| Töltsd le és telepítsd a nélkülözhetetlen betűtípusokat(s) Hogy megtekinthesd a Szanszkritot annak teljes fényében Olvass Transzliteráció (2) (magyar) hogy teljes mértékben átlásd a transzliterációs rendszert |
Abhinavagupta - Paramārthasāra (Paramarthasara) Stanzák 75-78 - Nem-duális kashmiri Shaivizmus
Normál fordítás
|
Bevezetés
A Paramārthasāra folytatódik további négy stanzával. Ez a tizenkilencedik stanza-csoport, ami a teljes szöveget alkotó 105 stanzából négyet fed le.
Természetesen, mellékelem az eredeti stanzákat, amiket Yogarāja kommentál. Valamint írni fogok elég sok megjegyzést, hogy az átlagos olvasó számára is annyira érthetővé tegyem a könyvet, amennyire csak lehetséges.
Yogarāja Szanszkritja sötétzöld színnel jelenik meg, míg Abhinavagupta eredeti stanzái sötétvörösek. Emellett, a transzliteráción belül, az eredeti stanzák barnák, Yogarāja kommentárja viszont fekete. A fordításban szintén, Abhinavagupta eredeti stanzái, vagyis a Paramārthasāra zöld és fekete betűkkel szerepelnek, míg Yogarāja kommentárja tartalmaz fekete és vörös szavakat is.
Olvasd a Paramārthasāra-t és tapasztald meg a Legfőbb Ānanda-t vagy Isteni Gyönyört, kedves Śiva.
Fontos: Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) hasonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.
75. Stanza
बाह्यदेवगृहे किल भक्तः पुष्पाद्याहरणपूर्वं देवपूजापरो दृष्टो देहदेवगृहे पुनर्ज्ञानी किं कुर्वन्नधितिष्ठति — इत्याह
तत्र च परमात्ममहाभैरवशिवदेवतां स्वशक्तियुताम्।
आत्मामर्शनविमलद्रव्यैः परिपूजयन्नास्ते॥७५॥
तस्मिन्स्वदेहदेवगृहे प्रकृष्टयोगी परमः सर्वातिशायी यश्चैतन्यलक्षण आत्मा स एव निःशेषशब्दादिविषयोपभोगविलायनप्रगल्भत्वाद्भैरवो भरणरवणवमनस्वभावः स एव शिवदेवता प्रकृष्टश्रेयोरूपो देवस्तां परिपूजयन्नास्तेऽनवरतं वक्ष्यमाणेन क्रमेण तां तर्पयन्परिस्फुरेत्। ननु बाह्यदेवता परिवारयुता भवत्येतां किम्परिवारयुतां समर्चयेत् — इत्याह स्वशक्तियुतामिति। स्वाश्चैतन्यरश्मिरूपाश्चिन्निर्वृतीच्छाज्ञानक्रियाशक्तीनां विभवात्मिकाश्चक्षुरादिकरणशक्तयस्ताभिर्युतां समन्तादावृताम्। कैः परिपूजयन्नास्ते — इत्याह आत्मामर्शन इत्यादि। स्वात्मैवेदं सर्वमिति यद् आमर्शनं सर्वपदार्थानां संविद्रूपतया पूर्णाहन्ताविश्रान्तिलक्षणो यः परामर्शस्तेन द्वैतकालुष्यकलङ्कपरिक्षयाद्विमलानि यानि शब्दादिविषयपञ्चकरूपाणि पूजार्थं द्रव्याणि जाड्यापगमेन विशुद्धानि तैरात्मामर्शनविमलद्रव्यैः — इति। अयमाशयः — ज्ञानी हेयोपादेयभेदकलङ्कपरित्यागेनायत्नोपनतं शब्दादिविषयपञ्चकं श्रोत्रादिकरणदेवीभिः समाहृत्यान्तश्चमत्कुर्वन्स्वात्मनाभेदमापादयति — इत्येवमनवरतं प्रतिविषयस्वीकारकाले योऽन्तरभेदेन चमत्कारः पूर्णाहन्तास्फुरणमेतदेव स्वात्मदेवतापूजनमत एव शब्दादयो विषयाः पूजोपकरणमित्यवधानवता विषयग्रहणकाले प्रतिक्षणं स्वात्मदेवतापूजकेन भाव्यम् — इति रहस्यविदः। एतदेव स्तुतिद्वारेण राजानकरामो दृब्धवान्यथा
नित्योद्दामसमुद्यमाहृतजगद्भावोपहारार्पणव्यग्राभिस्तव तैजसीप्रभृतिभिर्यच्छक्तिभिस्तर्प्यते।
तन्मांसास्रवसास्थिकूटकलिले काये श्मशानालये रूपं दर्शय भैरवं भवनिशासञ्चारवीरस्य मे॥
इति॥७५॥
Bāhyadevagṛhe kila bhaktaḥ puṣpādyāharaṇapūrvaṁ devapūjāparo dṛṣṭo dehadevagṛhe punarjñānī kiṁ kurvannadhitiṣṭhati — Ityāha
Tatra ca paramātmamahābhairavaśivadevatāṁ svaśaktiyutām|
Ātmāmarśanavimaladravyaiḥ paripūjayannāste||75||
Tasminsvadehadevagṛhe prakṛṣṭayogī paramaḥ sarvātiśāyī yaścaitanyalakṣaṇa ātmā sa eva niḥśeṣaśabdādiviṣayopabhogavilāyanapragalbhatvādbhairavo bharaṇaravaṇavamanasvabhāvaḥ sa eva śivadevatā prakṛṣṭaśreyorūpo devastāṁ paripūjayannāste'navarataṁ vakṣyamāṇena krameṇa tāṁ tarpayanparisphuret| Nanu bāhyadevatā parivārayutā bhavatyetāṁ kimparivārayutāṁ samarcayet — Ityāha svaśaktiyutāmiti| Svāścaitanyaraśmirūpāścinnirvṛtīcchājñānakriyāśaktīnāṁ vibhavātmikāścakṣurādikaraṇaśaktayastābhiryutāṁ samantādāvṛtām| Kaiḥ paripūjayannāste — Ityāha ātmāmarśana ityādi| Svātmaivedaṁ sarvamiti yad āmarśanaṁ sarvapadārthānāṁ saṁvidrūpatayā pūrṇāhantāviśrāntilakṣaṇo yaḥ parāmarśastena dvaitakāluṣyakalaṅkaparikṣayādvimalāni yāni śabdādiviṣayapañcakarūpāṇi pūjārthaṁ dravyāṇi jāḍyāpagamena viśuddhāni tairātmāmarśanavimaladravyaiḥ — Iti| Ayamāśayaḥ — Jñānī heyopādeyabhedakalaṅkaparityāgenāyatnopanataṁ śabdādiviṣayapañcakaṁ śrotrādikaraṇadevībhiḥ samāhṛtyāntaścamatkurvansvātmanābhedamāpādayati — Ityevamanavarataṁ prativiṣayasvīkārakāle yo'ntarabhedena camatkāraḥ pūrṇāhantāsphuraṇametadeva svātmadevatāpūjanamata eva śabdādayo viṣayāḥ pūjopakaraṇamityavadhānavatā viṣayagrahaṇakāle pratikṣaṇaṁ svātmadevatāpūjakena bhāvyam — Iti rahasyavidaḥ| Etadeva stutidvāreṇa rājānakarāmo dṛbdhavānyathā
Nityoddāmasamudyamāhṛtajagadbhāvopahārārpaṇavyagrābhistava taijasīprabhṛtibhiryacchaktibhistarpyate|
Tanmāṁsāsravasāsthikūṭakalile kāye śmaśānālaye rūpaṁ darśaya bhairavaṁ bhavaniśāsañcāravīrasya me||
Iti||75||
Egy külső templomban (bāhya-deva-gṛhe), egy követő (bhaktaḥ) láthatóan (dṛṣṭaḥ-kila) az Úr (deva) olyan imádatában (pūjā) merül el (paraḥ), mely a virágok (puṣpa) (áldozatként) való bemutatásának (āharaṇa) aktusával felvértezett (pūrvam). Bár (punar), a test (deha) templomában (deva-gṛhe), az Én Ismerője (jñānī) milyen (kim) aktust (kurvan) folytat (adhitiṣṭhati)? (Válaszként erre a kérdésre, Abhinavagupta) azt mondta (āha-iti):
És (ca) ebben a (templomban, mi saját teste) (tatra), (az Én Ismerője) továbbra (āste) is imádja (paripūjayan) az istenséget (devatām), (kinek neve) Śiva (śiva), (ki úgy ismert, mint) a Legfőbb Én (parama-ātma) (és) a Nagy Bhairava (mahā-bhairava), akit kísér (yutām) Saját (sva) Ereje (śakti). (Ő olyan) elemekkel (dravyaiḥ) (imádja Őt), (amik) teljesen tiszták (vimala) az (Ő) Énre való (ātma) emlékezése miatt (āmarśana)||75||
("Paramātma" --szó szerint a Legfőbb Én-- a versszakban, azt jelenti), az (saḥ eva) aki (yaḥ) "Ātmā" --szó szerint az Én-- (ātmā), lévén őt jellemzi (lakṣaṇaḥ) a Caitanya vagy Tudatosság Abszolút Szabadságban (caitanya) (és) "Parama" (paramaḥ) (vagy) Ez, mi felette áll (atiśāyī) mindennek (sarva). (Emellett, ) Ő járatos abban (pragalbhatvāt), hogy minden (niḥśeṣa) objektum (viṣaya) élvezetét (upabhoga) visszavonja (vilāyana), (mint) hangok (śabda), stb. (ādi), (Ő úgy ismert, mint) "Bhairava" (bhairava) (vagy) Az, kinek természete (sva-bhāvaḥ) az univerzum megnyilvánítása, fenntartása és visszavonása (bharaṇa-ravaṇa-vamana). Eme bizonyos (Paramātmā vagy Bhairava) (saḥ eva) az istenség (devatā), (kinek neve) Śiva (śiva), azaz Isten (devaḥ), kinek esszenciája (rūpaḥ) a Legmagasabb (prakṛṣṭa) Jóság (śreyas) --vagy "Legfőbb és Kedvező"--. A legfőbb (prakṛṣṭa) Yogī (yogī), saját (sva) testének (deha) templomában (tasmin... deva-gṛhe), továbbra (āste) is imád (paripūjayan) szüntelen (anavaratam), a módszerrel (krameṇa), amiről később értekezünk (vakṣyamāṇena), azaz ő továbbra is (parisphuret) az Ő (tām) elégedetté tetelén fáradozik (tarpayan).
Egy felvetés (nanu): "(Mivel) a külső (bāhya) istenség (devatā) egy nagy kísérettel (parivāra) körbevett (bhavati-yutā), miféle (kim) kíséret veszi (parivāra) körbe (yutām) eme (istenséget, kinek neve Śiva) (etām), kit (e legfőbb Yogī) dícsér (samarcayet... iti)?". (Abhinavagupta) azt mondta (āha): "svaśaktiyutām" (sva-śakti-yutām iti).
("Svaśakti" a "svaśaktiyutām" kifejezésben azt jelenti, hogy) az Ő (svāḥ) ragyogó (vibhava-ātmikāḥ) erői (śaktayaḥ) az érzékeknek (karaṇa), (mint) a látás ereje (cakṣus), stb. (ādi), amik az Abszolút Szabad Tudatosság (caitanya) sugarai (raśmi-rūpāḥ) (és) a Cit --Tudatosság-- (cit), Nirvṛti --Gyönyör-- (nirvṛti), Icchā --Akarat-- (icchā), Jñāna --Tudás-- (jñāna) (és) Kriyā --Cselekvés-- (kriyā) Erőihez tartoznak --az Erőiből származnak-- (śaktīnām), (és a "yutām" kifejezés azt jelenti, hogy) teljesen (samantāt) ki van töltve (āvṛtām) azokkal --ezen Erőkkel-- (tābhiḥ) --más szavakkal, "a legfobb Yogī továbbra is imádja a Śiva nevű istenséget, ki úgy is ismert, mint a Legfőbb Én vagy a Nagy Bhairava, akit kísér saját Tudatosság, Gyönyör, Akarat, Tudás és Cselekvés Ereje--.
"Milyen dolgokkal (kaiḥ) folytatja (āste) az imádatot (paripūjayan... iti)?". (Abhinavagupta) azt mondta (āha): "ātmāmarśana" (ātma-āmarśana), stb. (iti-ādi).
Az "āmarśana" (āmarśanam), mint (yad) az "Egyén saját (sva) Énje (ātmā eva) mindez (sarvam-idam… iti)" (jelzi) az emlékezést (parāmarśaḥ), minek (yaḥ) jellemzője (lakṣaṇaḥ) a Tökéletes Én-tudatosságon (pūrṇa-ahantā) való megnyugvás (viśrānti), mely megjelenik a Tiszta Tudatosság (saṁvid) formájában (rūpatayā), minden objektum esetében (sarva-padārthānām). A dualitás (dvaita) zavarából származó (kāluṣya) szennyfolt (kalaṅka) (eme emlékezés miatti) (tena) eltávolítása folytán (parikṣayāt), az imádat végrehajtásához (szükséges) (pūjā-artham) elemek (dravyāṇi), amik (yāni) az objektumok (viṣaya) ötös csoportjából (pañcaka) állnak (rūpāṇi), (mint) hang (śabda), stb. (ādi), "vimala"-vá (vimalāni) (vagy) teljesen tisztává (válnak) (viśuddhāni), mivel feladják (apagamena) élettelen állapotukat (jāḍya) --megszűnnek halott szubsztanciának lenni és Élette vagy Tudatossággal telivé válnak--. (Ezért, a legfőbb Yogī, továbbra is imádja Śiva-t) ezen (taiḥ) elemekkel (dravyaiḥ), amik tökéletesen tisztává váltak (vimala), az (ő) Énre való (ātma... iti) emlékezésre miatt (āmarśana).
Ez (ayam) a jelentés (āśayaḥ): Az Én Ismerője (jñānī), maradéktalanul feladván (parityāgena) a dualitás (bheda) foltját (kalaṅka), (ami arra alapszik, hogy) mit kell elfogadni (upādeya) (vagy) elvetni (heya), (és) megragadván önmagának (samāhṛtya), az érzékek (karaṇa) -(, mint) a hallás ereje (śrotra), stb. (ādi)-, úrnőin keresztül (devībhiḥ), az objektumok (viṣaya) ötös csoportját (pañcakam) -pl.: hang (śabda) és így tovább (ādi)-, ami erőfeszítés nélkül (ayatna) tárul fel (upanatam), (eme csoportot) egy önmagával --Saját Énjével-- (sva-ātmanā) egyesült (abhedam) állapotba hozza (āpādayati), miközben kinyilvánít egy csodálatos belső Ragyogást (antar-camatkurvan). Így (iti evam), ez (etad eva) az istenség (devatā), (kinek neve) az egyén saját (sva) Énje (ātma), imádata (pūjanam): a Tökéletes és Teljes Én-tudatosság (pūrṇa-ahantā) felragyogása (sphuraṇam) egy Gyönyör (formájában) (camatkāraḥ), ami (yaḥ) szüntelen (anavaratam) belső egységben van (antar-abhedena) (és mi tapasztalt) az (érzékeken keresztül) (svīkāra), minden egyes (prati) (ilyen) objektum --hang, stb.-- (viṣaya) észlelésének pillanatában (kāle). Ezért --ebből a legfőbb nézőpontból, azaz a nagy Yogī, univerzummal való belső egysége miatt-- (atas eva), "az objektumok (viṣayāḥ), (mint) hang (śabda), stb. (ādayaḥ) (úgy vannak tekintve, mint) kellékei egy istenség imádatának (pūjā-upakaraṇam iti)". (Következésképpen, a valódi imádat) az istenségnek (devatā), (kinek neve) az egyén saját (sva) Énje (ātma), egy figyelmes (avadhānavatā) imádója (pūjakena) által kell, hogy legyen végrehajtva (bhāvyam), minden pillanatban (prati-kṣaṇam), akkor, amikor (kāle) (ő) az objektumokat (viṣaya) tapasztalja (grahaṇa). Ez van meghatározva azok által, akik ismerik a titkos tanítást (iti rahasya-vidaḥ).
Hasonlóképpen (yathā), a szerző (dṛbdhavān), (kinek neve) Rājānakarāma --ismertebb nevén Rāmakaṇṭha-- (rājānakarāmaḥ) (leírta) ugyanezt (az igazságot) (etad eva), egy dicshimnusz (stuti) által (dvāreṇa):
"(Mivel az istenség) (általam) kiengesztelt (tarpyate), azon erőkön keresztül --az érzékek erőin keresztül-- (yad-śaktibhiḥ), -kezdve azzal (prabhṛtibhiḥ), mi megjelenik a taijasa-ban --az álomállapotban--, stb. (taijasī)- amik --ezek az erők-- rendkívül eltökéltek (vyagrābhiḥ) a világi (jagat) objektumok (bhāva) Neked (tava) való felajánlásában (arpaṇa), ajándékként (upahāra), (az ilyen objektuimok) mindig (nitya) egy korlátlan módon (uddāma) tárulnak fel (samudyama), ezért (tad), mutasd (darśaya) nekem (me) a Hős (vīrasya) rettentő (bhairava) formáját (rūpam), aki mozog (sañcāra) a Saṁsāra --Transzmigráció-- (bhava) éjszakájában (niśā), mint egy test (kāye), ami égő mezőn nyugszik (śmaśānālaye) (és) mit fed (kalile) hús (māṁsa), vér (asra), zsír (vasā) (és) csontok (asthi... iti) tömege (kūṭa)".
||75||
Jelenleg még kifejtések nélkül
76. Stanza
पूजान्ते तावदग्निहवनेन भाव्यम् — इति ज्ञानिनः कथं तत् — इत्याह
बहिरन्तरपरिकल्पनभेदमहाबीजनिचयमर्पयतः।
तस्यातिदीप्तसंविज्ज्वलने यत्नाद्विना भवति होमः॥७६॥
तस्य एवंविधस्य स्वात्मदेवतापूजकस्यातिदीप्ते पराहन्ताचमत्कारभास्वरे चैतन्याग्नौ यत्नाद्विना तिलाज्येन्धनादिस्वीकारकदर्थनाया ऋते होमो वह्नितर्पणं सम्पद्यते। किं कुर्वतः — इत्याह बहिरन्तर इत्यादि। बहिर्नीलादौ प्रमेये यत् स्वपरप्रमातृकल्पनमन्तर्ग्राह्ये सुखादौ च यत् सङ्कल्पनम् — इत्येवंरूपो यो भेदो बाह्याबाह्ययोः प्रमातृप्रमेययोर्निश्चयसङ्कल्पनाभिमानवृत्तिस्वभावं नानात्वमेतदेव महाबीजं प्रमातृप्रमेययोस्ततः समुत्पत्तेस्तस्य कल्पनारूपस्य भेदबीजभूतस्य निचयो भेदस्यानन्त्याद्राशिस्तमर्पयतः परमाद्वयदृष्ट्याविकल्पकसंविद्रूपानुप्रवेशेन स्वात्मवह्नौ जुह्वतः — इति। अयमाशयः — परब्रह्मात्मकस्य योगिनो देहादिप्रमातृताभिमानाभावाद्यः स्वरससिद्धः स्वपरप्रमातृप्रमेयकलनपरिक्षयः स एवाकृत्रिमो होमः। यथाह भट्टश्रीवीरवामनः
यत्रेन्धनं द्वैतवनं मृत्युरेव महापशुः।
अलौकिकेन यज्ञेन तेन नित्यं यजामहे॥
इति॥७६॥
Pūjānte tāvadagnihavanena bhāvyam — Iti jñāninaḥ kathaṁ tat — Ityāha
Bahirantaraparikalpanabhedamahābījanicayamarpayataḥ|
Tasyātidīptasaṁvijjvalane yatnādvinā bhavati homaḥ||76||
Tasya evaṁvidhasya svātmadevatāpūjakasyātidīpte parāhantācamatkārabhāsvare caitanyāgnau yatnādvinā tilājyendhanādisvīkārakadarthanāyā ṛte homo vahnitarpaṇaṁ sampadyate| Kiṁ kurvataḥ — Ityāha bahirantara ityādi| Bahirnīlādau prameye yat svaparapramātṛkalpanamantargrāhye sukhādau ca yat saṅkalpanam — Ityevaṁrūpo yo bhedo bāhyābāhyayoḥ pramātṛprameyayorniścayasaṅkalpanābhimānavṛttisvabhāvaṁ nānātvametadeva mahābījaṁ pramātṛprameyayostataḥ samutpattestasya kalpanārūpasya bhedabījabhūtasya nicayo bhedasyānantyādrāśistamarpayataḥ paramādvayadṛṣṭyāvikalpakasaṁvidrūpānupraveśena svātmavahnau juhvataḥ — Iti| Ayamāśayaḥ — Parabrahmātmakasya yogino dehādipramātṛtābhimānābhāvādyaḥ svarasasiddhaḥ svaparapramātṛprameyakalanaparikṣayaḥ sa evākṛtrimo homaḥ| Yathāha bhaṭṭaśrīvīravāmanaḥ
Yatrendhanaṁ dvaitavanaṁ mṛtyureva mahāpaśuḥ|
Alaukikena yajñena tena nityaṁ yajāmahe||
Iti||76||
Az imádat (pūjā) végén (ante) bizonyosan lennie kell (tāvat... bhāvyam) egy felajánlásnak az áldozati tűzbe (agni-havanena... iti). Hogyan (történik) (katham) ez (tad) az Én Ismerőjének esetében (jñāninaḥ... iti)? (Abhinavagupta) a (következőt) mondta (āha):
(Az Én Ismerőjének) esetében, aki felajánlja (arpayataḥ) a dualitás (bheda) magjainak (bīja) nagy (mahā) halmát (nicayam), mely belső (antara) (és) külső (bahis) mentális kitalációkból (áll) (parikalpana), saját (tasya) Tiszta Tudatosságának (saṁvid) rendkívül fényes Tüzébe (atidīpta... jvalane), létrejön (bhavati) a "homa" --az áldozat tűzbe való ajánlás aktusa-- (homaḥ), bármiféle erőfeszítés (yatnāt) nélkül (vinā)||76||
A rendkívül fényes (ati-dīpte) -azaz a Legfőbb Én-tudatosság (parā-ahantā) fénylő (bhāsvare) Gyönyörében (camatkāra)- az ő (tasya) Abszolút Szabad Tudatosság (caitanya) Tüzében (agnau) az --vagyis egy ilyen (evaṁvidhasya), az egyén saját (sva) Énjeként (ātma) (ismert) istenség (devatā)- imádója (pūjakasya)- (számára) jelen van (sampadyate) a "homa" (homaḥ) -tűzbe való (vahni) ajánlások (tarpaṇam)-, bármiféle erőfeszítés nélkül (vinā-yatnāt), (más szavakkal,) annak problémája (kadarthanāyāḥ) nélkül (ṛte), hogy szerezni kelljen (svī-kāra) szezámmagot (tila), tisztított vajat (ājya), olajat (indhana), és így tovább (ādi).
Hogyan (kim) kell ezt csinálni (kurvataḥ... iti)? (Abhinavagupta) azt mondta (āha): "bahirantara", stb. (iti-ādi). "Bahir... (parikalpana) (bahis)" a mentális kreáció (yad... kalpana) (az) egyén (és) más szubjektum (közötti dualitásról) (sva... pramātṛ - para-pramātṛ), egy külső objektum (prameye) (, mint) kék szín, stb. (nīla-ādau) tekintetében, és (ca) ("antaraparikalpana" a) képzelgés (yad saṅkalpanam) egy belső objektum, (mint) öröm, stb. (sukha-ādau... iti). (dualitását illetően) (antar-grāhye). Egy ilyen (evaṁrūpaḥ) dualitás (bhedaḥ), mley "külső és nem külső" (bāhya-abāhyayoḥ), "szubjektum és objektum" (pramātṛ-prameyayoḥ) (ellentétjéhez) tartozik, (csupán) különbözőség (nānātvam), minek esszenciája (sva-bhāvam) mentális módosulásból --az elme fluktuációjából-- áll (vṛtti), (mi) arra a tévképzetre alapszik (abhimāna), (hogy) valamit elfogad igaznak (niścaya-saṅkalpanā). (És) ez a bizonyos dolog (etad eva) a "mahā-bījam"-- szó szerint sok mag-- (mahā-bījam), mivel ez az eredete (tatas samutpatteḥ) a szubjektum-objektum (dualitásának) (pramātṛ-prameyayoḥ). A "nicaya"-ja (nicayaḥ) annak (tasya... bhūtasya), ami a dualitás (bheda) magja (bīja) (és) ami (merő) képzelgésen (kalpanā) alapszik (rūpasya), egy halma (ilyen magoknak) (rāśiḥ), ami a különbözőség (bhedasya) végtelenségéből származik (ānantyāt). (Az "arpayataḥ... saṁvijjvalane" kifejezés a versszakban azt jelenti) "arpayataḥ" (arpayataḥ) (vagy) annak esetében, ki felajánlja (juhvataḥ) eme (dualitásból született magok nagy halmát) (tam) az egyén Saját (sva) Énjének (ātma) tüzébe (vahnau), a legfőbb (parama) nem-dualitás (advaya) nézőpontja által (dṛṣṭyā), azaz a gondolatmentes (avikalpaka) Tiszta Tudatosság (saṁvid... iti) természetébe (rūpa) való behatoláson keresztül (anupraveśena).
(Összefoglalva,) ez (ayam) a jelentése (āśayaḥ) (a teljes versszaknak:) A Yogī (yoginaḥ), aki (ātmakasya) a Legfőbb (para) Brahma (brahma), esetében a tévképzet (abhimāna), miszerint a szubjektivitás (pramātṛtā) a test (deha), stb. (ādi) hiánya végett (abhāvāt), a természetes "homa" --az áldozatok tűzbe való ajánlásának aktusa-- (saḥ eva akṛtrimaḥ homaḥ), a megszűnése (parikṣayaḥ) a mentális kreációknak (kalana), (mik úgy ismertek, mint) én magam (és) egy másik (sva-para) (, valamint) szubjektum-objektum (pramātṛ-prameya), amit (yaḥ) az Én (sva) íze (rasa) hajt végre (siddhaḥ).
Ahogy (yathā) a legnagyobb tiszteletreméltó (bhaṭṭaśrī) Vīravāmana (vīravāmanaḥ) mondja (āha):
"Mi szüntelenül (nityam) azzal az áldozattal (yajñena tena) imádunk (yajāmahe), ami nem ehhez a világhoz tartozik (alaukikena), ahol (yatra) valójában (eva... iti) a tüzelő (indhanam) a dualitás (dvaita) erdeje (vanam) (és) a halál (mṛtyuḥ) a nagy (mahā) (áldozati) jószág (paśuḥ)".
||76||
Jelenleg még kifejtések nélkül
77. Stanza
एवंरूपस्य याजकस्य ध्यानमाह
ध्यानमनस्तमितं पुनरेष हि भगवान्विचित्ररूपाणि।
सृजति तदेव ध्यानं सङ्कल्पालिखितसत्यरूपत्वम्॥७७॥
नियताकारचिन्तितस्याकारस्यान्यत्र मनोवृत्तेर्गमनात्क्षयोऽस्तीदं पुनरनस्तमितं ध्यानं यस्मादेष भगवान् अप्यनन्तः स्वात्मरूपो महेश्वरः क्रियाशक्तिस्वभावविकल्पस्वातन्त्र्येण यानि विचित्राणि रूपाणि सृजति अनवरतं नानापदार्थान्विकल्परूपानाकारान्बुद्धिदर्पणे समुल्लिखति तदेवास्तोदयवर्जितमेतस्य ध्यानं चिन्तनं नातोऽन्यत्किञ्चित्। इतरत्र तु देवताविशेषे नानावक्त्राङ्गपरिकल्पनया नैयत्यं स्यात्। सर्वो मनोव्यापारः पराशक्तिस्फारपल्लवभूतः — इति जानानस्यानवच्छिन्नमिदं सर्वं परमेश्वरीभूतम्। तथा सङ्कल्पेन मनसा आलिखितं संविद्भित्तौ चित्रीकृतं सत्यरूपत्वं परमार्थता यस्य ध्यानस्य तत्। एवं यतः सर्वमिदं प्रकाशमानं विकल्पोल्लिखितं मनोव्यापाररूपमपि प्रकाशानतिरिक्तं सत्यं सर्वत्र संविदनुगमात् — इति। तदुक्तं श्रीमत्स्वच्छन्दशास्त्रे
यत्र यत्र मनो याति तत्र तत्रैव धारयेत्।
चलित्वा कुत्र गन्तासि सर्वं शिवमयं यतः॥
इति। तथा शैवोपनिषदि
यत्र यत्र मनो याति बाह्ये वाभ्यन्तरे प्रिये।
तत्र तत्र शिवावस्था व्यापकत्वात्क्व यास्यति॥
इति। तस्मात्स्वरसोदितमेतद्योगिनो ध्यानम् — इति॥७७॥
Evaṁrūpasya yājakasya dhyānamāha
Dhyānamanastamitaṁ punareṣa hi bhagavānvicitrarūpāṇi|
Sṛjati tadeva dhyānaṁ saṅkalpālikhitasatyarūpatvam||77||
Niyatākāracintitasyākārasyānyatra manovṛttergamanātkṣayo'stīdaṁ punaranastamitaṁ dhyānaṁ yasmādeṣa bhagavān apyanantaḥ svātmarūpo maheśvaraḥ kriyāśaktisvabhāvavikalpasvātantryeṇa yāni vicitrāṇi rūpāṇi sṛjati anavarataṁ nānāpadārthānvikalparūpānākārānbuddhidarpaṇe samullikhati tadevāstodayavarjitametasya dhyānaṁ cintanaṁ nāto'nyatkiñcit| Itaratra tu devatāviśeṣe nānāvaktrāṅgaparikalpanayā naiyatyaṁ syāt| Sarvo manovyāpāraḥ parāśaktisphārapallavabhūtaḥ — Iti jānānasyānavacchinnamidaṁ sarvaṁ parameśvarībhūtam| Tathā saṅkalpena manasā ālikhitaṁ saṁvidbhittau citrīkṛtaṁ satyarūpatvaṁ paramārthatā yasya dhyānasya tat| Evaṁ yataḥ sarvamidaṁ prakāśamānaṁ vikalpollikhitaṁ manovyāpārarūpamapi prakāśānatiriktaṁ satyaṁ sarvatra saṁvidanugamāt — Iti| Taduktaṁ śrīmatsvacchandaśāstre
Yatra yatra mano yāti tatra tatraiva dhārayet|
Calitvā kutra gantāsi sarvaṁ śivamayaṁ yataḥ||
Iti| Tathā śaivopaniṣadi
Yatra yatra mano yāti bāhye vābhyantare priye|
Tatra tatra śivāvasthā vyāpakatvātkva yāsyati||
Iti| Tasmātsvarasoditametadyogino dhyānam — Iti||77||
(Jelen versszakban, Abhinavagupta) meghatározta (āha) egy ilyen (evaṁrūpasya) áldozó (yājakasya) meditációját (dhyānam):
(Ennek az Én Ismerőjének) meditációja (dhyānam), bár (punar) nem alanya a megszűnésnek --nem szűnik meg-- (anastamitam), mert (hi) a Szerencsés Létező --a Nagy Úr-- (eṣaḥ... bhagavān) kiáraszt --megnyilvánít-- (sṛjati) formákat (rūpāṇi), mik sokrétűek és változatosak (vicitra). Eme (tad eva) meditációja (dhyānam) (olyan, amiben mindez a Tiszta Tudatosság vásznán) jelenik meg (ālikhita) az elme által (saṅkalpa) (ami) a Végső Valóságot (alkotja) (satya-rūpatvam)||77||
Jelen van (asti) a megszűnése (kṣayaḥ) egy formának (ākārasya), ami korlátolt (niyata) aspektusúként (ākāra) került megítélésre (cintitasya) a mentális módosulás (manas-vṛtteḥ) mozgása miatt (gamanāt). (Az Én Ismerőjének) eme (idam) meditációja (dhyānam), bár (punar) nem alanya a megszűnésnek --nem szűnik meg-- (anastamitam), mert (yasmāt) a Szerencsés Létező --Śiva-- (eṣaḥ bhagavān api), a végtelen (anantaḥ) Nagy Úr (mahā-īśvaraḥ), aki (rūpaḥ) az ő saját (sva) Énje (ātma), kiáraszt --megnyilvánít-- (sṛjati) formákat (rūpāṇi), amik (yāni) sokrétűek és változatosak (vicitrāṇi), saját Abszolút Szabadságán keresztül (svātantryeṇa), a gondolatok tekintetében (vikalpa), mivel annak --az Ő Abszolút Szabadságának-- természete (sva-bhāva) a Cselekvés (kriyā) Ereje (śakti). (Röviden, e nagy Yogī meditációjában,) Ő szüntelen megnyilvánít (anavaratam... samullikhati) különböző dolgokat (nānā-padārthān), azaz formákat (ākārān), miknek esszenciája (rūpān) a gondolatok (vikalpa), az (ő) intellektusának (buddhi) tükrében (darpaṇe), (és) eme bizonyos dolog (tad eva) az ő (etasya) "dhyāna-ja" (dhyānam) (vagy) meditációja (cintanam), mi híján van (varjitam) nyugvásnak és feltárulásnak --végnek és kezdetnek-- (asta-udaya). (Az ő meditációja) nem egyéb (na... anyat kiñcid), mint ez (atas).
De (tu) emellett (itaratra), jelen lehet (syāt) korlátozás (naiyatyam) egy bizonyos istenséggel kapcsolatosan (viśeṣe-devatā), az ő különböző (nānā) arcaival (vaktra) (és) testeivel (kapcsolatos) (aṅga) mentális vizualizáció szerint (parikalpanayā).
(Mindazonáltal,) "minden (sarvaḥ) mentális (manas) működés (vyāpāraḥ) egy (bhūtaḥ) hajtás (pallava), mely a Legfőbb (parā) Erőből (śakti... iti) tárul fel (sphāra)", annak, aki szüntelen tudja (jānānasya anavacchinnam), hogy mindez (sarvam-idam) a Legfőbb Úr (parama-īśvarī-bhūtam).
Ilyen módon (tathā), az (Én Ismerőjének) (yasya) meditációja esetében (dhyānasya), az (tad), ami "ālikhita" (ālikhitam) -kiárad (citrī-kṛtam) a Tiszta Tudatosság (saṁvid) vásznán (bhittau)- a "saṅkalpa" által (saṅkalpena) -az elme által (manasā)-, (mi alkotja) a "satyarūpatvam"-ot (satya-rūpatvam) -a Legmagasabb Valóságot (parama-arthatā)-.
Így (evam), lévén (yatas) minden (sarvam-idam) az Én Fénye által nyilvánul meg (prakāśamānam), még (api) az is, amit megnyilvánítanak (ullikhitam) a gondolatok (vikalpa) (és) miknek természete (rūpam) a mentális (manas) működés (vyāpāra), az Igazság (satyam) (és következésképpen) nem különbözik (anatiriktam) az Én Fényétől (prakāśa), mivel (anugamāt) a Tiszta Tudatosság (saṁvid) mindenhol (létezik) (sarvatra... iti).
Ez (tad) (a bizonyos igazság szintén) meg lett határozva (uktam) a tiszteletreméltó Svacchandatantra-ban (śrīmat-svacchanda-śāstre):
"Akárhová (yatra yatra) is megy (yāti) elméje (manas), (a Yogī-nak) ott kell (tatra tatra eva) megtartania koncentrációját (dhārayet). Ha (yatas) minden (sarvam) Śiva (śiva-mayam), (óh elme,) (mégis) hová (kutra) jutsz (gantāsi) (ide-oda) ugrálásoddal (calitvā... iti)?".
Hasonlóképpen (tathā), a Vijñānabhairava-ban --mi úgy is ismert, mint Śiva Titkos Doktrínája-- (śaiva-upaniṣadi):
"Akárhová (yatra yatra) is menjen (yāti) az elme (manas), irányuljon az akár (vā) kifelé (vagy) (bāhye) befelé (abhyantare), óh Kedves (priye), Śiva (śiva) Állapota (avasthā) ott van (tatra tatra), mivel Az mindent-átható (vyāpakatvāt). (Óh elme,) hová (kva) mész (hát) (yāsyati... iti)?".
Ezért (tasmāt), eme Yogī (etad-yoginaḥ) meditációja (dhyānam) (saját) Énjének (sva... iti) ízéből (rasa) tárul fel (uditam)||77||
Jelenleg még kifejtések nélkül
78. Stanza
जपश्चास्य कीदृशः स्यात् — इत्याह
भुवनावलीं समस्तां तत्त्वक्रमकल्पनामथाक्षगणम्।
अन्तर्बोधे परिवर्तयति च यत्सोऽस्य जप उदितः॥७८॥
वक्ष्यमाणेन क्रमेण यो विश्वस्य प्रतिक्षणमभेदेन पराहन्ताप्रत्यवमर्शः सोऽयमस्य जप उदितोऽकृत्रिमत्वेन कथितः। कोऽसौ — इत्याह भुवनावलीं समस्तां षट्त्रिंशत्तत्त्वसमूहान्तर्वर्तिनीं चत्वारिंशदुत्तरशतद्वयसङ्ख्यातां प्राकारपङ्क्तिं निःशेषां तथा तत्त्वक्रमकल्पनामिति तत्त्वक्रमस्य आत्मविद्याशिवाख्यस्य परिकल्पनां परिच्छेदमथाक्षगणमित्यन्तर्बहिष्करणरूपमिन्द्रियसमूहं च — इति अन्तर्बोधे मध्यमप्राणशक्त्यक्षसूत्रभूतायां स्वसंवित्तौ नादबिन्दुप्रवाहक्रमेण यत्परिवर्तयति अरघट्टघटीयन्त्रवत्प्रतिप्राणविक्षेपसृष्टिस्थितिसंहारक्रमेण सर्वमेतत्स्वसंवित्तौ परिभ्रमयति प्रतिक्षणं नादात्मना परामृशति — इति यावत्। स एव पूर्णाहन्ताविश्रान्तिलक्षणोऽकृत्रिमोऽस्य जपः। अयमाशयः — जपः किल वाच्यरूपाया देवताया वाचकस्य मन्त्रस्योच्चारः स चाक्षमालया प्राणशक्तिव्याप्तिकयाक्षपरिवर्तनक्रमेण सङ्ख्येयः। परमाद्वययोगिनस्तु स्वा प्राणशक्तिस्तन्तुभूता मध्यमप्राणे प्रवाहक्रमेण नदन्ती स्वरसोदिता सर्वाक्षक्रोडीकारेण सहजैवाक्षमालोच्यते यतः सर्वमिदं वाच्यं षट्त्रिंशत्तत्त्वात्मकं विश्वं प्राणशक्तावेव प्रतिष्ठितं सत् प्रतिप्राणविक्षेपमुदयव्ययक्रमेण परास्वभावा भगवती प्राणस्वरूपमाश्रित्य विमृशन्ती प्रतिप्राणस्पन्दमवधानवतो योगिनो जपमकृत्रिमं साधयति। अत्र जपसङ्ख्या
एकविंशत्सहस्राणि षट्शतानि दिवानिशम्।
जपो देव्याः समुद्दिष्टः सुलभो दुर्लभो जडैः॥
इति शैवोपनिषदि। शिवसूत्रेषु
कथा जपः।
इति। एवमेष वन्द्यचरणानामवधानवतामेव गोचरः — इति॥७८॥
Japaścāsya kīdṛśaḥ syāt — Ityāha
Bhuvanāvalīṁ samastāṁ tattvakramakalpanāmathākṣagaṇam|
Antarbodhe parivartayati ca yatso'sya japa uditaḥ||78||
Vakṣyamāṇena krameṇa yo viśvasya pratikṣaṇamabhedena parāhantāpratyavamarśaḥ so'yamasya japa udito'kṛtrimatvena kathitaḥ| Ko'sau — Ityāha bhuvanāvalīṁ samastāṁ ṣaṭtriṁśattattvasamūhāntarvartinīṁ catvāriṁśaduttaraśatadvayasaṅkhyātāṁ prākārapaṅktiṁ niḥśeṣāṁ tathā tattvakramakalpanāmiti tattvakramasya ātmavidyāśivākhyasya parikalpanāṁ paricchedamathākṣagaṇamityantarbahiṣkaraṇarūpamindriyasamūhaṁ ca — Iti antarbodhe madhyamaprāṇaśaktyakṣasūtrabhūtāyāṁ svasaṁvittau nādabindupravāhakrameṇa yatparivartayati araghaṭṭaghaṭīyantravatpratiprāṇavikṣepasṛṣṭisthitisaṁhārakrameṇa sarvametatsvasaṁvittau paribhramayati pratikṣaṇaṁ nādātmanā parāmṛśati — Iti yāvat| Sa eva pūrṇāhantāviśrāntilakṣaṇo'kṛtrimo'sya japaḥ| Ayamāśayaḥ — Japaḥ kila vācyarūpāyā devatāyā vācakasya mantrasyoccāraḥ sa cākṣamālayā prāṇaśaktivyāptikayākṣaparivartanakrameṇa saṅkhyeyaḥ| Paramādvayayoginastu svā prāṇaśaktistantubhūtā madhyamaprāṇe pravāhakrameṇa nadantī svarasoditā sarvākṣakroḍīkāreṇa sahajaivākṣamālocyate yataḥ sarvamidaṁ vācyaṁ ṣaṭtriṁśattattvātmakaṁ viśvaṁ prāṇaśaktāveva pratiṣṭhitaṁ sat pratiprāṇavikṣepamudayavyayakrameṇa parāsvabhāvā bhagavatī prāṇasvarūpamāśritya vimṛśantī pratiprāṇaspandamavadhānavato yogino japamakṛtrimaṁ sādhayati| Atra japasaṅkhyā
Ekaviṁśatsahasrāṇi ṣaṭśatāni divāniśam|
Japo devyāḥ samuddiṣṭaḥ sulabho durlabho jaḍaiḥ||
Iti śaivopaniṣadi| Śivasūtreṣu
Kathā japaḥ|
Iti| Evameṣa vandyacaraṇānāmavadhānavatāmeva gocaraḥ — Iti||78||
"És (ca) milyen (kīdṛśaḥ) az (syāt) ő (asya) Mantra recitálása (japaḥ... iti)?". (Abhinavagupta) azt mondta (āha):
(Az Én Ismerője --a nagy Yogī rábírja) a világok (bhuvana) teljes (samastām) sorát (āvalīm), a kategóriák (tattva) sorrendjének (krama) pontos osztályait (mik úgy ismertek, mint "ātma-vidyā-śiva") (kalpanām) és (atha) az Erők csoportjait (gaṇam), mik állnak Antaḥkaraṇa-ból --intellektus, egó és elme-- és Bahiṣkaraṇa-ból --a tapasztalás és cselekvés Erői-- (akṣa), hogy mozogjanak körbe-körbe (, mint szemei egy fűzérnek) (parivartayati ca yad) a belső Tudatosságban (antar-bodhe). Ez (saḥ), úgy mond (uditaḥ) az ő (asya) Mantra recitálása (japaḥ)||78||
Egy realizációja vagy tapasztalata (pratyavamarśaḥ) (annak,) hogy (yaḥ) az univerzum (viśvasya) a Legfőbb Én-tudatosság (parā-ahantā), teljes egységben (abhedena) minden pillanatban (pratikṣaṇam) a módszer által (krameṇa), amiről később fogunk beszélni (vakṣyamāṇena)…ez a bizonyos dolog (saḥ ayam) úgy mond (uditaḥ) az ő --az Én Ismerőjének-- (asya) "japa"-ja vagy Mantra recitálása (japaḥ), (és ez a "japa") deklaráltan (kathitaḥ) természetes (akṛtrimatvena).
Mi (kaḥ) ez (asau... iti)? (Abhinavagupta) azt mondta (āha): "bhuvanāvalīṁ samastām" --szó szerint a világok teljes sora-- (bhuvana-āvalīm samastām), azaz a burkok (prākāra) teljes (niḥśeṣām) sora (paṅktim), miknek becsült száma (saṅkhyātām) kétszánegyven (catvāriṁśat-uttara-śatadvaya), ami a harminchat (ṣaṭ-triṁśat) tattva vagy kategória (tattva) csoportjában (samūha) nyugszik (antar-vartinīm). Ezért (tathā), (Abhinavagupta hozzátette, hogy:) "tattvakramakalpanām" (tattva-krama-kalpanām iti), azaz a "parikalpanā" (parikalpanām) (vagy) pontos osztály (paricchedam), mi úgy ismert, mint (ākhyasya) "ātmavidyāśiva"-ja (ātma-vidyā-śiva) a "tattvakrama"-nak --szó szerint a tattva-k vagy kategóriák sorrendje -- (tattva-kramasya) --ātmatattva tartalmazza a kategóriákat 13-36-ig, a vidyātattva tartalmazza a kategóriákat 6-12-ig és végül a śivatattva tartalmazza a kategóriákat 1-5-ig--. (Ezután, Abhinavagupta beszélt az) "athākṣagaṇam"-ról (atha-akṣa-gaṇam), (ami azt jelenti:) "és (ca) az Indriya-k vagy Erők csoportja (samūham) --általában úgy van fordítva, mint "érzékek", bár ez nem teljesen pontos ebben a kontextusban--, mi áll (rūpam) 'Antaḥkaraṇa'-ból (antar... karaṇa) --a "belső" (pszichikai) szervek", mi áll intellektusból, egóból és elméből (tattva-k 14-16)--" (együtt a) 'Bahiṣkaraṇa'-val --a "külső szervek", mit alkotnak a Jñānendriya-k vagy a tapasztalás Erői és a Karmendriya-k vagy a cselekvés Erői (tattva-k 17-26-ig)--" (bahis-karaṇa... iti). (Majd, Abhinavagupta kifejti:) "antarbodhe" --szó szerint a belső Tudatosság-- (antar-bodhe), (más szavakkal, ) az egyén saját Tudatosságában (sva-saṁvittau), ami (bhūtāyām) egy fűzér (akṣasūtra) a "Prāṇaśakti" (prāṇa-śakti) közepén (madhyama), mi a Nāda és Bindu --isteni Hang és Fény-- (nāda-bindu) egy szüntelen folyásának (pravāha) formájában (krameṇa) jelenik meg. (Ezt követően, Abhinavagupta azt mondta:) "parivartayati ca yat" --szó szerint ő rábírja (azt,) mi (azaz mindazt, ami az imént kifejtésre kerül, vagyis a világok teljes soránt, a kategóriák sorrendjének pontos osztályait, mik úgy ismertek, mint "ātma-vidyā-śiva" , együtt az intellektussal, egóval, elmével, a tapasztalás Erőivel és a cselekvés Erőivel), hogy mozogjanak körbe-körbe (, mint szemek egy fűzérek)-- (yad parivartayati), azaz ő mindezt körforgásra bírja (sarvam etad... paribhramayati) saját Tudatosságában (sva-saṁvittau), az által, hogy követi a megnyilvánulás (sṛṣṭi), fenntartás (sthiti) (és) feloldódás (saṁhāra) sorrendjét (krameṇa), az életenergia minden egyes (prati) fel és le irányuló mozdulatában (vikṣepa) (a Suṣumnā csatorna mentén, ami a gerincoszlopban helyezkedik el) (prāṇa), mintha (az egy) (vat) vízkerék (lenne, mi vizet) (ghaṭīyantra) emel ki egy kútból (araghaṭṭa). (És) ő éberré válik --tapasztalja-- (parāmṛśati) (e teljes folyamatot) minden pillanatban (prati-kṣaṇam) a Nāda --isteni Hang-- formájában (nāda-ātmanā). Ez a (versszak) jelentése (iti yāvat).
Ez (saḥ) bizonyosan (eva) az ő (asya) Mantra recitálása (japaḥ), ami természetes (akṛtrimaḥ) (és) jellege (lakṣaṇaḥ) a Teljes és Tökéletes (pūrṇa) Én-tudatosságon való megnyugvás (viśrānti).
Ez (ayam) a jelentése (a versszaknak tehát) (āśayaḥ): Japa --szó szerint Mantra recitálása-- (japaḥ) valójában (kila) a Mantra (mantrasya) kiejtése (uccāraḥ), (és a Mantra az), ami jelzi (vācakasya) az istenséget (devatāyāḥ), minek természete (rūpāyāḥ) jelezve van (vācya). Eme (japa) (saḥ ca) úgy tekintendő (saṅkhyeyaḥ), mint egy fokozatos (krameṇa) körforgása (parivartana) a szemeknek (akṣa), (mit szimbolizál) a "Prāṇaśakti" áthatása (vyāptikayā) (fel és le mozogva a Suṣumnā-n keresztül a gerincoszlopban) (prāṇa-śakti) -ami egy fűzér formáját ölti (akṣa-mālayā)-.
(Szintén), a Yogī (yoginaḥ) eme bizonyos (svā) "Prāṇaśakti"-ja maga (prāṇa-śaktiḥ), (telve) a legfőbb (parama) nem-dualitással (advaya... tu), úgymond (ucyate) egy természetes (sahajā eva) fűzér (akṣa-mālā), (lévén) Ő (olyan, mint) (bhūtā) egy fonál (tantu), ami az Én (sva) ízéből (rasa) tárul fel (uditā) és a középső csatornában -- Suṣumnā-- (madhyama-prāṇe), egy folyamatos áramlás (pravāha) formájában (krameṇa) hangzik (nadantī), átölelvén (kroḍī-kāreṇa) minden (sarva) "akṣa-t" --Erők, miket alkot az Antaḥkaraṇa (intellektus, egó és elme), valamint a Bahiṣkaraṇa (a tapasztalás és cselekvés Erői)-- (akṣa). Mivel (yatas) ez (idam) az egész (sarvam) univerzum (viśvam) harminchat (ṣaṭ-triṁśat) kategóriából (tattva) áll (ātmakam) (és) lévén "vācya" vagy jelzett (vācyam), csupán (eva) a (sat) "Prāṇaśakti"-ban (prāṇaśaktau) van megalapozva (pratiṣṭhitam). Minden egyes (prati) mozzanata (vikṣepam) az életenergiának (prāṇa), mi megjelenik és eltűnik --felfelé és lefelé-- (udaya-vyaya-krameṇa) a Legfőbb Úrnő --Śakti, az Istennő-- (parā-svabhāvā bhagavatī), (aki, ) felölti (āśritya) a "prāṇa" vagy életenergia (prāṇa) természetét (sva-rūpam) --ezért az Ő neve "Prāṇaśakti"--, tudatosan (vimṛśantī) hozza létre (sādhayati) a természetes (akṛtrimam) "japa"-t vagy Mantra recitálást (japam) a figyelmes Yogī esetében (avadhānavataḥ yoginaḥ), az (ő) "prāṇa"-jának vagy életenergiájának (prāṇa) minden (prati) mozzanatában (spandam).
Ezzel a (témakörrel) kapcsolatosan (atra), a Mantra recitálásának (japa) száma (saṅkhyā) (meg lett határozva) a Vijñānabhairava-ban --mi úgy is ismert, mint Śiva Titkos Doktrínája-- (śaiva-upaniṣadi):
"Éjjel-nappal (divāniśam) (ez a létező recitálja) 21.600 (alkalommal) (ekaviṁśatsahasrāṇi ṣaṭśatāni). Az Úrnő (devyāḥ) recitációja (japaḥ) úgymond (samuddiṣṭaḥ) nagyon könnyű (sulabhaḥ) (a bölcs számára, de) nehéz (durlabhaḥ) annak, ki nem az (jaḍaiḥ... iti)"||
(És) a Śivasūtra-kban (śivasūtreṣu) (olvasható:)
(Az Ő) beszéde (kathā) (egy Mantra vagy ima) recitálása (japaḥ... iti).
Így (evam), ez (eṣaḥ) a köre vagy terepe (gocaraḥ) a figyelmes (Yogī-k) cselekedetének (avadhānavatām eva), kiknek lába (caraṇānām) a legnagyobb tiszteletre méltó (vandya... iti)||78||
Jelenleg még kifejtések nélkül
További Információ
Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.
Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.
| Vissza Stanzák 71-74 |  |
Folytatás Stanzák 79-82 |