| Töltsd le és telepítsd a nélkülözhetetlen betűtípusokat(s) Hogy megtekinthesd a Szanszkritot annak teljes fényében Olvass Transzliteráció (2) (magyar) hogy teljes mértékben átlásd a transzliterációs rendszert |
Abhinavagupta - Paramārthasāra (Paramarthasara) Stanzák 40-43 - Nem-duális kashmiri Shaivizmus
Normál fordítás
|
Bevezetés
A Paramārthasāra folytatódik további négy stanzával. Ez a tizenegyedik stanza-csoport, ami a teljes szöveget alkotó 105 stanzából négyet fed le.
Természetesen, mellékelem az eredeti stanzákat, amiket Yogarāja kommentál. Valamint írni fogok elég sok megjegyzést, hogy az átlagos olvasó számára is annyira érthetővé tegyem a könyvet, amennyire csak lehetséges.
Yogarāja Szanszkritja sötétzöld színnel jelenik meg, míg Abhinavagupta eredeti stanzái sötétvörösek. Emellett, a transzliteráción belül, az eredeti stanzák barnák, Yogarāja kommentárja viszont fekete. A fordításban szintén, Abhinavagupta eredeti stanzái, vagyis a Paramārthasāra zöld és fekete betűkkel szerepelnek, míg Yogarāja kommentárja tartalmaz fekete és vörös szavakat is.
Olvasd a Paramārthasāra-t és tapasztald meg a Legfőbb Ānanda-t vagy Isteni Gyönyört, kedves Śiva.
Fontos: Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) hasonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.
40. Stanza
एवं भ्रान्तिद्वयापसारणात्परमेश्वरीभूतस्य योगिनो न किञ्चित्कार्यमवशिष्यते — इत्याह
इत्थं विभ्रमयुगलकसमूलविच्छेदने कृतार्थस्य।
कर्तव्यान्तरकलना न जातु परयोगिनो भवति॥४०॥
इत्थं कारिकार्थप्रतिपादितप्रकारेण भ्रान्तिद्वयस्य प्ररोहविदारणे कृतार्थस्य स्वस्वातन्त्र्यस्य परिज्ञप्तेरशेषसङ्कोचविदलनात्कृतः प्राप्तोऽर्थः पुरुषार्थलाभो येन तस्य प्रकृष्टयोगयुक्तस्य न कदाचित्कर्तव्यान्तरस्य तीर्थाटनक्षेत्रपरिग्रहदीक्षाजपध्यानव्याख्याश्रवणादिरूपस्य कार्यशेषस्य कलना मनोव्यापारोऽपि न विद्यते
अयमेव परो धर्मो यद्योगेनात्मदर्शनम्।
इति हि स्वात्मयोगस्य प्राधान्यमतस्तत्प्राप्त्या नान्यत्र परिश्रमः पूर्णयोगिनः। यदुक्तम्
यदा ते मोहकलिलं बुद्धिर्व्यतितरिष्यति।
तदा गन्तासि निर्वेदं श्रोतव्यस्य श्रुतस्य च॥
इति गीतासु॥४०॥
Evaṁ bhrāntidvayāpasāraṇātparameśvarībhūtasya yogino na kiñcitkāryamavaśiṣyate — Ityāha
Itthaṁ vibhramayugalakasamūlavicchedane kṛtārthasya|
Kartavyāntarakalanā na jātu parayogino bhavati||40||
Itthaṁ kārikārthapratipāditaprakāreṇa bhrāntidvayasya prarohavidāraṇe kṛtārthasya svasvātantryasya parijñapteraśeṣasaṅkocavidalanātkṛtaḥ prāpto'rthaḥ puruṣārthalābho yena tasya prakṛṣṭayogayuktasya na kadācitkartavyāntarasya tīrthāṭanakṣetraparigrahadīkṣājapadhyānavyākhyāśravaṇādirūpasya kāryaśeṣasya kalanā manovyāpāro'pi na vidyate
Ayameva paro dharmo yadyogenātmadarśanam|
Iti hi svātmayogasya prādhānyamatastatprāptyā nānyatra pariśramaḥ pūrṇayoginaḥ| Yaduktam
Yadā te mohakalilaṁ buddhirvyatitariṣyati|
Tadā gantāsi nirvedaṁ śrotavyasya śrutasya ca||
Iti gītāsu||40||
Így (evam), (Abhinavagupta) azt mondta (a 40. versszakban, hogy) (āha), a két féle (dvaya) zavarodottság (bhrānti) feloldásával (apasāraṇāt), semmi (na kiñcid) tennivaló (kāryam) nem marad (avaśiṣyate) a Yogī számára (yoginaḥ), ami a Legfőbb Úrrá vált (parama-īśvarī-bhūtasya... iti):
Ezen a módon (ittham), a zavarodottság (vibhrama) páros (yugalaka) teljes feloldódásával (samūla-vicchedane), soha többé nincs jelen (na jātu... bhavati) mentális aktivitás (kalanā) egy másik végrehajtandó feladattal (kartavya) kapcsolatosan (antara), a Legfőbb Yogī esetében (para-yoginaḥ), aki elérte a Célt (kṛta-arthasya)||40||
(A) "kṛta (és) artha" (kṛtaḥ... arthaḥ) (kifejezések azt jelentik) "elért" (prāptaḥ) (és) "az emberi létezés Célja" (puruṣa-artha) (rendre) --ezért, a "kṛtārtha" az, aki elérte a Célját az emberi létezésnek--. Így (ittham), -vagyis ahogy (prakāreṇa) ki lett fejtve (pratipādita) (jelen) aforizma (kārikā) jelentése által (artha)-, a hajtás (praroha) (mely úgy ismert, mint) a két zavarodottság (bhrānti-dvayasya) elpusztításával (vidāraṇe), eléretik (lābhaḥ) az emberi létezés Célja (puruṣa-artha), eredményképpen (yena) annak esetében, aki (kṛta-arthasya) egy "kṛtārtha", vagyis annak esetében, aki realizálta (parijñapteḥ) saját Abszolút Szabadságát (sva-svātantryasya), minden (aśeṣa) limitációjának (saṅkoca) darabokra tépése révén (vidalanāt). Annak, aki elmerült a legfőbb Yoga-ban (tasya prakṛṣṭa-yoga-yuktasya), annak soha sincs jelen (na vidyate-na kadācid... api) "kalanā" (kalanā) (vagy) mentális aktivitás (manas-vyāpāraḥ) a "kartavyāntara"-val kapcsolatosan (kartavya-antarasya), vagyis valamilyen még végrehajtásra váró feladattal kapcsolatosan (kārya-śeṣasya), mint (rūpasya) (például,) zarándokhely (tīrtha) felkeresése (aṭana), szent helyen való (kṣetra) letelepedés (parigraha), beavatás (dīkṣā), mantra mormolása (japa), meditáció (dhyāna), (spiritualitással kapcsolatos) kifejtések (vyākhyā) hallgatása (śravaṇa). Az egyén saját (sva) Énje (ātma) Yoga-jának (yogasya) Felsőbbrendűsége (prādhānyam) kétségtelenül (hi) (megmutatkozik a következő passzusban:)
"TEz (ayam) bizonyosan (eva) a legfőbb (paraḥ) dharma vagy kötelesség (dharmaḥ): Látni (darśanam) az Ént (ātma) az Ő (yad) Yoga-ja-által (yogena... iti)".
Ez okból kifolyólag (atas), miután elérte (prāptyā) ezt (a típusú Yoga-t) (tad), nincs jelen (na) fárasztó tennivaló (pariśramaḥ) semmi mással kapcsolatosan (anyatra) a tökéletes Yogī esetében (pūrṇa-yoginaḥ) --azaz a tökéletes Yogī soha többé nem merül el más fárasztó feladat végrehajtásában--
Ahogy az ki van mondva (yad uktam) a Bhagavadgītā verseiben (gītāsu):
"Amikor (yadā) intelligenciád (te-buddhiḥ) maradéktalanul átkel (vyatitariṣyati) a káprázat (moha) bozótján (kalilam), akkor (tadā) eléred a közömbösség állapotát (azzal kapcsolatosan) (gantāsi nirvedam) amit muszáj hallani (śrotavyasya) és (ca) amit hallottál (śrutasya... iti)".
||40||
Jelenleg még kifejtések nélkül
41. Stanza
सम्प्रति पृथिव्यादिमायान्तस्य भेदावभासभाजो विश्वस्य भेदाभेदमयशाक्तभूमिकावेशेन पूर्णप्रकाशानन्दघनशाम्भवपदसमापत्त्या भेदविलायनेन तदभेदमयताप्राप्तिमभिधाय ततः शाम्भवात्पदात्सम्पूर्णसुधाम्भोधिकल्पान्महाप्रवाहदेशीयशाक्तप्रसरोल्लासप्रमुखं तत्तत्तरङ्गभङ्गिरूपतामभिदधत्स्वानुभवसिद्धं महामन्त्रवीर्यसारं समस्तभेदविलायनपरमाद्वयोदयं नरशक्तिशिवसामरस्यात्मकं परसंविद्धृदयं क्रमेणोन्मीलयिष्यन्विश्वस्यागमिकाण्डत्रयात्मतासङ्कलनयुक्त्यैकीकारं तावदाह
पृथिवी प्रकृतिर्माया त्रितयमिदं वेद्यरूपतापतितम्।
अद्वैतभावनबलाद्भवति हि सन्मात्रपरिशेषम्॥४१॥
पार्थिवप्राकृतमायीयाण्डात्मकं यत्स्थूलसूक्ष्मपररूपं त्रिविधं वेद्यरूपतापतितं ज्ञानगोचरतां प्राप्तम्
तत्तद्रूपतया ज्ञानं बहिरन्तः प्रकाशते।
ज्ञानादृते नार्थसत्ता ज्ञानरूपं ततो जगत्॥
नहि ज्ञानादृते भावाः केनचिद्विषयीकृताः।
ज्ञानं तदात्मतां यातमेतस्मादवसीयते॥
इति श्रीकालिकाक्रमोक्तन्यायेन यद् अद्वैतभावनं तद्बलात् — तत्प्रकर्षात्सन्मात्रपरिशेषं प्रकाशमानतात्मकसत्तामात्रात्मकं भवति। हिर्यस्मादर्थे॥४१॥
Samprati pṛthivyādimāyāntasya bhedāvabhāsabhājo viśvasya bhedābhedamayaśāktabhūmikāveśena pūrṇaprakāśānandaghanaśāmbhavapadasamāpattyā bhedavilāyanena tadabhedamayatāprāptimabhidhāya tataḥ śāmbhavātpadātsampūrṇasudhāmbhodhikalpānmahāpravāhadeśīyaśāktaprasarollāsapramukhaṁ tattattaraṅgabhaṅgirūpatāmabhidadhatsvānubhavasiddhaṁ mahāmantravīryasāraṁ samastabhedavilāyanaparamādvayodayaṁ naraśaktiśivasāmarasyātmakaṁ parasaṁviddhṛdayaṁ krameṇonmīlayiṣyanviśvasyāgamikāṇḍatrayātmatāsaṅkalanayuktyaikīkāraṁ tāvadāha
Pṛthivī prakṛtirmāyā tritayamidaṁ vedyarūpatāpatitam|
Advaitabhāvanabalādbhavati hi sanmātrapariśeṣam||41||
Pārthivaprākṛtamāyīyāṇḍātmakaṁ yatsthūlasūkṣmapararūpaṁ trividhaṁ vedyarūpatāpatitaṁ jñānagocaratāṁ prāptam
Tattadrūpatayā jñānaṁ bahirantaḥ prakāśate|
Jñānādṛte nārthasattā jñānarūpaṁ tato jagat||
Nahi jñānādṛte bhāvāḥ kenacidviṣayīkṛtāḥ|
Jñānaṁ tadātmatāṁ yātametasmādavasīyate||
Iti śrīkālikākramoktanyāyena yad advaitabhāvanaṁ tadbalāt — Tatprakarṣātsanmātrapariśeṣaṁ prakāśamānatātmakasattāmātrātmakaṁ bhavati| Hiryasmādarthe||41||
Most (samprati), miután kifejti (abhidhāya) a Vele való (tad) önazonosítás (abheda-mayatā) elérését (prāptim), mint a dualitás (bheda) feloldódása (vilāyanena) Śambhu --azaz Śiva-- (śāmbhava) Állapotába (pada) való elmerülésen keresztül (samāpattyā), ami egy összetett egysége (ghana) a tökéletes (pūrṇa) Fénynek (prakāśa) (és) Gyönyörnek (ānanda), karöltve az univerzum (viśvasya) belépésével (veśena) -ami a Pṛthivī (tojással) (pṛthivī) kezdődik (ādi) (és) a Māyā (tojással) (māyā) ér véget (antasya), (és) ami egy tartálya (bhājaḥ) a dualitás (bheda) megnyilvánulásának (avabhāsa) -Śakti állapotába- --a Śakti tojása-- (śākta-bhūmikā), ami telve van (maya) nem-dualitással (abheda) --egységgel-- a dualitásban --különbözőség-- (bheda), ami főként (pramukham) Śakti (śākta) egy folyamaként (prasara) jelenik meg (ullāsa), mely emlékeztet (deśīya) egy nagy (mahā) folyóra (pravāha), Śambhu --azaz Śiva-- (śāmbhavāt) eme állapotából (tataḥ-padāt), ami olyan (kalpāt), mint egy óceán (ambhodhi), telve maradéktalanul (sampūrṇa) Nektárral (sudhā) -ami úgy van leírva --szó szerint jelzi-- (abhidadhat), mint aminek van egy formája (rūpatām), mely számos (tad-tad) hullám (taraṅga) megjelenésével felruházott (bhaṅgi). (És Abhinavagupta,) szándékozván bemutatni fokozatosan (krameṇa unmīlayiṣyan), hogy a Legfőbb (para) Tudatosság (saṁvid) Szíve (hṛdayam), ahogy az bizonyított (siddham) az egyén saját (sva) tapasztalatából (anuvabha), áll:) (1) "Śiva (śiva), Śakti (śakti) (és) Nara (nara) --a korlátolt individuum-- egységéből (sāmarasya-ātmakam), (2) "a legfőbb (parama) nem-dualitás (advaya) feltárulásából (udayam), mely maradéktalanul eltörli (samasta... vilāyana) a dualitást (bheda) " (és) (3) "(minden) mantra (mantra) nagy (mahā) teremtő forrásának (vīrya) --potencialitás-- esszenciájából (sāram) ", (ő) először (tāvat) kifejti (āha) az univerzum (viśvasya) egységét (ekīkāram) a három (traya-ātmatā) tojás (aṇḍa) egyesítésének (saṅkalana) módszerével (yuktyā), ahogy az meg van határozva a kinyilvánított szövegekben --a 64 szent Bhairavatantra-ban (āgamikā):
Pṛthivī (pṛthivī), Prakṛti (prakṛtiḥ) (és) Māyā (māyā) … (a tojások) eme (idam) hármasa (tritayam), ami a tudhatók --objektumok-- (vedya) formájában (rūpatā) volt (patitam), a Nem-duális Létezőn --az Úr Śiva-- (advaita) való kontempláció (bhāvana) ereje által (balāt), olyan maradékká (pariśeṣam) válik (bhavati) eredményképpen (hi), ami csupán (mātra) Létező (sat)||41||
(A Végső Felszabadulás előtt, amit az Úr Kegyelme produkál, az univerzum), ami (yad) a Pṛthivī, Prakṛti (és) Māyā (pārthiva-prākṛta-māyīya) tojásokból (aṇḍa) állt (ātmaka), hármas (volt) (trividham) -durva, finom és magasabb (sthūla-sūkṣma-para-rūpam)- (és) a tudhatók --objektumok-- (vedya) formájában (rūpatā) volt (patitam), azaz megmaradt a tudás --vagy ahogy a Tantra-k nevezik "tudatosság"-- (jñāna) körében (gocaratām prāptam).
"A tudatosság (jñāna) ragyog --megnyilvánulttá válik-- (prakāśate) belül (antar) (és) kívül (bahis) különböző módokon (tad-tad-rūpatayā) --azaz belül, mint öröm, kívül, mint egy edény, stb.--. Nincs jelen (na) létezése (sattā) az objektumoknak (artha) a tudatosság (jñānāt) nélkül (ṛte). Ezért (tatas), a világ (jagat) a tudatosság (jñāna) egy formája (rūpam). Tudatosság (jñānāt) nélkül (ṛte), az objektum (bhāvāḥ) nem (na hi) tapasztalható (viṣayīkṛtāḥ) senki által (kenacid). A tudatosság (jñānam) válik (yātam) az (objektumok) (tad) természetévé (ātmatām), (és) azon keresztül (etasmāt) (mindegyik) értelmezhető és tisztán megkülönböztethető (avasīyate... iti)".
A tiszteletreméltó Kālikākrama (śrī-kālikākrama) által kifejtett (ukta) axóima szerint (nyāyena) --fenti stanzában--, az (univerzum, mely három tojásból áll) (yad), A nem-duális Létezőn (advaita) való kontempláció (ereje által) (bhāvanam), azaz az Ő ereje vagy intenzitása által (tad-balāt... tad-prakarṣāt), egy maradékká (pariśeṣam) válik (bhavati), ami csupán (mātra) Létező (sat), vagyis (valami olyanná válik), ami csupán (mātra-ātmakam) Létezés (sattā), mely a megnyilvánulttá válás állapotából --Fénynek levés állapotából-- (prakāśamānatā) áll (ātmaka).
A "hi" (kifejezés) (a versszakban) (hiḥ) "eredményképpen" --szó szerint amiből, ami okból-- (yasmāt) értelemben (értendő) (arthe)||41||
Jelenleg még kifejtések nélkül
42. Stanza
एतदेव भेदस्यावास्तवत्वप्रतिपादनाभिप्रायेणोपपादयति
रशनाकुण्डलकटकं भेदत्यागेन दृश्यते यथा हेम।
तद्वद्भेदत्यागे सन्मात्रं सर्वमाभाति॥४२॥
यथा किल सौवर्णं रशनाद्याभरणं सुवर्णार्थिनो रशनाविशेषपरिहारेण हेममात्रतयैवाभाति हेमरजतकांस्यताम्रनागादि तावन्मात्रार्थिनो लोहरूपतया तद्वत्सर्वमिदं त्यक्तहानादानादिविकल्पकलङ्कस्याविकल्पप्रतिभासमात्रनिष्ठस्य योगिनो
रूपादिषु परिणामात्तत्सिद्धिः।
इति भट्टश्रीकल्लटोक्तनीत्या भेदत्यागे सति सन्मात्रं सत्तामात्रात्मकमाभाति॥४२॥
Etadeva bhedasyāvāstavatvapratipādanābhiprāyeṇopapādayati
Raśanākuṇḍalakaṭakaṁ bhedatyāgena dṛśyate yathā hema|
Tadvadbhedatyāge sanmātraṁ sarvamābhāti||42||
Yathā kila sauvarṇaṁ raśanādyābharaṇaṁ suvarṇārthino raśanāviśeṣaparihāreṇa hemamātratayaivābhāti hemarajatakāṁsyatāmranāgādi tāvanmātrārthino loharūpatayā tadvatsarvamidaṁ tyaktahānādānādivikalpakalaṅkasyāvikalpapratibhāsamātraniṣṭhasya yogino
Rūpādiṣu pariṇāmāttatsiddhiḥ|
Iti bhaṭṭaśrīkallaṭoktanītyā bhedatyāge sati sanmātraṁ sattāmātrātmakamābhāti||42||
(Abhinavagupta) feltárja (upapādayati) (a 42. stanzát) azzal a céllal (abhiprāyeṇa), hogy kifejtse (pratipādana) a dualitás (bhedasya) valótlanságát (avāstavatva):
Egy öv (raśanā), egy fülbevaló (kuṇḍala), egy karkötő (kaṭakam)…a dualitás elvetésével (az aranyból készült dolgok körét illetően) (bheda-tyāgena) (az csupán) aranyként (yathā-hema) látszik (dṛśyate). Így (tadvat), amikor a dualitás elvetésre (bheda-tyāge) kerül (az univerzummal kapcsolatban), minden (sarvam) úgy látszik (ābhāti) csupán (mātram), mint Létező (sat)||42||
Miképp (yathā) egy dísz (ābharaṇam), mi aranyból készült (sauvarṇam), (mint) egy öv (raśanā), stb. (ādi vagy ādya) csupán (mātrataya eva) aranyként (hema) látszik (ābhāti) valakinek, aki aranyra vágyik (suvarṇa-arthinaḥ), függetlenül (parihāreṇa) a speciális jellemzőitől (viśeṣa) az övnek (raśanā); (vagy ahogy) az arany (hema), ezüst (rajata), bronz (kāṁsya), réz (tāmra), ólom (nāga), stb. (ādi) (csupán) fémként (loha) (látszik) (rūpatayā) valakinek, aki oly sok (változatra) (tāvat-mātra) vágyik (arthinaḥ), hasonlóképpen (tadvat) (látszik) ez (idam) az egész (sarvam) --univerzum-- a Yogī számára (yoginaḥ), ki lemondott minden foltról (tyakta... kalaṅkasya) a gondolatok (formájában) (vikalpa), mely a lemondás (hāna), megragadás (ādāna), stb. (ādi) aktusaihoz tartozik, (és) csupán (mātra) a gondolatmentes állapot (avikalpa) megjelenésével kapcsolatosan (pratibhāsa) elhivatott (niṣṭhasya).
"A tökéletesség (siddhiḥ) azzal kapcsolatosan --a madhyaśakti kiterjedésével kapcsolatosan-- (tad) (az egyén saját tudatosságának) átalakítása által (meg végbe) (pariṇāmāt), (még) a formák, stb. jelenléte közben is (rūpa-ādiṣu... iti)".
A (fenti) axióma szerint (nītyā), (mit) meghatározott (ukta) a legnagyobb tiszteletre méltó (bhaṭṭaśrī) Kallaṭa (kallaṭa), amikor jelen van a dualitás elvetése (bheda-tyāge sati) (az univerzummal kapcsolatosan, az --az univerzum--) csupán (mātram), mint Létező (sat) látszik (ābhāti), azaz csupán (mātra-ātmakam), mint Létezés (sattā)||42||
Jelenleg még kifejtések nélkül
43. Stanza
तदियतः सर्वस्य सङ्कोचावभासपरित्यागादागमप्रसिद्ध्या नररूपस्य शाक्तरूपोपारोहं मन्त्रसम्प्रदायं कटाक्षयन्नभिदधाति
तद्ब्रह्म परं शुद्धं शान्तमभेदात्मकं समं सकलम्।
अमृतं सत्यं शक्तौ विश्राम्यति भास्वरूपायाम्॥४३॥
तद् एतत्सत्तामात्रात्मकं सर्वं बृहत्त्वात्ब्रह्म। यदाहुः श्रुत्यन्तविदः
सदेवेदं सोम्य अग्र आसीत्।
इति पूर्णत्वात्परं हेयोपादेयभावात्शुद्धं पृथक्त्वोपशमात्शान्तमत एवाभेदात्मकं प्रकर्षापकर्षाभावात्समम्
प्रदेशोऽपि ब्रह्मणः सार्वरूप्यमनतिक्रान्तश्चाविकल्प्यश्च।
इति स्थित्या सकलमत एवामृतमविनाशि
सत्यासत्यौ तु यौ भागौ प्रतिभावं व्यवस्थितौ।
सत्यं यत्तत्र सा जातिरसत्या व्यक्तयः स्थिताः॥
इति।
यदादौ च यदन्ते च यन्मध्ये तस्य सत्यता।
इति तत्रभवद्भर्तृहरिनिरूपितनीत्या सत्यं तदेव सत्तामात्रात्मकमेतत्सर्वं भास्वरूपायामिच्छाज्ञानक्रियारूपशक्तिसामरस्यात्मिकायां परस्यां शक्तौ विश्राम्यति
संविन्निष्ठा विषयव्यवस्थितिः।
इति स्थित्या तन्मयीभवतीति।
अथ च शान्तं शकारस्यान्ते यन्मूर्धन्यरूपं ततः परं यद् अमृतममृतबीजात्मकं ब्रह्म सन्मात्रात्मकं सादाख्यपदस्पर्शात्शुद्धमत एवाहमिदं सर्वमिति सर्वसमरसीकरणात्समं सकलं चातश्चाख्यातिगलनात्सत्यम्। यदादिष्टं भगवता
तृतीयं ब्रह्म सुश्रोणि...।
इति श्रीत्रिंशिकायाम्। तदिदममृतीभावावमृष्टं सदाशिवपदोपारूढमेतद्विश्वात्मकं ब्रह्म प्रागुक्तायां शक्तौ विश्राम्यति॥४३॥
Tadiyataḥ sarvasya saṅkocāvabhāsaparityāgādāgamaprasiddhyā nararūpasya śāktarūpopārohaṁ mantrasampradāyaṁ kaṭākṣayannabhidadhāti
Tadbrahma paraṁ śuddhaṁ śāntamabhedātmakaṁ samaṁ sakalam|
Amṛtaṁ satyaṁ śaktau viśrāmyati bhāsvarūpāyām||43||
Tad etatsattāmātrātmakaṁ sarvaṁ bṛhattvātbrahma| Yadāhuḥ śrutyantavidaḥ
Sadevedaṁ somya agra āsīt|
Iti pūrṇatvātparaṁ heyopādeyabhāvātśuddhaṁ pṛthaktvopaśamātśāntamata evābhedātmakaṁ prakarṣāpakarṣābhāvātsamam
Pradeśo'pi brahmaṇaḥ sārvarūpyamanatikrāntaścāvikalpyaśca|
Iti sthityā sakalamata evāmṛtamavināśi
Satyāsatyau tu yau bhāgau pratibhāvaṁ vyavasthitau|
Satyaṁ yattatra sā jātirasatyā vyaktayaḥ sthitāḥ||
Iti|
Yadādau ca yadante ca yanmadhye tasya satyatā|
Iti tatrabhavadbhartṛharinirūpitanītyā satyaṁ tadeva sattāmātrātmakametatsarvaṁ bhāsvarūpāyāmicchājñānakriyārūpaśaktisāmarasyātmikāyāṁ parasyāṁ śaktau viśrāmyati
Saṁvinniṣṭhā viṣayavyavasthitiḥ|
Iti sthityā tanmayībhavatīti|
Atha ca śāntaṁ śakārasyānte yanmūrdhanyarūpaṁ tataḥ paraṁ yad amṛtamamṛtabījātmakaṁ brahma sanmātrātmakaṁ sādākhyapadasparśātśuddhamata evāhamidaṁ sarvamiti sarvasamarasīkaraṇātsamaṁ sakalaṁ cātaścākhyātigalanātsatyam| Yadādiṣṭaṁ bhagavatā
Tṛtīyaṁ brahma suśroṇi...|
Iti śrītriṁśikāyām| Tadidamamṛtībhāvāvamṛṣṭaṁ sadāśivapadopārūḍhametadviśvātmakaṁ brahma prāguktāyāṁ śaktau viśrāmyati||43||
(Abhinavagupta, a 43. versszakban,) közvetetten említi (kaṭa-akṣayan abhidadhāti) a Mantra (mantra) tradíciót (sampradāyam), ami Śakti (śākta) természetbe (rūpa) való felemelkedéssel foglalkozik (upāroham), olyan valaki esetében, aki fel van ruházva egy emberi formával (nara-rūpasya), (ami eléretik) a limitáció (saṅkoca) megnyilvánulásáról (avabhāsa) való teljes lemondással (parityāgāt), mindenkiben (sarvasya), aki korlátolt (iyataḥ) eme (emberi forma) által (tad), (az egész folyamat úgy kerül kivitelezésre,) ahogy azt a kinyilvánított szövegek (āgama) által bemutatott tanítások tartják (prasiddhyā):
Ez (tad) a Brahma (brahma), (aki) a Legfőbb (param), Tiszta (śuddham), Nyugodt (śāntam), Nem-duális (abheda-ātmakam), Homogén (samam), Teljes (sakalam), Halhatatlan (amṛtam) (és) Valódi (satyam) Śakti-n vagy az Erőn (śaktau) nyugszik (viśrāmyati), minek természete (sva-rūpāyām) a Ragyogás (bhā)||43||
A "tadbrahma" --"Ez a Brahma"-- (tad... brahma) (kifejezés jelzi) mindezt (etad-sarvam), aki (ātmakam) csupán (mātra) Létezés (sattā), az Ő Végtelensége miatt (bṛhattvāt).
Ahogy (yad) a Vedānta (śrutyanta) ismerői (vidaḥ) mondják (āhuḥ):
"Kezdetben (agre), óh kedvesem (somya), ez --az univerzum-- (idam) csupán (eva) Sat --Létezés-- (sat... iti) volt (āsīt)".
(Brahma) a Legfőbb (param), mivel Ő Teljes (pūrṇatvāt), (és) Tökéletesen Tiszta (śuddham), mert (Ő) túl van (param) az elfogadás (upādeya) (és) lemondás (heya) érzetén (bhāvāt). (Ő) Nyugodt (śāntam), mert (Benne) a különbözőség (pṛthaktva) megszűnt (upaśamāt), (és) ezért (atas eva) (Ő úgymond) Nem-duális (abheda-ātmakam). (Ő) Homogén (samam), mert (Belőle) hiányzik (abhāvāt) a felsőbbrendűség (prakarṣa) (és) alsóbbrendűség (apakarṣa). (És,) a kijelentés szerint (sthityā):
"Brahma (brahmaṇaḥ), még (api) egy (kis) része is (pradeśaḥ) birtokol minden formát --azaz mindenütt jelenlévő-- (sārvarūpyam), nem elfedhető (anatikrāntaḥ) és (ca... ca) túl van a gondolaton (avikalpyaḥ... iti)".
(Ő) Teljes --Ő minden részt tartalmaz-- (avikalpyaḥ... iti). Így (atas eva), (Ő úgy nevezett, mint) Halhatatlan (amṛtam) (vagy) Elpusztíthatatlan (avināśi).
"A két rész (bhāgau), mely (yau) abból áll, ami valódi és ami valótlan (satya-asatyau), valójában (tu) a kölcsönös összhang állapotában (pratibhāvam) van (vyavasthitau). Ami (yad) valódi (satyam) itt --ebben a párosban-- (tatra) az a kategória (sā jātiḥ), (míg) az individuumok (vyaktayaḥ) megmaradnak (sthitāḥ) valótlannak (asatyāḥ... iti)".
"A Valóság (satyatā) Ahhoz tartozik (tasya), ami (yad... yad... yad) (létezik) kezdetben (ādau), a végén (ante) és (ca... ca) a kettő között (madhye... iti)".
Az axióma szerint (nītyā), amit meghatározott (nirūpita) a legnagyobb tiszteletre méltó (tatrabhavat) Bhartṛhari --az ünnepelt nyelvész-- (bhartṛhari) (a fenti két versszakban), ami Valódi (satyam) (az ilyen, ahogy arra rámutattak ezek a versszakok. (És) Az Maga --vagyis ami Valódi-- (tad eva), ami mindez (sarvam-idam), mi kizárólag (mātra) Létezésből (sattā) áll (ātmakam), a Legmagasabb Śakti-n vagy Erőn (parasyām śaktau) nyugszik (viśrāmyati), minek természete (sva-rūpāyām) a Ragyogás (bhā), azaz minek esszenciája (ātmikāyām) egy egyenlőség (sāmarasya) az Akarat, Tudás és Cselekvés (icchā-jñāna-kriyā-rūpa) Erői között (śakti). A kijelentés szerint (sthityā):
"Az állapot, mely megmarad (vyavasthitiḥ) az objektumok (formájában) (viṣaya) --azaz Sat vagy Létezés-- a Tiszta Tudatosságon (saṁvid... iti) --azaz Śakti-n-- nyugszik (niṣṭhā)".
(az állapot, mely megmarad az objektumok formájában --Sat vagy Létezés, vagyis Az, ami Valódi--) az (bhavati) telve van (mayī) Vele --Śakti-val-- (tad... iti).
Továbbá (atha ca), (eme Brahma) "Śānta" vagy "Nyugodt" (śāntam), (mivel) az Ő formája (rūpam) a betű, mely visszhangzik a fejben (mūrdhanya) ebben a (szóban) (yad), azaz (az Ő formája az "n" betű, mely megtalálható) a "śa" (śa) betű (kārasya) végén --után-- (ante). Ezután (param-tatas) (eme) Brahma (brahma), aki (yad) (úgymond) "Amṛta" vagy "Halhatatlan" (amṛtam) -(mivel) Őt alkotják (ātmakam) a mag betűk (bīja), mint "Amṛta" vagy "Elpusztíthatatlan" --a négy magánhangzó: ṛ, ṝ, ḷ és ḹ --(amṛta) - (és ki) kizárólag (mātra) Sat-ból vagy Létezésből (sat) áll (ātmakam), (szintén nevezett, mint) "Tiszta"(śuddham), mert Ő megérinti (sparśāt) a Sādākhya állapotát --Sadāśiva, a harmadik tattva vagy kategória-- (sādākhya-pada). Eme bizonyos okból kifolyólag (atas eva), (Brahma úgymond) "Homogén" (samam) és (ca) "Teljes" (sakalam), mivel Ő hozza létre egyenlőségét (samarasī-karaṇāt) mindennek (sarva), az "Én (aham) (vagyok) mindez (sarvam-idam… iti)" (formájában). És (ca) ezért (atas), (Brahma úgy is ismert, mint) "Valódi" (satyam) (mivel Ő megmarad) a primordiális tudatlanság --Āṇavamala-- (akhyāti) elhullása vagy eltűnése után (galanāt).
Ahogy (yad) azt jelezte (ādiṣṭam) (Maga) a Szerencsés Létező --Śiva-- (bhagavatā) a tiszteletreméltó Parātrīśikā --a Rudrayāmalatantra utolsó szakasza-- (śrī-triṁśikāyām):
"Óh Te, Kinek csípője szép (suśroṇi)!, a harmadik (tṛtīyam) Brahma (brahma... iti)..:".
(Összességében, ) eme bizonyos (tad idam) Brahma (brahma), kit eme (etad) univerzum (viśva) alkot (ātmakam), ki eléri (upārūḍham) Sadāśiva (sadāśiva) állapotát (pada) (és) ki (ennek eredményeképen) érintett (avamṛṣṭa) a Halhatatlanság állapotával (amṛtī-bhāva), a Śakti-n vagy Erőn (śaktau) nyugszik (viśrāmyati), aki korábban ki lett fejtve (prāk-uktāyām)||43||.
Jelenleg még kifejtések nélkül
További Információ
Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.
Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.
| Vissza Stanzák 36-39 |  |
Folytatás Stanzák 44-50 |