| Töltsd le és telepítsd a nélkülözhetetlen betűtípusokat(s) Hogy megtekinthesd a Szanszkritot annak teljes fényében Olvass Transzliteráció (2) (magyar) hogy teljes mértékben átlásd a transzliterációs rendszert |
Tanulj Szanszkritul - Szanszkrit idézetek 1
Jól ismert Szanszkrit idézetek - 1. rész
Bevezetés
Üdv, itt Gabriel Pradīpaka. Ez a Szanszkrit idézetek első dokumentuma. Ezt a dokumentumot gyakorlásra szántam. Szanszkrit idézeteket fogsz tudni elolvasni különböző szerzőktől. Habár igaz, hogy sok idézetet a Trika vagy Kashmir Non-duális Shaivizmusának (a filozófiai rendszer, amit tanítok) szövegeiből fogok szemelvényezni, lesznek idézetek más tradíciókból is. Azt kívánom, hogy ezt a dokumentumot teljesen a Szanszkrit gyakorlására használd. Gyakorolhatod a Devanāgarī írást, csak úgy, mint a Névszóragozást, Igeragozást stb. Ahogy kifejtem neked mindezeket a témaköröket, használni fogom ezeket az idézeteket, ez kétségtelen.
A Szanszkrit gyakorlás mellett rengeteg tanítást fognak tartalmazni az idézetek maguk. Szóval, ez egy nagyszerű lehetőség, hogy egy kicsit többet tanulj erről a mérhetetlen kultúráról. A Szanszkrit irodalom tényleg hatalmas. Valójában nincs más irodalom, ami felvenné vele a versenyt, legalábbis ami a "méretét" illeti, a szó minden értelmében. Ezért igazán szerencsés vagy, mert képes leszel vég nélkül élvezni a Szanszkritot. Az élettartamod nem elég ahhoz, hogy befejezd mindannak az elolvasását, ami Szanszkritul íródott, tehát az örömöd sem fog véget érni soha.
Fontos: Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Továbbá, minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) szintén én adtam hozzá, további tisztázások végett.
A bölcs Vasugupta felfedezi a Śivasūtra-kat
A bölcs Kṣemarāja szerint (Kr.u. tizedik század), ez a Śivasūtra-k felfedezésének valódi története. Ez a szent szöveg a legelső a Trika-ban vagy Kashmir Non-duális Shaivizmusában.
इह कश्चिच्छक्तिपातवशोन्मिषन्माहेश्वरभक्त्यतिशयादनङ्गीकृताधरदर्शनस्थनागबोध्यादिसिद्धादेशनः शिवाराधनपरः पारमेश्वरनानायोगिनीसिद्धसत्सम्प्रदायपवित्रितहृदयः श्रीमहादेवगिरौ महामाहेश्वरः श्रीमान् वसुगुप्तनामा गुरुरभवत्। कदाचिच्चासौ द्वैतदर्शनाधिवासितप्राये जीवलोके रहस्यसम्प्रदायो मा विच्चेदीत्याशयतोऽनुजिघृक्षापरेण परमशिवेन स्वप्नेऽनुग्रह्योन्मिषितप्रतिभः कृतो यथात्र महीभृति महति शिलातले रहस्यमस्ति तदधिगम्यानुग्रहयोग्येषु प्रकाशयेति। प्रबुद्धश्चासावन्विष्यंस्तां महतीं शिलां करस्पर्शनमात्रपरिवर्तनतः संवादीकृतस्वप्नां प्रत्यक्षीकृत्येमानि शिवोपनिषत्सङ्ग्रहरूपाणि शिवसूत्राणि ततः समाससाद। एतानि च सम्यगधिगम्य भट्टश्रीकल्लटाद्येषु सच्छिष्येषु प्रकाशितवान् स्पन्दकारिकाभिश्च सङ्गृहीतवान्। तत्पारम्पर्यप्राप्तानि स्पन्दसूत्राण्यस्माभिः स्पन्दनिर्णये सम्यग्निर्णीतानि। शिवसूत्राणि तु निर्णीयन्ते॥
तत्र प्रथमं नरेश्वरभेदवादिप्रातिपक्ष्येण चैतन्यपरमार्थतः शिव एव विश्वस्यात्मेत्यादिशति-
Iha kaścicchaktipātavaśonmiṣanmāheśvarabhaktyatiśayādanaṅgīkṛtādharadarśanasthanāgabodhyādisiddhādeśanaḥ śivārādhanaparaḥ pārameśvaranānāyoginīsiddhasatsampradāyapavitritahṛdayaḥ śrīmahādevagirau mahāmāheśvaraḥ śrīmān vasuguptanāmā gururabhavat| Kadāciccāsau dvaitadarśanādhivāsitaprāye jīvaloke rahasyasampradāyo mā viccedītyāśayato'nujighṛkṣāpareṇa paramaśivena svapne'nugrahyonmiṣitapratibhaḥ kṛto yathātra mahībhṛti mahati śilātale rahasyamasti tadadhigamyānugrahayogyeṣu prakāśayeti| Prabuddhaścāsāvanviṣyaṁstāṁ mahatīṁ śilāṁ karasparśanamātraparivartanataḥ saṁvādīkṛtasvapnāṁ pratyakṣīkṛtyemāni śivopaniṣatsaṅgraharūpāṇi śivasūtrāṇi tataḥ samāsasāda| Etāni ca samyagadhigamya bhaṭṭaśrīkallaṭādyeṣu sacchiṣyeṣu prakāśitavān spandakārikābhiśca saṅgṛhītavān| Tatpāramparyaprāptāni spandasūtrāṇyasmābhiḥ spandanirṇaye samyagnirṇītāni| Śivasūtrāṇi tu nirṇīyante||
Tatra prathamaṁ nareśvarabhedavādiprātipakṣyeṇa caitanyaparamārthataḥ śiva eva viśvasyātmetyādiśati-
Ebben a világban (iha), a szent (śrī) Mahādeva (mahādeva) hegyen (girau), (élt) valaki (kaścid), aki méltó volt a tiszteletre (śrīmān). A szíve (hṛdayaḥ) megtisztult (pavitrita) a különböző (nānā) Én-realizált Létezők (siddha) és Yoginī-k (yoginī) Nemes (sat) Tradíciója által (sampradāya), mely a Legfőbb Úrhoz tartozik (pārameśvara). Odaadó volt (paraḥ) a Kedvező (Úr) (śiva) imádatában (ārādhana). A Nagy Úr felé való (māheśvara) kimagasló odaadásának köszönhetően (bhakti-atiśayāt), (mely odaadás) az Erő (śakti) Alászállása (pāta) --vagyis az Isteni Kegyelem-- által (vaśa) ragyogott fel (benne) (unmiṣat), egy olyan tanítást adott (ādeśanaḥ), amely nem volt egyetértésben (anaṅgīkṛta) az olyan Én-realizált Létezőkkel (a Buddhizmusban) (siddha), mint Nāgabodhi (nāgabodhi) és a többiek (ādi), akik alacsonyabb (adhara) nézőponttal (darśana) voltak elköteleződve (stha). Az Úr nagy követője (mahāmāheśvaraḥ) volt (abhavat) és egy Guru (guruḥ). A neve (nāmā): Vasugupta (vasugupta).
És (ca) egy napon (kadācid), a Legfőbb (parama) Śiva (śivena), készen arra (pareṇa), hogy Áldást adományozzon (anujighṛkṣā), és azzal a szándékkal (iti-āśayataḥ), hogy: "Meg ne (mā) szakadjon (vicchedi) a Titkos (rahasya) Tradíció (sampradāyaḥ) az élő létezők (jīva) e világában (loke), melyet többnyire (prāye) a duális (dvaita) nézőpont (darśana) illata leng be (adhivāsita)!"; Kiterjesztette (unmiṣita... kṛtaḥ) egy álomban (svapne) eme (Vasugupta) (asau) tudatosságát (pratibhaḥ) az Isteni Kegyelem adományozásával (anugrahya). Eképpen (szólt hozzá) (yathā... iti):
"Itt (atra), ezen a hegyen (mahībhṛti) van (asti) a Titkos Ezoterikus Tanítás (rahasyam) egy nagy (mahati) kő (śilā) alatt (tale). Megszerezvén azt (tat adhigamya), tárd fel (prakāśaya) azoknak, akik alkalmasak (yogyeṣu) az Isteni Kegyelem fogadására (anugraha)".
Miután felébredt (prabuddhaḥ ca), ő --azaz Vasugupta-- (asau) elkezdte keresni (anviṣyan) ezt (tām) a nagy (mahatīm) követ (śilām). (És megtalálva azt,) felfordította (parivartanataḥ) kezének (kara) puszta (mātra) érintésével (sparśana), saját szemével látva (pratyakṣīkṛtya) az álmot (svapnām) beigazolódni (saṁvādīkṛta). Így (tatas) hozzájutott (samāsasāda) Śiva (śiva) eme (imāni) Aforizmáihoz (sūtrāṇi), melyek (rūpāṇi) egy összefoglalása (saṅgraha) Śiva (śiva) Ezoterikus Doktrínájának (upaniṣad).
És (ca), miután teljesen (samyak) kitanulmányozta őket (etāni... adhigamya), feltárta azokat (etāni... prakāśitavān) (olyan) nemes (sad) tanítványoknak (śiṣyeṣu), (mint) a rendkívül tiszteletreméltó (bhaṭṭaśrī) Kallaṭa (kallaṭa) és mások (ādyeṣu), továbbá (ca) összegyűjtötte azokat (etāni... saṅgṛhītavān) a Spandakārikā-k formájában (spandakārikābhiḥ). Az Elsődleges Vibrációval foglalkozó (spanda) aforizmák (sūtrāṇi), --azaz a Spandakārikā-k vagy Spandasūtra-k--, melyek ebből (tad) a szakadatlan tanítványi láncolatból (pāramparya) származnak (prāptāni), teljesen (samyak) ki lettek tanulmányozva (nirṇītāni) általunk (asmābhiḥ) a Spandanirṇaya-ban (spandanirṇaye). És most (tu), a Śivasūtra-k (śivasūtrāṇi) kerülnek áttanulmányozásra (nirṇīyante).
Bennük --azaz a Śivasūtra-kban-- (tatra), először (prathamam) az van tanítva (ādiśati), teljes ellentétben (prātipakṣyeṇa) (azokkal, akik) az ember (nara) és az Úr (īśvara) között lévő különbség (bheda) doktrínáját követik (vādi), hogy "Egyedül (eva) Śiva (śivaḥ), a Tudatosság (szó) (caitanya) legmagasabb értelmében (paramārthatas), az univerzum (viśvasya) Énje (ātmā... iti)".—
A bölcs Patañjali megadja a Koncentráció jelentését
A bölcs Patañjali szerint ez az, ami az igazi Koncentráció:
देशबन्धश्चित्तस्य धारणा॥१॥
Deśabandhaścittasya dhāraṇā||1||
A Koncentráció (dhāraṇā) az elme (cittasya) rögzítése (bandhaḥ) egy ponton (deśa)||1||
(Patañjali Yogasūtra-i, Harmadik Fejezet, 1. aforizma)
A Svacchandatantra megadja Śakti jelentését
Az ősi szent szöveg, melynek neve Svacchandatantra megvizsgálja Śakti (az Univerzális Erő) valódi természetét:
तस्मात्सा तु परा विद्या यस्मादन्या न विद्यते।
विन्दते ह्यत्र युगपत्सार्वज्ञादिगुणान्परान्॥
वेदनानादिधर्मस्य परमात्मत्वबोधना।
वर्जनापरमात्मत्वे तस्माद्विद्येति सोच्यते॥
तत्रस्थो व्यञ्जयेत्तेजः परं परमकारणम्।
परस्मिंस्तेजसि व्यक्ते तत्रस्थः शिवतां व्रजेत्॥
Tasmātsā tu parā vidyā yasmādanyā na vidyate|
Vindate hyatra yugapatsārvajñādiguṇānparān||
Vedanānādidharmasya paramātmatvabodhanā|
Varjanāparamātmatve tasmādvidyeti socyate||
Tatrastho vyañjayettejaḥ paraṁ paramakāraṇam|
Parasmiṁstejasi vyakte tatrasthaḥ śivatāṁ vrajet||
Ezért (tasmāt), mivel (yasmāt) nem (na) létezik (vidyate) (egy) másik (anyā), Ő --Śakti-- (sā) kétségkívül (tu) a legmagasabb (parā) Vidyā vagy Tudás (vidyā). Itt (atra) (vagyis a gyönyör felvillanásának megjelenésekor, mely úgy ismert, mint Vidyā, a Yogī) bizonyosan (hi) egyidejűleg --egyszerre-- (yugapad) megszerzi (vindate) a kiemelkedő (parān) tulajdonságokat (guṇān), mint a Mindentudás (sārvajñya) stb. (ādi).
(Mivel Ő előidézi Śiva) kezdettelen (anādi) jellegének (dharmasya) vizsgálatát (vedanā); (mivel Ő előidézi) a Legmagasabb Én-ről való (paramātmatva) tudást (bodhanā) és (mivel) Ő kizárja (varjanā) mindazt, ami nem a Legfőbb Létező (aparamātmatve); Ő (sā) ezáltal (tasmāt) úgy ismert, mint (iti... ucyate) Vidyā (vidyā).
Megszilárdulva (sthaḥ) Ebben (tatra), (az említett Yogī) megnyilvánítja (vyañjayet) a legmagasabb (param) Ragyogást (tejaḥ), a legfőbb (parama) Okot (kāraṇa). Megszilárdulva (sthaḥ) ebben (tatra) a megnyilvánult (vyakte) legmagasabb (parasmin) Ragyogásban (tejasi), ő eléri (vrajet) Śiva állapotát (śivatām).
(Svacchandatantra, IV, 396-7)
Abhinavagupta meghatározza az egyén kötöttségének okát
Kashmir Non-duális Shaivizmusának (a Trika-nak) nagy Mestere nem csak meghatározza az egyén kötöttségének okát, de megmutatja a kiutat is:
विकल्पबलादेव जन्तवो बद्धमात्मानमभिमन्यन्ते।
सोऽभिमानः संसारप्रतिबन्धहेतुः।
अतः प्रतिद्वरूपो विकल्प उदितः संसारहेतुं विकल्पं दलयतीत्यभ्युदयहेतुः॥
Vikalpabalādeva jantavo baddhamātmānamabhimanyante|
So'bhimānaḥ saṁsārapratibandhahetuḥ|
Ataḥ pratidvarūpo vikalpa uditaḥ saṁsārahetuṁ vikalpaṁ dalayatītyabhyudayahetuḥ||
Az emberek (jantavaḥ) azt gondolják (abhimanyante), hogy ők (ātmānam) kötöttek (baddham) a gondolatok (vikalpa) miatt (balāt eva). Ez (saḥ) a koncepció (abhimānaḥ) az újjászülető létezésben való (saṁsāra) kötöttségük (pratibandha) oka (hetuḥ). Ezért (atas), amikor egy ellentétes (pratidvandvirūpaḥ) gondolat (vikalpaḥ) merül fel (uditaḥ), az elűzi (dalayati) azt a gondolatot (vikalpam), ami az újjászülető létezés (saṁsāra) oka (hetum). Így (iti), (ez a gondolat) a felemelkedésük (abhyudaya) oka (hetuḥ).
Az Úr Kṛṣṇa elmagyarázza a kulcsot a Karmayoga-hoz (a cselekvés Yoga-ja)
A Bhagavadgītā-ban, Kṛṣṇa megadja Arjuna-nak a kulcsot a Karmayoga-hoz (a Cselekvés Yoga-ja). A Karmayoga révén az egyén elérheti a nyugalmat az élet folyamatosan változó tapasztalatai között:
कर्मण्येवाधिकारस्ते मा फलेषु कदाचन।
मा कर्मफलहेतुर्भूर्मा ते सङ्गोऽस्त्वकर्मणि॥४७॥
Karmaṇyevādhikāraste mā phaleṣu kadācana|
Mā karmaphalaheturbhūrmā te saṅgo'stvakarmaṇi||47||
A te (te) jogod (adhikāraḥ) csupán (eva) a cselekedetre vonatkozik (karmaṇi), sohasem (mā kadācana) (e cselekedet) gyümölcsére vagy eredményére (phaleṣu). Ne (mā) legyél (bhūs) a cselekedetek (karma) gyümölcsének (phala) oka (hetuḥ), (és) a tétlenséghez való --akarma-- (akarmaṇi) ragaszkodás (saṅgaḥ) se legyen (mā... astu) a tiéd (te).
(Bhagavadgītā, II-47)
Hódolati ima Śaṅkara-nak Kṣemarāja-tól
Kṣemarāja, a Trika tradícióhoz tartozó neves tanító és kommentátor, elkezdi híres kommentárját a tiszteletreméltó Śivasūtra-khoz (azaz a Śivasūtravimarśinī-t) egy imával Śaṅkara (az Abszolút Tudatosság) tiszteletére. Megjegyzendő, hogy a "Rudra-k" és "Kṣetrajña-k" kifejezések az imában a felszabadult és korlátolt létezőkre vonatkoznak, rendre.
रुद्रक्षेत्रज्ञवर्गः समुदयति यतो यत्र विश्रान्तिमृच्छेद्-
यत्तत्त्वं यस्य विश्वं स्फुरितमयमियद्यन्मयं विश्वमेतत्।
स्वाच्छन्द्यानन्दवृन्दोच्छलदमृतमयानुत्तरस्पन्दतत्त्वं
चैतन्यं शाङ्करं तज्जयति यदखिलं द्वैतभासाद्वयात्म॥
Rudrakṣetrajñavargaḥ samudayati yato yatra viśrāntimṛcched-
yattattvaṁ yasya viśvaṁ sphuritamayamiyadyanmayaṁ viśvametat|
Svācchandyānandavṛndocchaladamṛtamayānuttaraspandatattvaṁ
caitanyaṁ śāṅkaraṁ tajjayati yadakhilaṁ dvaitabhāsādvayātma||
Śaṅkara (śāṅkaram) eme (tad) Tudatossága (caitanyam) diadalmaskodik --azaz "győzedelmes"-- (jayati), mely (yad) teljesen (akhilam) non-duális (advaya-ātma), (noha) a dualitás (dvaita) megjelenésével vagy fényével (bír) (bhāsa), ami (yad) (az) a Valóság (tattvam), amelyből (yatas) a Rudra-k (rudra) (és) Kṣetrajña-k (kṣetrajña) osztálya vagy csoportja (vargaḥ) felemelkedik (samudayati), (és) amelyben (yatra) az megpihen (viśrāntim ṛcchet), kinek (yasya) univerzuma (viśvam) egy lüktetésből (sphurita) áll (mayam) --vagy másképp, egy alternatív fordítás az lenne, hogy "kinek univerzuma belőle nyilvánul meg"--, kinek (yasya) kiterjedése (iyat) (maga) ez (etad) az univerzum (viśvam), mely telve van (mayam) Azzal --vagyis ezzel az említett Tudatossággal-- (yad). (Röviden, Śaṅkara eme Tudatossága) Anuttara --azaz "Śiva, a Legfőbb Létező"-- (anuttara) Elsődleges Vibrációjának (spanda) princípiuma (tattvam), ami a Szabadság (svācchandya) és Gyönyör (ānanda) Tömegéből (vṛnda) feltörő (ucchalat) Nektárból (amṛta) áll (maya).
(A Śivasūtravimarśinī elejéről)
Śiva a Kuṇḍalinī-ról, Aham-ról, Visarga-ról, a Guru-ról és a Mantra-ról beszél Pārvatī-nak a Siddhāmṛta-ban
Śiva Maga tanítja Pārvatī-t (a hitvesét) a Kuṇḍalinī, Aham és Visarga természetéről, valamint a Guru és a Mantra jellemzőiről.
... उक्तं च श्रीसिद्धामृते
सात्र कुण्डलिनी बीजजीवभूता चिदात्मिका।
तज्जं ध्रुवेच्छोन्मेषाख्यं त्रिकं वर्णास्ततः पुनः॥
आ इत्यवर्णादित्यादि यावद्वैसर्गिकी कला।
ककारादिसकारान्ताद्विसर्गात्पञ्चधा स च॥
बहिश्चान्तश्च हृदये नादेऽथ परमे पदे।
बिन्दुरात्मनि मूर्धान्ते हृदयाद्व्यापको हि सः।
आदिमान्त्यविहीनास्तु मन्त्राः स्युः शरदभ्रवत्।
गुरोर्लक्षणमेतावदादिमान्त्यं च वेदयेत्॥
पूज्यः सोऽहमिव ज्ञानी भैरवो देवतात्मकः।
श्लोकगाथादि यत्कञ्चिदादिमान्त्ययुतं यतः।
तस्माद्विदंस्तथा सर्वं मन्त्रत्वेनैव पश्यति।
इति।...
... Uktaṁ ca śrīsiddhāmṛte
Sātra kuṇḍalinī bījajīvabhūtā cidātmikā|
Tajjaṁ dhruvecchonmeṣākhyaṁ trikaṁ varṇāstataḥ punaḥ||
Ā ityavarṇādityādi yāvadvaisargikī kalā|
Kakārādisakārāntādvisargātpañcadhā sa ca||
Bahiścāntaśca hṛdaye nāde'tha parame pade|
Bindurātmani mūrdhānte hṛdayādvyāpako hi saḥ|
Ādimāntyavihīnāstu mantrāḥ syuḥ śaradabhravat|
Gurorlakṣaṇametāvadādimāntyaṁ ca vedayet||
Pūjyaḥ so'hamiva jñānī bhairavo devatātmakaḥ|
Ślokagāthādi yatkañcidādimāntyayutaṁ yataḥ|
Tasmādvidaṁstathā sarvaṁ mantratvenaiva paśyati|
iti|...
... A tiszteletreméltó (śrī) Siddhāmṛta-ban (siddhāmṛte) (ez) ugyancsak (ca) meg lett határozva (uktam) (Maga Śiva által, a feleségének Pārvatī-nak):
"Itt (atra), eme (sā) Kuṇḍalinī (kuṇḍalinī), kinek természete (ātmikā) a Tudatosság (cit), a Mag (bīja) és az Élet (jīva-bhūtā). Újra és újra (punar), a hármas (trikam), mely Dhruva-ból (dhruva), Icchā-ból (icchā) (és) Unmeṣa-ból (unmeṣa) --azaz rendre az "a, i és u" magánhangzókból-- áll (ākhyam), megszületik (jam) a betűk (varṇa) e (tad) Lakhelyéből (astataḥ).
Az "a" (a) betűből (varṇāt) (felemelkedik az) "ā" (ā iti), és így tovább (iti-ādi), egészen (yāvat) a Visarga (vaisargikī) részig (kalā)--azaz a Parāparavisarga-ig vagy "ḥ"-ig, hogy pontosak legyünk--. A Visarga-ból (visargāt) (jön létre a betűk csoportja,) ami a "ka" (ka) betűvel (kāra) kezdődik (ādi) (és) a "sa" (sa) betűvel (kāra) végződik --anta-- (antāt). És (ca), (emellett,) eme (Visarga) (saḥ) öt módon (jelenik meg) (pañcadhā):
(1) Kívül, (az univerzum formájában) (bahis) és (ca... ca) belül (antar) (2) a szívben (hṛdaye), (3) a nāda-ban --azaz a torokban ebben az esetben-- (nāde) (és) bizonyosan (atha) (4) a Legfőbb (parama) Szinten (pade) --azaz a szemöldökök között--. (Emellett,) eme (saḥ) Bindu --azaz Visarga-- (binduḥ) kétségkívül (hi) áthat (vyāpakaḥ) a szívtől (hṛdayāt) egészen (5) a koponya (mūrdha) tetejéig (ante), (vagyis), egészen az Én-ig (Magáig) (ātmani).
Ugyanakkor (tu), a mantra-k (mantrāḥ), amik híján vannak (vihīnāḥ) a kezdeti (ādi) "a"-nak (a) (és) végső (antya) "ma"-nak (ma) --azaz "aham" vagy Én, Śiva híján vannak--, azok olyanok (syuḥ), mint (vat) az őszi (śarat) felhők (abhra). Az (esszenciális) jellemzője (laksaṇam) egy Guru-nak (guroḥ) (az, hogy) elmagyarázza (a tanítványainak) (ca vedayet) (ezt a Mahāmantra-t vagy Nagy Mantra-t), aminek mértéke (etāvat) (a következő:) "a"-val (a) kezdődik (ādi) (és) "ma"-val (ma) végződik (antyam)--azaz "Aham" vagy Én, Śiva--.
Ez (saḥ) az Ismerő (jñānī), (ez) az Isteni (devatā-ātmakaḥ) Bhairava (bhairavaḥ), úgy imádandó (pūjyaḥ), mint (iva) Én Magam (aham). Látván, hogy (yatas) --egy ilyen Guru számára-- bármilyen dolog (yatkiñcid), legyen az egy dicshimnusz (śloka), egy magasztaló dal (ghāthā) stb. (ādi), egyesülve van vagy össze van kapcsolva (yutam) (a Mahāmantra-val vagy Nagy Mantra-val) az "a"-val (a) kezdve (ādi) (és) a "ma"-val (ma) befejezve (antya); ennélfogva (tasmāt), (egy ilyen Guru) ezen a módon (tathā) tudván (vidan), mindent (sarvam) csupán (eva) a Mantra-ként (mantratvena... iti) lát (paśyati)"|...
Jayaratha elmagyarázza a Legfőbb Betű, az "a" természetét
Miközben a Tantrāloka-t kommentálja (egy fontos masszív szöveg, amit a bölcs Abhinavagupta írt), Jayaratha (egy neves kommentátor) egyetlen rövid mondatban meghatározza az Anuttara természetét --vagyis az "a" magánhangzót--. Az "a" Śiva Maga, kétségtelen. Az Anuttara kifejezés lefordítható úgy, mint "aminél nincs semmi, ami magasabb", vagyis a Végső Valóság.
अकारः सर्ववर्णानामन्तर्यामितया स्थितः।
Akāraḥ sarvavarṇānāmantaryāmitayā sthitaḥ|
Az "a" (a) betű (kāraḥ) megmarad (sthitaḥ) a belső (antar) irányítójaként (yāmitayā) az összes (sarva) betűnek --azaz varṇa-nak-- (varṇānām) (magukban ezekben a betűkben).
A tisztelereméltó Sarvajñānottara (egy szöveg) elutasítja a "Mantra" szó jól ismert megszokott jelentését
Habár a "Mantra" általában abban az értelemben van használva, hogy "szent szó" vagy valami hasonló, a tiszteletreméltó Sarvajñānottara elutasítja a szónak ezt az általános, de helytelen használatát. Figyelj és tanulj:
उच्चार्यमाणा ये मन्त्रा न मन्त्रांश्चापि तान्विदुः।
मोहिता देवगन्धर्वा मिथ्याज्ञानेन गर्विताः॥
Uccāryamāṇā ye mantrā na mantrāṁścāpi tānviduḥ|
Mohitā devagandharvā mithyājñānena garvitāḥ||
(Azok) nem (na) mantra-k (mantrāḥ), amik (ye) ki vannak ejtve (uccāryamāṇāḥ). Még (ca api) a megszállott (mohitāḥ) (és) beképzelt (garvitāḥ) istenek (deva) (és) mennyei zenészek is (gandharvāḥ), az illuzórikus tudásuknak köszönhetően (mithyā-jñānena), ezeket (tān) tekintik (viduḥ) mantra-knak (mantrān).
Technikai értelemben a "Mantra" nem egy szent szó, hanem egy személy elméje, aki elérte az elmerülést ebben a szent szóban. A Śivasūtra-k második fejezetének első aforizmája megerősíti az állításom. Emellett, Kṣemarāja részletesen kifejti az ebben az aforizmában található rejtett tanítást az ő Śivasūtravimarśinī-jében (a legfontosabb kommentár a Śivasūtra-król). A következőt mondja:
Kṣemarāja kommentálja a Śivasūtra-k második fejezetének első aforizmáját
A Śivasūtra-k 2. fejezetének első aforizmája azt állítja: "Cittaṁ mantraḥ", vagyis "Az elme (azé, aki szüntelen a Legmagasabb Valóságot fürkészi) a Mantra (maga)". Kṣemarāja terjengősen beszél erről a témáról a kommentárjában. Kiválasztottam egy részletet belőle. Figyelj:
अथ च मन्त्रदेवताविमर्शपरत्वेन प्राप्ततत्सामरस्यमाराधकचित्तमेव मन्त्रो न तु विचित्रवर्णसङ्घट्टनामात्रकम्।
Atha ca mantradevatāvimarśaparatvena prāptatatsāmarasyamārādhakacittameva mantro na tu vicitravarṇasaṅghaṭṭanāmātrakam|
Továbbá (atha ca), csupán (eva) a követő (ārādhaka) elméje (cittam), ami elérte (prāpta) az egyesülést (sāmarasyam) Azzal --vagyis a Legfőbb Én-nel-- (tad) (az ő) eltökéltsége és elszántsága révén (paratvena), hogy tudatos legyen (vimarśa) a Mantra istenségéről (mantra-devatā), (az, ami) a Mantra (mantraḥ) (maga); és nem (na tu) az úgynevezett (nāma-atrakam) --"atrakam" azt jelenti "úgy", a "nāma" pedig azt jelenti "nevezett"-- összessége (saṅghaṭṭa) a különböző (vicitra) betűknek (varṇa).
Tehát, ez a "Mantra" fogalmának technikai definíciója.
Találkozunk a Szanszkrit Idézetek második dokumentumában.
További információ
Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.
Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.