Sanskrit & Trika Shaivism (Magyar-Főoldal)

JavaScript letiltva! Ellenőrizd ezt a linket!


 Abhinavagupta - Paramārthasāra (Paramarthasara) Stanzák 32-35 - Nem-duális kashmiri Shaivizmus

Normál fordítás


 Bevezetés

A Paramārthasāra folytatódik további négy stanzával. Ez a kilencedik stanza-csoport, ami a teljes szöveget alkotó 105 stanzából négyet fed le.

Természetesen, mellékelem az eredeti stanzákat, amiket Yogarāja kommentál. Valamint írni fogok elég sok megjegyzést, hogy az átlagos olvasó számára is annyira érthetővé tegyem a könyvet, amennyire csak lehetséges.

Yogarāja Szanszkritja sötétzöld színnel jelenik meg, míg Abhinavagupta eredeti stanzái sötétvörösek. Emellett, a transzliteráción belül, az eredeti stanzák barnák, Yogarāja kommentárja viszont fekete. A fordításban szintén, Abhinavagupta eredeti stanzái, vagyis a Paramārthasāra zöld és fekete betűkkel szerepelnek, míg Yogarāja kommentárja tartalmaz fekete és vörös szavakat is.

Olvasd a Paramārthasāra-t és tapasztald meg a Legfőbb Ānanda-t vagy Isteni Gyönyört, kedves Śiva.

Fontos: Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) hasonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.

fel


 32. Stanza

एवमख्यातिवशान्मिथ्याविकल्पैरित्थमात्मानं बध्नाति — इत्याह


देहप्राणविमर्शनधीज्ञाननभःप्रपञ्चयोगेन।
आत्मानं वेष्टयते चित्रं जालेन जालकार इव॥३२॥


अख्यात्यपहस्तितचैतन्यः सर्वः प्रमाता स्वोत्थैर्विकल्पनिगडैर्व्यापकमप्यात्मानं वेष्टयते। कथम् — इत्याह देह इत्यादि। देहप्राणयोर्विमर्शनं धियो ज्ञानं निश्चयो नभसां प्रपञ्चो विस्तारस्तद्योगेन देहादिविकल्पसम्बन्धेन। यथा कृशः स्थूलो रूपवान्पण्डितश्चास्मि — इति बालाङ्गनापामराः कार्षिका इत्थं स्वविकल्पेन देहमेवात्मत्वेन प्रतिपन्नाः किञ्चिद्विवेचकम्मन्याः।

देहस्तावदिहैव प्रलीयते कुतोऽस्यात्मत्वमतो यः क्षुधितः पिपासितः सोऽहम् — इति प्राणात्ममानिनश्च विवेचकम्मन्यतराः।

देहप्राणौ जडौ लोष्टादिवत्कुतोऽनयोरात्मभावस्ततः सुख्यहं दुःख्यहम् — इति यः सुखदुःखादि चेतते स आत्मा — इति पुर्यष्टकाभिमानिनो मीमांसकादयोऽपि विवेचकतमाश्च।

एतत्सुखदुःखाद्यपि बुद्धिधर्मः कथमात्मतया वक्तुं शक्यस्ततो देहप्राणधीविकल्पानां यत्राभावः स आत्मा — इति शून्याभिमानिनः। एवं यत्किञ्चिदिदं भाति तन्नाहम् — इत्यप्रथारूपं शून्यमेव सर्वापोहनस्वभावमात्मा — इति नभःशब्देनोक्तः। तदपि शून्यं यदा समाधानावसरे वेद्यीकुर्वते — एतदपि शून्यं वयं न भवामः — तदा शून्यान्तरमात्मत्वेन विदधाना नेति नेति ब्रह्मवाद्यभ्युपगततत्तच्छून्यपरित्यागेन तां तां शून्यात्मतां परिगृह्णन्ति — इति नभःप्रपञ्चः कारिकायां निरूपितः। इत्थं संवित्स्वरूपापर्यवसानाच्छून्यात्ममानिनो योगिनः सुषुप्तगुहानिमग्ना जडात्मानो भ्रान्ता एवात्मानं संवित्स्वरूपमपि जाड्येनानुबध्नन्ति। चित्रमित्याश्चर्यमेतत् — यदुत वैशसं नैतत्स्वयं कर्तुं पार्यते — इति। अत्र दृष्टान्तमाह जालेन इत्यादि। यथा जालकारः कश्चित्कृमिर्वा स्वनिर्मितेन फेनेन जालमावरणं निर्माय सर्वतो गतमात्मानं वेष्टयते स्वं स्वात्मनिधनाय बध्नाति येनोत्तरत्र तत्रैव निधनं याति तथा देहाद्यात्ममानी तु स्वविकल्पकल्पितैरहं ममेति विकल्पैः स्वात्मानमेव बध्नाति। तथा च बौद्धाः

सत्यात्मनि परसञ्ज्ञा स्वपरविभागात्परिग्रहद्वेषौ।
अनयोः सम्प्रतिबद्धाः सर्वे दोषाः प्रजायन्ते॥

इत्याहुः॥३२॥

Evamakhyātivaśānmithyāvikalpairitthamātmānaṁ badhnāti — Ityāha


Dehaprāṇavimarśanadhījñānanabhaḥprapañcayogena|
Ātmānaṁ veṣṭayate citraṁ jālena jālakāra iva||32||


Akhyātyapahastitacaitanyaḥ sarvaḥ pramātā svotthairvikalpanigaḍairvyāpakamapyātmānaṁ veṣṭayate| Katham — Ityāha deha ityādi| Dehaprāṇayorvimarśanaṁ dhiyo jñānaṁ niścayo nabhasāṁ prapañco vistārastadyogena dehādivikalpasambandhena| Yathā kṛśaḥ sthūlo rūpavānpaṇḍitaścāsmi — Iti bālāṅganāpāmarāḥ kārṣikā itthaṁ svavikalpena dehamevātmatvena pratipannāḥ kiñcidvivecakammanyāḥ|

Dehastāvadihaiva pralīyate kuto'syātmatvamato yaḥ kṣudhitaḥ pipāsitaḥ so'ham — Iti prāṇātmamāninaśca vivecakammanyatarāḥ|

Dehaprāṇau jaḍau loṣṭādivatkuto'nayorātmabhāvastataḥ sukhyahaṁ duḥkhyaham — Iti yaḥ sukhaduḥkhādi cetate sa ātmā — Iti puryaṣṭakābhimānino mīmāṁsakādayo'pi vivecakatamāśca|

Etatsukhaduḥkhādyapi buddhidharmaḥ kathamātmatayā vaktuṁ śakyastato dehaprāṇadhīvikalpānāṁ yatrābhāvaḥ sa ātmā — Iti śūnyābhimāninaḥ| Evaṁ yatkiñcididaṁ bhāti tannāham — Ityaprathārūpaṁ śūnyameva sarvāpohanasvabhāvamātmā — Iti nabhaḥśabdenoktaḥ| Tadapi śūnyaṁ yadā samādhānāvasare vedyīkurvate — Etadapi śūnyaṁ vayaṁ na bhavāmaḥ — Tadā śūnyāntaramātmatvena vidadhānā neti neti brahmavādyabhyupagatatattacchūnyaparityāgena tāṁ tāṁ śūnyātmatāṁ parigṛhṇanti — Iti nabhaḥprapañcaḥ kārikāyāṁ nirūpitaḥ| Itthaṁ saṁvitsvarūpāparyavasānācchūnyātmamānino yoginaḥ suṣuptaguhānimagnā jaḍātmāno bhrāntā evātmānaṁ saṁvitsvarūpamapi jāḍyenānubadhnanti| Citramityāścaryametat — Yaduta vaiśasaṁ naitatsvayaṁ kartuṁ pāryate — Iti| Atra dṛṣṭāntamāha jālena ityādi| Yathā jālakāraḥ kaścitkṛmirvā svanirmitena phenena jālamāvaraṇaṁ nirmāya sarvato gatamātmānaṁ veṣṭayate svaṁ svātmanidhanāya badhnāti yenottaratra tatraiva nidhanaṁ yāti tathā dehādyātmamānī tu svavikalpakalpitairahaṁ mameti vikalpaiḥ svātmānameva badhnāti| Tathā ca bauddhāḥ

Satyātmani parasañjñā svaparavibhāgātparigrahadveṣau|
Anayoḥ sampratibaddhāḥ sarve doṣāḥ prajāyante||

Ityāhuḥ||32||

Így (evam), (Abhinavagupta, jelen versszakban,) azt mondta (badhnāti) (,hogy) a hamis gondolatok által (mithyā-vikalpaiḥ) (, melyek feltárulnak) az elsődleges tudatlanság --Āṇavamala-- (akhyāti) miatt (vaśāt), (a korlátolt individuum) megvakítja (badhnāti) magát (ātmānam) ilyen módon (ittham... iti):


Az (önmagát) fizikai testnek (deha) (és) életenergiának (prāṇa) tekintése aktusa (vimarśana), (valamint) az intellektuális tudás (dhī-jñāna) (és) az éterek (nabhas) kiterjedése (prapañca) által (yogena), (a korlátolt individuum) lenyűgöző módon (citram) behálózza saját magát (ātmānam veṣṭayate), mint (iva) egy pók (jālakāraḥ) (saját) hálójával  (jālena)||32||


Minden (sarvaḥ) tapasztaló vagy tudó (pramātā), kinek a Caitanya-ja --Abszolút Szabad Tudatosság-- (caitanyaḥ) lecsökkent (apahastita) a primordiális tudatlanság által --Āṇavamala-- (akhyāti), bár (api) mindent átaható (vyāpakam), behálózza saját magát (ātmānam veṣṭayate) a béklyók által (nigaḍaiḥ) (, melyek úgy ismertek, mint) gondolatok (vikalpa), melyek --a béklyók-- eredete benne rejlik (sva-utthaiḥ).

"Hogyan (teszi ezt) (katham... iti)?". (Abhinavagupta megválaszolta a kérdést ezzel "Az aktus által, mely szerint saját) testét (deha)", stb. (iti-ādi) (önmagának tekinti).

(Részletesebben, ő ezt, az önmagát) testnek, életenergiának (deha-prāṇayoḥ) tekintése aktusán (keresztül teszi) (vimarśanam), az intellektuális tudáson (dhiyaḥ jñānam) (keresztül teszi, melynek jellemzője) a meghatározás (niścayaḥ), (és) a prapañca-n (vagy) az éterek (nabhasām) kiterjedésén (vistāraḥ) (keresztül teszi) (prapañcaḥ). (Összességében, ő megköti saját magát mind) ezek (tad) által (yogena), azaz az (ő) gondolatainak (vikalpa) szoros megragadása által (sambhandena), melyek a testhez (deha), stb. (ādi), (tartoznak).

Miképp (yathā) a gyerekek, nők, vagy a legalacsonyabb kaszt emberei (bāla-aṅganā-pāmarāḥ) (és) a parasztasszonyok (kārṣikāḥ) (így gondolkoznak): "Vékony (kṛśaḥ) vagyok (asmi)", "Kövér (sthūlaḥ) vagyok (asmi)", "Csinos (rūpavān) vagyok (asmi)" és (ca) "Skolasztikus (paṇḍitaḥ... iti) vagyok (asmi)", úgy (ittham) azok az emberek, akik korlátolt meghatározással gondolkoznak (kiñcid-vivecakam-manyāḥ), meg vannak arról győződve (pratipannāḥ), saját gondolataik miatt (sva-vikalpena), hogy a test (deham) bizonyosan (eva) (az ő) Énjük (ātmatvena).

(Amikor) a fizikai test (deha) valóban (tāvat) feloldódik (pralīyate) itt, ebben a világban (iha eva), akkor hogyan (kutas) (lehet) az Én állapota (ātmatvam) azé --a testté-- (asya)? --azaz hogyan lehet akkor a test az Én?--. És (ca) ennek következtében --hogy kifejtsenek egy jobb példát az Énnel való igazi azonosítással kapcsolatosan-- (atas) (megjelennek) azok, akik azt gondolják (māninaḥ), hogy az életenergia (prāṇa) az Én (ātma) (a következő tapasztalat alapján:) "Én magam (saḥ aham) (vagyok) az (yaḥ), aki éhes (kṣudhitaḥ), (és) szomjas (pipāsitaḥ... iti)". (De ők is hibáznak, annak ellenére, hogy azt hiszik) jobb gondolkodók, kik fel vannak ruházva a megkülönböztetés képességével (vivecakam-manyatarāḥ).

(Amikor) a fizikai test és az életenergia (deha-prāṇau) élettelen (jaḍau), mint (vat) egy marék agyag (loṣṭa)és hasonlók (ādi), akkor hogyan (kutas) (lehet) az Én (ātma) állapota (bhāvaḥ) e kettőé (anayoḥ)? És szintén (ca), ennek következtében, --hogy bemutassanak egy jobb kifejtést az Én természetlről-- (tatas), (feltárulnak) azok, akik azt gondolják (abhimāninaḥ), hogy a finom test (puri-aṣṭaka) (az Én) -(egy csoportnyi ember, akik) magukba foglalják a Pūrvamīmāṁsā (mīmāṁsaka... api), stb. követőit (ādayaḥ)- (a következő tanításra alapozva:) "Az (saḥ) az Én (ātmā), aki (yaḥ) tapasztalja (cetati), az örömöt (sukha) és fájdalmat (duḥkha), stb. (ādi... iti)", (amik feltárulnak ebből a tapasztalatból) "én (aham) boldog (vagyok) (sukhī)" (és) "én (aham) szomorú (vagyok) (duḥkhī... iti)". (habár, ők szintén tévednek, bár azt hiszik, hogy ők) a legjobb (gondolkodók), felruházva a megkülönböztetés képességével (vivecakatamāḥ).

(Amikor) még (api) ez (etad) az örömből (sukha), fájdalomból (duḥkha), stb. (ādi) (álló csoport) is, (minek) természete (dharmaḥ) a Buddhi vagy Intellektus --tattva vagy kategória 14-- (buddhi), akkor hogyan (katham) lehet (śakyaḥ) azt állítani (vaktum), hogy az az Én (ātmatayā)? Ennek következményeként --hogy mutassanak egy jobb kifejtést azzal kapcsolatosan, hogy ki is az Én-- (tatas), (megjelenik) az, aki úgy gondolja (abhimāninaḥ) (, hogy az Én) az üresség (śūnya) (a következő kijelentés alapján:)(saḥ) az Én (ātmā), ahol (yatra) nincs jelen (abhāvaḥ) az intellektuális fluktuáció (dhī-vikalpānām), mely a fizikai testhez (deha) (és) az életerőhöz tartozik (prāṇa... iti)".

Így (evam), "Ez (idam), ami megjelenik (bhāti), bármi is legyen az (yad-kiñcid), Én (aham) nem (na) az (vagyok) (tad... iti)".  (Ennek eredményeképpen, ) az Én (ātmā) az üresség (śūnyam) maga (eva), minek formája (rūpam) bármiféle kiterjedés nélkül való (aprathā) (és) minek természete (sva-bhāvam) mindennek (sarva) negálása (apoha). (Ez az Én, mint üresség) említve lett (uktaḥ) (Abhinavagupta által) a "nabhas" --éter(ek)--  (nabhas) szóval (śabdena) (a versszakban).

Amikor (yadā) a transz (samādhāna) megjelenése esetén (avasare), még (api) ez az (tad) üresség (śūnyam) is a tudás egy tárgyává válik (vedyī-kurvate), (akkor ez a tapasztalás megerősítést hoz:) "Mi (vayam) nem (na) vagyunk (bhavāmaḥ) még (api) ez (etad) az üresség sem (śūnyam)", akkor (tadā), ahogy az ki lett mondva (abhyupagata) a Brahma (brahma) doktrínájának követői által (vādi), az által, hogy tételeznek (vidadhānāḥ) egy másik (antaram) ürességet (śūnya) Énként (ātmatvena) (és, miután ezt először teszik,) megtagadva (parityāgena) mindegyik (tad-tad) (soron következő) ürességet (śūnya) (amik követik…hogyan?... a kifejezésen keresztül, mint:) "(Az) nem (ez) (na iti)", "(Az) nem (ez) (na iti)", ők --a Brahma doktrínájának követői-- (végérvényesen) tartják --azaz realizálják-- (parigṛhṇanti) az Ént (ātmatām), mint egy (végső) "Üresség" (śūnya) (úgy, hogy először eberré válnak) mindegyik (soron következő ürességről, mint ahogy az ki lett fejtve) (tām tām... iti). (Ez --a kérdés az Énről, mint egy végső "Üresség" a soron következő ürességek után--) jelzett (nirūpitaḥ) az aforizmában (kārikāyām), az "éterek (nabhas) kiterjedése" (kifejezéssel) (prapañcaḥ)".

Így (ittham), a yogī-k (yoginaḥ), nem felismervén a végső helyzetet (a Végső Valósággal kapcsolatos kérdés tekintetében, miszerint) (aparyavasānāt) "az (ő saját) esszenciális természetük (svarūpa) a tiszta Tudatosság (saṁvid)", azt gondolják (māninaḥ), hogy az Én (ātma) egy üresség (śūnya) (és) megmaradnak (nimagnāḥ) a mély-alvás (suṣupta) barlangjában (guhā). (Ez azért van, mert) a megzavarodott (yogī-k, kiknek) (bhrāntāḥ eva) természete tompa (jaḍa-ātmānaḥ), megkötik (anubadhnanti) az Ént (ātmānam) érzéketlenséggel --az üresség élettelen állapotával-- (jāḍyena), bár (api) az Ő esszenciája (sva-rūpam) tiszta Tudatosság (saṁvid).

(A) "citram" (citram iti) (kifejezés a versszakban azt jelenti, hogy) ez (etad) lenyűgöző (āścaryam). (Más szavakkal, ez az, amit valaki, aki telve van félelemmel, így gondol:)" (Egy korlátolt individuum) nem képes (na... pāryate) ezt (etad) létrehozni (kartum), ami (yad-uta) egy csapás (vaiśasam) számára (svayam)!".

(Hogy kifejtse ezt a titkot, Abhinavagupta) felhozott (āha), eme (témakörrel) kapcsolatosan (atra) egy példát (dṛṣṭāntam) (a versszakban): "jālena" --(saját) hálójával-- (jālena), stb. (iti-ādi).

Miképp (yathā) bármilyen (kaścid) "jālakāra" (jālakāraḥ) vagy (vā) pók (kṛmiḥ), létrehozván (nirmāya) a hálót (jālam) (vagy) befedést (āvaraṇam) nyálból (phenena), létrehozva (nirmitena) saját maga --a pók-- által (sva), befedi (veṣṭayate) (saját) minden-átható (sarvatas gatam) Énjét (ātmānam) --azaz megköti (badhnāti) magát (svam) saját megszűnéséért (sva-ātma-nidhanāya) -(és) ennek eredményeképpen (yena) megszűntté válik (nidhanam yāti) később (uttaratra) abban (tatra eva), ugyanígy (tathā), ő megköti (badhnāti) magát (sva-ātmānam eva) a gondolatok által (vikalpaiḥ) (, mely) az "Én (aham)" (és) enyém (mama iti)" (ideájához tartozik), mit saját (sva) képzelete (vikalpa) által hoz létre (kalpitaiḥ) az, aki azt gondolja (mānī), hogy a test, stb. (deha-ādi) valójában (tu) az Én (ātma).

A Buddhisták (bauddhāḥ) ugyanezt (tathā ca) mondják (āhuḥ):

"A valódi Én (satya-ātmani) tapasztalása (sañjñā), mint egy másik (különböző valóság, elhozza) (para) a hanyatlást és ragaszkodást (parigraha-dveṣau) az Én (sva) (és) egy másik (különböző valóság) (para) közti különbség miatt (vibhāgāt). Minden (sarve) hiba (doṣāḥ) e kettő (anayoḥ... iti) közti kapcsolat miatt (sampratibaddhāḥ) jön létre (prajāyante)."

||32||


Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 33. Stanza

कथमेष दुर्निवारो महामोहो देहादिप्रमातृतासमुत्थः प्रलीयते — इति भगवत्स्वातन्त्र्यमेवात्र हेतुः — इत्याह


स्वज्ञानविभवभासनयोगेनोद्वेष्टयेन्निजात्मानम्।
इति बन्धमोक्षचित्रां क्रीडां प्रतनोति परमशिवः॥३३॥


स्वस्य आत्मनश्चैतन्यलक्षणस्य यज्ज्ञानं स्वस्वातन्त्र्यावगमस्तस्य विभवो देहाद्यभिमानविगलनेन यच्चित्स्वरूपे पराहन्ताचमत्काररूपस्य स्वस्वातन्त्र्यस्य स्फीतत्वं चिदानन्दैकघनः स्वतन्त्रोऽस्मि — इति तस्य बोधस्वातन्त्र्यस्वरूपस्य विभवस्य भासनं प्रकाशः सर्वो ममायं विभव इति बाह्यतयाभिमतस्य सर्वस्य स्वात्मन्येव स्वीकारस्तस्य योग एवम्परिशीलनक्रमेणात्मनि यद्विमर्शदार्ढ्यमेवमेतेन स्वज्ञानविभवभासनयोगेन निजमात्मानं नान्यत उपनतं चैतन्यस्वभावमुद्वेष्टयते देहप्राणपुर्यष्टकशून्यपरामर्शननिगडैर्यो वेष्टित आसीत्तमेव चैतन्यस्वरूपः स्वतन्त्रोऽस्मीति विमर्शनेन पुनरपि भगवानेवोद्वेष्टनं विगतवेष्टनं कुरुते — इति। एवमख्यातिबलादागतं स्वात्मनो देहाद्यावरणं तत्पुनरपि ख्यातिबलाद्विनश्यति — इति स्वविकल्पकल्पित इयान्दोषः — इति श्रीमद्ग्रन्थकृता तन्त्रसारे निरूपितम्

यो निश्चयः पशुजनस्य जडोऽस्मि कर्मसम्पाशितोऽस्मि मलिनोऽस्मि परेरितोऽस्मि।
इत्येतदन्यदृढनिश्चयलाभयुक्त्या सद्यः पतिर्भवति विश्ववपुश्चिदात्मा॥

इति। किमिति बध्नाति मुञ्चति च भगवान् — इत्याह इति बन्ध इत्यादि। इति प्राक् प्रतिपादितेन क्रमेण भगवान्स्वतन्त्रः परमशिवः पूर्णचिदानन्दैकघनलक्षणः स्वरूपगोपनसतत्त्वक्रीडाशीलत्वादख्यात्यवभासनपूर्वं स्वात्मानमेव देहादिप्रमातृतापन्नं विधाय स्वरूपं प्रच्छाद्य च बन्धं विदधाति तथैव पुनः स्वेच्छातः स्वात्मज्ञानप्रकाशक्रमेण देहादिप्रमातृताबन्धं निवार्य स एव तं स्वात्मानं मोचयति — इत्युभयथा बन्धमोक्षचित्रां संसारापवर्गस्वरूपाश्चर्यमयीं क्रीडां खेलां प्रतनोति विस्तारयत्येकाकी न रमाम्यहमिति। स्वभाव एवैष देवस्य यत्तां तामप्यवस्थामापन्नः स्वरूपरूपः सन्सर्वत्रानुभवितृतया प्रथते — इत्येतदेव स्वातन्त्र्यम्॥३३॥

Kathameṣa durnivāro mahāmoho dehādipramātṛtāsamutthaḥ pralīyate — Iti bhagavatsvātantryamevātra hetuḥ — Ityāha


Svajñānavibhavabhāsanayogenodveṣṭayennijātmānam|
Iti bandhamokṣacitrāṁ krīḍāṁ pratanoti paramaśivaḥ||33||


Svasya ātmanaścaitanyalakṣaṇasya yajjñānaṁ svasvātantryāvagamastasya vibhavo dehādyabhimānavigalanena yaccitsvarūpe parāhantācamatkārarūpasya svasvātantryasya sphītatvaṁ cidānandaikaghanaḥ svatantro'smi — Iti tasya bodhasvātantryasvarūpasya vibhavasya bhāsanaṁ prakāśaḥ sarvo mamāyaṁ vibhava iti bāhyatayābhimatasya sarvasya svātmanyeva svīkārastasya yoga evampariśīlanakrameṇātmani yadvimarśadārḍhyamevametena svajñānavibhavabhāsanayogena nijamātmānaṁ nānyata upanataṁ caitanyasvabhāvamudveṣṭayate dehaprāṇapuryaṣṭakaśūnyaparāmarśananigaḍairyo veṣṭita āsīttameva caitanyasvarūpaḥ svatantro'smīti vimarśanena punarapi bhagavānevodveṣṭanaṁ vigataveṣṭanaṁ kurute — Iti| Evamakhyātibalādāgataṁ svātmano dehādyāvaraṇaṁ tatpunarapi khyātibalādvinaśyati — Iti svavikalpakalpita iyāndoṣaḥ — Iti śrīmadgranthakṛtā tantrasāre nirūpitam

Yo niścayaḥ paśujanasya jaḍo'smi karmasampāśito'smi malino'smi parerito'smi|
Ityetadanyadṛḍhaniścayalābhayuktyā sadyaḥ patirbhavati viśvavapuścidātmā||

Iti| Kimiti badhnāti muñcati ca bhagavān — Ityāha iti bandha ityādi| Iti prāk pratipāditena krameṇa bhagavānsvatantraḥ paramaśivaḥ pūrṇacidānandaikaghanalakṣaṇaḥ svarūpagopanasatattvakrīḍāśīlatvādakhyātyavabhāsanapūrvaṁ svātmānameva dehādipramātṛtāpannaṁ vidhāya svarūpaṁ pracchādya ca bandhaṁ vidadhāti tathaiva punaḥ svecchātaḥ svātmajñānaprakāśakrameṇa dehādipramātṛtābandhaṁ nivārya sa eva taṁ svātmānaṁ mocayati — Ityubhayathā bandhamokṣacitrāṁ saṁsārāpavargasvarūpāścaryamayīṁ krīḍāṁ khelāṁ pratanoti vistārayatyekākī na ramāmyahamiti| Svabhāva evaiṣa devasya yattāṁ tāmapyavasthāmāpannaḥ svarūparūpaḥ sansarvatrānubhavitṛtayā prathate — Ityetadeva svātantryam||33||

"Ez (eṣaḥ) az elfolythatatlan (durnivāraḥ) nagy káprázat (mahā-mohaḥ), (mely a hibás koncepcióból) származik (samutthaḥ) (miszerint) a fizikai test (deha), stb. (ādi) a Tudó --az Én-- (pramātṛtā) hogyan (katham) oldódik fel (pralīyate... iti)?". (Abhinavagupta) azt mondta (āha), hogy a Szerencsés Úr --Śiva-- (bhagavat) Abszolút Szabadásga (svātantryam eva) az, ami az oka (hetuḥ) eme (feloldódásnak) (atra... iti):


A Legfőbb Śiva (parama-śivaḥ) kicsavarja (udveṣṭayet) Saját Magát (nija-ātmānam) az Én (sva) Tudása (jñāna) Ragyogásának (vibhava) csillogó megnyilvánulásán (bhāsana) való szüntelen koncentrációja által (yogena). Így (iti), Ő megnyilvánítja (pratanoti) a kötöttség és felszabadulás (bandha-mokṣa) csodálatos (citrām) Játékát (krīḍām) (Önmaga be és kicsavarása által) ||33||


A Tudás (jñānam), mely a (yad) "Sva"-hoz (svasya) vagy az Énhez tartozik (ātmanaḥ), (melynek) jellemzője (lakṣaṇasya) a Caitanya --Abszolút Szabad Tudatosság-- (caitanya) a Megértése (avagamaḥ) az Ő (sva) Szabadságának (svātantrya). A "vibhava" vagy Ragyogása (vibhavaḥ) eme (Én Tudásának) (tasya) (jelzi) a kiterjedését vagy bőségét (sphītatvam) az Ő Szabadságának (sva-svātantryasya), minek természete (rūpasya) a Legfőbb (parā) Én-tudatosság (ahantā) Gyönyöre (camatkāra), ami --a kiterjedés-- (yad), feloldván (vigalanena) a hibás koncepciót (abhimāna), miszerint a test (deha), stb. (ādi) (az Én, kiváltja) abban, ki esszenciálisan Tudatosság --a korlátolt individuum-- (cit-svarūpe) (a következő tapasztalatot:) "Én Egy (eka) Szabad (svatantraḥ) Egysége (ghana) vagyok (asmi) a Tudatosságnak (cit) (és) Gyönyörnek (ānanda... iti)!". A "bhāsana" (bhāsanam) (vagy) csillogó megnyilvánulása (prakāśaḥ) (egy ilyen) Ragyogásnak (vibhasya), minek esszenciája (sva-rūpasya) az Ő (tasya) Tudása (bodha) (és) Szabadsága (svātantrya) (megjelenik, mint ez a tapasztalat:) "Ez (ayam) az egész (sarvaḥ) Ragyogás (vibhavaḥ) az Enyém (mama... iti)!" --Én vagyok az egész univerzum!--. (Más szavakkal, a tapasztalat abból, hogy) beismeri (svīkāraḥ), hogy minden (sarvasya), amiről azt hitte (abhimatasya), hogy külső (bāhyatayā), az az egyén Saját Énjében --az egyénben-- van (sva-ātmani) valójában (eva). (A kifejezés" yogena" a versszakban, azt jelenti, hogy) a yoga vagy szüntelen koncentráció (yogaḥ) ezen (a tapasztaláson) (tasya) az ilyen kapcsolatok (evam-pariśīlana) fokozatosságán keresztül (krameṇa) (elvezet) az éberség (vimarśa) egy stabilitásához (yad... dārḍhyam), az Énnel kapcsolatosan (ātmani). Így (evam), (a versszak első sora, vagyis"Svajñānavibhavabhāsanayogenodveṣṭayennijātmānam", jelzi, hogy a Legfőbb Śiva) kicsavarja (udveṣṭayate) Önmagát --Saját Énjét-- (nijam ātmānam), azaz (Ő kicsavarja vagy felszabadítja a korlátolt individuumot), aki esszenciálisan (sva-bhāvam) Abszolút Szabad Tudatosság (caitanya) (és következésképpen) semmi mástól nem függ (na anyatas-upanatam) (létezése)- ez által (etena), (más szavakkal,) az Én (sva)  Tudása (jñāna) Ragyogásának (vibhava) csillogó megnyilvánulásán (bhāsana) való szüntelen koncentráció által (yogena). (Miképp az Úr Paramaśiva --a Legfőbb Śiva-- Maga ölti fel a korlátolt individuum formáját), ki (yaḥ) megmarad (āsīt) kötötten (veṣṭitaḥ) a béklyók által (nigaḍaiḥ), (melyek arra) a látásmódra alapszanak (parāmarśana), (hogy) a fizikai test (deha), életenergia (prāṇa), finom test (puri-aṣṭaka) (és) üresség (śūnya) (maga az Én), a Szerencsés Úr (bhagavān eva) teszi (kurute) Önmagát (tam eva) -az (ökörrön) Kötetlen Egyetlen Létező (udveṣṭanam), (ki megjelenik, mint egy korlátolt individuum)- Szabaddá eme kötelékektől (vigata-veṣṭanam... iti) újra (punar api), a (következő) éberségen keresztül (vimarśanena): "Én vagyok (asmi) a Szabad Létező (svatantraḥ), kinek (sva-rūpaḥ) természete Caitanya --a mindentudás és mindentevőség Abszolút Szabadságának Tudatossága-- (caitanya... iti) "

Így (evam), az elsődleges tudatlanság -- Āṇavamala-- (akhyāti) ereje által (balāt), egy elfedés (āvaraṇam) a fizikai test (deha), stb. (ādi) (formájában) jön (āgatam) az egyén saját Énjéhez (sva-ātmanaḥ), (és) eme (elfedés) (tad) eltűnik (vinaśyati) a Tudás (khyāti... iti) ereje által (balāt) újra (punar api). A hiba (doṣaḥ), mit létrehoz (kalpitaḥ) az egyén saját (sva) gondolata (vikalpa) ilyen mértékű (iyān... iti). (Ugyanez a tanítás) jelenik meg (nirūpitam) a Tantrasāra-ban (tantrasāre) (eme) tiszteletreméltó (śrīmat) könyv (grantha) szerzője által (kṛtā) --röviden, maga Abhinavagupta által!--:

"Az, aki (yaḥ) a paśu vagy korlátolt individuumként ismert kategóriához tartozik (paśu-janasya), (ezekkel) a meggyőződésekkel (van felruházva) (niścayaḥ) "Én anyag (jaḍaḥ) vagyok (asmi)", "Én teljesen kötött (sampāśitaḥ) vagyok (asmi) a tettekhez (karma)", "Én érintett vagyok (asmi) a Mala-k vagy Tisztátalanságok --Āṇavamala, Māyīyamala és Kārmamala-- által (malinaḥ)", "Rám (asmi) hatnak (īritaḥ) mások (para... iti)" --Azaz engem motiválnak más emberek--. Ilyen (kérdésekkel) kapcsolatos (etad) ellenkező (anya) és szilárd (dṛḍha) meggyőződések (niścaya) elérése (lābha) által (yuktyā), (egy ilyen személy) azonnal (sadyas) a Tudatosság (cit) természetének (ātmā) Urává (patiḥ) válik (bhavati), kinek formája (vapus) az univerzum (viśva... iti)."

Miért (kim-iti) szabadít fel (muñcati... iti) és (ca) vakít meg (badhnāti) a Szerencsés Létező --A Legfőbb Śiva-- (bhagavān)? (Abhinavagupta) azt mondta (āha): "Iti bandha, stb." --lásd a versszakot felül-- (bandha ityādi). Így (iti), azon a módon (krameṇa), ahogy az ki lett fejtve (pratipāditena) korábban (prāk), a Szerencsés (bhagavān) (és) Szabad (svatantraḥ) Paramaśiva --a Legfőbb Śiva-- (parama-śivaḥ) jellemzője (lakṣaṇaḥ), hogy (ő) egy (eka) összetett egysége (ghana) a Tökéletes (pūrṇa) Tudatosságnak (cit) (és) Gyönyörnek (ānanda). Ő megnyilvánítja (vidadhāti) a köteléket (bandham), mivel Ő, természete szerint, szereti (satattva... śīlatvāt) jásztani (krīḍā) Saját esszenciájának (sva-rūpa) elrejtését (gopana), Saját Énjét --Önmagát, mint korlátolt individuum-- (vidhāya-sva-ātmānam eva) beléptetve(āpannam) a fizikai test (deha), stb. (ādi) ismerőjének állapotába (pramātṛtā)-(az egész folyamatot) megelőzi (pūrvam) az elsődleges tudatlanság --Āṇavamala-- (akhyāti) és (ca) saját esszenciális természetének --a korlátolt individuum esszenciális természetének-- (sva-rūpam) elfedésének (pracchādya) megjelenése (avabhāsana). Hasonlóképpen (tathā eva), még egyszer (punar), Saját Szabad Akarata által (sva-icchātaḥ) feloldja (nivārya) a kötöttséget (bandham), minek formája a fizikai test (deha), stb. (ādi) ismerőjének állapota (pramātṛtā), a Saját (sva) Énjéről (ātma) való Tudás (jñāna) fokozatos vagy szakaszos (krameṇa) megnyilvánulásain  keresztül (prakāśa), Ő (saḥ eva) felszabadítja (mocayati) Saját Énjét (sva-ātmānam) (, mint korlátolt individuum), azaz Önmaga (ebben az aspektusban) (tam). Így (iti), mindkét esetben (ubhayathā), Ő megjeleníti (pratanoti) (vagy) kiterjeszti (vistārayati) csodálatos (citrām) Játékát (krīḍām) (vagy) Sportját (khelām) a kötöttségnek és felszabadulásnak (bandha-mokṣa), ami telve van (mayīm) a csodával (āścarya), (ha megengeded az ismétlést,) minek esszenciája (sva-rūpa) a traszmigráció --azaz nyomorult módon menni egy gondolatról a másik gondolatra, egyik testből egy másik testbe, stb.-- (saṁsāra) (és) megszabadulás (apavarga), (mert) "Nem tudok egyedül játszani (na ramāmi aham-ekākī... iti)".

Ez (eṣaḥ) az Úr (devasya) igazi (eva) természete (sva-bhāvaḥ), vagyis az, hogy (yad) bár Ő (san) az egyén saját esszenciális természete (sva-rūpa-rūpaḥ), belép (āpannaḥ) mégis (api) minden (tām tām) állapotba (avasthām), és Megjelenik (prathate), mint a Tapasztaló (anubhavitṛtayā), mindenhol (sarvatra... iti). Ez (etad) valójában (eva) az (Ő Saját) Abszolút Szabadsága (svātantryam)||33||


Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 34. Stanza

न केवलमेतद्यावदपरः कश्चिदवस्थाविशेषः स्वस्मिन्रूपे विश्रान्त एवावभास्यते भगवता — इत्याह


सृष्टिस्थितिसंहारा जाग्रत्स्वप्नौ सुषुप्तमिति तस्मिन्।
भान्ति तुरीये धामनि तथापि तैर्नावृतं भाति॥३४॥


विश्वापेक्षया ये सर्गादयो मायाप्रमातृगताश्च ये जाग्रदादयोऽवस्थाविशेषास्त उभयथैतस्मिन्भगवत्यानन्दघने तुरीये धामनि चतुर्थे पूर्णाहन्तामये पदे भान्ति तद्विश्रान्ताः सन्तः स्वरूपसत्तां कल्पितप्रमात्रपेक्षया बाह्यतया लभन्ते। परमेश्वरभित्तौ यन्न प्रकाशते तद्बाह्यतयापि न प्रकाशतेऽतः

त्रिषु चतुर्थं तैलवदासेच्यम्।

इति सर्वास्ववस्थासु तुरीयं रूपमनुस्यूतत्वेन स्थितम् — इति परमार्थः। एतावता तत्र तैः स्वरूपमाच्छादितं स्यान्न वा — इत्याह तथापि तैर्नावृतं भाति इति। इत्थमपि तैः स्वरूपसत्तार्थमावृतमपि तेभ्यः समुत्तीर्णतया सर्वानुभवितृतया सर्वत्रावभासत एव न पुनस्तदावरणेन पूर्णस्वरूपतां तत्र तिरोधत्ते — इति शिवधाम सर्वावस्थास्वपि सदैव परिपूर्णम्॥३४॥

Na kevalametadyāvadaparaḥ kaścidavasthāviśeṣaḥ svasminrūpe viśrānta evāvabhāsyate bhagavatā — Ityāha


Sṛṣṭisthitisaṁhārā jāgratsvapnau suṣuptamiti tasmin|
Bhānti turīye dhāmani tathāpi tairnāvṛtaṁ bhāti||34||


Viśvāpekṣayā ye sargādayo māyāpramātṛgatāśca ye jāgradādayo'vasthāviśeṣāsta ubhayathaitasminbhagavatyānandaghane turīye dhāmani caturthe pūrṇāhantāmaye pade bhānti tadviśrāntāḥ santaḥ svarūpasattāṁ kalpitapramātrapekṣayā bāhyatayā labhante| Parameśvarabhittau yanna prakāśate tadbāhyatayāpi na prakāśate'taḥ

Triṣu caturthaṁ tailavadāsecyam|

Iti sarvāsvavasthāsu turīyaṁ rūpamanusyūtatvena sthitam — Iti paramārthaḥ| Etāvatā tatra taiḥ svarūpamācchāditaṁ syānna vā — Ityāha tathāpi tairnāvṛtaṁ bhāti iti| Itthamapi taiḥ svarūpasattārthamāvṛtamapi tebhyaḥ samuttīrṇatayā sarvānubhavitṛtayā sarvatrāvabhāsata eva na punastadāvaraṇena pūrṇasvarūpatāṁ tatra tirodhatte — Iti śivadhāma sarvāvasthāsvapi sadaiva paripūrṇam||34||

(Abhinavagupta) azt mondta (āha) (jelen versszakban, hogy) nem (na) csupán (kevalam) ez a --kötelék és felszabadulás-- van (etad), hanem (létezik) még (yāvat) néhány (kaścid) más (aparaḥ) fajta (viśeṣaḥ) állapot (avasthā) is az Ő saját (svasmin) természetében (rūpe) nyugodva (viśrāntaḥ eva), ami --ezek a további állapotok--, szintén megnyilvánulnak (avabhāsyate) a Szerencsés Úr által (bhagavatā... iti):


Megnyilvánulása, fenntartása és visszavonódása (az univerzumnak) (sṛṣṭi-sthiti-saṁhārāḥ), (valamint) ébrenlét, álom (jāgrat-svapnau) (ezek mellett pedig) mély-alvás (suṣuptam iti) (is) létezik (bhānti) Benne (tasmin), a Negyedik Állapotban (turīye dhāmani), (de) ennek ellenére (tathā api), Ő ezek által (taiḥ) nem fedett (na... bhāti-āvṛtam)||34||


Azoknak (te) az állapotfajtáknak (viśeṣāḥ-avasthā) (, mint) megnyilvánulás (sarga), stb. (ādayaḥ) az univerzummal (viśva) van dolga (ye-apekṣayā), és (ca) azok (ye) a Māyā --6- tattva vagy kategória-- (māyā) (áldozatául esett) tapasztalókban vagy tudókban (pramātṛ) jelennek meg (gatāḥ), (mint) ébrenlét (jāgrat), stb. (ādayaḥ), mindkét esetben (ubhayathā) azok a Szerencsés Úrban (etasmin bhagavati) léteznek (bhānti), Aki a Gyönyör összetett egysége (ānanda-ghane) a "turīyadhāma"-ban (turīye dhāmani) (vagy) a Negyedik (caturthe) Állapotban (pade), tele (maye) a tökéletes (pūrṇa) Én-tudatossággal (ahantā). (Más szavakkal, ) míg Rajta (tad) nyugszanak (viśrāntāḥ santaḥ), azok felöltik (labhante) saját formájukat és létüket (sva-rūpa-sattām) kívül (bāhyatayā), a kitalált (kalpita) tudók vagy tapasztalók (pramātṛ) tekintetében (apekṣayā).

Ami (yad-tad) nem (na) nyilvánul meg (prakāśate) a Legfőbb (parama) Úr (īśvara) Vásznán (bhittau), az nem (na) nyilvánul meg (prakāśate) kívül (bāhyatayā) sem (api). Ezért (atas), (ahogy a Śivasūtra-k III.20 írja):

"A Negyedik Állapot tudatosságát, (ami egy Szemlélő) (caturtham), bele kell önteni (āsecyam), mint (vat) (szakadatlan folyó) olajat (taila) a (másik) háromba (triṣu... iti), (ami ébrenlét, álom és mély-alvás)".

A Negyedik (Állapot) természete (turīyaṁ rūpam) továbbra is jelen van szakadatlanul (anusyūtatvena sthitam) minden állapot közben (sarvāsu avasthāsu). Ez a (versszak) legmagasabb jelentése (iti parama-arthaḥ). Mindeközben (etāvatā), amikor (tatra)--vagyis miközben a megnyilvánulás, stb. állapotai, együtt az ébrenlét, stb. állapotaival működik--, "Az (syāt) egyén saját esszenciális természete (sva-rūpam) nincs (na vā) elfedve (ācchāditam) azok által --az említett állapotok által-- (taiḥ... iti)?" --vagyis, valaki feltehetné a kérdést, nincs-e elfedve vagy elrejtve, az egyén esszenciális természete, minek neve a Legfőbb Śiva, ezen állapotok által, amikor azok aktívak-- (Abhinavagupta) azt mondta (jelen versszakban) (āha): "(de) ennek ellenére (tathā api), Ő ezek által (taiḥ) nem fedett (na... bhāti-āvṛtam)".

Így (ittham api), bár (api) (a Legfőbb Úr) (látszólag) be van fedve (āvṛtam) azok által (sukha), így (artham) (ezek az állapotok elnyerik) saját (sva) formájukat (rūpa) (és) létüket (sattā), Ő mindenhol (sarvatra) ragyog (avabhāsate eva), mint a Tapasztalója (anubhavitṛtayā) mindennek (sarva), Aki meghaladja (samuttīrṇatayā) azokat (tebhyaḥ) (az állapotokat), és nem (na punar) arról van szó, hogy Ő elrejti (tirodhatte) ott (tatra) (Saját) tökéletes (pūrṇa), esszenciális természetét (sva-rūpatām), felhasználva ezeket (az állapotokat), mint egy burok (tad-āvaraṇena). Így (iti), Śiva (śiva) Állapota (dhāma) mindig (sadā eva) maradéktalanul Teljes és Tökéletes (paripūrṇam), még (api) ezen állapotok közben is (sarva-avasthāsu)||34||


Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 35. Stanza

वेदान्तभाषाभिर्जाग्रदादीनां त्रयाणां स्वरूपं व्यवहरंस्तदनुस्यूतमपि ततः परं तुरीयमावेदयति


जाग्रद्विश्वं भेदात्स्वप्नस्तेजः प्रकाशमाहात्म्यात्।
प्राज्ञः सुप्तावस्था ज्ञानघनत्वात्ततः परं तुर्यम्॥३५॥


जाग्रदवस्थैव विश्वं ब्रह्मणो वैराजं स्वरूपं कुतो भेदात्शब्दादिविषयपञ्चकस्य बाह्यतया परमेश्वरसृष्टस्यैव सर्वप्रमातॄणां चक्षुरादीन्द्रियप्रवृत्तेः — इत्येकस्यैव ब्रह्मणो विषयविषयिभावेन स्थितस्य नानेन्द्रियज्ञानवैचित्र्यम्। अत एव शिवसूत्रेषु

ज्ञानं जाग्रत्।

इति। एषा ब्रह्मणो विराडवस्था गीयते। यच्छ्रुतिः

यो विश्वचक्षुरुत विश्वतोमुखो विश्वतोहस्त उत विश्वतस्पात्।
सं बाहुभ्यां नमते सं यजत्रैर्द्यावापृथिवी जनयन्देव एकः॥

इति। तथा स्वप्नस्तेजोऽवस्था ब्रह्मणः। कुतः — इत्याह प्रकाशमाहात्म्यादिति। स्वप्ने बहिष्करणानि शब्दादौ विषये तावन्न प्रगल्भन्ते नापि तत्र बाह्यं शब्दादिकं नाम किञ्चित्परमार्थसद्विद्यते नापि बाह्यतयाध्यवसायस्याविद्यादि किञ्चिद्भिन्नमभिन्नं वा कारणान्तरमुपलभ्यते युक्त्या विचार्यमाणं वोपपद्यतेऽथ च स्वप्ने सर्वं प्रकाशतेऽत इदमर्थबलादायातम् — यत्स एव भगवान्स्वस्वभावो देवस्तत्तत्प्रमातृतां समाविष्टः स्वप्नायमानः स्वात्मानमेव प्रकाशस्वातन्त्र्याद्गृहनगराट्टालाद्यनेकप्रमातृवैचित्र्यरूपतया प्रविभज्य प्रतिप्रमातृ स्वप्नेऽसाधारणमेव विश्वं प्रकाशयत्येव — इति ब्रह्मणः स्वातन्त्र्यं स्वप्न एव ब्रह्मवादिभिरभ्युपगतम्। यतो वेदान्तेष्विदमुक्तम्

प्रविभज्यात्मनात्मानं सृष्ट्वा भावान्पृथग्विधान्।
सर्वेश्वरः सर्वमयः स्वप्ने भोक्ता प्रकाशते॥

इति प्रकाशमाहात्म्यमेवात्र हेतुरतः स्वप्नो ब्रह्मणस्तेजोऽवस्था — इति। तथा प्राज्ञः सुप्तावस्था इति। सर्वप्रमातॄणां या सुप्तावस्था सुषुप्तं सा प्राज्ञ इति ब्रह्मणः प्राज्ञावस्था — इति। यतः सर्वप्रमातॄणां ग्राह्यग्राहकप्रपञ्चविलयान्महाशून्यत्वरूपे ग्राह्यादिविलये संस्कारशेषे सुषुप्ते विश्वस्य बीजभूतस्य ब्रह्मण एव प्रज्ञा ब्रह्म प्रज्ञातृतयान्तरतममवशिष्यते — इति यावत्। सर्वस्य प्रमातुर्नीलसुखादिविश्ववैचित्र्यप्रथायाः सैषा संस्कारभूमिस्ततः प्रबुद्धस्य प्रागनुभूतवद्व्यवहारदर्शनादन्यथा यद्यस्यां भूमौ स्थिरं प्रज्ञातृस्वभावं सर्वक्रोडीकारेण ब्रह्म न प्राकाशिष्यत कुतस्तत उत्थितस्य प्रमातुः प्रागनुभूतवस्तुनस्तथैव तदित्यनुभूतचरत्वेन स्मृतिरुदपत्स्यत नापि सुखमहमस्वाप्सं दुःखमहमस्वाप्सं गाढमूढोऽहमासमित्यनुभवः प्रादुरभविष्यत् — इति। तथा च भट्टदिवाकरवत्सः

सर्वेऽनुभूता यदि नान्तरर्थास्त्वदात्मसात्कारसुरक्षिताः स्युः।
विज्ञातवस्त्वप्रतिमोषरूपा काचित्स्मृतिर्नाम न सम्भवेत्तत्॥

इति। इत्थं सुषुप्तं चिन्मयमेव ब्रह्मणः प्राज्ञावस्था — इति गीयते। कुतो ज्ञानघनत्वादिति। सुषुप्ततुर्ययोः साधारणोऽयं हेतुः — इत्युभयत्र योज्यम्। एषा सुषुप्तभूमिर्ज्ञानघना प्रकाशमूर्तिः केवलं विश्वप्रलयसंस्कारेण ध्यामला सती शुद्धचिन्मयी न भवति — इति। यदुक्तं स्पन्दशास्त्रे

ज्ञानज्ञेयस्वरूपिण्या शक्त्या परमया युतः। पदद्वये विभुर्भाति तदन्यत्र तु चिन्मयः॥

इति। तथा ततः परं तुर्यमिति। तस्मात्सुषुप्तात्परमन्यन्निःशेषपाशववासनासंस्कारपरिक्षयाच्छुद्धपूर्णानन्दमयं ब्रह्मणस्तुरीयं रूपमनुगुणं नाम। यदत्र नामान्वर्थं न किञ्चिदुपपद्यतेऽतो व्याख्यातस्यावस्थात्रयस्य विश्रामभूतं सर्वान्तरतमत्वेनानुस्यूतम् — इति चतुःसङ्ख्यापूरणेन तुर्यमिति पूरणप्रत्ययेन सङ्ख्याव्यपदेशोऽत्र कृतः कथमवस्थात्रयस्यानुस्यूतमपि ततः परमेतत् — इत्याह ज्ञानघनत्वादिति। यतो जाग्रदादयोऽवस्थाः सर्वा भेदप्रवणत्वात्प्रमातॄणामज्ञानमय्यस्तुरीयं ग्राह्यग्राहकक्षोभप्रलयसंस्कारपरिक्षयाज्ज्ञानघनप्रकाशानन्दमूर्त्यतस्तदन्तःस्थमपि ताभ्योऽवस्थाभ्यश्चिन्मयतया समुत्तीर्णत्वात्परमन्यत् — इति। एवमवस्थाविचित्रं परमाद्वयस्वभावं स्वतन्त्रं ब्रह्मैव पूर्णं विजृम्भते॥३५॥

Vedāntabhāṣābhirjāgradādīnāṁ trayāṇāṁ svarūpaṁ vyavaharaṁstadanusyūtamapi tataḥ paraṁ turīyamāvedayati


Jāgradviśvaṁ bhedātsvapnastejaḥ prakāśamāhātmyāt|
Prājñaḥ suptāvasthā jñānaghanatvāttataḥ paraṁ turyam||35||


Jāgradavasthaiva viśvaṁ brahmaṇo vairājaṁ svarūpaṁ kuto bhedātśabdādiviṣayapañcakasya bāhyatayā parameśvarasṛṣṭasyaiva sarvapramātṝṇāṁ cakṣurādīndriyapravṛtteḥ — Ityekasyaiva brahmaṇo viṣayaviṣayibhāvena sthitasya nānendriyajñānavaicitryam| Ata eva śivasūtreṣu

Jñānaṁ jāgrat|

Iti| Eṣā brahmaṇo virāḍavasthā gīyate| Yacchrutiḥ

Yo viśvacakṣuruta viśvatomukho viśvatohasta uta viśvataspāt|
Saṁ bāhubhyāṁ namate saṁ yajatrairdyāvāpṛthivī janayandeva ekaḥ||

Iti| Tathā svapnastejo'vasthā brahmaṇaḥ| Kutaḥ — Ityāha prakāśamāhātmyāditi| Svapne bahiṣkaraṇāni śabdādau viṣaye tāvanna pragalbhante nāpi tatra bāhyaṁ śabdādikaṁ nāma kiñcitparamārthasadvidyate nāpi bāhyatayādhyavasāyasyāvidyādi kiñcidbhinnamabhinnaṁ vā kāraṇāntaramupalabhyate yuktyā vicāryamāṇaṁ vopapadyate'tha ca svapne sarvaṁ prakāśate'ta idamarthabalādāyātam — Yatsa eva bhagavānsvasvabhāvo devastattatpramātṛtāṁ samāviṣṭaḥ svapnāyamānaḥ svātmānameva prakāśasvātantryādgṛhanagarāṭṭālādyanekapramātṛvaicitryarūpatayā pravibhajya pratipramātṛ svapne'sādhāraṇameva viśvaṁ prakāśayatyeva — Iti brahmaṇaḥ svātantryaṁ svapna eva brahmavādibhirabhyupagatam| Yato vedānteṣvidamuktam

Pravibhajyātmanātmānaṁ sṛṣṭvā bhāvānpṛthagvidhān|
Sarveśvaraḥ sarvamayaḥ svapne bhoktā prakāśate||

Iti prakāśamāhātmyamevātra heturataḥ svapno brahmaṇastejo'vasthā — Iti| Tathā prājñaḥ suptāvasthā iti| Sarvapramātṝṇāṁ yā suptāvasthā suṣuptaṁ sā prājña iti brahmaṇaḥ prājñāvasthā — Iti| Yataḥ sarvapramātṝṇāṁ grāhyagrāhakaprapañcavilayānmahāśūnyatvarūpe grāhyādivilaye saṁskāraśeṣe suṣupte viśvasya bījabhūtasya brahmaṇa eva prajñā brahma prajñātṛtayāntaratamamavaśiṣyate — Iti yāvat| Sarvasya pramāturnīlasukhādiviśvavaicitryaprathāyāḥ saiṣā saṁskārabhūmistataḥ prabuddhasya prāganubhūtavadvyavahāradarśanādanyathā yadyasyāṁ bhūmau sthiraṁ prajñātṛsvabhāvaṁ sarvakroḍīkāreṇa brahma na prākāśiṣyata kutastata utthitasya pramātuḥ prāganubhūtavastunastathaiva tadityanubhūtacaratvena smṛtirudapatsyata nāpi sukhamahamasvāpsaṁ duḥkhamahamasvāpsaṁ gāḍhamūḍho'hamāsamityanubhavaḥ prādurabhaviṣyat — Iti| Tathā ca bhaṭṭadivākaravatsaḥ

Sarve'nubhūtā yadi nāntararthāstvadātmasātkārasurakṣitāḥ syuḥ|
Vijñātavastvapratimoṣarūpā kācitsmṛtirnāma na sambhavettat||

Iti| Itthaṁ suṣuptaṁ cinmayameva brahmaṇaḥ prājñāvasthā — Iti gīyate| Kuto jñānaghanatvāditi| Suṣuptaturyayoḥ sādhāraṇo'yaṁ hetuḥ — Ityubhayatra yojyam| Eṣā suṣuptabhūmirjñānaghanā prakāśamūrtiḥ kevalaṁ viśvapralayasaṁskāreṇa dhyāmalā satī śuddhacinmayī na bhavati — Iti| Yaduktaṁ spandaśāstre

Jñānajñeyasvarūpiṇyā śaktyā paramayā yutaḥ|
Padadvaye vibhurbhāti tadanyatra tu cinmayaḥ||

Iti| Tathā tataḥ paraṁ turyamiti| Tasmātsuṣuptātparamanyanniḥśeṣapāśavavāsanāsaṁskāraparikṣayācchuddhapūrṇānandamayaṁ brahmaṇasturīyaṁ rūpamanuguṇaṁ nāma| Yadatra nāmānvarthaṁ na kiñcidupapadyate'to vyākhyātasyāvasthātrayasya viśrāmabhūtaṁ sarvāntaratamatvenānusyūtam — Iti catuḥsaṅkhyāpūraṇena turyamiti pūraṇapratyayena saṅkhyāvyapadeśo'tra kṛtaḥ kathamavasthātrayasyānusyūtamapi tataḥ parametat — Ityāha jñānaghanatvāditi| Yato jāgradādayo'vasthāḥ sarvā bhedapravaṇatvātpramātṝṇāmajñānamayyasturīyaṁ grāhyagrāhakakṣobhapralayasaṁskāraparikṣayājjñānaghanaprakāśānandamūrtyatastadantaḥsthamapi tābhyo'vasthābhyaścinmayatayā samuttīrṇatvātparamanyat — Iti| Evamavasthāvicitraṁ paramādvayasvabhāvaṁ svatantraṁ brahmaiva pūrṇaṁ vijṛmbhate||35||

Hogy megkülönböztesse (vyavaharan) a három (tudatállapot) (trayāṇām) természetét (svarūpam), (mint) ébrenlét, stb. (jāgrat-ādīnām), a definíciókon keresztül (bhāṣābhiḥ), amiket a Vedānta rendszer (adott) (vedānta), (Abhinavagupta) bemutatja a Negyedik Állapotot (turīyam āvedayati), (ami) bár (api) szakadatlan folyik (anusyūtam) eme (három tudatállapoton) keresztül (tad), az más (param), mint azok (tatas)--a Negyedik Állapot azokon túl van--:


Az Ébrenlét (jāgrat) (úgy nevezett, mint) "viśva" --szó szerint az univerzum-- (viśvam), a megkülönböztetés miatt (bhedāt); az álom (svapnaḥ) (úgy ismert, mint) "tejas" --szó szerint fény-- (és mint "taijasa" --szó szerint ami fényből áll-- (tejas), a fény (prakāśa) (itt lévő) emelkedett helyzete miatt (māhātmyāt); a mély-alvás (supta) állapota (avasthā) (úgy ismert, mint) "prājña" --szó szerint intelligens-- (prājñaḥ) az (állapot közbeni) masszív tudás (jñāna) nyomán (ghanatvāt). (Végül,) "Turya" vagy a Negyedik Állapot (turyam) más (param), mint ez --az túl van még a mély-alváson is-- (tatas) (szintén) az (állapotban jelenlévő) Tudás (jñāna) masszív állapota miatt (ghanatvāt) ||35||


Maga az ébrenlét állapot (jāgrat-avasthā eva), (úgy nevezett, mint) "viśva" --szó szerint univerzum-- (a Vedānta-ban) (viśvam), (ami) a Virāj-hoz tartozó (vairājam) természete (sva-rūpam) Brahma-nak (brahmaṇaḥ). Milyen okból (kutas)? A különbözőség miatt (bhedāt), (vagyis, mivel) jelen van (pravṛtteḥ) az ötös csoport (pañcakasya) köre vagy terepe a tettnek --az objektum-- (viṣaya), (mint) hang-mint-olyan (śabda), stb. (ādi) --a Tanmātra-k vagy Finom Elemek-- megnyilvánultak (sṛṣṭasya eva) a Legfőbb (parama) Úr (īśvara) által kívül (bāhyatayā), (valamint jelen van) az indriya-k --a tapasztalás és cselekvés erői, ebben az esetben-- (indriya), (mint) a látás ereje (cakṣus), stb. (ādi), minden tapasztaló vagy tudó esetében --a szubjektumok-- (sarva-pramātṝṇām). Így (iti), az egyetlen Brahma-ban (ekasya eva brahmaṇaḥ), aki megmarad (sthitasya), mint a szubjektum (viṣayi) (és) objektum (viṣaya) állapota (bhāvena), (létezik) kölcsönös (nānā) különbsége (vaicitryam) a tudásnak (jñāna) (és) a tapasztalás vagy tudás erejének (indriya).

Ezért (atas eva), (tételezve van) a Śivasūtra-kban --I.8-- (śiva-sūtreṣu):

"A Tudás (jñānam) a tudatosság ébrenléti állapota (jāgrat... iti)."

Úgymond (gīyate) ez (eṣā) Brahma (brahmaṇaḥ) univerzális (virāṭ) állapota (avasthā). Ez (yad) (szintén ki van mondva) a Veda-kban (śruti) --pontosabban a Śvetāśvataropaniṣad III.3-ban--

"Az egyetlen (ekaḥ) Úr (devaḥ), ki (yaḥ) lát mindent --kinek mindenhol szeme van-- (viśva-cakṣus uta), (kinek) mindenhol van szája (viśvatas-mukhaḥ), mindenhol van keze (viśvatas-hastaḥ uta), mindenhol van lába (viśvatas-pāt), létrehozza (janayan eva) a mennyet és földet (dyāvā-pṛthivī), üdvözöl (namate) két karjával (sam bāhubhyām), együtt azzal, ki méltó az imádatra (sam yajatraiḥ... iti)."

Ehhez hasonlóan (tathā), az álom (svapnaḥ), Brahma (brahmaṇaḥ) ragyogó állapota (tejas-avasthā).

"Milyen okból (kutas... iti)?". (Abhinavagupta) azt mondta (āha): " a fény (prakāśa) (itt lévő) emelkedett helyzete miatt (māhātmyāt);

Az álomban (svapne), a külső szervek --a tapasztalás erői-- (bahiṣkaraṇāni) nem csupán nem (tāvat na) képesek (működni) (pragalbhante) a hang-mint-olyan, stb. (śabda-ādau) terepén (viṣaye), de valójában még csak nincs is (na api... kiñcid... vidyate) jelen külső objektum (bāhyam), minek neve (nāma) hang, stb, (śabda-ādikam) ebben az (állapotban) (paramārtha-sat-tatra). (És eltekintve Magától az Úrtól), nem is tapasztalható (na api... upalabhyate) más (na... kiñcid-antaram) oka (kāraṇa) -(akár) részekre oszlik (bhinnam), akár (vā) osztatlan (abhinnam), (mint) a tudatlanság, stb. (avidyā-ādi)- az (objektumok) megnyilvánulásának vagy tapasztalásának (adhyavasāyasya), mintha azok külsők lennének (bāhyatayā), és nem is (vā) léteznek (mindezek ott --az álomban--) (upapadyate), mint valami olyan, amin valaki elmélkedhet (vicāryamāṇam) érvelésével (yuktyā). Mindazonáltal (atha ca), minden (sarvam) megnyilvánul (prakāśate) az álom állapotban (svapne). Ezért (atas) ez (idam) az (Ő) objektív teremtőképességén keresztül (artha-balāt) érkezik (āyātam) --az Ő objektumteremtő ereje--. Úgymond (yad), a Szerencsés Úr Maga (saḥ eva bhagavān... devaḥ), Aki az egyén saját (sva) esszenciális természete (sva-bhāvaḥ), ölti fel (samāviṣṭaḥ) ennek vagy annak (tad-tad) tudója vagy tapasztalója szerepét (pramātṛtām) (és) terjeszti ki (āyamānaḥ) az álmodás állapotát (svapna). (Majd,) Saját megnyilvánításra képes Szabadsága által (prakāśa-svātantryāt), elkülöníti (pravibhajya) saját Énjét (sva-ātmānam eva) egy különbözőség (vaicitrya) formájában (rūpatayā), (mely) számos (aneka) szubjektumból (pramātṛ) (és objektumból áll, mint) házak (gṛha), városok (nagara), tornyok (aṭṭāla), stb, (ādi) Ő valójában (eva) megjelenít (prakāśayati) egy speciális --nem közösö-- (asādhāraṇam eva) univerzumot (viśvam) minden szubjektum (pratipramātṛ... iti) álom állapotában (svapne). Brahma (brahmaṇaḥ) Szabadságát (svātantryam) az álom állapotban (svapne eva) elfogadják (abhyupagatam) a Brahma (brahma) doktrínáját követők (vādibhiḥ).

(Miért erősítem ezt meg? --hogy a Vedānta követi elfogadják Brahma Szabadságát--.) Mert (yatas) ez (idam) ki lett mondva (uktam) a Vedānta filozófiával foglalkozó szövegekben (vedānteṣu):

"Az Úra (īśvaraḥ) mindennek (sarva), Az, Ki mindent tartalmaz (sarva-mayaḥ), miután elhatárolta (pravibhajya) Magát (ātmānam), Önmaga által (ātmanā) (és) miután menyilvánította (sṛṣṭvā) a különböző osztályok (pṛthak-vidhān) objektumait (bhāvān), ragyog (prakāśate) az álom állapotban (svapne), (mint) az Élvezője --Tapasztaló vagy Tudó-- (ezeknek az objektumoknak) (bhoktā... iti)."

Csupán (eva) a fenkölt helyzete --azaz dominanciája-- (māhātmyam) a fénynek (prakāśa), az oka (hetuḥ) ennek (atra). Így (atas), az álomodás (svapnaḥ) Brahma (brahmaṇaḥ... iti) ragyogó állapota (tejas-avasthā).

Hasonlóképpen (tathā), a prājña --szó szerint intelligens-- (prājñaḥ) a mély-alvás (supta... iti) állapota (avasthā). A "supta" (supta) (vagy) mély-alvás (suṣuptam) állapota (avasthā... sā), ami (yā) minden szubjektumban vagy tapasztalóban jelen van (sarva-pramātṝṇām), (úgy nevezett, mint) "prājña" (prājñaḥ iti), vagyis "Brahma (brahmaṇaḥ... iti) intelligens (prājña) állapota (avasthā)". (Miért?) Mert (yatas), a szubjektumok (grāhaka) (és) objektumok (grāhya) megnyilvánulásának (prapañca) feloldódásán keresztül (vilayāt), (jelen van feltárulása) Maga Brahma (brahmaṇaḥ eva) intelligenciájának (prajñā) vagy mély tudásának, Aki a mély-alvás közben (suṣupte), minek jellemzője (rūpe) egy nagy (mahā) üresség (śūnya), az univerzum (viśvasya) Magjává (bīja) válik (bhūtasya), (amiben, ) a tudhatók (grāhya), stb. (ādi) eltűnése miatt (vilaye), (eme tudhatók, stb.) fennmaradó (śeṣe) lenyomatai (saṁskāra)  (maradnak). Brahma (brahma) megmarad (avaśiṣyate) (ekkor) a legbelsőbb (antaratamam) (és) fel van ruházva (minden) intelligens Ismerőjének állapotával (prajñātṛtayā). Ez a jelentés (iti yāvat).

(A mély-alvás) eme bizonyos (állapota) (sā eṣā) a (látens) benyomások --magok-- (saṁskāra) szintje (bhūmiḥ) a kiterjedésnek (prathāyāḥ), (mi úgy ismert, mint) az univerzális (viśva) sokrétűség (vaicitrya) (mely olyan objektumokból áll, mint) kék (nīla), öröm (sukha), stb. (ādi) minden szubjektum esetében (sarvasya pramātuḥ), mivel a hétköznapi élet úgy ismert (vyavahāra-darśanāt), mint ami (vat) tapasztalt volt (anubhūta) a (mély-alvás) előtt (prāk), (amint) a szubjektum felébred (prabuddhasya) ebből (az állapotból) (tatas). Különben (anyathā), ha (yadi) Brahma (brahma), kinek természete (sva-bhāvam), mint intelligens Tudója (mindennek) (prajñātṛ), szilárd (sthiram) ezen (látens benyomásokból álló) szinten (asyām bhūmau), nem úgy jelenik meg (na prākāśiṣyata), mint Aki tartalmaz mindent Saját keblében (sarva-kroḍī-kāreṇa) (a mély-alvás közben), akkor (tatas) hogyan (kutas) lehet visszaemlékezni vagy felidézni (smṛtiḥ) valami korábban tapasztaltat (anubhūta-caratvena), mi feltárul  (udapatsyata) (,mint) "Ez (tad) az (tathā eva... iti)!" egy szubjektumban (pramātuḥ), aki tapasztalta (eme) valóságot korábban (prāk-anubhūta-vastunaḥ), amint kijött (a mély-alvás állapotábából és belépett az ébrenléti állapotban) (utthitasya)? És nem volna jelen (na api... prādur-abhaviṣyat... iti), (a mély-alvásból való felébredés után) a tapasztalata annak (anubhavaḥ), hogy "Én (aham) jól (sukham... iti) aludtam (asvāpsam)", "Én (aham) rosszul (duḥkham... iti) aludtam (asvāpsam)" (vagy) "Én (aham) teljesen (gāḍha) tudatlan (mūḍhaḥ... iti) voltam (āsam)".

Ezzel összhangban (tathā ca), a tiszteletreméltó Divākaravatsa (bhaṭṭa-divākaravatsaḥ) (meghatározza a következőt:)

"Ha (yadi) az (általad) tapsztalt (anubhūtāḥ) minden (sarve) objektum (arthāḥ) nem volna (na... syuḥ) védelmezve (surakṣitāḥ) (és) veled (tvat) egységbe vonva (ātmasāt-kāra) belül (antar), (akkor) nem létezne az (na sambhavet), mit (tad) úgy neveznek (nāma) 'memória' (kācid smṛtiḥ), minek természete (rūpā) (egyszerűen) a reprodukciója, bármilyen más forrásból való merítés nélkül (apratimoṣa), annak a valóságnak (vastu), ami (korábban) ismert volt (vijñāta... iti)."

Így (ittham), ki lett mondva (iti gīyate), hogy a mély-alvás (suṣuptam), lévén telve van (mayam eva) Tudatossággal (cit), (az) Brahma (brahmaṇaḥ) intelligens (prājña) állapota (avasthā). Milyen indíttatásból (kutas)? "az (állapot közbeni) masszív tudás (jñāna) nyomán (ghanatvāt). Ez (ayam) az ok (hetuḥ) --a masszív tudás állapota-- közös (sādhāraṇaḥ) a mély-alvásban és a Turya-ban is --a Negyedik Állapot-- (suṣupta-turyayoḥ... iti), azaz használható (yojyam) mindkét esetben (ubhayatra).

A mély-alvás (suṣupta) eme (eṣā) szintje (bhūmiḥ) a tudás (jñāna) egy összetett egysége (ghanā), minek formája (mūrtiḥ) a Fény (prakāśa). (Mindazonáltal, a tudás eme összetett egysége) tisztátalan (dhyāmalā satī) (és) csupán (kevalam) az univerzum (viśva) feloldódását követő (pralaya) fennmaradó lenyomatokként (látszik) (saṁskāreṇa)". (Más szavakkal, ) az nem (na bhavati) Tiszta Tudatosság (śuddha-cit-mayī... iti).

Ez szintén ki lett mondva (yad uktam) a Spanda-val foglalkozó szövegben --azaz Spandakārikā-s I.18-- (spanda-śāstre):

"A mindent-átható (Én) (vibhuḥ) ragyog (bhāti) (az ébrenlét és álom) két (dvaye) állapotában (pada), karöltve (yutaḥ) az (Ő) Legmagasabb --parama-- (paramayā) Erejével --Śakti-- (śaktyā), kinek természete (sva-rūpiṇyā) a tudás (jñāna) (és) a tudás tárgya (jñeya). Mindazonáltal (tu), e (kettőn) (tad) kívül (anyatra), (Ő csupán) Tudatosságként (látszik) (cit-mayaḥ)".

Így (tathā), a "Turya vagy a Negyedik Állapot (turyam), más (param), mint ez (tatas... iti) --vagyis az túl van a mély-alváson--".

A Turīya vagy Turya --a Negyedik Állapot-- (turīyam) "param" (param) (vagy) más (anyat), mint a mély-alvás (tasmāt suṣuptāt), (és) a fennmaradó lenyomatok (saṁskāra) (és) a korlátolt individuumhoz tartozó (pāśava) tendenciák (vāsanā), abban való teljes elmerülés miatt (niḥśeṣa... parikṣayāt), (az) bizonyosan (nāma) a "rūpa" (rūpam) (vagy) benső természete (anuguṇam) Brahma-nak (brahmaṇaḥ), telve (mayam) Tiszta (śuddha) (és) Tökéletes (pūrṇa) Gyönyörrel (ānanda).

Nem létezik (na kiñcid upapadyate) név vagy kifejezés (nāma), aminek (yad) lenne tiszta vagy egyértelmű jelentése (anvartham) (, hogy leírjuk vele) ezt (a Turya-t) (atra), (mint ahogy van az ébrenlét, álom és mély-alvás esetében). Ezért (atas), (ez általában úgy kerül jellemzésre, mint az Állapot), mely szüntelen folyik (anusyūtam), mint legbelsőbbje (antaratamatvena) mindennek (sarva) (és emellett), mint az, ami (bhūtam) a nyughelye (viśrāma) a három állapotnak (avasthā-trayasya), amik (korábban) ki lett fejtve (vyākhyātasya... iti). (Összességében, az Én Állapota egyszerűen leírható) egy sorszámmal (pūraṇena) (mely) egy tőszámból (saṅkhyā) (van származtatva, ami a) "négy" (catur), (de) itt (atra) a számszerű reprezentáns (saṅkhyā-vyapadeśaḥ) egy sorszámnévképző toldalék (hozzáadásával) (pūraṇa-pratyayena) jött létre (kṛtaḥ). (Ezért, a teljes folyamat végeredménye a) Turya vagy Negyedik (turyam iti). Hogyan (katham) lehet ez a (Turya vagy Negyedik Állapot) (etad) egy másik --azaz más-- (param) , mint a mély-alvás-- (tatas), miközben (api) az szüntelen folyik (anusyūtam) a tudatosság három (trayasya) (hétköznapi) állapotában (avasthā... iti)? (Abhinavagupta) azt mondta (a versszakban): "az (állapotban jelenlévő) Tudás masszív állapota miatt (jñāna-ghanatvāt)". (Miért?) Mert (yatas) az összes (sarvāḥ) (hétköznapi) állapotában (avasthāḥ) az ébrenlétnek, stb. (jāgrat-ādayaḥ), mivel jelen van a dualitásra való hajlam (bheda-pravaṇatvāt), azok tele vannak (mayyaḥ) tudatlansággal (ajñāna) a szubjektumok vagy (az állapotok) ismerői esetében (pramātṝṇām). (De,) a Negyedik Állapot --Turya vagy Turīya-- (turīyam), a káprázat (mi úgy ismert, mint a kapcsolat) (kṣobha) grāhaka és grāhya --szubjektum vs. objektum-- között (grāhya-grāhaka), visszavonása általi (pralaya) , látens benyomások (saṁskāra) feloldódása miatt (parikṣayāt), (a Turya) az, aminek formája (mūrti) Fényből és Gyönyörből áll (prakāśa-ānanda), mivel az egy összetett egysége (ghana) a Tudásnak (jñāna). Ezért (atas), (a Turya) "param" (param) (vagy) más (anyat), mint a (hétköznapi) állapotok (tābhyaḥ avasthābhyaḥ), mivel az transzcendálja (azaz meghaladja) azokat (samuttīrṇatvāt), mint (Tiszta) Tudatosság (cit-mayatayā), bár (api) megmarad (stham) bennük (antar-tad… iti). Így (evam), a Szabad (svatantram) és Teljes --Tökéletes-- (pūrṇam) Brahma (brahma) Maga (eva), Kinek természete (sva-bhāvam) a Legfőbb (parama) nem-dualitás (advaya), kiterjedtté válik (vijṛmbhate), mint sokrétű és csodálatos (vicitram) állapotok (avasthā)||35||


Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 További Információ

Gabriel Pradīpaka

Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.

Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.



Vissza Stanzák 28-31 Fel  Folytatás Stanzák 36-39