| Töltsd le és telepítsd a nélkülözhetetlen betűtípusokat(s) Hogy megtekinthesd a Szanszkritot annak teljes fényében Olvass Transzliteráció (2) (magyar) hogy teljes mértékben átlásd a transzliterációs rendszert |
Abhinavagupta - Paramārthasāra(Paramarthasara) Stanzák 100-105 - Nem-duális kashmiri Shaivizmus
Norm
|
ál fordítás
Bevezetés
A Paramārthasāra folytatódik további négy stanzával. Ez a huszonötödik stanza-csoport, ami a teljes szöveget alkotó 105 stanzából négyet fed le.
Természetesen, mellékelem az eredeti stanzákat, amiket Yogarāja kommentál. Valamint írni fogok elég sok megjegyzést, hogy az átlagos olvasó számára is annyira érthetővé tegyem a könyvet, amennyire csak lehetséges.
Yogarāja Szanszkritja sötétzöld színnel jelenik meg, míg Abhinavagupta eredeti stanzái sötétvörösek. Emellett, a transzliteráción belül, az eredeti stanzák barnák, Yogarāja kommentárja viszont fekete. A fordításban szintén, Abhinavagupta eredeti stanzái, vagyis a Paramārthasāra zöld és fekete betűkkel szerepelnek, míg Yogarāja kommentárja tartalmaz fekete és vörös szavakat is.
Olvasd a Paramārthasāra-t és tapasztald meg a Legfőbb Ānanda-t vagy Isteni Gyönyört, kedves Śiva.
Fontos: Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) ha sonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.
100-101. Stanzák
अथाभ्यस्यतोऽपि योगं योगिनो मनश्चाञ्चल्याद्विश्रान्तिमेकदेशेऽपि मनागप्यलभमानस्य योगं प्रति श्रद्धावतश्च पिण्डपातात्का गतिः स्यात् — इत्याह
परमार्थमार्गमेनं ह्यभ्यस्याप्राप्य योगमपि नाम।
सुरलोकभोगभागी मुदितमना मोदते सुचिरम्॥१००॥
विषयेषु सार्वभौमः सर्वजनैः पूज्यते यथा राजा।
भुवनेषु सर्वदैवैर्योगभ्रष्टस्तथा पूज्यः॥१०१॥
एनमिति शतशः प्रतिपादितं स्वात्मज्ञानसतत्त्वं पन्थानमभ्यस्य श्रद्धाभक्तिभ्यां सेवित्वापि चित्तदोषानवस्थानेन यथावद्योगलक्षणां विश्रान्तिं जन्ममध्येऽप्यनधिगतः सन् मृतश्चेत्तदा स योगभ्रष्टो ज्ञानयोगविषयप्ररूढश्रद्धाभक्तिप्रसादसामर्थ्येन देवलोकभोगभागी साह्लादचित्तः सुचिरं कालं हर्षं प्रयाति सुरैरपि भुवनेषु निजनिजस्थानेषु पूज्यो भवति। क इव — इत्याह सार्व इत्यादि। यथा सार्वभौमो राजा सप्तद्वीपेश्वरो राजा चक्रवर्ती विषयेषु नानामण्डलेषु सर्वजनैः पूज्यते समभ्यर्च्यते तथैवायं प्रक्षीणपुण्यापुण्यविषयः समुत्पन्नवैराग्यः पश्चिमजन्मा वन्द्योऽस्माकं यस्य स्वात्मनि जिज्ञासार्थं प्राग्जन्मन्युद्यमोऽभूत् — इति सुरैरपि स्तूयत इति यावत्॥१०१॥
Athābhyasyato'pi yogaṁ yogino manaścāñcalyādviśrāntimekadeśe'pi manāgapyalabhamānasya yogaṁ prati śraddhāvataśca piṇḍapātātkā gatiḥ syāt — Ityāha
Paramārthamārgamenaṁ hyabhyasyāprāpya yogamapi nāma|
Suralokabhogabhāgī muditamanā modate suciram||100||
Viṣayeṣu sārvabhaumaḥ sarvajanaiḥ pūjyate yathā rājā|
Bhuvaneṣu sarvadaivairyogabhraṣṭastathā pūjyaḥ||101||
Enamiti śataśaḥ pratipāditaṁ svātmajñānasatattvaṁ panthānamabhyasya śraddhābhaktibhyāṁ sevitvāpi cittadoṣānavasthānena yathāvadyogalakṣaṇāṁ viśrāntiṁ janmamadhye'pyanadhigataḥ san mṛtaścettadā sa yogabhraṣṭo jñānayogaviṣayaprarūḍhaśraddhābhaktiprasādasāmarthyena devalokabhogabhāgī sāhlādacittaḥ suciraṁ kālaṁ harṣaṁ prayāti surairapi bhuvaneṣu nijanijasthāneṣu pūjyo bhavati| Ka iva — Ityāha sārva ityādi| Yathā sārvabhaumo rājā saptadvīpeśvaro rājā cakravartī viṣayeṣu nānāmaṇḍaleṣu sarvajanaiḥ pūjyate samabhyarcyate tathaivāyaṁ prakṣīṇapuṇyāpuṇyaviṣayaḥ samutpannavairāgyaḥ paścimajanmā vandyo'smākaṁ yasya svātmani jijñāsārthaṁ prāgjanmanyudyamo'bhūt — Iti surairapi stūyata iti yāvat||101||
“Most (atha), annak, aki gyakorolta (abhyasyataḥ api) a Yoga-t (yogam), de még csak minimálisan sem ért el (manāk api alabhamānasya) egy megnyugvást (viśrāntim) valamelyik zónán --a kanda, köldök, stb. közül az egyiken-- (eka-deśe api) (egy ilyen) yogī (yoginaḥ) mentális instabilitása miatt (manas-cāñcalyāt), ám (and) (mindazonáltal) fel van ruházva hittel (śraddhāvataḥ) a Yoga-ban (yogam prati), mi (kim) lesz (syāt) (lelke számára) az út (gatiḥ), amint a teste elhull (piṇḍa-pātāt... iti) ?". (Abhinavagupta a következőket) mondta (āha) :
Még (api) miután valóban (hi) gyakorolta is (abhyasya) eme (enam) útját (mārgam) a Legmagasabb (parama) Valóságnak (artha), de (nāma) nem ért el (aprāpya) egy (megnyugvást, mit jellemez a megfelelő) egyesülés (saját Énjével) (yogam), (ő, az, ki kiesett a Yoga-ból,) részt vesz (bhāgī) az istenek (sura) világának (loka) élvezetében (bhoga), (és) elméje, telve vidámsággal (mudita-manā), ő boldog (modate) (ott) egy nagyon hoszzú időn át (suciram). Miképp (yathā) egy hatalmas (rājā) és univerzális uralkodó (sārvabhaumaḥ) imádott (pūjyate) minden ember által (sarva-janaiḥ) (saját) birodalmában (viṣayeṣu), úgy (tathā), az, aki kiesett a (bhraṣṭaḥ) Yoga-ból (yoga), imádott (pūjyaḥ) minden isten által (sarva-daivaiḥ) (azok mindegyik mennyei) világában (bhuvaneṣu) ||100-101||
"Abhyasya" (abhyasya) (vagy) még (api) miután gyakorolta is (sevitvā) hittel és odaadással (śraddhā-bhaktibhyām) eme (enam) útját (panthānam), melyet jellemez az egyén saját (sva) Énje (ātma) Ismeretének (jñāna) valódi természete (satattvam) -ami ki lett fejtve (pratipāditam) százszor (śataśaḥ) -, ha (ced) ő meghal (san mṛtaḥ), anélkül, hogy születése közben --életében-- (janma-madhye api) elnyerte (anadhigataḥ) egy megnyugvást (viśrāntim), mit jellemez (lakṣaṇām) egy megfelelő (yathāvat) egyesülés (saját Énjével) (yoga), az instabilitás (anavasthānena) (és) elméjében lévő (citta) tökéletlenség miatt (doṣa), akkor (tadā) ő (saḥ) az, aki kiesett (bhraṣṭaḥ) a Yoga-ból (yoga), (aki,) hitét és odaadását (śraddhā-bhakti) érintő tisztasága (prasāda) miatt (sāmarthyena) (mi) kifejlődött (prarūḍha) a Yoga (yoga) Tudásának (jñāna) terepén (viṣaya), részt vesz (bhāgī) az istenek (deva) világának (loka) élvezetében (bhoga), (és) elméje, telve vidámsággal (sāhlāda-cittaḥ), boldog (ott) (harṣam prayāti) egy nagyon hosszú (suciram) ideig (kālam). Őt (bhavati) imádják (pūjyaḥ) az istenek (suraiḥ api) a "bhuvana-kban" --szó szerint a világokban-- (bhuvaneṣu), azaz minden egyes saját régiójukban (nija-nija-sthāneṣu) .
"Hogyan (kaḥ iva iti) (kerül jutalmazásra ő ezekben a világokban) ?". (Abhinavagupta) azt mondta (āha) "sārva", stb. (sārva iti-ādi) .
"Miképp (yathā) egy hatalmas (rājā) (és) univerzális uralkodó (sārvabhaumaḥ) -vagyis egy király (rājā) (és) hatalmas uralkodó (cakravartī), aki ura (īśvaraḥ) a hét (sapta) szigetnek (dvīpa) - imádott (pūjyate) (és) nagy tiszteletnek örvend (samabhyarcyate) minden ember szemében (sarva-janaiḥ), (kik az ő) "viṣaya"-iban (viṣayeṣu) (vagy) különböző territóriumaiban (laknak) (nānā-maṇḍaleṣu), ugyanígy (tathā eva), ő (ayam) kinek aktivitása terepén vagy körében (viṣayaḥ) az erény (puṇy) (apuṇya) (és) bűn eltűnt (prakṣīṇa), kiben a lemondás (vairāgyaḥ) feltámadt (samutpanna), lévén utolsó születésében van (paścima-janmā), számunkra (asmākam) nagyon nagy tiszteletre méltó (vandyaḥ). (Miért? Mert) az ő esetében (yasya), az előző születésében (prāk-janmani) jelen volt (abhūt) egy folyamatos erőfeszítés (udyamaḥ) saját Énje (sva-ātmani) megismerésének vágya (jijñāsā) miatt (artham) ". Őt ilyen módon dicsőítik (iti... stūyate) az istenek (suraiḥ api). Ez a jelentés (iti yāvat) ||101||
Jelenleg még kifejtések nélkül
102. Stanza
तस्य लोकान्तरभोगाधिकारनिवृत्तेरनन्तरं किं स्यात् — इत्याह
महता कालेन पुनर्मानुष्यं प्राप्य योगमभ्यस्य।
प्राप्नोति दिव्यममृतं यस्मादावर्तते न पुनः॥१०२॥
देवलोकेषु यथानिर्दिष्टेषु भोगान्भुक्त्वातिदीर्घेण कालेन स योगभ्रष्टः संसारेऽस्मिन्मनुष्यभावमागत्य योगाभ्याससाधनयोग्यं शरीरमासाद्य प्राग्जन्मनि मनश्चाञ्चल्याद्यो योगो दुष्प्रापोऽभूत्तमेव योगं प्राग्जातभक्तिश्रद्धाप्ररूढयोगवासनासंस्कारप्रबोधमनायासेन प्राप्य समभ्यस्य च देहान्ते दिव्यममृतं परतत्त्वस्वरूपमुपलभते परस्वरूपतादार्ढ्यं गच्छति — इति यावत्। अत एव तस्मात्पुनरावर्तनं तस्य न स्यात् — इति। एवं महति कल्याणे स्वात्मज्ञानविषये मनागपि प्रत्यवमर्शः संसारसरणाय न भवति। यदुक्तं श्रीगीतासु
नेहाभिक्रमनाशोऽस्ति प्रत्यवायो न विद्यते।
स्वल्पमप्यस्य धर्मस्य त्रायते महतो भयात्॥
इति। तथा
अयतिः श्रद्धयोपेतो योगाच्चलितमानसः।
अप्राप्य योगसंसिद्धिम्...॥
इत्यादिप्रश्नादारभ्य
अनेकजन्मसंसिद्धस्ततो याति परां गतिम्॥
इत्युत्तरपर्यन्तो ग्रन्थो मुनिना प्रतिपादितोऽपि स्मर्तव्यः — इति॥१०२॥
Tasya lokāntarabhogādhikāranivṛtteranantaraṁ kiṁ syāt — Ityāha
Mahatā kālena punarmānuṣyaṁ prāpya yogamabhyasya|
Prāpnoti divyamamṛtaṁ yasmādāvartate na punaḥ||102||
Devalokeṣu yathānirdiṣṭeṣu bhogānbhuktvātidīrgheṇa kālena sa yogabhraṣṭaḥ saṁsāre'sminmanuṣyabhāvamāgatya yogābhyāsasādhanayogyaṁ śarīramāsādya prāgjanmani manaścāñcalyādyo yogo duṣprāpo'bhūttameva yogaṁ prāgjātabhaktiśraddhāprarūḍhayogavāsanāsaṁskāraprabodhamanāyāsena prāpya samabhyasya ca dehānte divyamamṛtaṁ paratattvasvarūpamupalabhate parasvarūpatādārḍhyaṁ gacchati — Iti yāvat| Ata eva tasmātpunarāvartanaṁ tasya na syāt — Iti| Evaṁ mahati kalyāṇe svātmajñānaviṣaye manāgapi pratyavamarśaḥ saṁsārasaraṇāya na bhavati| Yaduktaṁ śrīgītāsu
Nehābhikramanāśo'sti pratyavāyo na vidyate|
Svalpamapyasya dharmasya trāyate mahato bhayāt||
Iti| Tathā
Ayatiḥ śraddhayopeto yogāccalitamānasaḥ|
Aprāpya yogasaṁsiddhim...||
Ityādipraśnādārabhya
Anekajanmasaṁsiddhastato yāti parāṁ gatim||
Ityuttaraparyanto grantho muninā pratipādito'pi smartavyaḥ — Iti||102||
Más (antara) világokban (loka) való élvezetei (bhoga) jogának (adhikāra) megszűnésével (tasya-nivṛtteḥ), mi (kim) történik (syāt) vele (tasya) közvetlenül azután (anantaram) ? (Abhinavagupta) azt mondta (āha), hogy (iti) :
Élve egy nagyon hosszú idő után (mahatā kālena) (azokban a mennyei világokban, az, ki kiesett a Yoga-ból,) újra (punar) elérvén (prāpya) az emberi állapotot (mānuṣyam), gyakorolja (abhyasya) a Yoga-t (yogam) (és) eléri (prāpnoti) az isteni (divyam) Nektárját (amṛtam) a Halhatatlanságnak, amiből (yasmāt) soha többé nem tér vissza (āvartate na-punar) ||102||
Miután az istenek világában (deva-lokeṣu) tapasztalta (bhuktvā) az élvezeteket (bhogān) egy nagyon hosszú ideig (ati-dīrgheṇa kālena), mint ahogy azok --az ilyen világok-- le lettek írva (yathā-nirdiṣṭeṣu), az, aki kiesett a Yoga-ból (saḥ yoga-bhraṣṭaḥ), megérkezik (újra) (āgatya) az emberi (manuṣya) kondícióba (bhāvam) ebben a Saṁsāra-ban --Transzmigráció telve nyomorúsággal-- (saṁsāre asmin) (és) elér (āsādya) egy fizikai testet (śarīram) ami alkalmas (yogyam) (és) hatékony (sādhana) a Yoga (yoga) gyakorlására (abhyāsa) ... egy Yoga vagy egyesülés a Legfőbb Énnel (yogaḥ), ami (yaḥ) az (ő) korábbi életében (prāk-janmani) elérhetetlen (duṣprāpaḥ) volt (abhūt) (számára) elméje (manas) instabilitása miatt (cāñcalyāt). Miután könnyedén eléri (anāyāsena prāpya) és (ca) gyakorolja (samabhyasya) eme (tam) Yoga-t (yogam) --azaz egy feltámadása (prabodham) a yogikus (yoga), felhalmozódott benyomásoknak (saṁskāra) (és) tendenciáknak (vāsanā), mik kifejlődtek (prarūḍha) az (ő) hite (śraddhā) és odaadása (bhakti) által előző életében (prāk-jāta) -, amikor fizikai testének vége elérkezik (deha-ante), elnyeri (upalabhate) az isteni (divyam) Halhatatlanság Nektárját (amṛtam), minek esszenciális természete (sva-rūpam) a Legfőbb (para) Princípium (tattva). (Más szavakkal, ) ő eléri a bizonyosságot (dārḍhyaṁ gacchati), amint a Legmagasabb Természet ismertté válik (para-svarūpatā). Ez a jelentés (iti yāvat) .
Ezen bizonyos okból kifolyólag (atas eva), nincs (na syāt) visszatérés (āvartanam) újra (punar) ebből az (Állapotból) (tasmāt) az ő esetében (tasya).
Így (evam), még (api) egy mininális (manāk) éberség is (pratyavamarśaḥ) (eme) Nagy Jószerencséről (mahati kalyāṇe), minek aktivitási köre (viṣaye) az egyén saját (sva) Énjének (ātma) Tudása (jñāna), (ha jelen van, már) nem vezet más helyre való vándorláshoz (saraṇāya na bhavati) a Saṁsāra-ban --Transzmigráció telve nyomorúsággal-- (saṁsāra) .
Ahogy (yad) ki lett mondva (uktam), a tiszteletreméltó Bhagavadgītā (śrī-gītāsu) :
"Itt, (azaz a Yoga által leírt intelligenciában) (iha), nincs sem (na... asti) sikertelen erőfeszítés (abhikrama-nāśaḥ), sem (na vidyate) csökkenés vagy homályosulás (pratyavāyaḥ). Még (api) egy nagyon kis mennyisége (su-alpam) is eme (asya) dharma-nak (dharmasya) megvéd (téged) (trāyate) egy nagy (mahataḥ) veszélytől (bhayāt... iti)".
Hasonlóképpen (tathā), (szintén a Bhagavadgītā-ban:)
"(Bár) felruházva (upetaḥ) hittel (śraddhayā), aki nem tesz erőfeszítést megfelelő módon (ayatiḥ) (és) kinek elméje (mānasaḥ) elkülönül (calita) a Yoga-tól (yogāt), nem ért el (aprāpya) teljes tökéletességet és sikert (saṁsiddhim) a Yoga-ban (yoga)...".
Stb. (iti-ādi). (És) kezdve (ārabhya) a kérdéssel (praśnāt) (amit Arjuna tett fel az előzőleg idézett versszak végén --VI.37--: "óh Kṛṣṇa, milyen úton megy ő? --azaz milyen állapotot fog ő elérni a halál után?-- "és szintén megkérdezi újra a következő versszakban --VI.38--: "Óh nagy karú, kiesvén mindkettőből, támasz nélkül, teljesen becsapva és káprázatban Brahma útján --az úton amit Brahma-hoz vezet--, nem enyészik el, mint egy felhő?"), a szöveg (granthaḥ), tovább terjed (paryantaḥ) a (végső) válaszig (, amit az Úr Kṛṣṇa ad) (uttara) (a VI.45:-ben:)
"(A yogī, aki szorgalmasan törekszik, aki megtisztult a bűnöktől és ki) elérte a teljes tökéletességet (saṁsiddhaḥ) számos (aneka) születés (janma) (után), elnyeri (yāti) következésképpen (tatas) a legmagasabb (parām) állapotot --azaz Felszabadulást-- (gatim... iti)".
amire --vagyis a szövegre a VI.37-től VI.45-ig-- (mi) szintén ki lett fejtve (pratipāditaḥ api) a Bölcs --Abhinavagupta az ő Bhagavadgītā kommentárjában, minek neve Gītārthasaṅgraha... de ebben a kommentárban, mivel az egy másik verzióból származik --a kashmíriból--, a szöveg VI.39-től VI.47-ig tart és számos további módosítás található benne-- (muninā), által, (mindenkinek) emlékeznie kell (smartavyaḥ... iti) !||102||
Jelenleg még kifejtések nélkül
103. Stanza
एवमनेन ज्ञानयोगक्रमेण जन्तोर्मनागपि स्पृष्टस्य सत इयान्विभूत्यतिशयो यः प्रवक्तुं न पार्यते तस्मात्सर्वात्मना विवेकार्द्रहृदयैर्जननमरणनिवृत्तौ सावधानैर्भाव्यम् — इति निरूपयति
तस्मात्सन्मार्गेऽस्मिन्निरतो यः कश्चिदेति स शिवत्वम्।
इति मत्वा परमार्थे यथातथापि प्रयतनीयम्॥१०३॥
यत एवं स्वात्मप्रत्यवमर्शाभ्यासः प्रतिपादितक्रमवशादुत्तमफललाभस्तस्मादेतस्मिन्सुशोभने मार्गे प्रकृष्टमुक्तिप्रापके पथि यः कश्चिन्निरत इत्यधिकारिनियमाभावः प्रदर्शितः। यः कश्चिज्जनो जननमरणव्याध्यादिक्लेशशतपरिपीडितो निरतो विवेकबुद्ध्या निःशेषेण रतस्तत्रैव श्रद्दधानो भूत्वा निमग्नः स जन्तुरचिराल्लघुनैव कालेन शिवत्वमेति सकलसांसारिकक्लेशानवधूय परश्रेयोरूपदशामेकेनैव जन्मना प्राप्नोति। यथा शिवधर्मोत्तरे शास्त्रे
इहैकभविको मोक्ष एष तावत्परीक्ष्यताम्।
अनेकभविका मुक्तिर्भवतां केन वार्यते॥
इति। इति मत्वैवं विमृश्य तस्मिन् परमार्थे यथातथा येन तेनापि प्रकारेण प्रयतनीयं प्रकर्षेण समुद्यमः कार्यः। प्रधाने यत्नः फलवानिति कृत्वात्रार्थे मनागप्यवलेपो न विधेयो येन योगाभ्यासेन स्वात्मप्ररूढिश्चेत्समुत्पन्ना सिद्धं नः समीहितं न चेद्दिव्यलोकान्तरप्राप्तिः। ततोऽपि प्रत्यावृत्तस्य प्राक्समभ्यस्तयोगवासनाप्रबोधबलेन पुनरपि योगसम्बन्धः — इति श्रेयोमार्गपरिशीलनान्न विरुद्धं किञ्चित्कर्तुः समापतति — इति परमपुरुषार्थसाधनायां मनागप्यवलेपो न कार्यः — इति शिवम्॥१०३॥
Evamanena jñānayogakrameṇa jantormanāgapi spṛṣṭasya sata iyānvibhūtyatiśayo yaḥ pravaktuṁ na pāryate tasmātsarvātmanā vivekārdrahṛdayairjananamaraṇanivṛttau sāvadhānairbhāvyam — Iti nirūpayati
Tasmātsanmārge'sminnirato yaḥ kaścideti sa śivatvam|
Iti matvā paramārthe yathātathāpi prayatanīyam||103||
Yata evaṁ svātmapratyavamarśābhyāsaḥ pratipāditakramavaśāduttamaphalalābhastasmādetasminsuśobhane mārge prakṛṣṭamuktiprāpake pathi yaḥ kaścinnirata ityadhikāriniyamābhāvaḥ pradarśitaḥ| Yaḥ kaścijjano jananamaraṇavyādhyādikleśaśataparipīḍito nirato vivekabuddhyā niḥśeṣeṇa ratastatraiva śraddadhāno bhūtvā nimagnaḥ sa janturacirāllaghunaiva kālena śivatvameti sakalasāṁsārikakleśānavadhūya paraśreyorūpadaśāmekenaiva janmanā prāpnoti| Yathā śivadharmottare śāstre
Ihaikabhaviko mokṣa eṣa tāvatparīkṣyatām|
Anekabhavikā muktirbhavatāṁ kena vāryate||
Iti| Iti matvaivaṁ vimṛśya tasmin paramārthe yathātathā yena tenāpi prakāreṇa prayatanīyaṁ prakarṣeṇa samudyamaḥ kāryaḥ| Pradhāne yatnaḥ phalavāniti kṛtvātrārthe manāgapyavalepo na vidheyo yena yogābhyāsena svātmaprarūḍhiścetsamutpannā siddhaṁ naḥ samīhitaṁ na ceddivyalokāntaraprāptiḥ| Tato'pi pratyāvṛttasya prāksamabhyastayogavāsanāprabodhabalena punarapi yogasambandhaḥ — Iti śreyomārgapariśīlanānna viruddhaṁ kiñcitkartuḥ samāpatati — Iti paramapuruṣārthasādhanāyāṁ manāgapyavalepo na kāryaḥ — Iti śivam||103||
Így (evam), a korlátolt létező --szó szerint rovar-- számára (jantoḥ), akit csak kicsit is megérintett (manāk api spṛṣṭasya sataḥ) eme módszer (anena... krameṇa), (melynek neve) a Tudás (jñāna) Yoga-ja (yoga), olyan erőteljes felsőbbrendűség van jelen (iyān vibhūti-atiśayaḥ), amiről beszélni nem lehet (na pāryate-pravaktum). Ezért (tasmāt) azokank, kiknek szíve (hṛdayaiḥ) telve van érzésekkel (ārdra) (és) megkülönböztetéssel (viveka), figyelmesnek (bhāvyam) és fókuszáltnak kell lenniük (sa-avadhānaiḥ), teljes lényükkel (sarva-ātmanā), a születés (janana) (és) halála (maraṇa) feloldódásakor (nivṛttau). Ez az, amit (Abhinavagupta) állít (iti nirūpayati) (a következő versszakban) :
Ezért (tasmāt), bárki (yaḥ kaścid), aki teljesen elhivatott (nirataḥ) eme (asmin) csodálatos út iránt (sat-mārge), Śiva-vá válik (eti saḥ śivatvam). Így gondolkodván (iti matvā), egy hatalmas erőfeszítést kell intenzíven végrehajtani (prayatanīyam) bármilyen (lehetséges) módon (yathā-tathā api), a Legmagasabb Valóság vagy Legfőbb Cél eléréséért (parama-arthe) ||103||
Mivel (yatas) az egyén saját (sva) Énjére (ātma) való éberség (pratyavamarśa) --azaz felismerés-- praxisa (abhyāsaḥ) ilyen módon (evam), a módszer (krama) által (vaśāt), mi (már) kifejtésre került (pratipādita), (elvezet) a Legmagasabb (uttama) Gyümölcs (phala) eléréséhez (lābhaḥ), ezért (tasmāt), "bárki, aki (yaḥ kaścid) teljesen elhivatott (nirataḥ iti) " eme (etasmin) (suśobhane) út iránt (mārge) --azaz (ebbe az) irányba (pathi), ami egy Legfőbb (prakṛṣṭa) Felszabadulást (mukti) segít elő (prāpake) -- (képes elérni az említett Legfőbb Gyümölcsöt. A "bárki, aki teljesen elhivatott...",) kifejezés által, a követelmények--szó szerint előírások az "adhikārin"-nak levéshez vagy valakinek aki alkalmas arra, hogy spirituális tudást szerezzen-- (adhikāri-niyama) hiánya (abhāvaḥ) (tisztán) jelezve van (pradarśitaḥ) .
Bármilyen személy (yaḥ kaścid janaḥ), szenvedjen (paripīḍitaḥ) ő száz és száz (śata) zavartól (kleśa), mint születés (janana), halál (maraṇa), betegségek (vyādhi), stb. (ādi), aki "nirata" (nirataḥ) (vagy) "teljes mértékben (niḥśeṣeṇa) eltökélt (rataḥ) " egy megkülönböztetéssel (teljes) (viveka) intellektussal (buddhyā), azaz miután (egy ilyen személy), (nagy) hittel (śraddadhānaḥ) elmerültté (nimagnaḥ) válik (bhūtvā), abban --az említett útban-- (tatra eva), (akkor) a korlátolt létező (saḥ jantuḥ) eléri Śiva Állapotát (śivatvam eti) hamar (acirāt), rövid időn belül (laghunā eva kālena). (Összességében,) lerázván (avadhūya) a Saṁsāra --nyomorral teli Transzmigráció-- (sāṁsārika) minden (sakala) zavarát (kleśān), ő eléri (prāpnoti) az Állapotot (daśām), minek természete (rūpa) a Legemelkedettebb (para) Adomány (śreyas) egy születésben (ekena eva janmanā) .
Ahogy (yathā) (az deklarálva lett) a szövegben (śāstre), (melynek neve) Śivadharmottarapurāṇa (śivadharmottare) :
"(Legyen) eme (eṣaḥ) Felszabadulás (mokṣaḥ) valóban (tāvat) itt --ebben a világban-- (iha) keresve (parīkṣyatām), egyetlen születésben (eka-bhavikaḥ) ! Az élőlények esetében (bhavatām), hogyan --azaz milyen módon?-- (kena) állítja meg (vāryate) a Felszabadulás (muktiḥ) a többi születést (aneka-bhavikā)?".
(Az utolsó kifejezés a 103. versszakban, azaz) "Iti matvā paramārthe yathātathāpi prayatanīyam" (iti matvā... parama-arthe yathā-tathā... api... prayatanīyam) (azt jelenti:) Elmélkedve vagy reflektálva (vimṛśya) ilyen módon (evam), egy nagy erőfeszítést (samudyamaḥ) kell intenzíven megtenni (prakarṣeṇa... kāryaḥ), bármilyen (lehetséges) módon (yena tena... prakāreṇa), Annak elérése érdekében (tasmin) .
Az a gondolat, hogy (iti kṛtvā) " (Bármilyen) erőfeszítés (yatnaḥ) a Legfontosabb Dolog elérése érdekében (pradhāne), eredményt hoz (phalavān) ", büszkeséget (avalepaḥ) eme Céllal (atra arthe) kapcsolatban még csak kicsit sem (manāk api... na) mutat (vidheyaḥ). Eredményképpen (yena), ha (ced) a Yoga (yoga) praxisa által (abhyāsena), az egyén saját (sva) Énjének (ātma) feltárulása (prarūḍhiḥ) történik meg (samutpannā), (akkor) a vágyunk (naḥ-samīhitam) teljesült (siddham). (És) ha (ced) nem így van, (akkor) --olyan okokból kifolyólag, amik már eleve teljesen ki lettek fejtve-- (na), akkor más (antara) isteni (divya) világokba (loka) való érkezik történik meg (prāptiḥ). Az után --vagyis az ilyen mennyei világokban való élet elhagyása után-- (tatas api), annak a személynek az esetében, aki visszatért (az emberi kondícióba) (pratyāvṛttasya), újra jelen van a kapcsolat (punar api... sambandhaḥ) a Yoga-val (yoga), a korábban (prāk) gyakorolt (samabhyasta) Yoga-hoz tartozó (yoga) felhalmozódott tendenciák (vāsanā) feltámadásának (prabodha) ereje okán (balena). Így (iti), (mivel) nincs ellentét (na viruddham kiñcid) egy ágens --a spirituális aspiráns-- (kartuḥ) számára (samāpatati), az (ő), (Legmagasabb) Jóhoz vezető (śreyas) úttal (mārga) (kapcsolatos) szüntelen törekvése miatt (pariśīlanāt), (úgy,) amikor a Legfőbb Célja az emberi létezésnek eléretik (parama-puruṣa-artha-sādhanāyām), büszkeség (avalepaḥ) még (api) csak minimálisan (manāk) sem (na) a (végső) eredmény (kāryaḥ). Jöjjön jólét (mindenki) számára (iti śivam) !||103||
Jelenleg még kifejtések nélkül
104. Stanza
एवं शास्त्रकारः शेषभट्टारकोक्तं परमार्थसारोपदेशं शिवाद्वयशासनक्रमेण युक्त्यनुभवागमसनाथं प्रतिपाद्य स्वात्मनः परितोषमात्रार्थितया स्वाभिधानप्रदर्शनपूर्वकमयमेवोपदेशः परपुरुषार्थसाधनोपाय इति निरूपयन्ग्रन्थार्थोपसंहारमाह
इदमभिनवगुप्तोदितसङ्क्षेपं ध्यायतः परं ब्रह्म।
अचिरादेव शिवत्वं निजहृदयावेशमभ्येति॥१०४॥
इदं प्रथमानं वितत्य प्रतिपादितं यत् परं प्रकृष्टं ब्रह्म बृंहकत्वात्परिपूर्णानन्दमयं स्वात्मस्वरूपं ध्यायतोऽनायासेन स्वात्मनि प्रत्यवमृशतो जनस्याचिरात्शीघ्रमेव न तु पुनर्बहूनां जन्मनामन्ते — इति। तदेवंविधस्य ब्रह्मभूतस्य शिवत्वमभ्येति निःश्रेयसप्राप्तिः सम्भवति। कथं निजहृदयावेशं कृत्वा निजं हृदयं परामर्शस्थानमाविश्य। कीदृशं तद्ब्रह्म कीर्तनीयनाम्ना अभिनवगुप्तेनोदितः प्रकाशितः सङ्क्षेपस्तात्पर्यं यत्र तदेवंविधम्। अत्र च नामव्याजेनेदमप्युक्तं स्याद्यथा — अभिनवो योऽन्यैरदृष्टः परब्रह्मरहस्यातिशयो गुप्तश्चावच्छन्न इवाभूत्स एवंविध उदितः प्रकाशितः सङ्क्षेपो यत्र तदेवंविधं ब्रह्म —इति। एवमावेदयता दुर्लभतोपदेशस्य प्रतिपादिता स्यात्॥१०४॥
Evaṁ śāstrakāraḥ śeṣabhaṭṭārakoktaṁ paramārthasāropadeśaṁ śivādvayaśāsanakrameṇa yuktyanubhavāgamasanāthaṁ pratipādya svātmanaḥ paritoṣamātrārthitayā svābhidhānapradarśanapūrvakamayamevopadeśaḥ parapuruṣārthasādhanopāya iti nirūpayangranthārthopasaṁhāramāha
Idamabhinavaguptoditasaṅkṣepaṁ dhyāyataḥ paraṁ brahma|
Acirādeva śivatvaṁ nijahṛdayāveśamabhyeti||104||
Idaṁ prathamānaṁ vitatya pratipāditaṁ yat paraṁ prakṛṣṭaṁ brahma bṛṁhakatvātparipūrṇānandamayaṁ svātmasvarūpaṁ dhyāyato'nāyāsena svātmani pratyavamṛśato janasyācirātśīghrameva na tu punarbahūnāṁ janmanāmante — Iti| Tadevaṁvidhasya brahmabhūtasya śivatvamabhyeti niḥśreyasaprāptiḥ sambhavati| Kathaṁ nijahṛdayāveśaṁ kṛtvā nijaṁ hṛdayaṁ parāmarśasthānamāviśya| Kīdṛśaṁ tadbrahma kīrtanīyanāmnā abhinavaguptenoditaḥ prakāśitaḥ saṅkṣepastātparyaṁ yatra tadevaṁvidham| Atra ca nāmavyājenedamapyuktaṁ syādyathā — Abhinavo yo'nyairadṛṣṭaḥ parabrahmarahasyātiśayo guptaścāvacchanna ivābhūtsa evaṁvidha uditaḥ prakāśitaḥ saṅkṣepo yatra tadevaṁvidhaṁ brahma —Iti| Evamāvedayatā durlabhatopadeśasya pratipāditā syāt||104||
Így (eva), a szöveg szerzője --Abhinavagupta-- (śāstra-kāraḥ), miután kifejtette (pratipādya) a tanítást (upadeśam) (amit tartalmaz) a Paramārthasāra (parama-artha-sāra), mit a legnagyobb tiszteletreméltó (bhaṭṭāraka) Śeṣa --ki Ādiśeṣa vagy Ādhāra néven is ismert-- (śeṣa), mondott el (uktam) (,de) felvértezve (sanātham) érveléssel (yukti), tapasztalattal (anubhava) (és) kinyilvánított szövegekkel (āgama), Śiva (śiva) nem-duális (advaya) doktrínájában (śāsana) (kikötött) módszereknek megfelelően (krameṇa), (és) miután (pūrvakam) kinyilvánította (pradarśana) saját (sva) nevét (abhidhāna), egyetlen vággyal (mātra-arthitayā), hogy saját Énjében (sva-ātmanaḥ) ragyogjon (paritoṣa), s annak megszilárdításával (nirūpayan), hogy "ez (ayam eva) a tanítás (upadeśaḥ) a módszer (upāyaḥ), mely egyenesen az emberi létezés Legfőbb Céljához (para-puruṣa-artha... iti) vezet (sādhana) ", feltárja (āha) a befejezést, valamint egy összegzését (upasaṁhāram) a könyv jelentésének (grantha-artha), (a következő versszak által:)
Annak esetében, aki meditál (dhyāyataḥ) eme (idam) Legfőbb (param) Brahma-n (brahma), kiben egy kezdeti kifejtése (az Ő természetének) (saṅkṣepam) fel lett tárva (udita) Abhinavagupta által (abhinavagupta) (a tiszteletreméltó Paramārthasāra formájában), Śiva Állapota (śivatvam) hamar (acirāt eva) behatol (āveśam abhyeti) az ő (nija) szívébe (hṛdaya) ||104||
(A jelentése annak, hogy (Idam) ... (dhyāyataḥ) paraṁ (brahma) | Acirāt" (param... acirāt) (a következő:) Azon személy esetében, aki meditál (dhyāyataḥ... janasya) ezen az Kimagasló (prakṛṣṭam) Brahma-n (brahma) - (A Legfőbb Énen, kinek neve "Brahma"), miel Ő hoz létre (minden) növekedést és fejlődést (bṛṁhakatvāt) -, aki (yad) más (eleve) kifejtésre került (pratipāditam), miután hosszasan (prathamānam) leírtuk (vitatya), lévén (svarūpam) ő saját (sva) Énje (ātma), telve (mayam) a Tökéletes (paripūrṇa) Gyönyörrel (ānanda), ő --azaz egy ilyen személy-- könnyedén éberré válik (anāyāsena... pratyavamṛśataḥ) saját Énjéről (sva-ātmani) hamar (acirāt), azaz gyorsan (śīghram eva) és nem (na tu punar) számos születés (bahūnām janmanām... iti) végén (ante) .
Śiva eme Állapota (tad-śivatvam) -a kiválóbb (niḥśreyasa) siker (prāptiḥ) - "abhyeti" --szó szerint jön (abhyeti) -- (vagy) eretik el (sambhavati) egy ilyen (személy) számára (evaṁvidhasya), aki Brahma-vá (brahma) válik (bhūtasya) .
Hogyan (katham) ? Létrehozván (kṛtvā) a behatolást (āveśam) a "nija-hṛdaya"-ba (nija-hṛdaya). (Más szavakkal,) behatolván (āviśya) az ő saját (nija) szívébe (hṛdaya) (vagy) helyre (sthānam), ahol jelen lehet a "parāmarśa" --vagyis ahol az Én mentálisan megragadható, ahol Ő realizálható-- (parāmarśa) .
Milyen ez a Brahma (kīdṛśam tad brahma) ? (Ő) Az --szó szerint Ő olyan, Aki-- (tad evaṁvidham), ahol/akiben (yatra) egy "saṅkṣepa" (saṅkṣepaḥ) (kezdeti) kifejtés (tātparyam) (az Ő természetéről) feltárult (uditaḥ) (vagy) kinyilváníttatott (prakāśitaḥ) Abhinavagupta által (abhinavaguptena), kinek neve híres (kīrtanīya-nāmnā) (a tiszteletreméltó Paramārthasāra formájában) .
Ennek fényében (atra ca), a név (nāma) módja által (vyājena), eme (Kimagasló Brahma) (idam) szintén (api) le lett (syāt) írva (uktam), mint (yathā) : "abhinava" és "gupta" (abhinavaḥ... guptaḥ ca), vagyis az, aki (yaḥ) a legtitkosabb (rahasya-atiśayaḥ) (természete) a Legfőbb (para) Brahma-nak (brahma), s mások (anyaiḥ) nem látják (adṛṣṭaḥ) (és) ki (abhūt) elfedett (avacchannaḥ), úgymond (iva). Brahma (brahma) (így nem más, mint) Az, --szó szerint Olyan-- (tad evaṁvidham) akiben (yatra) egy ilyen (saḥ evaṁvidhaḥ) "saṅkṣepa" --kezdei kifejtés-- (saṅkṣepaḥ) (az Ő természetéről) feltárult (uditaḥ) (vagy) kinyilatkoztatott (prakāśitaḥ... iti) .
Ilyen módon (evam), hiánya és ritkasága (durlabhatā) a tanításnak (upadeśasya) (szintén hallgatólagosan) kifejtésre került (syāt-pratipāditā) az által, aki azt ismetté teszi --Abhinavagupta által-- (āvedayatā) ||104||
Jelenleg még kifejtések nélkül
105. Stanza
ग्रन्थपरिमाणं निरूपयन्नस्मिन्प्रकरणे कर्तृत्वमाह
आर्याशतेन तदिदं सङ्क्षिप्तं शास्त्रसारमतिगूढम्।
अभिनवगुप्तेन मया शिवचरणस्मरणदीप्तेन॥१०५॥
इदं शास्त्रसारं बहूनां ग्रन्थानां यत्प्रकृष्टं सतत्त्वं तन्मया सङ्क्षिप्तं ग्रन्थसहस्रैरप्युपपादयितुमशक्यं तदेव लघुना वृत्तशतपरिमाणेन स्वीकृत्योक्तम् — इत्यनेन प्रतिभाकौशलमुक्तं भवेत्। कीदृशेण मया शिवचरणस्मरणदीप्तेन इति। शिवस्य परश्रेयःस्वभावस्य स्वात्मस्थस्य चिदानन्दैकमूर्तेर्यानि चरणानि चिद्रश्मयस्तेषां स्मरणं शब्दादिविषयग्रहणकाले निभालनं प्रतिक्षणं स्वानुभवाप्रमोषस्तेन दीप्तः पराहन्ताचमत्कारभास्वरोऽत एव कीर्तनीयाभिधानेन। अन्यथा कथं देहाद्यात्ममानिनोऽज्ञातस्वात्ममहेश्वरसतत्त्वस्येयति महार्थोपदेशेऽस्य कर्तृताधिकारित्वमुपपद्यते यतो यो यत्स्वभावः स तत्स्वभावं विवेक्तुं प्रगल्भते — इत्युपदेष्टुः समाविष्टमहेश्वरस्वभावोऽनेन वाक्येनोक्तः स्यात् — इति शिवम्॥१०५॥
Granthaparimāṇaṁ nirūpayannasminprakaraṇe kartṛtvamāha
Āryāśatena tadidaṁ saṅkṣiptaṁ śāstrasāramatigūḍham|
Abhinavaguptena mayā śivacaraṇasmaraṇadīptena||105||
Idaṁ śāstrasāraṁ bahūnāṁ granthānāṁ yatprakṛṣṭaṁ satattvaṁ tanmayā saṅkṣiptaṁ granthasahasrairapyupapādayitumaśakyaṁ tadeva laghunā vṛttaśataparimāṇena svīkṛtyoktam — Ityanena pratibhākauśalamuktaṁ bhavet| Kīdṛśeṇa mayā śivacaraṇasmaraṇadīptena iti| Śivasya paraśreyaḥsvabhāvasya svātmasthasya cidānandaikamūrteryāni caraṇāni cidraśmayasteṣāṁ smaraṇaṁ śabdādiviṣayagrahaṇakāle nibhālanaṁ pratikṣaṇaṁ svānubhavāpramoṣastena dīptaḥ parāhantācamatkārabhāsvaro'ta eva kīrtanīyābhidhānena| Anyathā kathaṁ dehādyātmamānino'jñātasvātmamaheśvarasatattvasyeyati mahārthopadeśe'sya kartṛtādhikāritvamupapadyate yato yo yatsvabhāvaḥ sa tatsvabhāvaṁ vivektuṁ pragalbhate — Ityupadeṣṭuḥ samāviṣṭamaheśvarasvabhāvo'nena vākyenoktaḥ syāt — Iti śivam||105||
Miután kijelentette (nirūpayan) a könyv (grantha) nagyságát (parimāṇam), (Abhinavagupta) meghatározza (āha) a szerzőt (kartṛtvam), eme értekezéssel kapcsolatban (asmin prakaraṇe) :
Ez a bizonyos (tad idam) rendkívül titkos (ati-gūḍham) esszenciája (sāram) (minden) szövegnek (śāstra), összefoglalásra került (saṅkṣiptam) száz (versszakban) (śatena) Āryā versmértékben (āryā), én, Abhinavagupta által (mayā-abhinavaguptena), ki Śiva lábára (śiva-caraṇa) való emlékezés (smaraṇa) által ragyog (dīptena) ||105||
Eme (idam) Esszenciája (sāram) (minden) szövegnek (śāstra), vagyis az (tad), ami (yad) a Legfőbb (prakṛṣṭam) Természete (satattvam) oly sok könyvnek (bahūnām granthānām), "mayā saṅkṣiptam" --szó szerint "összefoglaltatott én, (Abhinavagupta) által-- (mayā saṅkṣiptam). (Röviden, ) bár az nem (aśakyam) jeleníthető meg (upapādayitum) könyvek (grantha) ezrei által (sahasraiḥ), össze kellett foglalni (tad eva... svīkṛtya uktam) rövid értekezéseként (laghunā... parimāṇena) száz versszaknak (śata), mit versmérték szabályoz (vṛtta... iti). Eme (állítás) által (anena) (Abhinavagupta) intellektusának (pratibhā) hozzáértése (kauśalam) ki lett (bhavet) nyilvánítva (uktam) .
"Hogyan voltam képes ezt létrehozni? (kīdṛśeṇa mayā) " --mintha Abhinavagupta ezt a kérdést feltette volna-- (majd válaszolt:) "śivacaraṇasmaraṇadīptena" (śiva-caraṇa-smaraṇa-dīptena iti) .
(A "śivacaraṇasmaraṇadīptena" összetételben", "śivacaraṇa" azt jelenti) azok (yāni) a lábai (caraṇāni) --a Tudatosság (cit) Fényének sugarai (raśmayaḥ) -- Śiva-nak (śivasya), kinek esszenciális természete (sva-bhāvasya) a Legfőbb (para) Jó (śreyas), ki megmarad (sthasya), mint az egyén saját (sva) Énje (ātma) (és) kinek egyetlen (eka) formája (mūrteḥ) a Tudatosság (cit) (és) Gyönyör (ānanda). Emlékezés (smaraṇam) (Śiva lábára) (teṣām) az éberség (nibhālanam), ami nem ellopott (apramoṣaḥ) az egyén saját (sva) tapasztalatából (anubhava) egyetlen pillanatban (sem) (pratikṣaṇam), akkor (kāle), amikor objektumok (viṣaya), mint hang (śabda), stb. (ādi). tapasztalásra kerülnek. (grahaṇa) Az, aki "dīpta" (dīptaḥ), eme (Śiva lábára való emlékezés) által (tena), az az, aki ragyog (bhāsvaraḥ), mint a Tökéletes (parā) Én-tudatosság (ahantā) Fénye (camatkāra). Ez okból kifolyólag (atas eva), (a "śivacaraṇasmaraṇadīptena" kifejezés a versszakban, egy további meghatározása az "abhinavaguptena"-nak vagy) "az által, kinek neve híres" --azaz Abhinavagupta (kīrtanīya-abhidhānena) .
Különben (anyathā), hogyan lehetne (katham-upapadyate), kiterjedni még a Mahārtha iskola (mahārtha) tanításáig (iyati... upadeśe) is --azaz még belevenni a Trika nézőpontját is, ami Krama rendszerként is ismert--, itt egy szerzői (kartṛtā) jog (adhikāritvam) annak oldalán (asya), aki a fizikai testet (deha), stb. (ādi) gondolja (māninaḥ) önmagának (ātma) (és ebből kifolyólag) nem tudja, hogy a Nagy Úr (mahā-īśvara) természete (ajñāta... satattvasya) az saját (sva) Énje (ātma) ? --összességében, kizárólag az, aki nem tudatlan saját isteni esszenciájáról, bír a joggal, hogy szerzője legyen egy olyan monumentális munkának, mint a Paramārthasāra--. Mert (yatas) ő (saḥ), akinek (yaḥ) ez vagy az a természete birtokolt (yat-svabhāvaḥ) képes (kizárólag) (pragalbhate) értekezni (vivektum) arról (tad) (a típusú) természetről (svabhāvam) --röviden, egy személy nem képes értekezni egy olyan természetről, amivel kapcsolatban tudatlan--. Így (iti), eme kifejtett meghatározás által (anena vākyena), az esszenciális természete (svabhāvaḥ) a Mesternek --szó szerint "annak, aki a tanításokat adja", vagyis Abhinavagupta-- (upadeṣṭuḥ), úgy mond (uktaḥ) az (syāt), aki belépett (samāviṣṭa) a Nagy Úrba (mahā-īśvara) --vagyis Abhinavagupta esszenciális természete egy az Úr Śiva-val--. Jöjjön jólét (minden) létező számára (iti śivam) !||105||
Jelenleg még kifejtések nélkül
A szöveg vége
इति श्रीमहामाहेश्वराचार्याभिनवगुप्तविरचितः परमार्थसारः॥
श्रीमतः क्षेमराजस्य सद्गुर्वाम्नायशालिनः।
साक्षात्कृतमहेशस्य तस्यान्तेवासिना मया॥१॥
श्रीवितस्तापुरीधाम्ना विरक्तेन तपस्विना।
विवृतिर्योगनाम्नेयं पूर्णाद्वयमयी कृता॥२॥
सम्पूर्णेयं परमार्थसारसङ्ग्रहविवृतिः कृतिस्तत्रभवत्परममाहेश्वरश्रीराजानकयोगराजस्य॥
Iti śrīmahāmāheśvarācāryābhinavaguptaviracitaḥ paramārthasāraḥ||
Śrīmataḥ kṣemarājasya sadgurvāmnāyaśālinaḥ|
Sākṣātkṛtamaheśasya tasyāntevāsinā mayā||1||
Śrīvitastāpurīdhāmnā viraktena tapasvinā|
Vivṛtiryoganāmneyaṁ pūrṇādvayamayī kṛtā||2||
Sampūrṇeyaṁ paramārthasārasaṅgrahavivṛtiḥ kṛtistatrabhavatparamamāheśvaraśrīrājānakayogarājasya||
Itt ér véget (iti) a Paramārthasāra --a Legmagasabb Valóság vagy Legfőbb Cél esszenciája-- (parama-artha-sāraḥ), írva (viracitaḥ) Abhinavagupta által, (abhinavagupta) (aki) a tiszteletreméltó (śrī) Mester (ācārya) (és) Nagy Imádója a Nagy Úrnak (mahā-māhā-īśvara).
Eme (iyam) teljes kommentár (vivṛtiḥ), ami telve van (mayī) tökéletes (pūrṇa) nem-dualitással (advaya), elkészült (kṛtā) általam (mayā), kinek neve (nāmnā) Yogarāja (yoga), egy lemondott (viraktena) aszkéta (tapasvinā), ki a szent (śrī) Vitastāpurī-ban (vitastāpurī) él (dhāmnā), ki tanítványa --kimondottan valaki, aki saját Guru-jának háza közelében él-- (antevāsinā) a (tasya) legnagyobb tiszteletreméltó (śrīmataḥ) Kṣemarāja (kṣemarājasya) -nak, aki telve van (śālinaḥ) a titkos tradíciójával (āmnāya) a valódi Guru-knak (sad-guru) (és) ki realizálta --szó szerint saját szemével látta-- a Nagy Urat (sākṣāt-kṛta-mahā-īśasya) ||1-2||
Ez (iyam) a munka (kṛtiḥ) -egy teljes kommentár (vivṛtiḥ) az összefoglaláshoz (saṅgraha), (mi úgy ismert, mint) Paramārthasāra (parama-artha-sāra) - a Nagy Úr tisztelt (és) legfőbb hódolójához tartozik, (kinek neve) Śrīrājānakayogarāja (tatrabhavat-parama-māhā-īśvara-śrī-rājānaka-yogarājasya), teljes mértékben elkészült (sampūrṇā).
Jelenleg még kifejtések nélkül
További Információ
Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.
Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.
| Vissza Stanzák 96-99 |  |