| Töltsd le és telepítsd a nélkülözhetetlen betűtípusokat(s) Hogy megtekinthesd a Szanszkritot annak teljes fényében Olvass Transzliteráció (2) (magyar) hogy teljes mértékben átlásd a transzliterációs rendszert |
Abhinavagupta - Paramārthasāra (Paramarthasara) Stanzák 79-82 - Nem-duális kashmiri Shaivizmus
Normál fordítás
|
Bevezetés
A Paramārthasāra folytatódik további négy stanzával. Ez a huszadik stanza-csoport, ami a teljes szöveget alkotó 105 stanzából négyet fed le.
Természetesen, mellékelem az eredeti stanzákat, amiket Yogarāja kommentál. Valamint írni fogok elég sok megjegyzést, hogy az átlagos olvasó számára is annyira érthetővé tegyem a könyvet, amennyire csak lehetséges.
Yogarāja Szanszkritja sötétzöld színnel jelenik meg, míg Abhinavagupta eredeti stanzái sötétvörösek. Emellett, a transzliteráción belül, az eredeti stanzák barnák, Yogarāja kommentárja viszont fekete. A fordításban szintén, Abhinavagupta eredeti stanzái, vagyis a Paramārthasāra zöld és fekete betűkkel szerepelnek, míg Yogarāja kommentárja tartalmaz fekete és vörös szavakat is.
Olvasd a Paramārthasāra-t és tapasztald meg a Legfőbb Ānanda-t vagy Isteni Gyönyört, kedves Śiva.
Fontos: Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) hasonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.
Stanzák 79-80
इदं व्रतमस्य — इत्याह
सर्वं समया दृष्ट्या यत्पश्यति यच्च संविदं मनुते।
विश्वश्मशाननिरतां विग्रहखट्वाङ्गकल्पनाकलिताम्॥७९॥
विश्वरसासवपूर्णं निजकरगं वेद्यखण्डककपालम्।
रसयति च यत्तदेतद्व्रतमस्य सुदुर्लभं च सुलभं च॥८०॥
एवं यद् वक्ष्यमाणमेतदेवास्य ज्ञानिनो व्रतं स्वात्मदेवतासमाराधनाय नियमः। कीदृशं तदाह सुदुर्लभं च सुलभं च इति। सुष्ठु कृत्वा दुःखेनाख्यातिपरिक्षयादन्योपायपरिहाररुपेण परमेश्वरानुग्रहेण लभ्यते — इत्यतः सुदुर्लभं तथा सुखेन बाह्यास्थिभस्माद्याभरणाहारनियमादिस्वीकारकदर्थनां च विना लभ्यते — इत्यतः सुलभं च। किं तद्व्रतम् — इत्याह सर्वमित्यादि। यत्सर्वमिदं प्रातीतिकं भेदावभासरूपं युक्त्यागमानुभवपरिशीलनेनाभेददृशा सर्वमिदमेकः स्फुरामीति समीक्षते। यथा श्रीभगवद्गीतासु
सर्वभूतस्थमात्मानं सर्वभूतानि चात्मनि।
ईक्षते योगयुक्तात्मा सर्वत्र समदर्शनः॥
इत्यादि। एवमभेदबुद्धिदार्ढ्यमेव व्रतम्। अन्यच्च यद् विश्वश्मशाननिरतां संविदं मनुते तदपि व्रतम्। यथा विश्वं ग्राह्यग्राहकस्वभावं घटदेहादिजडलक्षणपदार्थशवशतसमाक्रान्तम् — इति कृत्वा तदेव श्मशानं पितृवनं — यतः संविदेका भगवत्यजडातोऽन्यत्तदुल्लासितं सर्वमिदं शवस्थानीयं जडमतो विश्वस्य श्मशानेन सादृश्यम्। तस्मिन् विश्वश्मशाने निःशेषेण रतां संविदं समुत्पत्तिनिधनतया महाभीषणे मध्यवर्तिनीं मनुते अवबुध्यते। व्रती किल श्मशाने वसत्ययं पुनरलौकिको व्रती सर्वत्राहमेवैकचित्तत्त्वपरमार्थ इति मत्वा जडैः पशुप्रमातृभिर्घटादिभिः प्रमेयैश्च परेतस्थानीयैः सहोन्मत्तवत्क्रीडां कुर्वाणः संसारभुवमिमां सर्वप्रमातृप्रमेयनिधनतया भीषणं श्मशानस्वभावामध्यास्ते। अन्यच्च यद् विग्रहखट्वाङ्गकल्पनाकलितां संविदं मनुते इति। विग्रहः शरीरं स एव खट्वाङ्गकल्पना कङ्कालविधिर्योगिनः किल स्वशरीरप्रमातृताभिमानदुर्ग्रहसङ्क्षयाच्छरीरातीतं स्वात्मानं मन्यमानस्य संस्कारशेषीभूतो विग्रहः शवप्रायमेवेत्यवधारयतः स्वशरीरमेव कङ्कालमुद्राकल्पना तया कलितां भोग्याधारत्वेन मुद्रिताम्। वीरव्रतिनो हि श्मशानस्थस्य खट्वाङ्गमुद्रया भाव्यमतोऽस्य स्वसंविद्वपुषः स्वशरीरमपि वेद्यतया भिन्नमवधारयतः सैव खट्वाङ्गमुद्रा — इत्येतदप्यस्य व्रतम्। तथा वेद्यखण्डककपालं रसयति चर्वयति यच्च शब्दादिविषयपञ्चकलक्षणं सर्वभोग्यरूपमिदं वेद्यं ज्ञेयत्वकार्यत्वाभ्यां परिच्छिन्नम् — इति खण्डकं कर्परप्रायं तदेव कपालं शिरोऽस्थिशकलं यद्रसयति साराहरणक्रमेण पूर्णाहन्ताविश्रान्त्या चमत्कुरुते — इत्येतदपि व्रतम्। व्रतिना किल कपालस्थं वीरपानं रस्यते — इत्याह विश्वरस इति। विश्वस्मिन् वेद्यशब्दादिविषयपञ्चकरूपे कपालखण्डे योऽसौ सारभागश्चर्वणामृतमयोंऽशः स एव परमानन्ददायित्वाद्रसासव उत्तमं पानं तेन पूर्णं निर्भरम्। एतदुक्तं स्यात् — विश्वस्य यः शल्कस्थानीयः कठिनोंऽशः पात्रकल्पः स एव कपालं तद्गतः सारभागश्चमत्कारक्षम आह्लाददायित्वात्पानम् — इति। कपालं तु व्रतिनः करगतं भवति — इत्याह निजकरगमिति। निजाः स्वात्मीया ये कराश्चक्षुरादिकरणदेवीस्वभावाश्चिन्मरीचयस्तेषु भोग्यतया तद्वेद्यखण्डकं विषयत्वं गच्छति — इति निजकरगं यथा पाणिस्थेन कपालेन पानं पीयते तथैव वेद्यखण्डककपालेन विश्वरसासवश्चक्षुरादिसंवित्करैर्योगिना समाहृत्यास्वाद्यते। अयमाशयः — योगी सर्वदैव यथोपनतं विषयपञ्चकं करणदेवीभिराहृत्य युक्त्या स्वचैतन्यभैरवविश्रान्तिमव्युच्छिन्नां भजमानश्चरमक्षणपर्यन्तं यथोपदिष्टमद्वयदृशा निर्वाहयति — इत्येतदेवास्य परिशीलितसद्गुरुचरणपङ्कजस्य व्रतमतोऽन्यच्छरीरशोषणमात्रम् — इति॥८०॥
Idaṁ vratamasya — Ityāha
Sarvaṁ samayā dṛṣṭyā yatpaśyati yacca saṁvidaṁ manute|
Viśvaśmaśānaniratāṁ vigrahakhaṭvāṅgakalpanākalitām||79||
Viśvarasāsavapūrṇaṁ nijakaragaṁ vedyakhaṇḍakakapālam|
Rasayati ca yattadetadvratamasya sudurlabhaṁ ca sulabhaṁ ca||80||
Evaṁ yad vakṣyamāṇametadevāsya jñānino vrataṁ svātmadevatāsamārādhanāya niyamaḥ| Kīdṛśaṁ tadāha sudurlabhaṁ ca sulabhaṁ ca iti| Suṣṭhu kṛtvā duḥkhenākhyātiparikṣayādanyopāyaparihārarūpeṇa parameśvarānugraheṇa labhyate — Ityataḥ sudurlabhaṁ tathā sukhena bāhyāsthibhasmādyābharaṇāhāraniyamādisvīkārakadarthanāṁ ca vinā labhyate — Ityataḥ sulabhaṁ ca| Kiṁ tadvratam — Ityāha sarvamityādi| Yatsarvamidaṁ prātītikaṁ bhedāvabhāsarūpaṁ yuktyāgamānubhavapariśīlanenābhedadṛśā sarvamidamekaḥ sphurāmīti samīkṣate| Yathā śrībhagavadgītāsu
Sarvabhūtasthamātmānaṁ sarvabhūtāni cātmani|
Īkṣate yogayuktātmā sarvatra samadarśanaḥ||
Ityādi| Evamabhedabuddhidārḍhyameva vratam| Anyacca yad viśvaśmaśānaniratāṁ saṁvidaṁ manute tadapi vratam| Yathā viśvaṁ grāhyagrāhakasvabhāvaṁ ghaṭadehādijaḍalakṣaṇapadārthaśavaśatasamākrāntam — Iti kṛtvā tadeva śmaśānaṁ pitṛvanaṁ — Yataḥ saṁvidekā bhagavatyajaḍāto'nyattadullāsitaṁ sarvamidaṁ śavasthānīyaṁ jaḍamato viśvasya śmaśānena sādṛśyam| Tasmin viśvaśmaśāne niḥśeṣeṇa ratāṁ saṁvidaṁ samutpattinidhanatayā mahābhīṣaṇe madhyavartinīṁ manute avabudhyate| Vratī kila śmaśāne vasatyayaṁ punaralaukiko vratī sarvatrāhamevaikacittattvaparamārtha iti matvā jaḍaiḥ paśupramātṛbhirghaṭādibhiḥ prameyaiśca paretasthānīyaiḥ sahonmattavatkrīḍāṁ kurvāṇaḥ saṁsārabhuvamimāṁ sarvapramātṛprameyanidhanatayā bhīṣaṇaṁ śmaśānasvabhāvāmadhyāste| Anyacca yad vigrahakhaṭvāṅgakalpanākalitāṁ saṁvidaṁ manute iti| Vigrahaḥ śarīraṁ sa eva khaṭvāṅgakalpanā kaṅkālavidhiryoginaḥ kila svaśarīrapramātṛtābhimānadurgrahasaṅkṣayāccharīrātītaṁ svātmānaṁ manyamānasya saṁskāraśeṣībhūto vigrahaḥ śavaprāyamevetyavadhārayataḥ svaśarīrameva kaṅkālamudrākalpanā tayā kalitāṁ bhogyādhāratvena mudritām| Vīravratino hi śmaśānasthasya khaṭvāṅgamudrayā bhāvyamato'sya svasaṁvidvapuṣaḥ svaśarīramapi vedyatayā bhinnamavadhārayataḥ saiva khaṭvāṅgamudrā — Ityetadapyasya vratam| Tathā vedyakhaṇḍakakapālaṁ rasayati carvayati yacca śabdādiviṣayapañcakalakṣaṇaṁ sarvabhogyarūpamidaṁ vedyaṁ jñeyatvakāryatvābhyāṁ paricchinnam — Iti khaṇḍakaṁ karparaprāyaṁ tadeva kapālaṁ śiro'sthiśakalaṁ yadrasayati sārāharaṇakrameṇa pūrṇāhantāviśrāntyā camatkurute — Ityetadapi vratam| Vratinā kila kapālasthaṁ vīrapānaṁ rasyate — Ityāha viśvarasa iti| Viśvasmin vedyaśabdādiviṣayapañcakarūpe kapālakhaṇḍe yo'sau sārabhāgaścarvaṇāmṛtamayo'ṁśaḥ sa eva paramānandadāyitvādrasāsava uttamaṁ pānaṁ tena pūrṇaṁ nirbharam| Etaduktaṁ syāt — Viśvasya yaḥ śalkasthānīyaḥ kaṭhino'ṁśaḥ pātrakalpaḥ sa eva kapālaṁ tadgataḥ sārabhāgaścamatkārakṣama āhlādadāyitvātpānam — Iti| Kapālaṁ tu vratinaḥ karagataṁ bhavati — Ityāha nijakaragamiti| Nijāḥ svātmīyā ye karāścakṣurādikaraṇadevīsvabhāvāścinmarīcayasteṣu bhogyatayā tadvedyakhaṇḍakaṁ viṣayatvaṁ gacchati — Iti nijakaragaṁ yathā pāṇisthena kapālena pānaṁ pīyate tathaiva vedyakhaṇḍakakapālena viśvarasāsavaścakṣurādisaṁvitkarairyoginā samāhṛtyāsvādyate| Ayamāśayaḥ — Yogī sarvadaiva yathopanataṁ viṣayapañcakaṁ karaṇadevībhirāhṛtya yuktyā svacaitanyabhairavaviśrāntimavyucchinnāṁ bhajamānaścaramakṣaṇaparyantaṁ yathopadiṣṭamadvayadṛśā nirvāhayati — Ityetadevāsya pariśīlitasadgurucaraṇapaṅkajasya vratamato'nyaccharīraśoṣaṇamātram — Iti||80||
(Abhinavagupta) azt mondta (āha), hogy ez (idam) az ő --az Én Ismerőjének-- (asya) fogadalma (vratam... iti):
(Az Én Ismerője) mindent (sarvam... yad) egyenlően és részrehajlás nélkül (samayā dṛṣṭyā) lát (paśyati), azaz (yad ca), ő úgy tekinti (manute) a Tiszta Tudatosságot (saṁvidam), mint ami az univerzumnak nevezett (viśva) temetőben (śmaśāna) nyugszik és ragyog (niratām) (és, mint ami) jelzett (kalitām) egy csontváz (khaṭvāṅga) ábrája --mint egy jelkép-- által (kalpanā), (saját) fizikai testének formájában (vigraha). És ő (a legfinomabb italt) ízleli (rasayati ca yad), amit a koponya tartalmaz (kapālam) -ami (szimbolizálja) a "vedya" vagy az univerzális megnyilvánulás objektív oldalának (vedya) egy töredékét (khaṇḍaka)- mi kezeiben (nija-kara) pihen (gam) --érzékeinek úrnőiben--, ami telve van (pūrṇam) (eme) Nektárral --a legjobb itallal-- (rasa-āsava), mi az univerzumban nyugszik (viśva). Eme bizonyos dolog (tad etad) az ő (asya) fogadalma, (amit elérni) egyszerre (ca) nagyon nehéz (su-durlabham) és (ca) könnyű (sulabham)||79-80||
Így (evam), az ő (asya) -az Én Ismerőjének- (jñāninaḥ) eme (etad eva) szolgálata (vratam), amiről (yad) később beszélünk (vakṣyamāṇam), egy niyama-ból vagy megtartásból (áll) (niyamaḥ), mi az istenség (devatā) (, kinek neve) az egyén saját (sva) Énje (ātma), elégedetté tételére irányul (samārādhanāya). Ez milyen (tad-kīdṛśam)? --Milyen az (ő) szolgálata?--. (Abhinavagupta) azt mondta (āha) "sudurlabhaṁ ca sulabhaṁ ca" (su-durlabham ca sulabham ca iti). (Ez) "sudurlabha" vagy "elérni nagyon nehéz" (su-durlabham) a következő okból kifolyólag (atas): "Mert a primordiális tudatlanság --Āṇavamala-- (akhyāti) feloldásának (parikṣayāt) véghezvitele (kṛtvā) rendkívül (suṣṭhu) nehéz (duḥkhena) (és) a Legfőbb (parama) Úr (īśvara) Kegyelmén keresztül (anugraheṇa) érhető el (labhyate), ami úgy jelenik meg (rūpeṇa), mint aktusa (minden) más (anya) módszer (upāya... iti) elvetésének (parihāra)". És (ca) hasonlóképpen (tathā) (ez) "sulabham" vagy "elérni könnyű" (sulabham ca), ezért (atas): "(Mert) könnyedén elérhető (sukhena... labhyate) étkezéssel kapcsolatos lemondás (āhāra-niyama), stb. (ādi) problematikájában (kadarthanām) való elmerülés (és) csontok (asthi), hamu (bhasma), és így tovább (ādi... iti), külső (bāhya) hordása (bharaṇa-svī-kāra) nélkül (vinā).
"Mi (kim) ez (tad) a fogadalom (vratam... iti)?" (Abhinavagupta) azt mondta (āha) "Sarvaṁ" (sarvam), stb. (iti-ādi).
Ő tapasztalja --realizálja, éberré válik róla, hogy-- (samīkṣate) mindez (sarvam-idam)--vagyis az univerzum--, minek természete (yad... rūpam) látszólag (avabhāsa) duális (bheda) (kizárólag) az egyén elméjében (prātītikam), a nem-duális nézőpont által (abheda-dṛśā), mi érvelésre (yukti), kinyilvánított szövegekre (āgama) (āgama) (és) tapasztalatra (anubhava) alapszik (pariśīlanena), (és így érez:) "Én egyedül ragyogok (ekaḥ sphurāmi), mindenként (sarvam-idam)".
Ahogy az (ki lett mondva) (yathā) a tiszteletreméltó Bhagavadgītā verseiben (śrī-bhagavadgītāsu):
"Az, aki elméjét (ātmā) tökéletesen koncentrálja (yukta) a Yoga (yoga) (praxisa) által (és) mindenre ugyanolyan szemmel néz --azaz ő fel van ruházva egyenlőséggel-- (sama-darśanaḥ) mindenhol (sarvatra), látja (īkṣate) az Ént (ātmānam) létezni (stham) minden (sarva) létezőben (bhūta) és (ca) minden (sarva) létezőt (bhūtāni) az Énben (ātmani... iti-ādi)".
Így (evam), az intellektuális szilárdság (buddhi-dārḍhyam) a nem-dualitást illetően (abheda), valójában (eva) az ő szolgálata (vratam).
Továbbá (anyat ca), az, hogy (yad) (az Én Ismerője) a Tiszta Tudatosságot (saṁvidam) úgy tekinti (manute), mint ami nyugszik és ragyog (niratām) az univerzumnak (nevezett) temetőben (śmaśāna), szintén (tad api) (része az ő) fogadalmának (vratam).
Miután felismerte (iti kṛtvā), hogy (yathā) az univerzum (yathā), mit szubjektumok (grāhaka) (és) objektumok (grāhya) formálnak (sva-bhāvam), csordultig van (samākrāntam) hullák (śava) százaival (śata) (mik úgy ismertek, mint) dolgok (padārtha), (miknek) jellemzője (lakṣaṇa) (az, hogy azok) mozdulatlanok --élettelenek-- (jaḍa), (mint) kannák (ghaṭa), testek (deha), stb. (ādi), az --az univerzum-- (tad) valójában (eva) egy "śmaśāna" (śmaśānam) (vagy) temező --szó szerint az ősök ligete-- (pitṛvanam). (Miért?) Mert (yatas) a Tiszta Tudatosság (saṁvid) (más néven) a Szerencsés Úr Úrnője --azaz Śakti-- (bhagavatī) egyedül (ekā) nem halott --Ő él-- (ajaḍā). Ez okból kifolyólag (atas), minden (sarvam) egyéb (anyat) (dolog), mi (idam) Belőle (tad) árad ki (ullāsitam), élettelen (jaḍam) (és) hullákat (śava) reprezentál (sthānīyam), (és szintén ez az) amiért (atas) az univerzum esetében (viśvasya) hasonlóság van jelen (sādṛśyam) egy temetővel (śmaśānena).
(Ezért, a kifejezés "saṁvidaṁ manute| Viśvaśmaśānaniratāṁ", mely megjelenik a 79. versszakban, úgy interpretálandó, hogy:) Ő --az Én Ismerője-- a Tiszta Tudatosságot (saṁvidam) úgy tekinti (manute) -- azaz realizálja--(avabudhyate), (mint) ami egy nagy terror --ez a világ-- (mahā-bhīṣaṇe) közepén (madhya) honol (vartinīm), ahol születés és halál van jelen (samutpatti-nidhanatayā), (s mint ami) maradéktalanul nyugszik és fénylik (niḥśeṣeṇa ratām) az univerzumként (ismert) (viśva) temetőben (tasmin... śmaśāne).
(Összességében,) az, aki elért és fenntart (egy ilyen) szolgálatot --vagyis az Én Ismerője-- (vratī) valóban (kila) egy temetőben (śmaśāne) él (vasati). Emellett (punar), eme "alaukika" --nem a világhoz tartozó-- (az Én Ismerője) aki fenntart (egy ilyen) fogadalmat (ayam... alaukikaḥ vratī), realizálván (iti matvā), hogy "Én magam (aham eva) valójában (paramārthaḥ) mindenhol (vagyok) (sarvatra) egyetlen (eka) Princípiumként (tattva), (minek neve) Tudatosság (cit... iti)", úgy játszik (krīḍām kurvāṇaḥ), mint (vat) egy őrült (unmatta), együtt (saha) az élettelen dolgokkal (jaḍaiḥ), (mik megjelennek, mint) korlátolt individuumok (paśu-pramātṛbhiḥ) és (ca) objektumok (prameyaiḥ) (, mint) kannák, stb. (ghaṭa-ādibhiḥ), amik a holtakat (pareta) reprezentálják (sthānīyaiḥ), miközben ő honol (adhyāste) a Saṁsāra, --szenvedéssel teli Transzmigráció-- (saṁsāra) eme (imām) világában (bhuvam), ami egy félelmetes temető (bhīṣaṇam śmaśāna-sva-bhāvām), (mivel) jelen van a halál avagy minden (sarva) szubjektum (pramātṛ) (és) objektum (prameya) megszűnése (nidhanatayā).
Továbbá (anyat ca), (Abhinavagupta azt mondta), hogy (yad) (az Én Ismerője) úgy tekinti (manute) a Tiszta Tudatosságot (saṁvidam), mint ami "vigrahakhaṭvāṅgakalpanākalitām" (vigraha-khaṭvāṅga-kalpanā-kalitām... iti).
"Vigraha" (vigrahaḥ) (azt jelenti) "fizikai test" (śarīram), (és) ez --a vigraha vagy fizikai test-- (saḥ) bizonyosan (eva) "khaṭvāṅga-kalpanā" (khaṭvāṅga-kalpanā) (vagy) egy csontváz (kaṅkāla) formája vagy alakja (vidhiḥ). Lévén az egy lenyomata (śeṣī-bhūtaḥ) a felgyült benyomásoknak (saṁskāra), a vigraha-ja --fizikai test-- (vigrahaḥ) a Yogī-nak (yoginaḥ kila), aki saját Énjét (sva-ātmānam) úgy tekinti (manyamānasya), mint ami a fizikai testen (śarīra) túl létezik (atītam), a tévképzet (durgraha), (mi úgy jelenik meg, mint) a hamis koncepciója annak (abhimāna), hogy a szubjektivitás (pramātṛtā) az ő teste (sva-śarīra) --a hamis koncepció, miszerint a valódi szubjektum a fizikai test--, teljes megszűnése miatt (saṅkṣayāt) (az) gyakorlatilag (prāyam eva) egy hulla (śava) (az ő számára). (Eme Yogī) esetében, aki így gondolkozik (iti avadhārayataḥ), saját (sva) fizikai teste (śarīram eva) egy formává vagy ábrává (válik) (kalpanā), mi kinyilvánítva a "kaṅkālamudrā"-t vagy "csontváz jelképet" (kaṅkāla-mudrā). (Végül, a szó) "kalitām" (a "vigrahakhaṭvāṅgakalpanākalitām" kifejezésben) (kalitām) (azt jelenti, hogy ő --az Én Ismerője, aki tartja ezt a szolgálatot vagy fogadalmat-- úgy tekinti a Tiszta Tudatosságot), mint ami jelzett (mudritām) a (csontváz jelképpel) (tayā), mint egy alapja vagy háttere (ādhāratvena) az objektumok (élvezetének) (bhogya).
Egy bátor aszkétát (vīra-vratinaḥ), aki temetőben (śmaśāna) marad (sthasya), szükségszerűen (bhāvyam-hi) (jelölnie vagy pecsételnie kell) egy ilyen csontváz jelképnek (khaṭvāṅga-mudrayā). Mivel (atas), (az Én Ismerőjének) esetében (asya), akinek formája (sva... vapuṣaḥ) Tiszta Tudatosság (saṁvid), az aktus, miszerint még (api) saját (sva) fizikai testét (śarīram) is úgy tekinti (avadhārayataḥ), mint ami egy darab vagy rész (bhinnam), mely fel van ruházva a "vedya" vagy "tudható" állapotával (vedyatayā), az ő (asya) csontváz jelképében --khaṭvāṅgamudrā vagy kaṅkālamudrā-- (sā eva khaṭvāṅga-mudrā). Így (iti), ez (etad) szintén (api) (része) az ő (asya) fogadalmának (vratam).
Hasonlóképpen (tathā), (Abhinavagupta azt mondta:) "vedyakhaṇḍakakapālaṁ rasayati" (vedya-khaṇḍaka-kapālam rasayati), azaz ő ízleli ("vedyakhaṇḍakakapālam"-ban található Nektárt) (carvayati), azaz (yad ca): (1) "vedya" (vedyam) az (idam), ami minden (sarva) objektumból (bhogya) áll (rūpam), aminek jellemzője (lakṣaṇam) az öt dolog csoportja (pañcaka-viṣaya) (, mint) hang (śabda), stb. (ādi) (és) ami fel van osztva (paricchinnam) egy tudhatónak és egy okozatnak levés állapotai által (jñeyatva-kāryatvābhyām); (2) így (iti), "khaṇḍaka" -- szó szerint darab-- (khaṇḍakam) jelent (prāyam) egy csészét vagy tálat (karpara); (és) (3) "kapālam" (kapālam) az a bizonyos dolog --a csésze vagy tál-- (tad eva), azaz egy csontos (asthi) darabja (śakalam) a fejnek (śiras) --röviden, "egy koponya"--. (A "rasayati ca yad" a 80. versszakban azt jelenti) "ő ízleli (rasayati) azt --az univerzális Nektár egy részét, ami a csészeként vagy tálként működő koponyában található-- (yad) ", (azaz,) ő tapasztal egy csodálatos Gyönyört (camatkurute) az Esszencia --az univerzumban szunnyadó Nektár-- (sāra) kivonásának (āharaṇa) módszere által (krameṇa), ami (jelez) egy megnyugvást (viśrāntyā) a Teljes és Tökéletes (pūrṇa) Én-tudatosságban (ahantā). Ilyen módon (iti), egy (etad) szintén (api) (része) az ő fogadalmának (vratam).
(Mivel) a bátrak (vīra) itala (pāna), ami (stham) a "kapāla"-ban vagy koponyában van (kapāla) bizonyosan ízlelt (kila... rasyate) (egy ilyen) fogadalmat (vratinā) tartó személy által, (ezért Abhinavagupta) azt mondta (iti āha) (a 80. versszakban): "viśvarasa" (viśvarasa iti).
Ez (asau) a "bhāga"-ja (bhāgaḥ) az Esszenciának (sāra), ami (yaḥ) (nyugszik) az univerzumban (viśvasmin), ami a dolgok (viṣaya) ötös csoportjából (pañcaka) áll (rūpe), mi alkotja a "vedya"-t vagy az univerzális megnyilvánulás objektív oldalát (vedya), (mint) hang, (śabda) stb. (ādi), mindez, amit (szimbolizál) a darab (khaṇḍe), (minek neve) "a koponya" (kapāla), az a rész (aṁśaḥ), mi csordultig telve van (mayaḥ) Nektárral (amṛta), mint (az Én Ismerője) ízlel (carvaṇa). (És) ez a bizonyos dolog (saḥ eva) a "rasāsava" (rasa-āsavaḥ) (vagy) a legjobb (uttamam) ital (pānam), lévén az adományozza (dāyitvāt) a Legfőbb (parama) Gyönyört (ānanda). (A koponya) "pūrṇa" (pūrṇa) (vagy) telve van (nirbharam) eme (Nektárral) (tena).
Így (etad) az (syāt) mondható (uktam): A csésze-szerű (pātra-kalpaḥ) szilárd (kaṭhinaḥ) rész (aṁśaḥ), ami (yaḥ) reprezentálja (sthānīyaḥ) az univerzum (viśvasya) egy töredékét (śalka), a koponya (saḥ eva kapālam). Az Esszencia (sāra) porciója (bhāgaḥ), amit az --a koponya-- (tad) tartalmaz (gataḥ) képes (produkálni) (kṣamaḥ) a (Legfőbb) Gyönyört (camatkāra). Mivel az (ilyen) Örömöt (āhlāda) adományoz (dāyitvāt), (annak neve a legjobb) ital (pānam... iti).
A koponya (kapālam) valójában (tu) egy aszkéta (vratinaḥ... iti) kezében (kara) van (gatam bhavati). (Ezért) mondta (Abhinavagupta a 80. versszakban, hogy:) (āha) "nijakaragam" (nijakaragam iti).
A kezek (karāḥ), ami (ye) "nija" (nijāḥ) (vagy) sajátja (svātmīyāḥ), (alkotja) a Tudatosság (cit) sugarait (marīcayaḥ), minek esszenciális természete (sva-bhāvāḥ) az érzékek (karaṇa) úrnői (devī) (, mint) a látás ereje (cakṣus) és így tovább (ādi). Bennük (teṣu), a (tad) "vedya" darabja --az univerzális megnyilvánulás objektív oldala-- (vedya-khaṇḍakam) egy (olyan) dologgá válik (viṣayatvam gacchati), (mint ami úgy jelenik meg), mint az élvezet egy tárgya (bhogyatayā). Így (iti), (a "vedya" darabja, amit a koponya szimbolizál,) az ő saját (nija) kezében (kara) van (gam). Miképp (yathā) ahogy az italt (pānam) ízleli (pīyate) (az aszkéta) a koponyán keresztül (kapālena), ami (sthena) az (ő) kezében van (pāṇi), úgy (tathā eva), a Nektár (rasa-āsavaḥ), mi az univerzumban rejlik (viśva), ízlelt (āsvādyate) a (nagy) Yogī által (yoginā), a koponyán keresztül (kapālena), ami egy darabja (khaṇḍaka) a "vedya"-nak vagy az univerzális megnyilvánulás objektív oldalának (vedya), miután azt magához vette (samāhṛtya) a Tiszta Tudatosság (saṁvid) kezeivel (karaiḥ) (mi megjelenik, mint úrnői az érzékeknek, mint) a látás ereje (cakṣus), stb. (ādi).
Ez (ayam) (hát) a jelentés: (āśayaḥ) "A Yogī (yogī), miután megragadta (āhṛtya) az öt dolog csoportját --hang, stb.-- (pañcakam-viṣaya) -ami ilyen módon jött létre- (yathā-upanatam) az érzékek (karaṇa) úrnői által (devībhiḥ), sikeresen (yuktyā) elér (bhajamānaḥ) egy zavartalan (avyucchinnā) megnyugvást (viśrānti) Bhairava-n --az Úr Śiva-- (bhairava), aki az ő saját (sva) Tudatossága Abszolút Szabadságban (caitanya) (és életének) az utolsó (carama) pillanatig (paryantam) itt tölti (nirvāhayati) idejét (kṣaṇa) (ebben az Állapotban), azáltal, hogy ragaszkodik a nem-duális nézőponthoz (advaya-dṛśā), úgy, ahogy azt tanulta (yathā-upadiṣṭam... iti)". Ez (etad eva) a fogadalma (vratam) annak, aki ténylegesen (eva) imádja valódi Guru-jának lótuszlábát (asya pariśīlita-sat-guru-caraṇa-paṅkajasya). Ezért (atas), a többi (fajta külső lemondás) (anyat) csupán (mātram) a testet szárítja meg (śarīra-śoṣaṇa... iti)||80||
Jelenleg még kifejtések nélkül
81. Stanza
प्राक्प्रतिपादितं सङ्कलयन्नस्योपदेशस्योत्कृष्टत्वमाह
इति जन्मनाशहीनं परमार्थमहेश्वराख्यमुपलभ्य।
उपलब्धृताप्रकाशात्कृतकृत्यस्तिष्ठति यथेष्टम्॥८१॥
इति समनन्तरोक्तेन प्रकारेण यत्प्रतिपादितं रहस्यं परमार्थमहेश्वराख्यं तात्त्विकं महेश्वरमुपलभ्य स्वात्मनि दृढप्रतिपत्त्या सम्यगनुभूय। कीदृगाह जन्मनाशहीनमिति येनाधिगतेनोत्पत्तिमरणे न स्याताम् — इति यावत्। कृतकृत्यस्तिष्ठति यथेष्टमिति योग्येतत्प्राप्य कर्तव्यतान्तरस्याभावान्निष्पन्नपरपुरुषार्थो यथेष्टं स्वेच्छातिक्रमं विना स्वातन्त्र्येण चक्रभ्रमवद्धृतशरीरस्तिष्ठति कालमतिवाहयन्नास्ते। कथमाह उपलब्धृताप्रकाशादिति। एतद्रहस्यपरिशीलनेन सर्वासु दशास्वनुभवितृतया प्रकाशः परिस्फुरणं तस्मात् — इति शरीरस्थोऽपि पूर्णानन्दमयः — इति यावत्॥८१॥
Prākpratipāditaṁ saṅkalayannasyopadeśasyotkṛṣṭatvamāha
Iti janmanāśahīnaṁ paramārthamaheśvarākhyamupalabhya|
Upalabdhṛtāprakāśātkṛtakṛtyastiṣṭhati yatheṣṭam||81||
Iti samanantaroktena prakāreṇa yatpratipāditaṁ rahasyaṁ paramārthamaheśvarākhyaṁ tāttvikaṁ maheśvaramupalabhya svātmani dṛḍhapratipattyā samyaganubhūya| Kīdṛgāha janmanāśahīnamiti yenādhigatenotpattimaraṇe na syātām — Iti yāvat| Kṛtakṛtyastiṣṭhati yatheṣṭamiti yogyetatprāpya kartavyatāntarasyābhāvānniṣpannaparapuruṣārtho yatheṣṭaṁ svecchātikramaṁ vinā svātantryeṇa cakrabhramavaddhṛtaśarīrastiṣṭhati kālamativāhayannāste| Kathamāha upalabdhṛtāprakāśāditi| Etadrahasyapariśīlanena sarvāsu daśāsvanubhavitṛtayā prakāśaḥ parisphuraṇaṁ tasmāt — Iti śarīrastho'pi pūrṇānandamayaḥ — Iti yāvat||81||
Megszerezvén (saṅkalayan) (mindent, mi) ki lett fejtve (pratipāditam) korábban (prāk), (Abhinavagupta) bemutatja (āha) (a 81. versszakban) tanításának (asya upadeśasya) felsőbbrendűségét (utkṛṣṭatvam):
Realizálván (upalabhya) így (iti) Azt, ki úgy ismert, mint (ākhyam) a Valódi (paramārtha) Nagy (mahā) Úr (īśvara), híján (hīnam) születésnek (janma) (és) halálnak (nāśa), (a Yogī --az Én Ismerője--), aki elérte a létezés Legfőbb Célját (kṛta-kṛtyaḥ), megmarad (fizikai testében) (tiṣṭhati), ahogy kíván (yathā-iṣṭam), (eme Nagy Úr) Tapasztaló Állapotaként való (upalabdhṛtā) megnyilvánulása vagy megjelenése miatt (prakāśāt)||81||
(A "iti... paramārthamaheśvarākhyamupalabhya" kifejezés azt jelenti:) "Upalabhya" (upalabhya) (vagy) miután maradéktalanul tapasztalja (samyak anubhūya) szilárd realizáció által (dṛḍha-pratipattyā) önmagában (sva-ātmani). (Kit? "Paramārthamaheśvarākhyam" vagy) a Misztikus Titkot (rahasyam), ami (yad) (már eleve) ki lett fejtve (pratipāditam) (és) minek neve (ākhyam) "Paramārthamaheśvara" (paramārtha-mahā-īśvara) (vagy) a Valódi (tāttvikam) Nagy Úr (mahā-īśvaram). (Hogyan? "Iti" vagy) ilyen módon (prakāreṇa), (ahogy) ki lett fejtve (uktena) korábban (samanantara). Milyen (ez a Nagy Úr) (kīdṛk)? (Abhinavagupta) azt mondta (āha): "janmanāśahīnam" (janma-nāśa-hīnam iti), (vagy) elérvén azt (yena adhigatena), kinek nincs (többé) (na... syātām) születés és halál (utpatti-maraṇe). Ez a jelentés (iti yāvat).
A "kṛtakṛtyastiṣṭhati yatheṣṭam" (kṛta-kṛtyaḥ tiṣṭhati yathā-iṣṭam iti) (kifejezés) (azt jelenti, hogy) (prāpya) eme (Nagy Úr Realizációjának) elérése után (etad), a Yogī (yogī), más kötelezettség (kartavyatā) híján (abhāvāt), (lévén) elérte a létezés Legfőbb Célját (niṣpanna-para-puruṣa-arthaḥ), továbbra is (tiṣṭhati) fenntart egy fizikai testet (dhṛta-śarīraḥ). (Más szavakkal,) ő folytatja időtöltését (ativāhayan āste-kālam), ahogy kívánja (yathā-iṣṭam) -azaz szabadon (svātantryeṇa), anélkül (vinā), hogy meghaladná (atikramam) saját (sva) vágyait (icchā), mint (vat) a forgása (bhrama) (a fazekas) korongjának (cakra), (ami szabadon forog körbe-körbe, de sohasem hagyja el saját tengelyét)-.
Hogyan (képes ezt megtenni) (katham)? (Abhinavagupta) azt mondta (āha) "upalabdhṛtāprakāśāt" (upalabdhṛtā-prakāśāt iti). Eme (etad) Misztikus Titokkal (rahasya) --a Nagy Úrral-- való állandó kapcsolatba kerülés által (pariśīlanena), szüntelen (jelen van) (tasmāt) egy megjelenése (prakāśaḥ) (vagy) megnyilvánulása (parisphuraṇam) (eme Nagy Úrnak), mint a Tapasztaló Állapota (anubhavitṛtayā) minden (egyéb) állapotban --ébrenlétben, álomban és mély-alvásban-- (sarvāsu daśāsu... iti). (Eme Kinyilatkoztatás után,) bár (api) (egy ilyen nagy Yogī) megmarad (sthaḥ) egy fizikai testben (śarīra), ő telve van (mayaḥ) Tökéletes (pūrṇa) Gyönyörrel (ānanda) (mindentől függetlenül). Ez a jelentés (iti yāvat).
Jelenleg még kifejtések nélkül
82. Stanza
इत्थं स्वात्मानं यः कश्चिज्जीवतां मध्याज्जानानः स सर्वस्तद्रूपः स्यात् — इत्यधिकारिनियमाभावमाह
व्यापिनमभिहितमित्थं सर्वात्मानं विधूतनानात्वम्।
निरुपमपरमानन्दं यो वेत्ति स तन्मयो भवति॥८२॥
इत्थमित्युक्तेन प्रकारेण व्यापिनमनवच्छिन्नचिदानन्दैकघनं शिवमभिहितं युक्त्यागमानुभवपरिशीलनक्रमेणावेदितं यो वेत्ति यः कश्चिदेव प्राणिप्रायो जानाति स सर्वस्त्यक्तसङ्कोचस्तन्मयः शिव एव स्यात् — इति। अत्र स्वात्मज्ञाने नाधिकारिनियमो यतो ये केचन जन्ममरणादिदोषाघ्रातास्तिर्यञ्चोऽपि वा ते सर्वे स्वात्ममहेश्वरप्रत्यभिज्ञानात्तन्मया भवन्ति — इति यच्छब्दस्य परामर्शः। कीदृशं च सर्वात्मानमिति। सर्वेषां प्रमातृप्रमेयाणामात्मा सर्वाणि वा प्रमातृप्रमेयाणि यस्यात्मा तं सर्वोत्तीर्णं सर्वमयमिति यावत्। अत एव विधूतं न्यक्कृतं सर्वदा सर्वत्र चिद्रूपतया स्फुरणान्नानात्वं भेदानन्त्यं येन तमेवमाकाङ्क्षाविरहान्निरुपमो विशेषणरहितः प्रकृष्ट आनन्दो यस्य तमेवंविधम् — इति स्वात्मानं जानानः सर्वः शिवरूपी स्यात् — इति॥८२॥
Itthaṁ svātmānaṁ yaḥ kaścijjīvatāṁ madhyājjānānaḥ sa sarvastadrūpaḥ syāt — Ityadhikāriniyamābhāvamāha
Vyāpinamabhihitamitthaṁ sarvātmānaṁ vidhūtanānātvam|
Nirupamaparamānandaṁ yo vetti sa tanmayo bhavati||82||
Itthamityuktena prakāreṇa vyāpinamanavacchinnacidānandaikaghanaṁ śivamabhihitaṁ yuktyāgamānubhavapariśīlanakrameṇāveditaṁ yo vetti yaḥ kaścideva prāṇiprāyo jānāti sa sarvastyaktasaṅkocastanmayaḥ śiva eva syāt — Iti| Atra svātmajñāne nādhikāriniyamo yato ye kecana janmamaraṇādidoṣāghrātāstiryañco'pi vā te sarve svātmamaheśvarapratyabhijñānāttanmayā bhavanti — Iti yacchabdasya parāmarśaḥ| Kīdṛśaṁ ca sarvātmānamiti| Sarveṣāṁ pramātṛprameyāṇāmātmā sarvāṇi vā pramātṛprameyāṇi yasyātmā taṁ sarvottīrṇaṁ sarvamayamiti yāvat| Ata eva vidhūtaṁ nyakkṛtaṁ sarvadā sarvatra cidrūpatayā sphuraṇānnānātvaṁ bhedānantyaṁ yena tamevamākāṅkṣāvirahānnirupamo viśeṣaṇarahitaḥ prakṛṣṭa ānando yasya tamevaṁvidham — Iti svātmānaṁ jānānaḥ sarvaḥ śivarūpī syāt — Iti||82||
Ilyen módon (ittham), valaki (kaścid), aki (yaḥ) ismeri (jānānaḥ) saját Énjét (sva-ātmānam) a korlátolt létezők (jīvatām) között (madhyāt), az (saḥ... syāt) természete (rūpaḥ) eme (Nagy Úrnak) (tad) annak teljességében (sarvaḥ) --ő maradéktalanul a Nagy Úr--. Így (iti), (Abhinavagupta hallgatólagosan) meghatározza (āha), (a 82. versszak által), a követelmények hiányát (abhāvam) --szó szerint követelmények ahhoz, hogy valaki "adhikārin"-n legyen vagyis valaki olyan, aki alkalmas arra, hogy spirituális tudást kapjon-- (adhikāri-niyama) (amíg az Énnel kapcsolatos Tudás ismert):
Ő (saḥ), aki (yaḥ) ismeri (vetti) hát (ittham) az Énjét (ātmānam) mindennek (sarva), úgy nevezett (abhihitam), mint a Mindent Átható Létező (vyāpinam), ki megtiporta a dualitás végtelenségét (vidhūta-nānātvam) (és) kinek Legfőbb (parama) Gyönyöre (ānandam) páratlan (nirupama), az azonos (bhavati-mayaḥ) Vele (tad)||82||
Az "Ittham" (kifejezés) --szó szerint, tehát, ezen a módon-- (ittham iti) (azt jelenti) azon a módon (prakāreṇa), ami (korábban) említve lett (uktena). A "Vyāpinamabhihitam" (kifejezés) --szó szerint úgy nevezett, mint a Mindent Átható Létező-- (vyāpinam... abhihitam) (jelzi) Azt, aki ismertté válik (āveditam) -az érvelésre (yukti), kinyilvánított szövegekre (āgama) (és) tapasztalásra (anubhava) alapuló (pariśīlana) módszer által (krameṇa)- Śiva-ként (śivam), egy (eka) összetett egysége (ghanam) a zavartalan (anavacchinna) Tudatosságnak (cit) (és) Gyönyörnek (ānanda). A "yo vetti' (kifejezés) --szó szerint az, aki tud vagy ismert-- (yaḥ vetti), (jelez) valakit (kaścid eva), ki élettel van felruházva (prāṇi-prāyaḥ), aki (yaḥ) ismer vagy tud (jānāti). A "sa tanmayo (bhavati)" --szó szerint ő azonos Vele-- (saḥ... tanmayaḥ) (kifejezés) (rámutat a tényre, miszerint egy ilyen személy, ) eldobván (az ő minden) limitációját (tyakta-saṅkocaḥ), maradéktalanul (sarvaḥ) Śiva (syāt-śivaḥ eva... iti).
Nincs (na) követelmény (adhikāri-niyamaḥ) ezzel, az egyén saját (sva) Énjének (ātma) Tudásával (atra... jñāne) kapcsolatosan. Mert (yatas) minden (te sarve) -bárki és mindenki (ye kecana)- akit meghintett (āghrātāḥ) a hiba (doṣa), (melynek neve) születés (janma), halál (maraṇa), stb. (ādi) vagy (vā) akár (api) az állatok (tiryañcaḥ), azonossá (mayāḥ) válnak (bhavanti) Vele (tad) annak felismerése által (pratyabhijñānāt), hogy saját (sva) Énjük (ātma) a Nagy Úr (mahā-īśvara). Ez az, amire utal a "yad" szó használata (a versszakban) (iti yad-śabdasya parāmarśaḥ)-- "yad" úgy van jelen, mint "yaḥ" (férfi nem, egyes szám) a "yo vetti"-ben (az, aki tud vagy ismert)--.
És (ca) milyen (kīdṛśam) ez (a Nagy Úr)? (Abhinavagupta azt mondta) "sarvātmānaṁ" (sarvātmānam iti). Ez a jelentése (a "sarvātmānaṁ"-nak) (iti yāvat): Ő (tam), (aki) meghalad (uttīrṇam) mindent (sarva) (és ezzel egy időben) immanens (mayam) mindenben (sarva), az Énje (ātmā) minden (sarveṣām) szubjektumnak és objektumnak (pramātṛ-prameyāṇām) vagy (másképp) (vā) (Az), akinek (yasya) Énje (ātmā) minden szubjektumból és objektumból (pramātṛ-prameyāṇi) (áll) (sarvāṇi).
Ez okból kifolyólag (atas eva), (a "vidhūtanānātvam" kifejezés azt jelenti) Az (tam), aki által (yena) "nānātva" (nānātvam) -végtelensége (ānantyam) a dualizmusnak (bheda)- minden (sarvadā) (és) mindenhol (sarvatra) "vidhūta" (vidhūtam) (vagy) legyőzött (nyakkṛtam), az (Ő) Tudatosság (cit) formájában való (rūpatayā) ragyogása miatt (sphuraṇāt). (És) így (evam), ( a fennmaradó nirupamaparamānandaṁ" kifejezés a következőt jelenti:) Az (tam), kinek tulajdonságai ilyenek (evaṁvidham), annak (yasya) legfőbb (prakṛṣṭa) Gyönyöre (ānandaḥ) "nirupama" (nirupamaḥ) (vagy) jelzők (viśeṣaṇa) nélküli (rahitaḥ) --azaz képtelenség meghatározni azt jelzőkkel, mint páratlan, utolérhetetlen, egyedülálló-- a vágyak (ākāṅkṣā) hiánya miatt (virahāt). Valaki, aki ismeri (jānānaḥ) hát (iti) saját Énjét (sva-ātmānam), az (syāt) Śiva (śiva) természete (rūpī), annak teljességében (sarvaḥ... iti)||82||
Jelenleg még kifejtések nélkül
További Információ
Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.
Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.
| Vissza Stanzák 75-78 |  |
Folytatás Stanzák 83-86 |