| Töltsd le és telepítsd a nélkülözhetetlen betűtípusokat(s) Hogy megtekinthesd a Szanszkritot annak teljes fényében Olvass Transzliteráció (2) (magyar) hogy teljes mértékben átlásd a transzliterációs rendszert |
Abhinavagupta - Paramārthasāra (Paramarthasara)Stanzák 96-99 - Nem-duális kashmiri Shaivizmus
Normál fordítás
|
Bevezetés
A Paramārthasāra folytatódik további négy stanzával. Ez a huszonnegyedik stanza-csoport, ami a teljes szöveget alkotó 105 stanzából négyet fed le.
Természetesen, mellékelem az eredeti stanzákat, amiket Yogarāja kommentál. Valamint írni fogok elég sok megjegyzést, hogy az átlagos olvasó számára is annyira érthetővé tegyem a könyvet, amennyire csak lehetséges.
Yogarāja Szanszkritja sötétzöld színnel jelenik meg, míg Abhinavagupta eredeti stanzái sötétvörösek. Emellett, a transzliteráción belül, az eredeti stanzák barnák, Yogarāja kommentárja viszont fekete. A fordításban szintén, Abhinavagupta eredeti stanzái, vagyis a Paramārthasāra zöld és fekete betűkkel szerepelnek, míg Yogarāja kommentárja tartalmaz fekete és vörös szavakat is.
Olvasd a Paramārthasāra-t és tapasztald meg a Legfőbb Ānanda-t vagy Isteni Gyönyört, kedves Śiva.
Fontos: Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) ha sonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.
96. Stanza
इदानीमक्रमेण क्रमेण च ज्ञानयोगपरिशीलने विचित्रपरशक्तिपातमेव कारणं प्रतिपादयन्फलभेदमाह
परमार्थमार्गमेनं झटिति यदा गुरुमुखात्समभ्येति।
अतितीव्रशक्तिपातात्तदैव निर्विघ्नमेव शिवः॥९६॥
यस्मिन्नेव काले जनः पश्चिमजन्मा गुरुमुखात्प्रवरदैशिकवक्त्रादेनं शतशः प्रतिपादितं परमार्थमार्गं पूर्णस्वातन्त्र्यलक्षणं स्वात्मसम्बोधमुखाम्नायरहस्यसरणिं यः कश्चिदभ्येति समभियाति स तदैव तस्मिन्नेवावसरे गुरूपदेशसमनन्तरमेवानन्तरायं कृत्वा शिव एव स्यात्। श्रीकुले यथोक्तम्
हेलया क्रीडया वापि आदराद्वाथ तत्त्ववित्।
यस्य सम्पातयेद्दृष्टिं स मुक्तस्तत्क्षणात्प्रिये॥
इति। ननु कथमेवंविधं मुखाम्नायरहस्यमेवोपनयेत् — इत्याह अतितीव्रशक्तिपातादिति। अतिशयेन तीव्रः कर्कशो योऽसावनुग्रहाख्यायाः पारमेश्वर्याः शक्तेः पातः पशुहृत्कमलावतरणं येन पशुरपि गुर्वाम्नायवेदनाच्छिवीभवति जीवन्नेव मुक्तः — इति यावत्। यथा ताम्रद्रव्यं सिद्धरसपातात्सुवर्णीभवति। अयमर्थः — परमेश्वरानुग्रहोपाय एव स्वात्मज्ञानलाभः — इति नात्र नियतिशक्तिसमुत्थं जपध्यानयज्ञादिकमुपायतया क्रमते। अनुग्रहशक्तिविद्धहृदयस्य तु हठादेवाक्रमं देवतामुखाम्नायरहस्यं हृदयमावर्जयति येन झटित्येव परमेश्वरीभावं याति — इत्यपर्यनुयोज्यो विचित्रः पारमेश्वरः शक्तिपातः — इति॥९६॥
Idānīmakrameṇa krameṇa ca jñānayogapariśīlane vicitraparaśaktipātameva kāraṇaṁ pratipādayanphalabhedamāha
Paramārthamārgamenaṁ jhaṭiti yadā gurumukhātsamabhyeti|
Atitīvraśaktipātāttadaiva nirvighnameva śivaḥ||96||
Yasminneva kāle janaḥ paścimajanmā gurumukhātpravaradaiśikavaktrādenaṁ śataśaḥ pratipāditaṁ paramārthamārgaṁ pūrṇasvātantryalakṣaṇaṁ svātmasambodhamukhāmnāyarahasyasaraṇiṁ yaḥ kaścidabhyeti samabhiyāti sa tadaiva tasminnevāvasare gurūpadeśasamanantaramevānantarāyaṁ kṛtvā śiva eva syāt| Śrīkule yathoktam
Helayā krīḍayā vāpi ādarādvātha tattvavit|
Yasya sampātayeddṛṣṭiṁ sa muktastatkṣaṇātpriye||
Iti| Nanu kathamevaṁvidhaṁ mukhāmnāyarahasyamevopanayet — Ityāha atitīvraśaktipātāditi| Atiśayena tīvraḥ karkaśo yo'sāvanugrahākhyāyāḥ pārameśvaryāḥ śakteḥ pātaḥ paśuhṛtkamalāvataraṇaṁ yena paśurapi gurvāmnāyavedanācchivībhavati jīvanneva muktaḥ — Iti yāvat| Yathā tāmradravyaṁ siddharasapātātsuvarṇībhavati| Ayamarthaḥ — Parameśvarānugrahopāya eva svātmajñānalābhaḥ — Iti nātra niyatiśaktisamutthaṁ japadhyānayajñādikamupāyatayā kramate| Anugrahaśaktividdhahṛdayasya tu haṭhādevākramaṁ devatāmukhāmnāyarahasyaṁ hṛdayamāvarjayati yena jhaṭityeva parameśvarībhāvaṁ yāti — Ityaparyanuyojyo vicitraḥ pārameśvaraḥ śaktipātaḥ — Iti||96||
Most (idānīm), (Abhinavagupta,) miközben kifejti, (pratipādayan) hogy a Yoga (yoga) Tudásával (jñāna) való kapcsolatba kerülés (pariśīlane) oka (kāraṇam) bizonyosan (eva) egy csodálatos (vicitra) és legfőbb (para) alászállása (pātam) az Erőnek (śakti) (mi valakire lehull), fokozatos állomásokon keresztül --azaz lépésről-lépésre-- (krameṇa) és (ca) ellenkezőleg --azaz egyszerre, fokozatos állomások nélkül-- (akrameṇa), megemlítette (āha) a különböző (bhedam) gyümölcseit (egy ilyen praxisnak) (phala) :
Amikor (yadā) (egy bizonyos személy, aki utolsó születésében van) elnyeri (samabhyeti) eme (enam) útját (mārgam) a Legfőbb Valóságnak (parama-artha) (saját) Guru-ja (guru) szájából (mukhāt), akkor (tadā eva), egy rendkívül erős Erő alászálláson keresztül (ati-tīvra-śakti-pātāt), ő azonnal és zavartalanul Śiva-vá (válik) (jhaṭiti... nirvighnam eva śivaḥ) ||96||
Az "Paramārthamārgamenaṁ (yadā) gurumukhāt (sam) abhyeti... tadaiva... (nirvighnam) eva śivaḥ” (guru-mukhāt... enam... parama-artha-mārgam... abhyeti... tadā eva... eva śivaḥ) (a versszakban, azt jelenti:) A pillanatban (kāle), amiben (yasmin eva) egy bizonyos személy (janaḥ... kaścid), aki (yaḥ) utolsó születésében jár (paścima-janmā), elyneri --szó szerint eléri-- (samabhiyāti) a spirituális tanítók (daiśika) legjobbjának (pravara) szájából (vaktrāt) (eme) titkos (rahasya) utat (saraṇim) - (egy út, minek) jellemzője (lakṣaṇam) a Tökéletes (pūrṇa) Abszolút Szabadság (svātantrya) (és) ami (már) kifejtésre került (pratipāditam) százszor (śataśaḥ) - ami a fő tradícióból származik (mukha-āmnāya) (és mi egy mód) az Én-realizációhoz (sva-ātma-sambodha), abban (a bizonyos) pillanatban (tasmin eva avasare) ő (saḥ), előretörve bármiféle akadály nélkül (anantarāyam kṛtvā), miután (samanantaram eva) (megkapta) a tanítást (upadeśa) (saját) Guru-jától (guru), valóban (eva) Śiva-vá (śivaḥ) válik (syāt) .
Ahogy (yathā) az említve van (uktam) a Śrīkula-ban (śrīkule) :
"Óh Kedves (priye), (akire) a Legfőbb (tattva) Princípium Ismerője (vit) rápillant (sampātayet-yasya-dṛṣṭim), időtöltésként (helayā) vagy (vā api) játékból (krīḍayā), vagy akár (vā atha) szeretetből (ādarāt), azonnal (tat-kṣaṇāt... iti) felszabadulttá válik (saḥ muktaḥ)".
Egy kétség (nanu) : „Hogyan (katham) tanít (a Legfőbb Princípium Ismerője) egy ilyen (evaṁvidham) titokról (rahasyam), ami a fő tradícióból származik (mukha-āmnāya... iti) ? (Abhinavagupta) azt mondta (āha) : "atitīvraśaktipātāt (ati-tīvra-śakti-pātāt iti) ".
("Atitīvraśaktipātā" azt jelenti:) a (asau) „pāta” (pātaḥ) --azaz egy alászállása (avataraṇa) a korlátolt individuum (paśu) szívének lótuszába (hṛd-kamala) -- az Erőnek (śakteḥ), mi Legfőbb Úrhoz tartozik (pārama-īśvaryāḥ) (és) kinek neve (ākhyāyāḥ) isteni Kegyelem (anugraha), ami --azaz az Erő Alászállása-- (yaḥ) rendkívül (atiśayena) „tīvra” (tīvraḥ) (vagy) erős (karkaśaḥ). Eme (nagyon erős Erő alászállása) által (yena), a korlátolt létező (paśuḥ api) Śiva-vá válik (śivī-bhavati), azaz felszabadul (muktaḥ), miközben él (jīvat eva), miután (elnyerte) a Tudást (vedanāt), (mi saját) Guru-jának (guru) titkos tradíciójából származik (āmnāya). Ez a jelentés (iti yāvat) .
(A folyamat) olyan, mint (yathā) egy dolog (dravyam), mi rézből készül (tāmra), (s) arannyá vált (suvarṇī-bhavati), miután beleesett (pātāt) egy alkímiai folyadékba (siddharasa) .
Ez (ayam) a jelentés (tehát) (arthaḥ) : A módszer (upāyaḥ) (minek neve) isteni Kegyelme (anugraha) a Legfőbb (parama) Úrnak (īśvara) kizárólag (eva) az (ő), saját (sva) Énjéről (ātma) való Tudásának (jñāna) megszerzése (lābhaḥ). Így (iti), (az olyan praxisok tárháza, mint) Mantra recitálás (japa), meditáció (dhyāna), áldozatok (yajña), stb. (ādikam), amiknek forrása (samuttham) a niyatiśakti-ban van --az erő mely az érzékekben korlátoltságot generál-- (niyati-śakti), nem alkalmas (na... kramate) vele kapcsolatosan --a Legfőbb Princípium Ismerőjével-- (atra). Ám (tu) annak esetében, kinek szívébe (hṛdayasya) behatolt (viddha) az isteni Kegyelem (anugraha) Ereje (śakti), ő (maga) az erő által, mi vonzza (haṭhāt eva... āvarjayati) Hṛdaya-t --A Szíve vagy Magja a Legfőbb Valóságnak-- (hṛdayam), ami híjján van fokozatosságnak (akramam) (és ami) az Istenség (devatā) a fő (mukha) tradíciójának (āmnāya) titka (rahasya) --egy másik lehetséges fordítás: „a tradíció titka, (ami feltárul) az Istenség szájából”, a „mukha” szó két („fő” vagy „száj”) jelentésének megfelelően--. Ennek eredményeképpen (yena), ő azonnal eléri (jhaṭityeva... yāti) a Legfőbb Úr Állapotát (parama-īśvarī-bhāvam). Így (iti), „a csodálatos (vicitraḥ) alászállása (pātaḥ) az Erőnek (śakti), ami a Legfőbb Úrhoz (pārama-īśvaraḥ) tartozik, nem elfedhető vagy korlátozható (aparyanuyojyaḥ... iti) ” ||96||
Jelenleg még kifejtések nélkül
97. Stanza
यस्य पुनर्मध्यमन्दमन्दतरादिभेदेन प्रवृत्तः शक्तिपातस्तस्य गुरूपदेशमामरणक्षणं यावद्योगक्रमेण विमृशतः पिण्डपाताच्छिवत्वं स्यात् — इति प्रतिपादयति
सर्वोत्तीर्णं रूपं सोपानपदक्रमेण संश्रयतः।
परतत्त्वरूढिलाभे पर्यन्ते शिवमयीभावः॥९७॥
एवं किल शक्तिपातमन्दत्वात्पूर्णज्ञानोपदेशानासादनेन सर्वोत्तीर्णं रूपं सर्वतत्त्वपर्यन्तवर्तिस्वभावं संश्रयतः साक्षात्कुर्वतः कथमित्याह सोपानपदक्रमेण इति। कन्दनाभिहृत्कण्ठलम्बिकाबिन्दुनादशक्तिरूपाणि सोपानानि ऊर्ध्वमाक्रमणाय तीर्थान्येव तेषां पदमासादनं तत्र हानादानरूपः क्रमः शनैःशनैः कन्दे ततो नाभौ ततो हृदीत्येवमाक्रमणं तेन — इति। एवं यावत्परमार्थप्ररोहोपलब्धौ पिण्डपातावसरे योगिनस्तस्य क्रमेण शिवतास्वभावा स्थितिर्भवति — इत्येषा क्रमयुक्तिः कथिता॥९७॥
Yasya punarmadhyamandamandatarādibhedena pravṛttaḥ śaktipātastasya gurūpadeśamāmaraṇakṣaṇaṁ yāvadyogakrameṇa vimṛśataḥ piṇḍapātācchivatvaṁ syāt — Iti pratipādayati
Sarvottīrṇaṁ rūpaṁ sopānapadakrameṇa saṁśrayataḥ|
Paratattvarūḍhilābhe paryante śivamayībhāvaḥ||97||
Evaṁ kila śaktipātamandatvātpūrṇajñānopadeśānāsādanena sarvottīrṇaṁ rūpaṁ sarvatattvaparyantavartisvabhāvaṁ saṁśrayataḥ sākṣātkurvataḥ kathamityāha sopānapadakrameṇa iti| Kandanābhihṛtkaṇṭhalambikābindunādaśaktirūpāṇi sopānāni ūrdhvamākramaṇāya tīrthānyeva teṣāṁ padamāsādanaṁ tatra hānādānarūpaḥ kramaḥ śanaiḥśanaiḥ kande tato nābhau tato hṛdītyevamākramaṇaṁ tena — Iti| Evaṁ yāvatparamārthaprarohopalabdhau piṇḍapātāvasare yoginastasya krameṇa śivatāsvabhāvā sthitirbhavati — Ityeṣā kramayuktiḥ kathitā||97||
(Abhinavagupta, a 97. versszakban,) kifejti, hogy (pratipādayati) : „Bár (punar), annak esetében (tasya), akinek (yasya) az Erő (śakti) alászállása (pātaḥ) egy közepes, finom, finomabb, stb. behatolás útján (madhya-manda-mandatara-ādi-bhedena) jön létre (pravṛttaḥ), annak kontemplálnia kell és ébernek kell lennie (vimṛśataḥ) (saját) Guru-ja (guru) tanításain/tanításairól (upadeśam), a halál pillanatáig (ā-maraṇa-kṣaṇaṁ yāvat) a (fokozatos) yogikus módszerek által (yoga-krameṇa), (és) miután fizikai teste elhullt (piṇḍa-pātāt), ő eléri Śiva Állapotát (śivatvam syāt... iti) ”.
Annak, aki (nem érte el a tanítást a tökéletes Tudásról az Erő finom alászállása miatt,) realizálja (saṁśrayataḥ) a Természetet (rūpam), mi meghalad (uttīrṇam) mindent (sarva), a szintek --azaz fokozatos állomások, melyek haladnak egyre magasabbra és magasabbra-- (sopāna) megmászásának (pada) egy fokozatos módszerével (krameṇa), miután felemelkedett (rūḍhi-lābhe) a Legfőbb (para) Princípiumba (tattva), (amennyire lehetséges élete közben) létrejön (egy teljes) önazonosítás (mayī-bhāvaḥ) Śiva-val (śiva), a végén --azaz a test elhullásának pillanatában-- (paryante) ||97||
A "Sarvottīrṇaṁ rūpaṁ... saṁśrayataḥ" (sarva-uttīrṇaṁ rūpaṁ... saṁśrayataḥ) (kifejezés a versszakban azt jelenti:) Így (evam) valójában (kila), annak, aki nem érte el a tanítást a tökéletes Tudásról az Erő finom alászállása miatt, realizálja (śakti-pāta-mandatvāt pūrṇa-jñāna-upadeśa-anāsādanena... sākṣāt-kurvataḥ) a Természetet (sva-bhāvam), ami létezik (vartin) túl (paryanta) minden (sarva) kategóriáján (az univerzális megnyilvánulásnak) (tattva) --a Śivatattva-tól, a legmagasabb kategóriától, le a Pṛṭhivītattva-ig vagy föld elemig--. „Hogyan (realizálja ő eme Természetet) (katham... iti) ?”, (Abhinavagupta) azt mondta (āha) "sopānapadakrameṇa" (sopāna-pada-krameṇa iti) .
A "sopāna-k" (sopānāni), kiknek formája (rūpāṇi) kanda --a tojásszerű entitás, ami forrása minden csatornának a finom testben-- (kanda), köldök (nābhi), szív (hṛd), torok (kaṇṭha), szájpadlás (lambikā), bindu (bindu), nāda (nāda) (és) śakti (śakti) a szintek (tīrthāni eva), amiket (felfelé és felfelé) lehet haladni (ūrdhvam ākramaṇāya), (míg) „pada” azok --a szintek-- (teṣām) elérésének --vagyis a felmászásnak-- aktusa (āsādanam). Eme (szintkre való felmászás aktusával) kapcsolatosan (tatra), „krama” a módszer (kramaḥ), mely megragadásra (ādāna) (és) eldobásra (hāna) alapszik (rūpaḥ) egy nagyon fokozatos módon (śanais śanais). (Röviden,) ő ilyen módon (evam) halad (ākramaṇam tena) : „ (Először megy) kanda-hoz (kande), majd (tatas) tovább a köldökhöz (nābhau), majd tovább (tatas) a szívhez és így tovább (hṛdi iti... iti) ”.
Így (evam), miután realizálta (upalabdhau) egy hajtását (praroha) a Legfőbb Valóságnak (parama-artha), amennyire csak lehetséges (yāvat) (míg él,) az állapot (sthitiḥ), minek esszenciája (sva-bhāvā) Śiva Állapota (śivatā) jelenik meg (bhavati), a fokozatosságra alapuló módszer által (krameṇa) (eme) yogī esetében (yoginaḥ tasya) teste elhullásának (piṇḍa-pāta) pillanatában (avasare). Ez (eṣā), úgy mond (kathitā) a módszer (yuktiḥ), (mely) krama-n vagy fokozatos állomásokon (alapszik) (krama) ||97||
Jelenleg még kifejtések nélkül
98-99. Stanzák
एवमपि क्रमयोगमभ्यस्यतो योगिनः समाश्वस्तस्यापि सतस्तथारूढिर्न स्यादभीष्टप्राप्तावन्तरायो जायते यदि परमनासादिततत्त्वस्य मरणं स्यात्तदा किं भवेत् — इत्याशङ्कां परिहरति
तस्य तु परमार्थमयीं धारामगतस्य मध्यविश्रान्तेः।
तत्पदलाभोत्सुकचेतसोऽपि मरणं कदाचित्स्यात्॥९८॥
योगभ्रष्टः शास्त्रे कथितोऽसौ चित्रभोगभुवनपतिः।
विश्रान्तिस्थानवशाद्भूत्वा जन्मान्तरे शिवीभवति॥९९॥
एवमुल्लङ्घनक्रमेण योगमभ्यस्यतः केनाप्यन्तरायेण मध्यविश्रान्तेः कुत्रचिच्चक्राधारेऽप्यनुभवोपलब्धेस्तत्रैव परितोषं गतस्यात एव परमार्थमयीं धारामगतस्य परतत्त्वरूपां प्रतिज्ञातां दशां सर्वाध्वोत्तीर्णामप्राप्तवतो यदि वा तत्पदलाभोत्सुकचेतसोऽपि प्रतिज्ञातपरमार्थसत्तासादनसाभिलाषस्यापि कदाचिन्मध्ये विपत्तिः सम्भाव्यते तदैतस्यालब्धलाभस्यापि पिण्डपातात्का गतिः — इत्याह योगभ्रष्ट इत्यादि। स योगात्समाधेरुभयथा भ्रष्टश्चलितः शास्त्र आगमग्रन्थे कथित उक्तः। कीदृग्भवेत् — इत्याह चित्र इत्यादि। पिण्डपातादेव चित्रभोगानि नानाश्चर्यस्त्र्यन्नपानमाल्यवस्त्रानुलेपनगीतवाद्यादिप्रधानानि यानि भुवनानि स्वविश्रान्त्यनुगुणानि तत्त्वेश्वरस्थानानि तेषु पतिरीश्वरो भवति मरणसमनन्तरमेव दिव्यैर्भोगैर्युज्यते — इति यावत्। तद्भोगाधिकारपरिक्षये पुनरपि स योगभ्रष्टः कथं स्यात् — इत्याह विश्रान्ति इत्यादि। विश्रान्तिस्थानस्य कन्दादेः प्रदेशस्य वशात्तदभ्याससंस्कारप्रबोधसामर्थ्यात्स जन्मान्तरे द्वितीये जन्मनि भूत्वा संसारेऽधिकारिशरीरं योगाभ्यासयोग्यं प्राप्य पूर्वाभ्यस्तं योगं प्रयासेन स्वीकृत्य हेलया परमार्थमयीं प्राग्जन्मप्रतिज्ञातां दशामधिरुह्य पिण्डपाताच्छिव एव भवति॥९९॥
Evamapi kramayogamabhyasyato yoginaḥ samāśvastasyāpi satastathārūḍhirna syādabhīṣṭaprāptāvantarāyo jāyate yadi paramanāsāditatattvasya maraṇaṁ syāttadā kiṁ bhavet — Ityāśaṅkāṁ pariharati
Tasya tu paramārthamayīṁ dhārāmagatasya madhyaviśrānteḥ|
Tatpadalābhotsukacetaso'pi maraṇaṁ kadācitsyāt||98||
Yogabhraṣṭaḥ śāstre kathito'sau citrabhogabhuvanapatiḥ|
Viśrāntisthānavaśādbhūtvā janmāntare śivībhavati||99||
Evamullaṅghanakrameṇa yogamabhyasyataḥ kenāpyantarāyeṇa madhyaviśrānteḥ kutraciccakrādhāre'pyanubhavopalabdhestatraiva paritoṣaṁ gatasyāta eva paramārthamayīṁ dhārāmagatasya paratattvarūpāṁ pratijñātāṁ daśāṁ sarvādhvottīrṇāmaprāptavato yadi vā tatpadalābhotsukacetaso'pi pratijñātaparamārthasattāsādanasābhilāṣasyāpi kadācinmadhye vipattiḥ sambhāvyate tadaitasyālabdhalābhasyāpi piṇḍapātātkā gatiḥ — Ityāha yogabhraṣṭa ityādi| Sa yogātsamādherubhayathā bhraṣṭaścalitaḥ śāstra āgamagranthe kathita uktaḥ| Kīdṛgbhavet — Ityāha citra ityādi| Piṇḍapātādeva citrabhogāni nānāścaryastryannapānamālyavastrānulepanagītavādyādipradhānāni yāni bhuvanāni svaviśrāntyanuguṇāni tattveśvarasthānāni teṣu patirīśvaro bhavati maraṇasamanantarameva divyairbhogairyujyate — Iti yāvat| Tadbhogādhikāraparikṣaye punarapi sa yogabhraṣṭaḥ kathaṁ syāt — Ityāha viśrānti ityādi| Viśrāntisthānasya kandādeḥ pradeśasya vaśāttadabhyāsasaṁskāraprabodhasāmarthyātsa janmāntare dvitīye janmani bhūtvā saṁsāre'dhikāriśarīraṁ yogābhyāsayogyaṁ prāpya pūrvābhyastaṁ yogaṁ prayāsena svīkṛtya helayā paramārthamayīṁ prāgjanmapratijñātāṁ daśāmadhiruhya piṇḍapātācchiva eva bhavati||99||
„Mindazonáltal (evam api), (amikor) egy ilyen felemelkedés (a Legfőbb Princípiumba) (tathā-rūḍhiḥ) nem (na) történik meg (syāt) a yogī esetében (yoginaḥ), aki mégis gyakorolja (abhyasyataḥ-api) teljes meggyőződéssel (samāśvastasya), a Yoga-t (yogam), mi krama-n vagy fokozatosságon alapszik (krama), (mivel) egy akadály (antarāyaḥ) tárul fel (jāyate) a vágyott realizációval kapcsolatban (abhīṣṭa-prāptau), ha (yadi), miután (param) a halál (maraṇa) eljött (syāt) (eme yogī) számára, aki nem érte el a (Legfőbb) Princípiumot (anāsādita-tattvasya), akkor (tadā) mi (kim) történik (bhavet... iti) ?”. (Abhinavagupta) feloldja (pariharati) (ezt a) kétséget (a 98. és 99. versszakok által) (āśaṅkām) :
Ám (tu) annak esetében, aki megáll (viśrānteḥ) félúton (madhya) (bizonyos akadályok miatt) és nem érte (agatasya) el a Folyamot (dhārām), tele a (mayīm) Legmagasabb Valósággal (parama-artha) ; (vagy ha,) bár (api) elméje (cetasaḥ) elhivatott (utsuka), hogy elérje (lābha) azt az (tad) Állapotot (pada), a halál (maraṇam) egyszercsak (kadācid) megérkezik (syāt) (praxisának közepén. Akkor,) ő (asau), (mindkét esetben,) az úgy nevezet (kathitaḥ) a (kinyilvánított) szövegekben (śāstre), mint aki kiesett (bhraṣṭaḥ) a Yoga-ból (yoga). (Amikor az ő fizikai teste meghal,) ő a világok (bhuvana) egy urává válik (patiḥ) (telve) csodálatos (citra) élvezetekkel (bhoga). (Az élvezetekhez való jogának megszűnése és) (azon felhalmozódott benyomások felébredése, amik a figyelmének) fokozatos nyughelyek-re (viśrānti-sthāna) (való fókuszálása praxisához kötődik,) miatt (vaśāt) (egy ilyen személy,) miután (bhūtvā) egy másik (antare) születést kap (janma), (könnyedén felemelkedik az Állapotba, amit tapasztalt előzől életében vagy születésében, és végül, amint egy ilyen fizikai test elhull,) ő Śiva-vá válik (śivī-bhavati) ||98-99||
(A teljes 98. versszak, azaz) „ (Tasya tu) paramārthamayīṁ dhārāmagatasya madhyaviśrānteḥ| Tatpadalābhotsukacetaso'pi (maraṇaṁ) kadācit (syāt) " (madhya-viśrānteḥ... parama-artha-mayīṁ dhārām agatasya... tad-pada-lābha-utsuka-cetasaḥ api... kadācid) (azt jelenti:) „Így (evam), annak esetében, aki gyakorolja (abhyasyataḥ) a krama vagy fokozatos állomások (krameṇa) Yoga-ját (yogam), ahol (egyik állapotból a másikba) lépve fejlődik (ullaṅghana), (ám) ki megáll (viśrānteḥ) félúton (madhya), valamilyen akadály miatt (kenāpi antarāyeṇa), (és) volt (valamilyen) tapasztalata (anubhava-upalabdheḥ) valahol (kutracid), azaz az egyik cakra-ban, ami támaszként szolgál (emelkedésében) (cakra-ādhāre api), azzal megelégedik (paritoṣam gatasya). (És) ezért (atas eva), ő nem éri el (prāptavataḥ) az Állapotot (daśām), ami meghalad (uttīrṇām) minden (sarva) folyamatot (adhva) (és) mit úgy kell tapasztalni (pratijñātām), mint a (rūpām) Legfőbb (para) Princípium (tattva). Vagy (vā) ha (yadi), bár (api) meg van a vágya (abhilāṣasya), hogy elérje (āsādana) a (ragyogó) Létezését (a Tökéletes Én-tudatosságnak) (sattā), ami úgy ismert, mint (pratijñāta) a Legmagasabb Valóság (parama-artha), a halál (vipattiḥ) megjelenik (sambhāvyate) (praxisa) közepén (madhye) ”. Majd (tadā) --ebben a két szituációban, „mi (kā) ezen (személy lelkének) útja (gatiḥ), aki nem érte el az (Én-) realizációt (etasya alabdha-lābhasya api), mituán fizikai test elhullt (piṇḍa-pātāt... iti) ?. (Abhinavagupta) azt mondta (āha) " yogabhraṣṭaḥ" (yoga-bhraṣṭaḥ), stb. (iti-ādi).
(A 99. versszak elején, a kifejezés:) „ (Yoga) bhraṣṭaḥ śāstre kathito ('sau) ” (bhraṣṭaḥ... śāstre... kathitaḥ) (azt jelenti) : Ő (saḥ), mindkét szituációban (ubhayathā), úgy mond (uktaḥ) (egy yogabhraṣṭa) a kinyilvánított szövegekben --szó szerint „egy könyvben, ami jött (az Istentől) -- (āgama-granthe), vagyis az, aki kiesett (calitaḥ) a Yoga-ból (yogāt) (vagy) Samādhi-ból --isteni Transz-- (samādheḥ) .
(Amikor ő egy ilyen "yogabhraṣṭa",) mivé válik (kīdṛk bhavet... iti) (miután teste elhullt) ? (Abhinavagupta) mondta (āha) „citra” (citra), stb. (iti-ādi) .
(„Citrabhoga-k” azt jelenti) csodálatos élvezetek (citra-bhogāni), amik (yāni) főleg (pradhānāni) különböző (valóságokból állnak, mint) (nānā) lenyűgöző (āścarya) nők (strī), étel (anna), ital (pāna), nyaklánc (mālya), ruhák (vastra), kenőcsök, a test bedörzsölésére (anulepana), dalok (gīta), hangszerek (hangja), (vādya) stb. (ādi). (És) a „bhuvana-k” --szó szerint világok-- (bhuvanāni) a kategóriák (tattva) urainak (īśvara) régiói (sthānāni), tekintve (anuguṇāni) (különböző típusú) megnyugvásokat (viśrānti) az egyén saját Énjén (sva). (A) „pati” (patiḥ) (kifejezés azt jelenti) „egy ura” (īśvaraḥ) azoknak (a világoknak, mik telve vannak világi élvezetekkel) (teṣu). (Ezért, a végső jelentése a „citrabhogabhuvanapatiḥ” szóösszetételnek a 99. versszakban az, hogy egy ilyen személy, a csodálatos élvezetekkel telt világok egy urává) válik (bhavati), amint (az ő) fizikai teste elhull (piṇḍa-pātāt eva). (Más szavakkal,) ő felvértezetté válik (yujyate) isteni ragyogásokkal (divyaiḥ bhogaiḥ), közvetlenül halála (maraṇa) után (samanantaram eva). Ez a jelentés (iti yāvat) .
„Amiatt, hogy véget ér (parikṣaye) joga (adhikāra) ezekhez (tad) az élvezetekhez (bhoga), hogyan (katham) válik (saḥ... syāt) újra (punar api) egy "yogabhraṣṭa"-vá (yoga-bhraṣṭaḥ... iti) --azaz valakivé, aki kiesett a Yoga-ból?”. (Abhinavagupta) azt mondta (āha) "viśrānti" (viśrānti), stb. (iti-ādi) .
(A 99. versszak fennmaradó szakasza, ami úgy szól, hogy) " (Viśrāntisthāna) vaśād (bhūtvā) janmāntare (śivībhavati) " (vaśāt... janma-antare) (maradéktalanul megválaszolja az előző kérdést:) Azon felhalmozódott benyomások (saṁskāra) felébredése (prabodha), (amik a figyelmének fokozatos) nyughelyek-re (viśrānti-sthānasya) (való fókuszálása) praxisához kötődik (tad-abhyāsa), miatt (sāmarthyāt), azaz (fokozatos) zónákra (pradeśasya) (való koncentrációja miatt, mint) kanda, stb. (kanda-ādeḥ), ő (saḥ), miután kap (bhūtvā) egy második születést (dvitīye janmani) -azaz miután elér (prāpya) a Saṁsāra-ban --Transzmigráció relve nyomrúsággal-- (saṁsāre) egy alkalmas (adhikāri) fizikai testet (śarīram), ami megfelelő (yogyam) a Yoga (yoga) gyakorlatához (abhyāsa) -, elsajátítja (svīkṛtya) erőfeszítés útján (prayāsena) a korábban (pūrva) gyakorolt (abhyastam) Yoga-t (yogam). (Ezután, ő) könnyedén (helayā) emelkedik (adhiruhya) az Állapotba (daśām), amit tapasztalt (pratijñātā) előző (prāk) életében vagy születésében (janma), ami --vagyis az Állapot-- telve van (mayīm) a Legmagasabb Valósággal (parama-artha). (Végül, ) amint (egy ilyen) fizikai test elhull (piṇḍa-pātāt), ő valóban (eva) Śiva-vá (śivaḥ) válik (bhavati) !||99||
Jelenleg még kifejtések nélkülfel
További Információ
Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.
Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.
| Vissza Stanzák 92-95 |  |
Folytatás Stanzák 100-105 |