| Töltsd le és telepítsd a nélkülözhetetlen betűtípusokat(s) Hogy megtekinthesd a Szanszkritot annak teljes fényében Olvass Transzliteráció (2) (magyar) hogy teljes mértékben átlásd a transzliterációs rendszert |
Abhinavagupta - Paramārthasāra (Paramarthasara) Stanzák 87-91 - Nem-duális kashmiri Shaivizmus
Normál fordítás
|
Bevezetés
A Paramārthasāra folytatódik további négy stanzával. Ez a huszonkettedik stanza-csoport, ami a teljes szöveget alkotó 105 stanzából négyet fed le.
Természetesen, mellékelem az eredeti stanzákat, amiket Yogarāja kommentál. Valamint írni fogok elég sok megjegyzést, hogy az átlagos olvasó számára is annyira érthetővé tegyem a könyvet, amennyire csak lehetséges.
Yogarāja Szanszkritja sötétzöld színnel jelenik meg, míg Abhinavagupta eredeti stanzái sötétvörösek. Emellett, a transzliteráción belül, az eredeti stanzák barnák, Yogarāja kommentárja viszont fekete. A fordításban szintén, Abhinavagupta eredeti stanzái, vagyis a Paramārthasāra zöld és fekete betűkkel szerepelnek, míg Yogarāja kommentárja tartalmaz fekete és vörös szavakat is.
Olvasd a Paramārthasāra-t és tapasztald meg a Legfőbb Ānanda-t vagy Isteni Gyönyört, kedves Śiva.
Fontos: Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) ha sonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.
87-88. Stanzák
ननु शेषवर्तनया यावच्छरीरावस्थितं योगिसंवेदनमधिगतस्वस्वरूपमपि देहोपाधिकृतमालिन्यस्यापि तावदंशेन विद्यमानत्वादशुद्धमेव — इति दृष्टान्तेन परिहरति
कुशलतमशिल्पिकल्पितविमलीभावः समुद्गकोपाधेः।
मलिनोऽपि मणिरुपाधेर्विच्छेदे स्वच्छपरमार्थः॥८७॥
एवं सद्गुरुशासनविमलस्थिति वेदनं तनूपाधेः।
मुक्तमप्युपाध्यन्तरशून्यमिवाभाति शिवरूपम्॥८८॥
यथा मणिरतिप्रवीणवैकटिकसमुद्द्योतितनैर्मल्यः सन्समुद्गकविश्लिष्टत्वान्मलिनोऽपि धूसरप्रायो भवति स एव पुनः समुद्गकोपाधिविच्छेद आवरणविशेषाभावे स्वच्छपरमार्थो यथावन्निर्मलस्वरूपः सम्पद्यते। एवमनेनैव प्रकारेणेदं वेदनं सद्गुरुशासनविमलस्थिति परिपूर्णस्वात्मज्ञानविद् यो दैशिकप्रवरस्तस्य यच्छासनं स्वात्मज्ञानरहस्यमुखाम्नायस्तस्य परिशीलनेन विगता कालिकारूपस्याणवमलस्य मायीयकार्ममलभित्तिभूतस्य स्थितिर्यस्य तदेवंविधं मौलिकमलप्रक्षयान्नभोरूपमपि वेदनं तनूपाधेस्तनुः शरीरं तल्लक्षणोपाधिर्विशेषणं ततो मुक्तं पृथक्कृतं विशेषणान्तराभावात्तच्छिवरूपमाभात्येव देहभङ्गात्परमशिवत्वेन भासते — इति यावत्। यथा समुद्गकोपाधिविरहान्मणिः स्वस्वरूपो भाति तथैव स्वस्वरूपावबोधाद्विमलमप्यशुद्धाभिमतशरीरोपाधिक्षयाद्विशुद्धमेव संवेदनं भासते। ननु मणिर्यथा समुद्गकोपाधेर्विमुक्तोऽपि पुनरन्यतमोपाधिपरिग्रहात्समलः सम्पद्यते तथैव तनूपाधेर्मुक्तमपि संवेदनं मणिवदुपाध्यन्तरं चेद्गृह्णाति तर्हि पुनरपि सोपाधित्वादशुद्धमेव — इति परिहरति उपाध्यन्तरशून्यमपीति। न दृष्टान्तदार्ष्टान्तिकयोः सर्वथा साम्यं यतः पिण्डपातात्तस्य महाप्रकाशवपुषः परमाद्वयरूपस्य सर्वमिदमुपाध्यभिमतं स्वाङ्गकल्पं भासतेऽतो व्यतिरिक्तस्योपाध्यन्तरस्याभावान्न पुनस्तद् उपाध्यन्तरेण विशिष्यते — इति न मणिनोपाधिग्रहणस्य साम्यम्। अज्ञानमूलं किल शरीरोपाधिग्रहणं तच्चेत्स्वात्मज्ञानकुठारेण दलितं कथङ्कारं पुनरुपाधिसंश्रयो भवेत्। यदुक्तम्
अज्ञानेनावृतं ज्ञानं तेन मुह्यन्ति जन्तवः॥
ज्ञानेन तु तदज्ञानं येषां नाशितमात्मनः।
तेषामादित्यवज्ज्ञानं प्रकाशयति तत्परम्॥
इति श्रीगीतासु। तस्मात्स्वस्वरूपज्ञानाद्योगिनः स्वसंवेदनं सदैव शुद्धमेव — इति॥८८॥
Nanu śeṣavartanayā yāvaccharīrāvasthitaṁ yogisaṁvedanamadhigatasvasvarūpamapi dehopādhikṛtamālinyasyāpi tāvadaṁśena vidyamānatvādaśuddhameva — Iti dṛṣṭāntena pariharati
Kuśalatamaśilpikalpitavimalībhāvaḥ samudgakopādheḥ|
Malino'pi maṇirupādhervicchede svacchaparamārthaḥ||87||
Evaṁ sadguruśāsanavimalasthiti vedanaṁ tanūpādheḥ|
Muktamapyupādhyantaraśūnyamivābhāti śivarūpam||88||
Yathā maṇiratipravīṇavaikaṭikasamuddyotitanairmalyaḥ sansamudgakaviśliṣṭatvānmalino'pi dhūsaraprāyo bhavati sa eva punaḥ samudgakopādhiviccheda āvaraṇaviśeṣābhāve svacchaparamārtho yathāvannirmalasvarūpaḥ sampadyate| Evamanenaiva prakāreṇedaṁ vedanaṁ sadguruśāsanavimalasthiti paripūrṇasvātmajñānavid yo daiśikapravarastasya yacchāsanaṁ svātmajñānarahasyamukhāmnāyastasya pariśīlanena vigatā kālikārūpasyāṇavamalasya māyīyakārmamalabhittibhūtasya sthitiryasya tadevaṁvidhaṁ maulikamalaprakṣayānnabhorūpamapi vedanaṁ tanūpādhestanuḥ śarīraṁ tallakṣaṇopādhirviśeṣaṇaṁ tato muktaṁ pṛthakkṛtaṁ viśeṣaṇāntarābhāvāttacchivarūpamābhātyeva dehabhaṅgātparamaśivatvena bhāsate — Iti yāvat| Yathā samudgakopādhivirahānmaṇiḥ svasvarūpo bhāti tathaiva svasvarūpāvabodhādvimalamapyaśuddhābhimataśarīropādhikṣayādviśuddhameva saṁvedanaṁ bhāsate| Nanu maṇiryathā samudgakopādhervimukto'pi punaranyatamopādhiparigrahātsamalaḥ sampadyate tathaiva tanūpādhermuktamapi saṁvedanaṁ maṇivadupādhyantaraṁ cedgṛhṇāti tarhi punarapi sopādhitvādaśuddhameva — Iti pariharati upādhyantaraśūnyamapīti| Na dṛṣṭāntadārṣṭāntikayoḥ sarvathā sāmyaṁ yataḥ piṇḍapātāttasya mahāprakāśavapuṣaḥ paramādvayarūpasya sarvamidamupādhyabhimataṁ svāṅgakalpaṁ bhāsate'to vyatiriktasyopādhyantarasyābhāvānna punastad upādhyantareṇa viśiṣyate — Iti na maṇinopādhigrahaṇasya sāmyam| Ajñānamūlaṁ kila śarīropādhigrahaṇaṁ taccetsvātmajñānakuṭhāreṇa dalitaṁ kathaṅkāraṁ punarupādhisaṁśrayo bhavet| Yaduktam
Ajñānenāvṛtaṁ jñānaṁ tena muhyanti jantavaḥ||
Jñānena tu tadajñānaṁ yeṣāṁ nāśitamātmanaḥ|
Teṣāmādityavajjñānaṁ prakāśayati tatparam||
Iti śrīgītāsu| Tasmātsvasvarūpajñānādyoginaḥ svasaṁvedanaṁ sadaiva śuddhameva — Iti||88||
Egy felvetés (nanu) : "Még (api) a Yogī (yogi) Tudása (saṁvedanam). saját esszenciális természete felismerésének formájában (adhigata-sva-sva-rūpam) is tisztátalan (aśuddham eva). amíg (yāvat) (egy ilyen Tudás) helye vagy székhelye (avasthitam) egy fizikai testben van (śarīra). ami lenyomatként (śeṣa) marad meg (vartanayā). (Miért?) Mert részleges jelenléte van (aṁśena vidyamānatvāt) ebben az időben (tāvat) a tisztátalanságnak (mālinyasya api). mit létrehoz (kṛta) a korlátozó kondíció (upādhi). (minek neve) a fizikai test (deha... iti) ". (Abhinavagupta) feloldja (pariharati) (ezt a kétséget) egy példával (dṛṣṭāntena) :
Bár (api) egy drágakő (maṇiḥ). minek maradéktalanul tiszta állapotát (vimalī-bhāvaḥ) kicsiszolta (kalpita) a legképzettebb (kuśalatama) ékszerész (śilpi). sötétnek (látszik) (malinaḥ) a korlátozó kondíció miatt (upādheḥ). (mi megjelenik, mint) a foglalat (samudgaka). (bár mindazonáltal) teljesen (parama-arthaḥ) makulátlanná és áttetszővé (válik) (svaccha). amikor a korlátozó kondíció, (ami úgy ismert, mint) a foglalat, eltávolításra kerül (upādheḥ vicchede). Ilyen (evam) (ez a) Tudás (vedanam) (is), minek állapota (sthiti) teljesen tiszta (vimala) egy valódi (sat) Guru (guru) tanításai révén (śāsana). (és) amikor Az megszabadul (muktam api) a csatolmánytól (upādheḥ). (mi úgy ismert, mint) a fizikai test (tanu) --azaz amikor a test elhull a halál pillanatában--, lévén híjján van (śūnyam iva) egy másik (antara) korlátozó kondíciónak (upādhi). Śiva-ként (śiva-rūpam) ragyog (ābhāti) (valójában) ||87-88||
Miképp (yathā,) bár (api) egy drágakő (maṇiḥ). minek tiszta állapotát (nairmalyaḥ) ragyogásra bírta (samuddyotita) egy rendkívül tehetséges (ati-pravīṇa) ékszerész (vaikaṭika) (keze), az (san) "malina" --szó szerint sötétített-- (malinaḥ). vagyis (bár) az (bhavati) teljesen (prāyaḥ) szürke (dhūsara) -mivel eltávolításra kerül a foglalatból (viśliṣṭatvāt-samudgaka). (ahol egy ilyen drágakő tartva volt), az "svacchaparamārtha"-vá (svaccha-paramārthaḥ) válik (saḥ eva... sampadyate) (vagy) teljesen (yathāvat) makulátlanná és rendkívül áttetszővé (nirmala-svarūpaḥ). amikor a korlátozó kondíció (minek neve) foglalat, eltávolításra kerül (samudgaka-upādhi-vicchede) - vagyis amikor hiánya (abhāve) van jelen a részleges (viśeṣa) buroknak (āvaraṇa) -; így (evam), azaz ehhez hasonló módon (anena eva prakāreṇa) - (ilyen) ez (idam) a Tudás (vedanam) (is), minek állapota (sthiti) teljesen tiszta (vimala) a valódi (sat) Guru (guru) tanításai miatt (śāsana). (Ez a Guru), ki (yaḥ) a legjobb (pravaraḥ) a spirituális tanítók között (daiśika). a birtoklója a saját (sva) Énjértől (ātma) való tökéletes Tudásnak (paripūrṇa... jñāna-vit). (És) az ő (tasya) tanítása a legfőbb (mukha) doktrína (āmnāyaḥ) (mely tartalmazza) a titkot (rahasya) (, minek neve) az egyén saját (sva) Énjének (ātma) Tudása (jñāna). Szüntelen gyakorlása (pariśīlanena) és ismételt tanulmányozása által eme (Tudásnak) (tasya). az ő --az tanítvány (yasya) -- Āṇavamala állapota (sthitiḥ) -minek természete olyannak lenni (rūpasya). mint egy hiba vagy tévedés --egy sötét folt-- (az aranyban) (kālikā). ami (bhūtasya) a vászon (bhitti) a Māyīyamala és Kārmamala számára (māyīya-kārma-mala). teljesen eltűnik (vigatā). (És) az eredeti (maulika) tisztátalanság (mala) --vagyis Āṇavamala (tad... tad) -- feloldódása után (prakṣayāt). eme Tudás (vedanam). felvértezve ilyen minőségekkel (evaṁvidham) (és) minek formája (rūpam api) a (Tudatosság) Étere (nabhas). amikor felszabadulttá válik (muktam) (vagy) elkülönül attól (pṛthak-kṛtam) a (tatas) korlátozó csatolmánytól --a limitáló kondíció, amikor Azt részlegessé teszi-- (upādheḥ). (mi úgy ismert, mint) a fizikai test (tanu) -azaz ("tanūpādheḥ" az ablatív esete a "tanūpādhi"-nak, és utóbbi két szóból áll:) "upādhi" (upādhiḥ) (vagy) felosztottság, csatolmány (viśeṣaṇam) (és) "tanu" (tanuḥ) (vagy) fizikai test (śarīram) (együtt mindazzal mi) ahhoz (tad) tartozik (lakṣaṇā) -, (és) egy másik (antara) felosztottság vagy csatolmány (viśeṣaṇa) híjján (abhāvāt). valójában (eva) Śiva-ként (śiva-rūpam) ragyog (ābhāti). (Más szavakkal,) a fizikai test (deha) halálta után (bhaṅgāt) (egy ilyen Tudás) megjelenik (roppant fénnyel) (bhāsate). mint Paramaśiva Állapota (parama-śivatvena). Ez a jelentés (iti yāvat) ."
Miképp (yathā) a drágakő (maṇiḥ). ami, miután elkülönítésre kerül (virahāt) a korlátozó kondíciótól (upādhi). (minek neve) foglalat (samudgaka). ragyog (bhāti) saját esszenciális természetében (sva-sva-rūpaḥ). hasonlóképpen (tathā eva). a Tudás (saṁvedanam). bár makulátlan (vimalam). lévén Annak esszenciája a Tudatosság (sva-sva-rūpa-avabodhāt). megjelenik (bhāsate) teljesen tisztaként (viśuddham eva) a korlátozó kondíció (upādhi). (mi úgy ismert, mint) fizikai test (śarīra) feloldódása vagy eltávolítása után (kṣayāt). ami tisztátalannak (aśuddha) van tekintve (abhimata) .
Egy felvetés (nanu) : "Ha (yathā) egy drágakő (maṇiḥ). ami bár (api) teljesen felszabadult (vimuktaḥ) a korlátozó kondíciótól (upādheḥ). (minek neve) foglalat (samudgaka). képes tisztátalanná válni (samalaḥ sampadyate) újra (punar). ha azt megszínezi (parigrahāt) a sok korlátozó kondíció (upādhi) egyike (anyatama). (amik jelen vannak körös-körül,) hasonlóképpen (tathā eva). bár (api) a Tudás (saṁvedanam) felszabadult (muktam) a korlátozó kondíciótól --részlegességtől-- (upādheḥ). (mi úgy ismert, mint) a fizikai test (tanu). ha (ced) Az elfogad (gṛhṇāti) egy másik (antaram) korlátozó kondíciót (upādhi). mint a drágakő esetében (maṇi-vat). akkor (tarhi) Az bizonyosan tisztátalan (aśuddham eva). lévén Az van egy "upādhi"-ja vagy korlátozó kondíciója (sa-upādhitvāt) újra (punar api... iti) ". (Abhinavagupta) feloldja (pariharati) (eme felvetést, azza, hogy azt mondja:) "upādhyantaraśūnyamapi" (upādhi-antara-śūnyam api... iti) --a versszakban "upādhyantaraśūnyamiva" olvasható vagy "upādhi-antara-śūnyam iva", mert "api" és "iva" szinonimák ebben a kontextusban és jelentésük a "még" abban az értelemben, hogy a kifejezésnek nyomatékot adnak... ezért itt őket nem kell fordítani--. Egyáltalán nincs (na... sarvathā) semmiféle azonosság (sāmyam) (a drágakő példája és) a között, amikor a példa kifejt --azaz Tudás-- (dṛṣṭānta-dārṣṭāntikayoḥ). mert (yatas) a fizikai test elhullása után (piṇḍa-pātāt). mindez (sarvam-idam). ami Nagy (mahā) Fény (prakāśa) Gyönyörű Formája (vapuṣaḥ) egy korlátozó kondíciójának (upādhi) gondolható (abhimatam). minek természete (rūpasya) a legfőbb (parama) nem-dualitás (advaya). úgy ragyog (bhāsate). mint ami egyenlő (kalpam) Saját (sva) Testével (aṅga). (És) egy másik (antarasya) korlátozó kondíció (upādhi) híjján (abhāvāt). ami különbözik (vyatiriktasya) Attól (atas) --a Tudástól, mi a Ragyogó Úrként jelenik meg-- (tad). a (Tudás) nem (na) lesz újra (punar) felosztott vagy részleges (viśiṣyate) egy másik (antareṇa) korlátozó kondíció által (upādhi). Így (iti). nincs egyenlőség (sāmyam) (a között, ami a Tudással történik, a test elhullása után) és egy (másik) korlátozó kondíció --azaz egy másikfoglalat-- (upādhi) elfogadásának aktusával (grahaṇasya). a drágakő esetében (maṇinā).
A fizikai testként (ismert) (śarīra) korlátozó kondíció (upādhi) elfogadásának aktusa (grahaṇam) bizonyosan (kila) a tudatlanságban (ajñāna) gyökerezik (mūlam). Ha (ced) eme (tad) (tudatlanság) el lett pusztítva (dalitam) az egyén saját (sva) Énjéről (ātma) való Tudásának (jñāna) baltájával (kuṭhāreṇa). hogyan (kathaṅkāram) lehetne (bhavet) az menedéke (saṁśrayaḥ) újra (punar) egy korlátozó kondíciónak (upādhi) ?
Ez (a bizonyos igazság) (yad) ki lett fejtve (uktam) a tiszteletreméltó Bhagavadgītā verseiben (śrī-gītāsu) :
"A Tudás (jñānam) eltakarja vagy elfedi (āvṛtam) a tudatlanság (ajñānena). A lények (jantavaḥ) ezért (tena) kápráznak (muhyanti). De (tu). az Én (ātmanaḥ) tudása által (jñānena). tudatlanságuk (tad-ajñānam-yeṣam) --az említett lényeké-- el van pusztítva (nāśitam). (és) azok (teṣam) tudása (jñānam) olyan, mint (vat) mint Āditya --vagy a Nap-- (āditya). feltárja (prakāśayati) a (tad) Legfőbb (Valóságot) (param... iti)".
Ezért (tasmāt). saját (sva) esszenciális természetének (sva-rūpa) Tudásán (saṁvedanam) keresztül (jñānāt). a Yogī esetében (yoginaḥ). az Énről való (sva) Tudás valójában (eva... iti) mindig (sadā eva) tiszta (śuddham) ||88||
Jelenleg még kifejtések nélkül
89. Stanza
सर्वोपाध्युत्पत्तौ यथावत्परिशीलितव्यापारमनःसंस्कारप्ररूढिरेव निमित्तं न पुनर्नूतनत्वेन किमप्यायाति — इत्यावेदयति
शास्त्रादिप्रामाण्यादविचलितश्रद्धयापि तन्मयताम्।
प्राप्तः स एव पूर्वं स्वर्गं नरकं मनुष्यत्वम्॥८९॥
आगमप्रामाण्याद्गुरूपदेशपारम्पर्यकथनाद्युक्तिपरिशीलनात्प्राग्वासनाप्ररूढया श्रद्धया वा स्वात्मज्ञान इष्टापूर्ते पाशवे कर्मणि वा कृताभ्यासः प्रमाता तदैव तत्संस्कारप्ररोहेण तन्मयतां तत्तदभ्यस्तवस्तुस्वरूपतां प्राप्तः सन्नुत्तरत्र देहपाताद्वासनानुगुण्येन स्वर्गं निरतिशयां प्रीतिं नरकमवीच्यादिदुःखं मनुष्यत्वं सुखदुःखोभयरूपं मनुष्यभावं प्राप्नोति न पुनरनभ्यस्तवासनस्यापि पुरुषस्य देहपातादेव यत्किञ्चिदापतति। यतः सर्वः प्रमाता येनाशयेन यदभ्यस्यति तदैव स तद्रूपो भवति किन्तु मरणसमये स्फुटतया यद् अभिलषितं वस्तु तत्प्रमातुरभिव्यक्तिं याति — इति नाभ्यस्तवस्तुनः कदाचिद्विपर्ययः स्यान्नाप्यनभ्यस्तवस्तुस्वरूपं किञ्चिदपूर्वत्वेनापतेत् — इति सर्वत्र पूर्वाभ्यास एव कारणम् — इति भावः॥८९॥
Sarvopādhyutpattau yathāvatpariśīlitavyāpāramanaḥsaṁskāraprarūḍhireva nimittaṁ na punarnūtanatvena kimapyāyāti — Ityāvedayati
Śāstrādiprāmāṇyādavicalitaśraddhayāpi tanmayatām|
Prāptaḥ sa eva pūrvaṁ svargaṁ narakaṁ manuṣyatvam||89||
Āgamaprāmāṇyādgurūpadeśapāramparyakathanādyuktipariśīlanātprāgvāsanāprarūḍhayā śraddhayā vā svātmajñāna iṣṭāpūrte pāśave karmaṇi vā kṛtābhyāsaḥ pramātā tadaiva tatsaṁskārapraroheṇa tanmayatāṁ tattadabhyastavastusvarūpatāṁ prāptaḥ sannuttaratra dehapātādvāsanānuguṇyena svargaṁ niratiśayāṁ prītiṁ narakamavīcyādiduḥkhaṁ manuṣyatvaṁ sukhaduḥkhobhayarūpaṁ manuṣyabhāvaṁ prāpnoti na punaranabhyastavāsanasyāpi puruṣasya dehapātādeva yatkiñcidāpatati| Yataḥ sarvaḥ pramātā yenāśayena yadabhyasyati tadaiva sa tadrūpo bhavati kintu maraṇasamaye sphuṭatayā yad abhilaṣitaṁ vastu tatpramāturabhivyaktiṁ yāti — Iti nābhyastavastunaḥ kadācidviparyayaḥ syānnāpyanabhyastavastusvarūpaṁ kiñcidapūrvatvenāpatet — Iti sarvatra pūrvābhyāsa eva kāraṇam — Iti bhāvaḥ||89||
(Abhinavagupta) feltárja (āvedayati) (a 89. versszak által, hogy:) "A mentális (manas) benyomások (saṁskāra) --lenyomatok-- fejlődése (prarūḍhiḥ eva). melyek helyesen (yathāvat) végzett (pariśīlita) gyakorlatokhoz tartoznak (vyāpāra) az oka (nimittam) minden (sarva) korlátozó kondíció (upādhi) létrejövésének (utpattau). Bár (punar). semmi (na... kim api) új (nūtanatvena) nem jelenik meg (āyāti) (itt) --azaz semmi új nem jön létre, annak ellenére, hogy számos korlátozó kondíció jelenik meg--":
A szövegek (śāstra) autoritásán (prāmāṇyāt) és így tovább (ādi). (és) egy kitartó hit által (avicalita-śraddhayā api). ő --egy személy-- (saḥ eva). előbb (pūrvam) eléri (prāptaḥ) az azonosulást (mayatām) azzal (tad) (amire vágyik. Következésképpen, miután teste elhull, vagy) mennybe (svargam) (vagy) pokolba (narakam) (vagy) emberi állapotba (megy) (manuṣyatvam) ||89||
A szubjektum (pramātā) (ki, akár) a kinyilvánított szövegek (āgama) autoritásán keresztül (prāmāṇyāt) (vagy) az ő spirituális tradíciójából származó (pāramparya) információkon keresztül (kathanāt). (saját) Guru-jának (guru) tanításai formájában (upadeśa). vagy (vā) egy, az érvelésben való (yukti) szüntelen eltökéltségen keresztül (pariśīlanāt). végrehajtott gyakorlatokat (kṛta-abhyāsaḥ) hittel (śraddhayā). mi korábbi (prāk) tendenciákból (vāsanā) fejlődött ki (prarūḍhayā). (akár azért, hogy) elérje saját (sva) Énjének (ātma) Tudását (jñāne) vagy (vā) (, hogy) rituálékat mutasson be (karmaṇi) állatokkal (pāśave). hogy erényeken termeljen a mennyekben (iṣṭāpūrte). eléri (prāptaḥ san) hát (tadā eva). a (tad) felgyülemlett benyomások (saṁskāra) fejlődése által (praroheṇa). az azzal (tad) való azonosulást (mayatām). vagyis (ő felölti) a természetét (sva-rūpatām) (azoknak) a különböző (tad-tad) valóságoknak (vastu). amikért (oly sok) erőfeszítést tett (abhyasta). Ezt követően (uttaratra). miután az (ő) fizikai teste elhullt (deha-pātāt). megérkezik (prāpnoti) (vagy a) mennyekben (svargam) -határtalan (niratiśayām) öröm- (prītim). (vagy) a pokolba (narakam) -szenvedés (duḥkham) az Avīci-ben (avīci). stb. (ādi) -, (vagy akár) az emberi kondícióban (manuṣyatvam) -az embernek levés (manuṣya) állapota (bhāvam). minek természete (rūpam) mind (ubhaya) örömből (sukha) (és) szenvedésből áll (duḥkha) -, tendenciáinak (vāsanā) megfelelően (ānuguṇyena). Bár (punar). semmi sem (na... yad kiñcid) történik azzal (āpatati) a személlyel (puruṣasya). aki híjján van (an) azoknak a tendenciáknak (benyomásoknak) (vāsanasya api). mik ahhoz tartoznak, amiket (élete során) gyakorolt (abhyasta) .
Mert (yatas) minden (sarvaḥ) szubjektum (pramātā). amit (yad) gyakorol (abhyasyati) egy tiszta szándékkal (yena āśayena). az ő esetében (tadā eva) ő azzá (saḥ) a bizonyos dologgá (tad-rūpaḥ) válik (bhavati) (amire vágyik). Mindazonáltal (kintu). a haldoklás (maraṇa) pillanatában (samaye). az (tad) a valóság (vastu). ami (yad) tisztán (sphuṭatayā) vágyott (abhilaṣitam) (abban a pillanatban,) megnyilvánulttá válik (abhivyaktiṁ yāti) (egy ilyen) szubjektum számára (pramātuḥ). Így (iti). nincs soha (na... kadācid... syāt) változás vagy vándorlás --azaz valami ellentétesnek megnyilvánulása-- (viparyayaḥ) a valósággal (kapcsolatosan) (vastunaḥ). amiért erőfesztést végzett (abhyasta). Semmi (na api... kiñcid) olyan valóság (vastu-sva-rūpam) nem jelenhet meg (āpatet). amiért erőfeszítés nem történt (an-abhyasta) az azt megelőző (és hozzátartozó praxis) nélkül (apūrvatvena). Így (iti) kizárólag ( eva) mindenhol (sarvatra) a korábbi (pūrva) praxis (abhyāsaḥ) az oka mindennek (kāraṇam). Ez a jelentés (iti bhāvaḥ) ||89||
Jelenleg még kifejtések nélkül
90-91. Stanzák
एवं सदा तद्भावभावितत्वं स्वात्मविदो देहत्यागावसरे पूर्णप्रथाहेतुर्न पुनर्लोकपरिदृश्यः पुण्यापुण्यरूपो मरणावसरः कश्चित्स्वर्गनिरयादिकारणं परिकल्पनीयम् — इत्याह
अन्त्यः क्षणस्तु तस्मिन्पुण्यां पापां च वा स्थितिं पुष्यन्।
मूढानां सहकारीभावं गच्छति गतौ तु न स हेतुः॥९०॥
येऽपि तदात्मत्वेन विदुः पशुपक्षिसरीसृपादयः स्वगतिम्।
तेऽपि पुरातनसम्बोधसंस्कृतास्तां गतिं यान्ति॥९१॥
एवम्प्रतिपादिते ज्ञानिनि अन्त्यः क्षणश्चरमो देहविनाशसहभावी कालो धातुदोषवशेन दुष्टव्याध्यनुभवाद्वा समीपस्थितैः प्रमातृभिरनुमितां पुण्यां पापमयीं वा स्थितिं पुष्यन् सेवमानः सन् मूढानां देहात्ममानिनां प्रमातॄणामेव सहकारीभावं कारणत्वं गच्छति। गच्छतु वराको नैतावता निर्भग्नदेहात्ममानित्वे सदा स्वात्ममहेश्वरनिभालनचतुरे तस्मिन् योगिनि सोऽन्त्यः क्षणो गतौ देहाद्देहान्तरप्राप्तौ हेतुः कारणं भवेत्। कुत एतदागतम् — इति निदर्शयन्नाह येऽपि इति। येऽपि केनाप्याशयवशेन शापादिना वा पापयोनयः पशुरूपतामपि प्राप्ताः स्वगतिमात्मस्थितिं मरणावसर आत्मत्वेन जानीयुस्ते मूढाः सन्तोऽपि प्रागभ्यस्तस्वात्मज्ञानवासनाप्रबोधानुगृहीताः स्वात्मस्थितिं च लभन्ते। गजेन्द्रमोक्षणादौ यथा हस्तिना पशुस्वभावेनापि सता प्राक्परिशीलितपरमेश्वरभक्तिसंस्कारप्रबुद्धेन विष्णुं भगवन्तं स्तुत्वा सम्यक्कञ्चुकं विहाय स्वस्वरूपमुपलब्धं कस्तत्र स्मरणे हेतुरभूत्। अयं भावः शरीराद्युत्थधातुदोषवशात्काष्ठपाषाणचेष्टो ज्ञानी पुण्यं पापमालबिडालादिकं वा यत्किञ्चित्प्रलपन्देहं त्यजति नैतावता स्वस्थचेष्टतया यदभ्यस्तं ज्ञानादिकं तस्य विप्रलोपः स्याच्छरीरादिगता धर्माः शरीरादावेव निपतन्ति न पुनः सदा भावितं वस्तु स्थगयितुं प्रभवन्ति — इत्यामरणक्षणं सर्वत्र प्ररूढिरेव परमार्थः। यथा गीतासूक्तम्
यं यं वापि स्मरन्भावं त्यजत्यन्ते कलेवरम्।
तं तमेवैति कौन्तेय सदा तद्भावभावितः॥
तथा
तेषां सततयुक्तानां भजतां प्रीतिपूर्वकम्।
ददामि बुद्धियोगं तं येन मामुपयान्ति ते॥
इति भावितान्तःकरणतैव पर्यन्तगतिदानहेतुः॥९१॥
Evaṁ sadā tadbhāvabhāvitatvaṁ svātmavido dehatyāgāvasare pūrṇaprathāheturna punarlokaparidṛśyaḥ puṇyāpuṇyarūpo maraṇāvasaraḥ kaścitsvarganirayādikāraṇaṁ parikalpanīyam — Ityāha
Antyaḥ kṣaṇastu tasminpuṇyāṁ pāpāṁ ca vā sthitiṁ puṣyan|
Mūḍhānāṁ sahakārībhāvaṁ gacchati gatau tu na sa hetuḥ||90||
Ye'pi tadātmatvena viduḥ paśupakṣisarīsṛpādayaḥ svagatim|
Te'pi purātanasambodhasaṁskṛtāstāṁ gatiṁ yānti||91||
Evampratipādite jñānini antyaḥ kṣaṇaścaramo dehavināśasahabhāvī kālo dhātudoṣavaśena duṣṭavyādhyanubhavādvā samīpasthitaiḥ pramātṛbhiranumitāṁ puṇyāṁ pāpamayīṁ vā sthitiṁ puṣyan sevamānaḥ san mūḍhānāṁ dehātmamānināṁ pramātṝṇāmeva sahakārībhāvaṁ kāraṇatvaṁ gacchati| Gacchatu varāko naitāvatā nirbhagnadehātmamānitve sadā svātmamaheśvaranibhālanacature tasmin yogini so'ntyaḥ kṣaṇo gatau dehāddehāntaraprāptau hetuḥ kāraṇaṁ bhavet| Kuta etadāgatam — Iti nidarśayannāha ye'pi iti| Ye'pi kenāpyāśayavaśena śāpādinā vā pāpayonayaḥ paśurūpatāmapi prāptāḥ svagatimātmasthitiṁ maraṇāvasara ātmatvena jānīyuste mūḍhāḥ santo'pi prāgabhyastasvātmajñānavāsanāprabodhānugṛhītāḥ svātmasthitiṁ ca labhante| Gajendramokṣaṇādau yathā hastinā paśusvabhāvenāpi satā prākpariśīlitaparameśvarabhaktisaṁskāraprabuddhena viṣṇuṁ bhagavantaṁ stutvā samyakkañcukaṁ vihāya svasvarūpamupalabdhaṁ kastatra smaraṇe heturabhūt| Ayaṁ bhāvaḥ śarīrādyutthadhātudoṣavaśātkāṣṭhapāṣāṇaceṣṭo jñānī puṇyaṁ pāpamālabiḍālādikaṁ vā yatkiñcitpralapandehaṁ tyajati naitāvatā svasthaceṣṭatayā yadabhyastaṁ jñānādikaṁ tasya vipralopaḥ syāccharīrādigatā dharmāḥ śarīrādāveva nipatanti na punaḥ sadā bhāvitaṁ vastu sthagayituṁ prabhavanti — Ityāmaraṇakṣaṇaṁ sarvatra prarūḍhireva paramārthaḥ| Yathā gītāsūktam
Yaṁ yaṁ vāpi smaranbhāvaṁ tyajatyante kalevaram|
Taṁ tamevaiti kaunteya sadā tadbhāvabhāvitaḥ||
Tathā
Teṣāṁ satatayuktānāṁ bhajatāṁ prītipūrvakam|
Dadāmi buddhiyogaṁ taṁ yena māmupayānti te||
Iti bhāvitāntaḥkaraṇataiva paryantagatidānahetuḥ||91||
Így (evam), a saját (sva) Énjét (ātma) Ismerője esetében (vidaḥ), a (tad) (Tudás) eme Állapotának (bhāva) megnyilvánulása (bhāvitatvam), a fizikai test (deha) eldobásának (tyāga) pillanatában (avasare), mindig (sadā) oka (hetuḥ) a Teljesség (pūrṇa) kiterjedésének (prathā). Bár (punar), kell feltételezni azt (parikalpanīyam), hogy az oka (kāraṇam) a mennybe (svarga), pokolba (niraya), stb (ādi). (menetelének) valami (kaścid) olyan ( paridṛśyaḥ), ami (ehhez) a világhoz tartozik (loka) (és) kapcsolódik erénnyel és bűnnel (puṇya-apuṇya-rūpaḥ). (és) ami a halála (maraṇa) pillanatában (avasaraḥ) megjelenik (az Én Ismerőjének). (Abhinavagupta) azt (iti) mondta (āha), (a következő versszakokban:)
Az utolsó (antyaḥ) momentum (kṣaṇaḥ tu) ápol vagy támogat (puṣyan) egy erényes (puṇyām) vagy (ca vā) bűnös ( pāpām) állapotot ( sthitim), (és) okává válik (sahakārī-bhāvam gacchati) (a sors forgatagának) annak esetében, kit Māyā elkápráztat ( mūḍhānām). De (tu) az --vagyis az utolsó momentum-- (saḥ) nem (na) oka (hetuḥ) (ilyen) sorsforgatagnak vele (gatau) --az Én Ismerőjével-- (tasmin) kapcsolataban. Még (api... api) azok (te) is, akik (ye) korábban meg lettek áldva és szentelve a Tudással (purātana-sambodha-saṁskṛtāḥ). (legyen akár) háziállatok, madarak, hüllők, stb. (paśu-pakṣi-sarīsṛpa-ādayaḥ). ha ők ismerik (viduḥ) saját állapotukat (sva-gatim). mint Ami saját Énjük (tad-ātmatvena) (a halál pillanatában, akkor az ilyen létezők) elérik (yānti) azt (tām) az Állapotot (gatim) ||90-91||
Ezen a módon ( evam), az Én Ismerőjével kapcsolatosan, aki ki lett fejtve (részletesen az előző versszakban) (pratipādite jñānini). az "antyaḥ kṣaṇaḥ" (antyaḥ kṣaṇaḥ) -azaz a fizikai test (deha) elhullásával (vināśa) kapcsolatos (sahabhāvī) utolsó (caramaḥ) pillanat (kālaḥ) - táplál (puṣyan) (vagy) támogat (sevamānaḥ) egy erényes (puṇyām) vagy (vā) bűnös (pāpa-mayīm) állapotot (sthitim), (mint) ahogy azt tételezik (anumitām) a szubjektumok (pramātṛbhiḥ), akik közel vannak (samīpa-sthitaiḥ) (az Én Ismerőjéhez, aki haldoklik. Ők következtetnek így, ilyen módon, mert egy ilyen szent létező éppen meghalni készül például,) a testi energiái (dhātu) váltakozásának (doṣa) ereje által (vaśena) vagy (vā) mert ő halálos (duṣṭa) betegséget (vyādhi) él át (anubhavāt). (Érvelésük az utolsó pillanatról, mely táplál egy erényes vagy egy bűnös állapotot, ami a halott személyt a mennybe, pokolba vagy egy másik emberi születésbe vezeti) igaz (san). kizárólag azon szubjektumok esetében (pramātṝṇām). akiket Māyā becsap (mūḍhānām). (s) kik tévesen gondolják (māninām). (hogy az ő) fizikai testük (deha) az Én (ātma). (és így az utolsó pillanat) "sahakārībhāva"-vá (sahakārī-bhāvam) válik (gacchati) (vagy) az okává (kāraṇatvam) (lelkük útjának, mit bejár a test elhullását követően).
Jöjjön (gacchatu) hát a nyomorult (utolsó pillanat) (varākaḥ) (ahogy az csak kíván) ! Amikor a fizikai testet (deha) énnek (ātma) való gondolás aktusa (mānitve) megtörik (nirbhagna). akkor, abban a pillanatban (etāvatā). az utolsó pillanat (saḥ antyaḥ kṣaṇaḥ) nem (na... bhavet) "hetu" (hetuḥ) (vagy) oka (kāraṇam) a sors útjának (halál után) (gatau) -azaz (az nem oka) egy másik (antara) test (deha) elérésének (prāptau). amint az (előző) test (elvetésre került) (dehāt) - a yogī-val kapcsolatban, aki mindig (sadā) gyors (cature) önmagát (sva-ātma) a Nagy Úrként (mahā-īśvara) tapasztalni.
"Honnan (kutas) jön (āgatam... iti) ez? (etad) ". (Abhinavagupta,) a Tanító (nidarśayan). azt mondta (āha) : "Ye’pi (ye api iti) ". Még (api... api) azok (te) is, akiket (santaḥ) becsap Māyā (mūḍhāḥ). (ám ezzel egy időben) áldottak (anugṛhītāḥ) a saját (sva) Énjükhöz (ātma) Tudásához (jñāna) tartozó lenyomatokból (vāsanā) (származó) megértéssel (prabodha). (mivel elérik azt, amit) korábban (prāk) gyakoroltak (abhyasta). (aki,) rossz méhben született, (büntetésként saját bűnei miatt) (pāpa-yonayaḥ). bizonyos karmikus tartalmak (kenāpi āśaya-vaśena) vagy (vā) egy átok, stb. (śāpa-ādinā) miatt, még (api) egy állat (paśu) formáját (rūpatām) is felölthetik (prāptāḥ) ... ha tudják (jānīyuḥ). hogy "svagatim" (sva-gatim) --vagy saját állapotuk (ātma-sthitim) -- (nem más, mint) Az, ami az Én (ātmatvena) a halál (maraṇa) pillanatában (avasare). (úgy) ők kétséget kizáróan elérik (ca labhante) saját (sva) Énjük (ātma) Állapotát (sthitim) .
Mint (yathā) ahogy Gajendra (gaja-indra) és így tovább (ādau). felszabadulásával kapcsolatosan (mokṣaṇa). (Eme felszabadulás) a (híres) elefánt (hastinā) által hajtatott évgre, ami bár állat volt (paśu-sva-bhāvena api satā). képes volt felébreszteni (prabuddhena) a Legfőbb Úr felé való (parama-īśvara) imádat (bhakti) benyomásai miatt (saṁskāra). (melyek) felhalmozódtak korábbi gyakorlatok által (prāk-pariśīlita). Miután dícsérte (stutvā) az Úr (bhagavantam) Viṣṇu-t (viṣṇum). ő képes volt teljesen maga mögött hagyni (samyak... vihāya) (tudatlanságának) burkait (kañcukam). (és) realizálni (upalabdham) saját (sva) esszenciális természetét (sva-rūpam). Mi (kaḥ) volt (abhūt) az oka (hetuḥ) (ennek az) emlékezésnek (smaraṇe) benne (tatra) ?
Ez (ayam) a jelentés (bhāvaḥ) : A fizikai testből (śarīra) származó (uttha) testi energiák (dhātu) váltakozásainak (doṣa) ereje által (vaśāt). az Én Ismerője (jñānī) úgy működik (ceṣṭaḥ). mint egy darab fa (kāṣṭha) (vagy) egy kő (pāṣāṇa). (Majd) ő eldobja (tyajati) az erényt --érdemeket-- (puṇyam) (és) bűnt --érdemtelenségeket-- (pāpam) (ha neki van emberi formája,) vagy (vā) egy majom (āla). egy macska (biḍāla). stb. (ādikam) (teste), (ha állati formája van,) miközben mondhat (pralapan) bármit (yat kiñcid). Ebben a pillanatban (etāvatā). nincs (na... syāt) pusztulása (vipralopaḥ) a Tudásnak, stb. (jñāna-ādikam). amit (yad) elért spirituális praxisokkal (abhyastam). amikor teljesen aktív --azaz amikor emberi testben-- volt (sva-stha-ceṣṭatayā). A minőségek (dharmāḥ). amikor a fizikai testben (śarīra). stb. nyugszanak (gatāḥ). kizárólag (eva) a fizikai testben (śarīra-ādau). stb. (ādi) vannak jelen --azaz léteznek-- (nipatanti). Bár (punar). (az ilyen kvalitások vagy minőségek) mindig képtelenek (na... sadā... prabhavanti) eltakarni --azaz eltűnésre bírni-- (sthagayitum) (eme) Valóságot (vastu). ami megnyilvánult (bhāvitam) --azaz az egyén saját Énjéről való Tudás--. Így (iti). a spirituális Tudás (parama-arthaḥ) (végig megy) növekedésen és fejlődésen (prarūḍhiḥ eva) mindenütt (sarvatra). a halál pillanatáig (ā-maraṇa-kṣaṇam) .
Ahogy (yathā) az meg van határozva (uktam) a Bhagavadgītā verseiben (gītāsu) (itt:)
"Bármilyen (yam yam vā api) állapotra (bhāvam) emlékezzen (smaran) a végén (ante). amikor elhagyja (tyajati) fizikai testét (kalevaram). eléri azt (az állapotot) (tam tam eva eti). óh Kuntī fia (kaunteya). mivel szüntelen kultiválta --azaz gondolkozott róla, meditált rajta-- (sadā... bhāvitaḥ) azon (tad) az állapoton (bhāva).
Hasonlóképpen (tathā) .
"Azoknak (teṣām). akik szüntelen egyesülve vannak (Velem) (satata-yuktānām). (és) akik imádnak (Engem) (bhajatām) szeretetükkel (pūrvakam-prīti). megadom (dadāmi) az Intellektus (buddhi) Yoga-ját (yogam tam). ami által (yena) ők (te) Hozzám (mām... iti) jönnek (upayānti)".
(Ezért,) birtokolván egy belső (pszichikai) szervet (antaḥkaraṇatā). ami (megfelelően) kultivált és megtisztított (bhāvita). valójában (eva) az oka (hetuḥ) az ajándéknak (dāna). (mi úgy ismert, mint) a Végső (paryanta) Állapot (gati) ||91||
Jelenleg még kifejtések nélkül
További Információ
Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.
Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.
| Vissza Stanzák 83-86 |  |
Folytatás Stanzák 92-95 |