| Töltsd le és telepítsd a nélkülözhetetlen betűtípusokat(s) Hogy megtekinthesd a Szanszkritot annak teljes fényében Olvass Transzliteráció (2) (magyar) hogy teljes mértékben átlásd a transzliterációs rendszert |
Abhinavagupta - Paramārthasāra (Paramarthasara) Stanzák 24-27 - Nem-duális kashmiri Shaivizmus
Normál fordítás
|
Bevezetés
A Paramārthasāra folytatódik további négy stanzával. Ez a hetedik stanza-csoport, ami a teljes szöveget alkotó 105 stanzából négyet fed le.
Természetesen, mellékelem az eredeti stanzákat, amiket Yogarāja kommentál. Valamint írni fogok elég sok megjegyzést, hogy az átlagos olvasó számára is annyira érthetővé tegyem a könyvet, amennyire csak lehetséges.
Yogarāja Szanszkritja sötétzöld színnel jelenik meg, míg Abhinavagupta eredeti stanzái sötétvörösek. Emellett, a transzliteráción belül, az eredeti stanzák barnák, Yogarāja kommentárja viszont fekete. A fordításban szintén, Abhinavagupta eredeti stanzái, vagyis a Paramārthasāra zöld és fekete betűkkel szerepelnek, míg Yogarāja kommentárja tartalmaz fekete és vörös szavakat is.
Olvasd a Paramārthasāra-t és tapasztald meg a Legfőbb Ānanda-t vagy Isteni Gyönyört, kedves Śiva.
Fontos: Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) hasonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.
24. Stanza
कञ्चुकत्रितयस्य परसूक्ष्मस्थूलरूपतामाह
परमावरणं मल इह सूक्ष्मं मायादि कञ्चुकं स्थूलम्।
बाह्यं विग्रहरूपं कोशत्रयवेष्टितो ह्यात्मा॥२४॥
चैतन्यस्य स्वस्वरूपापहस्तनसतत्त्वा अख्यातिरेवाणवो मल आन्तरः स्वर्णस्य कालिकेव परम् अन्तरङ्गमावरणं छादनं तादात्म्येन स्थितत्वात्। मायादिविद्यान्तं कञ्चुकषट्कं सूक्ष्ममात्मन आवरणं तण्डुलस्य कम्बुकमिवावरणं पृष्ठपातित्वेनास्ते येन भेदमयी ज्ञत्वकर्तृत्वादिप्रथा प्रथते — इत्येष मायीयो मलः। एतदपेक्षया बाह्यं तुषस्थानीयं प्राधानिकं शरीरसत्तालक्षणमावरणं स्थूलं त्वङ्मांसादिरूपत्वादेष तृतीयः कार्मो मलो येन प्रमाता शुभाशुभकर्मसञ्चयभाजनं भवति। एवमनेन परसूक्ष्मस्थूलरूपेण कोशत्रयेण वेष्टितो विकस्वरोऽपि घटाकाशवत्सङ्कुचितीकृत आत्मेत्यणुः — इति पशुः — इत्युच्यते॥२४॥
Kañcukatritayasya parasūkṣmasthūlarūpatāmāha
Paramāvaraṇaṁ mala iha sūkṣmaṁ māyādi kañcukaṁ sthūlam|
Bāhyaṁ vigraharūpaṁ kośatrayaveṣṭito hyātmā||24||
Caitanyasya svasvarūpāpahastanasatattvā akhyātirevāṇavo mala āntaraḥ svarṇasya kālikeva param antaraṅgamāvaraṇaṁ chādanaṁ tādātmyena sthitatvāt| Māyādividyāntaṁ kañcukaṣaṭkaṁ sūkṣmamātmana āvaraṇaṁ taṇḍulasya kambukamivāvaraṇaṁ pṛṣṭhapātitvenāste yena bhedamayī jñatvakartṛtvādiprathā prathate — Ityeṣa māyīyo malaḥ| Etadapekṣayā bāhyaṁ tuṣasthānīyaṁ prādhānikaṁ śarīrasattālakṣaṇamāvaraṇaṁ sthūlaṁ tvaṅmāṁsādirūpatvādeṣa tṛtīyaḥ kārmo malo yena pramātā śubhāśubhakarmasañcayabhājanaṁ bhavati| Evamanena parasūkṣmasthūlarūpeṇa kośatrayeṇa veṣṭito vikasvaro'pi ghaṭākāśavatsaṅkucitīkṛta ātmetyaṇuḥ — Iti paśuḥ — Ityucyate||24||
(Abhinavagupta, jelen versszakban) azt mondta (āha), hogy a Kañcuka-k vagy Burkok (kañcuka) hármasa (tritayasya) (három szintből) áll (rūpatām): legfőbb (para), finom (sūkṣma) (és) durva (sthūla):
(āha) that the triad (tritayasya) of Kañcuka-s or Sheaths (kañcuka) consists of (rūpatām) (three levels:) supreme (para), subtle (sūkṣma) (and) gross (sthūla):
Az Én (ātmā) itt (iha) bizonyosan (hi) be van fedve (veṣṭitaḥ) a három (traya) burokkal (kośa): (1) A tisztátalanság (malaḥ), ami a legfőbb (param) Fátyol (āvaraṇam), (2) a finom (sūkṣmam) Burok (kañcukam), mely Māyā-ból, stb. áll (māyā-ādi) (és) (3) a durva (sthūlam) (és) külső (bāhyam) testi forma (vigraha-rūpam)||24||
Eme bizonyos primordiális tudatlanság (akhyātiḥ eva), ami tény (satattvā), hogy egy elvetése vagy elutasítása (apahastana) Caitanya vagy az Abszolút Szabad Tudatosság (caitanyasya) saját (sva) esszenciális természetének (sva-rūpa), a belső (āntaraḥ) Āṇavamala (āṇavaḥ malaḥ). (Abhinavagupta úgy nevezi) a "legfőbb Fátyol" (param... āvaraṇam) -belső (antaraṅgam) elfedés (chādanam)-, mint (iva) egy fekete folt (kālikā) az aranyban (svarṇasya), mert az megmarad (sthitatvāt), mint ami azonos (eme Caitanya-val) (tādātmyena).
A Kañcuka-k vagy Burkok (kañcuka) hatos (ṣaṭkam) csoportja kezdve (ādi) Māyā-val (māyā) (és) befejezve (antam) Vidyā-val (vidyā) --tattva-k 6-11-ig-- a finom (sūkṣmam) fátyla (āvaraṇam) az Énnek (ātmanaḥ). (Eme) fátyol (āvaraṇam), mint (iva) a korpa vagy belső héj (kambukam) a gabonaszem esetében (taṇḍulasya), megmarad (āste), mint egy irányító (erő a háttérben) (pṛṣṭha-pātitvena) (amíg a korlátolt individuum ismert). Ennek eredményeképpen (yena), a (limitált) tudás (jñatva) és a (limitált) cselekvő (kartṛtva), stb. (ādi) terjedése (prathā) megjelenik (prathate), (azaz minden, mi) tele van (mayī) dualitással (bheda... iti). Ez (eṣaḥ) a Māyīyamala --a mayikus tisztátalanság-- (māyīyaḥ malaḥ).
(Ezután, itt jelen van) egy fátyol (āvaraṇam), ami külső (bāhyam), ehhez --a Māyīyamala-hoz-- képest (etad-apekṣayā). Ez reprezentálja (sthānīyam) a külső héjat (a rizsszem példájában) (tuṣa), (melynek) jellemzője (lakṣaṇam) a fizikai test (śarīra) léte (sattā), (amit) a Prakṛti hoz létre (prādhānikam) (és) az durva (sthūlam), lévén bőrből, húsból, stb. áll (rūpatvāt-tvak-māṁsā-ādi). Ez (eṣaḥ) a harmadik (tṛtīyaḥ) tisztátalanság (malaḥ) (úgy ismert, mint) Kārma (kārmaḥ) --azaz Kārmamala-- (és) ez által (yena), a (limitált) tapasztaló vagy tudó (pramātā) a jó (śubha) (és) rossz (aśubha) tettek (karma) sokaságának (sañcaya) fogadójává (bhājanam) válik (bhavati).
Így (evam), befedve (veṣṭitaḥ) a fátylak (kośa) hármasával (trayeṇa), miknek formája (rūpeṇa) a legfőbb (para), a finom (sūkṣma) (és) a durva (sthūla), bár (api) teljesen kiterjedt (vikasvaraḥ), "az Én" (ātmā iti) teljesen korlátolttá válik (saṅkucitī-kṛtaḥ), mint (vat) a tér (ākāśa) a kannában (ghaṭa) (és az ezért úgy nevezett, mint) "aṇu" vagy "atom" (aṇuḥ iti). (Ezen a szinten, Ő, szintén,) úgy mond (ucyate) egy "paśu" --szó szerint egy állat--(paśuḥ iti)||24||
Még megjegyzések nélkül
25. Stanza
एतत्सम्बन्धादुपहत इव भवति — इत्याह
अज्ञानतिमिरयोगादेकमपि स्वं स्वभावमात्मानम्।
ग्राह्यग्राहकनानावैचित्र्येणावबुध्येत॥२५॥
एष कोशत्रयसम्बद्ध आत्मा आत्माख्यात्यन्धकारसम्बन्धादेकमप्यद्वयस्वभावमपि स्वं निजं नान्यस्मादुपनतमात्मस्वभावं चैतन्यमात्मसत्तालक्षणं स्वरूपं प्रमातृप्रमाणप्रमेयनानारचनाप्रपञ्चेन जानात्यभेदविपरीतेन भेदेनाभिमन्यते — इति यावत्। यथा रेखातिमिरोपहतः पुरुष एकमपि चन्द्रं पश्यन् द्वौ चन्द्राविमौ नभसि स्त इति परिच्छिन्दन् लोकमपि दर्शयति द्वौ चन्द्राविमौ पस्य इति — वस्तुवृत्तेनैक एवासौ चन्द्रः — इति तिमिरवशात्तथा भासते येनोद्वेगलक्षणामानन्दलक्षणां वार्थक्रियां स तैमिरिकः प्राप्नोति — तथैवाज्ञानतिमिरप्राप्तभेदप्रथः सर्वं स्वात्मनोऽभिन्नमपि भेदेन व्यवहरन् भिन्नं कर्मफलमर्थयते येन भूयोभूयः स्वर्गनिरयादिभोगभाग्भवति। अतश्चाज्ञानस्य तिमिरेण रूपणा विपरीताभासनात्॥२५॥
Etatsambandhādupahata iva bhavati — Ityāha
Ajñānatimirayogādekamapi svaṁ svabhāvamātmānam|
Grāhyagrāhakanānāvaicitryeṇāvabudhyeta||25||
Eṣa kośatrayasambaddha ātmā ātmākhyātyandhakārasambandhādekamapyadvayasvabhāvamapi svaṁ nijaṁ nānyasmādupanatamātmasvabhāvaṁ caitanyamātmasattālakṣaṇaṁ svarūpaṁ pramātṛpramāṇaprameyanānāracanāprapañcena jānātyabhedaviparītena bhedenābhimanyate — Iti yāvat| Yathā rekhātimiropahataḥ puruṣa ekamapi candraṁ paśyan dvau candrāvimau nabhasi sta iti paricchindan lokamapi darśayati dvau candrāvimau pasya iti — Vastuvṛttenaika evāsau candraḥ — Iti timiravaśāttathā bhāsate yenodvegalakṣaṇāmānandalakṣaṇāṁ vārthakriyāṁ sa taimirikaḥ prāpnoti — Tathaivājñānatimiraprāptabhedaprathaḥ sarvaṁ svātmano'bhinnamapi bhedena vyavaharan bhinnaṁ karmaphalamarthayate yena bhūyobhūyaḥ svarganirayādibhogabhāgbhavati| Ataścājñānasya timireṇa rūpaṇā viparītābhāsanāt||25||
(Abhinavagupta) azt mondta (āha) (ebben a versszakban, hogy) az (ő) ezzel -- a Burkok hármasával-- (etad) való kapcsolatán keresztül (sambandhāt), Ő korlátozottá (upahataḥ) válik (bhavati), úgy mond (iva... iti):
(Ez az Én,) bár (api) egy (ekam), a tudatlanság (ajñāna) sötétségével (timira) való érintkezése miatt (yogāt), Önmagát (ātmānam) -Saját (svam) esszenciális természetét (sva-bhāvam)- (úgy) ismeri vagy tapasztalja, mint szubjektumok (grāhaka) (és) objektumok (grāhya) változatos sokasága (nānā-vaicitryeṇa)||25||
(A) "svam" (kifejezés a versszakban az jelenti,) (svam) "az egyén sajátja" (nijam) (vagy) "nem (na) függ (upanatam) másiktól (anyasmāt)". (Emellett, a "svabhāvam ātmānam" szó jelzi, hogy) "az esszenciális természete" (sva-bhāvam) az Énnek (ātma), azaz Caitanya-nak vagy az Abszolút Tudatossággal felruházott Tudatosságnak (caitanyam), minek esszenciájának (sva-rūpam) karaktere vagy jellemzője (lakṣaṇam) az Ő Saját (ātma) Léte (sattā). Ez (eṣaḥ) az Én (ātmā), aki teljesen kötött (sambaddhaḥ) a fátylak (kośa) hármasa által (traya), az Ő tudatlanság (akhyāti) sötétségével (andhakāra) való kapcsolata miatt (ātmā... sambandhāt), bár (api) egy (ekam) -bár (api) az (Ő) esszenciája (sva-bhāvam) nem-duális- (advaya), (úgy) ismeri --tapasztalja-- (jānāti) (Saját esszenciális természetét vagy Caitanya-t), mint egy megnyilvánulás (prapañcena), mely változatos (nānā) tudókból (pramātṛ), tudásból (pramāṇa) (és) tudhatókból (prameya) áll (racanā). (Más szavakkal,) Ő tévesen tekinti (abhimanyate) (Saját esszenciális természetét) duálisnak (bhedena), vagyis a nem-dualitással (abheda) ellentétesnek (viparītena). Ez a jelentés (iti yāvat).
Miképp (yathā) egy személy (puruṣaḥ) részleges vakság (rekhā-timira) hatása alatt áll (upahataḥ), (aki,) bár (api) lát (paśyan) egy (ekam) holdat (candram), így meghatározva azt (korábban így:) (paricchindan) "Ez (imau) a két (dvau) hold (candrau) van (staḥ) az égen (nabhasi... iti)", (majd) ő megmutatja (darśayati) (más) embereknek (lokam api) (az által, hogy ezt mondja:) "Nézd (pasya) ezt (imau) a két (vau) holdat (candrau... iti)!", (mert bár) tény (vastu-vṛttena), "hogy (asau) a hold (candraḥ) csupán (eva) egy (ekaḥ... iti)", az --a hold képe-- (részleges) vaksága (timira) miatt (vaśāt) megjelenik (bhāsate) ilyennek (tathā) (és) következésképpen (yena) (ez) a személy szenved a (részleges) vakság miatt (saḥ taimirikaḥ), eléri (prāpnoti) az okozatiságnak egy szintjét (artha-kriyām), amit a szorongás (udvega) vagy (vā) boldogság (ānanda) jelez (lakṣaṇām); hasonlóképpen (tathā eva), (a korlátolt individuum), aki tapasztalja a dualitás terjedését (prāpta-bheda-prathaḥ), a tudatlanság (ajñāna) sötétsége miatt (timira), bár (api) semmi (sarvam) sem különbözik (abhinnam) Saját Énjétől (sva-ātmanaḥ), duálisan (bhedena) viselkedve (vyavaharan), igyekszik (arthayate) elérni (saját) tetteinek (karma) gyümölcseit (phalam), amik --a gyümölcsök-- (úgy tűnnek, mint amik) különböznek (tőle) (bhinnam). Ennek eredményeképpen (yena), ő újra és újra (bhūyas-bhūyas) a mennyek (svarga), a pokol (niraya), stb. (ādi) élvezetének (bhoga) tartályává (bhāk) válik (bhavati).
Így (atas ca), (Abhinavagupta használ) egy metaforikus leírást (rūpaṇā), mint (részleges) vakság (timireṇa) a tudatlanság esetében (ajñānasya), mivel eme (betegsége a szemnek) egy ellentétes valóságot (viparīta) nyilvánít meg (ābhāsanāt)||25||
Még megjegyzések nélkül
26. Stanza
आत्माद्वयं दृष्टान्तेन निदर्शयति
रसफाणितशर्करिकागुडखण्डाद्या यथेक्षुरस एव।
तद्वदवस्थाभेदाः सर्वे परमात्मनः शम्भोः॥२६॥
रसादय इक्षुभेदा यथैक एवेक्षुरसः परमार्थतः सर्वत्र माधुर्यानुगमात्तथैव जाग्रदाद्यवस्थाभेदा ग्राह्यग्राहकप्रपञ्चरूपाः सर्वे विशेषाः परमात्मनः स्वस्वभावस्य शम्भोश्चैतन्यमहेश्वरस्यैव। यतः स एव भगवान् सर्वस्य स्वात्मभूतः स्वस्वातन्त्र्यात्तां तामपि भूमिकां समापन्नस्तथा ग्राह्यग्राहकाद्यवस्थाविशिष्टः प्रथते यथेक्षुरसो न पुनः स्वात्मनस्तस्माद्भिन्नं किञ्चिदस्ति — इति स एक एव सर्वावस्थासु संविदनुगमात्। इत्थं सर्वत्रैकरूपतादर्शनात्प्रमाता सर्वदृश्वा भवति। यथाह श्रीशम्भुभट्टारकः
एको भावः सर्वभावस्वभावः सर्वे भावा एकभावस्वभावाह्।
एको भावस्तत्त्वतो येन दृष्टः सर्वे भावास्तत्त्वतस्तेन दृष्टाः॥
इति। भगवद्गीतास्वपि
सर्वभूतेषु येनैकं भावमक्षयमीक्षते।
अविभक्तं विभक्तेषु तज्ज्ञानं विद्धि सात्त्विकम्॥
इति॥२६॥
Ātmādvayaṁ dṛṣṭāntena nidarśayati
Rasaphāṇitaśarkarikāguḍakhaṇḍādyā yathekṣurasa eva|
Tadvadavasthābhedāḥ sarve paramātmanaḥ śambhoḥ||26||
Rasādaya ikṣubhedā yathaika evekṣurasaḥ paramārthataḥ sarvatra mādhuryānugamāttathaiva jāgradādyavasthābhedā grāhyagrāhakaprapañcarūpāḥ sarve viśeṣāḥ paramātmanaḥ svasvabhāvasya śambhoścaitanyamaheśvarasyaiva| Yataḥ sa eva bhagavān sarvasya svātmabhūtaḥ svasvātantryāttāṁ tāmapi bhūmikāṁ samāpannastathā grāhyagrāhakādyavasthāviśiṣṭaḥ prathate yathekṣuraso na punaḥ svātmanastasmādbhinnaṁ kiñcidasti — Iti sa eka eva sarvāvasthāsu saṁvidanugamāt| Itthaṁ sarvatraikarūpatādarśanātpramātā sarvadṛśvā bhavati| Yathāha śrīśambhubhaṭṭārakaḥ
Eko bhāvaḥ sarvabhāvasvabhāvaḥ sarve bhāvā ekabhāvasvabhāvāh|
Eko bhāvastattvato yena dṛṣṭaḥ sarve bhāvāstattvatastena dṛṣṭāḥ||
iti| Bhagavadgītāsvapi
Sarvabhūteṣu yenaikaṁ bhāvamakṣayamīkṣate|
Avibhaktaṁ vibhakteṣu tajjñānaṁ viddhi sāttvikam||
iti||26||
(Abhinavagupta, a következő versszakban,) rámutat (nidarśayati) az Én nem-dualizmusára (ātma-advayam), egy példán keresztül (dṛṣṭāntena):
Miképp (yathā) a cukornád leve (rasa), a pálmacukor (phāṇita), a finomított cukor (śarkarikā), a melasz (guḍa), a kandírozott cukor (khaṇḍa), stb. (ādyāḥ) csupán (eva) a cukornád (ikṣu) (eme bizonyos) leve (rasa), úgy (tadvad) az állapotok (avasthā) minden (sarve) változata (bhedāḥ) (is) csupán Śambhu-é (śambhoḥ), a Legfőbb Éné (parama-ātmanaḥ)||26||
Miképp (yathā) a cukornád (ikṣu) változatai (bhedāḥ), (mint) a cukornád leve (rasa), stb. (ādayaḥ) valójában (parama-arthataḥ) csupán (eva) egyetlen (dolog) (ekaḥ), azaz (eme bizonyos) cukornádlé (ikṣu-rasaḥ), minden esetben (sarvatra) az (édesség) jelenlétéből (mādhurya-anugamāt), úgy (tathā eva) az állapotok (avasthā) minden (sarve) bheda-ja vagy változata (bhedāḥ... viśeṣāḥ) --mint ébrenlét (jāgrat), stb. (ādi)-, (mely) a szubjektumok (grāhaka) (és) objektumok (grāhya) megnyilvánulásából (prapañca) áll (rūpāḥ), a Legfőbb Éné (parama-ātmanaḥ) -az egyén esszenciális természete (sva-sva-bhāvasya)-, vagyis (azok) Śambhu-hoz (tartoznak) (śambhoḥ), a Nagy Úrhoz (mahā-īśvarasya), (Aki) Caitanya vagy az Abszolút Szabad Tudatosság (caitanya).
Mivel (yatas) a Szerencsés (Úr) (saḥ eva bhagavān) minden (sarvasya) egyén saját (sva) Énje (bhūtaḥ-ātma), Ő Saját Szabadság folytán (sva-svātantryāt) különböző (tām tām api) szerepeket (bhūmikām) játszik (samāpannaḥ), (és) Ő megjelenik (tathā... prathate), (úgy, mint akit) jellemeznek (viśiṣṭaḥ) az objektumok (grāhya), szubjektumok (grāhaka), stb. (ādi) állapotai (avasthā), mint (yathā) cukornádlé (esetében) (ikṣu-rasaḥ). Mindazonáltal (punar), nincs semmi (na... kiñcid asti) Tőle (tasmāt), az egyén saját Énjétől (sva-ātmanaḥ) különböző (bhinnam). Így (iti), Ő (saḥ) csupán (eva) egy (ekaḥ), mert Ő belép (anugamāt), mint tiszta Tudatosság (saṁvid), minden állapotba (sarva-avasthāsu).
Így (ittham), a tapasztaló vagy tudó (pramātā), mivel egységességet tapasztal (eka-rūpatā-darśanāt) mindenhol (sarvatra), mindennek (sarva) látójává (dṛśvā) válik (bhavati) --valakivé, aki mindent lát--.
Ahogy (yathā) a tiszteletreméltó Śambhubhaṭṭāraka (śrī-śambhubhaṭṭārakaḥ) mondta (āha):
"Egyetlen (ekaḥ) Létező (bhāvaḥ) (az) esszenciális természete (sva-bhāvaḥ) minden (sarva) létezőnek (bhāva) (és ezért) minden (sarve) létező (bhāvāḥ) esszenciális természete (sva-bhāvāh) egyetlen (eka) Létező (bhāva). Az (tena) lát (dṛṣṭāḥ) valóban (tattvatas) minden (sarva) létezőt (bhāvāḥ), ki (yena) igazából (tattvatas) egyetlen (ekaḥ) Létezőt (bhāvaḥ... iti) lát (dṛṣṭaḥ)."
A Bhagavadgītā (versszakaiban) (bhagavat-gītāsu) szintén (api) (olvasható):
"Ismerd meg (viddhi) azt (tad) a tudást (jñāna), mely a Sattva minőséghez tartozik (sāttvikam), mi által (yena) valaki egyetlen (ekam) halhatatlan (akṣayam) Létezőt (bhāvam) lát (īkṣate) minden létezőben (sarva-bhūteṣu), (ami által valaki) az Osztatlan Egyet (látja) (avibhaktam) azokban, akik felosztottak --a különböző részeket formáló létezők-- (vibhakteṣu... iti)."
||26||
Még megjegyzések nélkül
27. Stanza
तीर्थान्तरपरिकल्पितस्तु भेदः संवृत्यर्थमभ्युपगतोऽपि न सत्यभूमाववकल्पते — इत्याह
विज्ञानान्तर्यामिप्राणविराड्देहजातिपिण्डान्ताः।
व्यवहारमात्रमेतत् परमार्थेन तु न सन्त्येव॥२७॥
विज्ञानमिति बोधमात्रमेव केवलमनुपाधि नामरूपरहितमप्यनादिवासनाप्रबोधवैचित्र्यसामर्थ्यान्नीलसुखादिरूपं बाह्यरूपतया नाना प्रकाशते — इति विज्ञानवादिनः।
पुरुष एवेदं सर्वम्...।
नेह नानास्ति किञ्चन...।
इति न्यायेनान्तर्यामि सर्वस्य — इति परं ब्रह्मैवानाद्यविद्यावशाद्भेदेन प्रकाशते — इति ब्रह्मवादिनः। अत्रोभयत्रापि वेदनस्य स्वातन्त्र्यं जीवितभूतं विश्वनिर्माणहेतुः — इति न चेतितम्। अन्ये प्राणब्रह्मवादिनस्तु यथाप्राणनमेव विश्वमागूर्य वर्तते नहि प्राणनादृतेऽन्यत्किञ्चिद्ब्रह्मणो रूपम् — इति सविमर्शं शब्दब्रह्म — इत्याहुः। अपरे प्रतिपन्ना यथा विराड्देहमिति वैराजमपि ब्रह्मणः सत्यभूतम् — इति। यथोक्तम्
यस्याग्निरास्यं द्यौर्मूर्धा खं नाभिश्चरणौ क्षितिः।
सूर्यश्चक्षुर्दिशः श्रोत्रे तस्मै लोकात्मने नमः॥
इत्येवमादि। जातिरिति महासत्तासामान्यलक्षणं सर्वगुणाश्रयं वस्तु परमार्थसत् — इति वैशेषिकादयो ब्रुवते। अन्ये पिण्डा इति व्यक्तय एव परमार्थसत्यो नहि सामान्यं नाम किञ्चिदेकमनेकगुणाश्रयं प्रकाशते नाप्युपपद्यते वा — इति व्यक्तीनामेव व्यवहारः परिसमाप्तः किं सामान्येन — इति नानावृत्तिविकल्पैः सामान्यं विवदमाना व्यक्तयो नानुयन्त्यन्यदनुयायि न भासत इत्येवमादि बहु ब्रुवन्तो जातिर्न परमार्थ इति प्रतिपन्नाः — इत्येव विज्ञानादिः पिण्डोऽन्ते येषां भेदानां ते तथोक्ता व्यवहारमात्रमेतदित्यस्मिन् स्वातन्त्र्यवादे प्रकाशमानस्य वस्तुनोऽनपह्नवनीयत्वादेते भेदाः संवृतिसत्यत्वेन प्रकाशन्ते परमार्थेन तु न सन्त्येवेति न पुनः सतत्त्वतयैते भेदास्तीर्थान्तरपरिकल्पितभेदा विद्यमाना एव। तस्मादेक एव परमप्रकाशपरमार्थः स्वतन्त्रश्चैतन्यमहेश्वर इत्थमित्थं चकास्ति यतोऽन्यस्यैतद्व्यतिरिक्तस्याप्रकाशरूपस्य प्रकाशमानताभावात्। यदुक्तम्
तीर्थक्रियाव्यसनिनः स्वमनीषिकाभिरुत्प्रेक्ष्य तत्त्वमिति यद्यदमी वदन्ति।
तत् तत्त्वमेव भवतोऽस्ति न किञ्चिदन्यत्सङ्ज्ञासु केवलमयं विदुषां विवादः॥
इति॥२७॥
Tīrthāntaraparikalpitastu bhedaḥ saṁvṛtyarthamabhyupagato'pi na satyabhūmāvavakalpate — Ityāha
Vijñānāntaryāmiprāṇavirāḍdehajātipiṇḍāntāḥ|
Vyavahāramātrametat paramārthena tu na santyeva||27||
Vijñānamiti bodhamātrameva kevalamanupādhi nāmarūparahitamapyanādivāsanāprabodhavaicitryasāmarthyānnīlasukhādirūpaṁ bāhyarūpatayā nānā prakāśate — Iti vijñānavādinaḥ|
Puruṣa evedaṁ sarvam...|
Neha nānāsti kiñcana...|
Iti nyāyenāntaryāmi sarvasya — Iti paraṁ brahmaivānādyavidyāvaśādbhedena prakāśate — Iti brahmavādinaḥ| Atrobhayatrāpi vedanasya svātantryaṁ jīvitabhūtaṁ viśvanirmāṇahetuḥ — Iti na cetitam| Anye prāṇabrahmavādinastu yathāprāṇanameva viśvamāgūrya vartate nahi prāṇanādṛte'nyatkiñcidbrahmaṇo rūpam — Iti savimarśaṁ śabdabrahma — Ityāhuḥ| Apare pratipannā yathā virāḍdehamiti vairājamapi brahmaṇaḥ satyabhūtam — Iti| Yathoktam
Yasyāgnirāsyaṁ dyaurmūrdhā khaṁ nābhiścaraṇau kṣitiḥ|
Sūryaścakṣurdiśaḥ śrotre tasmai lokātmane namaḥ||
Ityevamādi| Jātiriti mahāsattāsāmānyalakṣaṇaṁ sarvaguṇāśrayaṁ vastu paramārthasat — Iti vaiśeṣikādayo bruvate| Anye piṇḍā iti vyaktaya eva paramārthasatyo nahi sāmānyaṁ nāma kiñcidekamanekaguṇāśrayaṁ prakāśate nāpyupapadyate vā — Iti vyaktīnāmeva vyavahāraḥ parisamāptaḥ kiṁ sāmānyena — Iti nānāvṛttivikalpaiḥ sāmānyaṁ vivadamānā vyaktayo nānuyantyanyadanuyāyi na bhāsata ityevamādi bahu bruvanto jātirna paramārtha iti pratipannāḥ — Ityeva vijñānādiḥ piṇḍo'nte yeṣāṁ bhedānāṁ te tathoktā vyavahāramātrametadityasmin svātantryavāde prakāśamānasya vastuno'napahnavanīyatvādete bhedāḥ saṁvṛtisatyatvena prakāśante paramārthena tu na santyeveti na punaḥ satattvatayaite bhedāstīrthāntaraparikalpitabhedā vidyamānā eva| Tasmādeka eva paramaprakāśaparamārthaḥ svatantraścaitanyamaheśvara itthamitthaṁ cakāsti yato'nyasyaitadvyatiriktasyāprakāśarūpasya prakāśamānatābhāvāt| Yaduktam
Tīrthakriyāvyasaninaḥ svamanīṣikābhirutprekṣya tattvamiti yadyadamī vadanti|
Tat tattvameva bhavato'sti na kiñcidanyatsaṅjñāsu kevalamayaṁ viduṣāṁ vivādaḥ||
iti||27||
(Abhinavagupta, ebben a versszakban) azt mondta: (āha) "Bár (tu), más (antara) filozófiák (tīrtha) által alkotott (parikalpitaḥ) (Végső Valóságról szóló vélemények) változatai (bhedaḥ), még ha (api) el is ismertek (abhyupagataḥ) egy (az Igazságot elfedő) konvencionalitás (megalapozásának) (saṁvṛti) kedvéért (artham), nem kompetensek (na... kalpate) az Igazság (satya... iti) mezején (bhūmau) ":
Azok a megállapítások, (mint:) (antāḥ) „A Tudatosság , mint egy folyam” (vijñāna), „A Belül lakó” (antar-yāmi), „az életerő (prāṇa), „Kinek Teste a makrokozmosz" (virāṭ-deha), „Az Univerzális” (jāti) (és) „az Individuumok” (piṇḍa) … ez (etad) csupán (mātram) empírikus diskurzus --merő konvencionalitás-- (vyavahāra), mindazonáltal (tu), (mindezek a dolgok) valójában (parama-arthena) egyáltalán (eva) nem (na) léteznek! (santi)||27||
(A) "Vijñāna" (Vijñānam iti) csupán (kevalam) merő (mātram eva) Tudatosság (, mint egy folyam) (bodha), ami (bár) szabad a limitációktól (anupādhi) -Az még névtől (nāma) (és) formától (rūpa) is mentes (rahitam api) - Az megjelenik (prakāśate) különböző módokon (nānā) (és) egy külső formával (bāhya-rūpatayā), mint kék, élvezet, stb. (nīla-sukha-ādi-rūpam) a kogníciók (prabodha) sokfélesége (vaicitrya) miatt (sāmarthyāt), (melyeket) a kezdettelen (an-ādi) fennmaradó benyomások (generálnak) (vāsanā). Ez az, amit a Tudatosság, mint egy folyam doktrínáját követők tételeznek --vagyis a Yogācāra Buddhizmus követői-- (iti vijñāna-vādinaḥ).
Az axióma szerint (nyāyena):
"Csupán (eva) a Puruṣa --a Legfőbb Személy-- (puruṣaḥ) mindez (sarvam-idam) …Itt (iha) egyáltalán nincs (na... asti kiñcana) sokféleség --semmi sem különbözik Tőle… (nānā... iti)"
A Legfőbb (param) Brahma (brahma) Maga (eva), aki a "Belül lakó (antar-yāmi) mindennek tekintetében (sarvasya... iti) ", jelenik meg (prakāśate), kettősként (bhedena), a kezdettelen (an-ādi) tudatlanság (avidyā) miatt (vaśāt). Ez az, amit a Brahma doktrínájának követői tételeznek --vagyis az Advaitavedānta követői-- (iti brahma-vādinaḥ).
Itt (atra), egyik esetben sem --sem a Yogācāra Buddhizmus esetében, sem az Advaitavedānta esetében-- (ubhayatra api) került megemlítésre (na cetitam) a Tudatosság (vedanasya) Szabadsága (svātantryam), ami (bhūtam) az Élet (jīvita), lévén az az Oka (hetuḥ) az univerzális megnyilvánulásnak (viśva-nirmāṇa... iti).
Bár (tu), mások (anye), kik úgy ismertek, mint a Brahma (brahma), mint prāṇa vagy életenergia (prāṇa) doktrínájának követői (vādinaḥ), miután kiejtették az āgur-t --egy jóváhagyó felkiáltás a Védikus rítusokban-- (āgūrya) a "Az univerzum (viśvam) csupán (eva), mint (yathā) életenergia (prāṇanam) létezik (vartate) " (kijelentéséhez)", (hirdetik), hogy Brahma-nak (brahmaṇaḥ) nincs más (nahi... anyat kiñcid) formája vagy természete (rūpam), mint (ṛte) az életenergia (prāṇanāt). Így (iti), ők úgy nevezik (ezt az életenergiát, mint) (āhuḥ): "Śabdabrahma --Brahma, mint szó-- (śabda-brahma), felruházva Éberséggel (sa-vimarśam... iti)".
(Ám,) mások (apare) meg vannak győződve (pratipannāḥ), hogy még (api) Vairāja (is) (vairājam), mint (yathā) "Az, kinek Teste a makrokozmosz (virāṭ-deham iti) " az (bhūtam) igazság (satya) Brahma-val kapcsolatban (brahmaṇaḥ... iti).
Ahogy ki lett mondva (yathā uktam) (a Mahābhārata 12.47.44-ben):
"Hódolat (namas) eme (tasmai) univerzális Énnek (loka-ātmane), kinek (yasya) szája (āsyam) a tűz (agniḥ), (kinek) feje (mūrdhā) a menny (dyaus), (kinek) köldöke (nābhiḥ) az ég (kham), (kinek) lába (caraṇau) a föld (kṣitiḥ), (kinek) szeme (cakṣus) a nap (puruṣaḥ) (és kinek) fülei (śrotre) az irányok (diśaḥ... iti)!"
(a makrokozmikus Létezőnek) ilyen természete van (evam-ādi).
A Vaiśeṣika rendszer, stb. követői (vaiśeṣika-ādayaḥ) azt (bruvate) mondják, hogy a valóság vagy szubsztancia (vastu) (úgy nevezett, mint) "az Univerzális" (jātiḥ iti), (melynek) jellemzője (lakṣaṇam) az univerzalitás (sāmānya), a nagy (mahā) létezés (formájában) (sattā), ami a kivonata (āśrayam) minden (sarva) attribútumnak (guṇa), a (sat) Legmagasabb (parama) Valóság (artha... iti).
(Megint) mások (anye) (azt tételezik), hogy csupán az individuumok (vyaktayaḥ), (kik úgy ismertek, mint) " piṇḍa"-k (piṇḍāḥ iti) a (satyaḥ) Legmagasabb (parama) Valóság (artha). Semmi (nahi... kiñcid) univerzalitásnak --Jāti vagy Univerzális-- (sāmānya) nevezett (nāma) (dolog) nem nyilvánul meg (prakāśate) vagy (vā) létezik (na upapadyate-api). Így (iti), (ha) a hétköznapi aktivitás (vyavahāraḥ) kizárólag (eva) az individuumokhoz (vyaktīnām) tartozik (parisamāptaḥ), (akkor) "mi haszna van egy Univerzálisnak (kim sāmānyena... iti)?" Elmélkedvén (vivadamānāḥ) az univerzalitásról --egy Univerzális gondolatáról-- (sāmānyam) (és szintén elmélkedvén) különböző ideákkal (nānā... vikalpaiḥ), (melyek alátámasztják annak) létezését (vṛtti), ők gyakran olyan dolgokat mondanak, mint: (bahu bruvantaḥ-evam-ādi) "(Ha) az individuumok (vyaktayaḥ) nem (na) keresnek (anuyanti) --ha nem kutatnak-- egy másik (univerzális valóságot) (anyat), mely függ (az ő keresésüktől) (anuyāyi) (akkor) az nem jelenik meg (bhāsate... iti) ", (és ennek eredményeként, ők) meg vannak arról győződve (pratipannāḥ), hogy "Az Univerzális (jātiḥ), nem (na) a Legmagasabb Létező (parama-arthaḥ... iti) ". Ezért (iti eva), (a Legmagasabb Valóságról szóló vélemények) változatainak esetében (bhedānām), amik (yeṣām) a "Tudatosság, mint egy folyam" (vijñāna) (tételével) kezdődnek (ādiḥ) és végződnek (ante) "Az Individuumok" (piṇḍaḥ) (tételével), azok (te) (csupán) hipotézisek (tathā-uktāḥ). (A versszakban megjelenő frázis:) "ez (etad) csupán (mātram) empírikus diskurzus --merő konvencionalitás-- (vyavahāra... iti) " (azt jelenti, hogy) ezek (ete) a (Legmagasabb Valóságról szóló) különböző (vélemények) (bhedāḥ), megjelennek (prakāśante), mint konvencionális igazságok (saṁvṛti-satyatvena) (amik elfedik az Igazságot), mivel nincs jelen tagadása vagy elfedése (anapahnavanīyatvāt) a ragyogó és evidens (prakāśamānasya) Valóságnak (vastunaḥ) az Abszolút Szabadság (svātantrya) --azaz a Trika rendszer-- eme doktrínájában (asmin... vāde). (Másrészt, a kijelentésnek:) "(mindezek a dolgok) valójában (parama-arthena) egyáltalán (eva... iti) nem (na) léteznek (santi)" (az a célja, hogy) mindazonáltal (teóriáik egyvelege ellenére) (punar), ezek (ete) a különböző (bhedāḥ) (Végső Valóságról szóló vélemények) nem (na) valósak vagy igazak (satattvatayā). (Összességében, azok) a (Végső Valóságról szóló) különböző (vélemények, melyeket) (bhedāḥ) más (antara) filozófiák (tīrtha) alkottak (parikalpita), csupán (eva) léteznek (vidyamānāḥ) (, de nem tartalmazzák az Igazságot).
Ezért (tasmāt), csupán (eva) egy (ekaḥ) Szabad (svatantraḥ) Nagy (mahā) Úr (īśvaraḥ) (ki úgy is ismert, mint) Caitanya --Abszolút Szabad Tudatosság-- (caitanya) ragyog (cakāsti) (itt) ezen és azon a módon (ittham ittham), mint a Végső Valóság (parama-arthaḥ) (vagy) a Legfőbb (parama) Ragyogás (prakāśa), mert (yatas) ha volna egy másik (valóság) (anyasya), (mi) különbözik (vyatiriktasya) Tőle (etad), (akkor ez a valóság) híján volna az (Ő) Ragyogásának (aprakāśa-rūpasya) --megnyilvánulatlan maradna-- (abhāvāt), az Ő Fénye általi megnyilvánulás hiánya miatt (prakāśamānatā).
Ahogy ki lett mondva (yathā uktam):
"Bármit (yad yad) is mondjanak (vadanti) az Igazságnak (tattvam iti) azok (amī), akik függői (vyasaninaḥ) a filozófiai aktivitásnak (tīrtha-kriyā), miután azt megvizsgálták és tükrözték (utprekṣya) saját intelligenciájukon keresztül (sva-manīṣikābhiḥ), az (tad) az igazság (tattvam), kizárólag (eva) a (asti) Tiéd (bhavataḥ) (és) nem más (na kiñcid anyat). Ez --minden egyéb-- (ayam) csupán (kevalam) egy veszekedés (vivādaḥ) skolasztikusok között (viduṣām), technikai kifejezésekről (saṅjñāsu)."
||27||
Még megjegyzések nélkül
További Információ
Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.
Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.
| Vissza Stanzák 20-23 |  |
Folytatás Stanzák 28-31 |