| Töltsd le és telepítsd a nélkülözhetetlen betűtípusokat(s) Hogy megtekinthesd a Szanszkritot annak teljes fényében Olvass Transzliteráció (2) (magyar) hogy teljes mértékben átlásd a transzliterációs rendszert |
Abhinavagupta - Paramārthasāra (Paramarthasara) Stanzák 51-54 - Nem-duális kashmiri Shaivizmus
Normál fordítás
|
Bevezetés
A Paramārthasāra folytatódik további négy stanzával. Ez a tizenharmadik stanza-csoport, ami a teljes szöveget alkotó 105 stanzából négyet fed le.
Természetesen, mellékelem az eredeti stanzákat, amiket Yogarāja kommentál. Valamint írni fogok elég sok megjegyzést, hogy az átlagos olvasó számára is annyira érthetővé tegyem a könyvet, amennyire csak lehetséges.
Yogarāja Szanszkritja sötétzöld színnel jelenik meg, míg Abhinavagupta eredeti stanzái sötétvörösek. Emellett, a transzliteráción belül, az eredeti stanzák barnák, Yogarāja kommentárja viszont fekete. A fordításban szintén, Abhinavagupta eredeti stanzái, vagyis a Paramārthasāra zöld és fekete betűkkel szerepelnek, míg Yogarāja kommentárja tartalmaz fekete és vörös szavakat is.
Olvasd a Paramārthasāra-t és tapasztald meg a Legfőbb Ānanda-t vagy Isteni Gyönyört, kedves Śiva.
Fontos: Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) hasonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.
51. Stanza
तदेवं व्याख्यातेन क्रमेण सर्वो ममायं विभव इति दार्ढ्येन स्वात्मानं प्रत्यवमृशन्परब्रह्मस्वरूपो योगी भवतीत्याह
इत्थं द्वैतविकल्पे गलिते प्रविलङ्घ्य मोहनीं मायाम्।
सलिले सलिलं क्षीरे क्षीरमिव ब्रह्मणि लयी स्यात्॥५१॥
अनेन प्रकारेण सर्वाहम्भावपरिशीलनयुक्त्या द्वैतविकल्पे गलिते — भेदप्रथायां विलीनायां मोहनीं मायां प्रविलङ्घ्यानात्मन्यात्माभिमानरूपामख्यातिं भेदप्रथाहेतुमहमेव विश्वात्मेति सङ्कोचापसरणेन समुत्सृज्य ज्ञानी ब्रह्मणि बृंहणात्मके पूर्णे चिदानन्दैकघने स्वरूपे लयी स्यात्सङ्कोचविलयाद्ब्रह्मतादात्म्यं यायात्। किं यथा — इत्याह सलिल इत्यादि। यथा सलिलमुद्धृतं नानाघटादिभिर्जलं क्षीरं वा विविधशावलेयबाहुलेयाद्यनेकगोसहस्रसम्भिन्नं पुनरपि घटशावलेयादिकृतभेदसङ्कोचपरिक्षयात्सलिले सलिलं प्रविष्टं क्षीरे क्षीरं वा — इत्येकमेव तद्वस्तु न तत्र भेदः स्फुरति तथैव देहप्राणपुर्यष्टकशून्यात्मकप्रत्यवमर्शभङ्गाद्ब्रह्मैव सम्पद्यते। यथाह भट्टदिवाकरवत्सः
जाते देहप्रत्ययद्वीपभङ्गे प्राप्तैकध्ये निर्मले बोधसिन्धौ।
अव्यावर्त्य त्विन्द्रियग्राममन्तर्विश्वात्मा त्वं नित्य एकोऽवभासि॥
इति कक्ष्यास्तोत्रे॥५१॥
Tadevaṁ vyākhyātena krameṇa sarvo mamāyaṁ vibhava iti dārḍhyena svātmānaṁ pratyavamṛśanparabrahmasvarūpo yogī bhavatītyāha
Itthaṁ dvaitavikalpe galite pravilaṅghya mohanīṁ māyām|
Salile salilaṁ kṣīre kṣīramiva brahmaṇi layī syāt||51||
Anena prakāreṇa sarvāhambhāvapariśīlanayuktyā dvaitavikalpe galite — Bhedaprathāyāṁ vilīnāyāṁ mohanīṁ māyāṁ pravilaṅghyānātmanyātmābhimānarūpāmakhyātiṁ bhedaprathāhetumahameva viśvātmeti saṅkocāpasaraṇena samutsṛjya jñānī brahmaṇi bṛṁhaṇātmake pūrṇe cidānandaikaghane svarūpe layī syātsaṅkocavilayādbrahmatādātmyaṁ yāyāt| Kiṁ yathā — Ityāha salila ityādi| Yathā salilamuddhṛtaṁ nānāghaṭādibhirjalaṁ kṣīraṁ vā vividhaśāvaleyabāhuleyādyanekagosahasrasambhinnaṁ punarapi ghaṭaśāvaleyādikṛtabhedasaṅkocaparikṣayātsalile salilaṁ praviṣṭaṁ kṣīre kṣīraṁ vā — Ityekameva tadvastu na tatra bhedaḥ sphurati tathaiva dehaprāṇapuryaṣṭakaśūnyātmakapratyavamarśabhaṅgādbrahmaiva sampadyate| Yathāha bhaṭṭadivākaravatsaḥ
Jāte dehapratyayadvīpabhaṅge prāptaikadhye nirmale bodhasindhau|
Avyāvartya tvindriyagrāmamantarviśvātmā tvaṁ nitya eko'vabhāsi||
Iti kakṣyāstotre||51||
Így (tad evam), (Abhinavagupta) azt mondta (az 51. versszakban), hogy (iti āha) az, aki stabilan éberré válik (dārḍhyena... pratyavamṛśan) saját Énjéről (sva-ātmānam) a "Mindez (sarvaḥ-ayam) a Ragyogás (vibhavaḥ) az enyém (mama... iti)" (formájában), olyan módon (krameṇa), ahogy (korábban) az kifejtésre került (vyākhyātena), egy Yogī-vá (yogī) válik (bhavati), kinek természete (sva-rūpaḥ) a Legfőbb (para) Brahma (brahma):
Ezen a módon (ittham), amikor a duális gondolat megszűnik (dvaita-vikalpe galite), (a nagy Yogī,) felülemelkedik (pravilaṅghya) a megtévesztő (mohanīm) Māyā-n (māyām), s feloldódik (layī syāt) Brahma-ban (brahmaṇi), mint (iva) víz (salilam) a vízben (salile) (vagy) tej (kṣīram) a tejben (kṣīre) ||51||
(Az első kifejezés, "Itthaṁ dvaitavikalpe galite", azt jelenti:) Ezen a módon (anena prakāreṇa), amikor a duális gondolat megszűnik (dvaita-vikalpe galite) -amikor a dualitás kiterjedése maradéktalanul eltűnik (bheda-prathāyām vilīnāyām)- a mindenben (sarva) (jelenlévő) "Én" --Aham-- (aham) állapotával (bhāva) (való) érintkezés (pariśīlana) által (yuktyā) --azaz, amikor valaki érzi, hogy minden az "Én"--. (A "pravilaṅghya mohanīṁ māyām" kifejezés azt jelenti:) Felülemelkedvén (pravilaṅghya) a megtévesztő (mohanīm) Māyā-n (māyām), (más szavakkal,) elvetvén (samutsṛjya) a primordiális tudatlanságot --Āṇavamala-- (akhyātim), ami a dualitás (bheda) kiterjedésének (prathā) oka (hetum) (és) ami a nem Én-t (anātmani) Énnek (ātma) gondolására (abhimāna) alapszik (rūpām). (De hogy?) (Minden) limitáció elzavarásával (saṅkoca-apasaraṇena) (annak realizációján keresztül, hogy) "Én (aham) Magam (eva) vagyok az univerzum (viśva-ātmā iti)". (A"brahmaṇi layī syāt" kifejezés rámutat, hogy) az Én Ismerője --a nagy Yogī-- (jñānī), feloldódik (layī syāt) Brahma-ban (brahmaṇi), azaz a Tudatosság (cit) (és) Gyönyör (ānanda) egyetlen (eka) összetett egységében (ghane), ami kiterjedő (bṛṁhaṇa-ātmake), teljes (pūrṇe) (és) az ő saját esszenciális természete --az Én Ismerőjének esszenciája-- (sva-rūpe). (Összességében, eme nagy-lelkű létező) Brahma-val (brahma) azonossá válik (tādātmyam yāyāt), az (ő) limitációinak (saṅkoca) feloldása által (vilayāt).
"Milyen (kim-yathā... iti) (a Brahma-ban való feloldódás folyamata)?. (Abhinavagupta) azt mondta (āha) "salile (salile)", stb. (iti-ādi). Miképp (yathā) a salila (salilam) (vagy) víz (esetében, mely) ki lett húzva (egy kútból) (uddhṛta), különböző edények, stb. által (nānā-ghaṭa-ādibhiḥ), vagy (vā) a tej (esetében) (kṣīram) ami össze lett öntve (sambhinnam) (miután kivonásra került) sok (aneka) ezer (sahasra), különböző fajta (vividha) tehénből (go), (mint) tarka (śāvaleya), nem tarka egyedek (bāhuleya), stb. (ādi), az (olyan entitások) által létrehozott (kṛta) dualisztikus (bheda) korlátok (saṅkoca) feloldódásával (parikṣayāt), (mint) tarka tehén (śāvaleya), edény (ghaṭa), stb. (ādi), "a víz (salilam) visszatér (praviṣṭam) a vízbe (salile) vagy (vā) a tej (kṣīram) visszatér (praviṣṭam) a tejbe (kṣīre... iti) még egyszer (api) újra (punar... iti)" -(röviden,) az --a vízzel kevert víz vagy tejjel kevert tej-- (tad) (lévén) csupán (tad-eva) egyetlen (ekam) valóság (vastu), a különbözőség (bhedaḥ) nem jelenik meg (na... sphurati) benne (tatra), hasonlóképpen (tathā eva) a fizikai testhez (deha), életenergiához (prāṇa), finom testhez (puryaṣṭaka) (és) ürességhez (śūnya) tartozó (ātmaka) tapasztalás --kapcsolat-- (pratyavamarśa) megszűnésével (bhaṅgāt) Brahma (brahma eva) feltárul (sampadyate).
Ahogy (yathā) a tanult (bhaṭṭa) Divākaravatsa (divākaravatsaḥ) mondta (āha) az (ő) Kakṣyāstotra-jában (kakṣyāstotre):
"Amikor a szigetrész (minek neve) 'a fizikai testnek (levés) érzete' felmerül (jāte deha-pratyaya-dvīpa-bhaṅge), vagyis amikor a makulátlan Óceánja a Tudatosságnak szimultán eggyé válik (újra) (prāpta-aikadhye nirmale bodha-sindhau), nem fordítva az érzékek csoportját különböző irányokba (avyāvartya tu indriya-grāmam), Te (tvam) ragyogsz (avabhāsi) belül (antar), mint az egyetlen (ekaḥ), örök (nityaḥ) univerezális (viśva) Én (ātmā... iti)".
||51||
Jelenleg még kifejtések nélkül
52. Stanza
एवं ब्रह्मसत्तामधिरूढस्य योगिनो द्वन्द्वाभिभवोऽपि ब्रह्ममय एव न स्वरूपविप्रलोपाय प्रगल्भते — इत्याह
इत्थं तत्त्वसमूहे भावनया शिवमयत्वमभियाते।
कः शोकः को मोहः सर्वं ब्रह्मावलोकयतः॥५२॥
एवं निर्णीतेन प्रकारेण गलितकञ्चुकबन्धस्य योगिनस्तत्त्वसमूहे भूतविषयेन्द्रियव्राते भावनया सर्वमिदमेका स्वसंवित् — इति दृढप्रतिपत्त्या शिवमयत्वं प्राप्ते — परमाद्वयरूपतां याते शोकमोहोपलक्षिता द्वन्द्वाभिभवाः सर्वमिदं तत्त्वव्रातं ब्रह्म पश्यतोऽस्य न केचनैव ते ब्रह्ममयत्वात्सर्वे स्वरूपरूपा इति न खेदाय प्रभवन्ति॥५२॥
Evaṁ brahmasattāmadhirūḍhasya yogino dvandvābhibhavo'pi brahmamaya eva na svarūpavipralopāya pragalbhate — Ityāha
Itthaṁ tattvasamūhe bhāvanayā śivamayatvamabhiyāte|
Kaḥ śokaḥ ko mohaḥ sarvaṁ brahmāvalokayataḥ||52||
Evaṁ nirṇītena prakāreṇa galitakañcukabandhasya yoginastattvasamūhe bhūtaviṣayendriyavrāte bhāvanayā sarvamidamekā svasaṁvit — Iti dṛḍhapratipattyā śivamayatvaṁ prāpte — Paramādvayarūpatāṁ yāte śokamohopalakṣitā dvandvābhibhavāḥ sarvamidaṁ tattvavrātaṁ brahma paśyato'sya na kecanaiva te brahmamayatvātsarve svarūparūpā iti na khedāya prabhavanti||52||
Így (evam), a Yogī esetében (yoginaḥ), aki felemelkedett (adhirūḍhasya) Brahma (brahma) Valóságába (sattām), még (api) az ellentétpárok (dvandva) súlytása alatt (abhibhavaḥ) -lévén az csupán Brahma (brahma-mayaḥ eva)- sem képes (na... pragalbhate) megszűntetni (vipralopāya) saját esszenciális természetét (sva-rūpa). (Abhinavagupta) így (iti) azt mondta (āha) (az 52. versszakban:)
Ezen a módon (ittham), amikor a tattva-k vagy kategóriák csoportja eléri az azonosítást Śiva-val (tattva-samūhe... śiva-mayatvam abhiyāte), a kontempláción keresztül (bhāvanayā), miféle (kaḥ) bánat (śokaḥ) (vagy) miféle (kaḥ) káprázat (mohaḥ) (szállhat) arra, aki mindent (sarvam) Brahma-ként (brahma) lát (avalokayataḥ)?||52||
Így (evam), a Yogī esetében (yoginaḥ), akiben a kötöttség (bandhasya) a Māyā Kañcuka-i vagy Burkai (formájában) (kañcuka), eltűnt (galita), úgy (prakāreṇa), ahogy ki lett fejtve (nirṇītena), amikor a tattva-k vagy kategóriák elérik az azonosságot Śiva-val (tattva-samūhe... śiva-mayatvam prāpte) -azaz amikor az indriya-k --a tapasztalás és aktivitás erői, tattva-k 17-26-ig--, miknek aktivitási köre a durva elemek --tattva-k 32-36-ig-- elérik az Állapotot, ami a Legfőbb Nem-dualitásból áll (bhūta-viṣaya-indriya-vrāte... parama-advaya-rūpatām yāte) -a kontempláción keresztül (bhāvanayā)-szilárd tapasztalán keresztül (dṛḍha-pratipattyā) (annak, hogy) "Mindez (sarvam-idam) az egyén saját (sva) Tudatossága (saṁvid), ami egy (ekā... iti)"-, az ellentétpárok (dvandva) súlytásának aktusa (abhibhavāḥ), melyek jellemzője (upalakṣitāḥ) a bánat (śoka) (és) káprázat (moha), nem (na kecana) képes zavarodottságot okozni (prabhavanti-khedāya) (a Yogī-ban), ki mindezt (sarvam-idam), mi az (említett) tattva-k (tattva) csoportjából (vrātam) áll, Brahma-ként (brahma) látja (paśyataḥ asya). (Miért?) "Azok Brahma-val való (brahma) azonosságuk miatt (mayatvāt), (az ellentétpárok súlytásának) minden (sarve-te) (aktusa) az ő --a nagy Yogī-- esszenciájának (sva-rūpa... iti) természete (rūpāḥ) --vagyis azok az ő Énje--"||52||
Jelenleg még kifejtések nélkül
53. Stanza
ननु परमाद्वयरूपस्यापि ज्ञानिनोऽवश्यं स्थिते शरीरेऽपि तद्धेतुकशुभाशुभकर्मफलसञ्चयः किमिति न स्यात् — इति परिहरति
कर्मफलं शुभमशुभं मिथ्याज्ञानेन सङ्गमादेव।
विषमो हि सङ्गदोषस्तस्करयोगोऽप्यतस्करस्येव॥५३॥
अश्वमेधब्रह्महननादिरूपपुण्यापुण्यकर्मफलप्रचयसञ्चयोऽपि मिथ्याज्ञानेन सङ्गमादेव प्रादुर्भवत्यहं शरीरीदमश्वमेधादि ममोपायतयास्तु - इति यदनात्मन्यात्माभिमानपूर्वमात्मन्यनात्माभिमानलक्षणं वैपरीत्येन ज्ञानं तेन योऽभिष्वङ्गस्तस्मादेव पशोः शुभाशुभकर्मफलसञ्चयो येनानवरताधिवासितः संसारक्लेशभाजनं भवति। ननु ब्रह्मात्मकस्यापि प्रमातुः किमित्येतावता पशुत्वमायाति - इत्यत्रार्थान्तरमुपक्षिपति विषमो हि इत्यादि। यस्मात्सङ्गदोषः सर्वथाविषह्यो यथासाधुयोगोऽत्यन्तसाधोरपि स्वगतदोषसमर्पणं कुरुते तथैव शुद्धस्यापि प्रमातुरख्यातिजनितो मोहयोगः पशुत्वमापाद्य शुभाशुभकर्मसम्बन्धं ददाति॥५३॥
Nanu paramādvayarūpasyāpi jñānino'vaśyaṁ sthite śarīre'pi taddhetukaśubhāśubhakarmaphalasañcayaḥ kimiti na syāt — Iti pariharati
Karmaphalaṁ śubhamaśubhaṁ mithyājñānena saṅgamādeva|
Viṣamo hi saṅgadoṣastaskarayogo'pyataskarasyeva||53||
Aśvamedhabrahmahananādirūpapuṇyāpuṇyakarmaphalapracayasañcayo'pi mithyājñānena saṅgamādeva prādurbhavatyahaṁ śarīrīdamaśvamedhādi mamopāyatayāstu - Iti yadanātmanyātmābhimānapūrvamātmanyanātmābhimānalakṣaṇaṁ vaiparītyena jñānaṁ tena yo'bhiṣvaṅgastasmādeva paśoḥ śubhāśubhakarmaphalasañcayo yenānavaratādhivāsitaḥ saṁsārakleśabhājanaṁ bhavati| Nanu brahmātmakasyāpi pramātuḥ kimityetāvatā paśutvamāyāti - Ityatrārthāntaramupakṣipati viṣamo hi ityādi| Yasmātsaṅgadoṣaḥ sarvathāviṣahyo yathāsādhuyogo'tyantasādhorapi svagatadoṣasamarpaṇaṁ kurute tathaiva śuddhasyāpi pramāturakhyātijanito mohayogaḥ paśutvamāpādya śubhāśubhakarmasambandhaṁ dadāti||53||
Egy felvetés (nanu): Bár a test még mindig létezik (sthite śarīre api) az Én Ismerőjének (jñāninaḥ) esetében is (api), kinek természete (rūpasya) valójában (avaśyam) a Legfőbb (parama) Nem-dualitás (advaya), miért (kim-iti) nincs jelen (na syāt) (számára) a jó (śubha) (és) rossz (aśubha) tettekből (karma) származó gyümölcsök (phala) sokasága (sañcayaḥ), mit az (tad) okoz (hetuka) --az ő fizikai testben maradása--? (Abhinavagupta) feloldja (pariharati) (eme kétséget) így (iti):
A tettek (phalam) gyümölcse (karma), (akár) jó az (śubham), (akár) rossz (aśubham), bizonyosan (eva) a hamis tudáshoz való (mithyā-jñānena) ragaszkodásból (tárul fel) (saṅgamāt). (Bármiféle) hiba (doṣaḥ) a ragaszkodással kapcsolatosan (saṅga), kétségtelenül (hi) hátrányos (viṣamaḥ), mint (iva) egy nem tolvaj (ataskarasya) érintkezése (yogaḥ) egy tolvajjal (taskara... api)||53||
Még (api) az erényes (puṇya) (és) tisztátalan (apuṇya) tettekhez (karma) tartozó gyümölcsök (phala) sokaságának felgyülemlése is (pracaya-sañcayaḥ), a lóáldozat (bemutatása) (aśva-medha), papgyilkosság (brahma-hanana), stb. (ādi) formájában (rūpa), valójában (eva) a hamis tudáshoz (mithyā-jñānena) való ragaszkodás miatt (saṅgamāt) tárul fel (prādurbhavati). "Nekem (aham) van egy testem (śarīrī) ", "Legyen (astu) ez (idam) a lóáldozat, stb. (aśva-medha-ādi) számomra (mama... iti) a siker kulcsa (upāyatayā)!", (mindez a hamis) tudás (jñānam), aminek (yad) jellemzője (lakṣaṇam) a tévképzet (abhimāna), miszerint az Én (ātmani) a nem-Én (anātma), karöltve (pūrvam) a (további) tévképzettel (abhimāna), miszerint a nem-Én (anātmani) az Én (ātma) (olyan), mint egy ellentétes (erő) (vaiparītyena). (Jelen van) egy intenzív ragaszkodás (a korlátolt individuumban) (yaḥ abhiṣvaṅgaḥ) eme (hamis tudáshoz) (tena). Eme (intenzív ragaszkodás) miatt (tasmāt eva), (az eredmény) a tettek (karma) jó (śubha) (és) rossz (aśubha) gyümölcseinek (phala) felhalmozódása (sañcayaḥ) a korlátolt individuum esetében (paśoḥ). (Ennek eredményeképpen, ) az, ki szüntelen (anavarata) hintve van (adhivāsitaḥ) ez által --az említett felhalmozódás által-- (yena) fogadójává (bhājanam) válik (bhavati) a Saṁsāra vagy Transzmigráció (saṁsāra) zavarodottságának (kleśa).
Egy felvetés (nanu): "Miért (kim-iti) válik korlátolt individuummá (paśutvam āyāti) ilyen mértékben (etāvatā... iti) egy szubjektum --egy megismerő vagy tapasztaló-- (pramātuḥ), ha (api) az ő természete (ātmakasya) Brahma (brahma)?". (Hogy feloldja ezt a kétséget, Abhinavagupta a versszak második felében) utal (upakṣipati) egy hasonló esetre (artha-antaram) azzal kapcsolatosan (ami kérdésként felmerült) (atra): "Viṣamo hi (viṣamo hi)", stb. (iti-ādi). Ezért (yasmāt), (bármilyen) hiba (doṣaḥ) a ragaszkodással kapcsolatosan (saṅga), bármilyen módon (sarvathā) tolerálhatatlan (aviṣahyaḥ). Miképp (yathā) a rossz emberekkel (asādhu) való érintkezés (yogaḥ) közvetíti (samarpaṇam kurute) azok (svagata) bűneit (doṣa) még egy rendkívül jó ember felé is (atyantasādhoḥ api), úgy ehhez hasonlóan (tathā eva) a tiszta (śuddhasya api) szubjektum --tudó vagy tapasztaló-- (pramātuḥ) kapcsolata (yogaḥ) a Káprázattal --Māyā-- (moha), ami --az érintkezés-- az elsődleges tudatlanságból származik (janitaḥ) --Āṇavamala-- (akhyāti), az által, hogy (őt) a korlátolt individuum állapotába süllyeszti (paśutvam āpādya), meghinti (dadāti) a jó (śubha) (és) rossz (aśubha) tettekkel (karma) való szoros kapcsolattal (sambandham) (eme tiszta szubjektumot)||53||
Jelenleg még kifejtések nélkül
54. Stanza
जन्ममरणाद्यपि न ब्रह्मरूपस्य योगिनोऽपि तु मायाप्रमातॄणामेव — इत्याह
लोकव्यवहारकृतां य इहाविद्यामुपासते मूढाः।
ते यान्ति जन्ममृत्यू धर्माधर्मार्गलाबद्धाः॥५४॥
ये प्रमातारो देहात्ममानिनो भूत्वा फलकामनाकलुषिता लोकाचाररूपां पुण्यापुण्यमयीमविद्यां भेदप्रथारूपां मायां जगति स्वर्गनरकादिफलप्राप्त्युपायत्वेन सेवन्ते ते मूढा अज्ञाः पुण्यापुण्यनिगडबद्धास्तत्फलोपभोगाय पुनः पुनर्जायन्ते म्रियन्ते च — इत्यनवरतसंसारक्लेशभाजो भवन्ति न पुनः प्रक्षीणमोहावरणो विगलितधर्माधर्मबन्धो ब्रह्मस्वभावो योगी जायते म्रियते वा — इति॥५४॥
Janmamaraṇādyapi na brahmarūpasya yogino'pi tu māyāpramātṝṇāmeva — Ityāha
Lokavyavahārakṛtāṁ ya ihāvidyāmupāsate mūḍhāḥ|
Te yānti janmamṛtyū dharmādharmārgalābaddhāḥ||54||
Ye pramātāro dehātmamānino bhūtvā phalakāmanākaluṣitā lokācārarūpāṁ puṇyāpuṇyamayīmavidyāṁ bhedaprathārūpāṁ māyāṁ jagati svarganarakādiphalaprāptyupāyatvena sevante te mūḍhā ajñāḥ puṇyāpuṇyanigaḍabaddhāstatphalopabhogāya punaḥ punarjāyante mriyante ca — Ityanavaratasaṁsārakleśabhājo bhavanti na punaḥ prakṣīṇamohāvaraṇo vigalitadharmādharmabandho brahmasvabhāvo yogī jāyate mriyate vā — Iti||54||
Bár (api) a születés (janma), halál (maraṇa) és így tovább (ādi), nem (releváns) (na) a Yogī esetében (yoginaḥ), aki (rūpasya) Brahma (brahma), (azok) kétségtelenül (relevánsak) (api tu) a tudók vagy tapasztalók esetében (pramātṝṇām eva), akik Māyā hatása alatt vannak (māyā). (Abhinavagupta) így (iti) azt mondta (āha) (a következő versszakban:)
A zavarodott (létezők) (mūḍhāḥ... te), kik (ye) itt --ebben a világban-- (iha) szolgálják (upāsate) a tudatlanságot (avidyām), mi világi (loka) gyakorlatokból (vyavahāra) áll (kṛtām) --hétköznapi viselkedésből--, be vannak zárva (ābaddhāḥ) a 'mit kell tenni' (dharma) (és) 'mit nem kell tenni' (adharma) reteszével (argala), szembe néznek (yānti) a születéssel és halállal (janma-mṛtyū)||54||
Azok (ye), akik tapasztalóvá (pramātāraḥ) válva (bhūtvā) azt gondolják (māninaḥ), hogy a test (deha) az Én (ātma), szennyezettek (kaluṣitāḥ) a (tetteik) gyümölcsei iránti (phala) vággyal (kāmanā), (s) szolgálják (sevante) Māyā-t (māyām), aminek formája (rūpām) a világi (loka) gyakorlat (ācāra) --hétköznapi, közönséges viselkedés--, ami tudatlanság (avidyām), telve (mayīm) erényes (puṇya) (és) tisztátalan tettekkel (apuṇya), (és) kiknek természete (rūpām) a dualitás (bheda) kiterjedése (prathā) (ebben) a világban (jagati). (Ők így szolgálják Māyā-t), ami módja (upāyatvena) a gyümölcsök (phala) megszerzésének (prāpti) (amiknek neve) menny (svarga), pokol (naraka), stb. (ādi). Azok (te) a zavarodott (létezők) (mūḍhāḥ), kik híján vannak a Tudásnak (ajñāḥ), kötöttek (baddhāḥ) az erényes (puṇya) (és) tisztátalan (apuṇya) tettek béklyóival (nigaḍa), megszületnek (jāyante) és (ca) meghalnak (mriyante) újra és újra (punar punar), azok --a jó és rossz tettek-- (tad) gyümölcseinek (phala) élvezete céljából (upabhogāya). Így (iti), ők fogadóivá (bhājaḥ) válnak (bhavanti) a Saṁsāra --Újjászületés-- (saṁsāra) szüntelen (anavarata) szenvedésének (kleśa). Bár (punar), a Yogī (yogī), kiben a Káprázat --Māyā-- (moha) fátyla (āvaraṇaḥ) feloldódott (prakṣīṇa) (és) kinek kötöttsége (bandhaḥ) a 'mit kell tenni' (dharma) (és) 'mit nem kell tenni' (adharma) (formájában), maradéktalanul eltűnt (vigalita), (mivel realizálta azt, hogy) az ő esszenciális természete (svabhāvaḥ) Brahma (brahma), nem (na) születik (jāyate) és (vā) nem hal meg (mriyate... iti)||54||
Jelenleg még kifejtések nélkül
További Információ
Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.
Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.
| Vissza Stanzák 44-50 |  |
Folytatás Stanzák 55-58 |