| Töltsd le és telepítsd a nélkülözhetetlen betűtípusokat(s) Hogy megtekinthesd a Szanszkritot annak teljes fényében Olvass Transzliteráció (2) (magyar) hogy teljes mértékben átlásd a transzliterációs rendszert |
Abhinavagupta - Paramārthasāra (Paramarthasara) Stanzák 28-31 - Nem-duális kashmiri Shaivizmus
Normál fordítás
|
Bevezetés
A Paramārthasāra folytatódik további négy stanzával. Ez a nyolcadik stanza-csoport, ami a teljes szöveget alkotó 105 stanzából négyet fed le.
Természetesen, mellékelem az eredeti stanzákat, amiket Yogarāja kommentál. Valamint írni fogok elég sok megjegyzést, hogy az átlagos olvasó számára is annyira érthetővé tegyem a könyvet, amennyire csak lehetséges.
Yogarāja Szanszkritja sötétzöld színnel jelenik meg, míg Abhinavagupta eredeti stanzái sötétvörösek. Emellett, a transzliteráción belül, az eredeti stanzák barnák, Yogarāja kommentárja viszont fekete. A fordításban szintén, Abhinavagupta eredeti stanzái, vagyis a Paramārthasāra zöld és fekete betűkkel szerepelnek, míg Yogarāja kommentárja tartalmaz fekete és vörös szavakat is.
Olvasd a Paramārthasāra-t és tapasztald meg a Legfőbb Ānanda-t vagy Isteni Gyönyört, kedves Śiva.
Fontos: Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) hasonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.
28. Stanza
इदानीं भ्रान्तेरसदर्थप्रतिपादनसामर्थ्येन निदर्शनमाह
रज्ज्वां नास्ति भुजङ्गस्त्रासं कुरुते च मृत्युपर्यन्तम्।
भ्रान्तेर्महती शक्तिर्न विवेक्तुं शक्यते नाम॥२८॥
भ्रान्तेः पूर्णत्वाख्यातिरूपाया अताद्रूप्यप्रतिभासने महती शक्तिरुत्तमं सामर्थ्यं न केनचिद्विवेक्तुं शक्यते न केनचिद्विचारयितुं पार्यते — इति यावत्। यथा वस्तुवृत्तेन रज्जुः परिदृश्यमाना दीर्घत्वकुण्डलिनीरूपत्वभ्रमात्सर्पोऽयमित्यध्यवसातॄणां रज्जुद्रव्येऽप्यसदर्थप्रतिभासोऽयं सर्पाध्यवसायः सदर्थप्रतिभासाद्भयं मरणावसायं विदधाति। अनुभवसिद्धमप्येतत्स्थाणुं भूतमिति मत्वा स्वयं भीषणीयं वाकारं समुल्लिख्य भ्रान्ताः सन्तो हृद्भङ्गनाशं के नाम न याताः — इति विभ्रम एवापूर्णत्वप्रथने हेतुः — इति॥२८॥
Idānīṁ bhrānterasadarthapratipādanasāmarthyena nidarśanamāha
Rajjvāṁ nāsti bhujaṅgastrāsaṁ kurute ca mṛtyuparyantam|
Bhrāntermahatī śaktirna vivektuṁ śakyate nāma||28||
Bhrānteḥ pūrṇatvākhyātirūpāyā atādrūpyapratibhāsane mahatī śaktiruttamaṁ sāmarthyaṁ na kenacidvivektuṁ śakyate na kenacidvicārayituṁ pāryate — Iti yāvat| Yathā vastuvṛttena rajjuḥ paridṛśyamānā dīrghatvakuṇḍalinīrūpatvabhramātsarpo'yamityadhyavasātṝṇāṁ rajjudravye'pyasadarthapratibhāso'yaṁ sarpādhyavasāyaḥ sadarthapratibhāsādbhayaṁ maraṇāvasāyaṁ vidadhāti| Anubhavasiddhamapyetatsthāṇuṁ bhūtamiti matvā svayaṁ bhīṣaṇīyaṁ vākāraṁ samullikhya bhrāntāḥ santo hṛdbhaṅganāśaṁ ke nāma na yātāḥ — Iti vibhrama evāpūrṇatvaprathane hetuḥ — Iti||28||
Most (idānīm), (Abhinavagupta) kifejtette (āha) (a következő) példát (nidarśanam), hogy (sāmarthyena) rávilágítson (pratipādana) a zavarodottság (által kreált) (bhrānteḥ) nem létező (asat) dolgokra (artha):
Egy kígyó (bhujaṅgaḥ) nem (na) létezik (asti) egy kötélben (rajjvām), mégis (ca) --ha össze van tévesztve egy kígyóval-- halálosan (mṛtyu-paryantam) rémisztő (trāsam kurute). A zavarodottság (bhrānteḥ) nagy (mahatī) erejét (śaktiḥ), valójában (nāma) nem ismerik fel (na vivektum śakyate)||28||
A zavarodottság (bhrānteḥ) nagy (mahatī) ereje (śaktiḥ) a legfőbb (uttamam) oka (sāmarthyam) annak, minek természete (rūpāyāḥ) (az egyén saját) Teljességével kapcsolatos (pūrṇatva) tudatlanságból (áll) (akhyāti). (Ennek ereje vagy oka megmutatkozik), amikor jelen van (pratibhāsane) a hasonlóság hiánya (atādrūpya) (a képzelt és a valódi dolog között, mint a kígyó esetében, ami bele van képzelve a kötélbe. A zavarodottságnak eme nagy ereje) nem felismerhető (na... vivektum śakyate) senki számára (kenacid), vagyis azt nem tudja észrevenni vagy vizsgálni (na... vicārayitum pāryate) senki (kenacid). Ez a jelentés (iti yāvat).
Miképp (yathā) látva (paridṛśyamānā) azt, ami valójában (vastuvṛttena) (csupán) egy kötél (rajjuḥ), egy félreértés miatt (bhramāt), amit annak hossza (dīrghatva) (és) feltekert aspektusa generál (kuṇḍalinī-rūpatva), (az összetéveszthető egy kígyóval és így az a következő benyomást kelti:) "Ez (ayam) egy kígyó (sarpaḥ... iti)!" az által, aki látja (azt) (adhyavasātṝṇām), (így,) eme (ayam) tapasztalása (adhyavasāyaḥ) a kígyónak (sarpa) még (api) egy (olyan) objektumban is (dravye), (minek neve) egy kötél (rajju), a megnyilvánulása (pratibhāsaḥ) egy nem-létező (asat) dolognak (artha), egy létező (sat) dolog (artha) megnyilvánulásából (pratibhāsāt). (És egy ilyen tapasztalás a zavarodottságból születik, mi) halálfélelmet (bhayam-maraṇa-avasāyam) okoz (vidadhāti).
Ez (etad) még (api) (az egyén saját) tapasztalata által (anubhava) is bizonyított (siddham), (amikor valaki) démonnak (bhūtam iti) tekint (iti matvā) egy fatuskót (sthāṇum), vagy (vā) látni vél (samullikhya) saját maga (svayam), (valami más) rémisztő (bhīṣaṇīyam) formát (ākāram) (eme bizonyos tuskón), ami (ke nāma) félreértés (bhrāntāḥ) megjelenik (ilyen módon -a zavarodottság miatt-) (santaḥ), az végül nem vezet (na yātāḥ) az (egyén saját) halálához (nāśam) szívroham miatt? (hṛt-bhaṅga).(Ezt senki sem tudhatja biztosan!). Így (iti), maga (eva) a zavarodottság (vibhramaḥ) az oka (hetuḥ) a Teljesség hiánya (apūrṇatva... iti) kiterjedésének (prathane)||28||
Még megjegyzések nélkül
29. Stanza
एतत् प्रकृते समर्थयते
तद्वद्धर्माधर्मस्वर्निरयोत्पत्तिमरणसुखदुःखम्।
वर्णाश्रमादि चात्मन्यसदपि विभ्रमबलाद्भवति॥२९॥
एवं यथा रज्जुः परमार्थसती भ्रान्त्या सर्पतया विमृष्टापि सर्पगतामर्थक्रियां करोति तथैव देहात्ममानिनां चेतसि धर्माद्यसदपि तत्त्वतोऽविद्यमानं विभ्रमवशान्मायाव्यामोहसामर्थ्यादेव भवति एतदेव तत्त्वमिति भ्रान्त्या सत्तां लभते। धर्मोऽश्वमेधादिरधर्मो ब्रह्महननादिः स्वर्निरतिशया प्रीतिर्निरयो यातना उत्पत्तिर्जन्म मरणं जन्माभावः सुखमाह्लादो दुःखं राजसः क्षोभस्तथा वर्णो ब्राह्मणोऽस्मीत्यादि आश्रमो ब्रह्मचारी — इत्यादि आदि ग्रहणात्तपःपूजाव्रतानि — इति सर्वं कल्पनामात्रसारं विभ्रमविजृम्भितमेव मायाशक्त्या देहाद्यात्मतयाभिमन्यते। एतत्सर्वं भ्रान्तेः प्रभवति ययानवरतस्वर्गनरकजन्ममरणप्रबन्धभाजः पशवो न पुनः परमार्थतः स्वात्मनोऽनवच्छिन्नचिदानन्दैकघनस्य धर्माधर्मादिकं किञ्चिद्विद्यते — इति॥२९॥
Etat prakṛte samarthayate
Tadvaddharmādharmasvarnirayotpattimaraṇasukhaduḥkham|
Varṇāśramādi cātmanyasadapi vibhramabalādbhavati||29||
Evaṁ yathā rajjuḥ paramārthasatī bhrāntyā sarpatayā vimṛṣṭāpi sarpagatāmarthakriyāṁ karoti tathaiva dehātmamānināṁ cetasi dharmādyasadapi tattvato'vidyamānaṁ vibhramavaśānmāyāvyāmohasāmarthyādeva bhavati etadeva tattvamiti bhrāntyā sattāṁ labhate| Dharmo'śvamedhādiradharmo brahmahananādiḥ svarniratiśayā prītirnirayo yātanā utpattirjanma maraṇaṁ janmābhāvaḥ sukhamāhlādo duḥkhaṁ rājasaḥ kṣobhastathā varṇo brāhmaṇo'smītyādi āśramo brahmacārī — Ityādi ādi grahaṇāttapaḥpūjāvratāni — Iti sarvaṁ kalpanāmātrasāraṁ vibhramavijṛmbhitameva māyāśaktyā dehādyātmatayābhimanyate| Etatsarvaṁ bhrānteḥ prabhavati yayānavaratasvarganarakajanmamaraṇaprabandhabhājaḥ paśavo na punaḥ paramārthataḥ svātmano'navacchinnacidānandaikaghanasya dharmādharmādikaṁ kiñcidvidyate — Iti||29||
(Abhinavagupta, jelen versszak által,) kommentárja (újra) (samarthayate) ezt a (pestist, melynek neve "zavarodottság") (etad), a tárgyalt témakörrel kapcsolatosan (prakṛte):
Így (tadvat), (a csoport, mely áll a következőkből:) mit kell tenni (dharma), mit nem kell tenni (adharma), menny (svar), pokol (niraya), születés (utpatti), halál (maraṇa), öröm (sukham), fájdalom (duḥkham) és (ca) a kasztok (varṇa), az életszakaszok (āśrama), stb. (ādi), bár (api) nem léteznek (asat) az Én-ben (ātmani), mégis megjelennek (bhavati), a zavarodottság (vibhrama) ereje miatt (balāt)||29||
Ilyen módon (evam), miképp (yathā) egy kötél (rajjuḥ) valójában (parama-artha-satī) (csupán egy kötelék), de (api) ha az kígyónak van tekintve (vimṛṣṭā-sarpatayā) a zavarodottság miatt (bhrāntyā), egy objektív aktivitást (artha-kriyām) okoz (karoti), mi kapcsolatban áll (gatām) a kígyókkal (sarpa) --azaz egy reakciót, minek formái "El kell futnom előle", "Meg kell ölnöm", stb.--, hasonlóképpen (tathā eva), (a teljes csoport, mely olyanokból áll, mint:) mit kell tenni (dharma), mit nem kell tenni (adharma), stb. (ādi), bár (api) nem-létező (asat) -azaz (bár) valójában nincs jelen (az Énben) (tattvataḥ avidyamānam)-, a zavarodottság (vibhrama) ereje miatt (vaśāt) --azaz a káprázat (vyāmoha) miatt (sāmarthyāt eva), mit Māyā hozott létre (māyā) - feltárul (bhavati) azoknak az elméjében (cetasi), kik (saját) testüket (deha) gondolják (māninām) az Énnek (ātma). (Összességében, a fent említett csoport) úgy jelenik meg (sattām labhate) (az ilyen emberek esetében, mint) "Ez (etad) valójában (eva) igaz (tattvam)!", a zavarodottság miatt (bhrāntyā).
(A versszakban,) "dharma" --amit meg kell tenni-- (dharmaḥ) (olyan tetteket jelez, mint a) lóáldozat (aśva-medhaḥ), stb. (ādiḥ); (míg) "adharma" --amit nem kell tenni-- (adharmaḥ) (olyan dolgokkal kapcsolatos, mint) egy pap (brahma) megölésének tette (hanana), stb. (ādiḥ). (Továbbá,) "svar" --menny-- (svar) (jelzi a) szűnhetetlen (niratiśayā) megelégedést (prītiḥ) (és) "niraya" --pokol-- (niraya) intenzív kínszenvedésre (utal) (yātanā). Az "utpatti" (kifejezés) (utpattiḥ) (azt jelenti) születés (janma) (és) "maraṇa" --halál-- (maraṇam) (jelzi) a hiányát vagy elutasítását (abhāvaḥ) a születésnek (janma). "Sukha" --öröm, élvezet-- (sukham) (jelzi a) vidámságot (āhlādaḥ), (míg) "duḥkha" --fájdalom-- (duḥkham) (jelzi a) rajaszikus --Rajas-ként ismert minőséghez tartozó-- (rājasaḥ) zavart (kṣobhaḥ). Hasonlóképpen (tathā), (egyrészt a szó) "varṇa" --kaszt-- (varṇaḥ) (olyan benyomásokat jelez, mint) "Én brāhmaṇa vagyok --a papi kaszt egyik tagja--" (brāhmaṇaḥ... iti-asmi), stb. (iti-ādi), (és másrészt, a kifejezés) "āśrama" --életszakasz-- (āśramaḥ) (rámutat olyan dolgokra, mint) "cölibátus" --az élet első szakasza-- (brahmacārī), stb. (iti-ādi) (Végül,) a stb szó jelentése által (magában a versszakban) (grahaṇāt-ādi) , a lemondás, imádat és erények (tapas-pūja-vratāni... iti) (szintén jelzettek). Mindez (sarvam) a zavarodottság által (vibhrama) nyilvánul meg (vijṛmbhitam eva) (és) (az által) minek esszenciája (sāram) csupán (mātra) mentális kreáció (kalpanā), így hát képzelt (abhimanyate) (egy limitált individuum által) Māyā (māyā) ereje miatt (śaktyā), (amikor) ő azonosítja Énjét (saját) testével, stb (deha-ādi-ātmatayā).
Mindez (etad-sarvam) a zavarodottságból (bhrānteḥ) tárul fel (prabhavati), és ez által --a zavarodottság által-- (yayā), a limitált individuum (paśavaḥ) rész vesz (bhājaḥ) a menny (svarga), pokol (naraka), születés (janma) (és) halál (maraṇa) szüntelen (anavarata) sorozatában (prabandha). Mindazonáltal (punar), tény (parama-arthataḥ), hogy nincs (na... kiñcid vidyate) "dharma" --amit meg kell tenni-- (dharma), "adharma" --amit nem kell megtenni-- (adharma), stb. (ādikam) az egyén saját Énje (sva-ātmanaḥ) esetében, aki a zavartalan (anavacchinna) Tudatosság (cit) (és) Gyönyör (ānanda... iti) összetett egysége (eka-ghanasya)! ||29||
Még megjegyzések nélkül
30. Stanza
एवमसदर्थप्रतिभासने भ्रान्तेः सामर्थ्यं विचार्य तदुत्पत्तिमाह
एतत्तदन्धकारं यद्भावेषु प्रकाशमानतया।
आत्मानतिरिक्तेष्वपि भवत्यनात्माभिमानोऽयम्॥३०॥
एतत्तदन्धकारमित्येषा सा समनन्तरप्रतिपादिता विश्वमोहिनी पूर्णत्वाख्यातिरूपा भ्रान्तिर्यद्भावेषु प्रमातृप्रमेयरूपेषु विश्ववर्तिषु पदार्थेषु प्रकाशमानतया इति
... नाप्रकाशः प्रकाशते।
इति प्रकाशमानतान्यथानुपपत्त्या प्रकाशशरीरीभूतेषु आत्मनश्चैतन्यमहेश्वरादपृथग्भूतेषु सत्स्वपि योऽयमतिरेकेणामी भावा ग्राह्या बाह्या मत्तो भिन्नाश्च — इति अनात्माभिमानो वास्तवचिद्रूपतापहस्तनेन यत्तेष्ववास्तवं जडत्वापादनम्। अयमाशयः — भावप्रकाशनेऽन्यस्याप्रकाशरूपस्य बाह्यवासनादेर्हेतोरनुपपद्यमानत्वात्स्वात्मप्रकाश एव स्वतन्त्रोऽर्थान्नीलसुखादिना प्रकाशतेऽतः प्रमातृप्रमेयरूपतया चित्स्वरूपोऽहमेव प्रकाशे — इति यद्वास्तवं रूपं तन्न प्रकाशते केवलमेवावास्तवो भेदः प्रथते — इति तात्त्विकप्रथनाभावाद्भ्रान्तेरन्धकारेण रूपणम् — इति॥३०॥
Evamasadarthapratibhāsane bhrānteḥ sāmarthyaṁ vicārya tadutpattimāha
Etattadandhakāraṁ yadbhāveṣu prakāśamānatayā|
Ātmānatirikteṣvapi bhavatyanātmābhimāno'yam||30||
Etattadandhakāramityeṣā sā samanantarapratipāditā viśvamohinī pūrṇatvākhyātirūpā bhrāntiryadbhāveṣu pramātṛprameyarūpeṣu viśvavartiṣu padārtheṣu prakāśamānatayā iti
... nāprakāśaḥ prakāśate|
Iti prakāśamānatānyathānupapattyā prakāśaśarīrībhūteṣu ātmanaścaitanyamaheśvarādapṛthagbhūteṣu satsvapi yo'yamatirekeṇāmī bhāvā grāhyā bāhyā matto bhinnāśca — Iti anātmābhimāno vāstavacidrūpatāpahastanena yatteṣvavāstavaṁ jaḍatvāpādanam| Ayamāśayaḥ — Bhāvaprakāśane'nyasyāprakāśarūpasya bāhyavāsanāderhetoranupapadyamānatvātsvātmaprakāśa eva svatantro'rthānnīlasukhādinā prakāśate'taḥ pramātṛprameyarūpatayā citsvarūpo'hameva prakāśe — Iti yadvāstavaṁ rūpaṁ tanna prakāśate kevalamevāvāstavo bhedaḥ prathate — Iti tāttvikaprathanābhāvādbhrānterandhakāreṇa rūpaṇam — Iti||30||
Így (evam), (Abhinavagupta,) miután megvizsgálta (vicārya) a zavarodottság (bhrānteḥ) erejét (sāmarthyam) a nem-létező (asat) dolgok (artha) megnyilvánulásával kapcsolatosan (pratibhāsane), beszél (āha) azok eredetéről (tad-utpattim) (a következő versszakban):
Eme bizonyos (etad tad) sötétség (andhakāram), mely (yad) az entitások --szubjektumok és objektumok-- (bhāveṣu) formájában jelenik meg (prakāśamānatayā), eme (ayam) hibás koncepcióvá (abhimānaḥ) válik (bhavati) a nem-Énnel kapcsolatban (an-ātma), ám még (api) ezekben (az entitásokban) sincs különbözőség (anatirikteṣu) az Éntől (ātma)||30||
"Eme bizonyos (etad tad) sötétség (andhakāram... iti)" -azaz ez a bizonyos (eṣā sā) zavarodottság (bhrāntiḥ) (vagy) univerzális (viśva) káprázat (mohinī), ami korábban ki lett fejtve (samanantara-pratipāditā) (és) minek természete (rūpā) az (egyén saját) Teljességével kapcsolatos (pūrṇatva) tudatlanságból (áll) (akhyāti)- ami (yad) "megjelenik" (prakāśamānatayā iti) a "bhāva"-kban --létező entitásokban-- (bhāveṣu) -amik (nem egyebek, mint egy összessége az) univerzális (viśva-vartiṣu) entitásoknak (padārtheṣu) a szubjektumok (pramātṛ) (és) objektumok (prameya) formájában (rūpeṣu)- (válik) eme (ayam) hibás koncepcióvá (abhimānaḥ) a nem-Énnel kapcsolatban (an-ātma) -ami (yaḥ), a dualitás miatt (atirekeṇa), (felölti az olyan benyomások formáját, mint:) "Azok (amī) a létező entitások (bhāvāḥ) (vagy) tudhatók (grāhyāḥ) --szubjektumok és objektumok-- külsők (bāhyāḥ) és (ca) különböznek (bhinnāḥ) tőlem (mattaḥ... iti)" -még (a létező entitásokban) is (api), amik valósak (satsu) (és) nem különböznek (apṛthak-bhūteṣu) az Éntől (ātmanaḥ) (vagy) Nagy Úrtól (mahā-īśvarāt), Aki Abszolút Szabad Tudatosság (caitanya), testet felöltött állapotukban (śarīrī-bhūteṣu) az (Ő) Fényétől (prakāśa), lévén (e létező entitások) megnyilvánulása nem bizonyítható másképp (prakāśamānatā-anyathā-anupapattyā) (az axióma szerint:)
"… ami nem az (Ő) Fénye (aprakāśaḥ), az nem (na) nyilvánul meg (prakāśate... iti)."
(Egy ilyen téves koncepció a nem-Énről) miatt kerülnek (teṣu... āpādanam) (a létező entitások) egy halott vagy durva állapotba (jaḍatva) -ami (yad) nem valós (avāstavam)- a Tudatosság (cit), ami Valódi (vāstava), esszenciális természetét (rūpatā) elutasító (apahastanena) aktus miatt.
Ez (ayam) (volt) a szándéka (Abhinavagupta-nak, amikor megírta jelen versszakot) (āśayaḥ): Mivel képtelenség bizonyítani (anupapadyamānatvāt) (a létezését) egy másik (anyasya) nem megnyilvánult --az Ő Fényétől különböző-- (aprakāśa-rūpasya) oknak (hetoḥ), mint külső (bāhya) vāsanā-k vagy tendenciák (vāsanā), stb. (ādeḥ), a megnyilvánulással kapcsolatosan (prakāśane), (ezért) csupán (eva) a Szabad (svatantraḥ) Fénye (prakāśaḥ) az egyén saját (sva) Énjének (ātma) (az), ami a körülményeknek megfelelően (arthāt) megnyilvánul (prakāśate), mint kék szín, öröm, stb. (nīla-sukha-ādinā). Így (atas), "Én magam (ahameva), lévén esszenciálisan (sva-rūpaḥ) Tudatosság vagyok (cit), nyilvánulok meg (prakāśe) a tudók --szubjektumok-- (pramātṛ) (és) tudhatók --objektumok-- (prameya) formájában (rūpatayā)". (Ezért,) Az --Aham vagy "Én"-- (tad), ami (yad) a Valódi (vāstavam) Természet (rūpam), nem (na) nyilvánul meg (prakāśate), (hanem az) csupán (kevalam eva) a valótlan (avāstavaḥ) dualitás (bhedaḥ), ami megjelenik (prathate) --a valótlan dualitás kizárólag az, ami megnyilvánul, míg a Valódi Természet vagy az Úr, nevezett "Én", megmarad megnyilvánulatlanul--. Így (iti) a metaforikus kifejtése (rūpaṇam) a zavarodottságnak (bhrānteḥ), mint ami sötétség (andhakāreṇa) (jelzi) megnyilvánulása (prathana) hiányát (abhāvāt) annak, ami Valódi (tāttvika... iti)||30||
Még megjegyzések nélkül
31. Stanza
आत्मन्यनात्माभिमानपूर्वोऽनात्मन्यात्माभिमानो भवति — इति प्रतिपादयन्भ्रान्तेः सुतरां मोहरूपतामाह
तिमिरादपि तिमिरमिदं गण्डस्योपरि महानयं स्फोटः।
यदनात्मन्यपि देहप्राणादावात्ममानित्वम्॥३१॥
आदौ तावदेकसंवित्सतत्त्वेष्वपि भावेषु भेदमयं जाड्यापादनमख्यातितिमिरेण कृतं यत्स्वात्मनोऽभिन्नानां भावानां ततो भेदेन प्रथनमत एव तिमिरमिव तिमिरमख्यातिः। यथैकोऽपि चन्द्रश्चक्षुस्थेन रेखातिमिरेण द्विधा भास्यते द्वौ चन्द्राविति तथैवाख्यातितिमिरमेकमपि सर्वं स्वात्मस्वरूपं वस्तु भेदेनानात्मरूपं प्रकाशितवत्। एवमवस्थिते तिमिरमपरमायातं मोहान्मोहोऽयमापतितो गण्डस्योपरि पिटकोद्भवश्च यदख्यात्यपहस्तितचित्स्वरूपेष्वपि विश्ववर्तिषु पदार्थेषु जाड्यमापादितेषु मध्यादुद्धृते व्यतिरिक्ते जडे देहप्राणादौ वेद्यखण्डे कृशोऽहं स्थूलोऽहं क्षुधितोऽहं सुख्यस्मि न किञ्चिदहम् — इति प्रमातृतयानात्मभूते आत्ममानित्वमताद्रूप्ये ताद्रूप्यप्रतिपत्तिरेतदतिवैशसम्। यदि तावदात्माभिमानेन विना वैशसमस्ति तन्नीलसुखादिष्वप्यस्तु मा वा कुत्रापि भूद्यत्पुनः कतिपये जडे देहादौ लोष्टप्राय आत्मतयाहन्तारसाभिषेकोऽन्यत्र नीलसुखादाविदन्तयानात्मप्रतिपादनमेष एव पूर्णः संसारः शोचनीयो यदभिमानोपनतो द्वन्द्वाभिघातः कर्षति पशून् — इति। यदुक्तं मार्कण्डेयपुराणे योगिन्या मदालसया
यानं क्षितौ यानगतश्च देहो देहेऽपि चान्यः पुरुषो निविष्टः।
ममत्वमुर्व्यां न तथा यथा स्वे देहेऽतिमात्रं च विमूढतैषा॥
इति॥३१॥
Ātmanyanātmābhimānapūrvo'nātmanyātmābhimāno bhavati — Iti pratipādayanbhrānteḥ sutarāṁ moharūpatāmāha
Timirādapi timiramidaṁ gaṇḍasyopari mahānayaṁ sphoṭaḥ|
Yadanātmanyapi dehaprāṇādāvātmamānitvam||31||
Ādau tāvadekasaṁvitsatattveṣvapi bhāveṣu bhedamayaṁ jāḍyāpādanamakhyātitimireṇa kṛtaṁ yatsvātmano'bhinnānāṁ bhāvānāṁ tato bhedena prathanamata eva timiramiva timiramakhyātiḥ| Yathaiko'pi candraścakṣusthena rekhātimireṇa dvidhā bhāsyate dvau candrāviti tathaivākhyātitimiramekamapi sarvaṁ svātmasvarūpaṁ vastu bhedenānātmarūpaṁ prakāśitavat| Evamavasthite timiramaparamāyātaṁ mohānmoho'yamāpatito gaṇḍasyopari piṭakodbhavaśca yadakhyātyapahastitacitsvarūpeṣvapi viśvavartiṣu padārtheṣu jāḍyamāpāditeṣu madhyāduddhṛte vyatirikte jaḍe dehaprāṇādau vedyakhaṇḍe kṛśo'haṁ sthūlo'haṁ kṣudhito'haṁ sukhyasmi na kiñcidaham — Iti pramātṛtayānātmabhūte ātmamānitvamatādrūpye tādrūpyapratipattiretadativaiśasam| Yadi tāvadātmābhimānena vinā vaiśasamasti tannīlasukhādiṣvapyastu mā vā kutrāpi bhūdyatpunaḥ katipaye jaḍe dehādau loṣṭaprāya ātmatayāhantārasābhiṣeko'nyatra nīlasukhādāvidantayānātmapratipādanameṣa eva pūrṇaḥ saṁsāraḥ śocanīyo yadabhimānopanato dvandvābhighātaḥ karṣati paśūn — Iti| Yaduktaṁ mārkaṇḍeyapurāṇe yoginyā madālasayā
Yānaṁ kṣitau yānagataśca deho dehe'pi cānyaḥ puruṣo niviṣṭaḥ|
Mamatvamurvyāṁ na tathā yathā sve dehe'timātraṁ ca vimūḍhataiṣā||
Iti||31||
(Abhinavagupta, ) míg meghatározza (pratipādayan), hogy jelen van (bhavati) a téves koncepció (abhimānaḥ), miszerint a nem-Én (an-ātmani) az Én (ātma), karöltve (pūrvaḥ) a téves képzettel (abhimāna), miszerint az Én (ātmani), a nem-Én (an-ātma), beszél (āha) (a következő versszakban) a megtévesztő (moha) (és) könnyen áthidalható (sutarām) természetéről (rūpatām) a zavarodottságnak (bhrānteḥ):
Eme (idam) sötétség (timiram), (ami feltárul) szintén (api) a sötétségből (timirāt), ami (yad) a nem-Én (an-ātmani api) --azaz test, életenergia, stb.-- (deha-prāṇa-ādau) Énnek (ātma) gondolásából (áll) (mānitvam), (hasonlítható) a nagy szerencsétlenséghez (mahā-anayam), (mint amikor jelen van) egy hasadás (sphoṭaḥ) egy hólyagon (upari-gaṇḍasya) ||31||
Az elején (ādau), valójában (tāvat) a létező entitások --szubjektumok és objektumok-- (bhāveṣu) (létrehozásához tartozó aktus) -bár ők az egyetlen (eka), Tiszta Tudatosság (saṁvid) természete (satattveṣu api)- bele kerülnek (āpādanam) egy halott vagy durva állapotba (jāḍya), tele (mayam) dualitással (bheda), (melyet) kivitelez (kṛtam) a primordiális tudatlanságként ---Āṇavamala, annak Pauruṣājñāna (tudatlanság az Énről) aspektusában, mit jellemez a "nem Teljesség" tapasztalata-- (akhyāti) (ismert) sötétség (timireṇa), ami (yad) (generálja) megnyilvánulását vagy megjelenését (prathanam) a létező entitásoknak (bhāvānām), amik nem különböznek (abhinnānām) az egyén saját Énjétől (sva-ātmanaḥ) a dualitásban (bhedena) --a különbözőség és elkülönülés egy állapotával-- Vele kapcsolatosan (tatas). Ez okból kifolyólag (atas eva), "timira" --szó szerint "sötétség"-- (timiram)- (más néven) primordiális tudatlanság (akhyātiḥ) (pontosan) olyan (iva) (, mint az, vagyis, mint a) sötétség (timiram).
Miképp (yathā) a hold (candraḥ), bár (api) egy (ekaḥ), kettősnek (dvidhā) látszik (bhāsyate) a részleges vakság miatt (rekhā-timireṇa), ami a szemben (cakṣu) nyugszik (sthena) -(ami elhozza a benyomást, miszerint:) "Két (dvau) hold (van) (candrau... iti)!"-, úgy (tathā eva) a sötétsége (timiram) a primordiális tudatlanságnak (akhyāti) megnyilvánítja (prakāśitavat) a teljes (sarvam) valóságát (vastu) a (rūpam) nem-Énnek (an-ātma) a dualitásban (bhedena), bár (egy ilyen realitás) (api) egy (eka) (és) az egyén saját (sva) Énjének (ātma) természete (sva-rūpam).
Így (evam), egy másik (aparam) sötétség (timiram) --Āṇavamala annak Bauddhājñāna aspektusában (intellektuális tudatlanság), melynek jellemzője a benyomás, miszerint a nem-Én az Én-- jelenik meg (āyātam) (és) ez (ayam) az (új) káprázat (mohaḥ) (,mely feltárul) a Mohā-ból vagy Māyā-ból --tattva vagy kategória 6.-- (mohāt) száll alá (āpatitaḥ) (a sötétségre), ami (már eleve) jelen van (avasthite), (mint) kifejlődése (udbhavaḥ) egy hólyagnak (piṭaka) egy seben (upari-gaṇḍasya). (És) az, ami (olyan, mint egy hólyag a seben) --azaz eme sötétség (Bauddhājñāna) feltárul még a sötétségből (Pauruṣājñāna)-- (yad) annak gondolatából (áll, hogy) (mānitvam) az, ami (bhūte) a nem-Én (an-ātma), (s mi) megjelenik, mint egy korlátolt tudó --"egy személy-- (pramātṛtayā), az Én (ātma) -vagyis annak hitéből áll (pratipattiḥ), hogy ami nem az egyén saját azonossága (atādrūpye), az az egyén saját azonossága (tādrūpya)-. (Mikor jelenik meg ez az új sötétség vagy Bauddhājñāna?) Amikor a halott vagy élettelen vagy durva (jaḍe) tudhatók (vedya) egy része (khaṇḍe), - mint test (deha), életenergia (prāṇa), stb (ādau).- elkülönülve (vyatirikte) kiválasztásra kerül (uddhṛte) az univerzális entitások (tömege) (viśva-vartiṣu-padārtheṣu) --szubjektumok és objektumok--közül (madhyāt), (amik) bár (api) esszenciálisan (sva-rūpeṣu) Tudatosság (cit), elutasították (apahastita) (saját esszenciális természetüket), a primordiális tudatlanság --Āṇavamala-- miatt (akhyāti), (és következésképpen) belekerültek (āpāditeṣu) egy élettelen vagy durva állapotba (jāḍyam). (Miután egy ilyen kiválasztás megtörténik, a következő benyomás tárul fel:) "Én (aham) vékony (vagyok) (kṛśaḥ)", "Én (aham) kövér (vagyok) (sthūlaḥ)", "Én (aham) éhes (vagyok) (kṣudhitaḥ)", "Én (aham) boldog (vagyok) (sukhī)", "Én (aham) semmi (vagyok) (na kiñcid... iti)". És ez (etad) (valójában) rendkívül kedvezőtlen --egy nagy balsors-- (ativaiśasam)!
Milyen volna (yadi tāvat), ha létezne (asti) (ugyanaz) a balsors (mely úgy ismert, mint a második sötétség, mert leszáll az első sötétségre) (vaiśasam), (de) a téves koncepció (abhimānena) nélkül (vinā) (miszerint a nem-Én az) Én (ātma) (abban a formában, ahogy ki lett fejtve az előző szakaszban, vagyis anélkül, hogy először kiválasztásra kerülne néhány tudható, mint test, életenergia, stb., hogy az egyén azzal azonosítsa magát)? (Például, milyen lenne ez a balsors akkor) (tad), ha jelen volna (astu) az (api) a téves koncepció, hogy (külső objektumok, mint) kék szín, öröm, stb. (nīla-sukha-ādiṣu) (volna az Én, vagyis "az egyén maga")? (Ugyanaz) bizonyosan megtörténne --szó szerint nem lehet, hogy ne történjen meg-- (mā... bhūt) valahol (kutra-api) (szintén), adott esetben (vā)! Még (punar), eme (balsors így is) (yad) megnyilvánul az élettelen vagy durva objektumok (jaḍe) számos formájában (katipaye), mik emlékeztetnek (prāye) egy darab agyagra (loṣṭa), (mint) test, stb. (deha-ādau), amik az Én állapotában (ātmatayā) (egy bizonyos mértékig bennük lévő) jelenléte miatt, tartalmaznak egy cseppet (abhiṣekaḥ) az Aham --"Én"-- (ahantā) ízéből (rasa). A másik esetben (anyatra), tanítva lett (pratipādanam), hogy (külső objektumok, mint) kék szín, öröm, stb. (nīla-sukha-ādau) a nem-Én (an-ātma), felruházva az Idam --"Ez"-- állapotával (idantayā). Ez (eṣaḥ) csupán (eva) teljes (pūrṇaḥ) Transzmigráció --szenvedés, melynek formája az egyik dologról a másikra vándorlás vagy egyik gondolatról a másikra, egyik testből a másikba-- (saṁsāraḥ), ami siralmas (śocanīyaḥ). (Egy ilyen nyomorult Transzmigráció) a fent említett, Azzal --Énnel-- kapcsolatos (yad) téves koncepció által (abhimāna) jön létre (upanataḥ), mely eluralkodik (karṣati) a limitált individuumokon (paśūn), és bántja (abhighātaḥ) (őket) az ellentétpárokkal (dvandva... iti).
Ez a (yad) (bizonyos igazság) ki lett mondva (uktam) a Yoginī által (yoginyā) (ki úgy ismert, mint) Madālasā (madālasayā) a Mārkaṇḍeyapurāṇa (mārkaṇḍeya-purāṇe):
"Egy jármű (yānam) (áll) a földön (kṣitau) és (ca) egy test (deha) van (gataḥ) a járműben (yāna), és (ca) egy másik (anyaḥ), vagyis egy személy (puruṣaḥ), honol (niviṣṭaḥ) még (api) (abban) a testben is (dehe). Az 'elmeállapota' --értékítélete-- (mamatvam) a földdel kapcsolatban (urvyām), valójában (ca) nem (na) olyan erős (tathā), mint (yathā) a rendkívül túlzott (atimātram) (értékítélete vagy ragaszkodása, nagyra értékelése) saját testével kapcsolatosan (sve dehe). Ez (eṣā) a zavarodottság és ostobaság egy állapota (vimūḍhatā... iti)"
||31||
Még megjegyzések nélkül
További Információ
Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.
Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.
| Vissza Stanzák 24-27 |  |
Folytatás Stanzák 32-35 |