| Töltsd le és telepítsd a nélkülözhetetlen betűtípusokat(s) Hogy megtekinthesd a Szanszkritot annak teljes fényében Olvass Transzliteráció (2) (magyar) hogy teljes mértékben átlásd a transzliterációs rendszert |
Abhinavagupta - Paramārthasāra (Paramarthasara) Stanzák 16-19 - Nem-duális kashmiri Shaivizmus
Normál fordítás
|
Bevezetés
A Paramārthasāra folytatódik további négy stanzával. Ez az ötödik stanza-csoport, ami a teljes szöveget alkotó 105 stanzából négyet fed le.
Természetesen, mellékelem az eredeti stanzákat, amiket Yogarāja kommentál. Valamint írni fogok elég sok megjegyzést, hogy az átlagos olvasó számára is annyira érthetővé tegyem a könyvet, amennyire csak lehetséges.
Yogarāja Szanszkritja sötétzöld színnel jelenik meg, míg Abhinavagupta eredeti stanzái sötétvörösek. Emellett, a transzliteráción belül, az eredeti stanzák barnák, Yogarāja kommentárja viszont fekete. A fordításban szintén, Abhinavagupta eredeti stanzái, vagyis a Paramārthasāra zöld és fekete betűkkel szerepelnek, míg Yogarāja kommentárja tartalmaz fekete és vörös szavakat is.
Olvasd a Paramārthasāra-t és tapasztald meg a Legfőbb Ānanda-t vagy Isteni Gyönyört, kedves Śiva.
Fontos: Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) hasonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.
16. Stanza
वक्ष्यमाणे च प्राधानिके सुखादिरूपे भिन्ने भोग्ये यद्भोक्तृरूपं पुंस्तत्त्वं तत्स्वरूपमाह
मायापरिग्रहवशाद्बोधो मलिनः पुमान् पशुर्भवति।
कालकलानियतिवशाद्रागाविद्यावशेन सम्बद्धः॥१६॥
मायास्वीकारपारतन्त्र्यात्सर्वज्ञत्वसर्वकर्तृत्वमयोऽपि बोधः सर्वज्ञत्वादिगुणापहस्तनेनाख्यातिरूपमाणवं मलमापन्नो येन घटाकाशवत्पूर्णस्वरूपाच्चिदाकाशादवच्छेद्य परिमितीकृतः सन् तदेव पुंस्तत्त्वमुच्यते। अतो मायायाः पाल्यः पाश्यश्च — इति पशुराणवमायीयकार्ममलस्वभावानां पाशानां भाजनम्। अन्यच्च कालकला इति वक्ष्यमाणस्वरूपैः कालादिभिरोतप्रोततया सम्यग्बद्धो दृब्धः — इत्येवं तत्त्वषट्कवेष्टितं पुंस्तत्त्वम्॥१६॥
Vakṣyamāṇe ca prādhānike sukhādirūpe bhinne bhogye yadbhoktṛrūpaṁ puṁstattvaṁ tatsvarūpamāha
Māyāparigrahavaśādbodho malinaḥ pumān paśurbhavati|
Kālakalāniyativaśādrāgāvidyāvaśena sambaddhaḥ||16||
Māyāsvīkārapāratantryātsarvajñatvasarvakartṛtvamayo'pi bodhaḥ sarvajñatvādiguṇāpahastanenākhyātirūpamāṇavaṁ malamāpanno yena ghaṭākāśavatpūrṇasvarūpāccidākāśādavacchedya parimitīkṛtaḥ san tadeva puṁstattvamucyate| Ato māyāyāḥ pālyaḥ pāśyaśca — Iti paśurāṇavamāyīyakārmamalasvabhāvānāṁ pāśānāṁ bhājanam| Anyacca kālakalā iti vakṣyamāṇasvarūpaiḥ kālādibhirotaprotatayā samyagbaddho dṛbdhaḥ — Ityevaṁ tattvaṣaṭkaveṣṭitaṁ puṁstattvam||16||
És (ca) (a következő versszak által, Abhinavagupta) beszél (āha) a tattva vagy kategória (tattvam) természetéről (sva-rūpam) (, mely úgy ismert, mint) Puruṣa --12. tattva-- (puṁs-tattvam tad), ami (yad) egy (rūpam) élvezője (bhoktṛ) a Prakṛti --13. tattva-- (prādhānike) (névre hallgató kategóriának), amiről később fogunk értekezni (vakṣyamāṇe). (A Prakṛti így) egy objektum, amit (a Puruṣa) élvez (bhogye) (és) minek formája (rūpe) az öröm (sukha), stb. (ādi) (ami tapasztalt) a dualitásban (bhinne):
Māyā (māyā) uralkodása és irányítása (parigraha) miatt (vaśāt), a Bodha vagy Tiszta Tudatosság --Az Úr Śiva-- (bodhaḥ), Puruṣa-vá --12. kategória-- (pumān) válik (bhavati), azaz korlátolt individuummá --szó szerint egy állat-- (paśuḥ), felruházva Mala-kkal vagy Tisztátalanságokkal (malinaḥ), (s ennek eredményeképpen) teljesen kötötté lesz (sambaddhaḥ) (az öt Kañcuka vagy Burok) által (vaśāt... vaśena) (, melyek úgy ismertek, mint) Kāla (kāla), Kalā (kalā), Niyati (niyati), Rāga (rāga) (és) Avidyā --mely általában Vidyā -ként ismert-- (avidyā)||16||
A Māyā (által létrehozott) (māyā) erőteljes függőség miatt (svīkāra-pāratantryāt), a Bodha vagy Tiszta Tudatosság --az Úr Śiva-- (bodhaḥ), bár (api) telve van (mayaḥ) mindentudással (sarvajñatva) (és) mindenhatósággal (sarvakartṛtva), felölti (āpannaḥ) az Āṇavamala-t (āṇavam malam), melynek formája (rūpam) a primordiális tudatlanság (akhyāti), a mindentudás (sarvajñatva), stb. (ādi) jellemzőjének (guṇa) csökkentésén keresztül (apahastanena). Ennek eredményképpen (yena), elkülönülve (avacchedya) a Tudatosság (cit) Terétől (ākāśāt), minek esszenciája (svarūpāt) Teljes (pūrṇa) -,mint (vat) a tér (ākāśa) egy kannában (ghaṭa) -, (eme Bodha) korlátolttá válik (parimitīkṛtaḥ san). Az --a korlátolt Bodha-- (tad eva) úgy mond (ucyate) a tattva vagy kategória (tattvam), (minek neve) Puruṣa (puṁs).
A paśu (vagy) korlátolt létező (paśuḥ) az, aki uralva --vagy tartva-- van (pālyaḥ) és (ca) kötött (pāśyaḥ) eme Māyā által (atas māyāyāḥ... iti). (Következésképpen,) ő egy fogadója (bhājanam) a hurkoknak (pāśānām), miknek természete (sva-bhāvānām) a Mala-k vagy tisztátalanságok (mala) (,melyek úgy ismertek, mint Āṇava (āṇava), Māyīya (māyīya) (és) Kārma (kārma).
Továbbá (anyat ca), (Abhinavagupta, az alapján, hogy említette a) "kālakalā"-t (,stb.) (kāla-kalā iti), (kijelenti, hogy egy ilyen korlátolt létező) teljességel (samyak) kötött (baddhaḥ) (vagy) béklyózott (dṛbdhaḥ) -mintha le lenne varrva hosszában és keresztben is (ota-protatayā)- Kāla, stb. által (kāla-ādibhiḥ), minek természete később kifejtésre kerül (vakṣyamāṇa-svarūpaiḥ). Így (iti evam), a Puruṣa (puṁs) kategória --12. tattva-- (tattvam) be van fedve (veṣṭitam) a kategóriák (tattva) egy hatos csoportjával (ṣaṭka) ||16||
Jelenleg még megjegyzések nélkül
17. Stanza
कालादीनां तत्त्वानां चैतद्वेष्टनक्रमेण स्वरूपमाह
अधुनैव किञ्चिदेवेदमेव सर्वात्मनैव जानामि।
मायासहितं कञ्चुकषट्कमणोरन्तरङ्गमिदमुक्तम्॥१७॥
इत्थं स्वतन्त्रोऽपि बोधः स्वमायया यथाणुत्वं प्राप्तस्तथैव तदीये ज्ञानक्रियाशक्ती सञ्कुचितेऽस्य पशुरूपस्य विद्याकल इत्युच्येते। यथा राज्ञा अपहृतसर्वस्वस्यानुकम्पया जीवनार्थं किञ्चिद्धनं स्तोकं दीयते तथैवाणुत्वमापन्नस्य बोधस्यापहृतसर्वज्ञत्वादेः किञ्चित्कर्तृतापरमार्थं ज्ञत्वमुपोद्बल्यते — इति ज्ञत्वस्यैव प्राधान्यात्कालादीनां जानातिना अन्वयो दर्शितः। इदं कञ्चुकषट्कमुक्तरूपया मायया युक्तमणोराणवमलापहस्तितसर्वज्ञत्वादेः पुंसः स्वरूपाच्छादकम् स्वर्णस्य कालिकेवान्तरङ्गं निजं कथितम्। किंरूपम् — इत्याह अधुनेत्यादि। अधुनैव जानामीति सोऽणुर्वर्तमानतया इदं प्राग् मया ज्ञातं जानामि ज्ञास्यामि — इत्येवमपि कृतं करोमि करिष्ये वा — इति ज्ञानक्रियास्वरूपेण भावानपि तथा कलयन् अवच्छिनत्ति च — इत्येषोऽस्य कालः। तथा किञ्चिदेवेत्यवच्छिन्नमेव करोति सर्वं कर्तुं नालम् घटमात्रकरणाय प्रभवति न पटादौ — इत्येतदस्याणोः कलातत्त्वम्। इदमेवेति नियतात्कारणान्नियतं कार्यं यदर्थयते यथा वह्नेरेव धूमोऽअश्वमेधादिकर्मण एव स्वर्गादिफलम् न सर्वस्मात् — इत्येवं नियमेन स्वसङ्कल्पकृतकर्मप्रबन्धसमुत्थपुण्यापुण्यैरात्मा नियम्यते येन तदस्य नियतितत्त्वम्। तथा सर्वात्मनेति येयमपूर्णम्मन्यता सर्वं ममेदमुपयुज्यते भूयासं मा कदाचिन्न भूवम् — इत्येतत्पशो रागतत्त्वम्। बुद्धिधर्मो यो रागः स एकत्र कुत्रापि कान्तालक्षणेऽर्थेऽन्यदपोह्य अत्र मे राग इत्यभिष्वङ्गमात्रं न सर्वाकाङ्क्षामयस्य रागतत्त्वस्य समानः। तथा जानामीति किञ्चिदेव पुरोवर्ति घटादिकं न पुनर् दूरव्यवहितं वस्तु — इति विद्यातत्त्वम्। शुद्धविद्यापेक्षया कारिकायामविद्येति कथितं न पुनर्वेदनाभावात्। मायासहितं भेदप्रथायुक्तमेतत् कञ्चुकषट्कं पशोः — इति॥१७॥
Kālādīnāṁ tattvānāṁ caitadveṣṭanakrameṇa svarūpamāha
Adhunaiva kiñcidevedameva sarvātmanaiva jānāmi|
Māyāsahitaṁ kañcukaṣaṭkamaṇorantaraṅgamidamuktam||17||
Itthaṁ svatantro'pi bodhaḥ svamāyayā yathāṇutvaṁ prāptastathaiva tadīye jñānakriyāśaktī sañkucite'sya paśurūpasya vidyākala ityucyete| Yathā rājñā apahṛtasarvasvasyānukampayā jīvanārthaṁ kiñciddhanaṁ stokaṁ dīyate tathaivāṇutvamāpannasya bodhasyāpahṛtasarvajñatvādeḥ kiñcitkartṛtāparamārthaṁ jñatvamupodbalyate — Iti jñatvasyaiva prādhānyātkālādīnāṁ jānātinā anvayo darśitaḥ| Idaṁ kañcukaṣaṭkamuktarūpayā māyayā yuktamaṇorāṇavamalāpahastitasarvajñatvādeḥ puṁsaḥ svarūpācchādakam svarṇasya kālikevāntaraṅgaṁ nijaṁ kathitam| Kiṁrūpam — Ityāha adhunetyādi| Adhunaiva jānāmīti so'ṇurvartamānatayā idaṁ prāg mayā jñātaṁ jānāmi jñāsyāmi — Ityevamapi kṛtaṁ karomi kariṣye vā — Iti jñānakriyāsvarūpeṇa bhāvānapi tathā kalayan avacchinatti ca — Ityeṣo'sya kālaḥ| Tathā kiñcidevetyavacchinnameva karoti sarvaṁ kartuṁ nālam ghaṭamātrakaraṇāya prabhavati na paṭādau — Ityetadasyāṇoḥ kalātattvam| Idameveti niyatātkāraṇānniyataṁ kāryaṁ yadarthayate yathā vahnereva dhūmo'aśvamedhādikarmaṇa eva svargādiphalam na sarvasmāt — Ityevaṁ niyamena svasaṅkalpakṛtakarmaprabandhasamutthapuṇyāpuṇyairātmā niyamyate yena tadasya niyatitattvam| Tathā sarvātmaneti yeyamapūrṇammanyatā sarvaṁ mamedamupayujyate bhūyāsaṁ mā kadācinna bhūvam — Ityetatpaśo rāgatattvam| Buddhidharmo yo rāgaḥ sa ekatra kutrāpi kāntālakṣaṇe'rthe'nyadapohya atra me rāga ityabhiṣvaṅgamātraṁ na sarvākāṅkṣāmayasya rāgatattvasya samānaḥ| Tathā jānāmīti kiñcideva purovarti ghaṭādikaṁ na punar dūravyavahitaṁ vastu — Iti vidyātattvam| Śuddhavidyāpekṣayā kārikāyāmavidyeti kathitaṁ na punarvedanābhāvāt| Māyāsahitaṁ bhedaprathāyuktametat kañcukaṣaṭkaṁ paśoḥ — Iti||17||
(Abhinavagupta) azt mondta (āha) (, hogy) az esszenciális természete (sva-rūpam) a tattva-knak vagy kategóriáknak (tattvānām) (, melyek neve) Kāla, stb. (kāla-ādīnām), valójában (ca) eme (etad) (Puruṣa vagy individuális én) elfedésének vagy befedésének fokozatos aktusával van összefüggésben (veṣṭana-krameṇa):
Ez (idam) úgy mond (uktam) az aṇu vagy korlátolt létező --Puruṣa-- (aṇoḥ) hat (ṣaṭkam) belső (antar-aṅgam) Burka (kañcuka): (Az öt sugallat) „most! (adhunā eva)”, „csak (eva) valami (kiñcid)”, „csak (eva) ez (idam)”, „teljesen!” (sarva-ātmanā eva), „én tudom (jānāmi)”, Māyā-val (māyā) együtt (sahitam)||17||
Ezen a módon (ittham), miképp (yathā) a Bodha vagy Tiszta Tudatosság --az Úr Śiva-- (bodhaḥ), bár (api) Szabad (svatantraḥ), felölti (prāptaḥ) a korlátolt létező állapotát --az "atom", melynek neve Puruṣa-- (aṇutvam), Saját Māyā-ja által (sva-māyayā), emellett (tathā eva), amikor az Ő (tadīye) Tudás és Cselekvés Erői (jñāna-kriyā-śaktī) korlátozásra kerülnek (sañkucite), azok --eme két Erő-- úgy mond (ucyete) a "Vidyā és Kalā" --8. és 7. tattva-k vagy kategóriák, ami az első két Kañcuka vagy Burok, amik felelősek-- eme (asya) korlátolt individuum (paśu-rūpasya) --korlátolt tudásáért és korlátolt cselekvőképességéért-- (vidyā-kale iti).
Miképp (yathā) valaki, akit egy király (rājñā) megfosztott minden vagyonától (apahṛta-sarvasvasya) (s majd) kapott (dīyate) könyörületből (anukampayā) (ezért) valamit (kiñcid), (más szavakkal, kapott) egy kis (stokam) pénzt (dhanam) a megélhetéséhez (jīvana-artham), úgy (tathā eva), amikor a Bodha vagy Tiszta Tudatosság --az Úr Śiva-- (bodhasya) belép (āpannasya) a korlátolt létező állapotába (aṇutvam), (az Ő) Mindentudása, stb. elkobzásra kerül (apahṛta-sarvajñatva-ādeḥ), Az --a Bodha-- kap (upodbalyate) egy limitált (kiñcid) cselekvői állapotot (kartṛtā) (és) tudást (jñatva), melynek jelentőssége igen apró --azaz nem a Legmagasabb Valósághoz vagy Végső Célhoz tartozik-- (aparama-artham) --azaz limitált tudást, mely alacsony rendű--. Így (iti), a (limitált) megismerő vagy tudó (jānātinā), a Kāla-val, stb. (kāla-ādīnām) való közeli kapcsolata (anvayaḥ) megmutatkozik (darśitaḥ) a (kondicionált vagy korlátolt) tudás (jñatvasya eva) fontossága miatt (prādhānyāt) (egy aṇu vagy a tudatosság parányisága, azaz egy limitált létező esetében).
Eme (idam) Kañcuka-k vagy Burkok (kañcuka-s) hatos csoportja (ṣaṭkam), felruházva (yuktam) Māyā-val (māyayā), minek formája vagy esszenciája (rūpayā) (már) említve volt (ukta), elfedi (ācchādakam) a Puruṣa --12. tattva vagy kategória-- (puṁsaḥ) esszenciális természetét (sva-rūpa), vagyis az aṇu-nak vagy limitált létezőnek (aṇoḥ), kinek Mindentudása stb. el lett kobozva (apahastita-sarvajñatva-ādeḥ), az Āṇavamala vagy primordiális Tisztátalanság miatt (āṇava-mala). Az --Kañcuka-k hatos csoportja--, úgy mond (kathitam) belső (antaraṅgam) (vagy) veleszületett (nijam), mint (iva) egy hiba --egy sötét folt-- (kālikā) az aranyban (svarṇasya).
"Mi ennek a természete (kiṁrūpam iti)?" (Abhinavagupta) azt mondta (āha)"most", stb. (adhunā iti-ādi).
Amikor a korlátolt létező (saḥ aṇuḥ) (kifejezi, hogy) "Én tudom (jānāmi) most (adhunā eva... iti)!" jelen időben (vartamānatayā), (akkor hallgatólagosan kijelenti, hogy) "Én tudtam (mayā jñātam) ezt (idam) korábban (prāk... iti)", "Én tudom (jānāmi) ezt (idam... iti) (most)" (és) "Én fogom tudni (jñāsyāmi) ezt (idam... iti) (a jövőben)". Hasonlóképpen (evam api), "Én tettem" --szó szerint megtettem-- (kṛtam... iti), "Én teszem (karomi... iti)" vagy (vā) "Én tenni fogom (kariṣye... iti)". (Mivel egy ilyen korlátolt létező vagy aṇu) "számolja (kalayan) és felosztja (avacchinatti) így (tathā) az állapotokat (bhāvān), a tudás és cselekvés (korlátolt) erőin keresztül (jñāna-kriyā-sva-rūpeṇa)", ez (eṣaḥ) az ő (asya) Kāla-ja --10. tattva vagy kategória, ami az "idő érzetéhez" kapcsolódik-- (kālaḥ).
Ezért (tathā), (amikor a korlátolt individuum kifejezi, hogy) "csak (eva) valami (kiñcid... iti)", ő létrehoz (karoti) valamit, ami különbözik (avacchinnam eva) (a Mindentől, de) nem képes (na alam) létrehozni (kartum) mindent (sarvam). (Például,) "ő képes (prabhavati) készíteni (karaṇāya) egy edényt (ghaṭa) csupán (mātra), (de) nem (na) képes egy ruhát, stb. (paṭa-ādau... iti)". Ez (etad) a Kalā (kalā) kategóriája vagy tattva-ja (tattvam) az aṇu-nak vagy limitált létezőnek (asya aṇoḥ) --7. tattva vagy kategória, mely a "limitált cselekvőképességhez tartozik"--.
(A kifejezés által, mint) "csak (eva) ez (idam... iti) " (Abhinavagupta jelzi, hogy a korlátolt létező) arra törekszik, hogy elérjen (arthayate) egy okozatot (kāryam), ami (yad) elhatárolt (niyatam) egy (ugyanolyan mértékben) elhatárolt októl (niyatāt kāraṇāt), mint (yathā) csak füst (dhūmaḥ) csak (eva) a tűzből (vahneḥ), a mennybe (menéshez tartozó) (svarga) gyümölcs (phalam), stb. (ādi) ami lóáldozat (aśva-medha), stb. (ādi) végrehajtásából származik (karmaṇaḥ) csupán (eva), (de) nem (na) minden (okból) (sarvasmāt). Így (iti evam), eredményképpen (yena), az ātmā vagy (limitált) létező (ātmā) változatlanul (niyamena) korlátolt (niyamyate) érdemek és vétségek által (puṇya-apuṇyaiḥ), amik feltárulnak (samuttha) (egy ilyen korlátolt létező) saját (sva) vágya (saṅkalpa) (által) véghezvitt (kṛta) cselekvések (karma) folyamatos sorozatából (prabandha). Ez (tad) az ő (asya) Niyati (niyati) kategóriája (tattvam) --a 11. tattva, mely a "limitált okozatisághoz"-hoz (azaz térhez) tartozik"--.
Hasonlóképpen (tathā), (a kifejezés) "teljesen" (által) (sarva-ātmanā iti), (Abhinavagupta jelzi, hogy) ez (iyam), ami (yā) az egyén, önmagát tökéletlennek vagy nem teljesnek való gondolásának állapota (manyatā-apūrṇam) (olyan sugallatokon keresztül, mint:) "Minden (sarvam-idam), ami igénybe vett vagy használt (upayujyate) általam (mama... iti)", "Hadd váljak én (ilyenné vagy olyanná) (bhūyāsam... iti)!", "Hadd ne váljak soha (ilyenné vagy olyanná)! (mā kadācid na bhūvam)". Ez (etad) a Rāga (rāga) kategória (tattvam) --9. tattva, ami-- egy korlátolt individuum (paśoḥ)--"tökéletlenségéhez" tartozik--.
(Mindenesetre,) a Rāga (kifejezés) (rāgaḥ), (amikor a "ragaszkodás vagy heves vágy jelentésével van használva",) az (saḥ), ami (yaḥ) a Buddhi --intellektus vagy 14. kategória vagy tattva-- (buddhi) természete (dharmaḥ). (Például:) Bármilyen helyen (ekatra kutra-api), miután el van utasítva egy másik (személy) --azaz egy másik udvarló-- (anyat apohya) egy objektum tekintetében (arthe), mely megjelenik (lakṣaṇe), mint egy imádott hölgy (kāntā), "Az én (me) heves vágyam (rāgaḥ) iránta (atra... iti)" csupán (mātram) intenzív ragaszkodás (abhiṣvaṅga), (de) ez nem ugyanaz, mint (samānaḥ) a Rāga kategória vagy tattva (rāga-tattvasya), (mert a Rāga kategória) --9. tattva-- mindenre irányuló (sarva) vágyból (ākāṅkṣā) áll (mayasya).
Ugyanígy (tathā), (a kifejezés által, mint) "Én tudom" (jānāmi iti) (Abhinavagupta jelzi, hogy egy korlátolt létező tud vagy ismer) csupán (eva) valamit (kiñcid), ami a szeme előtt van (purovarti), (mint egy) edény (ghaṭa), stb. (ādikam), de (punar) nem (na) egy olyan valóságot (vastu), ami messze van (dūra) (vagy) el van rejtve (vyavahitam). Ez a Vidyā (vidyā) kategória (tattvam)--a 8. tattva, ami a "korlátolt tudáshoz" tartozik--.
(Ez a kategória) úgy van említve (kathitam), mint "avidyā" (avidyā iti) az aforizmában (kārikāyām) (az 5. kategóriára, melynek neve) Śuddhavidyā (śuddha-vidyā) való tekintettel (apekṣayā) (, ami úgy volt megnevezve, mint "Vidyā" Abhinavagupta által a 14. aforizmában), és nem azért (na punar), mert (benne) a tudás hiánya van jelen (abhāvāt-vedana).
"A korlátolt létező (paśoḥ) eme Burkainak (kañcuka) hatos csoportja (ṣaṭkam) -Māyā-val együtt (māyā-sahitam)-, el van foglalva (yuktam) a dualitás --különbözőség-- (bheda... iti) terjesztésével (prathā)"||17||
Jelenleg még megjegyzések nélkül
18. Stanza
कथमेतस्य कञ्चुकषट्कस्याणुं प्रति अन्तरङ्गत्वम् — इत्याह
कम्बुकमिव तण्डुलकणविनिविष्टं भिन्नमप्यभिदा।
भजते तत्तु विशुद्धिं शिवमार्गौन्मुख्ययोगेन॥१८॥
वास्तवेन वृत्तेन भिन्नमपि कम्बुकं यथा अभिदा तण्डुलकणविनिविष्टमित्यभेदेन तण्डुलान्तश्चोतं भासते निपुणैरपि यत्नतः प्रक्षिप्यमाणं तण्डुलस्यान्तरङ्गत्वान्न पृथगवतिष्ठते तथैतन्मायादिकञ्चुकमणोस्तण्डुलस्थानीयस्यान्तरङ्गत्वात्कम्बुकस्थानीयं व्यतिरिक्तमप्यव्यतिरिक्ततया पूर्णसंवित्स्वरूपमाच्छाद्य स्थितम् — इति शेषः। एवमपि दुर्निवारं कथं तद् विलीयते — इत्याह भजत इत्यादि। तुर्विशेषे नान्योऽत्रोपायः। शिवस्य स्वात्ममहेश्वरस्य योऽसौ मार्गः परमाद्वयचिदानन्दैकघनोऽस्मि ममैवेदं विश्वं स्वशक्तिविजृम्भणमात्रमिति या स्वात्मस्वरूपविभूतिप्रत्यवमर्शरूपा सरणिस्तदौन्मुख्यं दार्ढ्येन तन्निभालनपरत्वं स एव योगः पूर्णरूपतयाणोः स्वात्मनि स्वस्वरूपत्वेन सम्बन्धस्तेन तदुक्तस्वरूपं कञ्चुकं विशेषेण शुद्धिं भजते स्वयमेव निःशेषेण विलयं सेवते। एतदुक्तं स्यात् — यदा परमेश्वरशक्तिपातविशुद्धहृदयः पशुर्भवति तदा अहमेव महेश्वर इति स्वात्मज्ञानाविर्भावात्स्वयमेव पशुत्वापादकं कञ्चुकावरणं विलीयते न पुनरत्र स्वात्मज्ञानं विहाय मायीयं किञ्चिन्नियतिशक्तिसमुत्थं कर्म प्रगल्भते — इति॥१८॥
Kathametasya kañcukaṣaṭkasyāṇuṁ prati antaraṅgatvam — Ityāha
Kambukamiva taṇḍulakaṇaviniviṣṭaṁ bhinnamapyabhidā|
Bhajate tattu viśuddhiṁ śivamārgaunmukhyayogena||18||
Vāstavena vṛttena bhinnamapi kambukaṁ yathā abhidā taṇḍulakaṇaviniviṣṭamityabhedena taṇḍulāntaścotaṁ bhāsate nipuṇairapi yatnataḥ prakṣipyamāṇaṁ taṇḍulasyāntaraṅgatvānna pṛthagavatiṣṭhate tathaitanmāyādikañcukamaṇostaṇḍulasthānīyasyāntaraṅgatvātkambukasthānīyaṁ vyatiriktamapyavyatiriktatayā pūrṇasaṁvitsvarūpamācchādya sthitam — Iti śeṣaḥ| Evamapi durnivāraṁ kathaṁ tad vilīyate — Ityāha bhajata ityādi| Turviśeṣe nānyo'tropāyaḥ| Śivasya svātmamaheśvarasya yo'sau mārgaḥ paramādvayacidānandaikaghano'smi mamaivedaṁ viśvaṁ svaśaktivijṛmbhaṇamātramiti yā svātmasvarūpavibhūtipratyavamarśarūpā saraṇistadaunmukhyaṁ dārḍhyena tannibhālanaparatvaṁ sa eva yogaḥ pūrṇarūpatayāṇoḥ svātmani svasvarūpatvena sambandhastena taduktasvarūpaṁ kañcukaṁ viśeṣeṇa śuddhiṁ bhajate svayameva niḥśeṣeṇa vilayaṁ sevate| Etaduktaṁ syāt — Yadā parameśvaraśaktipātaviśuddhahṛdayaḥ paśurbhavati tadā ahameva maheśvara iti svātmajñānāvirbhāvātsvayameva paśutvāpādakaṁ kañcukāvaraṇaṁ vilīyate na punaratra svātmajñānaṁ vihāya māyīyaṁ kiñcinniyatiśaktisamutthaṁ karma pragalbhate — Iti||18||
Hogyan lehet (katham), hogy amíg egy korlátolt létező jelen van (aṇum prati), eme (etasya) Burkok hatos csoportja (ṣaṭkasya-kañcuka) "belső" (antaraṅgatvam... iti)? (Abhinavagupta a következőket mondta erre a kérdésre) (āha):
(A Burkok hatos csoportja olyan,) mint (iva) a rizsszemen (taṇḍula-kaṇa) nyugvó (viniviṣṭam) korpa (kambukam), mely bár (api) elkülönül (magától a szemtől) (bhinnam), ám látszólag nem különbözik (attól) --szó szerint az elkülönülés hiányával teljes-- (abhidā). De (tu) az -- a Burkok hatos csoportja-- (tád) eléri (bhajate) az abszolút tisztaságot (viśuddhim) az Yoga-n vagy Egyesülésen keresztül (yogena), mely Śiva ösvénye (śiva-mārga) felé mutat (aunmukhya)||18||
Miképp (yathā), bár (api) a korpa (kambukam) valójában (vāstavena) elkülönülve (bhinnam) létezik (a rizsszemtől) (vṛttena), a rizsszemen (taṇḍula-kaṇa) nyugszik (viniviṣṭam) (, mintha az) nem volna különböző (attól) --szó szerint elkülönülés hiányával teljes-- (abhidā), vagyis az úgy jelenik meg (bhāsate) (, mintha az) védett volna (ūtam) a szemen (taṇḍula) belül (antar ca), (és,) mivel az belső (antaraṅgatvāt), a szem tekintetében (taṇḍulasya), az megmarad (avatiṣṭhate) nem (na) elkülönülve (pṛthak) (a szemtől) --azaz egyesülve vele-- akkor is (api), (ha egy ilyen korpa) eldobásra kerül --"összezúzás vagy őrlés" értelmében-- (prakṣipyamāṇam) hevesen (yatnataḥ), egy hozzáértő személy által (nipuṇaiḥ); még ekkor is (tathā), eme (etad) (hat-rétű) Kañcuka vagy Burok (kañcukam), mely Māyā-ból (māyā), stb. áll (ādi) -ami a korpát (kambuka) reprezentálja (sthānīya) - egy korlátolt individuumhoz tartozik (aṇoḥ) -ami a szemet (taṇḍula) reprezentálja (sthānīyasya) -, bár (api) az elkülönült (a korlátolt individuumtól valójában) (vyatiriktam), (mindenesetre) megmarad (sthitam), miután elfedte (ācchādya) a Teljes és Tökéletes (pūrṇa) esszenciális természetét (sva-rūpam) a Tiszta Tudatosságnak --az Úr Śiva-- (saṁvid), úgy, mint ami nincs elkülönülve (egy ilyen limitált individuumtól) --azaz mintha az egyesülve volna vele-- (avyatiriktatayā). (Miért?) Mert (eme hat-rétű Kañcuka vagy Burok) belső (a limitált individuum tekintetében) (antaraṅgatvāt). Ezt hozzá kell tenni (a versszakhoz, hogy a jelentést teljessé tegye) (iti śeṣaḥ).
Bár (api), (így) van (evam), "Hogyan lehetséges (katham), hogy ez a (hat-rétű Kañcuka vagy Burok) (tad) -amit igen nehéz elnyomni- (durnivāram) (végül) feloldódik (vilīyate... iti)?". (Abhinavagupta) azt mondta (āha): "Bhajate", stb. (bhajate iti-ādi) (a versszak második felében).
A "tu" kifejezés (a versszakban) --szó szerint de-- (tuḥ) a "speciális, különleges," értelemben van használva (viśeṣe), vagyis "nincs más (na anyaḥ) mód (upāyaḥ) ennek elérésére (atra) ". Ez (asau) a "mārga" (mārgaḥ) ami (yaḥ) Śiva-hoz tartozik (śivasya) -a Nagy Úrhoz (mahā īśvarasya), Aki az egyén saját (sva) Énje (ātma) - az ösvény (saraṇiḥ), aminek lényege (rūpā), az éberré válás --kapcsolatba kerülés-- (pratyavamarśa) az egyén saját (sva) Énje (ātma) esszenciális természete (sva-rūpa) Erejével és Hatalmasságával (vibhūti), ami (így foglalható össze) (yā): "Én a Tudatosság (cit) (és) Gyönyör (ānanda) összetett egysége (eka-ghanaḥ) vagyok (asmi), (telve) a legfőbb (parama) nem-dualitással (advaya), (és) ez (idam) az univerzum (viśvam) csupán (mātram) egy megnyilvánulása vagy megjelenése (vijṛmbhaṇa) Saját (sva-mama eva) Erőmnek (śakti... iti) ". (A kifejezés) "tadaunmukhya" (a versszakban) (tad-aunmukhyam) (jelzi, hogy) az állapotot, (mely) szilárdan irányul (dārḍhyena... paratvam) eme (állításon) való kontemplációra --azaz Śiva ösvényére, ami összegezve lett a fenti rövid, de fontos állítással-- (tad-nibhālana). Ez (saḥ eva) a Yoga (yogaḥ), (és) amikor az teljesen véghezvitt (pūrṇa-rūpatayā) egy limitált individuum vagy aṇu esetében (aṇoḥ), (egy ilyen Yoga jelez) egy kapcsolatot (sambandhaḥ) saját esszenciális természetével (sva-sva-rūpatvena), saját Énjében (sva-ātmani). Eme (teljesen tökélyre vitt Yoga) által (tena), a (hat-rétű) Kañcuka vagy Burok (kañcukam), minek természete (sva-rūpam) (már) említve lett (ukta), eléri (bhajate) az abszolút (viśeṣeṇa) tisztaságot (śuddhim), azaz teljesen feloldódik (niḥśeṣeṇa vilayam sevate) magától (svayam eva).
Ez (etad) az (syāt), ami el lett mondva (uktam): Amikor (yadā) a korlátolt individuum (paśuḥ) azzá válik (bhavati), kinek szíve (hṛdayaḥ) teljesen tiszta (viśuddha) az Erő (śakti) alászállása révén (pāta), (ami) a Legfőbb (parama) Úrtól származik (īśvara), akkor (tadā) az egyén saját (sva) Énje (ātma) Ismeretének (jñāna) megnyilvánulása (āvirbhāvāt) az "Én (vagyok) (aham) a Nagy (mahā) Úr (īśvaraḥ iti) valóban (eva... iti)" (formájában) miatt, a fátyol (āvaraṇam) (melynek neve) a (hat-rétű) Kañcuka vagy Burok (kañcuka), ami létrehozza (āpādakam) a paśu --szó szerint korlátolt individuum vagy állat-- állapotát (paśutva), feloldódik (vilīyate) magától (svayam eva). Bár (punar), amikor ő megtagadja --szó szerint megtagadta vagy miután megtagadta-- (vihāya) saját (sva) Énjének (ātma) Tudását (jñāna), semmilyen (na... kiñcid) mayikus --azaz Māyā-hoz tartozó-- (māyīyam) tett (karma), mely a Niyatiśakti-ból --az erő, mely létrehozza az elkülönülést a limitált létezők érzékszerveiben-- (niyati-śakti) tárul fel (samuttham), nem képes (pragalbhate) generálni eme (feloldódását a hat-rétű Kañcuka-nak vagy Buroknak) (atra)||18||
Jelenleg még megjegyzések nélkül
19. Stanza
एवंविधस्याणोर्भोक्तुश्च भोग्येन भाव्यम् — इति प्राधानिकं तत्त्वसर्गमाह
सुखदुःखमोहमात्रं निश्चयसङ्कल्पनाभिमानाच्च।
प्रकृतिरथान्तःकरणं बुद्धिमनोऽहङ्कृति क्रमशः॥१९॥
सत्त्वरजस्तमसां यत् सुखदुःखमोहात्मकं सामान्यं रूपम् — अङ्गाङ्गिभावो यत्र नोपलभ्यते — सा मूलकारणं प्रकृतिः। प्रकृतेरनन्तरं कार्यरूपमन्तःकरणमाह निश्चय इत्यादि। निश्चय इदमेतादृक् — इति सङ्कल्पनं मननमाभिमानो ममता — इति क्रमेण बुद्धि मनोऽहङ्कार इत्येवंरूपं त्रितयमन्तःकरणमङ्गाङ्गिभावेन गुणानां कार्यं भूतेन्द्रियाद्यपेक्षया च कारणम् — इति॥१९॥
Evaṁvidhasyāṇorbhoktuśca bhogyena bhāvyam — Iti prādhānikaṁ tattvasargamāha
Sukhaduḥkhamohamātraṁ niścayasaṅkalpanābhimānācca|
Prakṛtirathāntaḥkaraṇaṁ buddhimano'haṅkṛti kramaśaḥ||19||
Sattvarajastamasāṁ yat sukhaduḥkhamohātmakaṁ sāmānyaṁ rūpam — Aṅgāṅgibhāvo yatra nopalabhyate — Sā mūlakāraṇaṁ prakṛtiḥ| Prakṛteranantaraṁ kāryarūpamantaḥkaraṇamāha niścaya ityādi| Niścaya idametādṛk — Iti saṅkalpanaṁ mananamābhimāno mamatā — Iti krameṇa buddhi mano'haṅkāra ityevaṁrūpaṁ tritayamantaḥkaraṇamaṅgāṅgibhāvena guṇānāṁ kāryaṁ bhūtendriyādyapekṣayā ca kāraṇam — Iti||19||
És (ca) a (következő versszakban, Abhinavagupta) beszélt (āha) a tattva-k vagy kategóriák (tattvam) kiáradásáról (sargam), amik a Pradhāna-ból vagy Prakṛti-ből tárulnak fel (prādhānikam), " (amik) --azaz a Pradhāna vagy Prakṛti, együtt a kiárasztott tattva-ikkal-- úgy értelmezendők (bhāvyam), mint egy ilyen (evaṁvidhasya) korlátolt létező (aṇoḥ) -élvező (bhoktuḥ... iti) - (által) élvezet objektum (bhogyena)":
A Prakṛti (prakṛtiḥ) áll kizárólag (mātram) örömből (sukha), bánatból (duḥkha) (és) káprázatból (moha). És (ca) ezután (atha) (ebből a Prakṛti-ből) a belső (pszichikus) szervek (antaḥkaraṇam), amik a Buddhi --intellektus--, Manas --elme-- és Ahaṅkāra --egó--, (tárulnak fel) (buddhi-manas-ahaṅkṛti), meghatározott felfogásból --szó szerint szilárd vélemény--, a gondolkodás folyamatából --szó szerint vágy--, és az „enyém” --szó szerint egy hibás koncepció az egyén saját Énjével kapcsolatosan-- állapotából (niścaya-saṅkalpana-abhimānāt)||19||
Ez (sā) a Prakṛti (prakṛtiḥ), a gyökér-ok (mūla-kāraṇam), ami (yat) egy kiegyensúlyozott forma (sāmānyam rūpam), (mely) áll (ātmakam) örömből (sukha), bánatból (duḥkha) (és) káprázatból (moha), vagyis (áll) (a guṇa-kból vagy minőségekből, melyeknek neve) Sattva, Rajas és Tamas (sattva-rajas-tamasām). (Más szavakkal, a Prakṛti egy tattva vagy kategória) amiben (yatra) valami alárendelő --minek alárendelt részei vannak-- (aṅgi) (és) valami alárendelt (aṅga) állapota (bhāvaḥ), nem (na) tapasztalt (upalabhyate).
Rögtön ezután (anantaram) (, ahogy leírja a Prakṛti-t, mint ami csupán örömből, bánatból és káprázatból áll, Abhinavagupta) megemlítette (āha) a belső (pszichikus) szerveket (antaḥkaraṇam), mint ami a (rūpam) Prakṛti (prakṛteḥ) okozata (kārya), (amikor azt mondta) "niścaya" --meghatározott felfogás-- (niścayaḥ), stb. (iti-ādi)".
A niścaya vagy meghatározott felfogás (niścayaḥ) (jelzi a következőt:) "Ez (idam) ilyen (etādṛk... iti) ", saṅkalpana (saṅkalpanam) (a) "gondolkodás folyamata" (mananam... iti) (és) abhimāna (abhimānaḥ) (az) "'enyém' állapota" (mamatā... iti). (Ez a három dolog,) fokozatosan (krameṇa), (okot ad a) "Buddhi --intellektus-- (buddhi), Manas --elme-- (manas) (és) Ahaṅkāra --egó-- (ahaṅkāraḥ iti) (megjelenésére)". (Másrészt,) a belső (pszichikai) szervek (antaḥkaraṇam), ilyen hármasságból állva (evaṁrūpam-tritayam), (az) okozata (kāryam) a guṇa-knak vagy a Prakṛti minőségeinek (guṇānām) --Sattva, Rajas és Tamas--, amikor azok valami alárendelő --minek alárendelt részei vannak-- (aṅgi) (és) alárendelt (aṅga) állapotban vannak (bhāvena), és (ca) (másrészt, ez a bizonyos pszichikai szerv az) ok (kāraṇam) a Bhūta-k vagy durva elemek --tattva 32-35-ig-- (bhūta), Indriya-k vagy a tapasztalás és cselekvés erői --tattva 17-26-ig-- (indriya), stb. (ādi) tekintetében (apekṣayā) ||19||
Jelenleg még megjegyzések nélkül
További Információ
Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.
Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.
| Vissza Stanzák 12-15 |  |
Folytatás Stanzák 20-23 |