Bevezetés | I. 1-10 | I. 11-22 | II. 1-10 | III. 1-11 | III. 12-22 | III. 23-33 | III. 34-45

 Śivasūtravimarśinī (Shiva Sutra Vimarshini) 3. Fejezet (aforizmák 34-45) - Nem-duális kashmiri Shaivizmus

Normál fordítás

 Bevezetés

A Śivasūtravimarśinī folytatódik: Kṣemarāja tovább kommentálja az aforizmákat:

Ez az utolsó 12 aforizmából álló csoport a 45-ből, ami a harmadik Fejezetet alkotja (ami az Āṇavopāya-val foglalkozik). Amint azt tudod, a teljes szöveg a Śivasūtra-k 77 aforizmájából, valamint a hozzájuk tartozó kommentárból áll.

Természetesen mellékelem Śiva aforizmáit, amiket Kṣemarāja kommentál. Nem fogom én magam is kommentálni az eredeti aforizmákat és Kṣemarāja kommentárját sem. Néhány megjegyzésben kifejtem a szükséges jelentéseket, amennyiben szükséges. Ha részletes kifejtést szeretnél a szöveg rejtett jelentéséről, akkor menj a "Scriptures (study)/Śivasūtravimarśinī"dokumentumhoz, a Trika szekcióban.

Kṣemarāja Szanszkritja sötétzöld színnel jelenik meg, míg az eredeti Śivasūtra-k aforizmái sötétvörössel. A transzliterációban az eredeti aforizmák színe barna, míg Kṣemarāja kommentárja fekete színnel szedett. A fordításon belül Śiva aforizmái, azaz a Śivasūtra-k, zöld és fekete színnel, valamint Kṣemarāja kommentárja vörös és fekete színnel szerepel.

Olvasd a Śivasūtravimarśinī-t és tapasztald meg a Legmagasabb Fényt, kedves Śiva.

Fontos: Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) hasonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.

top

 34. Aforizma

यतश्चोत्तीर्णपुर्यष्टकप्रमातृभावस्य योगिनो नान्तः सुखदुःखसंस्पर्शोऽत एवासौ—

तद्विमुक्तस्तु केवली॥३४॥

ताभ्यां सुखदुःखाभ्यां विशेषेण मुक्तः संस्कारमात्रेणाप्यन्तरसंस्पृष्टः केवली केवलं चिन्मात्रप्रमातृतारूपं यस्य। तदुक्तं श्रीकालिकाक्रमे

सुखदुःखादिविज्ञानविकल्पानल्पकल्पितम्।
भित्त्वा द्वैतमहामोहं योगी योगफलं लभेत्॥

इति। तुशब्दो वक्ष्यमाणापेक्षया विशेषद्योतक एवमुत्तरसूत्रगतोऽप्येतत्सूत्रापेक्षया॥३४॥

Yataścottīrṇapuryaṣṭakapramātṛbhāvasya yogino nāntaḥ sukhaduḥkhasaṁsparśo'ta evāsau—

Tadvimuktastu kevalī||34||

Tābhyāṁ sukhaduḥkhābhyāṁ viśeṣeṇa muktaḥ saṁskāramātreṇāpyantarasaṁspṛṣṭaḥ kevalī kevalaṁ cinmātrapramātṛtārūpaṁ yasya| Taduktaṁ śrīkālikākrame

Sukhaduḥkhādivijñānavikalpānalpakalpitam|
Bhittvā dvaitamahāmohaṁ yogī yogaphalaṁ labhet||

iti| Tuśabdo vakṣyamāṇāpekṣayā viśeṣadyotaka evamuttarasūtragato'pyetatsūtrāpekṣayā||34||

És (ca), miután (yatas) a Yogī-nak (yoginaḥ), aki meghaladta az állapotot (uttīrṇa... bhāvasya), ahol a finom test --intellektus, egó, elme és a finom elemek-- (puryaṣṭaka) (valódi) Tapasztalóként (pramātṛ) (ismert), az öröm és fájdalom (sukha-duḥkha) tapasztalása (saṁsparśaḥ) nem (na) belső (antar) --nem érinti valódi "Énjét", ahogy arra rámutatott az előző aforizma kommentárja--¹ , ezért (atas eva) ő (asau)—

(A nemes Yogī) teljesen szabad (vimuktaḥ) attól (tad)--örömtől és bánattól--, (ő) egyedül van (kevalī) ekkor (tu), (röviden, elérte saját Énjét, aki "csak" egy Ismerő, "csak" egy tiszta Tudatosság Egysége)||34||

Teljesen és különleges módon (viśeṣeṇa) megszabadulva (muktaḥ) mindkettőtől (tābhyām) -örömtől és bánattól (sukha-duḥkhābhyām)- (és) nem érintve (asaṁspṛṣṭaḥ) belül (antar) még (api) csupán (mātreṇa) látens lenyomatok által sem (saṁskāra)² , (ő) egyedül van (kevalī), (azaz, ő az), kinek (yasya) természete (rūpam) a tapasztaló vagy tudó létéből (pramātṛtā) áll kizárólag (kevalam), aki tiszta Tudatosság (cit-mātra) --más szavakkal, ő csupán tiszta Tudatosság, az egyetlen és valódi Ismerője mindennek--|

Ez (tad) ki lett mondva (uktam) a Tiszteletreméltó Kālikākrama-ban (śrī-kālikākrame) (is):

"A Yogī-nak (yogī) el kell érnie (labhet) a Yoga (yoga) gyümölcsét (phalam), a dualitásnak (nevezett) (dvaita) nagy (mahā) káprázat (moham) széthasításával (bhittvā), ami --a káprázat-- számos (analpa) gondolatból (vikalpa) (analpa) faragott (kalpitam), (melyek olyan) tapasztalatokon (vijñāna) (nyugszanak ,mint) öröm (sukha), bánat (duḥkha), stb. (ādi... iti)"||

A kifejezés (śabdaḥ) "tu" --azaz ekkor-- (tu) (ami jelen aforizmában megjelenik) tisztán mutatja (dyotakaḥ) a különbséget (viśeṣa) azzal kapcsolatban (apekṣayā), ami említve lesz (vakṣyamāṇa) (a következő aforizmában); tehát szintén (evam... api) (a "tu" szó) jelenik meg (gataḥ) a következő (uttara) aforizmában (sūtra) (s így tisztán mutatja a különbséget) azzal kapcsolatosan (apekṣayā), (amit említett), jelen (etad) aforizma (sūtra)³ ||34||

¹ Létezik egy másik lehetséges fordítás a "saṁsparśa" szóra: kapcsolat. Tehát, a kifejezés "az öröm és fájdalom (sukha-duḥkha) tapasztalása (saṁsparśaḥ) nem (na) belső (antar)" erre változik "az örömmel és fájdalommal való (sukha-duḥkha) kapcsolat (saṁsparśaḥ) nem (na) belső (antar)". Mindenesetre, a végső tanítás ugyanaz: öröm és bánat nem érinti esszenciális természetét egyáltalán. 

² Ő nem azonosítja magát a finom testtel (intellektus, egó, elme és finom elemek), nem beszélve a fizikai testről. Emellett, belsőleg nem érinti még a tevékenységek látens lenyomata sem, ezért ő nem érintett az okozati test által sem. Ő saját spirituális testében nyugszik, melynek neve szuperokozati test és még azon is túl. Ezért ő az, kinek természete a tiszta Tudatosság. Tény, "mindenki" tiszta Tudatosság, de az okozati, finom és fizikai testekkel való önazonosítás miatt, a legtöbb ember nem ébred rá esszenciális természetére, következésképpen kötöttségben él. 

³ Egyrészt, a "tu" kifejezés az "ekkor" értelmében használatos a jelenlegi aforizmában, hogy teljessé tegye a nagy Yogī felébredett állapotáról szóló leírást. Másrészt, ugyanez a szó a "habár" értelmében van használva a következő aforizmában, mielőtt leírja a korlátolt létező állapotát. Ezt további aforizmák is bemutatják majd. Tény, hogy ha a korlátolt létező "nem eleve" a Legmagasabb Létező, akkor nem képes realizálni Őt. Senki sem érhet el semmit, ami nincs jelen már eleve. Ezt nagyon nehéz megérteni a legtöbb embernek, tudom, de teljesen igaz. Közvetlen tapasztalásból tudom ezt és nem csupán kinyilatkoztatásból vagy következtetésből.

Ha képes vagy tapasztalni saját Énedet, legalább egyszer, akkor ráébredsz, hogy folyamatosan tapasztalod Őt. Még egy nehezen megérthető igazság a legtöbb olvasó számára, hehe, de teljességgel igaz. Ha most nem érted, ne aggódj, mert előbb vagy utóbb meg fogod érteni, ha kitartó vagy a tanulásban, gyakorlásban, stb. Csak vágd folyamatosan az ágat "helyes" pozícióban és idővel egyszer csak hirtelen lezuhansz. Ha ebből a pozícióból vágsz, úgy látszik, nem történik semmi, egészen addig, amíg meg nem hallod recsegni az ágat, haha. Komolyan beszélek annak ellenére, hogy nevetek. Ez az egész szöveg ugyanezt az igazságot tanítja. Ha tovább olvasol újra és újra, az ág leszakad és ráébredsz, hogy te vagy a Legmagasabb Én. Mindig ugyanaz a történet, csak a testek/személyiségek változnak "látszólag". Röviden, ez a történet mindig "Rólad" szól, aki "az individuummá" (te) válik, majd vissza újra, mert senki más nincs itt. Ezért állítja az aforizma azt, hogy a nagy Yogī kevalī vagyis egyedül van. 

fel

 35. Aforizma

यदाह—

मोहप्रतिसंहतस्तु कर्मात्मा॥३५॥

मोहेनाज्ञानेन प्रतिसंहतस्तदेकघनस्तत एव सुखदुःखाश्रयो यः स पुनः कर्मात्मा नित्यं शुभाशुभकलङ्कितः। तदुक्तं तत्रैव

यदविद्यावृततया विकल्पविधियोगतः।
शिवादीन्नैव झटिति समुद्भावयतेऽखिलान्॥
ततः शुभाशुभा भावा लक्ष्यन्ते तद्वशत्वतः।
अशुभेभ्यश्च भावेभ्यः परं दुःखं प्रजायते॥

इति॥३५॥

Yadāha—

Mohapratisaṁhatastu karmātmā||35||

Mohenājñānena pratisaṁhatastadekaghanastata eva sukhaduḥkhāśrayo yaḥ sa punaḥ karmātmā nityaṁ śubhāśubhakalaṅkitaḥ| Taduktaṁ tatraiva

Yadavidyāvṛtatayā vikalpavidhiyogataḥ|
Śivādīnnaiva jhaṭiti samudbhāvayate'khilān||
Tataḥ śubhāśubhā bhāvā lakṣyante tadvaśatvataḥ|
Aśubhebhyaśca bhāvebhyaḥ paraṁ duḥkhaṁ prajāyate||

iti||35||

(Śiva, a Śivasūtra-k szerzője) azt mondta (āha)--azaz a következőkben--(yad)-

Habár (tu), az, aki a káprázat (moha) összetett tömege (pratisaṁhataḥ),
az (csupán) tettekbe (karma) bonyolódik (ātmā)||35||

A káprázattal (vagy) tudatlansággal (mohena ajñānena). (A kifejezés) pratisaṁhata (pratisaṁhataḥ) (azt jelenti), hogy ő --a korlátolt létező-- egy összetett tömeg (eka-ghanaḥ) azzal (töltve) --azaz káprázattal vagy tudatlansággal-- (tad). Ez okból kifolyólag (tatas eva), ő az öröm és bánat (sukha-duḥkha) befogadója (āśrayaḥ yaḥ). Másrészt (punar), mivel cselekvésbe (karma) bonyolódik (ātmā), őt (saḥ) állandóan színezik (nityam kalaṅkitaḥ) a jó és rossz tettek (śubha-aśubha)|

Ez (tad) ki lett fejtve (uktam) ebben a bizonyos (szövegben)--a Kālikākrama-ban-- (tatra eva):

""(Egy tudatlan személy esetében,) kit befed vagy eltakar (āvṛtatayā) az Arról --Énről-- (yad) való tudatlanság (avidyā)  (és) a gondolatok (vikalpa) feltárulása (vidhi) miatt (yogatas) nem válik spontán éberré (na eva jhaṭiti samudbhāvayate) mindenről (a tattva-król vagy kategóriákról) (akhilān), melyek Śiva-val (śiva) kezdődnek (ādīn) (mint saját esszenciális természete, ami a Tudatosság összetett egysége) ¹ . Majd (tatas), jó és rossz (śubha-aśubhāḥ) állapotok (bhāvāḥ) jelennek meg (lakṣyante); és (ca) mivel (egy ilyen személy) annak (az Én-ről való tudatlanságnak) (tad) irányítása alatt áll (vaśatvataḥ), nagy (param) fájdalom (duḥkham) borul (reá) (prajāyate), (említett) rossz állapotok miatt (aśubhebhyaḥ... bhāvebhyaḥ... iti)² "||

||35||

¹ Természetesen, a versmérték kényszeríti a szerzőt, hogy néhány szót eldobjon. Valami ilyesmi állna itt egyébként: "शिवादितत्त्वांश्चिद्घनस्वभावतया नैव झटिति समुद्भावयतेऽखिलान्॥" - "Śivāditattvāṁścidghanasvabhāvatayā naiva jhaṭiti samudbhāvayate'khilān||" - "ő nem válik spontán éberré (na eva jhaṭiti samudbhāvayate) minden (akhilān) tattva-ról vagy kategóriáról (tattvān), melyek Śiva-val (śiva) kezdődnek (ādi), mint (saját) esszenciális természete (sva-bhāvatayā), ami a Tudatosság (cit) összetett egysége (ghana)".

A "samudbhāvayate" összekapcsolás (szó szerint 'úgy tart, hisz, gondolkodik', stb.) itt úgy értelmezendő, mint "parāmṛśati" (mentálisan megragadja, éberré válik, stb.) A "jhaṭiti" szó azt jelenti "spontán". A teljes kifejezés célja, tanítása az, hogy egy tudatlan személy a Māyīyamala (mayikus tisztátalanság) áldozatává válik és ezért dualitást tapasztal. Más szavakkal, úgy tapasztal minden tattva-t, mint amik tőle különböznek. Olvasd el a Trika 4 dokumentumot további információkért a mala-król vagy tisztátalanságokról. 

² Ezeknek a rossz állapotoknak a gyökere a Kārmamala (Karmikus tisztátalanság). Ez a tisztátalanság egyszerűen zavarodottság a tettek valódi Cselekvőjével kapcsolatosan. Mivel e személy nem tudja, hogy kizárólag az Úr a valódi Cselekvője mindennek, ezért azt hiszi, hogy ő a cselekvő. Így, jó és rossz tettekbe bonyolódik, és borzasztó fájdalom lesz osztályrésze, a rossz tettek elkerülhetetlen gyümölcsei miatt. A Trika 4 dokumentum szintén sok információt nyújt a Kārmamala-val kapcsolatban is. 

fel

 36. Aforizma

एवमीदृशस्यापि कर्मात्मनो यदानर्गलमाहेशशक्तिपातवशोन्मिषितसहजस्वातन्त्र्ययोगो भवति तदास्य—

भेदतिरस्कारे सर्गान्तरकर्मत्वम्॥३६॥

शरीरप्राणाद्यहन्ताभिमानात्मनः सकलप्रलयाकलादिप्रमात्रुचितस्य भेदस्य तिरस्कारे स्थितस्यापि चिद्घनस्वभावोन्मज्जनादपहस्तने सति क्रमेण मन्त्रमन्त्रेश्वरमन्त्रमहेश्वरात्मकस्वमाहात्म्यावाप्तौ सर्गान्तरकर्मत्वं यथाभिलषितनिर्मेयनिर्मातृत्वं भवति। तथा च श्रीस्वच्छन्दे

त्रिगुणेन तु जप्येन स्वच्छन्दसदृशो भवेत्।

इति स्वच्छन्दसादृश्येन भेदतिरस्कारमस्योक्त्वा

ब्रह्मविष्ण्विन्द्रदेवानां सिद्धदैत्योरगेशिनाम्॥
भयदाता च हर्ता च शापानुग्रहकृद्भवेत्।
दर्पं हरति कालस्य पातयेद्भूधरानपि॥

इत्युक्तम्॥३६॥

Evamīdṛśasyāpi karmātmano yadānargalamāheśaśaktipātavaśonmiṣitasahajasvātantryayogo bhavati tadāsya—

Bhedatiraskāre sargāntarakarmatvam||36||

Śarīraprāṇādyahantābhimānātmanaḥ sakalapralayākalādipramātrucitasya bhedasya tiraskāre sthitasyāpi cidghanasvabhāvonmajjanādapahastane sati krameṇa mantramantreśvaramantramaheśvarātmakasvamāhātmyāvāptau sargāntarakarmatvaṁ yathābhilaṣitanirmeyanirmātṛtvaṁ bhavati| Tathā ca śrīsvacchande

Triguṇena tu japyena svacchandasadṛśo bhavet|

iti svacchandasādṛśyena bhedatiraskāramasyoktvā

Brahmaviṣṇvindradevānāṁ siddhadaityorageśinām||
Bhayadātā ca hartā ca śāpānugrahakṛdbhavet|
Darpaṁ harati kālasya pātayedbhūdharānapi||

ityuktam||36||

Így (evam), még (api) egy ilyen (tudatlan személy) számára is (īdṛśasya), aki elmerül (ātmanaḥ) a cselekvésekben (karma), amikor (yadā) megnyilvánul (bhavati) az egyesülés (yogaḥ) a (Legmagasabb Én) természetes (sahaja) Abszolút Szabadságával (svātantrya), mely a zavartalan (anargala) Kegyelem --szó szerint az Erő alászállása-- (śakti-pāta) nyomán (vaśa) tárul fel (unmiṣita) Maheśa-tól --szó szerint "Nagy Úr", Śiva egy jelzője-- (māheśa), akkor (tadā) az ő esetében (asya)—

Amikor a különbség (bheda) eltűnik (tiraskāre), egy másik (antara) Teremtés (sarga) létrehozásának kapacitása (karmatvam) (megjelenik a felébredett Yogī-ban)||36||

(Először is, a "Bhedatiraskāre" összetételben, a "bheda" szó azt jelenti) "a különbségé vagy dualitásé" (bhedasya) (mely a tapasztalások különböző terepeiből áll), (mely) megfelel az (ucitasya) (olyan) tapasztalóknak (pramātṛ), mint Sakala (sakala), Pralayākala (pralaya-akala), stb. (ādi) kik természete (ātmanaḥ) (lekötött) a (hibás) koncepcióval vagy képzettel (abhimāna), miszerint (az ő) "Énjük" vagy "valódi Énjük" (ahantā) a test (śarīra), életerő (prāṇa), stb. (ādi)¹ .(Másrészt, ugyanezen "Bhedatiraskāre" összetételben, a "tiraskāre" szó azt jelenti) "az eltűnés nyomán" (tiraskāre), azaz amikor feloldódik vagy megszűnik (apahastane sati) a létező (különbség vagy dualitás) (sthitasya api), az egyén esszenciális természetének (sva-bhāva) feltárulása miatt (unmajjanāt), mely a Tudatosság (cit) összetett egysége (ghana). (Összegezve, a teljes "Bhedatiraskāre" összetétel azt jelenti, "a különbség vagy dualitás feloldódása nyomán",) azaz az ő (sva) emelkedett állapotának (māhātmya) fokozatos realizációjában (krameṇa avāptau), (mely) a (magasabb tapasztalók, mint) Mantra (mantra), Mantreśvara (mantra-īśvara), (és) Mantramaheśvara (mantra-mahā-īśvara) formáiban jelenik meg (ātmaka). (Amikor mindez megtörténik,) egy másik (antara) Teremtés (sarga) létrehozásának kapacitása (karmatvam), (vagyis a) Teremtőség állapota (nirmātṛtvam), (azért, hogy létrehozzon) dolgokat (nirmeya), saját vágya szerint (yathā-abhilaṣita), megjelenik (bhavati) (a megvilágosodott Yogī-ban)|

Tehát (tathā ca), a Tiszteletreméltó Svacchandatantra-ban (śrī-svacchande), (hallgatólagosan) említve van (uktvā) (a következő sorban) a különbség vagy dualitás (bheda) eltűnése (tiraskāram) az ő esetében (asya), a Svacchanda-hoz --A Független Úr, aki abszolút Szabad-- (svacchanda) való hasonlóság miatt (sādṛśyena):

"A háromrétű (triguṇena tu) japya-val (japyena)² hasonlóvá (sadṛśaḥ) válik (bhavet) Svacchanda-hoz --a Szabad Úr-- (svacchanda... iti)"||
(Lásd Svacchandatantra VI,54 utolsó sora)

(rögtön az után, hogy) ki lett mondva (uktam):

"Az istenek --isteni létezők-- (devānām), mint Brahmā (brahma), Viṣṇu (viṣṇu)  (és) Indra (indra) között (és ugyancsak) a siddha-k --nem a tökéletes létezők, hanem a szellemekhez képes magasabb rendű entitások-- (félistenek) (siddha) között, daitya-k --démonok-- (daitya) (és) urageśī-k --a kígyók királya-- (uraga-īśinām) között, ő válik (bhavet) a félelem (bhaya) adójává (dātā) és (ca... ca) feloldójává (hartā), átkozás (śāpa...kṛt) (és) Kegyelem adományozás által (anugraha-kṛt), (rendre). Ő elpusztítja  (harati) Kāla --halál és Yama, a holtak ura-- (kālasya) büszkeségét (darpam) (és) még (api) a hegyeket (bhūdharān... iti) is leomlasztja (pātayet)"||
(Lásd Svacchandatantra VI,54 utolsó szakasza, a teljes VI,55.-el együtt)

||36||

¹ A témakör már tömören ki lett fejtve általam a III,19, negyedik megjegyzésében. De meg kell ismételnem a kifejtésemet, mert fogok mondani néhány új dolgot a témával kapcsolatban. Van hét létező, vagy inkább egyetlen Létező hét állapota:

(1) Śiva (az ő terepe a Śiva és Śakti tattva-k, az első két tattva) - Ő a Legmagasabb Tapasztaló és minden létező esszenciális természete. Itt nincs jelen univerzum.
(2) Mantramaheśvara (az ő terepe a Sadāśiva-tattva, a harmadik tattva) - Bár az univerzum éppen megnyilvánul, még csupán egy homályos tapasztalás. Tehát, ez a tapasztaló még teljesen el van merülve saját Énjében vagy Aham-ban ("ÉN").
(3) Mantreśvara (az ő terepe az Īśvara-tattva, a negyedik tattva) - Az univerzum megjelenik, mint konkrét valóság, és az eredmény az, hogy ez a tapasztaló alaposan elmerül ebben a csodában, de fenntartja Én-tudatosságát érintetlenül.
(4) Mantra Mantra (az ő terepe a Sadvidyā or Śuddhavidyā tattva, az ötödik tattva) - Itt egyfajta egyensúly van az Aham ("Én") és az Idam ("Az", vagyis az univerzum) között. Ez a tapasztaló mindkét aspektusról éber egy időben.

Az előző négy tapasztaló isteni vagy magas rendű. Ők teljesen mala vagy tisztátalanság nélkül léteznek. Tény, hogy az első tapasztaló valójában nem is egyfajta tapasztaló, hanem az Úr Maga! Neki nincs tapasztalható univerzuma, mert teljesen Önmagában nyugszik, mint "ÉN" vagy Aham, azaz neki nincs "Idam"-ja ("Az") vagy univerzuma, mint tapasztalásának terepe.

Most pedig, a fennmaradó tapasztalók azok, akik elmerülnek a szenvedésben, azaz bheda-ban vagy dualitásban:

(5) Vijñānākala (az ő terepe a Sadvidyā és a Māyā tattva, azaz az ötödik és hatodik tattva-k közt húzódik).Ő realizálja, hogy Śiva az ő valódi "Énje", de erő hiányában van (ezért, ő "akala") az Āṇavamala miatt;
(6) Pralayākala (az ő terepe a Māyā tattva és annak öt Kañcuka-ja, a hatodiktól a tizenegyedik tattva-ig). Ez a tapasztaló szintén erő hiányában van (akala) és teljes mértékben az életerővel van azonosítva. Következésképpen, az univerzum egyfajta eltűnt állapotban jelenik meg számára. Más szavakkal, úgy tapasztalja azt, mint üresség. Megtartja a tisztátalanságokat, mint Āṇavamala, Māyīyamala és Kārmamala, de az utolsó kettő nem aktív, mert az univerzum a "pralaya" vagy "eltűnés" állapotában van.
(7) Sakala (az ő terepe a Puruṣa-tól --a tizenkettedik tattva-- egészen az utolsóig terjed). Egyrészt, ez a tapasztaló nincs erő híján (ezért ő "sakala" vagy "erővel teljes"), de ez minden tekintetben korlátolt, különösen saját "én" koncepciójával kapcsolatosan. Ő a fizikai testét (mely az öt durva elemből áll) tartja valódi "énjének". Ez a hibás képzet arra veszi rá, hogy már eleve a korlátolt akarat, tudás és cselekvés erejét használja, számtalan haszontalan módon. Ahelyett, hogy az Én-realizációra használná azt, őrültként szalad örömök után és rohan minden fájdalom elől, folyamatosan keresve a Legmagasabb Gyönyört, de nem ismeri fel önmaga állapotát, mint a Legmagasabb Gyönyör keresője és azt a helyet, ahol e Gyönyör szunnyad (azaz saját valódi Énjében).

Oké, "bheda" vagy "különbség/dualitás" "megfelel" minden tapasztalónak a következő értelemben: "प्रमातॄणां यथास्वस्वभावं भिन्नप्रमेयात्मकभेदाभासः" - "Pramātṝṇāṁ yathāsvasvabhāvaṁ bhinnaprameyātmakabhedābhāsaḥ" - "A különböző prameya-kból álló bheda vagy dualitás megnyilvánulása megtartja a tapasztaló esszenciális állapotát". Prameya minden, amit egy tapasztaló tapasztal. Minden tapasztalónak van egy prameya-ja vagy tapasztalási terepe, mely megfelel saját természetének. Például, egy Sakala-nak van egy univerzuma, mely különböző valóságokból áll, Brahmā istentől az utolsó féregig, míg a Pralayākala-nak csupán üressége van, mint tapasztalásának terepe, vagy prameya-ja. Nagyon jó, ha szeretnél többet tudni erről a témáról:Olvasd el a dokumentumokat a Trika 1-től a Trika 6-ig. Emellett, elolvashatod a Ṣaṭtriṁśattattvasandoha-t is. 

² A "japya" kifejezés szó szerint azt jelenti "recitált mantra vagy ima", míg a jól ismert "japa", szó szerint azt jelenti "recitálása egy mantra-nak vagy imának". Tehát, az előbbi azt jelzi, ami recitálva van, utóbbi pedig a recitálás aktusa. Mindenesetre, ebben a kontextusban, a háromrétű japya-nál, egyik felsorolt szó szerinti jelentés sem működik. Három japya típus létezik: (1) Śāmbhava, ahol is a figyelmedet Śiva és Śakti (Az Úr és az Ő Ereje) közti összekötő pontra fókuszálod; (2) Śākta, ahol a figyelmed fókusza a pramāṇa és prameya (a tudás módja plusz a tudás maga és a tudható --azaz objektum--) közé irányul; (3) Āṇava, ahol a figyelmed a prāṇa és apāna (életerő mely kiárad és betér a kilégzéssel és a belégzéssel, rendre) közötti pontra irányul.

Természetesen a legtöbb törekvő a legegyszerűbb japya-val kezd, azaz a jól ismert kilégzés és belégzés (és vissza) közti résre való koncentrációval. Majd, tovább haladnak a következő szintre, az elme/érzékek/kogníció és objektumok (tudhatók) közti pontra való éberség által. Minden alkalommal, amikor tapasztalsz (ez a kogníció) valamit az elmével/érzékekkel, annak mindig egy tapasztalás vagy tudás az eredménye (pl.: látsz egy fát, majd azt gondolod, "Óh ez egy fa"). A hétköznapi emberek (vagyis egyszerű Sakala-k) éberek mind az objektumról magáról, mind elméjükről/érzékükről/tapasztalásukról, de a yogī-k különböznek ettől, mert ők éberek e két entitás (pramāṇa és prameya) közötti összekötő pontról is. Végül, a nagyon fejlett törekvők megérkeznek a legmagasabb japya formájához, azaz a Śāmbhavajapya-hoz, az Úr és az Ő Ereje közötti összekötő pontra való éberség által. Röviden, ő figyelmét az "Én" és az "Ő Én-Tudatosságának" egyesülésére fókuszálja. Nos ha elérted a spiritualitásnak ezt a szintét, akkor fogadd gratulációmat, fenséges Yogī vagy Yoginī, mert ezt megtenni rendkívül nehéz, olyannyira, hogy nem tudom abbahagyni a nevetést, akárhányszor csak eszembe jut,haha! Kizárólag az Úr Kegyelme az, mely bőséggel hullik egy személyre, képes valakit alkalmassá tenni a Śāmbhavajapya-ra. 

fel

 37. Aforizma

न चैतदस्यासम्भाव्यं यतः—

करणशक्तिः स्वतोऽनुभवात्॥३७॥

स्वतः स्वस्मादेवानुभवात्सङ्कल्पस्वप्नादौ करणशक्तिः तत्तदसाधारणार्थनिर्मातृत्वमात्मनः सिद्धमेव। अनेनैवाशयेन श्रीप्रत्यभिज्ञायाम्

अत एव यथाभीष्टसमुल्लेखावभासनात्।
ज्ञानक्रिये स्फुट एव सिद्धे सर्वस्य जीवतः॥

इत्युक्तम्। तथासम्भवाद्यदि चैतद्गाढाभिनिवेशेन विमृशति तदा सर्वसाधारणाभीष्टार्थनिर्मातृतापि भवति। तदुक्तं तत्त्वगर्भे

यदा तु तेऽपि सुव्यक्तस्वसामर्थ्यगुणोज्ज्वलाः।
भवेद्दृढतरादूरदारिता दार्ढ्यदीनता।
तदा च तेषां सङ्कल्पः कल्पपादपतां व्रजेत्॥

इति॥३७॥

Na caitadasyāsambhāvyaṁ yataḥ—

Karaṇaśaktiḥ svato'nubhavāt||37||

Svataḥ svasmādevānubhavātsaṅkalpasvapnādau karaṇaśaktiḥ tattadasādhāraṇārthanirmātṛtvamātmanaḥ siddhameva| Anenaivāśayena śrīpratyabhijñāyām

Ata eva yathābhīṣṭasamullekhāvabhāsanāt|
Jñānakriye sphuṭa eva siddhe sarvasya jīvataḥ||

ityuktam| Tathāsambhavādyadi caitadgāḍhābhiniveśena vimṛśati tadā sarvasādhāraṇābhīṣṭārthanirmātṛtāpi bhavati| Taduktaṁ tattvagarbhe

Yadā tu te'pi suvyaktasvasāmarthyaguṇojjvalāḥ|
Bhaveddṛḍhatarādūradāritā dārḍhyadīnatā|
Tadā ca teṣāṁ saṅkalpaḥ kalpapādapatāṁ vrajet||

iti||37||

Ez a (kreatív kapacitás) (etad) nem (na ca) lehetetlen (asambhāvyam) számára (asya), mert (yatas)-

(Bárki képes realizálni saját) kreatív (karaṇa) erejét (śaktiḥ) saját (svataḥ) tapasztalása (által) (anubhavāt)||37||

Az egyén (ātmanaḥ) kreatív (karaṇa) ereje (śaktiḥ) (vagy) a különböző (tad-tad) rendkívüli (asādhāraṇa) dolgok (artha) teremtéshez való kapacitása (nirmātṛtvam) bizonyított vagy megalapozott (siddham) "svato'nubhavāt" (svataḥ... anubhavāt), azaz az egyén saját (svasmāt eva) tapasztalatából --anubhava-- (anubhavāt) imagináció, álmok, stb. közben (saṅkalpa-svapna-ādau)|

Az Tiszteletreméltó Īśvarapratyabhijñā-ban (śrī-pratyabhijñāyām) tételezve van (uktam), ezzel a szándékkal (anena eva āśayena):

"Ez okból kifolyólag (atas eva), a tapasztalás és végrehajtás ereje által (samullekha-avabhāsanāt), az egyén saját vágya szerint (yathā-abhīṣṭa), minden élőlény (sarvasya jīvataḥ) tudó és cselekvő (erői) (jñāna-kriye) tisztán (sphuṭe eva) bizonyítottak vagy megalapozottak (siddhe... iti)¹ "||
(Lásd Īśvarapratyabhijñā I,VI,11)

Így ennek lehetősége adott (tathā-sambhavāt), ha (yadi ca) ez a (Yogī) (etad), szilárd és erős eltökéltséggel (gāḍha-abhiniveśena) meg akar nyilvánítani (saját) Vimarśa-ja (vagy Én-tudatossága) által (vimṛśati), akkor  (tadā) szintén (api) megjelenik (bhavati) a dolgok (artha) teremtése (nirmātṛtā), vágyai szerint (abhīṣṭa), amik --a teremtés-- mindenki számára (sarva) közösek (sādhāraṇā)² |

Ez (tad) ki lett mondva (uktam) a Tattvgarbha-ban is (tattvagarbhe):

"Amikor (yadā tu) ők --a nagy Yogī-k-- (te api) ragyognak --szó szerint ragyogóak-- (ujjvalāḥ) hatékony (sva-sāmarthya) jellegükkel (guṇa) (teremtő erejükkel) tisztán megnyilvánítanak (su-vyakta), (minden) szilárd és erős (dārḍhya) akaratuk (dīnatā) hamar (adūra)  (és) nagyon határozottan (dṛḍhatara) darabokra törik (bhavet-dāritā)--képletesen értve--, és (ca) ezután (tadā) akaratuk --akarat erejük-- (teṣām-saṅkalpaḥ) Kalpapādapa vagy Kalpataru-vá --egy vágy-teljesítő fa-- (kalpapādapatām... iti) válik (vrajet)³ "||

||37||

¹ Abhinavagupta szerint, ahogyan azt leírja az Īśvarapratyabhijñā kommentárjában, amit Īśvarapratyabhijñāvimarśinī neveznek, "Avabhāsana" (a tapasztalás ereje) a "Jñānaśakti"-t jelzi (a Tudás Ereje) és "Samullekha" (a végrehajtás ereje) a "Kriyāśakti"-ra (A Cselekvés Ereje) mutat rá. Előbbi elképzel, utóbbi végrehajt, azaz kivitelezi azt, amit az előbbi elképzelt. Tehát, a Cselekvés Ereje aktualizálja mindazt, amit előzőleg elképzelt a Tudás Ereje. Egyszerű!

Most lefordítom neked a stanza teljes kommentárját, nem csupán azért, hogy bizonyítsam az állításomat, hanem azért is, hogy mélységében megérthesd a stanzát. Igyekszem a legjobbat kihozni ebből, mert Abhinavagupta rendkívül komplex és tudományos tanító, ezért nagyon nehéz számomra, hogy helyesen értelmezzem az írásait. Mivel e mester írása nagyon bonyolult és tökéletes, ezért a szöveg minden részét külön kifejtem dupla kötőjelek (--…--) között. Lássuk:

"यदिदं यथाभीष्टस्य बहिरसत्त्वादननुभूतस्यापि सम्यगुल्लेखनमवभासनं च विकल्पस्य प्रसङ्गाद्दर्शितमस्मादेव हेतोरिदमपि सिद्ध्यति— यः कश्चित्कीटो वा ब्रह्मा वा जीवनक्रियाविष्टस्तस्यावभासनरूपा ज्ञानशक्तिरुल्लेखनरूपा च क्रियाशक्तिर्नैसर्गिकी ततस्तस्यां भूमौ व्यतिरिक्तेश्वरोपकल्पितपूर्वसिद्धसृष्ट्युपजीवनसम्भावनापि नास्तीति स्वमेवैश्वर्यं स्फुटं प्रत्यभिज्ञेयं जानाति करोति च— इति ज्ञानक्रियास्वातन्त्र्यलक्षणमेकवचनेन सर्वस्य जीवजातस्य वस्तुत एकेश्वररूपतां सूचयति। इति शिवम्॥११॥" -

"Yadidaṁ yathābhīṣṭasya bahirasattvādananubhūtasyāpi samyagullekhanamavabhāsanaṁ ca vikalpasya prasaṅgāddarśitamasmādeva hetoridamapi siddhyati— Yaḥ kaścitkīṭo vā brahmā vā jīvanakriyāviṣṭastasyāvabhāsanarūpā jñānaśaktirullekhanarūpā ca kriyāśaktirnaisargikī tatastasyāṁ bhūmau vyatirikteśvaropakalpitapūrvasiddhasṛṣṭyupajīvanasambhāvanāpi nāstīti svamevaiśvaryaṁ sphuṭaṁ pratyabhijñeyaṁ jānāti karoti ca— Iti jñānakriyāsvātantryalakṣaṇamekavacanena sarvasya jīvajātasya vastuta ekeśvararūpatāṁ sūcayati| Iti śivam||11||" -

"(A 'samullekha' kifejezés a stanzában azt jelenti,) ami csordultig tele van "ullekha"-val (vagy" végrehajtással vagy megformázással. (Ez a megformázására utal) valami olyannak, akarat által, ami még nem került tapasztalásra, vagyis ami nem létezik kívül. És (az 'avabhāsana') kifejezés, avagy a tapasztalás ereje a vikalpa vagy gondolat síkján mutatja meg magát --vagyis egyértelmű csupán annak megragadása által, hogy a gondolatok miképp határoznak meg új dolgokat--. Utóbbi --a tapasztalás ereje-- bizonyított az előbbi --a végrehajtás ereje; azaz ha valami létrehozott, vagy végrehajtott, az egy érvényes bizonyítéka annak, hogy az az előzőekben tapasztalva (kitalálva) volt-- (jelenléte) miatt - Bármi is legyen felruházva aktivitással és élettel, legyen az akár egy féreg vagy Brahmā (maga) --a materiális univerzum teremtője--, a tudás ereje a cselekvés természetes ereje (ezen élőlényeknek) természetük szerint a tudás ereje és a végrehajtás ereje (rendre). Ezért, erre alapozva --azaz az imaginációra alapozva, melynek székhelye az élőlények képzelt birodalma, stb.-- annak még felvetése sem merül fel, hogy a teremtés magja, ami korábban igaznak lett elfogadva, valami más úr által kiviteleződik --röviden, minden élőlény tapasztalatából tudható, hogy bármi amit elképzelt és teremtett az ő elméjében, ahhoz nem szükséges egy rajta kívüli másik úr jelenléte, a teremtés alapjaként. Így, (egy ilyen élőlény) tisztán tudja és végrehajtja saját akaratát, hatalmát amit fel kell ismerni --azaz ő tud és végrehajt, mint egy úr (saját akaratából), de mégis fel kell ismernie saját hatalmát-- - Így (ez a hatalom) melyet a tudás, aktivitás és szabadság jellemez, egyes számban --azaz csupán egy hatalom létezik, nem kettő vagy több--, minden élet által birtokolt egyén esetében --azaz élőlények esetében--, valójában nyilvánvaló, hogy létük az egyetlen Úrból származik --dióhéjban, a hatalom, melyet az élőlények nyilvánítanak ki, mindegyikükben csupán egy, mely valójában arra mutat rá, hogy mindegyikük esszenciális természete "egyetlen" Úr--.

Jöjjön jólét minden lény számára!".

Remélhetőleg mindent jól értettem. Abhinavagupta annyira nagy mester és gondolkodó, hogy muszáj egy Kṣemarāja (Abhinavagupta fő tanítványa) szintű tanítvány jelenléte, hogy a tanításai Szanszkritul megfejthetőek legyenek. Légy kegyelmes, Uram, és emlékezz, hogy egyedül vagyok piciny csónakomban az eredeti szövegek, kommentárok és a Védikus látók bölcsességével bíró tudósok kifejtései óceánjának közepén, melyek legtöbbje tiszta Szanszkrit (még csak transzliterálva sincsen). Sajnos, nincs senki, fizikai értelemben, aki a fülembe suttogná a fordításokat, úgymond. Jó lenne, ha lenne egy, tudod. Nos, nekem tovább kell eveznem mindeközben. 

² Látszólag, a teremtés, ami közös, arra utal, hogy az univerzális. Ez igaz egy nézőpontból, hogy "minden létező" ugyanazt a teremtést birtokolja, mint a felébredett Yogī, mert kizárólag az Úr nyugszik mindenkiben, egyenlő mértékben. Mindenesetre, a bölcs szerint, ebben a bizonyos kontextusban a mondat értelmezése így helyes: "विमर्शातिशयवशात्सर्वजनैस्तन्निर्मितिर्द्रष्टुं शक्यते" - "Vimarśātiśayavaśātsarvajanaistannirmitirdraṣṭuṁ śakyate" - "A Vimarśa vagy Én-tudatosság --azaz Śakti-- felsőbbrendűsége miatt, e teremtés látható minden ember számára". Na, most már teljesen tiszta! 

³ Ez Indra paradicsomának egyik fájára utal az öt közül. Ez a Kalpapādapa vagy Kalpataru, úgymond minden vágyat kielégít. Ugyanígy, amikor a Yogī hatékonysága (azaz kreatív ereje) a legmagasabb síkon jár, akkor akarat ereje teljesít minden vágyat. Tömören: Ők meg tudnak nyilvánítani bármit akaratuk által. Ez azért lehetséges, mert ekkor ők olyanok, mint az Úr Maga. Ez a helyzet, mi egyebet mondhatnék erről? 

fel

 38. Aforizma

यतश्च करणशक्तिशब्दोक्त्या तुर्यात्मा स्वातन्त्र्यशक्तिरेव बोधरूपस्य प्रमातुः सारमतो मायाशक्त्यपहस्तिततत्स्वरूपोत्तेजनाय—

त्रिपदाद्यनुप्राणनम्॥३८॥

त्रयाणां भावौन्मुख्यतदभिष्वङ्गतदन्तर्मुखीभावनामयानां सृष्टिस्थितिलयशब्दोक्तानां पदानामवस्थानां यदादि प्रधानं त्रिचमत्कृतित्वेनानन्दघनं तुर्याख्यं पदं मायाशक्त्याच्छादितमपि तत्तद्विषयोपभोगाद्यवसरेषु विद्युद्वदाभासमानं तेन तत्तदवसरेषु क्षणमात्रोदितेनाप्यनुप्राणनमन्तर्मुखतद्विमर्शावस्थितितारतम्येनानुगततया प्राणनमात्मनस्तेनैव जीवितेनापि जीवितस्योत्तेजनं कुर्यात्। तदुक्तं श्रीविज्ञानभैरवे

अन्तः स्वानुभवानन्दा विकल्पोन्मुक्तगोचरा।
यावस्था भरिताकारा भैरवी भैरवात्मनः॥
तद्वपुस्तत्त्वतो ज्ञेयं विमलं विश्वपूरणम्।

इत्याद्युपक्रम्य

शक्तिसङ्गमसङ्क्षुब्धशक्त्यावेशावसानिकम्।
यत्सुखं ब्रह्मतत्त्वस्य तत्सुखं स्वाक्यमुच्यते॥
लेहनामन्थनाकोटैः स्त्रीसुखस्य भरात्स्मृतेः।
शक्त्यभावेऽपि देवेशि भवेदानन्दसम्प्लवः॥
आनन्दे महति प्राप्ते दृष्टे वा बान्धवे चिरात्।
आनन्दमुद्गतं ध्यात्वा तन्मयस्तल्लयीभवेत्॥
जग्धिपानकृतोल्लासरसानन्दविजृम्भणात्।
भावयेद्भरितावस्थां महानन्दस्ततो भवेत्॥
गीतादिविषयास्वादासमसौख्यैकतात्मनः।
योगिनस्तन्मयत्वेन मनोरूढेस्तदात्मता॥

इत्यादिनोपायप्रदर्शनेन प्रपञ्चितम्। एतच्च

अतिक्रुद्धः प्रहृष्टो वा किं करोमीति वा मृशन्।
धावन्वा यत्पदं गच्छेत्तत्र स्पन्दः प्रतिष्ठितः॥

इत्यादिना

... प्रबुद्धः स्यादनावृतः॥

इत्यन्तेन प्रदर्शितम्। एतत्स्पन्दनिर्णये निराकाङ्क्षं मयैव निर्णीतम्। त्रिषु चतुर्थम्... (३-२०) इति सूत्रेण जागरादौ तुर्यानुप्राणनमुक्तम्। अनेन सर्वदशानुगतादिमध्यान्तेषु सृष्तिस्थितिसंहारनिरूपितया भङ्ग्या निरूपितेष्विति विशेषः॥३८॥

Yataśca karaṇaśaktiśabdoktyā turyātmā svātantryaśaktireva bodharūpasya pramātuḥ sāramato māyāśaktyapahastitatatsvarūpottejanāya—

Tripadādyanuprāṇanam||38||

Trayāṇāṁ bhāvaunmukhyatadabhiṣvaṅgatadantarmukhībhāvanāmayānāṁ sṛṣṭisthitilayaśabdoktānāṁ padānāmavasthānāṁ yadādi pradhānaṁ tricamatkṛtitvenānandaghanaṁ turyākhyaṁ padaṁ māyāśaktyācchāditamapi tattadviṣayopabhogādyavasareṣu vidyudvadābhāsamānaṁ tena tattadavasareṣu kṣaṇamātroditenāpyanuprāṇanamantarmukhatadvimarśāvasthititāratamyenānugatatayā prāṇanamātmanastenaiva jīvitenāpi jīvitasyottejanaṁ kuryāt| Taduktaṁ śrīvijñānabhairave

Antaḥ svānubhavānandā vikalponmuktagocarā|
Yāvasthā bharitākārā bhairavī bhairavātmanaḥ||
Tadvapustattvato jñeyaṁ vimalaṁ viśvapūraṇam|

ityādyupakramya

Śaktisaṅgamasaṅkṣubdhaśaktyāveśāvasānikam|
Yatsukhaṁ brahmatattvasya tatsukhaṁ svākyamucyate||
Lehanāmanthanākoṭaiḥ strīsukhasya bharātsmṛteḥ|
Śaktyabhāve'pi deveśi bhavedānandasamplavaḥ||
Ānande mahati prāpte dṛṣṭe vā bāndhave cirāt|
Ānandamudgataṁ dhyātvā tanmayastallayībhavet||
Jagdhipānakṛtollāsarasānandavijṛmbhaṇāt|
Bhāvayedbharitāvasthāṁ mahānandastato bhavet||
Gītādiviṣayāsvādāsamasaukhyaikatātmanaḥ|
Yoginastanmayatvena manorūḍhestadātmatā||

ityādinopāyapradarśanena prapañcitam| Etacca

Atikruddhaḥ prahṛṣṭo vā kiṁ karomīti vā mṛśan|
Dhāvanvā yatpadaṁ gacchettatra spandaḥ pratiṣṭhitaḥ||

ityādinā

... prabuddhaḥ syādanāvṛtaḥ||

ityantena pradarśitam| Etatspandanirṇaye nirākāṅkṣaṁ mayaiva nirṇītam| Triṣu caturtham... (3-20) iti sūtreṇa jāgarādau turyānuprāṇanamuktam| Anena sarvadaśānugatādimadhyānteṣu sṛṣtisthitisaṁhāranirūpitayā bhaṅgyā nirūpiteṣviti viśeṣaḥ||38||

És (ca) miután (yatas) ki lett fejtve (uktyā) a "karaṇaśakti" --kreatív erő-- (karaṇa-śakti) szó (śabda), (Az Ő) Abszolút Szabadságának (svātantrya... eva) Ereje (śaktiḥ), minek természete (ātmā) a Turya --Negyedik Állapot-- (turya)  (,mint) a tapasztaló (pramātuḥ) esszenciája (sāram), ami nem egyéb, mint Bodha vagy Tudatosság (bodha-rūpasya), (tagadhatatlanul fel lett tárva,) ezért (atas), e Turya (tad) esszenciális természetének (sva-rūpa) stimulálására (uttejanāya), melyet taszít (apahastita) māyāśakti (māyā-śakti)¹ —

Élénkíteni (kell) (anuprāṇanam) a három állapotot --megnyilvánulás, fenntartás és visszavonás-- (tri-pada) a legfőbb által (ādi) (azaz, "a tudatosság negyedik állapota által, ami egy Szemlélője a másik háromnak és csordultig tele van transzcendentális Gyönyörrel")||38||

A három (trayāṇām) pada vagy állapot (padānām avasthānām), melyet említettek (uktānām) a szavak (śabda), (mint) megnyilvánulás (sṛṣṭi), fenntartás (sthiti) (és) visszavonás (laya) -melyet jellemez (mayānām) az objektumok (bhāva) felé való orientáció (aunmukhya), intenzív ragaszkodás (abhiṣvaṅga) azokhoz (tad) (és) belső (antarmukhī) feloldódása (bhāvanā) ezeknek (az objektumoknak) (tad), (rendre)-, és ami (yad) ādi (ādi) (vagy) a legfőbb (pradhānam), egy állapot (padam), melynek neve (ākhyam) Turya --a Negyedik-- (turya), a Gyönyör (ānanda) összetett egysége (ghana), mert áthatja vagy kitölti a (másik) hármat --megnyilvánulás, fenntartás, visszavonás-- a Legmagasabb Fénnyel-- (tri-camatkṛtitvena). (A Turya,) bár (api) el van takarva (ācchāditam) māyāśakti által (māyā-śakti), megjelenik (abhāsamānam) (egy pillanatra), mint (vat) egy villámcsapás (vidyut), a különböző (tad-tad) objektumok (viṣaya), stb. (ādi) élvezetének (upabhoga) pillanatában (avasareṣu). Ezért (tena), különböző esetekben (tad-tad-avasareṣu) (amikben a Turya megjelenik), habár (api) csak egy pillanatra (kṣaṇa-mātra) tárul fel (uditena), anuprāṇana-t --élénkítés-- (anuprāṇanam) kell végrehajtani (kuryāt), (vagyis anugatatayā prāṇana" vagy) megélesítését (prāṇanam) azt követve (anugatatayā), az abban (a Gyönyörben) (tad) szunnyadó (antarmukha) éberség (vimarśa) jelenlétét, (avasthiti) különböző fokozatokban (tāratamyena). (Összefoglalva, az egyénnek végre kell hajtania) e vitalitás (jīvitasya) stimulációját (uttejanam), azáltal, hogy önmagát (ātmanaḥ) élénkíti (jīvitena api) azzal a vitalitással (tena eva jīvitena api)|

Ez (tad) ki lett mondva (uktam) a Tiszteletreméltó Vijñānabhairava-ban (śrī-vijñānabhairave), kezdve (upakramya)--itt a szöveg leírja a Parā-t (egy kifejezés, mely női alakú és szó szerinti jelentése "a Legmagasabb", azaz a Legmagasabb Állapot vagy a Legmagasabb Istennő), mely Turyātīta-ként is ismert (A Negyediken túli Állapot)--:

"(Parā, a Legmagasabb Állapot vagy Istennő, a) Gyönyör (ānandā), amit tapasztalni tud valaki --szó szerint az egyén saját tapasztalata által-- (sva-anubhava) abban --az Én-tudatosságban-- (antar), (Az Ő) aktivitásának terepe (gocarā) szabad (unmukta) a gondolatoktól (vikalpa) --azaz meg kell szabadulni minden gondolattól, hogy egy ilyen Állapot vagy Istennő megtapasztalható legyen--, (s) ami az egyén saját Énjének (ātmanaḥ), azaz Bhairava-nak --Śiva, az Úr-- (bhairava), állapota (yā avasthā), (nem más, mint) Bhairavī --Śakti vagy Bhairava Isteni Ereje-- (bhairavī), kinek természete (ākārā) teljes (bharita) --azaz Ő csordultig tele van a Legmagasabb Fénnyel, mely az univerzummal való egyesülés tapasztalatából tárul fel--.

Ez (a Legmagasabb Állapot vagy Istennő) (tad) valójában úgy tudandó, mint (tattvatas jñeyam) az --esszenciális természet-- tiszta (vimalam) formája (vapus), ami kitölti (pūraṇam) az univerzumot (viśva) - stb. (iti ādi)"||

(És később, e témakör) ki van fejtve hosszasan (a Vijñānabhairava-ban) (prapañcitam) (stanzák sora) által, (melyek) megmutatják (pradarśanena)  az utat (a Legmagasabb Állapot vagy Istennő eléréséhez) (upāya):

"E fény (yad sukham), ami a Gyönyör Erejében (śakti) való elmerülés (āveśa)  végén (āvasānikam) (jelenik meg), ami --azaz az elmerülés-- egy nővel (śakti) való szexuális aktus (saṅgama) által tárul fel (saṅkṣubdha) --dióhéjban, 'e fény, ami az orgazmus pillanatában tárul fel', úgymond (ucyate)  a Legmagasabb Brahma --az Abszolút-- (brahmatattvasya) fénye (tad sukham), azaz (ez egy fény), mely az egyén saját Énjéhez tartozik (svākyam)² .

Óh istennő (deva-īśi)!, még (api) a nő (śakti) hiányakor (abhāve) is a gyönyör (ānanda) hullámai (samplavaḥ) vannak jelen (bhavet), a szenvedélyes csók, ölelés és szorítás formájában (jelenlévő) (lehana-āmanthana-ākoṭaiḥ), nővel való élvezet (sukhasya)  tapasztalásának (strī) intenzív (bharāt) emlékéből (smṛteḥ)³ .

Amikor egy ilyen nagy gyönyör eléretik (ānande mahati prāpte) vagy (vā) amikor egy rokon, barát, stb. újra látott (dṛṣṭe... bāndhave), hosszú idő után (cirāt), az ebből feltáruló (udgatam) örömön (ānandam) való meditáció után (dhyātvā), az egyén azonosításra kerül (mayaḥ) vele --ezzel az örömmel-- (tad) (és) feloldódik (layībhavet) benne (tad)⁴ .

Az evés (jagdhi) (és) ivás (pāna) aktusából (kṛta) feltáruló (ullāsa) ízhez (rasa)  tartozó öröm (ānanda)  kiterjedéséből (vijṛmbhaṇāt), az egyénnek kontemplálnia kell --a figyelem fókuszálásának értelmében-- (bhāvayet) eme (öröm) teljességének (bharita) állapotán (avasthā); majd (tatas) egy hatalmas (mahā) gyönyör (ānandaḥ) megjelenik (bhavet)⁵ .

Egy Yogī esetében (yoginaḥ), aki (ātmanaḥ) az objektumok (viṣaya)  élvezetéből (āsvāda), (mint) dal (gītā), stb. (ādi) feltáruló összehasonlíthatatlan (asama)  ragyogással (saukhya)  egységben van (ekatā), elméje (manas) túlfűtöttsége (rūḍheḥ) miatt, (megjelenik) az azzal (tad) való önazonosítás (mayatvena) --az összehasonlíthatatlan fénnyel--, (és ezért,) az Azzal --a Legmagasabb Brahma-val vagy Abszolúttal-- való önazonosítás miatt (tad-ātmatā) (feltárul)⁶ — stb. (iti ādinā)"||

Ez (az igazság) (etad ca) meg lett mutatva a (Spandakārikā-kban) (pradarśitam), így kezdve (ādinā):

"A Spanda (spandaḥ) szilárdan áll (pratiṣṭhitaḥ) abban (tatra) az állapotban vagy kondícióban (padam) amibe (yad) (egy személy) belép (gacchet) (amikor ő) rendkívül mérges (atikruddhaḥ), mérhetetlenül elégedett vagy örömmel telt (prahṛṣṭaḥ), arra reflektál (mṛśan)"mit (kim) csináljak (karomi iti)?", vagy (vā.. vā... vā) az (életéért) fut (dhāvan)||22||"
(Lásd Spandakārikā-k I,22)

és befejezve ezzel (antena):

"…(Habár a Yogī, aki) nem elfedett (a tudatlanság sötétsége által) (anāvṛtaḥ), megmarad (syāt) éberen és megvilágosodottan (prabuddhaḥ... iti) (ezen állapotokban)"||
(Lásd Spandakārikā-k I,25 - utolsó része)

Ez (a témakör) (etad) általam (mayā eva) elemezve lett (nirṇītam) a Spandanirṇaya-ban (spandanirṇaye), anélkül hogy bármilyen szó szükséges lenne még az (elemzés) teljességéhez (nis-ākāṅkṣam) --abban az értelemben, hogy a témakör "teljesen" ki lett elemezve itt, a Spandanirṇaya-ban, ami az ő tudományos szintű kommentárja a Spandakārikā-khoz--|

Az aforizma (sūtreṇa) által említve (uktam) lett (,hogy) "A tudatosság negyedik állapotát, (ami egy Szemlélő) (caturtham), [bele kell önteni, mint (szakadatlan folyó) olajat] a (másik) háromba (triṣu), (azaz az ébrenlétbe, álomba és mély-alvásba). (III,20) (jelen szövegben) (3-20 iti) " --az idézett aforizma többi része zárójelben van--, élénkíteni kell (anuprāṇanam)  a Turya --a Negyedik-- által (turya), az ébrenlét, stb. tekintetében --azaz ébrenlét, álom és mély-alvás-- (jāgarā-ādau)|

Ebben az aforizmában --amit jelenleg tanulmányozunk-- (anena), (élénkíteni kell a Turya által) a minden (sarva) állapotban (daśā) jelenlévő (anugata) bevezető, köztes és végső pontokat (ādi-madhya-anteṣu) --ébrenlétben, álomban és mély-alvásban--, (de itt ez) egy közvetett módon van (nirūpitayā bhaṅgyā) kifejtve (nirūpiteṣu), mint megnyilvánulás (sṛṣti), fenntartás (sthiti) (és) visszavonás (saṁhāra). Ez a különbség (iti viśeṣaḥ)||38||

¹ A "māyāśakti" szó nem szinonimája a "māyātattva"-nak (a jól ismert 6. tattva-nak, az univerzális megnyilvánulás folyamatában), mert előbbi egy "erő", utóbbi pedig egy "megnyilvánulás". Tehát māyāśakti egy erő, ami által az Úr képes különbséget vagy dualitást teremteni. Ő Saját māyāśakti-ját használja, hogy elfedje esszenciális természetét saját maga elől. Egy paradoxon! Természetesen, ez mind rólad szól, olvasó! Ez most történik (és nem egy távoli galaxisban!)…nézd Saját māyāśakti-dat, hogyan fedi el valódi "Én"-ed és cseréli ki azt arra, amit úgy nevezünk hamis "én" vagy egó. Te nem vagy a finom test, mely intellektusból, egóból, elméből és finom elemekből áll, de még csak az okozati sem, ami életerőből áll. Te Ő Vagy! Amikor ezt realizálod, akkor a "kívánt Állapotban vagy", a Trika szerint, akárhol is legyen a fizikai testet, akárhová is menjen az elméd és akármi is legyen a helyzeted az életben.

Csukd be a szemed egy pillanatra. Most nyisd ki. Ez az Ő megnyilvánítása az objektumok tekintetében. Most tartsd egy kicsit nyitva és tartsd az objektumokat magad előtt. Ez az Ő fenntartása az objektumok tekintetében. Végül csukd be a szemed újra. Ez az Ő visszavonása. Majd, ismételd a folyamatot, de rögzítsd figyelmedet az "Én"-re (a Szemlélőre vagy Tudóra), és ne az objektumokra. Nos, ez a Turya. Ha ezt a megfelelő módon csinálod, megtapasztalod a Legmagasabb Gyönyört, mert ez a Turya természete. Ez minden Gyönyör, ami most egyetlen helyre került, azaz Beléd, a Szemlélőbe vagy Tudóba. Érzed ezt a csodát a másik három állapotban is, mert e Legmagasabb Gyönyör parányi szikrája átsugárzik māyāśakti által szőtt hálón. Amikor ez a háló feloldásra kerül, megtapasztalsz minden lehetséges Gyönyört egy pillanatban. Masszív Gyönyör önt el, teljesen spontán. Természetesen e kolosszális Gyönyör elérésének folyamata fokozatos és a kapacitásodhoz mérten épül fel. Ezt preferálod inkább, vagy a Sakala gyötrelmes állapotát, aki minden pillanatban a boldogságért koldul?

De, amikor eléred minden lehetséges Gyönyör (Turya) megtapasztalását, tovább tudsz menni, a Turyātīta (a Turya-n vagy a Negyediken túli állapot) felé. Ebben az állapotban nem tapasztalsz semmit, csak tiszta Tudatosságot, ami abszolút sérthetetlen. Bár nem abban az értelemben sérthetetlen, mint egy szuperhős, aki megállítja a golyókat saját kezével…nem…ez nem ugyanarról a nyomorult Sakala állapotról szól, hanem annak "újratöltéséről", de egyfajta új tapasztalásban. Sérthetetlen vagy, mert semmi mástól nem függ a létezésed. Mindig ez vagy, de a Turyātīta-ban valódi realizációd születik erről és megérted, hogy ez abszolút igaz. Míg fenntartod ezt a realizációt, addig "kétségtelenül" azt tapasztalod, hogy te vagy a Legmagasabb Létező, akár van fizikai tested, akár nincs, akár megállt az elméd, akár nem, akár a Tejúton vagy akár az univerzum legtávolabbi galaxisban élsz, stb. Ez nem merő közöny vagy nagyravágyás (mert ezek még mindig az elme birodalmában léteznek), hanem valódi, abszolút ragaszkodás mentesség minden tekintetében (individualitás, elme, test, élet, halál, idő, félelem…minden!). Megmaradsz, mint tiszta Tudatosság, Abszolút Szabadságban!

Először ez a tapasztalás csak egy pillanatra van jelen és kizárólag az Ő Kegyelméből történik meg, de ahogy stabilizálódsz a Turya-ban, az esélyed a Turyātīta-ra egyre növekszik. Ez a tapasztalás abszolút lehengerlő és bármiféle kifejtésen túl van. Izgalmas kérdés, hogy mikor jön el a Turyātīta tapasztalása először. Csak egy pillanatig tart, de nem tudod megmondani "meddig", mert a Turyātīta-ban nincs idő és tér, annak ellenére, hogy tapasztalod a testedet, külső tárgyakat, stb. Tény, hogy képes vagy a szokásos aktivitásokat véghezvinni Turyātīta-ban. Mindazonáltal, tapasztalsz ugyan teret, időt, mozgást, stb., de semmi sem ugyanaz, mint korábban (azaz, amikor még nem volt meg ez a realizációd). Nem tudom helyesen kifejteni ezt szavakkal, természetesen. Írhatnék egy teljes könyvet, és a kifejtésem még akkor is pontatlan lenne, mivel a szavak a Turyātīta után nyilvánulnak meg, nem előbb. Tehát, először is hirtelen jön és csak rövid ideig tart, ez az, amit észreveszel. Ennek elérése után, az jut eszedbe, hogy mi a bánatot csináltál eddig. Ehhez a tapasztaláshoz képest, minden korábbi tapasztalásod merő "por" csupán. Oh igen, az csupán a Tudatosság játéka volt, tudod. Mindenesetre, a Turyātīta közben minden úgy jelenik meg, ami át van itatva az egyenlőséggel, azaz, nincs véleményed semmivel kapcsolatban és semmi ellen. Annak ellenére, hogy ugyanúgy cselekszel, és a gondolatok tárulnak fel továbbra is, teljes vélemény áradatok és hasonlók, te megmaradsz teljes mértékben ettől elhatárolódva. Ez csupán "Létezés" túl minden "vágyon", "tudáson" és "tetten". Hihetetlen! És természetesen egyre többet akarsz belőle. Ez a te Kincsed, és ha egyszer felfedezted, lehetetlen, hogy csak úgy tovább állj és elfelejtsd. NEM, akarod az egészet, bármibe kerüljön is a Turyātīta visszaszerzése, mert ez az élet legfontosabb dolga ("semmi sem relevánsabb, mint visszakapni", ez az, amit érzel és igen!, mi lehet fontosabb, mint saját Szabadságod?)…de…ráébredsz, hogy nem tudod eléri újra "akaratból". Ez kizárólag az Ő Kegyelmétől függ, annak ellenére, hogy Te Ő Vagy.

Ezen a ponton türelmesnek kell lenned és tovább élvezni a Turya-t és annak tömör Gyönyörét egyre intenzívebben, amíg ki nem tölti az egész életedet. Fokozatosan, a Turyātīta egyre több és több (Turya) látogatást igényel tőled, mielőtt teljesen felszabadulttá válsz, azaz teljesen Szabaddá, mint az Úr. A Guru-m adta át nekem ezt az igazságot: "Isten benned nyugszik, mint te magad", és ez az, amit felismersz előbb, vagy utóbb, ha kitartó vagy. Megnyugtatlak, hogy Istennel való teljes találkozás, a legbámulatosabb tapasztalás, amit egy emberi létező csak elérhet! Bárki is legyen az olvasó, az Úr Fényében Ragyog mindig és mindenütt. A szerző valami ilyesmit fejez ki, csak nagyon homályos módon, azaz nem úgy, mint az én részletes kifejtésem. OK, elég most a titkok kifejtése a Turyātīta-ról.

Visszatérve az objektumok megnyilvánulásának, fenntartásának és visszavonásának folyamatához, nincs ebben semmi bonyolult, mert saját tapasztalatodhoz tartozik. Még akkor is, amikor minden érzékszerv be van zárva (pl.: amikor alszol), a mentális objektumok továbbra is megnyilvánulnak, fennmaradnak egy darabig, majd feloldódnak. Még a mély-alvás üressége is megnyilvánul, fennmarad és feloldódik. Bár, a Turya szüntelen jelen van és áthatja a három másik tudatállapotot. Annak nincs megnyilvánulás, fennmaradása és feloldódása, mivel az nem egy objektum (amit bárki tapasztalhat, mint pl.: a tested, egy asztal, egy gondolat, stb.), hanem Legmagasabb Szubjektum vagy az Úr (Te!).

Tény, hogy akár realizálod, akár nem, hogy te vagy a Szemlélő vagy Tudó (az Úr), akkor is Ő vagy. Senki más nincs itt, csak az Úr. Bármi, ami úgy látszik, hogy elkülönült vagy különböző tőle, az csupán az Ő māyāśakti-jának játéka. 

² A Vijñānabhairava eme stanzája nagyon trükkös, és ha Szanszkrit tanulóként megpróbálod lefordítani, akkor komoly segítség nélkül valószínű, hogy hibázni fogsz. Hogy ezeket a hibákat elhárítsuk és, hogy bemutassuk e megjegyzés olvasójának, hogy miért úgy fordítottam a stanzát, ahogy, idéznem kell néhány kifejtést a Śivopādhyāya által írt kommentárból…igen, továbbra is fordítok, hehe. Lássuk: "शक्तिसङ्गमः स्त्रीसङ्गस्तेन सङ्क्षुब्धः सम्प्रवृत्तः शक्त्यावेश आनन्दशक्तिसमावेशस्तदावसानिकं तत्पार्यन्तिकम्।" - "'Śaktisaṅgama' (azt jelenti) 'szexuális aktus egy nővel'; 'saṅkṣubdha' pedig 'amit ez (az aktus) létrehoz'; 'śaktyāveśa' (rámutat a) Gyönyörben --azaz Śakti-- való elmerülésre; (és) 'tadāvasānika' (jelzi) '(az elmerülés) végén'". Ezután, a bölcs kifejti a következőt: "... ब्रह्मतत्त्वस्य सुखं परब्रह्मानन्दस्..." - "... brahmatattvasya sukhaṁ parabrahmānandas..." - "... "…a Brahmatattva fénye, azaz a Legmagasabb Brahma --az Abszolút-- Gyönyöre", és végül "... तत्सुखं स्वकमेव स्वाक्यम्... आत्मन एव सम्बन्धि..." - "... tatsukhaṁ svakameva svākyam... ātmana eva sambandhi..." - "…a fény 'svākya' vagy 'az egyén sajátja', (röviden:) kizárólag az egyén saját Énjéhez tartozik…", azaz az egyén maga e fény forrása "mindig".

Mindazonáltal, a bölcs idéz még egy stanzát, arra az esetre, ha valaki félreértené a tanítást:

"जायया सम्परिष्वक्तो न बाह्यं वेद नान्तरम्।
निदर्शनं श्रुतिः प्राह मूर्खस्तं मन्यते विधिम्॥" -

"Jāyayā sampariṣvakto na bāhyaṁ veda nāntaram|
Nidarśanaṁ śrutiḥ prāha mūrkhastaṁ manyate vidhim||" -

"Amikor valaki szorosan megölel egy nőt, akkor tudja/tapasztalja sem kívül sem belül --hogy teljes egység van jelen--. A Védikus szöveg mondta (ezt, mint) példa vagy illusztráció. (Csak) egy bolond gondolja, hogy ez egy intelem (merő állati élvezetek gyakorlására)".

Ne légy bolond és vedd ezt az analógiát egyfajta példaként, hogy miképp szűrődik át az Úr Gyönyöre a Saját māyāśakti-ja által szőtt hálón, egy nővel való szexuális aktus közben. Merő szexuális aktivitás nem ébreszt fel téged, csak kifárasztja az elmédet és testedet. Azért, hogy szexuális aktus által érhess el (spirituális) feléledést, nagyon erős Yogī-nak kell lenned, aki temérdek és pontos tudással rendelkezik arról, hogy valójában mi a nő a férfihoz viszonyítva. Mivel a legtöbb férfi nincs birtokában e tudásnak és erőnek, nem ajánlott, hogy a Turya Gyönyörét egy nővel való szexuális aktuson keresztül keresse. Bárki, aki merő  Sakala vagy valaki, aki teljes mértékben azonosítja magát fizikai testével, elméjével, egójával, nem  érheti el Brahma "teljes" Gyönyörét szex által, csupán "csak" egy pici cseppjét, mely átszűrődik.

További analógiák jönnek a Vijñānabhairava-ból. Oké, minden teljesen tiszta már. 

³ Na, találd, ki mi jön most? Még egy trükkös stanza a Vijñānabhairava-ból. Egyáltalán nem ajánlom ezt a szöveget a Szanszkritban kezdőknek. Csak fejlett fordítóknak való, akik el tudják olvasni az ide tartozó kommentárokat Kṣemarāja-tól és részben Śivopādhyāya. Létezik egy másik kommentár is Ānandabhaṭṭa-tól, melynek neve Vijñānakaumudī. Ha megvan mindkettő neked, óvatosan a stanzák számozásával, mert nem egyeznek meg minden esetben (pl.: a 70. stanza-t fogom most kifejteni, az első kommentár alapján, de ez a Vijñānakaumudī-ban a 69.!). Nos, azt a kommentárt használom, amit Kṣemarāja és Śivopādhyāya írt, hogy minden problémát feloldjak bizonyos kifejezések jelentéseit illetően:

"लेहनं वक्त्रासवास्वादनं परिचुम्बनमिति यावत्। आमन्थनं प्रधानाङ्गविलोडनमालिङ्गनं वा। आकोटः पुनःपुनर्मर्दनं नखक्षतादिर्वा।" - "Lehanaṁ vaktrāsavāsvādanaṁ paricumbanamiti yāvat| Āmanthanaṁ pradhānāṅgaviloḍanamāliṅganaṁ vā| Ākoṭaḥ punaḥpunarmardanaṁ nakhakṣatādirvā|" - "(A kifejezés) 'lehana' (szó szerint azt jelenti) 'megízlelni egy nő ajkának nektárját (saját) száddal', azaz 'szenvedélyesen csókolni' --a 'pari' előtag erősíti a 'cumb' gyököt, azaz 'csókolni', így a 'szenvedélyesen' hozzá lett adva a jelentéshez--; ez a jelentés. (Más részt,) 'āmanthana' 'kavarni a test fő tagjaival' vagy 'ölelkezni'. (és) 'ākoṭa' (jelzi) 'nyomni újra és újra' vagy 'kaparás körömmel'".

Óh ez remek volt!, hehe. Most már érted teljesen, hogy a kifejezések mit jelentenek. Egy jó Szanszkrit szótár nem elég, hogy megértsd a stanza-t, mint látod. Ez nagyon gyakori a legtöbb Szanszkrit szöveg esetében, mely filozófiával foglalkozik, mélységében, de némelyik darab helyes fordítása különösen bonyolult, megfelelő segítség nélkül, pl.: a Vijñānabhairava, Svacchandatantra és Mālinīvijayatantra. Az ide tartozó kommentárok segítsége nélkül, melyeket igen magas szintű tudósok és mesterek írtak, még csak el sem lehet kezdeni fordítani őket. És nagyon sok esetben több idő a kommentárt megérteni, mint a szöveget magát (nem viccelek). Mindent egybevéve, a Szanszkrit tudásod és a filozófiai tudásod is nagyon stabil kell, hogy legyen, különben elsüllyedsz, ha belevágsz egy olyan monumentális szöveg fordításába, mint amit példaként idéztem. 

⁴  Oké, fel kell vetnem két állítást: (1) Ānandabhaṭṭa szerint az ő Vijñānakaumudī-jában: "... बान्धवे वा सुहृदादौ चिरकालानन्तरं... दृष्टे..." - "... bāndhave vā suhṛdādau cirakālānantaraṁ... dṛṣṭe..." - "… vagy amikor a 'bāndhava', azaz egy 'suhṛd' hosszú idő után újra megjelenik…". A szó "suhṛd" (szó szerint jó szívű) egy olyan személyre utal, akit szeretünk. Nagyon gyakran "barátként" van fordítva, de jelent "szövetségest" is. És Kṣemarāja és Śivopādhyāya kommentárja szerint: "... बान्धवे पुत्रमित्रादौ..." - "... bāndhave putramitrādau..." - "…egy 'bāndhava', azaz fiú, barát, stb…". Most már érted miért fordítottam a "bāndhava" szót, barátnak".

(2) E két nagy bölcs (Kṣemarāja és Śivopādhyāya) által írt kommentárban és a Vijñānakaumudī-ban is különböző olvasata jelenik meg a stanza utolsó sorának: "आनन्दमुद्गतं ध्यात्वा तल्लयस्तन्मना भवेत्" - "Ānandamudgataṁ dhyātvā tallayastanmanā bhavet" - "A feltáruló örömön való meditáció után, az egyén feloldódik benne --az örömben-- (és) az elme beleolvad --szó szerint 'az egyén valaki olyanná lesz, akinek elméje beleolvadt abba'".

Ez az! 

⁵  A "Bhāvayedbharitāvasthāṁ..."rész a stanzában nehezen megérthető, de szerencsére a bölcs Ānandabhaṭṭa rávilágít az ő Vijñānakaumudī-jában"... तदनुभवेनानन्दपूर्णत्वावस्थायां भावयत एकाग्रचित्तस्य परमानन्दप्राप्तिर्..." - "... tadanubhavenānandapūrṇatvāvasthāyāṁ bhāvayata ekāgracittasya paramānandaprāptir..." - "Az (ízhez tartozó) öröm tapasztalása által, a legmagasabb gyönyör elérése van jelen, annak esetében, aki kontemplál --azaz kinek elméje koncentrált -- eme öröm teljességén".

Immáron a fordításom miértje tiszta számodra. 

⁶ Mivel a stanza utolsó része nagyon trükkös, Kṣemarāja és Śivopādhyāya kommentárjához kellett folyamodjak, hogy teljesen megértsem a jelentést: "... तस्य मनोरूढेर्हेतोर्यत्तन्मयत्वं शाक्तस्पर्शावेशस्तेन हेतुना तदात्मता— परब्रह्ममयत्वापत्तिः।..." - "... tasya manorūḍherhetoryattanmayatvaṁ śāktasparśāveśastena hetunā tadātmatā— parabrahmamayatvāpattiḥ|..." - "A Yogī elméjének túlfűtöttsége (felmagasztosulása) miatt, az azzal való önazonosítás jelenik meg --eme összehasonlíthatatlan fénnyel--, ami egy elmerülés Śakti --az Isteni Erő, az Én-tudatosság formájában-- érintésében. Ezért (az azonosítás vagy elmerülés miatt) önazonosítás jön létre Vele, azaz önazonosítás a Legmagasabb Brahma-val --Abszolút--".

Oké, kész! 

fel

 39. Aforizma

एतच्च त्रिपदाद्यनुप्राणनमन्तर्मुखत्वावष्टम्भत्वदशायामेवासाद्य न सन्तुष्येदपि तु—

चित्तस्थितिवच्छरीरकरणबाह्येषु॥३९॥

त्रिपदाद्यनुप्राणनमित्येव। यथान्तर्मुखरूपायां चित्तस्थितौ तुर्येणानुप्राणनं कुर्यात्तथा शरीरकरणबाह्याभासात्मिकायां बहिर्मुखतायामप्यान्तरविमर्शावष्टम्भबलात्क्रमात्क्रमं तारतम्यभाजा तेनानुप्राणनं कुर्यात्। यदुक्तं श्रीविज्ञानभैरवे

सर्वं जगत्स्वदेहं वा स्वानन्दभरितं स्मरेत्।
युगपत्स्वामृतेनैव परानन्दमयो भवेत्॥

इति। एवं ह्यानन्दात्मा स्वातन्त्र्यशक्तिः सर्वदशासु स्फुटीभूता सती यथेष्टनिर्माणकारिणी भवति॥३९॥

Etacca tripadādyanuprāṇanamantarmukhatvāvaṣṭambhatvadaśāyāmevāsādya na santuṣyedapi tu—

Cittasthitivaccharīrakaraṇabāhyeṣu||39||

Tripadādyanuprāṇanamityeva| Yathāntarmukharūpāyāṁ cittasthitau turyeṇānuprāṇanaṁ kuryāttathā śarīrakaraṇabāhyābhāsātmikāyāṁ bahirmukhatāyāmapyāntaravimarśāvaṣṭambhabalātkramātkramaṁ tāratamyabhājā tenānuprāṇanaṁ kuryāt| Yaduktaṁ śrīvijñānabhairave

Sarvaṁ jagatsvadehaṁ vā svānandabharitaṁ smaret|
Yugapatsvāmṛtenaiva parānandamayo bhavet||

iti| Evaṁ hyānandātmā svātantryaśaktiḥ sarvadaśāsu sphuṭībhūtā satī yatheṣṭanirmāṇakāriṇī bhavati||39||

És (ca) ez a (Yogī) (etad), elérvén (āsādya) a három állapot --megnyilvánulás, fenntartás és visszavonás-- (tri-pada) élénkítését (anuprāṇanam) a fő --azaz Turya-- (ādi) által, csupán (eva) egy belső (antarmukhatva) szilárd megragadás (avaṣṭambhatva) kondíciójában (daśāyām), nem lehet boldog (na santuṣyet) (csak ennyivel), hanem (api tu)-

Ahogy (vat) a mentális (citta) állapotok (sthiti) (esetében), (úgy a) test  (śarīra), az érzékszervek (karaṇa) és külső objektumok --bāhya-- (bāhyeṣu) (esetében is), ("élénkíteni vagy feléleszteni" kell azokat a tudatosság negyedik, Gyönyör teli állapotának beoltásával"||39||

(Az előző aforizmát hozzá kell adni a jelenlegihez, hogy értelme teljes legyen:) "(Élénkíteni (kell) (anuprāṇanam) a három állapotot --megnyilvánulás, fenntartás és visszavonás-- (tri-pada) a legfőbb által (ādi…iti eva) (azaz, "a tudatosság negyedik állapota által, ami egy Szemlélője a másik háromnak és csordultig tele van transzcendentális Gyönyörrel")

Miképp (yathā) élénkítenie (anuprāṇanam) kell (kuryāt) a Turya --a Negyedik, ami a Gyönyör masszív egysége-- (turyeṇa) által, a belső mentális állapotok tekintetében (antarmukha-rūpāyām citta-sthitau), úgy szintén (tathā) még (api) a külső kondíciók tekintetében is (bahis-mukhatāyām), mik természete (ātmikāyām) a test (śarīra), érzékszervek (karaṇa) (és) külső objektumok (bāhya) megnyilvánulása (ābhāsa), élénkítenie (anuprāṇanam) kell (kuryāt) az --Turya-- által (tena), nagyon fokozatosan (kramāt-kramam), azaz fokozatokkal (tāratamya-bhājā), a belső (āntara) éberség (vimarśa) szilárd megragadásból (avaṣṭambha) (származó) erő (balāt) segítségével|

Ez (yad) lett kifejtve (uktam) a Tiszteletreméltó Vijñānabhairava-ban (śrī-vijñānabhairave):

"Úgy kell emlékeznie (smaret) az egész (sarvam) világra (jagat) vagy (vā) saját (sva) testére (deham), mint amit saját (sva) gyönyöre (ānanda) jár át (bharitam). Ezzel egyidejűleg (yugapad)--azaz, amikor valaki képes így emlékezni--, a Legmagasabb (para) Örömmel (ānanda) van kitöltve (mayaḥ bhavet), saját Nektárja miatt (sva-amṛtena eva... iti)"||

Ezen a módon (evam hi), az Abszolút Szabadság (svātantrya) Ereje (śaktiḥ), minek természete (ātmā) Gyönyör (ānanda), megnyilvánul (sphuṭī-bhūtā satī) minden állapotban (sarva-daśāsu), (és, mint végső eredmény) Teremtővé (nirmāṇakāriṇī) válik (bhavati) (aki képes megnyilvánítani bármit,) ami vágyott (yathā-iṣṭa)¹ ||39||

¹  Az Úr Abszolút Szabadsága mindig meg van nyilvánulva minden állapotban, de a nagy Yogī esetében a különbség abban áll, hogy ő teljesen éber eme Abszolút Szabadságról. Más szavakkal, konstans realizációja van Róla, míg a többi, kötöttségben lévő létező nem realizálja ezt. Ennyi a különbség! És, természetesen ebben az értelemben mondta azt Kṣemarāja, hogy az Abszolút Szabadság Ereje Teremtőjévé válik mindannak, amit e fenséges Yogī akar. Remek! 

fel

 40. Aforizma

यदा त्वयमेवान्तरीं तुर्यदशामात्मत्वेन न विमृशति तदा देहादिप्रमातृताभावादपूर्णम्मन्यतात्मकाणवमलरूपात्—

अभिलाषाद्बहिर्गतिः संवाह्यस्य॥४०॥

शक्तिचक्राधिष्ठितैः कञ्चुकान्तःकरणबहिष्करणतन्मात्रभूतैः सह संवाह्यते योनेर्योन्यन्तरं नीयत इति संवाह्यः कर्मात्मरूपः पशुः तस्य

... अभिलाषो मलोऽत्र तु।

इति श्रीस्वच्छन्दोक्तनीत्यापूर्णम्मन्यतात्मकाविद्याख्याणवमलरूपादभिलाषाद्धेतोर्बहिर्गतिर्विषयोन्मुखत्वमेव भवति न त्वन्तर्मुखरूपावहितत्वं जातुचित्। यदुक्तं कालिकाक्रमे

यदविद्यावृततया विकल्पविधियोगतः।
शिवादीन्नैव झटिति समुद्भावयतेखिलान्॥
ततः शुभाशुभा भावा लक्ष्यन्ते तद्वशत्वतः।
अशुभेभ्यश्च भावेभ्यः परं दुःखं प्रजायते॥
अतथ्यां कल्पनां कृत्वा पच्यन्ते नरकादिषु।
स्वोत्थैर्दोषैश्च दह्यन्ते वेणवो वह्निना यथा॥
मायामयैः सदा भावैरविद्यां परिभुञ्जते।
मायामयीं तनुं यान्ति ते जनाः क्लेशभाजनम्॥

इति॥४०॥

Yadā tvayamevāntarīṁ turyadaśāmātmatvena na vimṛśati tadā dehādipramātṛtābhāvādapūrṇammanyatātmakāṇavamalarūpāt—

Abhilāṣādbahirgatiḥ saṁvāhyasya||40||

Śakticakrādhiṣṭhitaiḥ kañcukāntaḥkaraṇabahiṣkaraṇatanmātrabhūtaiḥ saha saṁvāhyate yoneryonyantaraṁ nīyata iti saṁvāhyaḥ karmātmarūpaḥ paśuḥ tasya

... abhilāṣo malo'tra tu|

iti śrīsvacchandoktanītyāpūrṇammanyatātmakāvidyākhyāṇavamalarūpādabhilāṣāddhetorbahirgatirviṣayonmukhatvameva bhavati na tvantarmukharūpāvahitatvaṁ jātucit| Yaduktaṁ kālikākrame

Yadavidyāvṛtatayā vikalpavidhiyogataḥ|
Śivādīnnaiva jhaṭiti samudbhāvayatekhilān||
Tataḥ śubhāśubhā bhāvā lakṣyante tadvaśatvataḥ|
Aśubhebhyaśca bhāvebhyaḥ paraṁ duḥkhaṁ prajāyate||
Atathyāṁ kalpanāṁ kṛtvā pacyante narakādiṣu|
Svotthairdoṣaiśca dahyante veṇavo vahninā yathā||
Māyāmayaiḥ sadā bhāvairavidyāṁ paribhuñjate|
Māyāmayīṁ tanuṁ yānti te janāḥ kleśabhājanam||

iti||40||

De (tu) amikor (tadā) ez a bizonyos (Yogī) (ayam eva) nem éber (na vimṛśati) a Turya (turya) belső (āntarīm) állapotáról (daśām), mint az Én állapota (ātmatvena), akkor (tadā) a kondíció miatt (bhāvāt), melyben a test (deha), stb. --test, egó, stb. (ādi)-- (tűnik) tapasztalónak (pramātṛtā), mely Āṇavamala-ból (āṇava-mala) áll --ez a "kondícióra" vonatkozik, nem a "tapasztalóra vagy tudóra"-- (rūpāt), (melynek) jellemzője (ātmaka) a tökéletlenség vagy nem-teljesség (apūrṇam) képzete (manyatā)¹ —

Az akarás vágya miatt (abhilāṣāt), a kifelé fordulása következik be (bahirgatiḥ) a korlátolt létezőnek (saṁvāhyasya) (aki ilyen módon alanya a Saṁsāra vagy egyik létformából a másikba való Újjászületés kerekének)||40||

Egy "saṁvāhya" (saṁvāhyaḥ) nem egyéb, mint egy korlátolt létező (paśuḥ), mely cselekvésekbe (karma) bonyolódik (ātma-rūpaḥ), (aki) "a Kañcuka-kkal --a Tudatlanság burkai--, a belső (pszichikai) szervekkel --mely intellektusból, egóból és elméből áll--, külső szervekkel --melyek a tapasztalás és cselekvés Erejével kapcsolódnak--, finom és durva elemekkel (kañcuka-antaḥkaraṇa-bahiṣkaraṇa-tanmātra-bhūtaiḥ) együtt (saha), amik felett (adhiṣṭhitaiḥ) az erők (śakti) csoportja (cakra) honol² , egyik létformáról (yoneḥ) egy másik (antaram) létformára (yoni... iti) kényszerül (saṁvāhyate) vagy vezettetik (nīyate)". E (korlátolt létező) esetében (tasya), a Tiszteletreméltó Svacchandatantra-ban (śrī-svacchanda) említettek szerint (ukta-nītyā) (ami így hangzik:)

"... ebben az esetben (atra tu), a vágy nem más (abhilāṣaḥ), mint a mala vagy tisztátalanság (malaḥ... iti)"|

kifelé fordulás van jelen (bahirgatiḥ) az abhilāṣa --az akarás érzetére alapuló vágy-- (abhilāṣāt) miatt (hetoḥ), az Āṇavamala (āṇava-mala) (vagy) más néven (ākhya) Avidyā vagy Tudatlanság (avidyā) formájában (rūpāt), mely a tökéletlenség vagy nem-teljesség (apūrṇam) képzetéből (manyatā) áll (ātmaka). (A kifelé fordulás) nem más (bhavati), mint orientáció --azaz érdeklődés-- (unmukhatvam) kizárólag (eva) az objektumok irányába (viṣaya), (és) soha sem (na tu... jātucid) figyelem (avahitatvam) a belső (antarmukha) természetre (rūpa)|

Ez (yad) ki lett fejtve (uktam) a Kālikākrama-ban (kālikākrame):

""(Egy tudatlan személy esetében,) kit befed vagy eltakar (āvṛtatayā) az Arról --Énről-- (yad) való tudatlanság (avidyā)  (és) a gondolatok (vikalpa) feltárulása (vidhi) által (yogatas) nem válik spontán éberré (na eva jhaṭiti samudbhāvayate) mindenről (a tattva-król vagy kategóriákról) (akhilān), melyek Śiva-val (śiva) kezdődnek (ādīn) (mint saját esszenciális természete, ami a Tudatosság összetett egysége).

Majd (tatas), jó és rossz (śubha-aśubhāḥ) állapotok (bhāvāḥ) jelennek meg (lakṣyante); és (ca) mivel (egy ilyen személy) annak (az Én-ről való tudatlanságnak) (tad) irányítása alatt áll (vaśatvataḥ), nagy (param) fájdalom (duḥkham) borul (reá) (prajāyate), (említett) rossz állapotok miatt (aśubhebhyaḥ... bhāvebhyaḥ... iti)³ .

Hamis (atathyām) ideák és képzelgések (kalpanām) melengetése által (kṛtvā), (az ilyen tudatlan ember) a pokolban (naraka) kínlódik (pacyante), stb. (ādiṣu), és (ca) elég (dahyante) saját hibái és béklyói miatt (sva-utthaiḥ doṣaiḥ), miképp (yathā) a bambusz (veṇavaḥ) (elég saját) tüze (vahninā) (által).

Azok (te) az emberek (janāḥ) szüntelen (sadā) szenvednek (paribhuñjate) a tudatlanságtól (avidyām), (saját) káprázó állapotaik --Mayikus állapotok-- miatt (māyā-mayaiḥ... bhāvaiḥ); (és mikor) testet kapnak (tanum yānti), melyet Māyā --a Káprázat maga-- készít (māyā-mayīm), (ők) a szenvedés (kleśa... iti) edényeivé (bhājanam) (válnak)⁴ "

||40||

¹ Az Āṇavamala az elsődleges tisztátalanság (az első és legerősebb), ami az Urat (Téged!) arra készteti, hogy érezze magát tökéletlennek vagy nem-teljesnek. Erőfeszítéssel el tudsz távolítani minden tisztátalanságot, az Āṇavamala kivételével. Ennek feloldása kizárólag az Ő Kegyelmén áll és semmiféle erőfeszítésen. A "tisztátalanság" szó alatt semmiféle "immorális" dolgot nem értek. A Trika-ban a tisztátalanság az "egység hiányát" jelzi, míg a tisztaság az "egység jelenlétét". Tehát, egy mala vagy tisztátalanság valami olyan, ami korlátolt és dualitást eredményez a végén, azaz az egység megszűnését. Olvasd el a Trika 4 dokumentumot, hogy még több releváns információhoz juss erről a tisztátalanságról. 

² A bölcs a tattvak egész sorát említette (az univerzális megnyilvánulás kategóriái), a Kañcuka-któl (ami Māyā-t is magába foglalja, azok forrásaként) egészen le a durva elemekig. Olvasd el a Tattva Táblázatot további információkért. És a különböző tattva-kban nyugvó istenségekkel kapcsolatosan, először olvasd el a Tattva-s & Sanskrit dokumentumot, hogy megtudd, melyik betű kapcsolódik melyik tattva-hoz 6-tól 36-ig; végül azonosítsd az ide vonatkozó istenségeket úgy, hogy elolvasod az 1. megjegyzést a III,19 alatt, jelen szövegben. 

³ A Kālikākrama eme két stanzája már idézve lett Kṣemarāja által és le is fordítottam azokat a III,35 alatt, jelen szövegben. Habár, a következő két stanza teljesen új! 

⁴ A bölcs Patañjali szerint, öt fajta szenvedés létezik. Olvasd el a Pātañjalayogasūtra-k II, 3 dokumentumot. 

fel

 41. Aforizma

यदा तु पारमेशशक्तिपातवशोन्मिषितं स्वं स्वभावमेव विमृशति तदाभिलाषाभावान्नास्य बहिर्गतिरपि त्वात्मारामतैव नित्यमित्याह—

तदारूढप्रमितेस्तत्क्षयाज्जीवसङ्क्षयः॥४१॥

तदिति पूर्वनिर्दिष्टसंवेत्त्रात्मनि तुर्यपद आरूढा तद्विमर्शनपरा प्रमितिः संविद्यस्य योगिनस्तस्य। तदित्यभिलाषक्षयाज्जीवस्य संवाह्यात्मनः पुर्यष्टकप्रमातृभावस्य क्षयः प्रशमश्चित्प्रमातृतयैव स्फुरतीत्यर्थः। यदुक्तं तत्रैव

यथा स्वप्नानुभूतार्थान्प्रबुद्धो नैव पश्यति।
तथा भावनया योगी संसारं नैव पश्यति॥

इति। तथा

निरस्य सदसद्वृत्तीः संश्रित्य पदमान्तरम्।
विहाय कल्पनाजालमद्वैतेन परापरम्॥
यः स्वात्मनिरतो नित्यं कालग्रासैकतत्परः।
कैवल्यपदभाग्योगी स निर्वाणपदं लभेत्॥

इति। कैवल्यपदभागितीन्द्रियतन्मात्राभिरसंवाह्यः॥४१॥

Yadā tu pārameśaśaktipātavaśonmiṣitaṁ svaṁ svabhāvameva vimṛśati tadābhilāṣābhāvānnāsya bahirgatirapi tvātmārāmataiva nityamityāha—

Tadārūḍhapramitestatkṣayājjīvasaṅkṣayaḥ||41||

Taditi pūrvanirdiṣṭasaṁvettrātmani turyapada ārūḍhā tadvimarśanaparā pramitiḥ saṁvidyasya yoginastasya| Tadityabhilāṣakṣayājjīvasya saṁvāhyātmanaḥ puryaṣṭakapramātṛbhāvasya kṣayaḥ praśamaścitpramātṛtayaiva sphuratītyarthaḥ| Yaduktaṁ tatraiva

Yathā svapnānubhūtārthānprabuddho naiva paśyati|
Tathā bhāvanayā yogī saṁsāraṁ naiva paśyati||

iti| Tathā

Nirasya sadasadvṛttīḥ saṁśritya padamāntaram|
Vihāya kalpanājālamadvaitena parāparam||
Yaḥ svātmanirato nityaṁ kālagrāsaikatatparaḥ|
Kaivalyapadabhāgyogī sa nirvāṇapadaṁ labhet||

iti| Kaivalyapadabhāgitīndriyatanmātrābhirasaṁvāhyaḥ||41||

Bár (tu), amikor (yadā) (a Yogī) éberré válik (vimṛśati) saját (svam) esszenciális természetéről (sva-bhāvam eva), mely a Kegyelem adományozása --szó szerint az Erő alászállása-- (śakti-pāta) miatt nyilvánul meg (unmiṣita), a Legmagasabb Úr által (pārameśa), akkor (tadā), az abhilāṣa vagy az akarás vágyának (abhilāṣa) hiánya miatt (abhāvāt), nincs kifelé fordulás (na... bahirgatiḥ) az ő esetében (asya), hanem (api tu) szüntelen (nityam) a saját Énjével (ātma) való újra összekapcsolódás (ārāmatā) állapota (van jelen). (Śiva) azt mondta (āha)  tehát (iti) (a következő aforizmában)-

Mindazonáltal, a nagy Yogī) esetében, akinek ébersége (pramiteḥ) stabil (ārūḍha) Benne --a negyedik állapotban vagy Turya-ban-- (tad), e (vágy) --lásd 40. aforizma-- (tad) megszűntetésével (kṣayāt), a korlátolt létező (kondíciójának) (jīva) teljes megszűnése (saṅkṣayaḥ) (következik be)||41||

(Az első) "tad" (tad iti) (azt jelenti) a Turya (turya) állapotában (pade), kinek természete (ātmani) a (Legmagasabb) Tudó (saṁvettṛ), mely jelezve volt (nirdiṣṭa) korábban (pūrva) --a III,32-ben--. Az ārūḍha (szó) --stabilizált-- (ārūḍhā) (azt jelenti, hogy) elhivatott (parā) annak (Turya-nak) (tad) tapasztalásában és realizálásában (vimarśana). (És pramiteḥ azt jelenti) e Yogī esetében (yoginaḥ tasya), kinek (yasya) pramiti-je (pramitiḥ) (vagy) éberség (saṁvid) --azaz, az első kifejezés "Tadārūḍhapramiteḥ" az aforizmában azt jelenti "A Yogī esetében, akinek ébersége stabil a Turya állapotában, azaz kinek ébersége elhivatott, hogy tapasztalja és realizálja a Negyedik Állapotot, ami a Legmagasabb Tudó"--|

(A második) "tad" (tad) (az abhilāṣa-ra vagy az akarás vágyára utal. Következésképpen, a kifejezés "tatkṣayāt" azt jelenti, hogy) az akarás érzetére alapuló vágy (abhilāṣa) feloldásával (kṣayāt). (Végül, a kifejezés "jīvasaṅkṣayaḥ" azt jelenti, teljes) feloldódása (kṣayaḥ) vagy megszűnése (praśamaḥ) a jīva-nak (jīvasya) (vagy) korlátolt létezőnek (saṁvāhya-ātmanaḥ), azaz az állapotnak (bhāvasya), amiben a finom test --mely intellektusból, egóból, elméből és finom elemekből áll-- (puryaṣṭaka) (valódi) tapasztalónak (tűnik) (pramātṛ). (Dióhéjban, egy ilyen nagy Yogī) ragyog (sphurati), (felöltve) a Tapasztaló állapotát, ki (tiszta) Tudatosság (cit-pramātṛtayā eva)  --egyszóval, ő ragyog, mint a Legmagasabb Úr--. Ez a jelentés (iti arthaḥ)|

Ez (yad) ki lett fejtve (uktam) konkrétan ebben a (könyvben) (tatra eva) --a Kālikākrama-ban--:

"Miképp (yathā) valaki, aki ébren van (prabuddhaḥ), nem (na eva) látja (paśyati) az álomban (svapna) tapasztalt (anubhūta) objektumokat (arthān), úgy (tathā) (a saját Énen való) kontempláció által (bhāvanayā), a Yogī (yogī) nem (na eva) látja (paśyati) a világot (világnak, csupán Tudatosságnak) (saṁsāram... iti)¹ "||

Hasonlóképpen (tathā):

"Eldobván (nirasya) a létezés és nem-létezés (sat-asat) változatait (vṛttīḥ) (mint kék, öröm, stb.) és a belső állapothoz --az Énhez, ami a közepén áll mindannak, ami létezik és nem-létezik-- (padam āntaram) folyamodván (saṁśritya) (és) megtagadva (vihāya) a számos (jālam) képzelgést (kalpanā) (,mint) különbség és nem-különbség (para-aparam), a non-dualizmus által (advaitena), a Yogī (yogī), aki (yaḥ) mindig elhivatott (nirataḥ) saját (sva) Énje  iránt (ātma), kizárólag (eka) abban érdekelt (tatparaḥ), hogy lenyelje (grāsa) a halált (kāla) (és) azt felajánlja (bhāk) a Kaivalya vagy Izoláció (kaivalya) állapotának (pada), eléri (saḥ... labhet) a Nirvāṇa (nirvāṇa... iti) állapotát (padam)² "||

(A kifejezés) "Kaivalyapadabhāk"  (kaivalya-pada-bhāk iti) (azt jelenti,) aki nem hurcolt az (asaṁvāhyaḥ) Indriya-i és Tanmātra-i által (indriya-tanmātrābhiḥ)³ ||41||

¹ Miképp valaki nem látja azt a dolgot, ami az álmában meg volt nyilvánulva, úgy a nagy Yogī, kontemplációjának tökéletessége miatt, úgy tapasztalja az univerzumot, mint csupán Tudatosság és nem úgy, mint valami, ami csordultig tele van dualitással. Csak akkor lát valaki dualitást a világban, ha ő egy saṁsārī, vagyis valaki, aki az újjászületés körforgásának (Saṁsāra) a rabja, az Āṇavamala miatt. A saṁsārī szó szinonimája a saṁvāhya vagy jīva (korlátolt létező) szavaknak. Amikor az Úr Kegyelme ráhull, az Āṇavamala feloldódik és az Énen való kontemplációja tökéletessé válik. Ekkor a világ nem úgy látszik többé, mint világ, hanem, mint tiszta Tudatosság. Ez a teljes jelentés. 

² A Nirvāṇa kifejezés itt nem úgy értendő, mint a Buddhizmusban. A Trika-ban azt jelenti "Śivaśaktisāmarasya". A "sāmarasya" szó jelentése "az állapot, mely a samarasa-hoz tartozik". És "samarasa" nem egyéb, mint "egy, egyenlő, azonos íz", Śivaśaktisāmarasya jelentése tehát, szó szerint "az állapot, melyben Śiva és Śakti íze ugyanaz". Most, hogy kevésbé legyünk szó szerintiek és inkább "filozofikusabbak", hehe, Śivaśaktisāmarasya ez a nem-megkülönböztetett állapot, melyben a dualitás, Śiva-Śakti formájában (Szubjektum-objektum) teljesen megszűnik. 

³ A Kaivalya vagy Izoláció a Trika-ban nem úgy értelmezendő, mint a Sāṅkhya-yoga-nak nevezett rendszerben, azaz izoláció vagy elkülönülés a Prakṛti-től, hanem egy állapot, melyben többé nincs hurcoltatva az egyén saját tapasztaló/cselekvő Erői (Jñānendriya-k és Karmendriya-k) és finom elemek (Tanmātra-k) által. Ebben az értelemben, az ilyen Yogī Kaivalyapadabhāk ("bhāk" az egyes számú Alanyeseti alakja a "bhāj" szónak). Ő nem egy merő saṁvāhya (szó szerint hurcolt) vagy korlátolt létező, akit állandóan cipelnek (rászednek, cibálnak) saját Indriya-i és Tanmātra-i. 

fel

 42. Aforizma

नन्वेवं जीवसङ्क्षये सत्यस्य देहपातः प्राप्तो न चासौ सुप्रबुद्धस्यापि देहिनः सद्य एव दृश्यते तत्कथमयं तदारूढप्रमितिरित्याशङ्क्याह—

भूतकञ्चुकी तदा विमुक्तो भूयः पतिसमः परः॥४२॥

तदेत्यभिलाषक्षयाज्जीवसङ्क्षये पुर्यष्टकप्रमातृताभिमानविगलने सत्ययं भूतकञ्चुकी शरीरारम्भीणि भूतानि कञ्चुकमिव व्यतिरिक्तं प्रावरणमिव न त्वहन्तापदस्पर्शीनि यस्य तथाभूतः सन् विमुक्तो निर्वाणभाग्यतो भूयो बाहुल्येन पतिसमः चिद्घनपारमेश्वरस्वरूपाविष्टस्तत एव परः पूर्णः शरीरवृत्तिर्व्रतम् (३-२६) इत्युक्तसूत्रार्थनीत्या दलकल्पे देहादौ स्थितोऽपि न तत्प्रमातृतासंस्कारेणापि स्पृष्टः। तदुक्तं श्रीकुलरत्नमालायां

यदा गुरुवरः सम्यक् कथयेत्तन्न संशयः।
मुक्तस्तेनैव कालेन यन्त्रस्तिष्ठति केवलम्॥
किं पुनश्चैकतानस्तु परे ब्रह्मणि यः सुधीः।
क्षणमात्रस्थितो योगी स मुक्तो मोचयेत्प्रजाः॥

इति। श्रीमृत्युजित्यपि

निमेषोन्मेषमात्रेण यदि चैवोपलभ्यते।
ततः प्रभृति मुक्तोऽसौ न पुनर्जन्म चाप्नुयात्॥

इति। कुलसारेऽपि

अहो तत्त्वस्य माहात्म्यं ज्ञातमात्रस्य सुन्दरि।
श्रोत्रान्तरं तु सम्प्राप्ते तत्क्षणादेव मुच्यते॥

इति॥४२॥

Nanvevaṁ jīvasaṅkṣaye satyasya dehapātaḥ prāpto na cāsau suprabuddhasyāpi dehinaḥ sadya eva dṛśyate tatkathamayaṁ tadārūḍhapramitirityāśaṅkyāha—

Bhūtakañcukī tadā vimukto bhūyaḥ patisamaḥ paraḥ||42||

Tadetyabhilāṣakṣayājjīvasaṅkṣaye puryaṣṭakapramātṛtābhimānavigalane satyayaṁ bhūtakañcukī śarīrārambhīṇi bhūtāni kañcukamiva vyatiriktaṁ prāvaraṇamiva na tvahantāpadasparśīni yasya tathābhūtaḥ san vimukto nirvāṇabhāgyato bhūyo bāhulyena patisamaḥ cidghanapārameśvarasvarūpāviṣṭastata eva paraḥ pūrṇaḥ śarīravṛttirvratam (3-26) ityuktasūtrārthanītyā dalakalpe dehādau sthito'pi na tatpramātṛtāsaṁskāreṇāpi spṛṣṭaḥ| Taduktaṁ śrīkularatnamālāyāṁ

Yadā guruvaraḥ samyak kathayettanna saṁśayaḥ|
Muktastenaiva kālena yantrastiṣṭhati kevalam||
Kiṁ punaścaikatānastu pare brahmaṇi yaḥ sudhīḥ|
Kṣaṇamātrasthito yogī sa mukto mocayetprajāḥ||

iti| Śrīmṛtyujityapi

Nimeṣonmeṣamātreṇa yadi caivopalabhyate|
Tataḥ prabhṛti mukto'sau na punarjanma cāpnuyāt||

iti| Kulasāre'pi

Aho tattvasya māhātmyaṁ jñātamātrasya sundari|
Śrotrāntaraṁ tu samprāpte tatkṣaṇādeva mucyate||

iti||42||

Egy felvetés (nanu)!: "Így (evam), amikor a korlátolt létező (kondíciójának)  teljes feloldódása történik meg (jīva-saṅkṣaye sati), a test (asya) elhull (szintén) --szó szerint a test elhullása eléretik; azaz a test meghal-- (deha-pātaḥ prāptaḥ), de (ca) az --vagyis a test elhullása vagy halála-- (asau) nem (na) észlelt (dṛśyate) rögtön (sadyas eva) a teljesen felébredett (suprabuddhasya api) (Yogī) esetében , kinek van egy teste (dehinaḥ)--más szavakkal, elérte a végső Felszabadulást, de a teste még nem halt meg--. Ezért (tad), hogyan (katham) lehet ő az (ayam), kinek ébersége (pramitiḥ) stabil (ārūḍha) Abban --a Turya-ban-- (tad)? --hogyan lehetne teljesen felszabadult és közben testét fenntartó?--". Mivel ez a felvetés megtörtént (iti-āśaṅkya), (Śiva) azt mondta (āha)-

Ekkor, (amikor a vágy teljesen eltűnik) (tadā), (e Yogī) burokként (kañcukī) (használja a testet, ami) durva elemekből (bhūta) (áll); (és) tökéletesen felszabadult (vimuktaḥ), (hiszen) végérvényesen (bhūyas) egyenlő (samaḥ) az Úrral (Śiva) (pati), (ő) tökéletes és teljes (paraḥ)||42||

"Tadā" --Ekkor-- (tadā iti), azaz az abhilāṣa vagy az akarás érzetén alapuló vágy (abhilāṣa) feloldódásából (kṣayāt), amikor a korlátolt létező (kondíciójának) (jīva) teljes megszűnése van jelen (saṅkṣaye) -amikor eltűnik (vigalane sati) a képzet (abhimāna), miszerint a finom test --intellektus, egó, elme és a finom elemek-- (puryaṣṭaka) a (valódi) tapasztaló- (pramātṛtā), ő --a nagy Yogī-- (ayam) bhūtakañcukī-vá (bhūta-kañcukī) (válik) (vagy) azzá , akinek (yasya) testét (śarīra) a durva elemek (bhūtāni) --éter, levegő, tűz, víz és föld--, alkotják (ārambhīṇi), mint (iva... iva) egy Kañcuka (kañcukam) vagy elkülönülő (vyatiriktam) burok (prāvaraṇam), (és) nem (na tu) érinti (sparśīni) az "Én-ség" (ahantā) állapotát (pada). Az, aki ilyen (tathābhūtaḥ san), az teljesen felszabadult (vimuktaḥ) (és) a Nirvāṇa-t élvezi (nirvāṇa-bhāk)¹ . (És,) miután (yatas) (ő) felsőbbrendű (bhūyas) (vagy) maradéktalanul (bāhulyena) egyenlő (samaḥ) az Úrral (Śiva-val) (pati), (mivel) belépett (āviṣṭaḥ) a Legmagasabb Úr (pārameśvara) esszenciális természetébe (sva-rūpa), aki a Tudatosság (cit) masszív egysége (ghana), ezért (tatas eva) (ő) para (paraḥ) (vagy) tökéletes és teljes (pūrṇaḥ). "Testben (śarīra) maradása (vṛttiḥ) az (ő) fogadalma (vratam), (azaz, fenntart egy fizikai formát az emberiség felé gyakorolt óriási könyörületessége végett; ez egy jámbor tett részéről)" (3-26 iti); az említett (uktam) aforizma (sūtra) jelentése szerint (artha-nītyā), még ha (api) testében, stb. (deha-ādau) létezik is (sthitaḥ), (az olyan, mint) (kalpe) a kard hüvelye (dala)--annak ellenére, hogy az szorosan befedi a kardot, mindig különbözik magától a kardtól--, ő nem érintett (na... spṛṣṭaḥ), még (api) (e képzet) fennmaradó lenyomatai által sem (saṁskāreṇa), melyek szerint az --a test, stb.-- (tad) a (valódi) tapasztaló vagy tudó --az Én-- (pramātṛtā)² |

Ez (tad) az (igazság szintén) említve lett (uktam) a Tiszteletreméltó Kularatnamālā-ban (śrī-kularatnamālāyām):

"Amikor (yadā) a spirituális tanítók (guru) között a legnemesebb (varaḥ) Róla (tad) --Istenről-- beszél (kathayet), annak teljességében (samyak), nem kétséges (na saṁśayaḥ) (,hogy tanítványa) abban a pillanatban (tena eva kālena) felszabadulttá lesz (muktaḥ), (és ezután e tanítvány) megmarad (tiṣṭhati) (testében) csupán (kevalam) (,mint) egy gép (yantraḥ) --nem tartja azt soha többé a valódi Énjének--.

Mi lehetne több (kim punar ca) e bölcs embernél (sudhīḥ), aki (yaḥ) a Legmagasabb Brahma-ra --az Abszolútra-- (pare brahmaṇi) koncentrál teljesen (ekatānaḥ tu)? (Ha egy ilyen ) Yogī (yogī) megmarad (sthitaḥ) csupán egy pillanatra (kṣaṇa-mātra) (a Legmagasabb Brahma-ban), felszabadulttá válik (saḥ muktaḥ) (és) felszabadít (mocayet) (más) létezőket (prajāḥ... iti)"||

A Tiszteletreméltó Mṛtyujit-ban --más néven Netratantra-- (śrī-mṛtyujiti) szintén (ki lett mondva) (api):

"És ha (yadi ca eva) (a Legmagasabb Legyőzhetetlen Śiva) realizált (valaki által) (upalabhyate) csupán egy pislogás idejére (nimeṣa-unmeṣa-mātreṇa), akkor (tatas prabhṛti) e (személy) (asau) felszabadulttá válik (muktaḥ) és (ca) nem születik újjá --szó szerint nem ér el születést-- (na... janma... āpnuyāt) többé (punar... iti)³ "||
(Lásd Netratantra VIII,8)

A Kulasāra-ban (kulasāre) szintén (említve lett) (api):

"Ah (aho)! A (Legmagasabb) Princípium (tattvasya) emelkedett és fenséges helyzete (māhātmyam) (olyan,) óh gyönyörű (sundari), hogy ha az csupán (mātrasya) ismert (valaki által) --csupán intellektusával-- (jñāta), és az (Ő) léte (általa) átruházódik (samprāpte) egy másik személyre --szó szerint egy másik fülbe-- (śrotra-antaram), (akkor, aki hallja azt) azonnal (tatkṣaṇāt eva... iti) felszabadul (mucyate)"||

||42||

¹ Már kifejtettem a "Nirvāṇa" szó jelentését ebben a rendszerben a III,41 második megjegyzésében. 

² Ő a testben nyugszik, stb., mint a kard a hüvelyben. Habár sohasem gondolja testét valódi Énjének. Miért? Mert teljes mértékben azonosításra került a Legmagasabb Úrral, aki a Tudatosság masszív egysége, ezért mindig olyan, mint Ő: abszolút szabad! A többi ember a testével, stb. azonosítja magát és az Āṇavamala irányítása alatt van, ezért nem tudja realizálni saját esszenciális természetét. Más szavakkal, ők esszenciálisan az Úr, de nem realizálják valódi azonosságukat és hibásan gondolják magukat annak, amik valójában egyáltalán nem ők! 

³ Kṣemarāja, az Ő Netroddyota-jában kifejti, egyszerű módon, a Netratantra stanzájának jelentését. A teljes kommentárja így néz ki: "केनचिदिति मध्येऽध्याहार्यम्। उपलभ्यते समाविश्यते। ततःप्रभृति न तु कालान्तरे। मुक्तः स्थितैरपि देहप्राणैरगुणीकृतः। न च तद्देहत्यागे पुनर्जन्म देहान्तरसम्बन्धमाप्नोत्यपितु परमशिव एव भवति॥" - "Kenaciditi madhye'dhyāhāryam| Upalabhyate samāviśyate| Tataḥprabhṛti na tu kālāntare| Muktaḥ sthitairapi dehaprāṇairaguṇīkṛtaḥ| Na ca taddehatyāge punarjanma dehāntarasambandhamāpnotyapitu paramaśiva eva bhavati||" - "(A szó) 'kenacid' --'valaki által'-- (a stanza) közepéhez tartozik (,hogy teljessé tegye a jelentést) --azaz 'valakinek' lennie kell, aki végrehajtja azt, amit a stanza tételezett--. (A kifejezés) 'upalabhyate' (azt jelenti) 'áthatott' --a 'realizált' értelmében'; ez a Legmagasabb Legyőzhetetlen Śiva-ra vonatkozik…tudom, mert olvastam az előző stanzáját a Netratantra-nak--. (A kifejezés) 'Tataḥprabhṛti' vagy 'akkor' (azt jelenti) nem más időpontban, (de abban a pillanatban) --szét is szedheted a szót két szóra, így: Tataḥ prabhṛti--. 'Mukta' vagy 'felszabadult' a test és életerő alól akkor is, amikor azok még jelen vannak, azaz mentes a korlátozó jellemzőktől vagy minőségektől. És, miután eldobta testét, nem születik újjá, azaz nem kerül kapcsolatba egy másik testtel, hanem a Legmagasabb Śiva-vá válik".

A bölcs Kṣemarāja segítségével, a Netratantra sokkal könnyebben érthető, ugye? 

fel

 43. Aforizma

ननु भूतकञ्चुकित्वमप्यस्य कस्मात्तदैव न निवर्तत इत्याह—

नैसर्गिकः प्राणसम्बन्धः॥४३॥

निसर्गात्स्वातन्त्र्यात्मनः स्वभावादायातो नैसर्गिकः प्राणसम्बन्धः संवित् किल भगवती विश्ववैचित्र्यमवबिभासयिषुः सङ्कोचावभासपूर्वकं सङ्कुचदशेषविश्वस्फुरत्तात्मकप्राणनारूपग्राहकभूमिकां श्रित्वा ग्राह्यरूपजगदाभासात्मना स्फुरतीति नैसर्गिकः स्वातन्त्र्यात्प्रथममुद्भासितोऽस्याः प्राणसम्बन्धः। तथा च श्रीवाजसनेयायाम्

या सा शक्तिः परा सूक्ष्मा व्यापिनी निर्मला शिवा।
शक्तिचक्रस्य जननी परानन्दामृतात्मिका॥
महाघोरेश्वरी चण्डा सृष्टिसंहारकारिका।
त्रिवहं त्रिविधं त्रिस्थं बलात्कालं प्रकर्षति॥

इति संविद एव भगवत्याः प्राणक्रमेण नाडित्रयवाहिसोमसूर्यवह्न्यात्मावस्थितातीतानागतवर्तमानरूपबाह्यकालोल्लासनविलापनकारित्वमुक्तम्। तदुक्तं स्वच्छन्देऽपि

प्राणापानमयः प्राणो विसर्गापूरणं प्रति।
नित्यमापूरयन्नेव प्राणिनामुरसि स्थितः॥

इति। प्राणस्य

हकारस्तु स्मृतः प्राणः स्वप्रवृत्तो हलाकृतिः।

इत्युक्तनीत्या श्रीस्वच्छन्दभट्टारकरूपप्राणमयत्वाद्विसर्गापूरतया सृष्टिसंहारकारित्वमभिहितमिति युक्तमुक्तं नैसर्गिकः प्राणसम्बन्ध इति। अत एव श्रीभट्टकल्लटेन प्राणाख्यनिमित्तदार्ढ्यम्

प्राक् संवित् प्राणे परिणता।

इति तत्त्वार्थचिन्तामणावुक्तम्॥४३॥

Nanu bhūtakañcukitvamapyasya kasmāttadaiva na nivartata ityāha—

Naisargikaḥ prāṇasambandhaḥ||43||

Nisargātsvātantryātmanaḥ svabhāvādāyāto naisargikaḥ prāṇasambandhaḥ saṁvit kila bhagavatī viśvavaicitryamavabibhāsayiṣuḥ saṅkocāvabhāsapūrvakaṁ saṅkucadaśeṣaviśvasphurattātmakaprāṇanārūpagrāhakabhūmikāṁ śritvā grāhyarūpajagadābhāsātmanā sphuratīti naisargikaḥ svātantryātprathamamudbhāsito'syāḥ prāṇasambandhaḥ| Tathā ca śrīvājasaneyāyām

Yā sā śaktiḥ parā sūkṣmā vyāpinī nirmalā śivā|
Śakticakrasya jananī parānandāmṛtātmikā||
Mahāghoreśvarī caṇḍā sṛṣṭisaṁhārakārikā|
Trivahaṁ trividhaṁ tristhaṁ balātkālaṁ prakarṣati||

iti saṁvida eva bhagavatyāḥ prāṇakrameṇa nāḍitrayavāhisomasūryavahnyātmāvasthitātītānāgatavartamānarūpabāhyakālollāsanavilāpanakāritvamuktam| Taduktaṁ svacchande'pi

Prāṇāpānamayaḥ prāṇo visargāpūraṇaṁ prati|
Nityamāpūrayanneva prāṇināmurasi sthitaḥ||

iti| Prāṇasya

Hakārastu smṛtaḥ prāṇaḥ svapravṛtto halākṛtiḥ|

ityuktanītyā śrīsvacchandabhaṭṭārakarūpaprāṇamayatvādvisargāpūratayā sṛṣṭisaṁhārakāritvamabhihitamiti yuktamuktaṁ naisargikaḥ prāṇasambandha iti| Ata eva śrībhaṭṭakallaṭena prāṇākhyanimittadārḍhyam

Prāk saṁvit prāṇe pariṇatā|

iti tattvārthacintāmaṇāvuktam||43||

Egy felvetés (nanu)!: "Miért (kasmāt) nem (na) tűnik el (nivartate) még (api) a (testet alkotó) durva elemek, burokként való használatának állapota (asya-bhūtakañcukitvam) is akkor (tadā eva... iti)? --amikor a Yogī eléri a végső Felszabadulást--?" (Válaszként a felvetésre, Śiva) azt mondta (āha):-

Az életerő (prāṇa) kapcsolata vagy összetartozása (sambandhaḥ)
(a testtel), természetes (naisargikaḥ)||43||

Az életerő (prāṇa) kapcsolata vagy összetartozása (sambandhaḥ) (a testtel), természetes (naisargikaḥ), azaz nisarga-ból vagy természetes állapotból (nisargāt) származik (āyātaḥ), minek esszenciája (sva-bhāvāt) a (Legmagasabb Úr) Abszolút Szabadsága (svātantrya-ātmanaḥ). A ragyogó (bhagavatī) Tudatosság (saṁvid) valójában (kila) vágyik a különbözőség (vaicitryam) megnyilvánítására (avabibhāsayiṣuḥ) az univerzumban (viśva), (melyben) a korlát --limitáltság-- (saṅkoca) megnyilvánításához (avabhāsa) folyamodik először (pūrvakam... śritvā), (mely) a világként (jagat)  látszik (ābhāsa-ātmanā sphurati), ami grāhya vagy tudható --ami ismerhető vagy tapasztalható-- (grāhya-rūpa), felöltvén (śritvā) a grāhaka vagy tudó --aki tud és tapasztal-- (grāhaka) kondícióját (bhūmikām) aki egy, a Prāṇanā --az univerzális életerő-- (prāṇanā) által felvett forma (rūpa), minek természete (ātmaka) Sphurattā vagy az Isten Fényének lüktetése (sphurattā), ami megnyilvánítja az egész (aśeṣa) univerzumot (viśva), de egy korlátolt vagy limitált formában (saṅkucat) --hiszen az Isten Fényének lüktetése, a ragyogó Tudatosság, először a saṅkoca-t vagy köteléket veszi igénybe--. Így (iti), az életerő (prāṇa) kapcsolata vagy összetartozása  (sambandhaḥ) (a testtel) természetes (naisargikaḥ), (mert) eredendően Belőle --a ragyogó Tudatosságból-- (asyāḥ) tárult fel (prathamam udbhāsitaḥ), az Ő Svātantrya-ja --Az Ő Abszolút Szabadsága miatt-- (svātantryāt)--összességében, a kapcsolat a test és életerő között természetes, mert azt az Úr nyilvánította meg az univerzum (megnyilvánulásának) kezdetén--|

Ez szintén (tathā ca) (ki lett fejtve) a Tiszteletreméltó Vājasaneyā-ban (śrī-vājasaneyāyām):

"A Śakti --az Úr Ereje-- (sā śaktiḥ), aki (yā) a legmagasabb (parā), finom (sūkṣmā), mindent átható --mindenütt jelenlévő-- (vyāpinī), tiszta (nirmalā), kedvező (śivā), az erők (śakti) csoportjának (cakrasya) anyja (jananī), a legmagasabb gyönyör (para-ānandā), minek természete (ātmikā) a halhatatlanságot adományozó nektár (amṛta), a mahāghorā-k --a hatalmas és rettentő erők, amik vakon tartják a korlátolt létezőket-- (mahā-ghorā) úrnője (īśvarī), félelmetes --hiszen Ő (Śakti) elfedi az egyén esszenciális természetét-- (caṇḍā) (és) az, Aki létrehozza (kārikā) (az univerzum) megnyilvánulását (sṛṣṭi) (és) visszavonódását (saṁhāra). Ő erővel nyilvánítja meg és vonja vissza (balāt... prakarṣati) az Idő-t (kālam), mely három folyamként jelenik meg --az Idő végigfolyik a finom csatornákon, mint Iḍā, Piṅgalā és Suṣumnā-- (tri-vaham), három módon --az Idő feltárul a hold, nap és a tűz formájában, melyek a tudható vagy objektum, tudó vagy szubjektum és tudás, rendre-- (trividham) (és) három aspektusban --vagyis az Idő megnyilvánul múlt, jelen és jövőként-- (tristham... iti)"||

Az imént említett (uktam) állapot, mely (mind) a külső megnyilvánulás (ullāsa) (és) belső visszavonás (vilāpana) végrehajtója (kāritvam), az Idővel kapcsolatosan (bāhya-kāla), (mely) az életerők (prāṇa) sorának (krameṇa) formájában jelenik meg, kizárólag (eva) a ragyogó Tudatossághoz tartozik (saṁvidaḥ... bhagavatyāḥ). (A külső Idő, mely életerők soraként jelenik meg, említve lett magában a stanzában a kifejezésekkel "tristham", "trividham" és "trivaham", azaz külső Idő (az,) aminek formája (rūpa) a múlt (atīta), a jövő (anāgata)  (és) a jelen (vartamāna), (ez az, ami) megmarad mint (ātma-avasthita) hold --tudható vagy objektum-- (soma), nap --tudó vagy szubjektum-- (sūrya) (és) tűz --tudás-- (vahni), (és) folyik (vāhi) a három (traya) finom csatornán keresztül --Iḍā, Piṅgalā and Suṣumnā--(nāḍi)¹ |

Ez említve lett szintén (tad) a Svacchandatantra-ban (svacchande):

"Az életerő (prāṇaḥ) prāṇa-ból (prāṇa) (és) apāna-ból (apāna) áll (mayaḥ) minden (prati) kilégzésnél (visarga) (és) belégzésnél (āpūraṇam), (és) az élőlény (prāṇinām) mellkasában (urasi) létezik (sthitaḥ), ezért az tele van levegővel --azaz élettel-- (āpūrayan eva) szüntelen (nityam... iti)² "||
(Lásd VII,25 Svacchandatantra)

Az szerint, ami említve lett (ukta-nītyā) (a Svacchandatantra-ban):

"A 'ha' (ha) betű (kāraḥ) valójában, úgymond (tu smṛtaḥ) életerő (prāṇaḥ), mely magától történik --automatikus-- (svapravṛttaḥ) (és) formája (ākṛtiḥ) egy eke (hala... iti)³ "||
(Lásd IV,257 Svacchandatantra)

a kiárasztás és feltöltés formájában (megjelenő) (visarga-āpūratayā) megnyilvánulás (sṛṣṭi) (és) visszavonás (saṁhāra) létrehozójának állapota (kāritvam) úgymond (abhihitam), az életerőhöz vagy prāṇa-hoz tartozik (prāṇasya), mert az csordultig tele van (mayatvāt) lendülettel és erővel (prāṇa), minek természete (rūpa) a nagy Tiszteletreméltó (śrī... bhaṭṭāraka) Svacchanda --az Abszolút Szabad Úr-- (svacchanda). Tehát (iti), helyesen van tételezve (a stanzában) (yuktam uktam): "Az életerő (prāṇa) kapcsolata vagy összetartozása(sambandhaḥ) (a testtel), természetes (naisargikaḥ... iti)"|

E bizonyos okból kifolyólag (atas eva), annak megerősítése (dārḍhyam), hogy ami prāṇa vagy életerőként (prāṇa) ismert (ākhya), az az oka (a megnyilvánulásnak és visszavonásnak) (nimitta), említve lett (uktam) a Tiszteletreméltó Kallaṭa által (śrī-bhaṭṭa-kallaṭena) az (ő) Tattvārthacintāmaṇi-jában (tattvārthacintāmaṇau):

"Először (prāk), a Tudatosság (saṁvid) életerővé (prāṇe... iti) változik (pariṇatā)"|

||43||

¹ Mivel az Idő a Prāṇanā megnyilvánulása, ami az univerzális életerő, minek természete az Isten Fényének lüktetése, ezért az a prāṇa-k vagy életerők sorának formájában jelenik meg. Igen, talán nehéz megérteni az Idő koncepcióját, mint életerő, de így van. A szakasz további fordításával kapcsolatban, természetesen egy kényelmes megoldást kellett választanom, különben a kétméteres (hosszú és homályos) összetétel, mely "nāḍitraya"-val kezdődik és "kāritvam"-al végződik, könnyedén megölné az intellektusunkat, haha! Az efféle kimondottan hosszú összetételek gyakran láthatók néhány Trika mester munkájában (pl.: Abhinavagupta és tanítványa, Kṣemarāja).

Szerencsére, a szavak ilyen módú felhalmozása nem általános a régebbi szövegekben. E hosszú összetételekkel az a probléma, hogy minél több a szó benne, annál nagyon nehézséggel nézel szembe, amikor fordítani kezded. Ha Szanszkrit tanuló vagy, akkor eleve tudod, hogy a Szanszkrit szavaknak számtalan jelentése lehet (sokszor tényleg rengeteg). Például, ha van egy összetételed három szóval, és azok mindegyike öt lehetséges jelentéssel bír, nos, akkor van tizenöt lehetséges jelentésed egy összetételen belül. Egy tapasztalt és nagy tudású fordítónak egy ilyen összetétel fordítása általában könnyű. Mindenesetre, ha az összetétel több, mint öt vagy hat szóból áll, akkor a fordító izzadhat, mert a jelentések száma növekszik. A Kṣemarāja által írt összetétel az utolsó szakaszban, több, mint tizenöt szót tartalmaz! Persze, a szavak többsége érthető egy tapasztalt fordítónak, akinek filozófiai tudása is szilárd, de van két kifejezés, amit egyáltalán nem könnyű fordítani: "ullāsa" és "vilāpana". Ennek lefordításához, konzultálnod kell e filozófia, szakértő tudósai által írt kommentárokkal. Ha csupán Szanszkrit szótárt használsz, akkor azt találod, hogy "ullāsa" jelentése "megnyilvánulás" valószínűleg, de "vilāpana" még trükkösebb, és ha szimplán "pusztításnak, halálnak, stb" fordítod, akkor a fordításod nem lesz valami jó. Ebben a kontextusban, e kifejezések helyes jelentése, a nagy tudósok szerint, "külső megnyilvánulás" és "belső visszavonás". Tehát a tanácsom a Szanszkrit tanulóknak állandó érvényű: "olvasd el a kommentárt, mielőtt fordítani kezdesz".

Természetesen, olykor nincs kéznél kommentár és teljesen "magadtól" kell csinálnod (pl.: én magam, amikor fordítom a Netroddyota-t, a Svachandoddyota-t, stb., azért, hogy még jobban meg tudjam világítani a konkrét témakört). Ebben az esetben, nagyon gyakran az Úr kezébe kell adnod magad, hehe, mert ez a helyzet egyáltalán nem kívánatos. Az olyan szövegek, melyeket Abhinavagupta, Kṣemarāja, stb. írtak, könnyedén földhöz vágják a legtöbb Szanszkrit tanulót, akik kezdők vagy akár haladók. A fejlettek számára is szükséges hatalmas mennyiségű Trika tudás és kommentárok segítsége, ha szép napot szeretnének, ebben biztos lehetsz. Tény, Abhinavagupta néhány írása (hacsak nem mind!) tudósok csoportját igényli, hogy a fordítás helyes legyen. Ezért félek mindig Abhinavagupta-tól és tanulmányaitól. Könnyen elsüllyeszti a kis hajómat, nem kétséges. 

² Az életerőt, mint egész, úgy nevezzük: "prāṇa". De, ez tíz kategóriára bomlik, ebből öt elsődleges és a másik öt másodlagos. A probléma abban rejlik, hogy az egyik kategória neve (az elsődleges ötből) ugyanaz, vagyis: "prāṇa". Igen gyakran keverik össze az emberek ezt a kategóriát a "prāṇa"-val, mint egésszel. Az egyik mód, hogy feloldjuk ezt a problémát, az, hogy az életerőt "Prāṇa"-nak nevezzük (nagy kezdőbetűvel), és a prāṇa kategóriát (kis kezdőbetűvel) írjuk, vagy másképp, az életerőt, mint egész "mahāprāṇa"-nak (nagy prāṇa), a kategóriát pedig hagyjuk "prāṇa"-ként. Ezek az általában használatos megoldások, a félreértések megelőzésére. Mindenesetre, a "prāṇa" szó a "Prāṇāpānamayaḥ" kifejezésben a stanzán belül, tisztán és érthetően a kategóriára és nem a "prāṇa"-ra, mint egészre utal. Mindazonáltal a második példa (azaz "prāṇo" a stanzában) az életerőre, mint egészre vonatkozik. Olvasd el az Uccāra in Meditation 4 dokumentumot, hogy információhoz juss.

Emellett, a "prāṇa" és "apāna" kategóriák két életerő, az egyik kiterjed a kilégzéssel a másik befelé árad a belégzéssel, rendre. Így a stanza meghatározza, hogy "minden" (prati).

Bár Kṣemarāja itt nem említette, én olvastam egy állítást, ami a Svacchandatantra idézett stanzája után jön, és ami teljessé teszi a jelentést: "प्राणनं कुरुते यस्मात्तस्मात्प्राणः प्रकीर्तितः।" - "Prāṇanaṁ kurute yasmāttasmātprāṇaḥ prakīrtitaḥ|" - "Mivel ez életet ad, ezért úgy nevezzük prāṇa --szó szerint a légzés élete--".

Most már minden teljesen tiszta, remélem. 

³ Ki tudnám ezt magam is fejteni, mert a jelentés relatív egyszerű, de idézni fogom a Svacchandoddyota-t (Kṣemarāja tudományos szintű kommentárja a Svacchandatantra-hoz) neked, hogy érvényes forrásból, közvetlenül kapd meg a kifejtést. Egyébként, annak ellenére, hogy csak egy nagyon kicsi részt idézek a bölcs teljes kommentárjának elejéről, ki kell majd fejtenem ezt is, lol!...nem úszom meg!:

"योऽयं हलाकृतिरनच्को हकारोऽनाहतध्वन्यात्मा" - "Yo'yaṁ halākṛtiranacko hakāro'nāhatadhvanyātmā" - "Ez, aminek formája egy eke, a 'ha' betű, mely magánhangzó híján áll (és) természete a nem-kreált hang".

Jó! Nos, a nagy nyelvész Pāṇini alkotott egy technikai kifejezést, hogy utalhasson minden magánhangzóra, vagy bármelyikre: "ac". Tehát "anacka" azt jelenti "bármilyen mássalhangzó, magánhangzó nélkül, azaz elszigetelt". Ez nyilvánvaló, ha csak ránézel a 'h'-ra (azaz 'ha', az 'a' eldobása után) Szanszkritul-nézd!:"ह्" - "h"—, ennek a betűnek olyan a formája, mint egy eke. De azért ez nem olyan egyszerű, mert van egy másik olvasata is a "halākṛti" (aminek formája eke) szónak. A helyett, hogy "hala + ākṛti" - "eke + forma", összetételben értelmezzük, vehetjük úgy is, hogy hal + ākṛti". Ebben az esetben, "hal" egy technikai kifejezés, melyet Pāṇini hozott létre, hogy utalhasson minden mássalhangzóra, vagy bármelyik mássalhangzóra. Tehát, a Svacchandatantra ezen rövid részének fordítása így változik:

"(A kifejezés) 'hakāra' (a stanzában, jelöli) azt, aminek formája a mássalhangzó ('ha'), de magánhangzó nélkül, s minek természete a nem-kreált hang".

És természete "nem-kreált" hang, mert ezt a hangot a belégzés automatikusan létrehozza, anélkül, hogy bármilyen tárgyat ehhez igénybe vennénk vagy összeütnénk. Minden élőlényben, a légzés spontán és automatikusan működik a "ha" és "sa" hangokkal minden egyes belégzés és kilégzés közben. Ez a folyamat magától működik, automatikus. 

fel

 44. Aforizma

अतश्च स्थितेऽपि नैसर्गिके प्राणसम्बन्धे यस्तदारूढ आन्तरीं कलां विमृशन्नास्ते स लोकोत्तर एवेत्याह—

नासिकान्तर्मध्यसंयमात् किमत्र सव्यापसव्यसौषुम्नेषु॥४४॥

सर्वनाडीचक्रप्रधानरूपेषु सव्यापसव्यसौषुम्नेषु दक्षिणवाममध्यनाडीपदेषु या नासिका नसते कौटिल्येन वहतीति कृत्वा कुटिलवाहिनी प्राणशक्तिस्तस्या अन्तरित्यान्तरी संवित् तस्या अपि मध्यं सर्वान्तरतमतया प्रधानम्।

तस्य देवातिदेवस्य परबोधस्वरूपिणः।
विमर्शः परमा शक्तिः सर्वज्ञा ज्ञानशालिनी॥

इति श्रीकालिकाक्रमोक्तनीत्या यद्विमर्शमयं रूपं तत्संयमादन्तर्निभालनप्रकर्षात्किमत्रोच्यत अयं हि सर्वदशासु देदीप्यमानो निर्व्युत्थानः परः समाधिः। तदुक्तं श्रीविज्ञानभैरवे

ग्राह्यग्राहकसंवित्तिः सामान्या सर्वदेहिनाम्।
योगिनां तु विशेषोऽयं सम्बन्धे सावधानता॥

इति॥४४॥

Ataśca sthite'pi naisargike prāṇasambandhe yastadārūḍha āntarīṁ kalāṁ vimṛśannāste sa lokottara evetyāha—

Nāsikāntarmadhyasaṁyamāt kimatra savyāpasavyasauṣumneṣu||44||

Sarvanāḍīcakrapradhānarūpeṣu savyāpasavyasauṣumneṣu dakṣiṇavāmamadhyanāḍīpadeṣu yā nāsikā nasate kauṭilyena vahatīti kṛtvā kuṭilavāhinī prāṇaśaktistasyā antarityāntarī saṁvit tasyā api madhyaṁ sarvāntaratamatayā pradhānam|

Tasya devātidevasya parabodhasvarūpiṇaḥ|
Vimarśaḥ paramā śaktiḥ sarvajñā jñānaśālinī||

iti śrīkālikākramoktanītyā yadvimarśamayaṁ rūpaṁ tatsaṁyamādantarnibhālanaprakarṣātkimatrocyata ayaṁ hi sarvadaśāsu dedīpyamāno nirvyutthānaḥ paraḥ samādhiḥ| Taduktaṁ śrīvijñānabhairave

Grāhyagrāhakasaṁvittiḥ sāmānyā sarvadehinām|
Yogināṁ tu viśeṣo'yaṁ sambandhe sāvadhānatā||

iti||44||

Így (atas ca), amíg a természetes kapcsolat az életerő (és a test között) létezik (sthite api naisargike prāṇa-sambandhe), (addig) az, aki (yaḥ) szilárd (ārūḍhaḥ) abban --a tudó állapotában, aminek formát a Prāṇanā ölti, az univerzális életerő-- (tad)¹ , továbbra (āste) is éber marad (vimṛśan) a belső (āntarīm) (és) tökéletes Én-tudatosság-ról --azaz Śakti-ról-- (kalām) (és az) rendkívüli --szó szerint ő túl van azon, ami hétköznapi-- (saḥ loka-uttaraḥ eva). (Śiva) azt mondta (āha) tehát (iti) (a következő aforizmában)—

(Életerő --prāṇaśakti vagy prāṇa-- van) a baloldali finom csatornában --Iḍā-- (apasavya), a jobboldali finom csatornában --Piṅgalā-- (savya) (és) a Suṣumnā-ban --a középső-- (sauṣumneṣu).

Az (említett) prāṇaśakti (nāsikā) belső aspektusa (antar) középpontjának (madhya) --azaz a tökéletes Én-tudatosságnak-- konstans és intenzív ébersége által (saṁyamāt),
(a Yogī  a legmagasabb és tökéletes Én-tudatosság szüntelen
éberségében nyugszik mindörökre).

Mi egyebet (mondhatna bárki is) (kim) ezzel kapcsolatban (atra)?||44||

(Jelen van) nāsikā --prāṇaśakti vagy prāṇa-- (yā nāsikā) az összes (sarva) finom csatornából (nāḍī) --savya, apasavya és Suṣumnā-- (savya-apasavya-sauṣumneṣu) álló csoport (cakra) fő aspektusaiban (pradhāna-rūpeṣu), azaz a jobb, a bal és a középső csatornákban (dakṣiṇa-vāma-madhya-nāḍī-padeṣu)--melyek úgy ismertek, mint Piṅgalā, Iḍā és Suṣumnā--, (rendre)² .(És nāsikā" nem más, mint) prāṇaśakti --vagy prāṇa-- (prāṇa-śaktiḥ), aki cikk-cakkban (kuṭila) folyik (vāhinī), úgy értve , hogy (iti kṛtvā) (a kifejezés nāsikā" és "kuṭilavāhinī" a "nasate kauṭilyena vahati"-ból vagy) "ő cikk-cakkol (nasate), vagyis ő cicc-cakkban (kauṭilyena) árad (vahati)"³ . (A szó) "antar" (antar iti) (azt jelenti) belső aspektusa (āntarī) (vagy) Tudatossága (saṁvid) e (nāsikā-nak) (tasyāḥ). (És) eme (nāsikā belső aspektusának) (tasyāḥ) "madhya-ja" vagy "középpontja" (madhyam) szintén (api) mindennek (sarva) legbelseje (antaratamatayā), (azaz) "Pradhāna" vagy "az esszenciális Valóság" --röviden, a tökéletes Én-tudatosság mindennek a közepe--(pradhānam)|

"Az Isten, aki felülmúl minden más istent (deva-atidevasya) (és) kinek esszenciális természete (sva-rūpiṇaḥ) a Legmagasabb (para) Tudatosság (bodha) --Ez az Isten Śiva vagy Prakāśa--, Vimarśa --Én-tudatosság-- (vimarśaḥ), a Legmagasabb (paramā) Erő (śaktiḥ), aki mindentudó (sarvajñā), azaz tele van (śālinī) tudással (jñāna... iti)"||

Útmutatásként használva azt, amit a Tiszteletreméltó Kālikākrama fejtett ki (śrī-kālikākrama-ukta-nītyā), a saṁyama által (saṁyamāt) (vagy) eme (tad) esszenciális természetre való (rūpam) (szüntelen) belső (antar) éberség (nibhālana) intenzitása által (prakarṣāt), ami (yad) Vimarśa --Én-tudatosság-- (vimarśa-mayam), úgymond (ucyate) "kimatra" --egy felkiáltás, mely rámutat valamire és minek jelentése "Mi egyebet is mondhatna (bárki is ezzel) kapcsolatban?-- (kim atra) (abban az értelemben, hogy egy ilyen saṁyama eredménye, mely itt feltárul) e (ayam hi) Legmagasabb (paraḥ) Nirvyutthānasamādhi (nirvyutthānaḥ... samādhiḥ), ami intenzíven ragyog (dedīpyamānaḥ) minden állapotban --azaz minden körülmények között-- (sarva-daśāsu)⁴ |

Ez (tad) ki lett fejtve (uktam) a Tiszteletreméltó Vijñānabhairava-ban (śrī-vijñānabhairave):

"Az objektumok (grāhya) (és) szubjektumok (grāhaka) tudatossága (saṁvittiḥ) közös (sāmānyā) minden testet öltött számára (sarva-dehinām); de (tu) a Yogī-k esetében (yoginām) ez (ayam) (a) különbség (viśeṣaḥ): éberség (sa-avadhānatā) a kapcsolatra (objektum és szubjektum között) (sambandhe... iti)"||

||44||

¹ Ez nem az én találmányom, hanem az, amit a nagy tudósok kommentálnak a "tad" (az) szóra jelen kontextusban. Emellett könnyedén meggyőződhetsz arról, hogy ez az állítás teljes összhangban van azzal, ami meg lett erősítve az előző aforizma kommentárjában. 

² Hogy ne legyen egy nagy csapat Szanszkrit tanuló, akik kijavítják a fordításomat "savya" és "apasavya" tekintetében, mint "jobb" és "bal", rendre, mondanom kell valamit: Igen igazatok van! Ha megnézel egy szótárt, azt fogod látni, hogy a "savya" jelentése "bal" és "apasavya" jelentése "jobb". Mindenesetre, Kṣemarāja imádja úgy tekinteni a "savya" és "apasavya" szavakat, mintha azok ragozhatatlanok lennének (akár azok, akár nem). Ha megnézed a szótárt, "savya" és "apasavya" ragozatlanként --azaz mint savyam/savyena és apasavyam/apasavyena-- azt jelenti "jobbra" és "balra", rendre. Most már könnyen megértheted, hogy miért interpretálta a "savya" és "apasavya" szavak jelentését az elvárhatóval ellenkező irányba. Igen, ez pokoli egy kicsit és zavaró…tény, engem is megzavar, már akkor, ha elolvasom a savya és apasavya szavakat…összeakad a nyelvem!...de ezen nem segíthetünk, tudod. Emlékezz erre a jövőben, kérlek. 

³ Ő (azaz nāsikā vagy prāṇaśakti, az életerő) cikk-cakkol, mert a finom test finom csatornáiban folyik, amik általában íveltek. Ez különösen igaz az Iḍā és Piṅgalā esetében, mivel azok a Suṣumnā jobb és bal oldala felé mozognak, cikk-cakkolva. 

⁴ A Kālikākrama stanzájából nagyon tiszta, hogy az Úr Legmagasabb Ereje nem egyéb, mint az egyén saját Én-tudatossága. E tanítást útmutatóként használva, a kommentátor kifejti, hogy a Legmagasabb Én-tudatosság saṁyama-ja által, a nagy Yogī eléri a Nirvyutthānasamādhi-t vagy elmerülést "Énjében", ahonnan is soha többé nem tér vissza a vyutthāna-ba vagy hétköznapi állapotba, hanem megtartja ezt a realizációt minden körülmények között, minden kondícióban, minden állapotban. A saṁyama szó nem úgy értelmezendő itt, mint ahogy azt a nagy bölcs Patañjali teszi a Yogasūtra-k III, 4-ben, hanem inkább, mint "antarnibhālanaprakarṣa" vagy "A (szüntelen) belső éberség intenzitása". Minek az ébersége? Saját Kimagaslóan Tökéletes Én-tudatosságának vagy Vimarśa-nak, ami a legbelső, központi Valóság. Más szavakkal, ő éberré válik valódi természetéről újra és újra (szüntelen). Miután e fenséges Yogī elérte a tudatosság legmagasabb állapotát, "kimatra", vagyis "Mi egyebet mondhatna (bárki is) ezzel kapcsolatban?".

Még egy aforizmát írt az Úr (a 45.-et) csak azért, hogy tömören leírja a végső állapotot, mely eléretett a halhatatlan Yogī által, aki az individuum Énje. 

fel

 45. Aforizma

एवमीदृशस्य योगफलं दर्शयन् प्रकरणमुपसंहरति—

भूयः स्यात्प्रतिमीलनम्॥४५॥

चैतन्यात्मनः स्वरूपादुदितस्यास्य विश्वस्य भूयः पुनर्विगलितभेदसंस्कारात्मना बाहुल्येन च प्रतिमीलनम् चैतन्याभिमुख्येन निमीलनं पुनरपि चैतन्यात्मस्वस्वरूपोन्मीलनरूपं परयोगाभिनिविष्टस्य योगिनो भवति। तदुक्तं श्रीस्वच्छन्दे

उन्मनापरतो देवि तत्रात्मानं नियोजयेत्।
तस्मिन्युक्तस्ततो ह्यात्मा तन्मयश्च प्रजायते॥

इति। तथा च

उद्बोधितो यथा वह्निर्निर्मलोऽतीव भास्वरः।
न भूयः प्रविशेत्काष्ठं तथात्माध्वन उद्धृतः॥
मलकर्मकलाद्यैस्तु निर्मुक्तो विगतक्लमः।
तत्रस्थोऽपि न बध्येत यतोऽतीव सुनिर्मलः॥

इति। भूयः स्यादित्यभिदधतोऽयमाशयो यत् शिवत्वमस्य योगिनो नापूर्वमपि तु स्वभाव एव केवलं मायाशक्त्युत्थापितस्वविकल्पदौरात्म्याद्भासमानमपि तन्नायं प्रत्यवम्रष्टुं क्षम इत्यस्योक्तोपायप्रदर्शनक्रमेण तदेवाभिव्यज्यत इति शिवम्॥४५॥

Evamīdṛśasya yogaphalaṁ darśayan prakaraṇamupasaṁharati—

Bhūyaḥ syātpratimīlanam||45||

Caitanyātmanaḥ svarūpāduditasyāsya viśvasya bhūyaḥ punarvigalitabhedasaṁskārātmanā bāhulyena ca pratimīlanam caitanyābhimukhyena nimīlanaṁ punarapi caitanyātmasvasvarūponmīlanarūpaṁ parayogābhiniviṣṭasya yogino bhavati| Taduktaṁ śrīsvacchande

Unmanāparato devi tatrātmānaṁ niyojayet|
Tasminyuktastato hyātmā tanmayaśca prajāyate||

iti| Tathā ca

Udbodhito yathā vahnirnirmalo'tīva bhāsvaraḥ|
Na bhūyaḥ praviśetkāṣṭhaṁ tathātmādhvana uddhṛtaḥ||
Malakarmakalādyaistu nirmukto vigataklamaḥ|
Tatrastho'pi na badhyeta yato'tīva sunirmalaḥ||

iti| Bhūyaḥ syādityabhidadhato'yamāśayo yat śivatvamasya yogino nāpūrvamapi tu svabhāva eva kevalaṁ māyāśaktyutthāpitasvavikalpadaurātmyādbhāsamānamapi tannāyaṁ pratyavamraṣṭuṁ kṣama ityasyoktopāyapradarśanakrameṇa tadevābhivyajyata iti śivam||45||

Így (evam), (Śiva most) összefoglalja (upasaṁharati) a könyvet és témakörét --Śivasūtra-k-- (prakaraṇam), bemutatván (darśayan) a Yoga (yoga) gyümölcsét (phalam) egy ilyen (Yogī számára) (īdṛśasya)-

(A felébredett Yogī számára), újra és újra (bhūyas) jelen van (syāt) a Legmagasabb Én ébersége kívül és belül egyaránt (pratimīlanam)||45||

A pratimīlana (pratimīlanam) -teljesen (bāhulyena ca) szabad (vigalita) a dualitás (bheda) (minden) fennmaradó lenyomatától (saṁskāra-ātmanā)- nyilvánul meg (bhavati) újra és újra (bhūyas punar) a Yogī esetében (yoginaḥ), aki a Legmagasabb (para) Yoga-ban (yoga) elmerült (abhiniviṣṭasya). Eme univerzum (viśvasya) (pratimīlana-ja) (asya), (az), ami saját esszenciális természetéből (sva-rūpāt) vagy az Abszolút Szabad Tudatosságból (caitanya-ātmanaḥ) tárult fel (uditasya). (E pratimīlana egy részt,) egy belső elmerülés a Legmagasabb Énben (nimīlanam) -amikor (a Yogī) a (belső) Tudatosság (caitanya) felé orientálódik (abhimukhyena)-, (és) más részt (punar api) egy külső elmerülés (ugyanazon) Legmagasabb Énben (unmīlana-rūpam), (ahol a Yogī az egész univerzumot úgy tapasztalja, mint) saját (sva) Esszenciája (sva-rūpa), minek természete (ātma) (ugyanazon) Caitanya vagy Tudatosság (caitanya)¹ |

Ez (tad) ki lett fejtve (uktam) a Tiszteletreméltó Svacchandatantra-ban (śrīsvacchande):

"Óh istennő (devi)!, az Unmanā (unmanā) túl van (a Samanā-n) (paratas); ehhez --Unmanā-hoz-- (tatra) kell kapcsolódnia az egyénnek (ātmānam niyojayet). Következésképpen (tatas hi), az én (ātmā), aki egyesül (yuktaḥ) ezzel (tasmin), azonossá (mayaḥ ca) válik (prajāyate)  vele (tad... iti)² "||
(Lásd IV, 332 Svacchandatantra)

Tehát szintén (tathā ca), (a Svacchandatantra-ban ki van mondva):

"Miképp (yathā) egy tűz (vahniḥ), ami tisztán (nirmalaḥ) (és) nagyon (atīva)  fényesen (bhāsvaraḥ) tárul fel (udbodhitaḥ) (egy darab fából), nem (na) lép be (praviśet) újra (bhūyas) a fába (kāṣṭham), úgy (tathā), az Én (ātmā), aki felemelkedik (uddhṛtaḥ) a Ṣaḍadhvā-ból --a Hat Folyamat-- (ādhvanaḥ), felszabadult (nirmuktaḥ) az Āṇavamala, Kārmamala és Māyīyamala, stb.  alól (mala-karma-kalā-ādyaiḥ tu), (és) egy vigataklama vagy kinek fáradsága feloldódott (vigata-klamaḥ). Még akkor is (api), amikor ott --a világban-- (tatra) lakik (sthaḥ), nincs (na) kötve (badhyeta) (e világ örömei által), mert (yatas) rendkívül tiszta (atīva sunirmalaḥ... iti)³ "||
(Lásd X, 371-372 Svacchandatantra)

(A mondás) "Bhūyaḥ syāt" vagy "újra és újra" (bhūyaḥ syāt iti) (az aforizmában), a (ayam) szándéka (annak) (āśayaḥ), Aki azt meghatározta --azaz Śiva, a Śivasūtra-k szerzője--(abhidadhataḥ):

E (yad) Śiva-léte --Śiva állapota-- (śivatvam) e (asya) Yogī-nak (yoginaḥ) nem (na) teljesen új (apūrvam), hanem (api tu) saját esszenciális természete (sva-bhāvaḥ eva)! Csupán (kevalam) māyāśakti --Az Ő dualitást teremtő ereje-- (māyā-śakti)⁴ által feltárt (utthāpita) gondolatainak (sva-vikalpa) romlottsága nyomán (daurātmyāt) (nem volt látott), bár (api) az --vagyis Śiva állapota-- (tad) (mindig is) megnyilvánult volt (bhāsamānam), (de) ő (ayam) nem volt (na) képes (kṣamaḥ) felismerni (azt) --megérinteni azt-- (pratyavamraṣṭum). Ebben az értelemben (iti) e (Śiva állapota) (tad eva), (most) megnyilvánult (abhivyajyate) számára --a felébredett Yogī számára-- (asya) az (aforizmák) sora által (krameṇa), melyek megmutatják és kifejtik (pradarśana) az utat (upāya), ami le lett írva (uktam). Jöjjön jólét (minden lény számára) (iti śivam)!||45||

¹ Egyszerű: E Yogī tapasztalja a Legmagasabb Én-t belül és kívül. Belül, az Úr megjelenik, mint a belső Én vagy valódi "ÉN", és kívül, Ő az egész univerzumként látszik. Ezért, egy ilyen felébredett Yogī kizárólag Isten-t tapasztalja szüntelen. A tudatosság eme megdöbbentő állapota úgy ismert, mint Pratimīlana. 

² Hogy teljesen megértsd a Samanā és Unmanā témakörét, olvasd el a Meditation 6 dokumentumot. 

³ A kifejezés "aki felemelkedik a Ṣaḍadhvā-ból --a Hat Folyamat--"jelzi, hogy egy ilyen felszabadult lélek ezt meghaladta. Emellett, a " mala, karma and kalā" szavak utalnak az "Āṇavamala, Kārmamala és Māyīyamala"-ra. Miért? Először is, Āṇavamala nagyon gyakran csupán a "mala" (tisztátalanság) szóval van jelezve, mert ez a legfontosabb tisztátalanság. Másodszor pedig, mivel a "karma" szó jelentése "cselekvés", egyértelmű az ok, amiért a Kārmamala-t (tisztátalanság a cselekvővel kapcsolatban) így nevezik. Ám érdekes, hogy a Māyīyamala miért "kalā" névvel szerepel itt, a Svacchandatantra stanzájában, hiszen "kalā" általában "Śakti-t" jelent vagy "erőt". Mindenesetre, ha megnézel egy szótárt, látni fogod, hogy a szó fő jelentése "rész". És ez a kulcsa a misztérium feloldásának: A Māyīyamala arra ösztökél, hogy tartsd a dolgokat különbözőnek egymástól. Így, Māyīyamala generálja a teljes, részekből álló univerzumot, melynek minden része különbözik egymástól. Most már a misztérium eltűnt!

És nyilvánvalóan, ő az, kinek fáradsága eltűnt (vigataklama), hiszen ő teljesen szabad mindentől, mi ehhez a világhoz tartozik. Nincs több problémája tehát, mert "hogy legyen probléma", ahhoz szükség van "egy individuumra" először. Mivel e nagy Yogī meghaladta az individualitást és realizálta Isteniségét, az "individuum" nincs többé benne. Ha az individuum hiányzik, a probléma sem létezhet. Egy egyszerű létező nem elég ahhoz, hogy "legyen probléma". Ez bonyolult a szavak síkján, de egyszerű, ha van erről tapasztalatod. Tehát minden erőddel, a szíved kellős közepéből törekedj arra, hogy olyan legyél, mint ő: Abszolút Szabad! 

⁴ A kifejezés jelentése már ki lett fejtve a III,38 első jegyzete alatt. 

fel

 A III. Fejezet és a szöveg Vége

सेयमागमसंवादस्पन्दसङ्गतिसुन्दरा।
वृत्तिः शैवरहस्यार्थे शिवसूत्रेषु दर्शिता॥१॥

शिवरहस्यनिदर्शनसंस्रवन्नवनवामृतसाररसोल्बणाम्।
सुकृतिनो रसयन्तु भवच्छिदे स्फुटमिमां शिवसूत्रविमर्शिनीम्॥२॥

इयमरोचकिनां रुचिवर्धिनी परिणतिं तनुते परमां मतेः।
रसनमात्रत एव सुधौघवन्मृतिजराजननादिभयापहृत्॥३॥

देहप्राणसुखादिभिः परिमिताहन्तास्पदैः संवृतश्चैतन्यं चिनुते निजं न सुमहन्माहेश्वरं स्वं जनः।
मध्ये बोधसुधाब्धि विश्वमभितस्तत्फेनपिण्डोपमं यः पश्येदुपदेशतस्तु कथितः साक्षात्स एकः शिवः॥४॥

तरत तरसा संसाराब्धिं विधत्त परे पदे पदमविचलं नित्यालोकप्रमोदसुनिर्भरे।
विमृशत शिवप्रोक्तं सूत्रं रहस्यसमुज्ज्वलं प्रसभविलसत्सद्युक्त्यान्तः समुत्प्लवदायि तत्॥५॥

इति श्रीमन्महामाहेश्वराचार्यवर्याभिनवगुप्तपादपद्मोपजीविश्रीक्षेमराजविरचितायां शिवसूत्रविमर्शिन्यामाणवोपायप्रकाशनं नाम तृतीय उन्मेषः॥३॥

समाप्ता चेयं शिवसूत्रविमर्शिनी॥

कृतिः श्रीक्षेमराजस्य क्षेमायास्तु विमर्शिनाम्।
शिवस्वात्मैक्यबोधार्था शिवसूत्रविमर्शिनी॥

Seyamāgamasaṁvādaspandasaṅgatisundarā|
Vṛttiḥ śaivarahasyārthe śivasūtreṣu darśitā||1||

Śivarahasyanidarśanasaṁsravannavanavāmṛtasārarasolbaṇām|
Sukṛtino rasayantu bhavacchide sphuṭamimāṁ śivasūtravimarśinīm||2||

Iyamarocakināṁ rucivardhinī pariṇatiṁ tanute paramāṁ mateḥ|
Rasanamātrata eva sudhaughavanmṛtijarājananādibhayāpahṛt||3||

Dehaprāṇasukhādibhiḥ parimitāhantāspadaiḥ saṁvṛtaścaitanyaṁ cinute nijaṁ na sumahanmāheśvaraṁ svaṁ janaḥ|
Madhye bodhasudhābdhi viśvamabhitastatphenapiṇḍopamaṁ yaḥ paśyedupadeśatastu kathitaḥ sākṣātsa ekaḥ śivaḥ||4||

Tarata tarasā saṁsārābdhiṁ vidhatta pare pade padamavicalaṁ nityālokapramodasunirbhare|
Vimṛśata śivaproktaṁ sūtraṁ rahasyasamujjvalaṁ prasabhavilasatsadyuktyāntaḥ samutplavadāyi tat||5||

Iti śrīmanmahāmāheśvarācāryavaryābhinavaguptapādapadmopajīviśrīkṣemarājaviracitāyāṁ śivasūtravimarśinyāmāṇavopāyaprakāśanaṁ nāma tṛtīya unmeṣaḥ||3||

Samāptā ceyaṁ śivasūtravimarśinī||

Kṛtiḥ śrīkṣemarājasya kṣemāyāstu vimarśinām|
Śivasvātmaikyabodhārthā śivasūtravimarśinī||

"A Śivasūtra-k (śivasūtreṣu) e (sā iyam) kommentárja (vṛttiḥ), ékesítve (sundarā) a Spandakārikā-kkal --egy Śivasūtra-kkal együtt működő kommentár-- (spanda) való kapcsolatával (saṅgati) (és) a Kinyilvánított Szövegekkel (āgama) való egyezésével (saṁvāda), be lett mutatva (darśitā), hogy (kifejtsük) (arthe) Śiva (śaiva) titkát (rahasya)¹ "||1||

"Ízleljék meg (rasayantu) az arra érdemesek (sukṛtinaḥ) --nyilvánvalóan (sphuṭam), hogy az újjászületés forgataga (bhava) véget érjen (chide)--, e (imām) Śivasūtravimarśinī-t (śivasūtravimarśinīm), (mely) bőségesen át van itatva (ulbaṇām) a mindig friss (navanava) Nektárból (amṛta) származó esszencia (sāra) elixírjével (rasa), mely Śiva (śiva) titkos doktrínájáról szóló (rahasya) tanításból (nidarśana) folyik (saṁsravat)!"||2||

"E (iyam) (Śivasūtravimarśinī) erősíti (vardhinī) a vágyát (ruci) (a tudásra --Śiva doktrínájának formájában--) azoknak, akiknek nincs (arocakinām) (és) a megértés (mateḥ) egy isteni (paramām) átalakulását (pariṇatim) hajtja végre (tanute). Csupán megízlelve (őt, azaz a szöveget) (rasana-mātratas eva), feloldja (apahṛt) a félelmet (bhaya) a haláltól (mṛti), az öregkortól (jarā), születéstől (janana), stb. (ādi), mint (vat) áradó (ogha) Nektár (sudhā)² "||3||

"Test, életerő, élvezet, stb. (deha-prāṇa-sukha-ādibhiḥ) által befedve (saṁvṛtaḥ), az (ő) Én-ségének --az ő Én-tudatosságának-- (ahantā) korlátolt trónja miatt (parimita... āspadaiḥ), az individuum (janaḥ) nem (na) tapasztalja sajátjaként (nijam... svam) (cinute) az Abszolút Szabad Tudatosságát (caitanyam) a Szikrázóan Ragyogó Úrnak (sumahat-māheśvaram). Habár (tu), ő (saḥ) úgymond (kathitaḥ) Śiva Maga (ekaḥ śivaḥ) személyesen (sākṣāt), aki (yaḥ) -az (átadott) tanítások szerint- (upadeśatas) látja (paśyet) az univerzumot (viśvam), a Tudatosság-Nektár (sudhā-bodha) Óceánjának (abdhi) közepén (madhye), annak --az óceánnak-- (tad) végtelenbe terülő (abhitas) habtengereként (phena-piṇḍa)³ "||4||

"Kelj át (tarata) gyorsan (tarasā) a Saṁsāra --Újjászülető létezés vagy szenvedés-- (saṁsāra) óceánján (abdhim) (és) alapozd magad (vidhatta) szilárdan (padam avicalam) a Legmagasabb Állapotban (pare pade), ami teljesen tökéletes (sunirbhare) és örök (nitya) Fény (āloka) (és) Gyönyör (pramoda)! Figyelj (vimṛśata) a Sūtra-ra --az aforizmákra-- (sūtram), (melyeket) Śiva (śiva) jelentett ki (proktam), (amik) ragyognak (samujjvalam), a (Bennük rejlő --a Sūtra-kban-- titkos doktrína (miatt) (rahasyam)! E (Sūtra) (tad) beléptet a (Gyönyörbe) (dāyi-samutplava) (és) élénken (prasabha) ragyog (vilasat) belül (antar) (amikor azt) egy bölcs (tanítja) (sat-yuktyā)"||5||

Itt ér véget (iti) a harmadik (tṛtīyaḥ) Fejezet (unmeṣaḥ), melynek neve (nāma) Āṇavopāyaprakāśana --(a Fejezet), mely feltárja az aṇu-hoz vagy korlátolt létezőhöz tartozó utat-- (āṇava-upāya-prakāśanam), a Śivasūtravimarśinī-ben (śivasūtravimarśinyām), melyet a Tiszteletreméltó (śrī) Kṣemarāja (kṣemarāja) írt (viracitāyām), aki a kimagasló (śrīmat) Abhinavagupta (abhinavagupta) lótuszlábától --azaz lótusz-szépségű láb-- (pāda-padma) függ (upajīvi), (aki) a spirituális tanítók (ācārya) legjobbja (varya) (és) Maheśvara, a Nagy Úr --Śiva egy jelzője-- (māheśvara) nagy  híve (mahā)||3||

E (iyam) Śivasūtravimarśinī (śivasūtra-vimarśinī) véget ért (samāptā)||

Legyen a Tiszteletreméltó Kṣemarāja munkája (kṛtiḥ śrī-kṣemarājasya... astu) biztonságára és nyugalmára (kṣemāya), azoknak akik elmélkednek (mélyen a létezés jelentéséről) (vimarśinām)! A Śivasūtravimarśinī (śivasūtravimarśinī)  (ki lett fejtve) az individuum saját (sva) Én-je (ātma) (és) Śiva (śiva) közti (belső) egységre (aikya) való bodha vagy éberség --megértés-- (bodha) (felkeltése) céljából (arthā)||

¹ A Szanszkrit nyelvben a "vṛtti" szó vagy "kommentár" nő nemű, akárcsak a Śivasūtra-k kommentárjának címe: "Śivasūtravimarśinī". Az ünnepelt Spandakārikā-kat Vasugupta írta (a bölcs, kinek Śiva kinyilvánította az Ő Śivasūtra-it), Kṣemarāja szerint, vagy más szerzők véleménye szerint, fő tanítványa, kinek neve Kallaṭa.

A Kinyilvánított Szövegek az ősi Tantra-k (pl.: Svacchandatantra, Mālinīvijayatantra, stb.).  A témakör hosszú és bonyolult (mint mindig a Szanszkrit óceánjában, lol!), de ha elolvasod a teljes szövegét jelen kommentárnak, biztosan találsz rengeteg idézetet ezekből a bizonyos szövegekből.

Śiva titka nem egyéb, mint a Śaivayoga titka vagy egyesülés az Úrral, śaiva módszereken keresztül. A "śaiva" szó azt jelenti "Śiva-é, ami Śiva-hoz tartozik, és így tovább". 

² Csak a tisztázás kedvéért: "Ő feloldja a félelmet a haláltól, az öregkortól, születéstől, stb." azt jelenti "ő feloldja a félelmet a haláltól, a félelmet az öregkortól, a félelmet a születéstől, stb." és NEM "ő feloldja a félelmet a haláltól, ő feloldja az öregkort, ő feloldja a születést, stb.". Ez alapvető dolog, de úgy gondoltam, hogy fontos ezt tisztázni. Míg a "szórend" létfontosságú a magyar nyelvben, nem olyan fontos a Szanszkritban. A rendszer a Szanszkritban főleg a nemektől, számokból, személyektől és módoktól (időktől) függ. Amíg ezek rendben vannak, "általában" szabadon mozgathatod a szavakat (persze azért van jó néhány kivétel).

Továbbá, a kifejezés "azoknak, akiknek nincs" azt jelenti "azoknak, akiknek nincs ilyen vágya". 

³ Itt egy "látszólagos" hiba van a stanzában (a negyedikben). Habár, ez nem hiba, hanem költői szabadság. Engedd meg, hogy kifejtsem ezt neked:

A bölcs Kṣemarāja ebben a stanzában a Śārdūlavikrīḍita versmértéket használja (szó szerint a tigris játéka…baljós név valóban!, hehe), ami 19 szótagból áll pāda-nként (vagy negyedekként). A fenti költészetben, a negyedik stanza így néz ki:

Dehaprāṇasukhādibhiḥ parimitāhantāspadaiḥ saṁvṛtaścaitanyaṁ cinute nijaṁ na sumahanmāheśvaraṁ svaṁ janaḥ|
Madhye bodhasudhābdhi viśvamabhitastatphenapiṇḍopamaṁ yaḥ paśyedupadeśatastu kathitaḥ sākṣātsa ekaḥ śivaḥ||4||

De, hogy azonosítsuk a versmértéket, szét kell szednünk negyedekre, egyenként 19 szótaggal, így:

Dehaprāṇasukhādibhiḥ parimitāhantāspadaiḥ saṁvṛta-
ścaitanyaṁ cinute nijaṁ na sumahanmāheśvaraṁ svaṁ janaḥ|
Madhye bodhasudhābdhi viśvamabhitastatphenapiṇḍopamaṁ
yaḥ paśyedupadeśatastu kathitaḥ sākṣātsa ekaḥ śivaḥ||4||

Most már kész vagyunk és megjelölhetjük a szótagokat, de előbb egy kis Szanszkrit verstan:

A Szanszkrit verstan szerint, egy stanza vagy padya négy pāda-ból --más néven "pada-k"-- vagy negyedekből áll. Egy ilyen stanza lehet vṛtta (a versmérték, melynek ritmusa a szótagok --akṣara-- számától és helyétől függ, minden pāda-ban vagy negyedben) vagy jāti (a versmérték, melynek ritmusa a szótagok hosszának --mātrā-- számától függ, minden pāda-ban vagy negyedben). Felejtsd el a "jāti-t" most, mert jelen stanza versmértéke a "vṛtta" osztályba tartozik. Ez az osztály tartalmaz három al-osztályt: (1) samavṛtta (a stanza négy negyede hasonló), (2) ardhasamavṛtta (a váltakozó negyedek hasonlóak), és (3) viṣama (a négy negyed különbözik).

Nos, a jelenlegi stanza a samavṛtta al-osztályba tartozik (minden negyed hasonló). Ez az al-osztály 26 variációból áll, negyedenkénti 1 szótagtól, negyedenkénti 26 szótagig. Emellett, minden változat feloszlik al-variációkra a rövid (szó szerint könnyű) és hosszú (szó szerint nehéz) szótagok, stb. helyzete szerint. A 19 szótag per negyed variáción belül Kṣemarāja a Śārdūlavikrīḍita-nak nevezett al-variációt választotta. Van még két másik fajta, amit Meghavisphūrjitā-nak (szó szerint a felhők dörgése) és Sumadhurā-nak (szó szerint nagyon édes) neveznek, és ezek közül mindegyik a 19 szótag per negyed variációba tartozik. Remek!

A szótagok rövidek vagy hosszúak, mert rövid vagy hosszú magánhangzókat tartalmaznak. Rövid magánhangzók: a, i, u, ṛ, ḷ. A hosszú magánhangzók két ok miatt hosszúak: (1) természetüknél fogva azok (ā, ī, ū, ṝ, e, ai, o, au), (2) verstanilag hosszúak, mert Anusvāra vagy Visarga követi őket, vagy két vagy több mássalhangzó (pl.: aṁ, aḥ, antr). Egy negyed utolsó szótagja "mindig" rövid vagy hosszú, a versmérték igényei szerint, annak ellenére, hogy az rövid vagy természete szerint/verstanilag hosszú, azaz, a szerző szabadon választhat bármilyen szótagot (rövidet vagy hosszút) a negyed utolsó szótagjának és ez "mindig" meg fog felelni a versmérték igényeinek. Emlékezz erre!

Emellett, hogy a dolgot egyszerűbbé tegyük (viccelek), a Szanszkrit verstan egy negyed, minden három szótagból álló szakaszát egy bizonyos névvel illeti. Ezek a hármas csoportok "gaṇa-k" néven ismertek (ne keverd ezt össze a jól ismert gaṇa-kkal vagy házakkal, amiket az igék besorolására használunk) és csupán vṛtta típusú stanzákban léteznek ezen a módon (vagyis aminek ritmusát a szótagok --akṣara-- számai és helyzetei határozzák meg minden pāda-ban vagy negyedben), mint a jelenlegi, amit analizálunk. Minden gaṇa három szótagból áll, de ilyen speciális módon:

Mind a három szótag vagy rövid, vagy hosszú, vagy kevert (sokféle kombinációja a rövid és hosszú szótagoknak). Nézd:

1. ma: hosszú-hosszú-hosszú
2. na: rövid-rövid-rövid
3. bha: hosszú-rövid-rövid
4. ya: rövid-hosszú-hosszú
5. ja: rövid-hosszú-rövid
6. ra: hosszú-rövid-hosszú
7. sa: rövid-rövid-hosszú
8. ta: hosszú-hosszú-rövid

A "la" név arra való, hogy meghatározzon egy rövid szótagot, és a "ga" név jelzi a hosszú szótagot egy negyed végén. Oké, Atyám, igen, ez nehéz volt, de ha ezt nem fejtem ki, akkor nem fogod érteni azt, amit készülök kifejteni. Még egy dolog, a Śārdūlavikrīḍita (amit a bölcs választott e stanza komponálásakor) névre hallgató al-variáció ezt a gaṇa mintát minden negyedben:

ma, sa, ja, sa, ta, ta, ga —vagyis hosszú-hosszú-hosszú, rövid-rövid-hosszú, rövid-hosszú-rövid, rövid-rövid-hosszú, hosszú-hosszú-rövid, hosszú-hosszú-rövid, hosszú (ebben az esetben, az utolsó szótag hosszú, de emlékezz, hogy az utolsó szótag "mindig" megfelel a versmérték igényeinek, akár hosszú, akár rövid, vagyis a szerző szabadon használhat rövid és hosszú szótagot is a negyed végén).

Jelöljük meg a szótagokat az eredeti szövegben, hogy megnézzük a stanza úgy követi-e a gaṇa mintát (eredeti formájában), ahogy kell:

De-ha-prā-ṇa-su-khā-di-bhiḥ-pa-ri-mi-tā-ha-ntā-spa-daiḥ-saṁ-vṛ-ta-
ścai-ta-nyaṁ-ci-nu-te-ni-jaṁ-na-su-ma-ha-nmā-he-śva-raṁ-svaṁ-ja-naḥ|
Ma-dhye-bo-dha-su-dhā-bdhi-vi-śva-ma-bhi-ta-sta-tphe-na-pi-ṇḍo-pa-maṁ
yaḥ-pa-śye-du-pa-de-śa-ta-stu-ka-thi-taḥ-sā-kṣā-tsa-e-kaḥ-śi-vaḥ||4||

hosszú-hosszú-hosszú, rövid-rövid-hosszú, rövid-hosszú-rövid, rövid-rövid-hosszú, hosszú-hosszú-rövid, hosszú-hosszú-rövid, hosszú
hosszú-hosszú-hosszú, rövid-rövid-hosszú, rövid-hosszú-rövid, rövid-rövid-hosszú, hosszú-hosszú-rövid, hosszú-hosszú-rövid, hosszú
hosszú-hosszú-hosszú, rövid-rövid-hosszú, rövid-hosszú-rövid, rövid-rövid-hosszú, hosszú-hosszú-rövid, hosszú-hosszú-rövid, hosszú
hosszú-hosszú-hosszú, rövid-rövid-hosszú, rövid-hosszú-rövid, rövid-rövid-hosszú, hosszú-hosszú-rövid, hosszú-hosszú-rövid, hosszú

Tökéletes, Kṣemarāja! Természetesen ismered a Szanszkrit verstant! (viccelek). Nos, ahogy látod, a bölcs teljesen megfelel a versmérték kívánalmainak. Habár, ha analizálod a stanzát nyelvtani szempontból, észrevehetsz egy érdekességet. Nézd meg a harmadik negyed első kifejezését: "Madhye bodhasudhābdhi" (a Tudatosság Nektárjának óceánja közepén?!) Ha megpróbálod lefordítani, rájössz, hogy "abdhi" (óceán) NINCS helyesen ragozva sem Birtokos (abdheḥ), sem Helyhatározói (abdhau) alakban, hiszen az "abdhi" egy férfi főnév, mely 'i'-vel végződik [Lásd Declension (2)]. Ha tudod, hogy a szavakat, melyek a ragozhatatlan "madhye" (közepén) szóhoz tartoznak, kötelező Birtokos alakban ragozni általában, és néha Helyhatározóiban, amikor nem alkotnak összetételt, akkor csodálkozol, hogy mi történt itt. Egyszerű: Ha a bölcs a szót helyesen ragozza Birtokos vagy Helyhatározói alakban (abdheḥ megváltozik abdher-re a Visarga Sandhi 7. Szabálya alapján, és abdhai változatlan marad), akkor a kifejezés így nézne ki: "Madhye bodhasudhābdher" vagy "Madhye bodhasudhābdhau", és most már le tudod fordítani gond nélkül, mint "A Tudatosság Nektárjának Óceánjának közepén". És a pāda vagy negyed így nézne ki:

Ma-dhye-bo-dha-su-dhā-bdhe-rvi-śva-ma-bhi-ta-sta-tphe-na-pi-ṇḍo-pa-maṁ
vagy így
Ma-dhye-bo-dha-su-dhā-bdhau-vi-śva-ma-bhi-ta-sta-tphe-na-pi-ṇḍo-pa-maṁ

Ez jó volt nyelvtani szempontból, de mi a helyzet a versmértékhez való igazodással? Lássuk:

hosszú-hosszú-hosszú, rövid-rövid-hosszú, hosszú-hosszú-rövid, rövid-rövid-hosszú, hosszú-hosszú-rövid, hosszú-hosszú-rövid, hosszú
vagy
hosszú-hosszú-hosszú, rövid-rövid-hosszú, hosszú-hosszú-rövid, rövid-rövid-hosszú, hosszú-hosszú-rövid, hosszú-hosszú-rövid, hosszú

Óh ne, ennek "rövid" szótagnak kellene lennie! Ez így nem felel meg a versmértéknek (sem "abdher" sem "abdhau"!). Ez az, amiért Kṣemarāja azt választotta, hogy "abdhi"-ként hagyja a szót, gyök formájában (változatlan formában vagy prātipadika-ban), úgy, ahogy az "abdhi" szó a szótárakban szerepel. Ezt téve, tisztán rámutat, hogy ez nem nyelvtani hiba, hanem költői szabadság, amit igénybe vett azért, hogy maradéktalanul megfeleljen a Śārdūlavikrīḍita versmérték követelményeinek. 

fel

 További információ

Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.

Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.

Vissza III. 23-33

Írj kommentet