| Töltsd le és telepítsd a nélkülözhetetlen betűtípusokat(s) Hogy megtekinthesd a Szanszkritot annak teljes fényében Olvass Transzliteráció (2) (magyar) hogy teljes mértékben átlásd a transzliterációs rendszert |
Abhinavagupta - Paramārthasāra (Paramarthasara) Stanzák 36-39 - Nem-duális kashmiri Shaivizmus
Normál fordítás
|
Bevezetés
A Paramārthasāra folytatódik további négy stanzával. Ez a tizedik stanza-csoport, ami a teljes szöveget alkotó 105 stanzából négyet fed le.
Természetesen, mellékelem az eredeti stanzákat, amiket Yogarāja kommentál. Valamint írni fogok elég sok megjegyzést, hogy az átlagos olvasó számára is annyira érthetővé tegyem a könyvet, amennyire csak lehetséges.
Yogarāja Szanszkritja sötétzöld színnel jelenik meg, míg Abhinavagupta eredeti stanzái sötétvörösek. Emellett, a transzliteráción belül, az eredeti stanzák barnák, Yogarāja kommentárja viszont fekete. A fordításban szintén, Abhinavagupta eredeti stanzái, vagyis a Paramārthasāra zöld és fekete betűkkel szerepelnek, míg Yogarāja kommentárja tartalmaz fekete és vörös szavakat is.
Olvasd a Paramārthasāra-t és tapasztald meg a Legfőbb Ānanda-t vagy Isteni Gyönyört, kedves Śiva.
Fontos: Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) hasonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.
36. Stanza
एवमपि शुद्धस्य परमात्मनः सर्वप्रमात्रनुस्यूतत्वेन स्थितत्वादवश्यं प्रमातृगणगतमख्यातिमालिन्यमायाति — इति यत्तन्न — इति दृष्टान्तेनावेदयति।
जलधरधूमरजोभिर्मलिनीक्रियते यथा न गगनतलम्।
तद्वन्मायाविकृतिभिरपरामृष्टः परः पुरुषः॥३६॥
यथा मेघधूमधूलीपुञ्जैराकाशस्थैरप्याकाशपृष्ठममलिनं स्वभावतो न मलिनं विधीयते नापि नित्यतावैतत्यखण्डनां वा नीयते केवलं दर्पणप्रतिबिम्बवत्तत्तदवस्थाविचित्रं गगनं गगनमेव सर्वदा तथात्वेन प्रत्यभिज्ञानात्। तद्वदिति तथैव मायाविकृतिभिरख्यातिसमुत्थैर्विकारैर्नानाप्रमातृगतैर्जन्ममरणाद्यनेकविचित्रावस्थामयैर्भगवत्स्थैरपि भगवान्न परामृष्टो न तैरपहृतस्वरूपो यतः स एव परः पुरुष इति सर्वपुरुषाणां जीवानामाद्य उल्लासो विश्रान्तिस्थानं च — इति सर्वानुभवितृतया सदा स्फुरति — इति परशब्देन निर्दिष्टः। तस्मान्न स्वसमुत्थैरप्रकाशरूपैर्मायाविकारैरैन्द्रजालिकवद्भगवतः काचित्खण्डना — इति परमेष्ठिना अजडप्रमातृसिद्धावप्युक्तम्
यद्यप्यर्थस्थितिः प्राणपुर्यष्टकनियन्त्रिते।
जीवे निरुद्धा तत्रापि परमात्मनि सा स्थिता॥
तदात्मनैव तस्य स्यात्कथं प्राणेन यन्त्रणा।
इति॥३६॥
Evamapi śuddhasya paramātmanaḥ sarvapramātranusyūtatvena sthitatvādavaśyaṁ pramātṛgaṇagatamakhyātimālinyamāyāti — Iti yattanna — Iti dṛṣṭāntenāvedayati|
Jaladharadhūmarajobhirmalinīkriyate yathā na gaganatalam|
Tadvanmāyāvikṛtibhiraparāmṛṣṭaḥ paraḥ puruṣaḥ||36||
Yathā meghadhūmadhūlīpuñjairākāśasthairapyākāśapṛṣṭhamamalinaṁ svabhāvato na malinaṁ vidhīyate nāpi nityatāvaitatyakhaṇḍanāṁ vā nīyate kevalaṁ darpaṇapratibimbavattattadavasthāvicitraṁ gaganaṁ gaganameva sarvadā tathātvena pratyabhijñānāt| Tadvaditi tathaiva māyāvikṛtibhirakhyātisamutthairvikārairnānāpramātṛgatairjanmamaraṇādyanekavicitrāvasthāmayairbhagavatsthairapi bhagavānna parāmṛṣṭo na tairapahṛtasvarūpo yataḥ sa eva paraḥ puruṣa iti sarvapuruṣāṇāṁ jīvānāmādya ullāso viśrāntisthānaṁ ca — Iti sarvānubhavitṛtayā sadā sphurati — Iti paraśabdena nirdiṣṭaḥ| Tasmānna svasamutthairaprakāśarūpairmāyāvikārairaindrajālikavadbhagavataḥ kācitkhaṇḍanā — Iti parameṣṭhinā ajaḍapramātṛsiddhāvapyuktam
Yadyapyarthasthitiḥ prāṇapuryaṣṭakaniyantrite|
Jīve niruddhā tatrāpi paramātmani sā sthitā||
Tadātmanaiva tasya syātkathaṁ prāṇena yantraṇā|
Iti||36||
Sőt (evam api), valaki gondolhatja ezt (iti yad): "Mivel a Teljesen Tiszta, Legfőbb Tudatosság továbbra is (śuddhasya parama-ātmanaḥ... sthitatvāt) szakadatlan folyik (anusyūtatvena) a szubjektumokon --megismerők vagy tapasztalók-- keresztül (sarva-pramātṛ), Ő beleesik az állapotba (āyāti) (melynek neve) a tisztátalansága (mālinyam) az primordiális tudatlanságnak --Āṇavamala-- (akhyāti), ami jelen van (gatam) a szubjektumok (pramātṛ... iti) csoportjában (gaṇa)". (Abhinavagupta) tudatja (āvedayati) egy példával (dṛṣṭāntena), (hogy a válasz a kérdésre): "Nem egészen (na... iti)!":
Miképp (yathā) az égboltot (gagana-talam) nem (na) érinti (malinī-kriyate) felhő, füst vagy por (jaladhara-dhūma-rajobhiḥ), úgy (tadvat) a Legfőbb (paraḥ) Személy (puruṣaḥ) nem érintett (aparāmṛṣṭaḥ) Māyā (māyā) módosulásai által (vikṛtibhiḥ)||36||
("Jaladharadhūmarajobhirmalinīkriyate yathā na gaganatalam" azt jelenti) miképp (yathā) az ég felülete (ākāśa-pṛṣṭham), lévén természete szerint (sva-bhāvatas) makulátlan (amalinam), nem válik (na vidhīyate) tisztátalanná (malinam) a felhők (megha), füst (dhūma) (vagy) por (dhūlī) sokasága által (puñjaiḥ), amik megjelennek (sthaiḥ) egy ilyen (api) égbolton (ākāśa), és nem is (na api... vā) lép olyan állapotba (nīyate), ahol megszakadna vagy megszűnne (khaṇḍanām) (annak) végtelensége (nityatā) (vagy) hatalmas kiterjedése (vaitatya); (vagy miképp) a tiszta (kevalam) égbolt (gaganam), amikor tükröződik (pratibimbavat) egy tükörben, megjelenik számos (tad-tad) csodálatos (vicitram) állapotban (avasthā), (de megmarad) csupán (eva) égboltnak (gaganam), mivel az mindig így tapasztalt (sarvadā... pratyabhijñānāt-tathātvena) (mindenki által, aki nézi eme tükröződést).
A "tadvad" (kifejezés azt jelenti) (tadvat iti) "úgy, úgyanúgy" (tathā eva). (Ezért, miképp az égbolt nem érintett felhők, füst vagy por által, úgyanúgy) a Szerencsés Létező (bhagavān) nem (na) érintett (parāmṛṣṭaḥ) Māyā (māyā) módosulásai által (vikṛtibhiḥ); azaz a primordiális tudatlanságból --Āṇavamala-- (akhyāti) feltáruló (samutthaiḥ) változásokkal (vikāraiḥ), amik jelen vannak (gataiḥ) különböző (nānā) szubjektumokban --tapasztalókban vagy ismerőkben-- (pramātṛ), akik bár megmaradnak (sthaiḥ api) a Szerencsés Létezőben (bhagavat), tele vannak (mayaiḥ) sok (aneka) csodálatos (vicitra) állapottal (avasthā), (mint) születés (janma), halál (maraṇa), stb. (ādi). (Össszességében,) Az Ő esszenciális természete (sva-rūpaḥ) nem (na) szűnik meg (apahṛta) ezek által (taiḥ). (Miért?) Mert (yatas) (Ő a) "Legfőbb (paraḥ) Személy (puruṣaḥ iti)", (mivel) minden személy között (sarva-puruṣāṇām) (Ő) a Teremtője (ādyaḥ) minden megjelenő létezőnek (ullāsaḥ-jīvānām) és (ca) nyughelye is (viśrānti-sthānam... iti) (mindnek), Ő Maga (saḥ eva) ragyog (sphurati) szüntelen (sadā), mint Tapasztaló (anubhavitṛtayā) mindenkiben (sarva). Ez az, amit jelez (iti... nirdiṣṭaḥ) a "para" --Legfőbb-- (para) szó (śabdena) (a versszakban).
Ezért (tasmāt), nincs jelen (na... kācid) megszűnése vagy megszakadása (khaṇḍanā) a Szerencsés Létezőnek (bhagavataḥ) -Aki olyan, mint (vat) egy Varázsló (aindrajālika)- amit (létrehozott) Māyā (māyā) sötét (aprakāśa-rūpaiḥ) módosulása (vikāraiḥ), ami Belőle (sva... iti) tárul fel (samutthaiḥ) --mindez olyan, mint egy Varázsló varázslata--. Ez szintén ki lett mondva (api uktam) a Nagyon-Nagy Guru által --ez Utpaladeva-- (parameṣṭhinā) az (ő) Ajaḍapramātṛsiddhi --más néven Nareśvaraviveka-- (ajaḍapramātṛsiddhau):
"Még ha (yadi-api) a Valóság (artha) Állapota (sthitiḥ) korlátozva is van (niruddhā) a limitált individuumban (jīve), akit limitál (niyantrite) az életenergia (prāṇa) (és) a finom test (puri-aṣṭaka), még ebben az esetben is (tatra api), Az (sā) megmarad (sthitā) a Legfőbb Énben (parama-ātmani), (mint olyan, azaz érintetlen). Hogyan (katham) lehetne jelen (syāt) az Ő (tasya) korlátozódása (yantraṇā) az életenergia által tmā-- (prāṇena) (ha utóbbi) természete --(ātmanā) (nem más, mint) Ő Maga (tad... iti)?"
||36||
Jelenleg még kifejtések nélkül
37. Stanza
नन्वेकचिन्मात्रपरमार्था अपि पुरुषा विशिष्टसुखदुःखमोहजन्ममरणादिनानावस्थावैचित्र्यभाजश्च — इति कथमेतत् — इति दृष्टान्तमाह
एकस्मिन्घटगगने रजसा व्याप्ते भवन्ति नान्यानि।
मलिनानि तद्वदेते जीवाः सुखदुःखभेदजुषः॥३७॥
यथैकस्मिन् कुम्भाकाशे धूलिपुञ्जसमाच्छादिते नान्यानि घटाकाशानि विमलान्यप्याकाशत्वाविशेषात्मलिनानि रजसाच्छादितानि भवन्ति। विमलं व्यापकं नित्यमपि हि गगनं यादृशं घटसङ्कोचसङ्कुचितं भवेत्तादृशमेव तस्यैव घटस्य तद्भवति न पुनः सर्वाणि घटपटाद्याकाशानि कृष्णागुरुधूपितानि मृगमदाधिवासितानि विठिरगन्धीनि वैकाकाशस्वरूपत्वात्सङ्कीर्यन्ते स्वगतघटादिकृतविच्छेदात्प्रत्युतैकत्रापि गगने वास्तवे स्थिते घटादयः स्वगतभित्तिसङ्कोचनियन्त्रिताः सन्तो नानागगनवैचित्र्यं प्रथयन्ति। इत्थं घटकृतः सङ्कोच एव गगनतया तथावशिष्यते तथात्वेनार्थक्रियाकारित्वान्न पुनो गगनस्यैतत्किञ्चिद्घटगतं मालिन्यादि स्वरूपतिरोधानाय भवति नापि परस्परं घटाद्यवच्छिन्नानां गगनानां व्यामिश्रणेति। तद्वदिति तथैवामी जीवाः पुरुषा एकचिन्मात्रपरमार्था अपि पारमेश्वर्या मायाशक्त्याणवमायीयप्राकृतकोशत्रयावेष्टनेन पूर्णं व्यापि चिदानन्दैकघनं स्वरूपमपहस्त्य परिमितीकृता येनैकचैतन्यात्मानोऽपि स्वगतकोशत्रयविच्छेददौरात्म्यात्परस्परं भिन्नाश्च — इति घटपटाद्याकाशवत्। इत्थं मायीयकोशकृतो विच्छेद एव जीवतया व्यवह्रियते न पुनः परमेश्वरेऽनवच्छिन्नचिदानन्दैकघने जीवाः पुरुषा आत्मानोऽणवः — इति दर्शनान्तरदृष्टः कश्चिद्व्यवहारः। एवमाणवादिकोशावच्छिन्ना जीवा अनादिविचित्रकर्ममलवासनाधिवासितनानादेहा नानाशया नानापुण्यपापस्वर्गनरकसुखदुःखजन्ममरणादिद्वन्द्वभेदभाजश्च सन्तो नान्योन्यं सङ्कीर्यन्ते यथा नानाद्रव्याधिवासितानि घटाद्यवच्छिन्नानि घटाकाशानि — इति सूपपन्नमेकचिन्मात्रपरमार्था अपि स्वविच्छेदादन्योन्यभेदजुषश्चेति॥३७॥
Nanvekacinmātraparamārthā api puruṣā viśiṣṭasukhaduḥkhamohajanmamaraṇādinānāvasthāvaicitryabhājaśca — Iti kathametat — Iti dṛṣṭāntamāha
Ekasminghaṭagagane rajasā vyāpte bhavanti nānyāni|
Malināni tadvadete jīvāḥ sukhaduḥkhabhedajuṣaḥ||37||
Yathaikasmin kumbhākāśe dhūlipuñjasamācchādite nānyāni ghaṭākāśāni vimalānyapyākāśatvāviśeṣātmalināni rajasācchāditāni bhavanti| Vimalaṁ vyāpakaṁ nityamapi hi gaganaṁ yādṛśaṁ ghaṭasaṅkocasaṅkucitaṁ bhavettādṛśameva tasyaiva ghaṭasya tadbhavati na punaḥ sarvāṇi ghaṭapaṭādyākāśāni kṛṣṇāgurudhūpitāni mṛgamadādhivāsitāni viṭhiragandhīni vaikākāśasvarūpatvātsaṅkīryante svagataghaṭādikṛtavicchedātpratyutaikatrāpi gagane vāstave sthite ghaṭādayaḥ svagatabhittisaṅkocaniyantritāḥ santo nānāgaganavaicitryaṁ prathayanti| Itthaṁ ghaṭakṛtaḥ saṅkoca eva gaganatayā tathāvaśiṣyate tathātvenārthakriyākāritvānna puno gaganasyaitatkiñcidghaṭagataṁ mālinyādi svarūpatirodhānāya bhavati nāpi parasparaṁ ghaṭādyavacchinnānāṁ gaganānāṁ vyāmiśraṇeti| Tadvaditi tathaivāmī jīvāḥ puruṣā ekacinmātraparamārthā api pārameśvaryā māyāśaktyāṇavamāyīyaprākṛtakośatrayāveṣṭanena pūrṇaṁ vyāpi cidānandaikaghanaṁ svarūpamapahastya parimitīkṛtā yenaikacaitanyātmāno'pi svagatakośatrayavicchedadaurātmyātparasparaṁ bhinnāśca — Iti ghaṭapaṭādyākāśavat| Itthaṁ māyīyakośakṛto viccheda eva jīvatayā vyavahriyate na punaḥ parameśvare'navacchinnacidānandaikaghane jīvāḥ puruṣā ātmāno'ṇavaḥ — Iti darśanāntaradṛṣṭaḥ kaścidvyavahāraḥ| Evamāṇavādikośāvacchinnā jīvā anādivicitrakarmamalavāsanādhivāsitanānādehā nānāśayā nānāpuṇyapāpasvarganarakasukhaduḥkhajanmamaraṇādidvandvabhedabhājaśca santo nānyonyaṁ saṅkīryante yathā nānādravyādhivāsitāni ghaṭādyavacchinnāni ghaṭākāśāni — Iti sūpapannamekacinmātraparamārthā api svavicchedādanyonyabhedajuṣaśceti||37||
Egy felvetés (nanu): "Az emberek (puruṣāḥ) valóban (ca) elmerülnek (bhājaḥ) a különleges (viśiṣṭa) állapotok (avasthā) sokaságának (nānā) változatosságában (vaicitrya), (mint) öröm (sukha), fájdalom (duḥkha), káprázat (moha), születés (janma), halál (maraṇa), stb. (ādi), még akkor is (api), ha ők a Legfőbb Valóság (parama-arthāḥ), ami csupán (mātra) egyetlen (eka) Tudatosság (cit... iti)". Hogyan (lehetséges) (katham) ez (etad... iti)? (Abhinavagupta) bemutat (āha) egy példát (dṛṣṭāntam) (, hogy a kérdésre választ adjon:)
Bár a tér egy edényben tele van (ekasmin ghaṭa-gagane... vyāpte) porral (rajasā), más (terek más edényekben) (anyāni) nem (bhavanti na) szennyezettek (malināni) (az edények üresek). Ugyanez történik --szó szerint hasonlóan-- (tadvat) eme (ete) korlátolt létezők (esetében) (jīvāḥ), kiknél gyakori (juṣaḥ) az öröm (sukha) (és) fájdalom (duḥkha) dualitása (bheda)||37||
(A versszak első része: "Ekasminghaṭagagane rajasā vyāpte bhavanti nānyāni| Malināni" azt jelenti:) Miképp (yathā), bár egy edényben a tér teljesen fedett egy halom porral (ekasmin kumbha-ākāśe dhūli-puñja-samācchādite), (más) edényekben (ghaṭa), más (anyāni) terek (ākāśāni) nem (na... bhavanti) szennyezettek (malināni), vagyis (nem) fedettek (ācchāditāni) porral (rajasā), hanem (api) makulátlanok (vimalāni) a térbeli egység miatt --azaz mivel mindegyik edényben ugyanaz a tér van-- (ākāśatva-aviśeṣāt).
(Miért?) Mert (hi), ami olyan, mint (yādṛśam) az éter vagy tér (gaganam) --minden ami térbeli--, bár (api) teljesen tiszta (vimalam), mindent átható (vyāpakam) (és) örök (nityam), korlátolttá (saṅkucitam) válik (bhavet) a limitáció miatt (saṅkoca) (mely megjelenik) egy edény (formájában) (ghaṭa), (és) eme (tér vagy éter, ami univerzális) (tad), "csupán egy (éterré) (tādṛśam eva), ami (csupán) ehhez az edényhez tartozik (tasya eva ghaṭasya)" válik (bhavet). Bár (punar), az összes (sarvāṇi) tér (ākāśāni), miket az edények (tartalmaznak) (ghaṭa), (körülvéve) egy ruhával (paṭa), stb. (ādi vagy ādya), (lehetnek azok) füstölővel illatosítva (dhūpitāni), (ami) fekete (kṛṣṇa) aloe fából (aguru) (készült) vagy (vā) meghintve (adhivāsitāni) pézsmával (mṛgamada) vagy (vā) (akár) lehet viṭhira --valószínűleg "sárga szantálfa"-- (viṭhira) illata (gandhīni), nem (na) válik keveredetté vagy zavarodottá (saṅkīryante), mivel (azok) természete (svarūpatvāt) csupán egyetlen (eka) éter vagy tér (ākāśa). (Röviden, mindezek a terek vagy éterek nem keverednek egymással) az edények (ghaṭa), stb. (ādi), amik kapcsolódnak (gata) azokkal --a terekkel-- (sva) által létrehozott (kṛta) felosztottság miatt (vicchedāt). Ezzel szemben (pratyuta), amíg az éter megmarad (gagane vāstave sthite) egyetlen (api) egy dolognak (ekatra), az edények, stb. (ghaṭa-ādayaḥ), lévén korlátoltak (niyantritāḥ santaḥ) saját oldalaik (svagata-bhitti) korlátjai által (saṅkoca), feltárják (prathayanti) a sok éter vagy tér (gagana) sokaságának (nānā) felosztottságát (vaicitryam).
Így (ittham), maga a limitáció (saṅkocaḥ eva), amit létrehoz (kṛtaḥ) az edény (ghaṭa), megmarad (avaśiṣyate) ilyennek (tathā), azaz éternek vagy térnek (gaganatayā), mivel az (éter) objektív (artha) aktivitást (kriyā) végrehajtó kapacitása (kāritvāt) ugyanolyan (marad) (tathātvena), (még akkor is, ha az egy edényben van, vagy ruhával betakarva, stb.). Mindazonáltal (punar), ez (etad) a bizonyos (kiñcid) kosz, stb. (mālinya-ādi) mely megtalálható (gatam) egy edényben (ghaṭa), nem (na) azért van (bhavati), hogy elfedje (tirodhānāya) az éter vagy tér (gaganasya) esszenciális természetét (sva-rūpa), és még csak nincs is (na api) közös (parasparam) keveredése (vyāmiśraṇā) étereknek vagy tereknek (gaganānām), mit felosztanak (avacchinnānām) az edények (ghaṭa), stb. (ādi).
"Tadvat" (tadvat iti), azaz 'ehhez hasonlóan' (tathā eva), azok (amī) a kondicionált létezők (jīvāḥ) (vagy) emberek (puruṣāḥ), még ha (api) ők a Végső Valóság is (parama-arthāḥ), korlátolttá válnak (parimitī-kṛtāḥ), miután elvetik (apahastya) (saját) teljes (pūrṇam) (és) mindent átható (vyāpi) esszenciális természetüket (sva-rūpam), ami a Tudatosság (cit) (és) Gyönyör (ānanda) egy (eka) összetett egysége (ghanam), a befedés által (āveṣṭanena), mi a Prakṛti (prākṛta) --Kārmamala--, Māyā (māyīya) --Māyīyamala-- (és) Aṇu (āṇava) --Āṇavamala-- hármasából (traya) burkából (áll) (kośa), mit a Legfőbb Úr (pārameśvaryā) Māyāśakti-ja hoz létre (māyā-śaktyā) --azaz az Ő Ereje, mely által Önmaga elől elrejti Önmagát--. Ennek eredményeképpen (yena), bár (api) (ezek a korlátolt létezők) természete Abszolút Szabad Tudatosság (eka-caitanya-ātmānaḥ), (ők) valójában (ca) egymástól (parasparam) különbözőnek (néznek ki) (bhinnāḥ) a hanyatlás miatt (daurātmyāt), mely a megkülönböztetés (viccheda) (formájában jelenik meg, mit) saját hármas (traya) burkaik (kośa... iti) (hoznak létre) (svagata), mint (vat) ahogy az éter vagy tér (ākāśa) (mit tartalmaz egy) edény (ghaṭa), (körül vesz) egy ruha (paṭa), stb (ādi).
Így (ittham), ez a bizonyos megkülönböztetés (vicchedaḥ eva), melyet Māyā (māyīya) elfedése (kośa) hoz létre (kṛtaḥ), úgy jellemezhető (vyavahriyate), mint a jīva vagy kondicionált létező állapota (jīvatayā). Bár (punar), (a Trika-ban) nem használatosak az olyan kifejezések (na... kaścid vyavahāraḥ), (mint) "jīva-k --lelkek-- (jīvāḥ), puruṣa-k --emberek-- (puruṣāḥ), ātmā-k --ének-- (ātmānaḥ) (és) aṇu-k --atomok-- (aṇavaḥ iti), mint ahogy az látható (dṛṣṭaḥ) más (antara) filozófiákban (darśana), a Legfőbb Úrral kapcsolatosan (parama-īśvare), Aki a zavartalan (anavacchinna) Tudatosság (cit) (és) Gyönyör (ānanda) egy (eka) összetett egysége (ghane).
Ezért (evam), a kondicionált létezők (jīvāḥ), kiknek különböző testük van (nānā-dehāḥ), meghintve (adhivāsita) kezdettelen (anādi), csodálatos (vicitra) fennmaradó tendenciákkal --látens benyomásokkal-- (vāsanā), tisztátalanságokkal (mala) (és) tettekkel (karma), lévén (santaḥ) fel vannak ruházva megannyi változatos szándékkal és gondolkodásmóddal (nānā-āśayāḥ) és (ca) elmerülnek (bhājaḥ) a dualitásban (bheda), amit különböző (nānā) ellentétpárok (hoznak létre, mint) (dvandva) erény-bűn (puṇya-pāpa), menny-pokol (svarga-naraka), öröm-fájdalom (sukha-duḥkha), születés-halál (janma-maraṇa), stb. (ādi), azok nem keverednek vagy zavarodnak össze (na... saṅkīryante) egymással (anyonyam), mint ahogy (yathā) (a példában) az éterek vagy terek (ākāśāni) az edényekben (ghaṭa), meg vannak hintve (adhivāsitāni) különböző (nānā) anyagokkal (dravya) (és) fel vannak osztva (avacchinnāni) az edények (ghaṭa), stb. által (ādi). Így nagyon helyesen került bizonyításra, hogy (iti su-upapannam) "még akkor is (api), ha (a korlátolt létezők) a Legfőbb Valóság (parama-arthāḥ), ami csupán (mātra) egyetlen (eka) Tudatosság (cit... iti), ők gyakran áldozatai (juṣaḥ ca) a közös (anyonya) dualitásnak (bheda), saját megkülönböztetésük miatt (sva-vicchedāt... iti)"||37||
Jelenleg még kifejtések nélkül
38. Stanza
इत्थं जीवमण्डलगता अवस्थाविशेषा ये ते केवलं भगवत्युपचर्यन्ते न पुनस्तत्त्वतस्तेऽत्र केचित् — इत्याह
शान्ते शान्त इवायं हृष्टे हृष्टो विमोहवति मूढः।
तत्त्वगणे सति भगवान्न पुनः परमार्थतः स तथा॥३८॥
तत्त्वगण इन्द्रियवर्गे शान्त उपरते सति तद्गतः परमात्मा शान्तो नष्ट इवाभिमन्यत एवं तस्मिन् हृष्टे साह्लादे सति स तथैवोपचर्यते परं तमोमये मूढे मोहवान् — इति यथा स्थावरयोनौ न पुनः परमार्थतो वस्तुवृत्तेन स परमेश्वरस्तथा तेन प्रकारेण भवति। सर्वो हि जडभाग उत्पाद्यः संहार्यो वा भवति न पुनर्नित्ये भगवति बोधस्वभावे मायादिकञ्चुकगते विनाशोत्पत्ती स्याताम् — इति भगवान्सदा समः॥३८॥
Itthaṁ jīvamaṇḍalagatā avasthāviśeṣā ye te kevalaṁ bhagavatyupacaryante na punastattvataste'tra kecit — Ityāha
Śānte śānta ivāyaṁ hṛṣṭe hṛṣṭo vimohavati mūḍhaḥ|
Tattvagaṇe sati bhagavānna punaḥ paramārthataḥ sa tathā||38||
Tattvagaṇa indriyavarge śānta uparate sati tadgataḥ paramātmā śānto naṣṭa ivābhimanyata evaṁ tasmin hṛṣṭe sāhlāde sati sa tathaivopacaryate paraṁ tamomaye mūḍhe mohavān — Iti yathā sthāvarayonau na punaḥ paramārthato vastuvṛttena sa parameśvarastathā tena prakāreṇa bhavati| Sarvo hi jaḍabhāga utpādyaḥ saṁhāryo vā bhavati na punarnitye bhagavati bodhasvabhāve māyādikañcukagate vināśotpattī syātām — Iti bhagavānsadā samaḥ||38||
Így (ittham), (valaki gondolhatja azt, hogy), azok (te) a különböző (viśeṣāḥ) állapotok (avasthā), amik (ye) a kondicionált létezők (jīva) sokaságában (maṇḍala) találhatók (gatāḥ), csupán (kevalam) a Szerencsés Létezőre (bhagavati) vonatkoznak (upacaryante), (mivel mindent úgy tekintünk, mint ami kizárólag Ő). Bár (punar), (Abhinavagupta) azt mondta (jelen versszak által, hogy) (āha) valójában (tattvatas... iti) egyik sem (na... te... kecit) (vonatkozik) Rá (atra):
Amikor a tattva-k vagy principiumok csoportja --vagyis az indriya-k vagy a tapasztalás/cselekvés erői-- (tattva-gaṇe sati) nyugodtak (śānte), Ő (ayam) nyugodt (śāntaḥ), látszólag (iva), amikor örülnek (hṛṣṭe), (Ő) örül (hṛṣṭaḥ), amikor kápráznak (vimohavati), (Ő) káprázik (mūḍhaḥ). Mindazonáltal (punar), a Szerencsés Létező (bhagavān saḥ), valójában (parama-arthatas) nem (na) egészen (tathā) ilyen||38||
Amikor a tattva-k vagy princípiumok csoportja (tattva-gaṇe) -az indriya-k vagy a tapasztalás/cselekvés erőinek (indriya) csoportj (varge)- nyugodtak (śānte-sati) (vagy) mozdulatlanok (uparate), a Legfőbb (parama) Én (ātmā), (Ki) ebben a (csoportban) (tad) nyugszik (gataḥ), úgy van elgondolva (abhimanyate), mint Aki nyugodt (śāntaḥ), mintha (iva) (Ő) eltűnt volna (naṣṭaḥ). Ezért (evam), amikor (ez a bizonyos csoport) (tasmin... sati) örvend (hṛṣṭe) (vagy) örül (sa-āhlāde), Ő (saḥ) (szintén) örvend (tathā eva upacaryate). Továbbá (param), amikor (ez a csoport) tele van Tamas-sal --a Prakṛti minősége, ami a káprázathoz, sötétséghez, tompasághoz és hasonlókhoz tartozik-- (tamas-maye), azaz káprázik (mūḍhe), (az Úr látszólag) "telve van káprázattal" (mohavān iti), mintha (yathā) Ő a zöldségekhez tartozna (sthāvara-yonau). Ám (punar), a Legfőbb Úr (saḥ parama-īśvaraḥ) valójában (parama-arthatas-vastu-vṛttena) nem (na) ilyen (tathā), vagyis (Ő) nem (viselkedik) (na... bhavati) ilyen módon (tena prakāreṇa). Mert (hi) az egész (sarvaḥ) élettelen rész --a megnyilvánulás része, ami élettelen-- (jaḍa-bhāgaḥ) létrehozott (bhavati-utpādyaḥ) vagy (vā) megszűntetett (bhavati-saṁhāryaḥ), de (punar) nem létezik (na... syātām) létrehozottság vagy megszűnés (vināśa-utpattī) az örök (nitye) Szerencsés Úrral kapcsolatosan (bhagavati), Kinek természete (sva-bhāve) a Tudatosság (bodha) (még akkor is ha Őt) befedi (kañcukagate) Māyā (māyā), stb. (ādi) Így (iti), a Szerencsés Úr (bhagavān) mindig (sadā) ugyanaz (marad) (samaḥ)||38||
Jelenleg még kifejtések nélkül
39. Stanza
समुत्पत्तिक्रमेणागता भ्रान्तिः पुनर्ज्ञप्तिक्रमेण सुतरां समुन्मूलिता भवति — इत्यत्र स्वात्मन एव स्वातन्त्र्यम् — इत्याह
यदनात्मन्यपि तद्रूपावभासनं तत्पुरा निराकृत्य।
आत्मन्यनात्मरूपां भ्रान्तिं विदलयति परमात्मा॥३९॥
अनात्मन्यचेतनलक्षणे देहादौ कृशः स्थूलश्चास्मीत्यादि यत् तद्रूपावभासनमनात्मन्यात्मतया परामर्शनं तत्तस्मिन् पुरा आदावेव निराकृत्याहं चिदानन्दैकघनोऽनवच्छिन्नस्वभावः स्वतन्त्रश्चेत्यकृत्रिमाहन्तास्फुरणया कृत्रिमदेहादिप्रमातृतामपहृत्यात्मैव विगलितदेहबन्धः परमात्मतां यातः सन् आत्मनि अस्मिन्स्फुरद्रूपे विश्वपदार्थे प्रकाशवपुषि स्वाङ्गकल्पेऽपि या भ्रान्तिर्देहादिप्रमातृताभिमानजनिता भेदप्रथा तां विदलयत्यहमेवैको विश्वात्मना स्फुरामीत्येवं चूर्णीकरोति। इदमत्र तात्पर्यं यावदनात्मनि देहादावात्माभिमानो न गलितस्तावत्स्वात्मप्रथारूपेऽपि जगति भेदप्रथामोहो न विलीयतेऽतश्चानात्मन्यात्माभिमानभ्रमविनाशादात्मन्यनात्माभिमानभ्रान्तिं परमात्मैव स्वात्ममहेश्वरो भगवानेव विनाशयति नान्यस्यात्र सामर्थ्यम्॥३९॥
Samutpattikrameṇāgatā bhrāntiḥ punarjñaptikrameṇa sutarāṁ samunmūlitā bhavati — Ityatra svātmana eva svātantryam — Ityāha
Yadanātmanyapi tadrūpāvabhāsanaṁ tatpurā nirākṛtya|
Ātmanyanātmarūpāṁ bhrāntiṁ vidalayati paramātmā||39||
Anātmanyacetanalakṣaṇe dehādau kṛśaḥ sthūlaścāsmītyādi yat tadrūpāvabhāsanamanātmanyātmatayā parāmarśanaṁ tattasmin purā ādāveva nirākṛtyāhaṁ cidānandaikaghano'navacchinnasvabhāvaḥ svatantraścetyakṛtrimāhantāsphuraṇayā kṛtrimadehādipramātṛtāmapahṛtyātmaiva vigalitadehabandhaḥ paramātmatāṁ yātaḥ san ātmani asminsphuradrūpe viśvapadārthe prakāśavapuṣi svāṅgakalpe'pi yā bhrāntirdehādipramātṛtābhimānajanitā bhedaprathā tāṁ vidalayatyahamevaiko viśvātmanā sphurāmītyevaṁ cūrṇīkaroti| Idamatra tātparyaṁ yāvadanātmani dehādāvātmābhimāno na galitastāvatsvātmaprathārūpe'pi jagati bhedaprathāmoho na vilīyate'taścānātmanyātmābhimānabhramavināśādātmanyanātmābhimānabhrāntiṁ paramātmaiva svātmamaheśvaro bhagavāneva vināśayati nānyasyātra sāmarthyam||39||
A zavarodottság (bhrāntiḥ), ami feltárul (āgatā) a születések (samutpatti) fokozatos folyamatával (krameṇa), újra (punar) teljes mértékben (sutarām) feloldódik (bhavati-samunmūlitā) a realizációk (jñapti... iti) fokozatos folyamatával (krameṇa). (Abhinavagupta) azt mondta (āha) (a 39. versszakban, hogy) az egyén saját Énjének (svātmanaḥ eva) Abszolút Szabadsága (svātantryam) (hatékony) ennek (atra... iti) (létrehozásában):
Feloldván először (purā nirākṛtya) azt, ami (yad... tad) a nem-Én (anātmani api) megnyilvánulásával (avabhāsanam) az Ő (tad) természetének (rūpa) (tűnik), a Legfőbb Én (parama-ātmā), teljesen eltörli (vidalayati) a káprázatot (bhrāntim), ami az Én (ātmani), nem-Énnek (anātma) (tekintéséből) áll (rūpām)||39||
(A versszak első sora azt jelenti:) Feloldván először (purā... nirākṛtya) -azaz eldobva elsők között (ādau eva... apahṛtya)- azt, ami (yad... tad tasmin) a nem-Én (anātmani) megnyilvánulásával (avabhāsanam) -vagy aminek jellemzője az (lakṣaṇe), ami élettelen (acetana), (mint) test, stb. (deha-ādau)- (úgy van tekintve, mint) az Ő (tad) természete (rūpa). (Összességében, feloldván először azt, ami nem áll másból, mint) a nem-Én (anātmani), Énnek (ātmatayā) tekintésének aktusa (parāmarśanam), (ami életet ad a hamis képzeteknek, mint például:) "Én vékony vagyok" (kṛśaḥ... asmi) és (ca) "Én kövér vagyok" (sthūlaḥ... asmi) , stb. (iti-ādi). (Más szavakkal, eldobván) a mű (kṛtrima) állapotát a test (deha), stb. (ādi) tapasztalójának vagy ismerőjének (pramātṛtām), a természetes (akṛtrima) Én-tudatosság (ahantā) felvillanó megnyilvánulása által (sphuraṇayā) (, mely a következő formában kerül tapasztalásra:) "Én (aham) a Tudatosság (cit) (és) Gyönyör (ānanda) egyetlen (eka) összetett egysége (ghanaḥ) (vagyok), ami Szabad (svatantraḥ) és (ca) minek esszenciája (sva-bhāvaḥ) zavartalan (anavacchinna... iti)". (A versszak második sora azt jelenti:) A zavarodottság (yā bhrāntiḥ) (vagy) a dualitás (bheda) kiterjedése (prathā) eme Énnel (ātmani) -Kinek természete (rūpe) (spontán) ragyog (sphurat), Ki az (összes) univerzális kategória (viśva-padārthe) vagy tattva, Kinek gyönyörű formája (vapuṣi) Fényből áll (prakāśa), (Kiben az egész univerzum úgy tapasztalt), mint (kalpe) ami (api) az Ő (sva) Teste (aṅga)- kapcsolatos (asmin) téves koncepcióból (abhimāna) születik (janitā), (miszerint az Én) a (nem-Én), vagyis (miszerint az Én) a test (deha), stb. (ādi) ismerőjének vagy tapasztalójának (pramātṛtā) állapota. Az Én (ātmā eva), kiben a testi kötöttség (deha-bandhaḥ) feloldódott (vigalita), mivel ő elérte (yātaḥ san) a Legfőbb Ént (parama-ātmatām), széttöri (vidalayati) eme (említett zavarodottságot) (tām), azaz szétzúzza (cūrṇī-karoti) ezután (evam) (ezt a zavart a következő tapasztaláson vagy realizáción keresztül:) "Én (aham) Magam (eva) (bár) Egy vagyok (ekaḥ), megnyilvánulok vagy látszok (sphurāmi), mint az univerzum (viśva-ātmanā... iti)"
Ez (idam) itt (atra) a jelentés (tātparyam): Amíg (yāvat) a nem-Énnel (anātmani) -test, stb. (deha-ādau)- kapcsolatos tévképzet (abhimānaḥ), (miszerint az az) Én (ātma), el nem tűnik (na galitaḥ), addig ez idő alatt (tāvat) a káprázat (mohaḥ), az univerzumban (jagati) való dualitás (bheda) kiterjedésének (formájában) (prathā) nem oldódik fel (na vilīyate), még akkor sem (api), ha (az univerzum nem más, mint) az (rūpe) egyén saját (sva) Énjének (ātma) kiterjedése (prathā). Ez okból kifolyólag (atas ca), a hiba (bhrama) feloldódásából (vināśāt), (ami) a nem-Én (anātmani), Énnek (ātma) tekintéséből (áll) (abhimāna), a Legfőbb (parama) Én (ātmā) Maga (eva) (avagy) a Szerencsés Létező (bhagavān eva) -vagyis a Nagy (mahā) Úr (īśvaraḥ), aki az egyén saját (sva) Énje (ātma)- pusztítja el (vināśayati) a zavart (bhrāntim), (mely megjelent, mint) téves koncepciója (abhimāna) (annak,) hogy az Én (ātmani) a nem-Én (anātma). Ennek a (feladatnak) (atra) a végrehajtásához (szükséges) kapacitás (sāmarthyam) senki máshoz nem tartozik (na anyasya), (kizárólag Hozzá)!||39||
Jelenleg még kifejtések nélkül
További Információ
Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.
Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.
| Vissza Stanzák 32-35 |  |
Folytatás Stanzák 40-43 |