Töltsd le és telepítsd a nélkülözhetetlen betűtípusokat(s) Hogy megtekinthesd a Szanszkritot annak teljes fényében Olvass Transzliteráció (2) (magyar) hogy teljes mértékben átlásd a transzliterációs rendszert |
Tanulj Szanszkritul - Első Lépések (3)
Haladj tovább a Szanszkrit nyelv ismeretében és filozófiáiban - 2. rész
Bevezetés
Üdv, itt Gabriel Pradīpaka újra. Ebben a dokumentumban mélyebbre fogunk menni két fontos témában. Először is arról fogok beszélni, hogy az egyes filozófiai rendszerek mit tekintenek "Megvilágosodásnak". Sok ember beszél a Megvilágosodásról, de nem tudják, hogy ténylegesen mi is a Megvilágosodás. Mindegyik "darśana"-nak (filozófiának) különböző nézőpontja van róla. Ez az egész dolog nem olyan könnyű, mint ahogy azt néhány ember gondolhatná. Végezetül, több dologra meg foglak tanítani a Szanszkrit nyelvről és a Yoga-ról.
Még egy dolog, a Tattva Táblázat nélkülözhetetlen, hogy megértsd a magját a tanításnak, amit most adni fogok neked. Időről időre látogasd meg további információkért. Lássunk munkához.
Mi a Megvilágosodás a hat tradicionális filozófia és a Trika szerint?
India összes filozófiai rendszerének a Megvilágosodás a célja. De mit jelent ez mindegyik szerint? Ez egy érdekes kérdés, amit együtt fogunk tanulmányozni. Nos, kezdjük is el:
A hat tradicionális filozófia Āstikadarśana, vagyis ők a Veda-kat tekintik a spirituális tudás tévedhetetlen forrásának. Ezt a hat ortodox iskolát két csoportra lehet felosztani: (1) olyan iskolák, amelyek közvetlenül a Veda-kon alapszanak és (2) olyan iskolák, amelyek közvetett módon alapszanak a Veda-kon, még elfogadják a kinyilatkoztatásaikat, és megkísérlik megmutatni, hogy a rendszerük hogyan harmonizál a Veda-kkal. Az előbbi két híres filozófia: (a) Vedānta vagy Uttaramīmāṁsā és (b) Pūrvamīmāṁsā. Az utóbbi négy filozófia, melyek közül kettő (Sāṅkhya és Yoga) híres: (a) Nyāya, (b) Vaiśeṣika, (c) Sāṅkhya és (d) Yoga (valójában "Pātañjalayoga", egy bizonyos Yoga, amely nyolc elemből vagy szintből áll, és a bölcs Patañjali által lett kigondolva). Kezdjük el a tanulmányunkat a Nyāya-val és a Vaiśeṣika-val (Menj az Első Lépések (2) dokumentumhoz, majd pedig kattints a "Hat tradicionális filozófia és a Trika" linkre további információkért):
NYĀYA ÉS VAIŚEṢIKA
Ez a két iskola egyetért egymással a Megvilágosodás vagy Felszabadulás tekintetében. Az "Apavarga" kifejezést használják a Mokṣa vagy Megvilágosodás megnevezésére. Apavarga azt jelenti "szabadulás a fájdalomtól, a lélek megszabadítása a testi létezéstől, ami tele van fájdalommal". Ez egy klasszikus "Saccit" (Sat + Cit) iskola, vagyis a Felszabadulásban az egyén egyedül a "Sat"-ot (örök létezés) és "Cit"-et (örök tudatosság) tapasztalja, de nincs "Ānanda" vagy "legfőbb gyönyör". Tehát az Apavarga mentes a fájdalomtól vagy örömtől. Valójában bármiféle tapasztalat nélküli. E szerint a filozófiai iskola szerint, az egyén a végső Felszabadulást etikus erények kiművelésével, illetve a kategóriák vagy tattva-k (a Teremtés szintjei) természetébe való bepillantás megszerzésével éri el. Meg kell jegyezni, hogy a Nyāya és a Vaiśeṣika által felsorolt kategóriák vagy tattva-k nem ugyanazok, mint amiket a Trika rendszer sorol fel. Egyáltalán nem. A Nyāya és a Vaiśeṣika három csoportra osztja a kategóriákat: Dravya (szubsztancia), Guṇa (minőség) és Karma (aktivitás). E csoportok mindegyike meghatározott számú kategóriát tartalmaz. Ez egy hosszú tanulmány, amibe később biztosan mélyrehatóan belekezdünk.
SĀṄKHYA
Ez az iskola a "Kaivalya" (elszigeteltség vagy elzárkózás) kifejezést használja a Megvilágosodás leírására. Ez egy Saccit rendszer, vagyis a Kaivalya-ban nincs "gyönyör". Nincs sem öröm, sem fájdalom, csupán egy folyamatos békés állapot. A Kaivalya elérésének folyamata hosszú, nem kétséges.
Megkísérlem tömören kifejteni neked "egy módját" a Kaivalya vagy Megvilágosodás elérésének. Természetesen ezt nagyon nehéz elérni csupán egy meditációs ülés alatt! Ez egy hosszú folyamat, annak ellenére, hogy néhány egyszerű lépésben írom le:
1) Először is, képesnek kell lenned egyhegyűvé tenni az elmédet a koncentráció egy bizonyos tárgyán. Amikor a koncentráció (Dhāraṇā) sokáig fenn van tartva, az úgy ismert, mint meditáció (Dhyāna). Sok évbe telik elérni egy hosszú ideig tartó "valódi" meditációt. Ha nem vagy képes koncentrálni az elmédet ezen a módon, a második lépést lehetetlen lesz megvalósítani. Menj a Trika szekciónkhoz több információért (kérlek, kezd a tanulmányodat a Meditáció 1 dokumentumnál, különben ki fogsz hagyni sok nélkülözhetetlen információt).
2) Amint elérted a tökéletes jártasságot a meditációban, megpróbálhatod realizálni az egyes kategóriák vagy tattva-k "valódi esszenciáját", a legalacsonyabbtól a legmagasabbig. Egy darab "nagyon kicsi és négyzet alakú" kék színű szövetet fogok használni, hogy megkezdjem a realizáció folyamatát. A kék szín legyen "egységes" (kérlek ne legyenek minták az anyagon; ez nagyon fontos, hogy könnyebbé tegye a koncentrációt). A Sāṅkhya szerint 25 kategória vagy tattva létezik. Megjegyzendő, hogy a Sāṅkhya által tételezett 25 kategória vagy tattva ugyanaz, mint a Trika (Kashmir Non-duális Shaivizmusa) utolsó 25 kategóriája. Tulajdonképpen a Trika csupán hozzáadott még 11 kategóriát a Sāṅkhya 25 kategóriájához. Ezért van az, hogy a Trika-ban összesen 36 szintje van a Teremtésnek. Valójában azt mondhatjuk, hogy a 36 kategória doktrínája egyfajta átdolgozása a Sāṅkhya 25 kategóriájának. A Trika nem tagadja a Sāṅkhya tanításait, hanem inkább kiterjeszti azokat... azonban ez egy "másik" hosszú téma, amit a későbbiekben kétségkívül tanulmányozni fogunk:
(1) Puruṣa (lélek), (2) Prakṛti (nem megkülönböztetett anyag, minden anyag forrása), (3) Mahat vagy Buddhi (intellektus), (4) Ahaṅkāra (egó); [a Jñānendriya-k vagy érzékszervi tapasztalás erőinek csoportját az 5-től 10-ig tartó tattva-k alkotják--figyeld meg, hogy az "elme" vagy Manas is közöttük van--] (5) Manas (elme), (6) Śrotra (a hallás ereje), (7) Tvak (a tapintás érzetének ereje), (8) Cakṣus (a látás ereje), (9) Rasanā vagy Jihvā (az ízlelés ereje), (10) Ghrāṇa (a szaglás ereje); [a Karmendriya-k vagy cselekvés erőinek csoportját a 11-től 15-ig tartó tattva-k alkotják] (11) Vāk (a beszéd ereje), (12) Pāṇi (a fogás ereje), (13) Pāda (a helyváltoztatás ereje), (14) Pāyu (az ürítés ereje), (15) Upastha (a szexuális aktivitás és megkönnyebbülés ereje); [a Tanmātra-k vagy finom elemek csoportját a 16-tól 20-ig tartó tattva-k alkotják] (16) Śabda (hang-mint-olyan), (17) Sparśa (tapintás-mint-olyan), (18) Rūpa (szín-mint-olyan), (19) Rasa (íz-mint-olyan), (20) Gandha (szag-mint-olyan); [a Mahābhūta-k vagy durva elemek csoportját a 21-től 25-ig tartó tattva-k alkotják] (21) Ākāśa (éter vagy tér), (22) Vāyu (levegő), (23) Agni vagy Tejas (tűz), (24) Āpas (víz) és (25) Pṛthivī (föld).
Nos, most ülj le, és helyezd ezt a darab kék szövetet magad elé a földre. Biztosan kíváncsi vagy rá, hogy miért mondom azt, hogy színes szövetet kell használj az elméd koncentrálásához. Nézd, mindegyik kategória valódi természetének realizálásához az egyik Mahābhūta-val (az utolsó öt tattva) kell kezdened a gyakorlatodat. Választanod "kell" egyet közülük: éter vagy tér, levegő, tűz, víz vagy föld. "Általában" sokkal könnyebb a látás erejét használva koncentrálni valamire az egyén elméjét. Használhatod a szaglás erejét, például, hogy egy bizonyos szagra koncentrálod az elmédet, de néhány embernek kissé nehéz lesz ezt megtenni egy bizonyos időtartamig. Szóval, habár ebben a példában a szemeket használom, átdolgozhatod a gyakorlatot, és használhatsz egy hangot, tapintást, ízt vagy akár szagot is, ha úgy kívánod. A szövetben a tűz jelenléte (Agni vagy Tejas) a színének az oka. Így, ha egyhegyű elmével a szövetre szegezed a tekinteted, az Agni-n vagy tűzön fogsz koncentrálni. Csináld!
Ha ez a koncentráció hosszú ideig fenn van tartva, azt fogod tapasztalni, hogy a szövet betölteni látszik a teljes látóteret. Most nem vagy tudatos semmilyen más objektumról a szövetet leszámítva. Amikor a látótered betölti a kék színű szövet, akkor realizálod az Agni vagy tűz "valódi esszenciáját vagy természetét". Noha a koncentráció ezen fokára eljutni időbe telik. Légy türelmes, és ne válj csalódottá, "ha nem tudod ezt azonnal elérni"!
Amint eléred azt az állapotot, amiben a szövet betölteni látszik a teljes látóteret, összpontosítsd a figyelmed a kék színű szövet egy töredékére (először a felére), ami immáron, ahogy korábban mondtam, betölteni látszik a teljes látóteret. Tovább kell koncentrálnod az elmédet erre a töredékre, amíg az megnövekedni nem látszik, és betölti a teljes látóteret. Ezután, a figyelmedet ennek a töredéknek a töredékére kell összpontosítanod, vagyis az eredeti szövet 1/4-ére. Ismét, addig tartod az elmédet koncentrálva erre a területre, amíg az el nem kezd növekedni és betölti a teljes látóteret. Folytasd a koncentráció területének csökkentését ezen a módon (1/8, 1/16, 1/32 stb.). Végül, amikor a koncentráció területe túl kicsi ahhoz, hogy csökkenteni lehessen, realizálni fogod, hogy a mozdulatlanságnak egy fokozatos állapota kezdi el átjárni az elmédet és a látásod erejét. Az ok a következő: ahhoz, hogy az optikai aktivitás működjön, a látás erejének szüksége van "valamire, amit láthat". Mivel a koncentráció területe ennyire "aprócska", az "optikai üzemanyag" kifogyóban van, és következésképpen a látás ereje készül leállni. Jó, éppen csak a látás erejének leállása, és az ezutáni, Agni-val vagy tűzzel (szín és hő) kapcsolatos összes tudás elhalványulása előtt, a szemek az észleléshez szükséges érzékelés legfinomabb nyomát képesek csak közvetíteni. És ez a Tanmātra, melynek neve Rūpa (szín-mint-olyan). A Tanmātra-kat "mint-olyan"-nak nevezik, mert ezek azok a minták, amelyek lehetővé teszik az érzékszervi észlelést. Nincsenek tulajdonságaik, és ezáltal elemek "mint-olyanok". Tehát a Rūpatanmātra (18. tattva) az Agni-ról vagy tűzről (a szövetben lévő kék szín) való finom tudás, amit az "optikai üzemanyag" minimális mennyisége idéz elő a "kék szín" formájában, ebben az esetben.
Ahogy mondtam, hosszú időbe telik megvalósítani a teljes folyamatot, de az ebből származó gyümölcsre megéri törekedni. Nem vagy többé a szemeid és a mögötte lévő elméd rabszolgája, mert teljesen realizáltad az esszenciáját mindannak, ami színt és hőt tartalmaz az univerzumban, vagyis az Agni-t vagy tüzet. Nem szükséges egy ugyanilyen gyakorlatot elvégezned az összes többi Mahābhūta-val, de ha szeretnéd, csináld. Habár ezen a gyakorlaton keresztül eléred a teljes irányítást a tűz felett, nem annak kell lennie a célodnak, hogy pusztán alsóbbrendű erőket szerezz az elemek felett, hanem hogy elérd az univerzum mögött lévő Valóság realizációját. A Sāṅkhya azt állítja, hogy Puruṣa ez a végső Valóság, amit el fogsz érni annak a folyamatnak a használatával, amit tanítok neked.
3) Ettől a ponttól kezdve nekilátsz a Jñānendriya-kból (tattva-k 5-től 10-ig, beleértve a Manas-t vagy elmét) és Karmendriya-kból (tattva-k 11-15-ig) álló Indriya-k realizálásának. Az Indriya-k realizálásához (Cakṣus vagy a látás ereje --8. tattva-- ebben az esetben) tedd a következőt: Amikor az érzékszervek, melyeken keresztül az Indriya-k működnek, teljesen mozdulatlanná válnak a Tanmātra-k realizációjának köszönhetően, az egó vagy Ahaṅkāra (4. tattva) visszavonódik róluk. Amikor ez megtörténik, akkor eljutsz annak a realizációjához, hogy mindezek az Indriya-k át vannak hatva az Ahaṅkāra által, és hogy maga az Ahaṅkāra az észlelés folyamatának végső oka. E példának megfelelően, amit kidolgozunk, a Rūpatanmātra realizációja után elérkezel annak megértéséhez, hogy a saját látásod ereje vagy a Cakṣus-nak nevezett Indriya (azaz a Cakṣurindriya), amivel észlelted az említett Tanmātra-t, át van hatva az Ahaṅkāra vagy egó által. A legfőbb gyönyör szállja meg a teljes lényedet, amikor realizálod az Indriya-kat, mert megérted, hogy a Jñānendriya-k és Karmendriya-k pusztán csatornák, amiket az egó használ, hogy kapcsolatba lépjen a külső világgal. Nem szükséges az egyes Indriya-kat külön-külön realizálnod. Ebben a példában, a Cakṣurindriya (a látás ereje) realizációja elég lenne. Az Indriya-k valódi természetének megértéséből számos erő érkezik hozzád: távolbalátás és a többi "távol" erő az összes Indriya-val kapcsolatosan.
4) Az Ahaṅkāra vagy egó (4. tattva) megértése a következő folyamatot foglalja magába: Annak felismerése után, hogy az Indriya-k abszolút át vannak hatva az Ahaṅkāra (én-érzet) által, magára az egóra irányítod a figyelmed. Az összes mentális folyamat megállt, és megmaradsz kizárólag ebben az én-érzetben. Ez az Ahaṅkāra realizációja. Tökéletesen megérted, hogy a világ teljes folyamata az egóból keletkezett, és hogy végül ebben az egóban (a forrásában) fog újra feloldódni.
5) Ezután, eljutsz a Buddhi-hoz vagy intellektushoz (3. tattva). Ezt a kategóriát úgy is hívják, hogy Mahat, mert ez "a nagy tattva", amiből még az egó is származik. Buddhi a "végső" ismerő és cselekvő. Ez a "legtisztább" én-érzet. Ahhoz, hogy elérd, reflektálnod kell az én-érzetre az Ahaṅkāra szintjéről, hogy az említett én-érzet egyre tisztábbá váljon. Az én-érzet az "Én vagyok". Valójában "minden" az "Én vagyok", mert "minden" végső soron az "Én vagyok"-ból jön létre. Mindazonáltal, amikor eljutsz az eredeti "Én vagyok"-hoz, ami nincs kapcsolatban semmilyen formával vagy gondolattal vagy akarattal, akkor realizálod a Buddhi-t vagy Mahat-ot. A Buddhi ez az "Én", aki kapcsolatban áll az Indriya-kkal az egó vagy Ahaṅkāra segítségével. Ez az "Én" valójában önmagától nem egy ismerő vagy cselekvő, viszont az Indriya-k és az Ahaṅkāra működése révén erővel egy ismerővé vagy cselekvővé alakul át. Például látsz egy almát, és ez egyszerűen "egy alma". Ezután szembe helyezel vele egy tükröt. Ez most egy "alma, ami egy tükörben tükröződik". Az almának magának soha nem állt szándékában eljátszani ezt a szerepet, de a tükör jelenléte egy "olyan almává teszi, aminek van egy tükröződése". Szóval, a Buddhi a "végső" ismerő. Minden erő eljön ahhoz a személyhez, aki realizálja ezt a tattva-t, de közömbösnek kell lennie irántuk, és tovább kell haladnia.
6) A Buddhi magából a Prakṛti-ből vagy nem megkülönböztetett anyagból származik (2. tattva). A Prakṛti szót két kifejezésre lehet bontani: Pra (forrás) és Kṛti (Teremtés). Így, a Prakṛti minden Teremtésnek a forrása. A Prakṛti a három Guṇa-ból vagy minőségből áll, melyek neve Sattva, Rajas és Tamas. A Sattva Jñāna-ból áll (tudás). A Rajas Icchā-ból áll (akarat). A Tamas Kriyā-ból áll (cselekvés). Magában a Prakṛti-ben ezek a Guṇa-k abszolút "mozdulatlanok" és "egyensúlyban vannak". Hirtelen megjelenik egy egyensúlyvesztés, és megnyilvánul a tattva-k teljes sorozata (egyből a Buddhitattva-tól az utolsó kategóriáig). Tehát a Buddhi egyszerűen ennek az egyensúlyvesztésnek az első fázisa. És következésképpen, a Buddhi változik a benne lévő Guṇa-k egyensúlyvesztett állapota miatt. Természetesen a mutációja rendkívül finom, ha a Mahābhūta-khoz (Durva Elemek) hasonlítjuk, de mégis történik változás. A Buddhi-ban a Sattva a domináns, az Ahaṅkāra-ban a Rajas, a Manas-ban pedig a Tamas. Vagyis a Buddhi-ban a tudás a domináns, míg az Ahaṅkāra-ban az akarat, a Manas-ban pedig a cselekvés. Figyeld meg, hogy a "domináns" szót használtam. Nincs olyan tattva, a Buddhi-tól kezdve az utolsóig, amelyik "kizárólag" egy Guṇa-ból áll, hanem ezek inkább a 3 Guṇa keverékei, úgy, hogy valamelyik minőség ezek közül dominál.
Ha realizálod a Prakṛti-t, akkor realizálod a Puruṣa-t is, mert kettejük szoros szövetségben áll egymással. Ezért, a célod az kellene legyen, hogy "újra egyensúlyba hozd a Guṇa-kat". Amikor egyensúlyba kerülnek, a végeredmény a Prakṛti, azaz ebbe az állapotba lépsz be, ha képes vagy a Guṇa-kat egyensúlyi állapotba hozni. Ha belépsz a Prakṛti-be, belépsz a Puruṣa-ba. Egyszerű!
7) De hogyan realizáld a Prakṛti-t? A trükk a Guṇa-k (Sattva, Rajas és Tamas) teljes egyensúlyba helyezéséből áll. Mivel a Prakṛti egyszerűen az az állapot, amelyben a három minőség (Guṇa) abszolút egyensúlyban van, ha eléred ezt az állapotot, nyilvánvalóan eléred a Prakṛti-t, és ezáltal Puruṣa-t. Van a Guṇa-knak egy olyan állapota, amit úgy hívnak "a legfinomabb vagy legmagasabb állapot". Mindegyik minőségnek megvan a neki megfelelő legfinomabb vagy legmagasabb aspektusa vagy formája.
1 | Heves vágy a Felszabadulás iránt, és az ebből következő lemondás minden tekintetében, ami végül akadályt képez a Felszabaduláshoz vezető utadon, a legmagasabb vagy legfinomabb formája a Rajas-nak vagy Rajoguṇa-nak. |
2 | Minden gondolat és az ezekkel összhangban lévő érzékszervi aktivitás megállítására, illetve az elme ebben az állapotban való tartására való képesség, a legmagasabb vagy legfinomabb formája a Tamas-nak vagy Tamoguṇa-nak. |
3 | A megkülönböztető tudás, amivel felfogod a Buddhi (a változó intellektus) és Puruṣa (a változatlan Én) között lévő különbséget, a legmagasabb vagy legfinomabb formája a Sattva-nak vagy Sattvoguṇa-nak. |
Néhány ember csak az első két legmagasabb aspektust fejleszti ki, de híján vannak a megkülönböztető tudásnak vagy "Sāṅkhya"-nak. Így, elérnek egy a Megvilágosodáshoz "hasonló" állapotot, de ez még nem a végső Felszabadulás a Sāṅkhya szerint. Szóval, ezeknek az embereknek ki kellene fejlesztenie az említett megkülönböztető tudást, mert ez a Sattva legmagasabb aspektusa (azé a Guṇa-é, ami még nincs megfelelő egyensúlyban bennük). Nem tudnak teljesen belépni a Prakṛti-be, amíg ez az aspektus ki nem bontakozik. Ha a Sattva legfinomabb formája nem születik meg bennük, akkor megmaradnak egy a Buddhi és Prakṛti közötti állapotban, azaz fél-megvilágosodottan.
Más emberek csupán elégedettek maradnak a Buddhi-ban vagy Mahat-ban (intellektus). Rengeteg gyönyört és természetfeletti erőket tapasztalnak ott. A viselkedésük tisztán mutatja a megkülönböztetés hiányát. Ki kellene fejleszteniük a "lemondást" (Rajas az ő legmagasabb aspektusában), és következésképp megállítani az elmét, illetve az érzékszervi aktivitást (Tamas az ő legmagasabb aspektusában). Ezután, ki kellene bontakoztatniuk a megkülönböztető tudást a Puruṣa (a változatlan Énjük) és Buddhi (a változó intellektus) között lévő különbségről. Ha így tesznek, végül elérik a Felszabadulást. Nos, elég ebből.
YOGA
Ez valójában "Patañjali Yoga-ja". Patañjali a neve annak a bölcsnek, aki létrehozta. Úgy is ismert, mint "Aṣṭāṅgayoga" (nyolcágú Yoga). Ennek a bizonyos Yoga-nak a nyolc szintjéről kidolgoztam egy rövid tanulmány az előző dokumentumban [Első Lépések (2)].
A Pātañjalayoga (Patañjali Yoga-ja) egy másik elnevezése ennek a híres Yoga-nak. Szoros szövetségben áll a Sāṅkhya-val. Tulajdonképpen mindkét rendszer egyetért egymással a Felszabadulás tekintetében. Ugyanakkor, a Yoga elsődlegesen a Kriyāśakti-t (a Cselekvés Erejét) használja a Megvilágosodás eléréséért, míg a Sāṅkhya elsődlegesen a Jñānaśakti-t (a Tudás Erejét) használja. A Sāṅkhya által preferált gyakorlat a tattva-k realizációja (amit korábban kifejtettem), míg a Yoga arra ösztönzi a törekvőt, hogy egy olyan utat járjon, ami nyolc szintből vagy ágból (aṅga) áll. Csak úgy, mint a Nyāya és a Vaiśeṣika (az első két tradicionális rendszer); a Sāṅkhya-ra és a Yoga-ra is "lehet" úgy tekinteni, mint ami csupán egy "kettős" rendszer, melynek neve: Sāṅkhya-Yoga. Természetesen, e rendszerek mindegyike ugyanakkor megtartja a saját egyéniségét.
A "Yoga" szó azt jelenti "egyesülés vagy az, ami előidézi az egyesülést". A Yoga-ban a cél az individuális, kondicionált lélek egyesülése a Legfőbb Én-nel. A Yoga-ban a legmagasabb állapotot úgy hívják Kaivalya vagy abszolút izoláció. Izoláció mitől? A Sāṅkhya-ban az izoláció azt jelenti "elkülönülés a Prakṛti-től". Prakṛti minden anyag forrása ebben az univerzumban. Tehát amikor eléred a Kaivalya-t, akkor megszabadulsz az anyagtól, és az ezt követő összes materiális problémától (például betegség, halál stb.). A Yoga-ban az izoláció a kontempláció tisztasága és a kontempláló individuum tisztasága közötti egyenlőséget jelenti. A "tisztaság" szó alatt nem csak morális vonatkozásokra utalok, hanem az "egységre". Amikor a kontempláló individuum eggyé válik a kontempláció tárgyával, akkor mind az individuum, mind pedig a kontempláció valóban tisztává vált. És ez a Yoga, és ez a Kaivalya, és ez a végső Felszabadulás Patañjali szerint.
PŪRVAMĪMĀṀSĀ
Természetesen, mivel a Pūrvamīmāṁsā elsősorban rituálékon alapszik, a Megvilágosodás rituális gyakorlaton keresztül van elérve. A formális rituálék mellett azokat a cselekedeteket tekintik felszabadítónak, amelyek a Dharma-n alapulnak. A Dharma a Veda-kban kinyilvánított vallásos kötelesség. Így, a Pūrvamīmāṁsā-ban a Felszabadulás önmagunk felszabadítása a cselekedetek és az ezeknek megfelelő gyümölcsök alól. Amikor valaki szabad bármely cselekedet gyümölcse alól, akkor ő szabadon cselekedhet teljes szabadságban. Több információ erről a rendszerről.
UTTARAMĪMĀṀSĀ vagy VEDĀNTA
Ahogy azt biztosan tudod, a Vedānta-nak három fő típusa van. Így, három különböző nézőpont létezik a végső Felszabadulásról. Szisztematikus módon tanulmányozzuk hát őket egyesével:
1) Advaitavedānta (non-duális Vedānta): A Tudás vagy Jñāna a végső módszer a Felszabaduláshoz. Az egyén esszenciálisan Brahma, de Māyā vagy Tudatlanság miatt elfelejtette a legbensőbb természetét, és körbe-körbe vándorol ebben a világban. Mivel Brahma örökké itt van, a Megvilágosodás nem valami újként tekinthető, hanem mint Annak a realizációja, ami az egyén saját esszenciája. A kötél hibásan össze lett tévesztve egy kígyóval. Tehát amikor realizálod, hogy csak egy kötél, eléred a Felszabadulást. Mindazonáltal, a kötél mindig egy "kötél" volt. Emellett, mivel Brahma eredendően "nirguṇa" (attribútum nélküli), amikor eléred a végső Megszabadulást, a tapasztalatod szintén "nirguṇa". Ott nincs "formája" Istennek.
2) Viśiṣṭādvaitavedānta (minősített non-duális Vedānta): A Megvilágosodás végül az odaadáson vagy Bhakti-n keresztül van elérve. A Felszabadulásban az egyén a Vaikuṇṭha-n (Viṣṇu lakhelyén) él, folyamatosan kimondhatatlan gyönyört tapasztalva. Képes ott Isten formáján kontemplálni nem-fizikai szemek által. Ahogy láthatod, e rendszer szerint Istennek van egy "formája" a Felszabadulásban.
3) Dvaitavedānta (duális Vedānta): "Prasāda" vagy Isten kegyelme a végső módszer a Felszabaduláshoz. Ez módszerek sorozatán keresztül van elérve: Bhakti (odaadás), Jñāna (tudás), Niṣkāmakarma (vágyak nélküli cselekvés), stb. Amikor egy személy megszabadul, akkor ő "örökké" elkülönült marad Istentől, de az Ānandatāratamya négy szintjének egyikén tartózkodik. Ez a négy szint a következő:
ĀNANDATĀRATAMYA vagy A GYÖNYÖR NÉGY FAJTÁJA | |||
SĀLOKYA A Vaikuṇṭha-ba való belépés (Viṣṇu vagy Isten világa) |
SĀMĪPYA Az Úr közelében lenni |
SĀRŪPYA Az Úr formájával rendelkezni |
SĀYUJYA Egyesülve lenni az Úrral |
Amint látod, itt is megjelenik Isten formája a Felszabadulásban. Vagyis a Viśiṣṭādvaitavedānta és a Dvaitavedānta "saguṇa" Megvilágosodással rendelkezik (attribútumokkal), míg az Advaitavedānta "nirguṇa" Megvilágosodással (attribútum nélküli). Több információ erről a rendszerről. Elég ebből.
TRIKA vagy KASHMIR NON-DUÁLIS SHAIVIZMUSA
E rendszer számára a Megvilágosodás annak felismeréséből áll (pratyabhijñā), hogy az egyén eredendően Śiva Maga vagy Isten. Valójában Śiva minden. A yogī belemeríti az ő különálló identitását Śiva-ba, és realizálja, hogy ő mindig Ő volt. Habár a realizáció "non-duális", a Felszabadulás koncepciója a Trika-ban különbözik attól, ami az Advaitavedānta-ban van. Lássuk a különbségeket:
1) Śiva az Ő saját isteniségét az Ő saját szabad Akaratán keresztül realizálja, és nem azért, mert valami Māyā el lett pusztítva. A Trika-ban Māyā Śiva-tól Magától származik, hogy elfedje az Ő legbensőbb természetét. Azért teszi ezt, hogy az Isteni Játék megnyilvánuljon. Így, nincs Māyā, ami szemben állna az Ő Akaratával.
2) Habár Śiva hasonló Nirguṇabrahma-hoz (attribútum nélküli Brahma, az Advaitavedānta szerint), Ő mindig egyesülve van Śakti-val (az Ő Tudatosságának Ereje, aki "formákat" nyilvánít meg). Ezáltal, a végső Felszabadulás túl van a "saguṇa" (attribútumokkal) és "nirguṇa" (attribútum nélkül) koncepcióin. Mind Śiva és Śakti Paramaśiva-ból emelkedik fel (a Legfőbb Śiva), aki túl van minden koncepción (duális és non-duális).
3) Az Advaitavedānta-ban Māyā a tudatlanság illuzórikus ereje. Amikor eltávolításra kerül a Jñāna (Tudás) által, az egyén képes érzékelni az ő saját természetét. Az egyén realizálja, hogy ő Nirguṇabrahma. Mindazonáltal, a Trika-ban Māyā nem a tudatlanság illuzórikus ereje, hanem egy valódi erő, melyet Śakti (Śiva Ereje) bontakoztatott ki annak érdekében, hogy az egész univerzum megnyilvánulhasson. Szóval, Māyā nem egy akadály a Felszabaduláshoz vezető utadon. Māyā játssza el a szerepet, miszerint "látszólag" korlátozza Śiva erőit. Amikor Śiva "látszólag" korlátozottá válik az Ő saját Māyā-jától, az univerzum ragyogóan feltárul Ő előtte.
A Trika-ban az említett Megvilágosodás négy módszeren vagy Upāya-n keresztül van elérve: "Anupāya, Śāmbhavopāya, Śāktopāya és Āṇavopāya". Menj a Trika szekcióhoz, és olvasd el az összes dokumentumot. Számos érdekes dolgot fogsz tanulni ott erről a négy Upāya-ról. Nos, elég ebből.
Még több tanítás a Szanszkrit nyelv és a Yoga kapcsolatáról
Az egyik leghitelesebb szöveg a Haṭhayoga-ról úgy ismert, mint Haṭhayogapradīpikā. Talán kíváncsi vagy, mi is valójában a Haṭhayoga? A Haṭhayoga egy olyan tudomány, amely fizikai pozitúrákat (Āsana), különböző típusú légzéseket (Prāṇāyāma), hat tisztító cselekvést (Ṣaṭkarma) stb. használ annak érdekében, hogy elvezesse a törekvőt a Rājayoga-hoz (Királyi Yoga). A Rājayoga-t főként a bölcs Patañjali fejlesztette ki az ő Yogasūtra-iban. Ez meghatározásra kerül a Haṭhayogapradīpikā első stanzájában Svātmarāma Yogī által (a Haṭhayogapradīpikā szerzője):
अथ हठयोगप्रदीपिका।
श्रीआदिनाथाय नमोऽस्तु तस्मै येनोपदिष्टा हठयोगविद्या।
विभ्राजते प्रोन्नतराजयोगमारोढुमिच्छोरधिरोहिणीव॥१॥
Atha haṭhayogapradīpikā|
Śrīādināthāya namo'stu tasmai yenopadiṣṭā haṭhayogavidyā|
Vibhrājate pronnatarājayogamāroḍhumicchoradhirohiṇīva||1||
És most (atha), (a szöveg, ami) megvilágítja (pradīpikā) a Haṭhayoga-t (haṭhayoga) (elkezdődik): Legyen (astu) dicsőség (namas) eme (tasmai) tiszteletreméltó (śrī) Legfelsőbb (ādi) Úrnak (nāthāya), aki által (yena) tanítva lett (upadiṣṭā) a Haṭhayoga tudománya (haṭhayoga-vidyā), ami egy lépcső (adhirohiṇī) formájában (iva) villan fel (vibhrājate) annak a személynek, aki arra vágyik (icchoḥ), hogy felemelkedjen (āroḍhum) a felsőbbrendű (pronnata) Rājayoga-hoz --szó szerint "Királyi Yoga"-- (rājayogam)||1||
(1. stanza, I. Fejezet)
Így hát, Svātmarāma Yogī világosan megállapította, hogy a Haṭhayoga-t egy eszközként kell használni a Rājayoga-hoz. Számos Haṭhayoga tanító jelenleg félrevezeti a diákjait. Úgy tanítják ezt az ősi spirituális tudományt, mint ami pusztán gimnasztika vagy akár "sport". A hanyatlásnak ebben a korszakában a szélhámosság ténylegesen végtelen. Ugyanakkor, Svātmarāma Yogī azt mondja, hogy a Haṭhayoga egyfajta lépcső a Rājayoga-hoz való felemelkedéshez. A Haṭhayoga-ban felkészíted a tested és elméd a Rājayoga-ra. A Rājayoga-ban megtanulod, hogyan lépj be a Samādhi-ba vagy Tökéletes Koncentrációba. Amikor mestere leszel a Samādhi-nak, a végső Felszabadulás karnyújtásnyira van. Amint látod, ha ismered a Szanszkrit nyelvet, olvashatod a Yoga "eredeti" szövegeit, és kiderítheted, hogy az alapítók "valójában" mit tanítottak kezdettől fogva. Így képes vagy közvetlenül a forrástól tanulni, bármilyen köztes "kellemetlen" fordító nélkül.
Szóval, a Haṭhayoga és a Rājayoga szoros szövetségben áll egymással. Ezután Svātmarāma Yogī ezt jelenti ki:
प्रणम्य श्रीगुरुं नाथं स्वात्मारामेण योगिना।
केवलं राजयोगाय हठविद्योपदिश्यते॥२॥
Praṇamya śrīguruṁ nāthaṁ svātmārāmeṇa yoginā|
Kevalaṁ rājayogāya haṭhavidyopadiśyate||2||
Miután (először) hódolatát tette (praṇamya) a tiszteletreméltó (śrī) Guru-nak (gurum), (aki) az Úr (Maga) (nātham), a Haṭhayoga (haṭha) tudománya (vidyā) tanítva lett (upadiśyate) Svātmārāma (svātmārāmeṇa) Yogī által (yoginā), kizárólag (kevalam) a Rājayoga érdekében (rājayogāya)||2||
(2. stanza, I. Fejezet)
Így hát világosan ki lett nyilvánítva, hogy a Haṭhayoga-t azért tanítják egy személynek, hogy elérje a Rājayoga-t. Így, a Haṭhayoga-t úgy kellene gyakorolni, hogy nem veszítjük szem elől a végső célját: a Rājayoga-t. A Haṭhayoga nem pusztán gimnasztika, a "sportról" nem is beszélve (Ez valóban igazán abszurd).
Patañjali bemutatja a Yoga igazi jelentését az ő Yogasūtra-inak második aforizmáján keresztül:
योगश्चित्तवृत्तिनिरोधः॥२॥
Yogaścittavṛttinirodhaḥ||2||
A Yoga (yogaḥ) a mentális (citta) módosulások (vṛtti) elnyomása (nirodhaḥ).||2||
(2. stanza, I. Fejezet)
A Yoga egyszerűen "minden mentális módosulás elnyomása". Az elme folyamatosan változik, azaz folyamatos mutációnak és módosulásnak van alávetve. A Yoga-ban megpróbálsz véget vetni ennek a vég nélküli mentális folyamatnak. Miért? A következő stanza válaszolja meg ezt a kérdést:
तदा द्रष्टुः स्वरूपेऽवस्थानम्॥३॥
Tadā draṣṭuḥ svarūpe'vasthānam||3||
Ezután (tadā), jelen van egy megmaradás (avasthānam) a Látó (draṣṭuḥ) esszenciális természetében (sva-rūpe)||3||
(3. stanza, I. Fejezet)
Más szavakkal, amikor lecsendesíted az elmédet, akkor képes vagy megmaradni a saját esszenciális természetedben, ami egy Látó vagy Tanú. Figyeld a gondolataidat most. Folyamatosan változnak... de van egy Látó, egy Tanú mindezek mögött. Ez a Látó Te magad vagy. A Tanú mindvégig ott van, de valahogy nem realizálod Őt a mentális zavar következtében. Mindazonáltal, amikor az elme meg van állítva, a Látó tisztán érzékelhető. Amikor realizálod, hogy esszenciálisan Ő vagy, eléred a Samādhi-t (Tökéletes Elmerülés), és a Felszabadulás karnyújtásnyira van. Ez ilyen egyszerű! A fennmaradó stanzák csupán megmutatják a módszereket a mentális leállás előidézéséhez, illetve az ezutáni állapotokat, amelyeket megtapasztal egy tanítvány ezeken a yogikus folyamatokon keresztül.
Amint látod, a Szanszkrit nyelv a vér, ami a yogikus szövegeken keresztül kering. Amikor tanulmányozod a Yoga-t, akkor azonnal ráeszmélsz, hogy el van árasztva Szanszkrit kifejezésekkel. Sok ember megrémül ezektől a Szanszkrit szavaktól, és megpróbálja lefordítani őket a saját anyanyelvére. És amikor nem tudja őket megfelelően lefordítani, elkezdenek új kifejezéseket feltalálni! Hallanod kellene néhány "kreatív" nevet, amit bizonyos yogikus pozitúrákhoz (Āsana-khoz) rendelnek hozzá a Haṭhayoga-ban. Vicces, de végül abszurd! Szerintem egy jobb irányelv lenne megtanulni a Szanszkritot, és a megfelelő kifejezéseket használni. Nos, elég ebből.
Összefoglaló megjegyzések
Ez egy jó dokumentum volt. Sok fontos dolgot tanultál a Megvilágosodásról a hat tradicionális filozófiának és a Trika-nak megfelelően. E rendszerek mindegyike által fenntartott különböző nézőpontok ellenére van egy dolog, ami közös jellemző: a "spirituális Felszabadulás". Egy emberi létezőnek először a spirituális Felszabadulást kellene keresnie, mert a kötöttség állapotában semmi sem lehetséges. Ha egy átlagos személyt nézel napjainkban, meg fogod figyelni, hogy nem különösebben érdekelt a spirituális Felszabadulásban a "képzelődés" miatt. A legtöbb ember csupán azt "képzeli", hogy szabad, és így nem érdekelt abban, hogy megszabadítsa magát a tudatlanság béklyóitól. Még a Trika-ban is, a rendszerben, amit tanítok, habár minden élő létező eredendően Śiva, ez nem azt jelenti, hogy mindenki "realizálja" a valódi identitását és természetét. Szóval, habár a tudatlanságot egy Śiva által megnyilvánított tattva-nak vagy kategóriának tekintik, az egy erős és valódi hatást gyakorol a korlátolt individuum elméjére. Így hát, keresd a spirituális Felszabadulást életed végéig.
További információ
Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.
Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.