saṅkucitā vyāpinyapi ghaṭākāśavatkarmānuguṇaphalabhoktṛśarīravāsanāvacchedavatī sampannā satī etaddehadhvaṁse tathā bhavati iti| Etasya prārabdhasya karmaphalasya yo bhoktā dehastasya bhogaparikṣayādyo dhvaṁso mṛtistasmindehadhvaṁse sati sā citirudbhūtakarmavāsanā tathā bhavati yenāśayena pūrvakarmaphalamupārjitaṁ tatkarmaphalabhoktā yo dehastadvatī sampadyate yadvaśāccitirapi svarganarakādibhogabhājanaṁ syāt| Tasmāccharīrībhūtvā parimitaphalalaulyādyatkṛtaṁ karma tatphalabhoktṛ janma dātumavaśyaṁ prabhavati| Yatpunaraśarīrībhūtvā sarvaṁ brahmāsmīti saṁvidrūpatayā kṛtaṁ tad vāsanāprarohānāsādanātkathaṁ vyāpinyāścitiśakterjanmane syāt — Iti tātparyārthaḥ||63||

Így (evam), "Milyen módon (kathaṅkāram) válik (syāt) a Tudatosság Ereje (citi-śaktiḥ), ami kiterjedt (vikasvarā api) újra (punar), testtel felruházottá --testet öltötté-- (még egyszer) (dehavatī... iti)?" (Válaszolva erre a kérésre, Abhinavagupta) azt mondta (āha) (a 63. versszakban:)


E (etad) test (deha) feloldódásával (dhvaṁse), a Tudatosság (Ereje) (citiḥ), felöltvén a korlátoltságot (saṅkucitā), ilyenné (tathā) válik (bhavati) --azaz készen arra, hogy új születést generáljon-- megfelelően (ucita) egy jövőbeni test formájának (deha-bhāvi-bhāvanayā), ami igazodik egy korlátolt intellektuális állapottal --korlátolt buddhi-val vagy intellektussal-- (korábban végrehajtott) (parimita-buddhitvena hi) karma-hoz vagy tett-hez (karma)||63||


Mivel (yasmāt) egy tett (karma), ami (yad) korlátolt (parimita) intellektuális állapotban --limitált intellektussal vagy buddhival-- került végrehajtásra (kṛta), amit a primordiális tudatlanság --Āṇavamala-- (akhyāti) generált (janitena) (és) fel van ruházva a meggyőződéssel (niścayena) (, mely feltárul) a vágy (kāmanā) zavarából (kāluṣya), mit megelőznek (pūrvaka) a vāsanā-k --felgyülemlett tendenciák az okozati testben-- (vāsanā) a testnek (levés) (deha), stb. (ādi) hamis koncepciójára (alapozódva) (abhimāna), mint például (yathā): "Én (aham) fogom végrehajtani az imádatot (yakṣye)  a lóáldozattal (aśva-medhena) itt (iha) és (ca) a másik világban (amutra) talán boldog leszek (bhūyāsam... aham bhūyāsam-sukhī) (és) sohasem (mā kadācana) szomorú (duḥkhī)" vagy (vā) "El kell érnem (prāpnuyām) Indra állapotát (aindram padam) ezzel a rituáléval (amunā karmaṇā.. iti)". Ezen a módon (evam), a karma vagy tett (karma) , így (evam) megfelelő (anuguṇam) a különböző vāsanā-k vagy tendenciák (vāsanā) által meghatározott (viśiṣṭasya) cselekvő számára (kartuḥ). Egy test (śarīra), ami a Prārabdhakarma --az a karma típus, ami létrehoz és fenntart egy testet, az okozati testben felgyülemlett tendenciákból-- (prārabdha-karma) gyümölcseinek (phala) élvezőjeként működik (bhoktṛ), birtoklásának (adhikāra) eltűnése után (parikṣayāt), (létrejön a megnyilvánulása) a  (asau) "bhāvideha"-nak --szó szerint jövőbeni test-- (bhāvī dehaḥ), azaz (jelen van egy új) test (śarīram), ami (yad) fokozatosan (uttaratra) a létezésbe lép (bhaviṣya). (És ez a jövőbeni test) "ucita" --szó szerint alkalmas-- (ucitaḥ) lesz (a tevőhöz) tartozó (tad) mentális (manas) vāsanā-kból vagy tendenciákból (vāsanā) létrejövő (labdha-prarūḍheḥ) karma-knak vagy tetteknek (karmaṇaḥ). (Más szavakkal, ez a jövőbeni test) megfelelő lesz (yogyaḥ) a gyümölcsök (phala) élvezetéhez (bhoktṛtā), amik rendre követik (anuguṇa) a (szóban forgó tetteket és azok fennmaradó benyomásait) (tad). (És) a "bhāvanā"-ja (yā bhāvanā) ennek (az új testnek, ami alkalmas a tettekhez) (tasya) (egyszerűen) létrejötte vagy formációja (adhirūḍhiḥ) (egy ilyen testnek) a vāsanā-kból vagy tendenciákból (vāsanā), (amik) a tettek (karma) vágyott (abhimata) gyümölcseihez (phala) (tartoznak), pl.: "El kell érnem (āpnuyām) az univerzális szabadságot (sāmrājya) és így tovább (ādi), ezzel a rituáléval (amunā... karmaṇā) (mi úgy ismert, mint) lóáldozat (aśva-medha), stb. (ādi... iti)". A karma-ra vagy tettekre (karma) alkalmas (ucita) jövőbeni (bhāvi) test (deha) formációjához igazodva (tayā... bhāvanayā), a Tudatosság Ereje (citi-śaktiḥ), "eme (etad) test (deha) feloldódásával (dhvaṁse), ilyenné (tathā... iti) válik (bhavati)". (Összességében, ebben a pillanatban, Ő --a Tudatosság Ereje--,) bár (api) maradéktalanul (sarvatas) Tökéletes és Teljes (pūrṇā), zavarodottá válik és megérinti (āghrātā) a Kārmamala (kārma-malena), mely az Āṇavamala-ban és Māyīyamala-ban (āṇava-māyīya-mala) gyökerezik (mūlena), korlátolttá vagy limitálttá válik (saṅkucitā), annak ellenére (api), hogy Ő Mindent átható (vyāpinī) (és) olyan (erővé) változik (sampannā satī), ami korlátolt (avacchedavatī) a vāsanā-k vagy tendenciák által (vāsanā) egy test (létrehozásáért, mely) (śarīra) élvezője (lesz) (bhoktṛ) a gyümölcsöknek (phala), amik rendre követik (anuguṇa) (ezeket) a tetteket (karma) (mik az előző testtel lettek végrehajtva), mint (vat) a tér vagy éter (ākāśa), amit korlátoz egy kanna (ghaṭa).

A test (dehaḥ) az, aki (yaḥ) az élvezője (bhoktā) a Prārabdhakarma-hoz tartozó (etasya prārabdhasya) tettek (karma) gyümölcsének (phalasya). "Dhvaṁsa" (dhvaṁsaḥ) a halála (mṛtiḥ) eme (testnek) (tasya), ami (megjelenik) (yaḥ), miután (egy ilyen) élvezetet (bhoga) kimerített (parikṣayāt). Amikor megtörténik a feloldódása eme testnek (tasmin deha-dhvaṁse sati), a Tudatosság (Ereje) (sā citiḥ) (megmarad), mint a (korábbi) tettek által (karma) produkált (udbhūta) vāsanā-k vagy tendenciák (vāsanā), "tathā bhavati" (tathā bhavati), azaz Ő ilyenné (tadvatī) válik (sampadyate), vagyis felruházottá a szándékkal (yena āśayena), miszerint a korábbi (pūrva) tettekből (karma) származó (upārjitam) gyümölcsök (phalam) (létrehoznak egy új) testet (dehaḥ), ami (yaḥ) élvezője (lesz) (bhoktā) eme (tad) tettek (karma) gyümölcseinek (phala). Eredményeképpen ennek az (egész folyamatnak) (yad-vaśāt), még (api) a Citi --a Tudatosság Ereje-- is (citiḥ) fogadójává (bhājanam) válik (syāt) a menny (svarga), pokol (naraka) és így tovább (ādi) élvezetének (bhoga).

Ezért (tasmāt), (új) testté válva (śarīrī-bhūtvā), a korlátolt (parimita) gyümölcsök (phala) iránti heves vágy miatt (laulyāt), a karma --tett és annak fennmaradó benyomása-- (karma), ami (yad) végre lett hajtva (az előző testben) (kṛtam)  (válik) élvezőjévé (tad... bhoktṛ) saját (tad) gyümölcseinek (phala) (és így) bizonyosan alkalmas (avaśyam prabhavati) (egy másik) születés (janma) adományozására (dātum).

Bár (punar), nem válva (új) testté (aśarīrībhūtvā), a tett (kṛtam), aminek (yad) természete (rūpatayā) a Tiszta Tudatosság (saṁvid), az "Én (asmi) maradéktalanul (sarvam) Brahma vagyok (brahma... iti", lévén híján van (tad... anāsādanāt) a vāsanā-k --látens benyomások-- (vāsanā) hajtásainak (praroha), hogyan (katham) eredményezhetne (syāt) (új) születést (janmane) a minden-átható Tudatosság Ereje esetében (vyāpinyāḥ citi-śakteḥ)? Ez a jelentése az (utolsó) mondatnak (a versszakban) (iti tātparyārthaḥ)||63||


Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 64-66. Stanzák

एवमनात्मतया समुचितं कर्म संसरणाय प्रमातुर्भवति — इति चेत्तर्ह्यात्मस्वरूपं वक्तव्यं येन संसारी न स्यात् — इति प्रतिपादितमपि शिष्यजनहृदयङ्गमीकर्तुं पुनः कथयति


यदि पुनरमलं बोधं सर्वसमुत्तीर्णबोद्धृकर्तृमयम्।
विततमनस्तमितोदितभारूपं सत्यसङ्कल्पम्॥६४॥

दिक्कालकलनविकलं ध्रुवमव्ययमीश्वरं सुपरिपूर्णम्।
बहुतरशक्तिव्रातप्रलयोदयविरचनैककर्तारम्॥६५॥

सृष्ट्यादिविधिसुवेधसमात्मानं शिवमयं विबुध्येत।
कथमिव संसारी स्याद्विततस्य कुतः क्व वा सरणम्॥६६॥


यदि पुनः परशक्तिपातविद्धहृदयः प्रमाता देहादिप्रमातृताभिमानमधस्पदीकृत्य स्वात्मानं शिवमयं विबुध्येत चिदानन्दैकघनं विजानीयात्स परिज्ञातस्वात्ममहेश्वरभावः कथमिव केन प्रकारेण संसारी संसरणशीलो भवेन्न स्यात् — इति यावद्यतश्चिदचिद्रूपपुर्यष्टकात्मा कार्ममलसम्बन्धेन संसरति यः पुनश्चिदेकमूर्तिः शिवमयः प्रक्षीणाणवादिमलकञ्चुकः स कथं संसारी — इति तात्पर्यम्। ननु चिदेकमूर्तिः स्यात्संसारी च भवेत् — इति किं दुष्येत् — इत्येवमाशङ्क्याह वितत इत्यादि। विततस्यानवच्छिन्नदेशकालाकारस्य प्रमातुर्देहाद्यभिमानपूर्वस्वकृतवासनापरिक्षयात्पूर्णस्य तस्य कुतः सरणं सर्वव्यापित्वात्तदतिरिक्तं किमस्ति यद्वस्त्वपेक्ष्य ततो विश्लिष्टोऽन्यत्र भिन्ने संसरणं गमनं कुर्याद्यतो देहादिप्रमातृताभिमानावच्छिन्नस्य किलापादानाधिकरणादिकारकसम्भवो यः पुनश्चिदेकघनो ब्रह्मभूतोऽनवच्छिन्नदेशकालः प्रमाता तस्य संसरणे वाचोयुक्तिरपि न भवेदिति। कीदृशं शिवरूपमात्मानं विबुध्येत — इत्याह अमलं बोधमित्यादि। अपगत आणवादिमलप्रचयो यस्य तमत एव वैमल्याद्बोधं शुद्धचैतन्यम्। तथा सर्वसमुत्तीर्णं निरतिशयं ज्ञानक्रियास्वातन्त्र्यं प्रकृतं यस्य — इति तं विततं देशादिकृतविच्छेदाभावाद्व्यापिनम्। तथाविद्यमाने अस्तोदिते प्रलयोदयौ यस्या भासो बोधदीप्तेः सैव रूपं देहो यस्य तम्। अन्यच्च सत्याः परमार्थाः सङ्कल्पाः स्वेच्छाविहारा यस्य यद्यदिच्छति तत्तथैव भवति — इति तमेवंविधम्। तथा दिक्कालाकारकलनाभिश्चर्चाभिर्विरहितं व्यापित्वनित्यत्वधर्मयोगादत एव ध्रुवं कूटस्थमव्ययमविनाशिनम्। तथा ईश्वरं स्वतन्त्रम्। अन्यच्च तथा सुपरिपूर्णं सुष्ठु निराकाङ्क्षम्। तदनु बहुतराणि प्रभूतानि शब्दराशिसमुत्थानि ब्राह्म्यादिशक्त्यधिष्ठितानि घटपटादिशक्तिव्रातानि तेषां लयोत्पत्तिविधौ स्वतन्त्रम्। अन्यच्च सृष्ट्यादिविधिसुवेधसं सुप्रवीणं वेधसं विधातारमित्येवमादिविशेषणैः सर्वतः परिपूर्णं स्वात्ममहेश्वरं जानानो यत्किञ्चिदपि कुर्वाणो दग्धकर्मबीजो न पुनः संसारभाग्जीवन्नेव विमुक्तो भवेत् — इति यावत्॥६६॥

Evamanātmatayā samucitaṁ karma saṁsaraṇāya pramāturbhavati — Iti cettarhyātmasvarūpaṁ vaktavyaṁ yena saṁsārī na syāt — Iti pratipāditamapi śiṣyajanahṛdayaṅgamīkartuṁ punaḥ kathayati


Yadi punaramalaṁ bodhaṁ sarvasamuttīrṇaboddhṛkartṛmayam|
Vitatamanastamitoditabhārūpaṁ satyasaṅkalpam||64||

Dikkālakalanavikalaṁ dhruvamavyayamīśvaraṁ suparipūrṇam|
Bahutaraśaktivrātapralayodayaviracanaikakartāram||65||

Sṛṣṭyādividhisuvedhasamātmānaṁ śivamayaṁ vibudhyeta|
Kathamiva saṁsārī syādvitatasya kutaḥ kva vā saraṇam||66||


Yadi punaḥ paraśaktipātaviddhahṛdayaḥ pramātā dehādipramātṛtābhimānamadhaspadīkṛtya svātmānaṁ śivamayaṁ vibudhyeta cidānandaikaghanaṁ vijānīyātsa parijñātasvātmamaheśvarabhāvaḥ kathamiva kena prakāreṇa saṁsārī saṁsaraṇaśīlo bhavenna syāt — Iti yāvadyataścidacidrūpapuryaṣṭakātmā kārmamalasambandhena saṁsarati yaḥ punaścidekamūrtiḥ śivamayaḥ prakṣīṇāṇavādimalakañcukaḥ sa kathaṁ saṁsārī — Iti tātparyam| Nanu cidekamūrtiḥ syātsaṁsārī ca bhavet — Iti kiṁ duṣyet — Ityevamāśaṅkyāha vitata ityādi| Vitatasyānavacchinnadeśakālākārasya pramāturdehādyabhimānapūrvasvakṛtavāsanāparikṣayātpūrṇasya tasya kutaḥ saraṇaṁ sarvavyāpitvāttadatiriktaṁ kimasti yadvastvapekṣya tato viśliṣṭo'nyatra bhinne saṁsaraṇaṁ gamanaṁ kuryādyato dehādipramātṛtābhimānāvacchinnasya kilāpādānādhikaraṇādikārakasambhavo yaḥ punaścidekaghano brahmabhūto'navacchinnadeśakālaḥ pramātā tasya saṁsaraṇe vācoyuktirapi na bhavediti| Kīdṛśaṁ śivarūpamātmānaṁ vibudhyeta — Ityāha amalaṁ bodhamityādi| Apagata āṇavādimalapracayo yasya tamata eva vaimalyādbodhaṁ śuddhacaitanyam| Tathā sarvasamuttīrṇaṁ niratiśayaṁ jñānakriyāsvātantryaṁ prakṛtaṁ yasya — Iti taṁ vitataṁ deśādikṛtavicchedābhāvādvyāpinam| Tathāvidyamāne astodite pralayodayau yasyā bhāso bodhadīpteḥ saiva rūpaṁ deho yasya tam| Anyacca satyāḥ paramārthāḥ saṅkalpāḥ svecchāvihārā yasya yadyadicchati tattathaiva bhavati — Iti tamevaṁvidham| Tathā dikkālākārakalanābhiścarcābhirvirahitaṁ vyāpitvanityatvadharmayogādata eva dhruvaṁ kūṭasthamavyayamavināśinam| Tathā īśvaraṁ svatantram| Anyacca tathā suparipūrṇaṁ suṣṭhu nirākāṅkṣam| Tadanu bahutarāṇi prabhūtāni śabdarāśisamutthāni brāhmyādiśaktyadhiṣṭhitāni ghaṭapaṭādiśaktivrātāni teṣāṁ layotpattividhau svatantram| Anyacca sṛṣṭyādividhisuvedhasaṁ supravīṇaṁ vedhasaṁ vidhātāramityevamādiviśeṣaṇaiḥ sarvataḥ paripūrṇaṁ svātmamaheśvaraṁ jānāno yatkiñcidapi kurvāṇo dagdhakarmabījo na punaḥ saṁsārabhāgjīvanneva vimukto bhavet — Iti yāvat||66||

Így (evam), ha (ced) a "karma vagy tett (karma), ami teljesen igazodik (samucita) a nem-Én állapotához (anātmatayā) a korlátolt individuum (pramātuḥ... iti) Transzmigrációjáért (saṁsaraṇāya) van (bhavati)", akkor (tarhi), az "Én (ātma) esszenciális természete (sva-rūpam) ki kell, hogy legyen fejtve (vaktavyam) (idővel, bizonyos helyen), így (yena) (egy ilyen korlátolt individuum többé már) nem (na syāt) valaki, aki vándorol (egyik testből a másikba) (saṁsārī... iti)". Bár (api)  (ez a témakör már eleve) ki lett fejtve (pratipāditam), (Abhinavagupta) beszél (erről) (kathayati) újra (punar) (a következő versszakokban), hogy megérintse a tanítványok (śiṣya-jana) szívét (hṛdayaṅgamī-kartum):


Bár (punar), ha (yadi) valaki éberré válik (vibudhyeta) az Énről (ātmānam), mint aki (mayam) Śiva (śiva), (vagyis ha úgymond realizálja, hogy saját Énje Ő), aki Tiszta Tudatosság (bodham), mala-k vagy tisztátalanságok nélkül (amalam), aki a Tudó vagy Tevő (boddhṛ-kartṛ-mayam), ki meghalad (samuttīrṇam) mindent (sarva), Minden-átható (vitatam), kinek Formája (rūpam) a Ragyogás (bhā) (mi sohasem) süllyed (vagy) emelkedik (anastamita-udita), kinek Döntése vagy Vágyai (saṅkalpam) (mindig) teljesülnek (satya), ki Szabad (vikalam) iránytól --tér-- (dik), időtől (kāla) (és) formától --formák létrejövésétől-- (kalana), Változatlan (dhruvam), Megszűnhetetlen (avyayam), a (Szabad) Úr (īśvaram), ki maradéktalanul Teljes (suparipūrṇam), az egyetlen (eka) Tevő (kartāram), ki végrehajtja (viracana) feltárulását (udaya) (és) feloldódását (pralaya) az erők (śakti) számos (bahutara) csoportjának (vrāta), (és) ki a rendkívül tehetséges Szerzője (suvedhasam) az univerzális megnyilvánuláshoz --teremtés-- (sṛṣṭi) tartozó aktusoknak és szabályoknak (vidhi), és így tovább (ādi), (akkor) hogyan (katham iva) (lehetne) ő (syāt) egy újjászülető teremtmény (saṁsārī)? Annak estében, aki eme Vitata vagy Mindent-átható (vitatasya), hogyan (kutas) (lehetne jelen az ő) mozgása -transzmigrációja-- (saraṇam) (és) hol (kva vā)?||64-66||


Bár (punar), ha (yadi) egy individuum --egy tapasztaló vagy megismerő-- (pramātā), kinek szívét (hṛdayaḥ) átjárta (viddha) a legfőbb (para) śaktipāta --az Erő alászállása-- (śakti-pāta), éberré válik (vibudhyeta) saját Énjéről (sva-ātmānam), mint ami (mayam) Śiva (śiva), azaz (ha ő) maradéktalanul felismerte (, hogy saját Énje) (vijānīyāt) egyetlen (eka) összetett egysége (ghanam) a Tudatosságnak (cit) (és) Gyönyörnek (ānanda), miután eltaposta --összezúzta-- (adhaspadīkṛtya) a tévképzetet (abhimānam), miszerint a test (deha), stb. (ādi) a (valódi) szubjektivitás --a valódi Szubjektum-- (pramātṛtā), (akkor) hogyan (katham iva) -mi módon- (kena prakāreṇa) lehet (bhavet) ő (saḥ) -kinek állapota (bhāvaḥ) azé, aki tudja, hogy saját Énje a Nagy Úr (parijñāta-sva-ātma-mahā-īśvara)- egy újjászülető létező (saṁsārī), azaz valaki, akinek szokása (śīlaḥ) a transzmigráció (egyik testből egy másikba) (saṁsaraṇa)? Ő nem (lehet ilyen) (na syāt)! Ez a jelentés (iti yāvat). Mert (yatas) valaki, akinek természete (ātmā) egy finom testen (alapszik) (puryaṣṭaka), (mi) Tudatosságból (cit) (és) halott anyagból (acit) áll (rūpa), vándorol (saṁsarati) (saját) Kārmamala-jával (kārma-mala) való kapcsolódása által (sambandhena). Mindazonáltal (punar), valaki, kinek egyetlen (eka) formája (mūrtiḥ) a Tudatosság (cit) -valaki, aki Śiva (śiva-mayaḥ)-, kiben (Māyā) burkai (kañcukaḥ) (és) a tisztátalanságok (, mint) Āṇavamala, stb. (āṇava-ādi-mala) eltűnt (prakṣīṇa), hogyan (katham) (lehetne) ő (saḥ) egy újjászültő teremtmény (saṁsārī)? Ez a jelentés (iti tātparyam).

Egy felvetés (nanu): " (Ha ő) valaki (eka)  volna (syāt... bhavet), akinek formája (mūrtiḥ) a Tudatosság (cit) és (ezzel egy időben) (ca) egy újjászülető létező (saṁsārī... iti), mi (kim) gond volna (ezzel) (duṣyet... iti)?". Felvetvén ezt, (evam āśaṅkya) (Abhinavagupta) azt mondta (rövid válaszként) (āha): "Vitata" --a 64. versszak második szakaszában (vitata)--, stb. (iti ādi). Mivel ő (most) mindent-átható (sarva-vyāpitvāt), hogyan (kutas) (lehetne jelen) az ő (tasya) mozgása (saraṇam) --transzmigrációja-- (eme) szubjektum esetében (pramātuḥ), aki Teljessé vált (pūrṇasya) -miután korábbi (pūrva), olyan tévképzetre (abhimāna), mint testnek levés (deha), stb. (ādi) (alapuló) tetteiből (svakṛta) származó vāsanā-k vagy tendenciák (vāsanā) megsemmisültek (parikṣayāt)- (és) Vitata --szó szerint kiterjed-- (vitatasya), vagyis az, kinek formája (ākārasya) nem kötött (anavacchinna) tér (deśa) (és) idő által (kāla)? Mi (kim) különbözne (atiriktam) hát (asti) tőle (tad), tekintve (apekṣya) bármilyen létező valóságot (yad-vastu)? (Következésképpen, ) miféle (kim) transzmigrációt (saṁsaraṇam) (vagy) mozgást (gamanam) tehetne ő (kuryāt) más tekintetében --vagy "valami máshol lévő tekintetében"-- (anyatra bhinne) (mintha ő) elkülönült volna (viśliṣṭaḥ) attól (tatas)? Mivel (yatas) vannak (sambhavaḥ) kāraka --esetek-- (kāraka) , (mint) ablatívusz (āpādāna), lokatívusz (adhikaraṇa), stb. (ādi) annak esetében, aki bizonyosan (kila) kötött (avacchinnasya) a tévképzet által (abhimāna), miszerint a test (deha), stb. (ādi) (a valódi) szubjektivitás --a valódi Szubjektum-- (pramātṛtā), ám (punar) a szubjektum (tekintetében) (pramātā), aki (yaḥ) Brahma-vá (brahma) vált (bhūtaḥ), (immáron) egyetlen (eka) összetett egysége (ghanaḥ) a Tudatosságnak (cit), nincs kötve (anavacchinna) tér (deśa) (és) idő által (kālaḥ), "nem volna (na bhavet) érvényes beszélni (vācas-yuktiḥ) az ő transzmigrációjáról (tasya saṁsaraṇe... iti)".

"Milyen (kīdṛśam-rūpam) a Śiva (śiva), akiről ő --a szubjektum vagy individuum-- éberré válik (vibudhyeta), mint aki az Én (ātmānam... iti)?" (Abhinavagupta) azt mondta (egyfajta reakcióként) (āha): "Amalaṁ bodham (amalam bodham)" --a 64. versszak első szakaszában--, stb. (iti-ādi) (Ő éberré válik) Róla (tam), kinek (yasya) tisztátalanság csoportja (pracaya), (mint) Āṇavamala, stb. (āṇava-ādi-mala) eltűnt (apagataḥ). Így (atas eva), (Ő úgy ismert, mint) Bodha (bodham) (vagy) Tiszta (śuddha) Tudatosság Abszolút Szabadságban (caitanyam), az Ő Tisztasága miatt (vaimalyāt).

Így (tathā), (ő éberré válik) Róla (tam) "kinek (yasya) Abszolút Szabadsága (svātantryam), Tudás és Tett kérdése tekintetében (jñāna-kriyā-prakṛtam) transzcendál (samuttīrṇam) mindent (sarva), azaz (az Ő Abszolút Szabadsága) érinthetetlen (niratiśayam... iti)". (Más szavakkal, ő éberré válik Róla), ki Vitata (vitatam) (vagy) Mindent-átható (vyāpinam), a tér (deśa), stb. (ādi) által kreált (kṛta) osztály (viccheda) hiánya miatt (abhāvāt).

Hasonlóképpen (tathā), süllyedés és emelkedés (asta-udite) -feloldódás és feltárulás (pralaya-udayau)- nincs jelen (avidyamāne) a Bhās --Ragyogás-- esetében, ami a Tudatosság Fénye (yasyāḥ bhāsaḥ bodha-dīpteḥ). (Ő éberré válik) Róla (tam), kinek (yasya) Formája  (rūpam) (vagy) Teste (dehaḥ) ez a (Bhās vagy Ragyogás) (sā eva).

Továbbá (anyat ca), (ő éberré válik) Róla (tam), ki ilyen (evaṁvidham), azaz ("Satyasaṅkalpa" vagy Egy), kinek (yasya) Döntései vagy meghatározott Vágyai (saṅkalpāḥ) -Saját (sva) Akaratának (icchā) időtöltései (vihārāḥ)- "satya"-vá (satyāḥ) (vagy) igazzá (válnak) (paramārthāḥ); (más szavakkal,) "bármit (yad yad) is vágyjon Ő (icchati), az (tad) pontosan úgy fog (tathā eva... iti) történni (bhavati)".

Hasonlóképpen (tathā), (ő éberré válik Róla), aki Szabad (virahitam) a (belső) tanácskozásoktól (carcābhiḥ), miknek dolga van az irányokkal --tér--, idővel és formák létrehozásával (dik-kāla-ākāra-kalanābhiḥ) az (Ő) mindenütt jelenlévő (vyāpitva) (és) örök (nityatva) kvalitásai (dharma) miatt (yogāt). Ezért (atas eva), (Ő szintén) "Dhruva" (dhruvam) (vagy) Változatlan (kūṭastham) (és) "Avyaya" (avyayam) (vagy) Megszűnhetetlen (avināśinam).

Ugyanígy (tathā), (ő éberré válik Róla, Aki ) "Īśvara" (īśvaram) (vagy) Szabad (svatantram).

Emellett (anyat ca), ezen a módon (tathā), (ő éberré válik Róla, Aki) "Suparipūrṇa" (su-paripūrṇam) vagy maradéktalanul (suṣṭhu) Teljes (nirākāṅkṣam).

Ezentúl (tadanu), (a "Bahutaraśaktivrāta" kifejezés a 65. versszak második szakaszában azt jelenti) a számos (bahutarāṇi) (vagy) bőséges (prabhūtāni) csoportja (vrātāni) az erőknek (śakti), (mint) egy kanna (ghaṭa), egy ruha (paṭa), stb. (ādi), amik feltárulnak (samutthāni) szavak (śabda) sokaságából (rāśi) (és) amiket (olyan) erők (śakti) uralnak (adhiṣṭhitāni), (mint) Brāhmī (brāhmī), stb. (ādi) (Ő éberré válik Róla, Aki) Szabad (svatantram) (mindezek) --az említett erőcsoportok-- (teṣām) létrehozása (utpatti) (és) feloldása (laya) végrehajtásának tekintetében (vidhau).

Továbbá (anyat ca), (ő éberré válik Róla, Aki) "Sṛṣṭyādividhisuvedhasa" (sṛṣṭi-ādi-vidhi-suvedhasam), (azaz,) a rendkívül tehetséges (supravīṇam) "Vedhasa" (vedhasam) (vagy) Szerzője (vidhātāram) az univerzális megnyilvánuláshoz --teremtés-- (sṛṣṭi) tartozó aktusoknak és szabályoknak (vidhi) és így tovább (ādi). Ezen a módon (iti), az, ki ismeri (jānānaḥ) önmagát --saját Énjét-- (sva-ātma), mint ami maradéktalanul (sarvatas) Teljes és Tökéletes (paripūrṇam) Nagy Úr (mahā-īśvaram), felruházva ilyen kvalitásokkal (evamādi-viśeṣaṇaiḥ), ő bármit is (yad kiñcid) tegyen (kurvāṇaḥ), valójában (api) nem teszi, bár részt vesz (na punar... bhāk) a Saṁsāra-ban --nyomorúsággal teli Transzmigráció-- (saṁsāra), (mivel) a magok --fennmaradó lenyomatok (bījaḥ)-- (mik) tetteiből származnak (karma), megégtek (dagdha). Ő (bhavet) az, aki teljesen felszabadult (vimuktaḥ), miközben él (jīvat eva). Ez a jelentés (iti yāvat)||66||


Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 További Információ

Gabriel Pradīpaka

Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.

Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.



Vissza Stanzák 59-62 Fel  Folytatás Stanzák 67-70