| Töltsd le és telepítsd a nélkülözhetetlen betűtípusokat(s) Hogy megtekinthesd a Szanszkritot annak teljes fényében Olvass Transzliteráció (2) (magyar) hogy teljes mértékben átlásd a transzliterációs rendszert |
Abhinavagupta - Paramārthasāra (Paramarthasara) Stanzák 55-58 - Nem-duális kashmiri Shaivizmus
Normál fordítás
|
Bevezetés
A Paramārthasāra folytatódik további négy stanzával. Ez a tizennegyedik stanza-csoport, ami a teljes szöveget alkotó 105 stanzából négyet fed le.
Természetesen, mellékelem az eredeti stanzákat, amiket Yogarāja kommentál. Valamint írni fogok elég sok megjegyzést, hogy az átlagos olvasó számára is annyira érthetővé tegyem a könyvet, amennyire csak lehetséges.
Yogarāja Szanszkritja sötétzöld színnel jelenik meg, míg Abhinavagupta eredeti stanzái sötétvörösek. Emellett, a transzliteráción belül, az eredeti stanzák barnák, Yogarāja kommentárja viszont fekete. A fordításban szintén, Abhinavagupta eredeti stanzái, vagyis a Paramārthasāra zöld és fekete betűkkel szerepelnek, míg Yogarāja kommentárja tartalmaz fekete és vörös szavakat is.
Olvasd a Paramārthasāra-t és tapasztald meg a Legfőbb Ānanda-t vagy Isteni Gyönyört, kedves Śiva.
Fontos: Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) hasonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.
55. Stanza
एवमविद्योपार्जितान्यपि कर्माणि ज्ञानाविर्भावादेव क्षीयन्ते नान्यथा — इत्याह
अज्ञानकालनिचितं धर्माधर्मात्मकं तु कर्मापि।
चिरसञ्चितमिव तूलं नश्यति विज्ञानदीप्तिवशात्॥५५॥
अज्ञानकाले कृत्रिमप्रमातृताभिमानावसरे पुण्यापुण्यरूपं कर्म अनुगुणफलप्रार्थनया यन् निचितं स्वीकृतं तद् विज्ञानदीप्तिवशाद्विशिष्टज्ञानदीप्तिवशाद्नश्यति अहमेव परं ब्रह्मेति कृत्रिमप्रमातृतादाहसमर्थं विज्ञानं तस्य या पौनःपुन्येन प्रत्यवमर्शनात्प्रभा तत्सामर्थ्यात्तद् अदर्शनं याति। किमिव — इत्याह चिरसञ्चितं तूलमिव यथा चिरसञ्चितं तूलं हंसरोम वह्निप्रदीप्तिवशाज्झटित्येव भस्मसाद्याति तथैव सर्वः कर्मफलप्रचयो विज्ञानवह्निसामर्थ्यात्क्षणमध्ये प्रलयमुपगच्छति — इति। गीतासु
यथैधांसि समिद्धोऽग्निर्भस्मसात्कुरुतेऽर्जुन।
ज्ञानाग्निः सर्वकर्माणि भस्मसात्कुरुते तथा॥
इति॥५५॥
Evamavidyopārjitānyapi karmāṇi jñānāvirbhāvādeva kṣīyante nānyathā — Ityāha
Ajñānakālanicitaṁ dharmādharmātmakaṁ tu karmāpi|
Cirasañcitamiva tūlaṁ naśyati vijñānadīptivaśāt||55||
Ajñānakāle kṛtrimapramātṛtābhimānāvasare puṇyāpuṇyarūpaṁ karma anuguṇaphalaprārthanayā yan nicitaṁ svīkṛtaṁ tad vijñānadīptivaśādviśiṣṭajñānadīptivaśādnaśyati ahameva paraṁ brahmeti kṛtrimapramātṛtādāhasamarthaṁ vijñānaṁ tasya yā paunaḥpunyena pratyavamarśanātprabhā tatsāmarthyāttad adarśanaṁ yāti| Kimiva — Ityāha cirasañcitaṁ tūlamiva yathā cirasañcitaṁ tūlaṁ haṁsaroma vahnipradīptivaśājjhaṭityeva bhasmasādyāti tathaiva sarvaḥ karmaphalapracayo vijñānavahnisāmarthyātkṣaṇamadhye pralayamupagacchati — Iti| Gītāsu
Yathaidhāṁsi samiddho'gnirbhasmasātkurute'rjuna|
Jñānāgniḥ sarvakarmāṇi bhasmasātkurute tathā||
Iti||55||
Így (evam), (az 55. versszakban Abhinavagupta) azt mondta (iti āha), hogy még (api) a tudatlanságban (avidyā) felhalmozódott (upārjitāni) (tettekből származó) látens benyomások (karmāṇi) is bizonyosan megsemmisülnek (eva kṣīyante) a Tudás (jñāna) megnyilvánulása által (āvirbhāvāt). (Ez így van és) nem másképp:
Még (api) a (tettekből származó) látens benyomások is (karma), amik arra alapozódnak (ātmakam), hogy mit kell tenni és mit nem kell tenni (dharma-adharma... tu), amik a tudatlanság (ajñāna) ideje alatt (kāla) felhalmozódtak (nicitam) (egyszerűen) eltűnnek (naśyati) a speciális Tudás (vijñāna) Fényének (dīpti) ereje által (vaśāt), mint (iva) a libapehely --egy liba puha tollazata-- (tūlam) mely felhalmozódott (sañcitam) hosszú idő alatt (cira) (azonnal hamuvá válik a tűz lángjai által) ||55||
Azok (tad) a látens benyomások (karma), amik az erényes és tisztátalan tettekre (puṇya-apuṇya) alapozódnak (rūpam), amik (yad) azokhoz tartozó (anuguṇa) gyümölcsök (phala) vágya miatt (prārthanayā) felhalmozódtak (nicitam) (vagy) kisajátítódtak (svīkṛtam) a tudatlanság (ajñāna) ideje alatt (kāle) --azaz amikor (avasare) a kreált (kṛtrima) szubjektivitással (pramātṛtā) kapcsolatos tévképzet (abhimāna) (aktív volt)- (egyszerűen) eltűnik (naśyati) a Vijñāna (vijñāna) Fénye (dīpti) miatt (vaśāt), azaz a speciális (viśiṣṭa) Tudás (jñāna) Fényének (dīpti) ereje által (vaśāt). (Ez) a speciális Tudás (vijñānam) (mi úgy jelenik meg, mint azt a tapasztalat, hogy) "Én (aham) Magam (eva) (vagyok) a Legfőbb (param) Brahma (brahma iti)", képes arra (samartham), hogy felégesse (dāha) (eme) kreált (kṛtrima) szubjektivitást (pramātṛtā). Az (yā) Ahhoz --a Vijñāna-hoz vagy speciális Tudáshoz-- (tasya) tartozó Ragyogás (prabhā tad) erején keresztül (sāmarthyāt), az által, újra és újra megjelenik az éberség (paunaḥpunyena pratyavamarśanāt) (erről az Igazságról, miszerint "Én Magam vagyok a Legfőbb Brahma"), a (fennmaradó látens benyomások) (tad) eltűnnek (adarśanam yāti).
Milyen (kim-iva) (ez a látens benyomás, amit tettekből származik)? (Abhinavagupta) azt mondta (āha), hogy (iti): "mint (iva) a libapehely --egy liba puha tollazata-- (tūlam) mely felhalmozódott (sañcitam) hosszú idő alatt (cira)". Miképp, ahogy (yathā) a "tūla(-k) (tūlam)" (vagy puha) tollazata (roma) egy libának (haṁsa) felgyült (sañcitam) hosszú idő alatt (cira), azonnal hamuvá válik (jhaṭiti eva bhasmasāt yāti) egy lángoló tűz (vahni-pradīpti) által (vaśāt), úgy (tathā eva) a karma-kból --tettek és azok látens benyomásai-- (karma) gyümölcsök (phala) teljes (sarvaḥ) felhalmozódása (pracayaḥ) megsemmisül (pralayam upagacchati) egy pillanat alatt (kṣaṇa-madhye) a speciális Tudás (vijñāna... iti) tüzének (vahni) erején keresztül (sāmarthyāt).
(Ez szintén meg lett határozva) a Bhagavadgītā verseiben (gītāsu) (IV.37):
"Miképp, ahogy (yathā) egy meggyújtott (samiddhaḥ) tűz (agniḥ), hamuvá égeti a farönköket (edhāṁsi... bhasmasāt kurute), óh Arjuna (arjuna), úgy (tathā) a Tudás (jñāna) tüze (agniḥ) hamuvá éget minden tettet (sarva-karmāṇi bhasmasāt kurute... iti)".
||55||
Jelenleg még kifejtések nélkül
56. Stanza
न केवलं प्राक्कृतं कर्म ज्ञानप्रसादादुपलीयते यावदिदानीन्तनमपि कर्म ज्ञानेद्धया दृष्ट्या न फलोपभोगाय पर्यवस्यति — इत्याह
ज्ञानप्राप्तौ कृतमपि न फलाय ततोऽस्य जन्म कथम्।
गतजन्मबन्धयोगो भाति शिवार्कः स्वदीधितिभिः॥५६॥
आत्ममहेश्वरप्रत्यवमर्शप्ररूढौ कृतमपि शुभाशुभादिकं कर्म कृत्रिमप्रमातृताभिमानाभावान्नानुगुणफलदानाय प्रगल्भते — इति कर्मफलाभावात्तदुपभोगयोग्यस्य जन्मनः केन प्रकारेण सत्ता स्यान्न भवेद्योगिनः पुनर्जन्म — इत्यर्थः। ननु स पिण्डपातात्पुनर्न जायते चेत्तर्हि कीदृशः स्यात् — इत्याह गतजन्म इत्यादि। गतो जन्मरूपस्य बन्धस्य योगः सम्बन्धो यस्य स एवम् — इति प्रक्षीणमोहावरणः स्वदीधितिभिश्चिन्मरीचिनिचयैः स शिवरूपोऽर्को भाति स्फुरति न पुनस्तीर्थान्तरपरिकल्पितोऽस्य मोक्षः — कुत्रचित्प्राप्तिरिति केवलं मायादिकञ्चुककृतसङ्कोचविनाशात्स्वशक्तिविकस्वरतामापद्यते — इति॥५६॥
Na kevalaṁ prākkṛtaṁ karma jñānaprasādādupalīyate yāvadidānīntanamapi karma jñāneddhayā dṛṣṭyā na phalopabhogāya paryavasyati — Ityāha
Jñānaprāptau kṛtamapi na phalāya tato'sya janma katham|
Gatajanmabandhayogo bhāti śivārkaḥ svadīdhitibhiḥ||56||
Ātmamaheśvarapratyavamarśaprarūḍhau kṛtamapi śubhāśubhādikaṁ karma kṛtrimapramātṛtābhimānābhāvānnānuguṇaphaladānāya pragalbhate — Iti karmaphalābhāvāttadupabhogayogyasya janmanaḥ kena prakāreṇa sattā syānna bhavedyoginaḥ punarjanma — Ityarthaḥ| Nanu sa piṇḍapātātpunarna jāyate cettarhi kīdṛśaḥ syāt — Ityāha gatajanma ityādi| Gato janmarūpasya bandhasya yogaḥ sambandho yasya sa evam — Iti prakṣīṇamohāvaraṇaḥ svadīdhitibhiścinmarīcinicayaiḥ sa śivarūpo'rko bhāti sphurati na punastīrthāntaraparikalpito'sya mokṣaḥ — Kutracitprāptiriti kevalaṁ māyādikañcukakṛtasaṅkocavināśātsvaśaktivikasvaratāmāpadyate — Iti||56||
Nem (na) csupán (kevalam) a korábban (prāk) végrehajtott (kṛtam) tettek látens benyomásai (karma) tűnnek el (upalīyate) a Tudás (jñāna) Áldása által (prasādāt), de még (yāvat) a jelenleg történő (idānīntanam) tettek látens benyomásai (karma) is (api) (felégnek) eme (tűz-szerű) nézőpont által (dṛṣṭyā), mit a Tudás (jñāna) gyújtott meg (iddhayā), (és ezért) az nem (na) eredményezi (paryavasyati) (semmiféle) gyümölcsnek (phala) élvezetét (upabhogāya). (Abhinavagupta) így (iti) azt mondta (āha) (az 56. versszakban):
Elérvén (prāptau) a Tudást (jñāna), (a tettek látens benyomásai), amik (korábban) lettek végrehajtva (kṛtam api), nem (na) hoznak gyümölcsöt (phalāya). Hogyan (katham) (lehetne jelen) hát (tatas) egy születés (janma) eme (Yogī-nak) (asya)? (Egy ilyen nagy Yogī), akiben a születésből (álló) (janma) kötöttséggel való (bandha) kapcsolat (yogaḥ) eltűnt (gata), úgy ragyog (bhāti), mint egy Nap (arkaḥ) (kinek esszenciája) Śiva (śiva), felruházva Saját sugaraival (sva-dīdhitibhiḥ)||56||
Annak realizációja (pratyavamarśa-prarūḍhau), miszerint a Nagy (mahā) Úr (īśvara) az egyén maga (ātma), a (korábbi) végrahajtott (kṛtam api) tettek látens benyomásai (karma) -akár jó volt az (śubha), vagy rossz (aśubha), stb. (ādika)- képtelenek (na... pragalbhate) belőlük származó (anuguṇa) gyümölcseiket (phala) meghozni (dānāya), a kreált (kṛtrima) szubjektivitással (pramātṛtā) kapcsolatos tévképzet (abhimāna) hiánya miatt (abhāvāt). Ezért (iti), a tettek (karma) gyümölcseinek (phala) hiánya miatt (abhāvāt), hogyan (kena prakāreṇa) lehetne jelen (syāt) létezése (sattā) egy születésnek (janmanaḥ), ami arra való (yogyasya), hogy élvezze (upabhoga) eme (gyümölcsöket) (tad)? (Így,) a Yogī számára (yoginaḥ) nincs (na bhavet) újra (punar) születés (janma). Ez a jelentés (iti arthaḥ).
Egy felvetés (nanu): "Ha (ced) ő (saḥ) nem születik (na jāyate) meg újra (punar), miután (az ő) teste (piṇḍa) elhullt (pātāt), akkor (tarhi) milyen az (a tapasztalat, amit az ő halála után történik vele) (kīdṛśaḥ syāt... iti)?". (Abhinavagupta) azt mondta (āha) (a versszak második felében:) "Gatajanma", stb. (gata-janma iti-ādi).
(A "gatajanmabandhayogaḥ" jelzős összetétel rámutat, hogy eme Yogī) az (saḥ), akinek (yasya) yoga-ja (yogaḥ) (vagy) kapcsolata (sambandhaḥ) a kötöttséggel (bandhasya) a születés (janma) formájában (rūpasya), eképpen eltűnt (gataḥ... evam). Így (iti) az (saḥ), kiben a Káprázat --Māyā-- (moha) fátyla (āvaraṇaḥ) feloldódott (prakṣīṇa), úgy jelenik meg (bhāti) (vagy) úgy ragyog (sphurati), mint egy Nap (arkaḥ), minek esszenciája (rūpaḥ) Śiva (śiva), felruházva Saját sugaraival (sva-dīdhitibhiḥ), azaz díszítve a Tudatosság (cit) sugarainak (marīci) sokaságával (nicayaiḥ). Bár (punar), az ő (asya) Felszabadulása (mokṣaḥ) nem olyan (na), mint amit más (antara) filozófiai rendszerek (tīrtha) kitaláltak (parikalpitaḥ), azaz mint elérése (valaminek) (prāptiḥ) máshol (kutracid) --a mennyben, stb.--. Ilyen módon (iti), (a Felszabadulás az ő esetében) kizárólag az ő saját (sva) Erőinek (śakti) kiterjedésében áll (kevalam... vikasvaratām āpadyate), ami az olyan burkok (kañcuka), mint Māyā (māyā), stb. (ādi... iti) által generált (kṛta) limitációk (saṅkoca) megsemmisülésének eredménye (vināśāt)||56||
Jelenleg még kifejtések nélkül
57. Stanza
अत्रैव युक्तिमाह
तुषकम्बुककिंशारुकमुक्तं बीजं यथाङ्कुरं कुरुते।
नैव तथाणवमायाकर्मविमुक्तो भवाङ्कुरं ह्यात्मा॥५७॥
यथा किंशारुकतुषकम्बुकेभ्यः पृथक्कृतं शालिबीजं बीजस्वभावकिंशारुकादिसामग्र्यभावात्क्षितिजलातपमध्यवर्त्यपि नैवाङ्कुरजननलक्षणकार्ये हेतुर्भवति तथैव कम्बुकस्थानीयेन आणवेन मलेन तुषस्थानीयेन मायामलेन किंशारुकस्थानीयेन कार्ममलेन च मुक्तः पृथग्भूत आत्मा चैतन्यं मलत्रयरूपसामग्र्यभावान्न पुनर्भवाङ्कुरं संसारप्ररोहं विदधाति केवलं विश्वगतनानापदार्थसार्थप्रादुर्भावविनाशवैचित्र्यं स्वात्मनि परामृशन्महेश्वर एव भवति॥५७॥
Atraiva yuktimāha
Tuṣakambukakiṁśārukamuktaṁ bījaṁ yathāṅkuraṁ kurute|
Naiva tathāṇavamāyākarmavimukto bhavāṅkuraṁ hyātmā||57||
Yathā kiṁśārukatuṣakambukebhyaḥ pṛthakkṛtaṁ śālibījaṁ bījasvabhāvakiṁśārukādisāmagryabhāvātkṣitijalātapamadhyavartyapi naivāṅkurajananalakṣaṇakārye heturbhavati tathaiva kambukasthānīyena āṇavena malena tuṣasthānīyena māyāmalena kiṁśārukasthānīyena kārmamalena ca muktaḥ pṛthagbhūta ātmā caitanyaṁ malatrayarūpasāmagryabhāvānna punarbhavāṅkuraṁ saṁsāraprarohaṁ vidadhāti kevalaṁ viśvagatanānāpadārthasārthaprādurbhāvavināśavaicitryaṁ svātmani parāmṛśanmaheśvara eva bhavati||57||
A témakörrel kapcsolatosan --amivel az előző versszak foglalkozott-- (atra eva), (Abhinavagupta) kifejtette (āha) (a következő) érvelést (yuktim):
Miképp (yathā) egy gabonamag (bījam), ha el van választva (muktam) a héjtól (tuṣa), korpától (kambuka) (és) kalásztól (kiṁśāruka), nem terem (kurute-aṅkura), úgy hasonlóképpen (tathā) az Én (ātmā), amikor Ő teljesen szabad (vimuktaḥ) az Āṇavamala-tól (āṇava), Māyīyamala-tól (māyā) (és) Kārmamala-tól (karma), kétségtelenül (hi) nem (hoz létre) (na eva) szaporulatot (aṅkuram), (mi úgy ismert, mint) Transzmigráció (bhava)||57||
Miképp (yathā) egy rizsszem (śāli-bījam), ha el van választva (pṛthak-kṛtam) (saját) kalászától, héjától és korpájától (kiṁśāruka-tuṣa-kambukebhyaḥ), a kalász (kiṁśāruka), stb. (ādi) teljes csoportjának (sāmagrī) hiánya miatt (abhāvāt), ami esszenciája (sva-bhāva) egy rizsszemnek (bīja), nem (na eva) válik (bhavati) okává (hetuḥ) az okozatnak (kārye), minek jellemzője (lakṣaṇa) a szaporulat (aṅkura) létrehozása (janana), még (api) a föld (kṣiti), víz (jala) (és) napfény jelenlétének (ātapa) kellős közepén sem (madhya-varti), ugyanígy (tathā iva), az Én (ātmā) (vagy) az Abszolút Szabadság Tudatossága (caitanyam), amikor Ő megszabadul (muktaḥ) (vagy) elválik (pṛthak-bhūtaḥ) az Āṇavamala-tól (āṇavena malena) -amit reprezentál (sthānīyena) a korpa (kambuka)-, Māyīyamala-tól (māyā-malena) -amit reprezentál (sthānīyena) a héj (tuṣa)- és (ca) Kārmamala-tól (kārma-malena) -amit reprzentál (sthānīyena) a kalász (kiṁśāruka)-, a három (traya) mala-ból vagy tisztátalanságból (mala) álló (rūpa) teljes burok (sāmagrī) hiánya miatt (abhāvāt), nem (na) hoz létre (vidadhāti) újra (punar) szaporulatot (aṅkuram) (mi úgy ismert, mint) Bhava (bhava), azaz (Ő nem generálja) a hajtást (praroham) (,minek neve) Transzmigráció vagy Újjászületés (saṁsāra). Ő csupán a Nagy Úr (mahā-īśvaraḥ eva) felé fordul (kevalam... bhavati), Aki éberré válik --szó szerint Aki megérinti-- (parāmṛśan) a megnyilvánulások (prādurbhāva) változatosságáról (vaicitryam) (vagy) a különböző (nānā) dolgok (padārtha) sokaságának (sārtha) feloldódásáról (vināśa), amit az univerzum (viśva) tartalmaz (gata) (, mint ami) Saját Énjében --Önmagában-- (honol) (sva-ātmani)||57||
Jelenleg még kifejtések nélkül
58. Stanza
एवं ज्ञानाग्निदग्धकञ्चुकबीजस्य ज्ञानिनो न किञ्चिच्छङ्कास्थानं हेयोपादेयं वा — इत्यत आह
आत्मज्ञो न कुतश्चन बिभेति सर्वं हि तस्य निजरूपम्।
नैव च शोचति यस्मात्परमार्थे नाशिता नास्ति॥५८॥
य आत्मज्ञः स्वात्ममहेश्वरस्वातन्त्र्यवित्सो न कुतश्चन बिभेति न स कस्मादपि राज्ञः शत्रोः प्राणिभ्यो वा भयमादत्ते। कुत एतत् — इत्याह सर्वं हि तस्य निजरूपमिति यतस्तस्य स्वात्ममहेश्वराद्वयवेदिनः सर्वं पदार्थजातमिदं विश्वं निजस्य स्वात्मनो महाप्रकाशैकवपुष एव रूपमाकारः सर्वत्र प्रकाशानुगमात् — इति प्रकाश एव स्वातन्त्र्यात्स्वपरात्मना प्रकाशतेऽत एव भयस्थानं लोके यत्किञ्चित्प्रतिभाति तत्तस्य तथैव स्वाङ्गकल्पमेव कथं भयजनकं स्याद्यदुत स्वात्मनो व्यतिरिक्तः पदार्थो भयहेतुर्भवेत्कः पुनः सर्वतः परिपूर्णस्यावधिभूतो भिन्नो यमादिरस्ति यस्माज्ज्ञान्यपहस्तितदेहात्ममानित्वोऽपि बिभियात् — इति सर्वत्र निजरूपोपलब्धेः संसारस्थितोऽप्येकको विगलितस्वपरविभागतया निःशङ्कं विचरत्येव। यथोक्तं परमेष्ठिपादैः
योऽविकल्पमिदमर्थमण्डलं पश्यतीश निखिलं भवद्वपुः।
स्वात्ममात्रपरिपूरिते जगत्यस्य नित्यसुखिनः कुतो भयम्॥
इति। ग्रन्थकारोऽपि
एककोऽहमिति संसृतौ जनस्त्राससाहसरसेन खिद्यते।
एककोऽहमिति कोऽपरोऽस्ति मे इत्थमस्मि गतभीर्व्यवस्थितः॥
इति। अन्यच्च नैव च शोचति इत्यादि। नाप्यात्मज्ञः शोचति यथा — धनदारादिकं मम नष्टं रिक्तोऽस्मि व्याधिनाक्रान्तोऽहं म्रिये वा — इत्यादि यतो व्याख्यातेन क्रमेण परमार्थे तात्त्विके वस्तुनि चैतन्यरूपेऽन्तर्मुखे प्रमातृमात्रे नाशिता क्षयधर्मित्वं न विद्यते। सर्वं ह्यभिमानसारं कार्यत्वेन प्रतिभासमानमिदन्तावाच्छिन्नमुत्पद्यते क्षीयते च न पुनः संविन्मयस्यात्मनोऽहन्तासारस्याकृत्रिमस्य स्वतन्त्रस्य — कार्योन्मुखप्रयत्नानुपलब्धेः। न चैतावता स्वरूपविप्रलोपः स्यात् — इति विमृशतो योगिनो देहस्थस्यापि तद्धेतुकः शोकाद्याविर्भावः स्वरूपाच्छादकत्वेन न भवेदिति॥५८॥
Evaṁ jñānāgnidagdhakañcukabījasya jñānino na kiñcicchaṅkāsthānaṁ heyopādeyaṁ vā — Ityata āha
Ātmajño na kutaścana bibheti sarvaṁ hi tasya nijarūpam|
Naiva ca śocati yasmātparamārthe nāśitā nāsti||58||
Ya ātmajñaḥ svātmamaheśvarasvātantryavitso na kutaścana bibheti na sa kasmādapi rājñaḥ śatroḥ prāṇibhyo vā bhayamādatte| Kuta etat — Ityāha sarvaṁ hi tasya nijarūpamiti yatastasya svātmamaheśvarādvayavedinaḥ sarvaṁ padārthajātamidaṁ viśvaṁ nijasya svātmano mahāprakāśaikavapuṣa eva rūpamākāraḥ sarvatra prakāśānugamāt — Iti prakāśa eva svātantryātsvaparātmanā prakāśate'ta eva bhayasthānaṁ loke yatkiñcitpratibhāti tattasya tathaiva svāṅgakalpameva kathaṁ bhayajanakaṁ syādyaduta svātmano vyatiriktaḥ padārtho bhayaheturbhavetkaḥ punaḥ sarvataḥ paripūrṇasyāvadhibhūto bhinno yamādirasti yasmājjñānyapahastitadehātmamānitvo'pi bibhiyāt — Iti sarvatra nijarūpopalabdheḥ saṁsārasthito'pyekako vigalitasvaparavibhāgatayā niḥśaṅkaṁ vicaratyeva| Yathoktaṁ parameṣṭhipādaiḥ
Yo'vikalpamidamarthamaṇḍalaṁ paśyatīśa nikhilaṁ bhavadvapuḥ|
Svātmamātraparipūrite jagatyasya nityasukhinaḥ kuto bhayam||
Iti| Granthakāro'pi
Ekako'hamiti saṁsṛtau janastrāsasāhasarasena khidyate|
Ekako'hamiti ko'paro'sti me itthamasmi gatabhīrvyavasthitaḥ||
Iti| Anyacca naiva ca śocati ityādi| Nāpyātmajñaḥ śocati yathā — Dhanadārādikaṁ mama naṣṭaṁ rikto'smi vyādhinākrānto'haṁ mriye vā — Ityādi yato vyākhyātena krameṇa paramārthe tāttvike vastuni caitanyarūpe'ntarmukhe pramātṛmātre nāśitā kṣayadharmitvaṁ na vidyate| Sarvaṁ hyabhimānasāraṁ kāryatvena pratibhāsamānamidantāvācchinnamutpadyate kṣīyate ca na punaḥ saṁvinmayasyātmano'hantāsārasyākṛtrimasya svatantrasya — Kāryonmukhaprayatnānupalabdheḥ| Na caitāvatā svarūpavipralopaḥ syāt — Iti vimṛśato yogino dehasthasyāpi taddhetukaḥ śokādyāvirbhāvaḥ svarūpācchādakatvena na bhavediti||58||
Így (evam), annak esetében, aki ismeri saját Énjét (jñāninaḥ), ki (mayikus) burkainak (kañcuka) magja (bījasya) elégett (dagdha) a Tudás (jñāna) Tüzében (agni), nincs (na kiñcid) helye (sthānam) kétségnek (śaṅkā) és nincs (vā) mit elfogadni (heya-upādeyam) vagy elutasítani. Ezért (atas), (Abhinavagupta) azt (iti) mondta (āha) (az 58. versszakban:)
Aki ismeri (jñaḥ) (saját) Énjét (ātma), az nem (na) fél (bibheti) senkitől (kutaścana), mert (hi) minden (sarvam) az ő (tasya) saját Énjének (nija) formája (rūpam), és nem is (na eva ca) bánatos (śocati), mivel (yasmāt) a Legfőbb Valóságban (parama-arthe) nem létezik (na asti) az elmúlás állapota (nāśitā)||58||
Az (saḥ), aki (yaḥ) ismeri (jñaḥ) (saját) Énjét (ātma), vagyis az, aki tudja (vit), hogy a Nagy Úr (mahā-īśvara) Abszolút Szabadsága (svātantrya) hozzá tartozik --saját Énjéhez-- (sva-ātma), nem (na) fél (bibheti) senkitől (kutaścana). (Más szavakkal,) ő (saḥ) nem (na) érez (ādatte) félelmet (bhayam) senkivel kapcsolatban (kasmāt-api), legyen az egy király (rājñaḥ), egy ellenség (śatroḥ) vagy (vā) (más) létező (prāṇibhyaḥ).
Miért (kutas) (lehetséges) ez (etad) (az ő esetében)? (Abhinavagupta) azt (iti) mondta (āha): "mert (hi) minden (sarvam) az ő (tasya) saját Énjének (nija... iti) formája (rūpam)", vagyis mert (yatas) ez az (idam) egész (sarvam) univerzum (viśvam), mit a tattva-k vagy kategóriák (padārtha) hoznak létre (jātam) a "rūpa" (rūpam) (vagy) formája (ākāraḥ) a "nija"-nak (nijasya) azaz a saját Énjének (sva-ātmanaḥ), ami egyetlen (eka) Valóság (vapuṣaḥ eva) (, mi úgy jelenik meg, mint) egy Nagy (mahā) Fény (prakāśa)… (eme "nija" vagy "saját Énje") hozzá tartozik (tasya), (azaz) ahhoz, aki ismeri (vedinaḥ) a nem-dualitást (advaya) (mi létezik) a Nagy Úr (mahā-īśvara) (és) közte (sva-ātma). (Ez létrejön), mint egy következménye (anugamāt) (eme) Fénynek --Śiva-- (prakāśa) (mi jelen van) mindenhol (sarvatra). Így (iti), kizárólag (eva) (eme) Fénye (prakāśaḥ), (Saját) Abszolút Szabadsága miatt (svātantryāt), nyilvánul meg (prakāśate), mint az egyén saját Énje (sva... ātmanā) (és) mint Énje (ātmanā) másoknak (para). Ez okból kifolyólag (atas eva), bármilyen (yad kiñcid) veszély esetén (bhaya-sthānam), mely megjelenik (pratibhāti) (ebben) a világban (loke)… mindaz (tad) az övé (tasya) (és) ennek megfelelően (tathā eva) azonos (kalpam eva) saját (sva) Testével (aṅga). Hogyan (kathaṁ) létezhetne (syāt) bármi, ami félelmet (bhaya) generál (janakam)? Mondható (yad-uta), hogy egy objektum (padārthaḥ), ami különbözik (vyatiriktaḥ) az egyéntől (sva-ātmanaḥ), valószínűleg (bhavet) lehet oka (hetuḥ) a félelemnek (bhaya). Bár (punar), mégis (kaḥ) mi (asti) Yama --a halál istene-- (yama), stb. (ādiḥ), (mik csupán) korlátolt (avadhi-bhūtaḥ) töredéke(k) (bhinnaḥ), Annak, Aki teljesen Tökéletes --Śiva-- (sarvataḥ paripūrṇasya)? Ezért (yasmāt), az Én ismerőjének (esetében) (jñānī), aki feladta (apahastita) a gondolatot (mānitvaḥ api), miszerint (az ő) teste (deha) az Én (ātma), mitől (kaḥ) kellene félnie (bibhiyāt)? Ezért (iti), mivel (az Én egy ilyen ismerője) realizálta (upalabdheḥ) az ő "nija"-jának vagy saját Énjének (nija) --saját természetének-- természetét (rūpa) mindenhol (sarvatra), még akkor is, amikor (api) benne marad (sthitaḥ) eme Saṁsāra-ban vagy (szenvedéssel teli) Transzmigrációban (saṁsāra), (ő) egyedül van (ekakaḥ), (és) félelemtől mentesen (niḥśaṅkam) mozog anélkül (vicarati eva), hogy különbséget tapasztalna (vigalita... vibhāgatayā) önmaga (sva) (és) mások közt (para).
Ahogy (yathā) az ki lett mondva (ukta) a tiszteletreméltó nagyon nagy Guru által --Utpaladeva-- (parameṣṭhipādaiḥ) (az ő Utpalastotrāvalī-jának XIII.16 versében):
"Óh Uram (īśa)! miféle okból (kutas) (lehetne jelen) félelem (bhayam) a szüntelenül boldog létező számára (asya nitya-sukhinaḥ) az univerzumban (jagati), ami csordultig telve van (paripūrite) kizárólag (mātra) az ő saját (sva) Énjével (ātma), aki (yaḥ), megszabadulva a gondolatoktól (avikalpam), úgy látja (paśyati) az objektumok (artha) eme (idam) teljes (nikhilam) csoportját (maṇḍalam), mint a Te (bhavat) Gyönyörű Formád (vapus... iti)?".
(Jelen) könyv --azaz a Paramārthasāra-- (grantha) szerzője --Abhinavagupta-- (kāraḥ) szintén (api) (elmondta a következőt:)
"(A kifejezés) 'Én (aham) egyedül (vagyok) (ekakaḥ... iti)' egy olyan személy (által mondott) (janaḥ), aki szomorú (khidyate) a (eme) Saṁsāra --szenvedéssel teli Transzmigráció-- (saṁsṛtau) kegyetlenségének (sāhasa) (és) terrorjának (trāsa) érzete miatt (rasena). (De Abhinavagupta azért mondta, hogy) "Én (aham) egyedül (vagyok) (ekakaḥ... iti)' (, mert) ki (kaḥ) más (aparaḥ)létezne (asti) rajtam kívül (me)? Így (ittham), Én vagyok az (asmi), ki megmarad (vyavasthitaḥ) a félelemtől szabadnak (gata-bhīḥ... iti)".
Továbbá (anyat ca), (Abhinavagupta azt mondta a versszak második felében:) "Naiva ca śocati (na eva ca śocati)", stb. (iti-ādi).
Az Én (ātma) ismerője (jñaḥ) nem is (na api) szomorú (śocati) ilyen módon (yathā): "Az én (mama) vagyonom (dhana), feleségem (dāra), stb. (ādikam) eltűnt (naṣṭam)", "Üresség (riktaḥ) vagyok (asmi)", "Engem (aham) legyűr (ākrāntaḥ) egy betegség (vyādhinā)" vagy (vā) "Én (aham) haldoklom (mriye)", stb. (iti-ādi) (Miért?) Mert (yatas), ahogy az (már korábban) kifejtésre került (vyākhyātena krameṇa), a Paramārtha-ban (parama-arthe) (vagy) Igaz (tāttvike) Valóságban (vastuni), ami (rūpe) Tudatosság az Abszolút Szabadságban (caitanya), ami belső (antarmukhe) (és) kizárólag (mātre) Szubjektum --Aham vagy Én-- (pramātṛ), nincs jelen (na vidyate) állapota a megszűnésnek (nāśitā), azaz (nem létezik) olyan állapot, minek jellemzője (dharmitvam) a pusztulás (kṣaya).
Mivel (hi) mindez (sarvam) úgy jelenik meg (pratibhāsamānam), mint "okozat" --az univerzum-- (kāryatvena), lévén esszenciája (sāram) tévképzet --például "Én vagyok a fizikai test"-- (abhimāna), jellemzője (avacchinam) az "Az" --vagyis Az-ság-- állapota (idantā) (és ennek eredményeképpen) az megszületik (utpadyate) és (ca) elpusztul (kṣīyate). Bár (punar), (ez) (na) nincs (így) a Tiszta Tudatosságból (saṁvid) álló (mayasya) Én esetében (ātmanaḥ), aki Szabad (svatantrasya), aki Természetes --nem kreált-- (akṛtrimasya) (és) kinek esszenciája (sārasya) az "Én" --azaz Énség-- állapota (ahantā), mivel nincs jelen tapasztalása (anupalabdheḥ) az okozat --az univerzum-- (kārya) felé irányuló (unmukha) erőfeszítésnek (prayatna) (amíg az Én ismert) --nem tapasztalható az, hogy az Én erőfeszítést tesz az univerzum tekintetében, mert Ő maradéktalanul Változatlan--. (Következésképpen, ) nincs jelen (na ca... syāt) megszűnése (vipralopaḥ) az egyén sajét esszenciális természetének (sva-rūpa) ilyen (dolgok) miatt --azaz az egyén vagyona, felesége, stb. eltűnése miatt-- (etāvatā). A Yogī esetében (yoginaḥ), aki éberré válik (vimṛśataḥ) igy (iti), akkor is (api) miközben egy testben honol (deha-sthasya), a szomorúság (śoka), stb. (ādi) megnyilvánulása (āvirbhāvaḥ), mit az --egy fizikai testben való élés-- (tad) hoz létre (hetukaḥ), nem (na) fedi el vagy rejti el (ācchādakatvena... bhavet) saját esszenciális természetét (sva-rūpa... iti) ||58||
Jelenleg még kifejtések nélkül
További Információ
Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.
Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.
| Vissza Stanzák 51-54 |  |
Folytatás Stanzák 59-62 |