| Töltsd le és telepítsd a nélkülözhetetlen betűtípusokat(s) Hogy megtekinthesd a Szanszkritot annak teljes fényében Olvass Transzliteráció (2) (magyar) hogy teljes mértékben átlásd a transzliterációs rendszert |
Śivasūtravimarśinī (Shiva Sutra Vimarshini) 3. Fejezet (aforizmák 23-33) - Nem-duális kashmiri Shaivizmus
Normál fordítás
Bevezetés
A Śivasūtravimarśinī folytatódik: Kṣemarāja tovább kommentálja az aforizmákat:
Ez a harmadik 11 aforizmából álló csoport a 45-ből, ami a harmadik Fejezetet alkotja (ami az Āṇavopāya-val foglalkozik). Amint azt tudod, a teljes szöveg a Śivasūtra-k 77 aforizmájából, valamint a hozzájuk tartozó kommentárból áll.
Természetesen mellékelem Śiva aforizmáit, amiket Kṣemarāja kommentál. Nem fogom én magam is kommentálni az eredeti aforizmákat és Kṣemarāja kommentárját sem. Néhány megjegyzésben kifejtem a szükséges jelentéseket, amennyiben szükséges. Ha részletes kifejtést szeretnél a szöveg rejtett jelentéséről, akkor menj a "Scriptures (study)/Śivasūtravimarśinī"dokumentumhoz, a Trika szekcióban.
Kṣemarāja Szanszkritja sötétzöld színnel jelenik meg, míg az eredeti Śivasūtra-k aforizmái sötétvörössel. A transzliterációban az eredeti aforizmák színe barna, míg Kṣemarāja kommentárja fekete színnel szedett. A fordításon belül Śiva aforizmái, azaz a Śivasūtra-k, zöld és fekete színnel, valamint Kṣemarāja kommentárja vörös és fekete színnel szerepel.
Olvasd a Śivasūtravimarśinī-t és tapasztald meg a Legmagasabb Fényt, kedves Śiva.
Fontos: Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) hasonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.
23. Aforizma
यदा त्वन्तर्मुखतुर्यावधानावष्टम्भप्रकर्षलभ्यं तुर्यातीतपदमेवमयं न समाविशत्यपि तु पूर्वापरकोटिसंवेद्यतुर्यचमत्कारमात्र एव सन्तुष्यन्नास्ते तदास्य—
मध्येऽवरप्रसवः॥२३॥
पूर्वापरकोट्योस्तुर्यरसमास्वादयतो मध्ये मध्यदशायामवरोऽश्रेष्ठः प्रसवो व्युत्थानात्मा कुत्सितः सर्गो जायते। न तु विद्यासंहारे तदुत्थस्वप्नदर्शनम् (२-१०) इत्युक्तसूत्रार्थनीत्या सदा व्यामुह्यतीत्यर्थः। उक्तं श्रीमालिनीविजये
वासनामात्रलाभेऽपि योऽप्रमत्तो न जायते।
तमनित्येषु भोगेषु योजयन्ति विनायकाः॥
तस्मान्न तेषु संसक्तिं कुर्वीतोत्तमवाञ्छया।
इति प्रागपि संवादितम्॥२३॥
Yadā tvantarmukhaturyāvadhānāvaṣṭambhaprakarṣalabhyaṁ turyātītapadamevamayaṁ na samāviśatyapi tu pūrvāparakoṭisaṁvedyaturyacamatkāramātra eva santuṣyannāste tadāsya—
Madhye'varaprasavaḥ||23||
Pūrvāparakoṭyosturyarasamāsvādayato madhye madhyadaśāyāmavaro'śreṣṭhaḥ prasavo vyutthānātmā kutsitaḥ sargo jāyate| Na tu vidyāsaṁhāre tadutthasvapnadarśanam (2-10) ityuktasūtrārthanītyā sadā vyāmuhyatītyarthaḥ| Uktaṁ śrīmālinīvijaye
Vāsanāmātralābhe'pi yo'pramatto na jāyate|
Tamanityeṣu bhogeṣu yojayanti vināyakāḥ||
Tasmānna teṣu saṁsaktiṁ kurvītottamavāñchayā|
iti prāgapi saṁvāditam||23||
Habár (tu), amikor (yadā) ez (a Yogī) (ayam) nem (na) lép be (samāviśati) így (evam) a Turya vagy Negyedik-en (turya) túli (atīta) állapotba (padam) --azaz a Turyātīta-ba, vagy Turyātīta-ba, a Legmagasabb Állapot--, ami a belső (antarmukha) Turya-ra (turya) irányuló figyelem (avadhāna) szilárd megragadásának (avaṣṭambha) intenzitásán keresztül (yogī) érhető el (labhyam), hanem inkább (api tu) csupán (mātraḥ eva) megelégedik (santuṣyan) továbbra (āste) is a Turya (turya) camatkāra-jával --ámulattal teli gyönyör-- (camatkāra), amit az (ébrenlét, álom és mély-alvás) kezdeti (pūrva) (és) végső (apara) pontjaiban (koṭi) tapasztal (saṁvedya), akkor (tadā), az ő esetében (asya)-
A közbenső szinten, (azaz nem az ébrenlét, álom és mély-alvás kezdeti és végső fázisaiban) (madhye) alantas (mentális állapotok)
(avara) jönnek létre (prasavaḥ)||23||
A Yogī esetében, aki élvezi (āsvādayataḥ) a Turya (turya) elixírjét (rasam) a (tudatosság három hétköznapi állapotának) kezdeti (pūrva) (és) végső (apara) pontjaiban (koṭyoḥ), a madhya-ban (madhye) --a végpontok közti állapotban, azaz a közbenső szinten-- (madhya-daśāyām) feltárul (jāyate) az avaraprasava --szó szerint alantas termék-- (avaraḥ... prasavaḥ), azaz egy megvetendő (kutsitaḥ) megnyilvánulása (sargaḥ) (az) alantas (mentális állapotoknak) (aśreṣṭhaḥ), melyek jellemzője a vyutthāna --minden állapot, ami nem Samādhi, azaz a vyutthāna a legtöbbek által tapasztal hétköznapi állapot-- (vyutthāna-ātmā)|
"A (Tiszta) Tudás (vidyā) csökkenésekor (saṁhāre), megjelenik (darśanam) a mentális módosulás (mint egy álomban) (svapna) felemelkedése (uttha) emiatt (tad), (azaz "felemelkedik az előzőleg csökkenő Tiszta Tudás miatt"). (II.10) (jelen szövegben) (2-10 iti). Ahogy arra rámutatott e (ukta) sūtra (sūtra) jelentése is (artha-nītyā), ez a törekvő nem tudatlan (na tu... vyāmuhyati) állandóan (sadā). Ez a teljes jelentés (iti arthaḥ)|
(Ezzel kapcsolatosan,) ki van fejtve (uktam) a Tiszteletreméltó Mālinīvijayatantra-ban (śrī-mālinīvijaye):
"(Habár), annak (yaḥ... tam), aki nem (na) marad (jāyate) éber (apramattaḥ), még akkor sem, amikor (api) eléri (lābhe) --szó szerint az eléréskor-- a csupán (mātra) látens benyomásokat --(melyek korlátolt természetfeletti erőket generálnak) (vāsanā), a Vināyaka-k --bizonyos fajta démonok-- (vināyakāḥ) múló (anityeṣu) élvezetek felé (bhogeṣu... iti) ösztökélnek és sürgetnek (yojayanti). Ezért (tasmāt) a Legmagasabb Valóság (uttama) (elérésének) vágya által (vāñchayā), (egy ilyen Yogī) nem kerülhet közeli kapcsolatba (na... saṁsaktim kurvīta) ezekkel (a múló élvezetekkel) (teṣu... iti)"|
(Ez) idézve volt (saṁvāditam) korábban (prāk) is (api)--a II,10 kommentárjában--1 ||23||
1 A stanzát Kṣemarāja idézte már a második Fejezet, tizedik aforizmájában. A stanza szétszedve jelent meg, előbb két sor, majd a fennmaradó harmadik sor ettől elkülönülve lett idézve, a kommentár végéhez közel. Ezt elmondtam a II,10 fordításában is.
24. Aforizma
एवमेव प्रसवेऽपि प्रवृत्ते यदि तुर्यरसावष्टम्भेन मध्यपदं सिञ्चति पुनरपि तदा—
मात्रास्वप्रत्ययसन्धाने नष्टस्य पुनरुत्थानम्॥२४॥
मात्रासु पदार्थेषु स्वप्रत्ययसन्धानम्।
चक्षुषा यश्च दृश्येत वाचा वा यश्च गोचरः।
मनश्चिन्तयते यानि बुद्धिर्यानि व्यवस्यति॥
अहङ्कृतानि यान्येव यच्च वेद्यतया स्थितम्।
यश्च नास्ति स तत्रैव त्वन्वेष्टव्यः प्रयत्नतः॥
इति श्रीस्वच्छन्दनिरूपितनीत्या विश्वमिदमहमिति चिद्घनात्मरूपतां सर्वत्रानुसन्दधतः पूर्वोक्तावरप्रसवान्नष्टस्यापहारिततुर्यैकघनचमत्कारमयस्वभावस्य पुनरुत्थानमुन्मज्जनं तदैक्यसम्पत्सम्पूर्णत्वं योगिनो भवतीत्यर्थः। तदुक्तं श्रीस्वच्छन्दे
प्रसह्य चञ्चलीत्येव योगिनामपि यन्मनः।
इत्युपक्रम्य
यस्य ज्ञेयमयो भावः स्थिरः पूर्णः समन्ततः।
मनो न चलते तस्य सर्वावस्थागतस्य तु॥
यत्र यत्र मनो याति ज्ञेयं तत्रैव चिन्तयेत्।
चलित्वा यास्यते कुत्र सर्वं शिवमयं यतः॥
इति।
विषयेषु च सर्वेषु इन्द्रियार्थेषु च स्थितः।
यत्र यत्र निरूप्येत नाशिवं विद्यते क्वचित्॥
इति च॥२४॥
Evameva prasave'pi pravṛtte yadi turyarasāvaṣṭambhena madhyapadaṁ siñcati punarapi tadā—
Mātrāsvapratyayasandhāne naṣṭasya punarutthānam||24||
Mātrāsu padārtheṣu svapratyayasandhānam|
Cakṣuṣā yaśca dṛśyeta vācā vā yaśca gocaraḥ|
Manaścintayate yāni buddhiryāni vyavasyati||
Ahaṅkṛtāni yānyeva yacca vedyatayā sthitam|
Yaśca nāsti sa tatraiva tvanveṣṭavyaḥ prayatnataḥ||
iti śrīsvacchandanirūpitanītyā viśvamidamahamiti cidghanātmarūpatāṁ sarvatrānusandadhataḥ pūrvoktāvaraprasavānnaṣṭasyāpahāritaturyaikaghanacamatkāramayasvabhāvasya punarutthānamunmajjanaṁ tadaikyasampatsampūrṇatvaṁ yogino bhavatītyarthaḥ| Taduktaṁ śrīsvacchande
Prasahya cañcalītyeva yogināmapi yanmanaḥ|
ityupakramya
Yasya jñeyamayo bhāvaḥ sthiraḥ pūrṇaḥ samantataḥ|
Mano na calate tasya sarvāvasthāgatasya tu||
Yatra yatra mano yāti jñeyaṁ tatraiva cintayet|
Calitvā yāsyate kutra sarvaṁ śivamayaṁ yataḥ||
iti|
Viṣayeṣu ca sarveṣu indriyārtheṣu ca sthitaḥ|
Yatra yatra nirūpyeta nāśivaṁ vidyate kvacit||
iti ca||24||
Így (evam eva), még akkor is, amikor (api) (az alacsony mentális állapotok) megjelenése megtörténik (prasave... pravṛtte), ha (yadi) (a Yogī) ugyancsak (punar api) beoltja (siñcati) a köztes állapotokat vagy szinteket (madhya-padam) a Turya --a Negyedik Állapot-- (turya) elixírjének (rasa) szilárd megragadásával (avaṣṭambhena), akkor (tadā)-
Amikor a valódi Én-Tudatosság (svapratyaya) és az objektumok közt (mātrā) egyesülés jön léte (sandhāne), (akkor) újra megjelenik (punar utthānam) (a tudatosság negyedik állapotának Gyönyöre, ami) eltűnt (naṣṭasya) (az előzőleg említett alantas mentális állapotok feléledése miatt)||24||
A valódi Én-tudatosság (svapratyaya) objektumokkal (padārtheṣu) (vagy) mātrā-kkal (mātrāsu) való egyesülése (sandhānam)|
"Bármit is (yaḥ ca) tapasztal valaki (dṛśyeta) a szemein keresztül (cakṣuṣā) vagy (vā) bármi (yaḥ ca) is (váljon) tárggyá (gocaraḥ) a beszéden keresztül (vācā); bármit is (yāni) gondoljon (cintayate) az elme (manas), bármiről is (yāni) győződjön meg (vyavasyati) az intellektus (buddhiḥ); bármit is (yāni eva) sajátítson ki az egó (ahaṅkṛtāni), bármi is (yaḥ ca) létezzen (sthitam), mint tudható (vedyatayā); és (még) az is (ca) ami (yaḥ) nem (na) létezik (asti), Őt --azaz Paramaśiva-t, aki a Tudatosság Fényének összetett egységéből áll-- (saḥ) figyelmesen és buzgón (prayatnataḥ) kell vizsgálni (anveṣṭavyaḥ) valójában (eva tu... iti) mindezekben (tatra)1 "||
(Lásd XII, 163-164 Svacchandatantra)
A Tiszteletreméltó (śrī) Svacchandatantra-ban (svacchanda) meghatározott (nirūpita) tanítás szerint (nītyā), a (Yogī) esetében, aki mindenhol és mindenkor újra és újra intenzív éberséggel (ragadja meg) (sarvatra anusandadhataḥ) saját természetét (ātma-rūpatām), ami a Tudatosság (cit) összetett egysége (ghana), (realizálva azt, hogy) "Én (vagyok) (aham) ez az (idam) univerzum (viśvam... iti)", újra megjelenése (punar utthānam) vagy feltárulása (unmajjanam) (van jelen) az egyén saját természetének (sva-bhāvasya), mely csordultig tele van (maya) a (korábban) eltűnt (apahārita) Turya (turya) Gyönyörével (camatkāra)--mint (a Tudatosság) egy összetett egysége (eka-ghana)-- mivel a Yogī nem volt eléggé figyelmes, a Turya vagy Negyedik Állapot elrejtette magát előle--, ami (így)--azaz az egyén saját esszenciális természete-- eltűnt (naṣṭasya) a korábban említett (pūrva-ukta) alacsony (mentális állapotok) (avara) létrejövése miatt (prasavāt). (Röviden,) Azzal --Turya-val-- (tad) való teljes egységének (aikya) elérése (sampad-sampūrṇatvam) történik meg (bhavati) a Yogī számára (yoginaḥ). Ez a jelentés (iti arthaḥ)|
Ez (a konkrét tanítás) (tad) ki lett mondva (uktam) a Tiszteletreméltó Svacchandatantra-ban (śrīsvacchande), így kezdve (upakramya):
"Miután (yad) még (api) a Yogī-k (yoginām) elméje (manas) is erővel (prasahya) mozog ide-oda (cañcalīti eva... iti)2 "||
(Lásd Svacchandatantra IV,311 lezáró szakasza)
(és folytatva ezzel:)
"Akinek (yasya) elméje --mint az érzések és gondolatok székhelye-- (bhāvaḥ) csordultig tele van (mayaḥ) a Legmagasabb Princípiummal --mint tudásának egyetlen tárgya-- (jñeya), (az) nyugodt (sthiraḥ) (és) teljesen (samantatas) vágytalan (pūrṇaḥ). Az ő (tasya) elméje (manas) nem (na) mozog (calate), --azaz nem tér el a Legmagasabb Princípiumtól--, még akkor sem, amikor (tu) az összes (sarva) állapotba (avasthā) zuhan (gatasya)--azaz annak ellenére sem, hogy mikor, milyen körülmények veszik körül--. Akárhová (yatra yatra) is megy (yāti) az elméje (manas), a (Yogī-nak) a Legmagasabb Princípiumra (jñeyam) kell gondolnia (cintayet) ott helyben (tatra eva). Miképp (yatas) minden (sarvam) tele van (mayam) Śiva-val (śiva), hova (kutra) jutna az (elméje) (yāsyate), miután megmozdult (calitvā... iti)?3 "||
(Lásd IV,312-13 Svacchandatantra)
és (ca) (befejezve ezzel):
"Minden objektumban (viṣayeṣu... sarveṣu) és (ca... ca) az érzékek (indriya) minden céljában (sarveṣu... artheṣu) --azaz a tárgyak élvezetében--; (a Yogī-k legjobbja), aki talán belegabalyodik (sthitaḥ) (ezen realitásokba), akárhol (yatra yatra) is vizsgálódik (nirūpyeta), nem létezik (na... vidyate) Śiva hiánya (aśivam) sehol (kvacid... iti)--nincs hely, ahol Śiva ne létezne--4 "||
(Lásd IV, 314 Svacchandatantra)
||24||
1 Tegyünk most tisztában pár dolgot… legalábbis, amennyire lehetséges (lol!):
(1) "vācā vā yaśca gocaraḥ" - "vagy bármi is (váljon) tárggyá a beszéden keresztül": A beszédnek négy szintje van, azaz Parāvāk, Paśyantī, Madhyamā és Vaikharī. Egyrészt, Parāvāk (szó szerint a legmagasabb beszéd) az a szint, ahol a hang (vācaka) és a tárgy (vācya), melyet jelöl (megnyilvánít) egy ilyen hang, abszolút egységben van. Másrészt, Vaikharī az a szint, amiben a Vācaka és Vācya teljesen elkülönül. Vaikharī a durva beszéd, vagyis amit a fizikai nyelv képez. A Vaikharī-ban mind a hang, mind az objektum különbözik és teljesen elkülönül. Középen pedig köztes szintek vannak, név szerint, Paśyantī és Madhyamā. Előbbiben a hang és az általa jelzett objektum különbözik egymástól, de nem különül el; míg az utolsóban a hang és objektum különbözik és el is különül, de "csak" mentális szinten. A "gocara" vagy tárgy, amit a Svacchandatantra stanzája említett, a Vācya vagy objektum. Emellett, a "vācā" vagy "beszéden keresztül" szó azt jelenti "Paśyantī-n, Madhyamā-n és Vaikharī-n keresztül", mert a Parāvāk-ban egyáltalán nincs objektum. Ilyen egyszerű! Óh igen! Hahaha! Ez ilyen mulatságos valójában. Mennyi rejtett jelentés van egy ilyen rövid mondatban! Mielőtt elájulsz a frusztrációtól, kérlek, nézd meg a Parāvāk jelentését a Trika szótárban.
(2) " Manaścintayate yāni" - "bármit is gondoljon az elme": Itt a "yāni" vagy "bármit" többes szám (semleges nemben). Ez a sukha-ra (öröm), stb. vonatkozik.
(3) "Ahaṅkṛtāni yānyeva" - "Bármit is sajátítson ki az egó": Itt a "yāni" vagy "bármit" megint többes szám (semleges nemben). Az egó a 15. tattva vagy kategória a Trika szerinti univerzális megnyilvánulás sémájában. Az egó folyamatosan kisajátít dolgokat, jellemzőket, hangulatokat, stb. Például: "ez az enyém" (az egó birtokba veszi a dolgot) vagy "én olyan okos vagyok" (itt egy jellemzőt ragad meg) vagy "szomorú vagyok" (ekkor egy hangulatot sajátít ki, azaz a 'szomorúnak lenni' állapotot), stb. Ha több példát szeretnél, akkor ébredj rá, hogy mit csinál az egó benned, most ebben a pillanatban. De a jó kis fáradhatatlan egó intenzív kisajátító aktivitása ellenére, az "Én" megmarad elkülönülve és soha nem érinti meg semmi jellemző, hangulat, stb.
(4) "yacca vedyatayā sthitam" - "Bármi is létezzen, mint tudható": A tudható egyszerűen egy objektum. Úgy nevezzük "tudható, megismerhető", mert azt a Szubjektum (a Legmagasabb Úr) ismerheti meg. Bármit, amit megismerhet (tapasztalhat) a Szubjektum, az tudható, megismerhető (objektum). Ez egyszerű, ugye?
(5) "Yaśca nāsti" - "és (még) az is, ami nem létezik": Más szavakkal "és még az is, ami nem tapasztalható, megnyilvánult valóságként".
(6) "sa…" - " Ő --azaz Paramaśiva, aki a Tudatosság Fényének összetett egysége--…" Ez nem az én találmányom, hanem egyszerűen az, amit maga a bölcs Kṣemarāja kommentált erre a stanzára az ő Svacchandoddyota-jában: "स इति चित्प्रकाशघनः परमशिवो..." - "Sa iti citprakāśaghanaḥ paramaśivo..." - "(A kifejezés) 'Ő' (azt jelenti) Paramaśiva, aki a Tudatosság Fényének összetett egységéből áll--…". Az eredeti szó az "Ő"-re a "saḥ", de "ḥ" (Visarga) eldobandó egy mássalhangzó előtt (ez a "t" a "tatraiva-ban", a fenti stanzában" a 10. Visarga Sandhi Szabálya szerint.
Dióhéjban, a Legmagasabb Létező-t minden fent említett valóságban, körülmény között figyelemmel és buzgósággal kell vizsgálni, keresni.
2 Először is, egy üzenet a Szanszkrit tanulóknak: Mielőtt megtöltenétek a levelesládámat, hehe, a "cañcalīti" fura összetételéről kérdező levelekkel, hadd fejtsem ki a következőt lépésről lépésre: "cañcalīti" egy Gyakorító (más néven Intenzív) módja a "cal" (mozogni) gyöknek, harmadik személyben, egyes számban, Jelen Időben összekapcsolva. Mint tudod, a Gyakorító mód erősíti az ige aktivitását, pl.: "calati", azt jelenti "ő/az mozog" de "cañcalīti" azt jelenti "ő/az, intenzíven mozog ide-oda". Azt mondhatod, "NEM, ennek cañcalyate-nak kell lennie", de a témakör nem ilyen egyszerű. Két fajta Gyakorító mód létezik, az egyik az Ātmanepadī és a másik a Parasmaipadī. A "cañcalyate" egy Ātmanepadī, míg a "cañcalīti" egy Parasmaipadī. Előbbi nagyon gyakori a klasszikus Szanszkritban, míg utóbbi "általában" a Veda-kban jelenik meg. Tehát nagy valószínűséggel nem fogsz találni Parasmaipadī Gyakorító mód kifejtést az alapvető Szanszkrit nyelvtanban. Szükséged van egy haladóra. De nézd meg azt is, mert a "cal" (mozogni) gyök formálja a Parasmaipadī Gyakorító módot egy szokatlan formában. És ha valakinek az a briliáns ötlete támadna, hogy "cañcalīti" nem más, mint "cañcalī + iti", nos ez egyáltalán nem lehetséges. Miért? Mert még ha a "cañcalī"-t a "cañcala" (mozog ide-oda) női nemű változataként tekinted is, habár "cañcalā" még helyesebb lenne, a "manas" (elme) semleges nemű. Következésképpen, a mondat struktúrája teljesen megtörne. Tehát, hiszed vagy sem, itt van neked egy Parasmaipadī Gyakorító mód egy Tantra-ban, miközben általában ez a Veda-kban jelenik meg. OK, ez elég. Ezzel a kifejtéssel megmentettem a postaládámat a levéláradattól, remek!
Most minden olvasónak, Kṣemarāja meghatározza az ő Svacchandoddyota-jában: "कुटिलं चलति भोगाभिलाषेण व्युत्थानमेव धावति नाभिष्टं पदमवष्टभ्नाति यदिति यस्मादेवम्॥३११॥" - "Kuṭilaṁ calati bhogābhilāṣeṇa vyutthānameva dhāvati nābhiṣṭaṁ padamavaṣṭabhnāti yaditi yasmādevam||311||" - "A 'yad' (kifejezés) (a stanzában azt jelenti,) 'miután (még a Yogī elméje is) ilyen'. (Tehát, mert egy ilyen elme) nem ragadja meg a kívánt Állapotot --azaz Nirvyutthānasamādhi-t vagy a Samādhi-t, mely minden közönséges tudatállapottól mentes--, és mozog és rohan a vyutthaana --a tudatosság közönséges állapota-- után, az élvezetekre való vágya miatt".
Hozzáadtam a Nirvyutthānasamādhi-t mert a bölcs is így tesz, amikor a stanza első felét kommentálja (amit nem idézett jelen szövegben). Ebben a kontextusban, a Samādhi úgy értelmezendő, mint a Legmagasabb Állapot, ahol a Yogī mindent áthat. Összefoglalva, Samādhi itt a mindennel való egység elérése. Nagyon jó!
3 A fordítás trükkös, ahogy az gyakori a Svacchandatantra esetében. Ezért idéznem kell újra a Svacchandoddyota-t, hogy megérts mindent, amit kell. Az első két sor a IV,312 stanzához tartozik. Kṣemarāja így kommentál az Ő kiváló Svacchandoddyota-jában: "ज्ञेयं च यथा व्याख्यातं परतत्त्वं भाव आशयः स्थिरो निश्चलः पूर्णो निराकाङ्क्षः समन्ततः सर्वंसर्विकया तुरप्यर्थे॥३१२॥" - "Jñeyaṁ ca yathā vyākhyātaṁ paratattvaṁ bhāva āśayaḥ sthiro niścalaḥ pūrṇo nirākāṅkṣaḥ samantataḥ sarvaṁsarvikayā turapyarthe||312||" - "Ahogy az ki lett fejtve, 'jñeya' -- szó szerint tudható-- a Legmagasabb Princípium-- azaz a Legmagasabb Létező kizárólag a tudás tárgya, úgymond, egy ilyen nagy Yogī számára. (A kifejezés) 'bhāva ' (azt jelenti) az elme, mint az érzések és gondolatok székhelye. 'Sthira' nem más, mint szilárdság, mozdulatlanság. A 'pūrṇa' (szó jelentése) vágytalan, semmire sem vágyó. 'Samantatas' (azt jelenti) 'teljesen'. (És) 'tu' a 'még akkor is, amikor' értelmében jelenik meg".
A harmadik és negyedik sor a IV,313 stanzához tartozik. A bölcs az alábbit kommentálja: "मन एव परतत्त्वैक्यभावनावासितं कर्तृ यथोक्तं ज्ञेयं सर्वत्र चिन्तयत्येव।" - "Mana eva paratattvaikyabhāvanāvāsitaṁ kartṛ yathoktaṁ jñeyaṁ sarvatra cintayatyeva|" -"Manas --az elme--, a cselekvő, a Legmagasabb Princípiummal való egység kontemplációja által színezve, minden pillanatban csupán a fent említett Jñeya-ra --a Legmagasabb Létező a tudása tárgya a Yogī-nak--" gondol.
4 Most, Kṣemarāja teljes kommentárja erre a stanzára az ő Svacchandoddyota-jában:
"इन्द्रियाणि चार्थश्चैन्द्रियकं प्रयोजनं विषयोपभोगस्तेषु स्थितो योगिवरो यो निरूप्येत विचार्येत यत्र कुत्रापि नास्याशिवमस्ति सर्वस्यास्य प्रकाशमानतया प्रकाशघनशिवैकात्म्यात्॥३१४॥" - "Indriyāṇi cārthaścaindriyakaṁ prayojanaṁ viṣayopabhogasteṣu sthito yogivaro yo nirūpyeta vicāryeta yatra kutrāpi nāsyāśivamasti sarvasyāsya prakāśamānatayā prakāśaghanaśivaikātmyāt||314||" -"Az érzékek és 'artha-k' vagy 'az érzékek céljai', azaz az objektumok élvezete-; a yogī-k legjobbja talán belegabalyodik ezen (valóságokba), bármit is vizsgáljon vagy szemléljen, nincs állapot számára melyben Śiva hiányzik. Minden a Tudatosság Fényeként jelenik meg az ő esetében, Śiva-val való önazonosítása miatt, aki a Fény összetett egysége||314||".
Remélhetőleg elé képzett vagyok és jó fejtettem ki a jelentéseket. Most már értheted a fordításom módját a Svacchandatantra IV,314. stanzájánál.
25. Aforizma
इत्थमासादितप्रकर्षो योगी—
शिवतुल्यो जायते॥२५॥
तुर्यपरिशीलनप्रकर्षात्प्राप्ततुर्यातीतपदः परिपूर्णस्वच्छस्वच्छन्दचिदानन्दघनेन शिवेन भगवता तुल्यो देहकलाया अविगलनात्तत्समो जायते। तद्विगलनेन साक्षाच्छिव एवासावित्यर्थः। तथा च श्रीकालिकाक्रमे
तस्मान्नित्यमसन्दिग्धं बुद्ध्वा योगं गुरोर्मुखात्।
अविकल्पेन भावेन भावयेत्तन्मयत्वतः॥
यावत्तत्समतां याति भगवान्भैरवोऽब्रवीत्।
इति॥२५॥
Itthamāsāditaprakarṣo yogī—
Śivatulyo jāyate||25||
Turyapariśīlanaprakarṣātprāptaturyātītapadaḥ paripūrṇasvacchasvacchandacidānandaghanena śivena bhagavatā tulyo dehakalāyā avigalanāttatsamo jāyate| Tadvigalanena sākṣācchiva evāsāvityarthaḥ| Tathā ca śrīkālikākrame
Tasmānnityamasandigdhaṁ buddhvā yogaṁ gurormukhāt|
Avikalpena bhāvena bhāvayettanmayatvataḥ||
Yāvattatsamatāṁ yāti bhagavānbhairavo'bravīt|
iti||25||
Így (ittham), a Yogī (yogī), aki elérte (āsādita) a felsőbbrendűséget és kiválóságot (prakarṣaḥ)-
(A kimagasló Yogī, aki elérte a negyedik állapotot)
egyenlővé (tulyaḥ) válik (jāyate) Śiva-val (śiva)||25||
A Turya-val vagy Negyedik Állapottal (turya) való kapcsolat (pariśīlana) intenzitásán keresztül (prakarṣāt), eléri a Turyātīta --azaz ami a Turya-n túl van-- (turya-atīta) állapotát (prāpta... padaḥ) (és) egyenlővé (tulyaḥ) válik (jāyate) az isteni és imádnivaló (bhagavatā) Śiva-val (śivena), aki tökéletesen (paripūrṇa) átlátszó (svaccha) (és) szabad (svacchanda) egysége (ghanena) a Tudatosságnak (cit) (és) Gyönyörnek (ānanda); (és) amíg a testi aspektus (deha-kalāyā) nem tűnt el (avigalanāt)--amíg életben van--, (az ilyen Yogī) olyan (jāyate), mint (samaḥ) Ő (tad)|
Annak (tad) eltűnésével (vigalanena)--a halál után a test eltűnésével--, e (Yogī) (asau) Maga Śiva (śivaḥ eva) személyesen (sākṣāt)|
(Ez ki lett mondva) tehát (tathā ca) a Tiszteletreméltó Kālikākrama-ban (is) (śrī-kālikākrame):
"A ragyogó (bhagavān) Bhairava (bhairavaḥ)--azaz a Legmagasabb Úr-- azt mondta (abravīt): 'Ezért (tasmāt), megértve (buddhvā) mindig (nityam) (és) kétség nélkül (asandigdham) a guru --spirituális tanító-- (guroḥ) szájából (mukhāt) a (Śiva-val) való egyesülés módját (yogam), az egyénnek (Śiva-n) kell kontemplálnia (bhāvayet), gondolatoktól szabadon (avikalpena), emócióval (bhāvena)1 (és) a Vele való (tad) önazonosítás érzésével (mayatvataḥ), amíg (yāvat) el nem éri (yāti) az azonosságot (samatām) Vele (tad... iti)'"|
||25||
1 "Avikalpena bhāvena" úgy is fordítható, mint "a gondolatoktól szabad állapottal", mert "bhāva", eltekintve az "érzés, emóció" és sok egyéb lehetséges jelentéstől, azt is jelenti "állapot, kondíció". OK, csak tisztázni akartam ezt a pontot.
26. Aforizma
एवमपि च येनेदं तद्धि भोगत इत्याद्युक्तरीत्या उपनतभोगातिवाहनमात्रप्रयोजनाद्देहस्थितिरस्य नातिक्रमणीयेत्याह—
शरीरवृत्तिर्व्रतम्॥२६॥
प्रोक्तदृशा शिवतुल्यस्य योगिनः शिवाहम्भावेन वर्तमानस्य शरीरे वृत्तिर्वर्तनं यत् तदेव व्रतं स्वस्वरूपविमर्शात्मकनित्योदितपरपूजातत्परस्य नियमेनानुष्ठेयमस्य। तथा च श्रीस्वच्छन्दे
सुप्रदीप्ते यथा वह्नौ शिखा दृश्येत चाम्बरे।
देहप्राणस्थितो ह्यात्मा तद्वल्लीयेत तत्पदे॥
इत्युक्त्या देहप्राणाद्यवस्थितस्यैव शिवसमाविष्टत्वमुक्तम्। न पुनस्तस्य देहस्थितिव्यतिरिक्तं व्रतमुपयुक्तम्। यदुक्तं श्रीत्रिकसारे
देहोत्थिताभिर्मुद्राभिर्यः सदा मुद्रितो बुधः।
स तु मुद्राधरः प्रोक्तः शेषा वा अस्थिधारकाः॥
इति। श्रीकुलपञ्चाशिकायामपि
अव्यक्तलिङ्गिनं दृष्ट्वा सम्भाषन्ते मरीचयः।
लिङ्गिनं नोपसर्पन्त्यतिगुप्ततरा यतः॥
इति॥२६॥
Evamapi ca yenedaṁ taddhi bhogata ityādyuktarītyā upanatabhogātivāhanamātraprayojanāddehasthitirasya nātikramaṇīyetyāha—
Śarīravṛttirvratam||26||
Proktadṛśā śivatulyasya yoginaḥ śivāhambhāvena vartamānasya śarīre vṛttirvartanaṁ yat tadeva vrataṁ svasvarūpavimarśātmakanityoditaparapūjātatparasya niyamenānuṣṭheyamasya| Tathā ca śrīsvacchande
Supradīpte yathā vahnau śikhā dṛśyeta cāmbare|
Dehaprāṇasthito hyātmā tadvallīyeta tatpade||
ityuktyā dehaprāṇādyavasthitasyaiva śivasamāviṣṭatvamuktam| Na punastasya dehasthitivyatiriktaṁ vratamupayuktam| Yaduktaṁ śrītrikasāre
Dehotthitābhirmudrābhiryaḥ sadā mudrito budhaḥ|
Sa tu mudrādharaḥ proktaḥ śeṣā vā asthidhārakāḥ||
iti| Śrīkulapañcāśikāyāmapi
Avyaktaliṅginaṁ dṛṣṭvā sambhāṣante marīcayaḥ|
Liṅginaṁ nopasarpantyatiguptatarā yataḥ||
iti||26||
És (ca) még (api) így is (evam)--azaz még akkor is, amikor eléretett a teljes azonosulás a Legmagasabb Úrral--, (a szövegekben) leírt (ukta) módszer szerint (rītyā), vagyis "Mert (yena) (jelen) e (test) (idam), ezért (tad hi) a bhoga-n vagy az élvezet tárgyán stb. (iti ādi) keresztül (bhogataḥ)", hiszen (amíg a test él,) a cél (prayojanāt) egyszerűen (mātra) engedni, hogy az élvezetek tárgyai feltáruljanak (upanata-bhoga-ativāhana)1 ,e (Yogī) (asya) testének (deha) további jelenléte (sthitiḥ) nem (na) megvetendő (atikramaṇīyā). (Śiva) így (iti) szólt (āha) (a következő aforizmában)—
Testben (śarīra) maradása (vṛttiḥ) az (ő) fogadalma (vratam), (azaz, fenntart egy fizikai formát az emberiség felé gyakorolt óriási könyörületessége végett; ez egy jámbor tett részéről)||26||
A (korábban) említett (prokta) nézőpont szerint (dṛśā), a Yogī tekintetében (yoginaḥ), aki olyan, mint (tulyasya) Śiva (śiva) (és) aki az "Én (aham) (vagyok) Śiva (śiva)" állapotában (bhāvena) él (vartamānasya), (s) amit testben (śarīre) maradásnak (vṛttiḥ) vagy létezésnek (vartanam) (neveznek) (yad), az valójában (tad eva) az (ő) fogadalma (vratam). (Tehát,) e (Yogī) (konkrét) esetében (asya), aki maradéktalanul a mindig jelenlévő (nitya-udita) Legmagasabb (Én) (para) imádatába (pūjā) merül (tatparasya), saját (sva) esszenciális természetére (sva-rūpa) való éberség (vimarśa) formájában (ātmaka), (egy ilyen fogadalmat) úgy kell tekinteni (anuṣṭheyam), mint a kegyesség aktivitása (niyamena)|
(Ez) tehát (tathā ca) (ki lett fejtve) a Tiszteletreméltó Svacchandatantra-ban (śrī-svacchande) (szintén) :
"Miképp (yathā) egy jól meggyújtott tűzben (su-pradīpte... vahnau), a láng (śikhā) az égen (ambare) látható (dṛśyeta ca), úgy (tad-vat) az Én (ātmā), (bár) kétségtelenül (hi) létezik (sthitaḥ) a testben és élet-energiában (deha-prāṇa), bele van olvadva (līyeta) Saját Állapotába (tad-pade... iti)--Śiva állapotába--2 "||
(Lásd Svacchandatantra IV,398)
Azzal kapcsolatban, amit a (Svacchandatantra stanzája) fejt ki (uktyā), meghatározásra került (uktam), hogy létezik egy állapot, ami csordultig tele van (samāviṣṭatvam) Śiva-val (bhavati), a (Yogī-ban) aki (még mindig) a testben (deha), élet-energiában (prāṇa), stb. (ādi) él (avasthitasya eva). --habár még mindig fenntartja a testét, élet-energiáját, stb., teljesen Istenbe van olvadva!--|
Nincs (na punar) más (vyatiriktam) fogadalom (vratam) számára, mint fenntartani (sthiti) egy számára (tasya) megfelelő (upayuktam) testet (deha)|
Ez (yad) (ki lett) mondva (uktam) a Tiszteletreméltó Trikasāra-ban (śrī-trikasāre):
"Azt (yaḥ), aki bölcs (budhaḥ), mindig (sadā) Mudrā-k --Pecsétek-- (mudrābhiḥ) jelölik (mudritaḥ)3 melyek a testből (deha) tárulnak fel (utthitābhiḥ). Ő egyedül (saḥ tu), nevezhető (proktaḥ) a Mudrā-k (mudrā) tartójának (dharaḥ). A többi ember (śeṣāḥ) valójában (vai) csontok (asthi... iti) tartója (dhārakāḥ)"||
A Tiszteletreméltó Kulapañcāśikā-ban (śrī-kulapañcāśikāyām) szintén (api) (ki lett mondva):
"Látván olyat (dṛṣṭvā), kinek nincs látható (vallásos) jele (a-vyakta-liṅginam), (azzal) a Marīci-k --Legmagasabb Erők-- (marīcayaḥ) társalognak (sambhāṣante). Ezek nem találkoznak (na upasarpanti) olyanokkal, akiknek (külső, látható vallásos) jelei vannak (liṅginam), mert (yatas) (ezen Legmagasabb Erők) rendkívül okkultak és rejtélyesek (atiguptatarāḥ... iti)"||
||26||
1 Hadd legyek ezzel kapcsolatban még konkrétabb: "upanata" azt jelenti "legyen része", "bhoga" pedig az "élvezetek tárgya" és "ativāhana" nem más, mint "hadd menjen". Röviden "hadd legyen a tapasztalások tárgya az ő része", abban az értelemben, hogy "élvezni azokat a tárgyakat, ahogy természetes módon feltárulnak, majd engedni azokat tovább". Ebben sem ragaszkodás, sem elutasítás nincs. A bölcs természetesen a nagy Yogī-ról beszél, aki elérte a végső Felszabadulást, miközben él. A legtöbb ember csak még több tárgyra vágyik, amik "természetesen" sokasodnak. Mindennek a tetejében ragaszkodást és elutasítást építenek fel a folyamatban. Mindez a tudatlan viselkedés semmit sem hoz nekik, csak problémát és fájdalmat. Nos, biztosan tudod, miről beszélek, hehe.
2 Kṣemarāja teljes kommentárja erre a stanzára az ő Svachandoddyota-jában ír szól:
"देहमन्त्रप्राणात्मशिवपदानामौचित्यात् काष्ठारणिवह्नितच्छिखाम्बराणि दृष्टान्तः। तेनारणिमन्थनयुक्त्या सुप्रदीप्ते प्रज्वलिते वह्नौ सति यथा शिखा ज्वाला दाह्यं दग्ध्वाम्बरे दृश्यते तत्र लयात् तदात्मभावं प्राप्तावलोक्यते तद्वद्दिव्यकरणमन्त्रारणिसमुत्तेजनेन देहे यः प्राणस्तस्मिन् सुप्रदीप्ते मध्योर्ध्ववाह्युदानाग्नितामायाति देहे स्थितो य आत्मा प्रोक्त शुद्धविज्ञानकेवलरूपो वह्निशिखातुल्यः समनान्तं समस्तं देहदारुं दघ्द्वा तस्मिन्पदे लीयते निरुपाधिपरमशिवैकात्म्यमेत्येवेत्यर्थः॥३९८॥" - "Dehamantraprāṇātmaśivapadānāmaucityāt kāṣṭhāraṇivahnitacchikhāmbarāṇi dṛṣṭāntaḥ| Tenāraṇimanthanayuktyā supradīpte prajvalite vahnau sati yathā śikhā jvālā dāhyaṁ dagdhvāmbare dṛśyate tatra layāt tadātmabhāvaṁ prāptāvalokyate tadvaddivyakaraṇamantrāraṇisamuttejanena dehe yaḥ prāṇastasmin supradīpte madhyordhvavāhyudānāgnitāmāyāti dehe sthito ya ātmā prokta śuddhavijñānakevalarūpo vahniśikhātulyaḥ samanāntaṁ samastaṁ dehadāruṁ daghdvā tasminpade līyate nirupādhiparamaśivaikātmyametyevetyarthaḥ||398||" - "A kényelem kedvéért, egy összehasonlítást (teszünk) a fa, (két) darab fa, mely dörzsöléssel gyújtja be a tüzet, a tűz, annak lángja-- és az égbolt között, valamint a test állapotai, mantra, élet-energia, az Én és Śiva között (rendre)-- röviden, az analógia így néz ki: 'fa-test', (két) darab dörzsöléssel tüzet gyújtó fa - mantra', 'tűz-élet-energia', 'láng-Én' és 'égbolt-Śiva'--. Ezért, amikor van egy jól meggyújtott tűz, a śikhā vagy láng, égeti a tüzelőanyagot, ami az égbolton látszik, azaz (egy ilyen láng) láthatóan úgy éri el valódi természetét, hogy beolvasztja magát abba --az égboltba--, tehát az élet-energia, ami a testben van, meg van gyújtva a (két) darab fa által, a mantra vagy isteni hang formájában, mely az udāna tüzévé válik, mely felfelé folyik a középső csatornán --azaz a Suṣumnā-n-- amikor jól (helyesen) meg van gyújtva. Az Én, kinek természete csupán tiszta Tudatosság, úgymond a testben nyugszik (szintén). Ő olyan, mint a tűz lángja. Elégetve minden fát, mely úgy ismert, mint a test, mely Samanā-ban végződik, (ez az Én) beleolvad ebbe az Állapotba, azaz Ő valójában eléri az egységet a Nirupādhiparamaśiva-val vagy az attribútumok nélküli Paramaśiva-val. Ez a jelentés."
Nagyon jó! Most a bölcs Kṣemarāja didaktikai (tanító célú) kifejtése nyomán a jelentés immáron teljesen tiszta. További információkért a Samanā, stb. témakörökkel kapcsolatban, olvasd el a Meditation 6 és jelen szöveg III,5. stanzáját/kommentárját.
3 Ebben a bizonyos kontextusban a Mudrā kifejezés a testrészek (pl.: kéz) vagy az egész test által kivitelezett Pecsétekre vonatkozik. Ha hallasz sok-sok embert, akik a Yoga-ról beszélnek (vagy írnak), a Mudrā jelentése Pecsét, mert látszólag lezárják/lepecsételik az egyén rendszerének körforgását, így az energia nem szökik el és azt belül lehet tapasztalni. Mindenesetre, ez egy remek példa arra, miért az a véleményem, hogy csak Yoga szakértők és tudósok mondhatnak bármi lényegeset, amit érdemes hallani. Először is, az energia nem szökhet el, mert nem létezik sem "kívül", sem "belül" Śakti esetében. Egy hétköznapi ember számára ezt nehéz megérteni, mert meg van győződve arról, hogy létezik egy univerzum kívül, mely tőle különböző és kinek törekvése csupán világi, de minden törekvő, akinek elég tapasztalata van a Yoga-ban meg fog érteni engem tökéletesen. Ha valaki Yoga-t gyakorol és ennek ellenére sem ért meg, nos, akkor az illető nem elég érett spirituális szempontból.
Tehát, nem kell félni attól, hogy bármilyen energia "elvész", mert a körforgás "nyitott". Tény, hogy az "energia" koncepciója maga is trükkös, mert valójában ez "erő" (Śakti). Śakti mindig Śiva (Te!) birtokoltja és nem veszthető el semmilyen módon. Ez csupán az egyén Māyā-ja vagy Tudatlansága, ami annak hitére késztet, hogy Śakti el tudja hagyni a rendszert, ha az nyitva van. Óh Atyám, évek óta hallgatom ezt a hibás koncepciót a "Mudrā-król, amik megvédik Śakti-t, hogy elszökjön az egyén rendszeréből", hehe, igen, a saját Māyā-m valójában!
Ezért, hogy megszabaduljunk e mayikus koncepciótól, a következőt tudom mondani: A valódi célja a Mudrā-nak az, hogy egyesítse az elmét az Énnel. Ezért nevezzük "Pecsétnek". Vannak egyéb jelentések is, melyek különböző gyökökből származnak, de amit adtam, az a legtöbb kontextusban egy alapvető jelentés. És, tény, hogy senki sem képes "valódi" Mudrā-t gyakorolni akarattal, mert ezek spontán tárulnak fel az Úr Akarata szerint. Így a stanza azt mondja, hogy csak a nagy Yogī a Mudrā-k tartója, míg a többi ember, aki ezeket a Pecséteket gyakorolja, csupán csontokat tart.
27. Aforizma
एवंविधस्यास्य—
कथा जपः॥२७॥
अहमेव परो हंसः शिवः परमकारणम्।
इति श्रीस्वच्छन्दनिरूपितनीत्या नित्यमेव पराहंभावनामयत्वात्।
तस्य देवातिदेवस्य परबोधस्वरूपिणः।
विमर्शः परमा शक्तिः सर्वज्ञा ज्ञानशालिनी॥
इति श्रीकालिकाक्रमनिरूपितनीत्या महामन्त्रात्मकाकृतकाहंविमर्शारूढस्य यद्यदालापादि तत्तदस्य स्वात्मदेवताविमर्शानवरतावर्तनात्मा जपो जायते। यदुक्तं श्रीविज्ञानभैरवे
भूयो भूयः परे भावे भावना भाव्यते हि या।
जपः सोऽत्र स्वयं नादो मन्त्रात्मा जप्य ईदृशः॥
इति। तथा
सकारेण बहिर्याति हकारेण विशेत्पुनः।
हंसहंसेत्यमुं मन्त्रं जीवो जपति नित्यशः॥
षट्शतानि दिवारात्रौ सहस्राण्येकविंशतिः।
जपो देव्या विनिर्दिष्टः सुलभो दुर्लभो जडैः॥
इति॥२७॥
Evaṁvidhasyāsya—
Kathā japaḥ||27||
Ahameva paro haṁsaḥ śivaḥ paramakāraṇam|
iti śrīsvacchandanirūpitanītyā nityameva parāhaṁbhāvanāmayatvāt|
Tasya devātidevasya parabodhasvarūpiṇaḥ|
Vimarśaḥ paramā śaktiḥ sarvajñā jñānaśālinī||
iti śrīkālikākramanirūpitanītyā mahāmantrātmakākṛtakāhaṁvimarśārūḍhasya yadyadālāpādi tattadasya svātmadevatāvimarśānavaratāvartanātmā japo jāyate| Yaduktaṁ śrīvijñānabhairave
Bhūyo bhūyaḥ pare bhāve bhāvanā bhāvyate hi yā|
Japaḥ so'tra svayaṁ nādo mantrātmā japya īdṛśaḥ||
iti| Tathā
Sakāreṇa bahiryāti hakāreṇa viśetpunaḥ|
Haṁsahaṁsetyamuṁ mantraṁ jīvo japati nityaśaḥ||
Ṣaṭśatāni divārātrau sahasrāṇyekaviṁśatiḥ|
Japo devyā vinirdiṣṭaḥ sulabho durlabho jaḍaiḥ||
iti||27||
Az ilyen (Yogī-nak) (evaṁvidhasya asya)-
Beszéde (kathā) (egy ima vagy Mantra)
mormolása (japaḥ)||27||
"Én (aham) (vagyok) valójában (eva) a Legmagasabb (paraḥ) Én vagy Lélek (haṁsaḥ), (Én Vagyok) Śiva (śivaḥ), a Legmagasabb (parama) Ok (kāraṇam... iti)"||
(Lásd Svacchandatantra IV,399 utolsó része)
Ahogy az a Tiszteletreméltó (śrī) Svacchandatantra-ban (svacchanda) definiálva lett (nirūpita-nītyā), (az ő beszéde vagy szavai egy Mantra vagy ima mormolása), hiszen (egy ilyen Yogī) folyamatosan el van merülve (nityam eva... mayatvāt) az Én-tudatosságon nyugvó (aham) legmagasabb (para) kontemplációban (bhāvanā)|
"(Én)-tudatosság (vimarśaḥ) vagy a Legmagasabb (paramā) Erő (śaktiḥ), aki mindentudó (sarvajñā), azaz tele van (śālinī) tudással (jñāna), az Egyhez tartozik (tasya), aki a legnagyobb Isten (atidevasya) az istenek közt (deva) (és) kinek természete (sva-rūpiṇaḥ) a Legmagasabb Tudatosság (bodha... iti)"||
Ahogy a Tiszteletreméltó (śrī) Kālikākrama-ban (kālikākrama) definiálva lett (nirūpita-nītyā), bármilyen (yad yad) beszéde (ālāpa), stb. (ādi) (a Yogī-nak), aki elérte (ārūḍhasya) a teremtetlen (akṛtaka) Én-tudatosságot (ahaṁ-vimarśa), mely a nagy (mahā) Mantra-ból (mantra) áll (ātma), ez mind (tad tad-jāyate) az ő (asya) japa-ja --Mantra vagy ima mormolása-- (japaḥ), minek esszenciája (ātmā) a (nagy Mantra) istenéről (devatā) való éberség (vimarśa) szüntelen (avarata) ismétlése (āvartana), aki az egyén saját (sva) Énje (ātma)1 |
Ez a (konkrét tanítás) (yad) ki van fejtve (uktam) a Tiszteletreméltó Vijñānabhairavatantra-ban (śrī-vijñānabhairave):
"Ez a (yā) kontempláció (bhāvanā), ami újra és újra (bhūyas bhūyas) megtörténik (bhāvyate hi) a Legmagasabb (pare) Állapoton (bhāve), a japa (japaḥ saḥ) ebben (a kontextusban) (atra). Egy ilyen (īdṛśaḥ) spontán --azaz magától hangzó-- (svayam) hang (nādaḥ), minek természete (ātmā) a Mantra (mantra) (alkotja) a japa tárgyát (japyaḥ... iti)--azaz ezen a spontán hangon kell újra és újra kontemplálni--2 "||
És ugyancsak (tathā) (ez lett kifejtve szintén e szövegben):
""(A finom mantra) 'Haṁsa, Haṁsa ' (haṁsahaṁsa iti) kiárad (bahis yāti) a 'Sa' (sa) hanggal (kāreṇa) és betér (viśet) újra (punar) a 'Ha' (ha) hanggal (kāreṇa). (Ezért,) az élőlény (jīvaḥ) folyamatosan (nityaśaḥ) mormolja (japati) e (amum) mantra-t (mantram). Éjjel és nappal (divārātrau) (ez az élőlény mormolja azt) 21,600 (alkalommal) (ṣaṭśatāni... sahasrāṇi ekaviṁśatiḥ). Az Istennő (devyāḥ) mormolása (japaḥ) ezért (vinirdiṣṭaḥ) könnyű (sulabhaḥ) (a bölcsnek, de) bonyolult (durlabhaḥ) a tudatlannak (jaḍaiḥ... iti)3 "||
||27||
1 A nagy Mantra istene Śiva (az egyén saját Énje). Ez a Śiva elválaszthatatlan az Ő Śakti-jától vagy isteni Erejétől, aki "Én-tudatosságként" jelenik meg. Ezért, a nagy Mantra folyamatosan recitálva van automatikusan az "aham" vagy "Én" formájában. Az "Én" nélkül semmi sem nyilvánulhatna meg. Tehát, mivel e fenséges Yogī szüntelen éber az "aham"-ról, minden szava az ő japa-ja.
2 Ahogy az az előző megjegyzésben érintve lett, a japa a nagy Yogī esetében nem holmi mantra recitálása, ahogy az általánosan ismert, hanem egyszerű kontempláció a Legmagasabb Állapoton (Śiva Állapotán). Aham vagy Én a hang ami, szüntelen hangzik magától. Ezért, az aham-on vagy Énen (Legmagasabb Állapot) való kontempláció az, ami alkotja a japa-t e nagy-lelkű egyén számára. Most már minden tiszta, ugye?
3 További információkért ezzel a témakörrel kapcsolatban, nézd meg a Varṇa in Meditation 5 dokumentumot.
28. Aforizma
ईदृग्जपव्रतवतोऽस्य चर्यामाह—
दानमात्मज्ञानम्॥२८॥
प्रोक्तचैतन्यरूपस्यात्मनो यज्ज्ञानं साक्षात्कारस्तदस्य दानं दीयते परिपूर्णं स्वरूपं दीयते खण्ड्यते विश्वभेदो दायते शोध्यते मायास्वरूपं दीयते रक्ष्यते लब्धः शिवात्मा स्वभावश्चानेनेति कृत्वा।
अथ च दीयत इति दानमात्मज्ञानमेवानेनान्तेवासिभ्यो दीयते। तदुक्तम्
दर्शनात्स्पर्शनाद्वापि वितताद्भवसागरात्।
तारयिष्यन्ति योगीन्द्राः कुलाचारप्रतिष्ठिताः॥
इति॥२८॥
Īdṛgjapavratavato'sya caryāmāha—
Dānamātmajñānam||28||
Proktacaitanyarūpasyātmano yajjñānaṁ sākṣātkārastadasya dānaṁ dīyate paripūrṇaṁ svarūpaṁ dīyate khaṇḍyate viśvabhedo dāyate śodhyate māyāsvarūpaṁ dīyate rakṣyate labdhaḥ śivātmā svabhāvaścāneneti kṛtvā|
Atha ca dīyata iti dānamātmajñānamevānenāntevāsibhyo dīyate| Taduktam
Darśanātsparśanādvāpi vitatādbhavasāgarāt|
Tārayiṣyanti yogīndrāḥ kulācārapratiṣṭhitāḥ||
iti||28||
(A következő aforizmán keresztül, Śiva) beszél (āha) az állapotáról vagy viselkedéséről (caryām) ennek a (Yogī-nak) (asya), aki ilyen japat és vrata-t --lásd a kettővel ezelőtti aforizmát-- gyakorol (īdṛk-japavratavataḥ)-
Az Én (ātma) Tudása (jñānam) (az ő) ajándéka (dānam) (mindannyiunknak)||28||
Eme (yad) tudása (jñānam) az Énnek (ātmanaḥ), aki (rūpasya) az említett --lásd I,1-- (prokta) Abszolút Tudatosság (caitanya), (eme Én) realizációjából áll (sākṣātkāraḥ). Ez (a tudás) (tad) az ő (asya) ajándéka (dānam). És figyelembe véve (a gyököt, melyből a dāna vagy ajándék származik) (iti kṛtvā): "A tökéletes (paripūrṇa) esszenciális természet (sva-rūpam) adatik (mint ajándék) (dīyate). (Eme ajándék által,) (Śiva) és az univerzum (viśva) (közti) különbség (bhedaḥ) elvágatik (dīyate) (vagy) szétválasztódik (khaṇḍyate)--azaz a dualitás megszűnik--; Māyā (māyā) esszenciája (sva-rūpam) kitisztul (dāyate) (vagy) megtisztul (śodhyate), és (ca) a belső állapot (sva-bhāvaḥ)-minek természete (ātmā) Śiva (śiva)-, ami eléretett (labdhaḥ) e (nagy Yogī) által (anena), megtarttatik (dīyate) vagy megvédetik (rakṣyate)1 "|
Habár --azaz a dāna vagy ajándék lehetséges jelentéseinek ellenére, melyek a különböző gyökökből tárulnak fel-- (atha ca), az Én (ātma) tudása (jñānam eva) egy ajándék (dānam), mert adatik (dīyate iti) (vagy) átruházódik (dīyate) általa (anena) a tanítványokra, akik hozzá közel állnak vagy házában vannak (antevāsibhyaḥ)2 --a fő jelentés tehát a 'dā" vagy "adni" gyökből származik--|
Ez (a bizonyos tanítás) (tad) ki lett fejtve (uktam) (tisztán) (a következő stanzában):
"A legjobb Yogī-k (yogi-indrāḥ), szilárdan állva (pratiṣṭhitāḥ) a Kulācāra-ban --Śiva (az Úr), Śakti (Az Ő Ereje) és nara (az individuum) egysége-- (kula-ācāra), megmentik (tārayiṣyanti) (a korlátolt létezőket) a hatalmas (vitatāt) újjászületés óceánjából (bhava-sāgarāt), (csupán) egyetlen (sparśanāt... iti) érintésükkel vagy (vā api) jelenlétükkel (darśanāt)3 "||
||28||
1 Tömören a Szanszkrit tanulóknak, a gyökök a következők: dā (adni, 3-as ház vagy osztály), do (elvágni, 2-es ház vagy osztály), dai (megtisztítani, 1-es ház vagy osztály).
2 Az "antevāsibhyaḥ" szó az "antevāsin"Részeshatározója (többes szám, férfi nem). Az Alanyeseti (egyes szám, férfi nem) az "antevāsī" vagy "egy tanítvány, aki közel áll vagy a házában van a tanítójának". Nagyon érdekes, amit a bölcs Kṣemarāja írt, mert egyesek "śiṣyebhyaḥ"-ra számítanának vagy "a śiṣya-nak vagy tanítványnak", általános értelemben, akár közel, akár messze vannak a tanítójuktól. Én figyelmen kívül hagytam ezt és úgy fordítottam "tanítványoknak", de ez nem pontos. A következőkben idézett stanza szerint, a bölcs nagyobb jelentőséget tulajdonít a Kegyelemnek, mely átruházódik pillantás vagy érintés által. Így szükséges, hogy a tanítványok fizikai közelségben legyenek.
3 Itt a stanza azt tanítja, hogy a legjobb Yogī-k felszabadítják a korlátolt létezőket merő jelenlétük által (pl.: pillantás által), és érintés által is. A másik neve az "Én tudásának" a "Kegyelem", azaz "isteni Kegyelem" vagy "anugraha. A tradícióm szerint, a Kegyelem "emellett" átadható a tanítványoknak mantra-n vagy egyszerű akaraton keresztül is. Evidens, hogy ezek a különböző módszerek azok számára használatosak, akik nem antevāsī-k vagyis nincsenek a guru közelében vagy házában (pl.: az én esetemben!) Mivel Kṣemarāja az antevāsī-król beszél ebben a kontextusban, a tanítványok beavatása pillantás (dṛk) vagy érintés (sparśa) által, azok a módszerek, amik említve lettek.
29. Aforizma
यथोक्तनीत्या शिवतुल्यतया नित्यमेवं व्रतजपचर्यानिष्ठत्वान्निजशक्तिचक्रारूढः स एव तत्त्वत उपदेश्यानां प्रतिबोधक इत्याह—
योऽविपस्थो ज्ञाहेतुश्च॥२९॥
अवीन् पशून् पातीत्यविपं कवर्गादिषु माहेश्वर्याद्याः पशुमातरः (३-१९) इत्यभिहितदृशा माहेश्वर्यादिशक्तिचक्रं तत्र तिष्ठति विदितस्वमाहात्म्यत्वात्प्रभुत्वेन यः प्रतपति स ज्ञाहेतुर्जानातीति ज्ञा ज्ञानशक्तिस्तस्या हेतुरुपदेश्यान् ज्ञानशक्त्या प्रतिबोधयितुं क्षमः। अन्यस्तु शक्तिचक्रपरतन्त्रीकृतत्वात्स्वात्मन्यप्रभविष्णुः कथमन्यान्प्रबोधयेत्। यच्छब्दापेक्षया सूत्रेऽत्र तच्छब्दोऽध्याहार्यः। च शब्दो ह्यर्थे। योऽयमविपस्थः स यस्माज्ज्ञानप्रबोधनहेतुस्तस्माद्युक्तमुक्तं दानमात्मज्ञानम् (३-२८) इति।
अन्ये तु अक्षरसारूप्यात्प्रब्रूयादिति निरुक्तस्थित्या यो इति योगीन्द्रो वि इति विज्ञानं प इति पदं स्थ इति पदस्थ इत्यस्यान्त्यमक्षरम्। ज्ञ इति ज्ञाता हे इति हेयस्तु इति तुच्छता विसर्जनीयेन विसर्गशक्तिश्चकारेणानुक्तसमुच्चयार्थेन कर्ता परामृश्यत इत्याश्रित्य यो योगीन्द्रो विमर्शशक्त्या स्वरूपात्मविज्ञानपदस्थः स ज्ञाता कर्ता चावगन्तव्यस्तदा चास्य हेयतां तुच्छतां निःसारतां न तूपादेयतामासादयतीति व्याचक्षते। एतच्च न नः प्रतिभाति पदार्थसङ्गतेर्नातिचारुत्वात्प्रतिसूत्रं चेदृशव्याख्याक्रमस्य सहस्रशो दर्शयितुं शक्यत्वात्॥२९॥
Yathoktanītyā śivatulyatayā nityamevaṁ vratajapacaryāniṣṭhatvānnijaśakticakrārūḍhaḥ sa eva tattvata upadeśyānāṁ pratibodhaka ityāha—
Yo'vipastho jñāhetuśca||29||
Avīn paśūn pātītyavipaṁ kavargādiṣu māheśvaryādyāḥ paśumātaraḥ (3-19) ityabhihitadṛśā māheśvaryādiśakticakraṁ tatra tiṣṭhati viditasvamāhātmyatvātprabhutvena yaḥ pratapati sa jñāheturjānātīti jñā jñānaśaktistasyā heturupadeśyān jñānaśaktyā pratibodhayituṁ kṣamaḥ| Anyastu śakticakraparatantrīkṛtatvātsvātmanyaprabhaviṣṇuḥ kathamanyānprabodhayet| Yacchabdāpekṣayā sūtre'tra tacchabdo'dhyāhāryaḥ| Ca śabdo hyarthe| Yo'yamavipasthaḥ sa yasmājjñānaprabodhanahetustasmādyuktamuktaṁ dānamātmajñānam (3-28) iti|
Anye tu akṣarasārūpyātprabrūyāditi niruktasthityā yo iti yogīndro vi iti vijñānaṁ pa iti padaṁ stha iti padastha ityasyāntyamakṣaram| Jña iti jñātā he iti heyastu iti tucchatā visarjanīyena visargaśaktiścakāreṇānuktasamuccayārthena kartā parāmṛśyata ityāśritya yo yogīndro vimarśaśaktyā svarūpātmavijñānapadasthaḥ sa jñātā kartā cāvagantavyastadā cāsya heyatāṁ tucchatāṁ niḥsāratāṁ na tūpādeyatāmāsādayatīti vyācakṣate| Etacca na naḥ pratibhāti padārthasaṅgaternāticārutvātpratisūtraṁ cedṛśavyākhyākramasya sahasraśo darśayituṁ śakyatvāt||29||
A szerint, ami tételezve lett (yathā-ukta-nītyā), ő mindig egyenlő (tulyatayā nityam) Śiva-val (śiva). (Ezért,) ő egyedül (saḥ eva) (lehet) valójában (tattvatas) a tanítója --valaki, aki képes valakinek segíteni saját esszenciális természetének realizációjában-- (pratibodhakaḥ) a tanítványoknak (upadeśyānām), mivel odaadással fordul (niṣṭhatvāt) a vrata, japa és caryā vagy vallásos praxis gyakorlatához (vrata-japa-caryā), így (evam) elérte (az uralmat) (ārūḍhaḥ) saját (nija) erő (śakti) csoportjai (cakra) felett. (Śiva) így szólt (āha) tehát (iti) (a következő aforizmában)-
Az, aki (yaḥ) megszilárdult (a Śakticakra-ban vagy az erők csoportjában) (avipasthaḥ), az valójában (ca) a bölcsesség (jñā) módszere (hetuḥ)||29||
[A kifejezés "avipasthaḥ" --megszilárdult (a Śakticakra-ban vagy az erők csoportjában)-- a következő módon értelmezendő:] avipa (avipam) (azt jelenti) "aki megvédi (pāti) az avi-kat (avīn) (vagy) állatokat --korlátolt létezők-- (paśūn)", (azaz az) erők csoportja Māheśvarī-ból (māheśvarī), stb. (ādi) (áll), a nézőpont szerint (dṛśā) mely deklarálva lett (abhihita), (ebben) "Māheśvarī (māheśvarī) és más istennők (ādyāḥ) (kiknek megvan a hatókörük) a "ka" (ka) csoportban (varga), stb. (ādiṣu), (és amik a) korlátolt létezők (paśu) anyái (mātaraḥ), (válnak az uralkodó isteneivé). (III.19) (jelen szövegben) (3-19 iti)". (A kifejezés "sthaḥ" az "avipasthaḥ"-ban azt jelenti,) hogy e (nagy Yogī) (yaḥ) megmarad (tiṣṭhati) ott --ebben az erők csoportjában vagy Śakticakra-ban-- (tatra) (és) ragyog (pratapati), mint (ezen erők) ura (prabhutvena), mivel ismeri emelkedett állapotát vagy helyzetét (vidita-sva-māhātmyatvāt)--szó szerint mivel emelkedett helyzete vagy pozíciója ismert--. Ő (saḥ) "jñāhetuḥ" (vagy) "a tudás egy módszere" (jñāhetuḥ) (hiszen az ő léte) a módja vagy forrása (hetuḥ) e (tasyā) "jñā"-nak (jñā) -"az, ami tud" (jānāti iti)-, azaz Jñānaśakti-nak vagy a Tudás Erejének (jñāna-śaktiḥ). (Ezért,) ő alkalmas arra (kṣamaḥ), hogy felébressze és instruálja (pratibodhayitu) tanítványait (upadeśyān) a Tudás Ereje által --azaz bölcsessége által-- (jñānaśaktyā)|
Mindazonáltal (tu), más létező (az ilyen Yogī-n kívül) (anyaḥ, az erők (śakti) csoportjának (cakra) tárgya (paratantrīkṛtatvāt), nem (pedig) ura (aprabhaviṣṇuḥ) önmagának (sva-ātmani). Hogyan (katham) ébreszthetne (prabodhayet) fel másokat (anyān) (akkor)?|
A "yaḥ" --aki-- (yad) szóval (śabda) kapcsolatban (apekṣayā), mely (megjelenik) ebben (atra) az aforizmában (sūtre), a "saḥ" --ő-- (tad) szó (śabdaḥ) azért van jelen, hogy teljessé tegye a jelentést) (adhyāhāryaḥ)-- melynek eredménye "az, aki"--
A "ca" (ca) szó (śabdaḥ) a "hi" --valójában-- (hi) értelmében (arthe) (használatos)|
Mivel (yasmāt) ő (saḥ) -azaz e (Yogī) (ayam), aki megszilárdult (az erők csoportjában vagy Śakticakra-ban) (avipasthaḥ)- a tudás (jñāna) felébresztésének (prabodhana) egy módszere (hetuḥ), ezért (tasmāt) helyesen van állítva (yuktam uktam): "Az Én (ātma) tudása (jñānam) az ő ajándéka (dānam) (mindannyiunknak). (III,28) (jelen szövegben) (3-28 iti)"|
Habár (tu), mások (más szerzők) (anye), a nirukta --a szavak egyfajta kifejtési módja-- (nirukta) szempontjából (sthityā), (az állításra alapozva, miszerint) "a szótagok (akṣara) hasonlósága szerint (sārūpyāt), ez azt fejezi ki (prabrūyāt)" --azaz a szótagok hasonlósága szerint, egy bizonyos kifejezés feltár egy jelentést, mely a szótagjaikhoz kapcsolt szavakból származik--, (azt tartja, hogy) "yo" (yo iti) (rámutat) Yogīndra-ra -úr a Yogī-k közt- (yogi-indraḥ), "vi" (vi iti) (jelzi a) vijñāna-t -speciális tudás-(vijñānam), "pa" (pa iti) (utal a) pada-ra -állapot- (padam), (és) "sthaḥ" --megszilárdulva-- (sthaḥ iti), ami az utolsó (antyam) szótaga (akṣaram) (e kifejezésnek)--, azaz Yo'vipasthaḥ az aforizmában--, (alkotja, a "pada"-val együtt a) "padasthaḥ" kifejezést -megszilárdulva egy állapotba-(padasthaḥ iti)|
"Jña" (jña iti) (rámutat a) Jñātā-ra -tudó- (jñātā), "he" (he iti) (jelzi a) heya-t -elutasítható- (heyaḥ), "tu" (tu iti) (jelzi a) tucchatā-t -értéktelenség- (turya), (és) a Visarga által--"ḥ" a hetuḥ végén az aforizmában-- (visarjanīyena) a kreatív erő (visarga-śaktiḥ) (jelzett). A (kāreṇa) "ca" szó (ca), (itt) nem (anukta) kötőszó értelmében áll (samuccaya-arthena) --a "ca" szó itt nem általános értelemben van jelen, azaz, mint egyszerű kötőszó vagyis "és"--, (itt ez) egy cselekvőt (kartā) jelöl (parāmṛśyate). Felhasználva (iti āśritya) (ezt az interpretációt, ezek a más szerzők a következő módon) fejtik ki (vyācakṣate) (az aforizmát):
"Az (yaḥ), aki úr a Yogī-k közt (yogi-indraḥ), az (Én)-tudatosság (vimarśa) erején keresztül (śaktyā), az megszilárdult (sthaḥ) saját Énje esszenciális (sva-rūpa) természetének (ātma) speciális tudása (vijñāna) állapotában (pada). Őt (saḥ) tudónak (jñātā) és (ca) tevőnek (kartā) kell ismerni (avagantavyaḥ). Ebben az esetben (tadā ca), ő elutasítja (heyatām... āsādayati) az (univerzumot) (asya), értéktelennek és lényegtelennek tartva azt (tucchatām niḥsāratām... āsādayati). (Dióhéjban,) nem (na tu) fogadja el (az univerzumot) (upādeyatām... āsādayati iti)1 "|
Ez (a fajta kifejtés) (etad ca) nem (na) elégít ki (pratibhāti) minket (naḥ), mert nem kimondottan egyezik meg (na aticārutvāt) a szavak (pada) jelentései (artha) közti kapcsolattal (saṅgateḥ), és (ca) mert (bár) lehetséges (śakyatvāt) ezt bemutatni (darśayitum), minden (prati) aforizmában (sūtram), ezer és ezer (sahasraśaḥ) ilyen (īdṛśa) kifejtés (vyākhyā) egymásutánjában (kramasya)||29||
1 Ez a rész nagyon trükkös, amíg a fordítást nem magyarázom el. Ezért a Szanszkrit tanulók kedvéért (meg a sajátomért is,hehe), tisztává teszem a fordítás folyamatát egy megjegyzés keretein belül. Jelenlegi tudásom szerint, a helyes fordítás az, amit írtam, vagyis "Ebben az esetben (tadā ca), ő elutasítja (heyatām... āsādayati) az (univerzumot) (asya), értéktelennek és lényegtelennek tartva azt (tucchatām niḥsāratām... āsādayati). (Dióhéjban,) nem (na tu) fogadja el (az univerzumot) (upādeyatām... āsādayati iti)". OK, ez a fordítás megfelel egy modern nyugati elme számára, de mi van akkor, ha még inkább szó szerint értelmezünk és úgy gondolkodunk, mint a régiek? "Ebben az esetben (tadā ca), ő eléri (āsādayati) az elutasíthatósági (heyatām), értéktelenségi (tucchatām) (és) lényegtelenségi állapotát (niḥsāratām) eme (univerzumnak) (asya). (Dióhéjban,) ő nem (na tu) éri el (āsādayati) (annak) elfogadhatóságát (upādeyatām... iti)". Óh, ez fájt!
Nos, gondolom a Szanszkrit szavak struktúrája és a fordításom immáron tiszta a tanulóknak.
30. Aforizma
अस्य च—
स्वशक्तिप्रचयोऽस्य विश्वम्॥३०॥
यतोऽयं शिवतुल्य उक्तस्ततो यथा
शक्तयोऽस्य जगत्कृत्स्नम्...।
इत्याद्याम्नायदृष्त्या शिवस्य विश्वं स्वशक्तिमयं तथास्यापि स्वस्याः संविदात्मनः शक्तेः प्रचयः क्रियाशक्तिस्फुरणरूपो विकासो विश्वम्। यदुक्तं श्रीमृत्युजिति
यतो ज्ञानमयो देवो ज्ञानं च बहुधा स्थितम्।
नियन्त्रितानां बद्धानां त्राणं तन्नेत्रमुच्यते॥
कालिकाक्रमेऽपि
तत्तद्रूपतया ज्ञानं बहिरन्तः प्रकाशते।
ज्ञानादृते नार्थसत्ता ज्ञानरूपं ततो जगत्॥
न हि ज्ञानादृते भावाः केनचिद्विषयीकृताः।
ज्ञानं तदात्मतां यातमेतस्मादवसीयते॥
अस्तिनास्तिविभागेन निषेधविधियोगतः।
ज्ञानात्मता ज्ञेयनिष्ठा भावानां भावनाबलात्॥
युगपद्वेदनाज्ज्ञानज्ञेययोरेकरूपता।
इति॥३०॥
Asya ca—
Svaśaktipracayo'sya viśvam||30||
Yato'yaṁ śivatulya uktastato yathā
Śaktayo'sya jagatkṛtsnam...|
ityādyāmnāyadṛṣtyā śivasya viśvaṁ svaśaktimayaṁ tathāsyāpi svasyāḥ saṁvidātmanaḥ śakteḥ pracayaḥ kriyāśaktisphuraṇarūpo vikāso viśvam| Yaduktaṁ śrīmṛtyujiti
Yato jñānamayo devo jñānaṁ ca bahudhā sthitam|
Niyantritānāṁ baddhānāṁ trāṇaṁ tannetramucyate||
Kālikākrame'pi
Tattadrūpatayā jñānaṁ bahirantaḥ prakāśate|
Jñānādṛte nārthasattā jñānarūpaṁ tato jagat||
Na hi jñānādṛte bhāvāḥ kenacidviṣayīkṛtāḥ|
Jñānaṁ tadātmatāṁ yātametasmādavasīyate||
Astināstivibhāgena niṣedhavidhiyogataḥ|
Jñānātmatā jñeyaniṣṭhā bhāvānāṁ bhāvanābalāt||
Yugapadvedanājjñānajñeyayorekarūpatā|
iti||30||
És (ca) e (Yogī-nak) (asya)-
Az univerzum (viśvam) az ő saját (sva... asya) Erejének (śakti)
kiterjedése vagy kibontakoztatása (pracayaḥ)||30||
Miután (yatas), ahogy ki lett mondva (uktaḥ), ő (ayam) olyan, mint (tulyaḥ) Śiva (śiva), ezért (tatas), ahogy (yathā) azt a szent szövegek (āmnāya) nézőpontja (dṛṣtyā) (tételezi), Śiva (śivasya) univerzuma (viśvam) csordultig tele (mayam) van az Ő saját (sva) Erejével vagy Śakti-val (śakti):
"Az Ő (asya) Erői (śaktayaḥ), az egész (kṛtsnam) világ (jagat), stb. (iti-ādi)1 "|
tehát (tathā), az univerzum (viśvam) egy feltárulása (pracayaḥ) vagy kiterjedése (vikāsaḥ)-az Aktivitás (kriyā) villanó (sphuraṇa-rūpaḥ) Ereje (śakti) (ami megnyilvánítja a világot)- saját (asya api svasyāḥ) Śakti-jának (śakteḥ), minek természete (ātmanaḥ) a Tudatosság (saṁvid)|
Ez (yad) (szintén) ki lett fejtve (uktam) a Tiszteletreméltó Mṛtyujit-ban --Netratantra-- (śrī-mṛtyujiti):
"Mert (yatas) Isten (devaḥ) a Legmagasabb Valóság, mint tiszta Tudatosság (jñāna-mayaḥ) és (ca) Jñāna (vagy Tudatosság) (jñānam), több formában (bahudhā) létezve (sthitam), (és miután Isten a) Védelmezője (trāṇam) a korlátolt létezőknek (niyantritānām) -azok, akik kötelékben élnek (baddhānām)-, ezért (tad) Ő úgy nevezett (ucyate), mint Netra (netram... iti)2 "||
(Lásd IX,12 Netratantra)
és a Kālikākrama-ban (kālikākrame) szintén (api):
"A Tudatosság (jñāna) ragyog --megnyilvánul-- (prakāśate) belül (antar) (és) kívül (bahis) különböző módokon (tad-tad-rūpatayā) --azaz belül, mint öröm, kívül, mint egy edény, stb.--. Nincs (na) létezése (sattā) az objektumoknak (artha) tudatosság (jñānāt) nélkül (ṛte). Ezért (tatas), a világ (jagat) a tudatosság (jñāna) egy formája (rūpam). Tudatosság (jñānāt) nélkül (ṛte), az objektumokat (bhāvāḥ) nem (na hi) tapasztalhatja (viṣayīkṛtāḥ) senki (kenacid). A Tudatosság (jñānam) válik (yātam) ezen (objektumok) (tad) természetévé (ātmatām), (és) azon keresztül (etasmāt) (mindegyik) tisztán értelmezhető és megkülönböztethető (avasīyate). Az elfogadás és elutasítás (niṣedha-vidhi) alkalmazásával (yogatas), létrejön egy osztálya --szó szerint osztállyal, osztályon keresztül-- (vibhāgena) a pozitív és negatív bhāva-knak vagy objektumoknak --azaz megnyilvánult és nem-megnyilvánult-- (asti-na-asti). Az objektivitása --az objektumnak vagy 'Jñeya-nak levés állapota'-- (jñeya-niṣṭhā) az objektumoknak (bhāvānām) (tapasztalt), miképp azok esszenciája a tudatosság (jñāna-ātmatā), a bhāvanā vagy az egyén saját természete realizációjának (bhāvanā) ereje által (balāt). A tudás és a tudható tekintetében (jñāna-jñeyayoḥ), ezek ugyanazok --szó szerint egyetlen forma-- (eka-rūpatā), egyidejű megjelenésük miatt (yugapad-vedanāt... iti) --röviden, a tudás és a tudható (objektum) egyszerre tapasztalt, mert ha ezek közül egyik nincs jelen, akkor nincs létezés sem--"|
||30||
1 Ez a "stb." jelzi a felsoroló pontokat.
2 Mivel ez a stanza rendkívül mély tudást rejt, ezért idézni fogom Kṣemarāja teljes kommentárját, amit az ő Netroddyota-jában ír. Mellékesen, meg fogod érteni, hogy miért úgy fordítottam a stanzát, ahogy: "देवः परमेश्वरो ज्ञानमयश्चिन्मात्रपरमार्थः। तच्च ज्ञानं बहुधेति स्वातन्त्र्यात्सङ्कोचमाभास्य नानात्वमाश्रित्य स्थितम्। अतश्च सङ्कोचाभासभाजो ये निगूहितस्वरूपतया नियन्त्रिता आभासिता देवेन तत एव बद्धास्तेषां नानादर्शनोपासाभिः स्वस्वरूपप्रथाहेतुतया यतो देवस्त्राणं तस्मान्निरुक्तदृशा नेत्रमुच्यते न तु चक्षुर्गोलकतया॥१२॥" - "Devaḥ parameśvaro jñānamayaścinmātraparamārthaḥ| Tacca jñānaṁ bahudheti svātantryātsaṅkocamābhāsya nānātvamāśritya sthitam| Ataśca saṅkocābhāsabhājo ye nigūhitasvarūpatayā niyantritā ābhāsitā devena tata eva baddhāsteṣāṁ nānādarśanopāsābhiḥ svasvarūpaprathāhetutayā yato devastrāṇaṁ tasmānniruktadṛśā netramucyate na tu cakṣurgolakatayā||12||" - "Isten, a Legmagasabb Úr, 'jñānamaya' --szó szerint tudással teljes--, azaz a Legmagasabb Valóság a tiszta Tudatosság formájában. Ez a Jñāna (vagy Tudatosság), többrétűséget ölt (és) megnyilvánítja a korlátoltságot (saját) Abszolút Szabadságán keresztül, 'több formában' létezve. Miután, azok, akik részt vesznek a korlátoltság megnyilvánulásában, s esszenciális természetük rejtve van, azokat Isten nyilvánítja meg, mint korlátolt létezők. És ezért kötelékben vannak. (Mindazonáltal,) meghódolásuk és imádatukon keresztül, melyet a különböző filozófiai rendszerek és doktrínák határoznak meg, Isten (válik) az ő 'Trāṇa'-jukká, vagy Védelmezővé, mert Ő válik a saját esszenciális természetük feltárulásának okává --azaz e korlátolt létezők esszenciális természete megszűnik elfedettnek lenni--. Ezért, etimológiai nézőpontból, Ő-t úgy nevezik 'Netra' --más szavakkal, a Netra kifejezés egy rövidítése a 'niyantritānāṁ trāṇam'-nak vagy 'a korlátolt létezők védelmezője'--. (Ő) nem (olyan értelemben 'Netra'), mint 'szemgolyó' --mert a "netra" kifejezés általános jelentése "szem"--||12||".
Nagyon jó! És emlékezz, akár el van fedve esszenciális természetes, akár nincs (vagy ennek keveréke), a Legmagasabb Valóság mindig a valódi Éned. Ha olvasod ezt a szöveget és azt hiszed, hogy a szerző valaki "másról" beszél, aki elérte a tudatosság egy ilyen magas állapotát, akkor rosszul látod és csupán lexikális tudást szívsz magadba. Ha nem realizálod esszenciális természetedet, miközben olvasod, tataḥ kim (akkor mikor?). Tehát, az igazság az, hogy ez a szöveg Veled foglalkozik egyedül! Az egész univerzum a Te sztoridat meséli, drága Uram!
31. Aforizma
न केवलं सृष्टिदशायां निजशक्तिविकासोऽस्य विश्वं यत्तत्पृष्ठपातिनौ—
स्थितिलयौ॥३१॥
स्वशक्तिप्रचय इत्यनुवर्तते। क्रियाशक्त्याभासितस्य विश्वस्य तत्तत्प्रमात्रपेक्षं कञ्चित्कालं बहिर्मुखत्वावभासनरूपा या स्थितिश्चिन्मयप्रमातृविश्रान्त्यात्मा च यो लयस्तावेतावेतस्य स्वशक्तिप्रचय एव तत्तद्वेद्यं ह्याभासमानं विलीयमानं च निजसंविच्छक्त्यात्मकमेवान्यथास्य संवेदनानुपपत्तेः। अत एव श्रीकालिकाक्रमे
अस्तिनास्तिविभागेन...।
इत्यादि स्थितिलयपरत्वेनोक्तम्। तथा
सर्वं शुद्धं निरालम्बं ज्ञानं स्वप्रत्ययात्मकम्।
यः पश्यति स मुक्तात्मा जीवन्नेव न संशयः॥
इति॥३१॥
Na kevalaṁ sṛṣṭidaśāyāṁ nijaśaktivikāso'sya viśvaṁ yattatpṛṣṭhapātinau—
Sthitilayau||31||
Svaśaktipracaya ityanuvartate| Kriyāśaktyābhāsitasya viśvasya tattatpramātrapekṣaṁ kañcitkālaṁ bahirmukhatvāvabhāsanarūpā yā sthitiścinmayapramātṛviśrāntyātmā ca yo layastāvetāvetasya svaśaktipracaya eva tattadvedyaṁ hyābhāsamānaṁ vilīyamānaṁ ca nijasaṁvicchaktyātmakamevānyathāsya saṁvedanānupapatteḥ| Ata eva śrīkālikākrame
Astināstivibhāgena...|
ityādi sthitilayaparatvenoktam| Tathā
Sarvaṁ śuddhaṁ nirālambaṁ jñānaṁ svapratyayātmakam|
Yaḥ paśyati sa muktātmā jīvanneva na saṁśayaḥ||
iti||31||
Nem (na) csupán (kevalam) az univerzum (viśva) a kiterjedése (vagy kibontakozása) (vikāsaḥ) az ő saját (nija... asya) erejének (śakti), (annak) megnyilvánulása (sṛṣṭi) állapotában vagy szintjén (daśāyām), (de) az ezt követő másik két (állapot) (pṛṣṭhapātinau) is (yad)-
(Az univerzum) fenntartása (sthiti) (és) visszavonása (layau)
(szintén az ő Erejének kibontakoztatása)||31||
(Az állítás) "szintén az Ő (sva) Erejének (śakti... iti) kibontakozása (pracayaḥ)" (kell), hogy kövesse (anuvartate) (az aforizmát, hogy értelme teljes legyen) --ezért adtam hozzá ezt zárójelben az aforizmához--|
Sthiti vagy fenntartása (sthitiḥ) az univerzumnak (viśvasya), az Ő Aktivitásának (kriyā) Ereje (śaktyā) által nyilvánul meg (ābhāsitasya), ami --azaz sthiti-- (yā) egy (rūpā) külső (bahirmukhatva) megjelenése (avabhāsana), (mely fennmarad) egy (kañcid) ideig (kālam), a különböző (tad-tad) tapasztalók (pramātṛ) tekintetében (apekṣam)1 , és (ca) laya vagy visszavonás (layaḥ), ami (yaḥ) nem más, mint (ātmā) egy megnyugvás (viśrānti) a Tapasztalón --az egyén saját Énjén-- (pramātṛ), aki tiszta Tudatosság (cit-maya), e bizonyos kettő --sthiti és laya--(tau etau)2 csupán (eva) kiterjedése vagy kibontakozása (pracayaḥ) az ő saját (etasya sva) Erejének (śakti)--a Yogī erejének, aki egyenlő Śiva-val--. Kétségtelen (hi), hogy a különböző (tad-tad) tudható(k) --objektumok-- (vedyam), amik megjelennek (ābhāsamānam) és (ca) eltűnnek (vilīyamānam)--azaz amik megnyilvánulnak és nem nyilvánulnak meg --, csupán saját (nija) Tudatos Erejéből állnak (ātmakam eva)--azaz a Tudatosság Ereje-- (saṁvid-śakti), mert e nélkül az (univerzum) (asya) tapasztalása (saṁvedana) lehetetlen lenne (anyathā... anupapatteḥ)-- kevésbé szó szerint, de konkrétabban "miután ennek az univerzumnak megjelenése vagy tapasztalása különben lehetetlen lenne", azaz ha az objektumok, melyek megjelennek és eltűnnek, nem csupán az ő Ereje lenne, akkor azok tapasztalása nem jöhetne létre--|
Ez okból kifolyólag (atas eva), (amikor) a Tiszteletreméltó Kālikākrama-ban (śrī-kālikākrame) (meg van határozva):
"Létrejön egy osztálya --szó szerint osztállyal, osztályon keresztül-- (vibhāgena) a pozitív és negatív bhāva-knak vagy objektumoknak --azaz megnyilvánult és nem-megnyilvánult--, stb. (asti-na-asti... ityādi)"||
(ez az állítás) (az univerzum) fenntartásával és visszavonásával (sthiti-laya) kapcsolatosan (paratvena) lett kimondva (uktam)|
Tehát (tathā):
"Az (saḥ), aki (yaḥ) tapasztalja (paśyati) a teljes mértékben (sarvam) tiszta (śuddham) Tudatosságot (jñānam), ami híján van a támasznak --azaz nem függ objektumtól a létezése-- (nis-ālambam) (és) aminek természete (ātmakam) az individuum saját (sva) pratyaya-ja vagy Én-tudatossága (pratyaya), (az) egy életében (jīvan eva)3 ; felszabadult lélek (mukta-ātmā); nincs kétség (efelől) (na saṁśayaḥ... iti)"||
||31||
1 További információkért a hét tapasztalóról, olvasd el a 4. megjegyzést a III, 19 alatt, jelen szövegben.
2 Szanszkrit tanulóknak: "tau" az Alanyeseti, duális (férfinemű) alakja a "tad"-nak és "etau" az Alanyeseti, duális (férfinemű) alakja az "etad"-nak. Általában a "tad" jelentése "az", míg "ez" az "etad" szó által jelzett. Mindenesetre, "tad" is jelenthet "ez"-t, a kontextustól függően. Ebben az esetben, a "tau" "e kettő"-ként való fordítása pontosabb, mint az "a kettő". Természetesen, a kifejezés tartalmazza a "bizonyos" jelentést, amikor "tad" és "etad" együtt szerepel, pl.: tau etau (ami a Magánhangzó Sandhi 6. Elsődleges Szabálya szerint "tāvetau"-ra változik…de a szerző írhatja "tā etau"-nak is, a Magánhangzó Sandhi 7. Elsődleges Szabálya) alapján: "Az a bizonyos kettő" vagy más, mint ebben az esetben "ez a bizonyos kettő". Meggyőződhetsz arról, amit a "tad"-ról mondtam, miszerint, hogy "ez"-t is jelenthet, ha utána nézel bármilyen megfelelő Szanszkrit szótárban.
3 Szanszkrit tanulóknak újra: Amikor "n" egy szó végén van és egy "rövid" magánhangzó előzi meg, akkor átváltozik "nn"-re, ha magánhangzó követi, a Mássalhangzó Sandhi 15. Szabályának, 2. al-szabálya szerint. Ezért az eredeti kifejezés "jīvan eva" átváltozik "jīvanneva"-ra a stanzában. Természetesen a szerző tudta ezt a szabályt! (viccelek).
32. Aforizma
नन्वेवं सृष्टिस्थितिलयावस्थास्वन्योन्यभेदावभासमयीष्वस्य स्वरूपान्यथात्वमायातमित्याशङ्काशान्त्यर्थमाह—
तत्प्रवृत्तावप्यनिरासः संवेत्तृभावात्॥३२॥
तेषां सृष्ट्यादीनां प्रवृत्तावप्युन्मज्जनेऽपि नास्य योगिनः संवेत्तृभावात्तुर्यचमत्कारात्मकविमर्शमयादुपलब्धृत्वान्निरासश्चलनं तन्निरासे कस्यचिदप्यप्रकाशनात्। यदुक्तं तत्रैव
नाशेऽविद्याप्रपञ्चस्य स्वभावो न विनश्यति।
उत्पत्तिध्वंसविरहात्तस्मान्नाशो न वास्तवः॥
यतोऽविद्या समुत्पत्तिध्वंसाभ्यामुपचर्यते।
यत्स्वभावेन नष्टं न तन्नष्टं कथमुच्यते॥
इति। एतदेव स्पन्दे
अवस्थायुगलं चात्र कार्यकर्तृत्वशब्दितम्।
कार्यता क्षयिणी तत्र कर्तृत्वं पुनरक्षयम्॥
तथा।
कार्योन्मुखः प्रयत्नो यः केवलं सोऽत्र लुप्यते।
तस्मिँल्लुप्ते विलुप्तोऽस्मीत्यबुधः प्रतिपद्यते॥
न तु योऽन्तर्मुखो भावः सर्वज्ञत्वगुणास्पदम्।
तस्य लोपः कदाचित्स्यादन्यस्यानुपलम्भनात्॥
इत्यनेनोक्तम्॥३२॥
Nanvevaṁ sṛṣṭisthitilayāvasthāsvanyonyabhedāvabhāsamayīṣvasya svarūpānyathātvamāyātamityāśaṅkāśāntyarthamāha—
Tatpravṛttāvapyanirāsaḥ saṁvettṛbhāvāt||32||
Teṣāṁ sṛṣṭyādīnāṁ pravṛttāvapyunmajjane'pi nāsya yoginaḥ saṁvettṛbhāvātturyacamatkārātmakavimarśamayādupalabdhṛtvānnirāsaścalanaṁ tannirāse kasyacidapyaprakāśanāt| Yaduktaṁ tatraiva
Nāśe'vidyāprapañcasya svabhāvo na vinaśyati|
Utpattidhvaṁsavirahāttasmānnāśo na vāstavaḥ||
Yato'vidyā samutpattidhvaṁsābhyāmupacaryate|
Yatsvabhāvena naṣṭaṁ na tannaṣṭaṁ kathamucyate||
iti| Etadeva spande
Avasthāyugalaṁ cātra kāryakartṛtvaśabditam|
Kāryatā kṣayiṇī tatra kartṛtvaṁ punarakṣayam||
tathā|
Kāryonmukhaḥ prayatno yaḥ kevalaṁ so'tra lupyate|
Tasmim̐̐llupte vilupto'smītyabudhaḥ pratipadyate||
Na tu yo'ntarmukho bhāvaḥ sarvajñatvaguṇāspadam|
Tasya lopaḥ kadācitsyādanyasyānupalambhanāt||
ityanenoktam||32||
Egy probléma (nanu)!: "Így (evam), (a nagy Yogī esetében, aki az objektumok felé orientálódik,) az ő (belső állapota) (asya) anyathātva-t --szó szerint különbség-- tapasztal vagy törés van esszenciális természetére (sva-rūpa) való éberségében (anyathātvam āyātam), az (univerzum) megnyilvánulása, fenntartása és visszavonása (sṛṣṭi-sthiti-laya) közben (avasthāsu), amik megjelenése (avabhāsa-mayīṣu) különbözik (bheda) egymástól (anyonya... iti)" --röviden, mivel a megnyilvánulása, fenntartása és visszavonása az univerzumnak különbözik egymástól megjelenésük tekintetében, a nagy Yogī belső állapotának is változnia kell minden alkalommal, amikor ezt a hármat tapasztalja, egyiket a másik után--. Azért (artham) hogy feloldja (śānti) (ezt) a problémát (āśaṅkā), (Śiva) így szólt (āha)-
Még akkor (api) is amikor megjelennek (pravṛttau) azok (tad) (a három korábbi folyamat, azaz megnyilvánulása, fenntartása és visszavonása az univerzumnak), nincs törés (anirāsaḥ) (a nagy Yogī belső állapotában) mert az (ő) kondíciója (bhāvāt) a (Legmagasabb) Ismerő (saṁvettṛ)||32||
Még ha (api... api) jelen is vannak (pravṛttau) (vagy) feltárulnak (unmajjane) azok (teṣām), azaz megnyilvánulás, stb., (sṛṣṭi-ādīnām) nincs (na) törés (nirāsaḥ) (vagy) mozgás (calanam) a Yogī (belső állapotában) (asya yoginaḥ), mert az (ő) kondíciója (bhāvāt) a (Legmagasabb) Ismerő (svapratyaya), (hiszen) ő a Turya --a Negyedik Állapot-- (turya) Gyönyörrel teli (camatkāra-ātmaka) éberségének (vimarśa) Tapasztalója (mayāt upalabdhṛtvāt), (és) mert nem létezne egyáltalán semminek (kasyacidapi) megnyilvánulása (aprakāśanāt), ha törés lenne (nirāse) benne --az ő állapotában, mint Legmagasabb Ismerő, Tapasztaló-- (tad)1 |
Ez (az igazság) (yad) ki van fejtve (uktam) ebben a (könyvben) --a Kālikākrama-ban-- (tatra eva):
"Amikor eltűnik az (nāśe), ami megnyilvánult (prapañcasya) a Tudatlanság vagy Māyā által (avidyā), az individuum saját esszenciális természete --a Tudatosság esszenciális természete-- (sva-bhāvaḥ) nem (na) tűnik el (vinaśyati). Miképp nincs (virahāt) jelenléte --megnyilvánulása-- (utpatti) (és) eltűnése (dhvaṁsa) (addig amíg a Tudatosság realizált), ezért (tasmāt) nincs (na) valódi (vāstavaḥ) eltűnés (nāśaḥ) (Annak esetében). Miután (yatas) (még) a Tudatlanság is (avidyā), úgymond (upacaryate) megjelenik és eltűnik (samutpatti-dhvaṁsābhyām), hogyan mondhatnánk azt (ucyate) akkor (katham), hogy Az --azaz a Tudatosság-- (tad) eltűnt (naṣṭam), (amikor) Ez (a Tudatosság) (yad), természeténél fogva (sva-bhāvena) (soha) nem (na) tűnhet el (naṣṭam... iti)?"||
Ez (etad) említve lett (uktam) ezen (aforizma) (anena) által a Spandakārikā -kban (spande):
"Úgy mondják (śabditam), hogy (létezik) két (yugalam) állapot (avasthā) ebben (a princípiumban vagy Spanda-ban) (ca atra), (azaz) a tett állapota (kārya... tva) (és) a tevő állapota (kartṛtva). E kettő közül (tatra) a tett állapota (kāryatā) eltűnhet (kṣayiṇī), de (punar) a tevő állapota (kartṛtvam) örök (akṣayam... iti)"||
(Lásd Spandakārikā-k I,14)
és szintén (tathā) (e két további aforizmában):
"Csupán (kevalam) a (yaḥ) tett (kārya) felé való (unmukhaḥ) törekvés (prayatnaḥ... saḥ) tűnik el (lupyate) a (Samādhi állapotában) (atra). Amikor e törekvés eltűnt (tasmin lupte), (csak) egy bolond (abudhaḥ) gondolja: (pratipadyate) 'Én eltűntem' (viluptaḥ asmi iti).
Soha nem (syāt- na tu... kadācid) szűnik meg (lopaḥ) e (tasya) belső (antarmukhaḥ) állapot vagy természet (bhāvaḥ), ami (yaḥ) a mindentudás (sarvajñatva) jellegének (guṇa) székhelye (āspadam), akkor, amikor semmi egyéb tapasztalása (anyasya... iti) nincs jelen (anupalambhanāt)2 "||
(Lásd Spandakārikā-k I,15-16)
||32||
1 A változás csak azért tapasztalható, mert jelen van valami, ami nem változik. Ha a Legmagasabb Tapasztaló vagy Megismerő, azaz Tudatosság (Te!), valaha is változna, akkor, ha Ő törést vagy mozgást tapasztalna Saját esszenciális természetében, ki venné észre a többi változást? Miképp ezek a más változások folyamatosan tapasztalva vannak, miközben történnek (pl.: ébrenlét, álom, mély-alvás, öröm, fájdalom, üresség, boldogság, külső dolgok, öregedés, stb.), a Legmagasabb Valóság (Te!) soha nem hagyja el saját esszenciális természetét. Ez sadodita vagy nityodita (szó szerint mindig feltáruló), vagyis örökké jelenlévő. Senki sem mondhatja el ezt mindarról, amit a Tudatlanság vagy Māyā létrehoz, ami tele van változó valóságokkal. Ezért az, aki azt állítja, hogy a Tudatosság változik vagy fejlődik, az minden tekintetben téved.
2 Nem csupán most, de minden egyéb esetben, amikor a Spandakārikā-k stanzája van idézve, olvasd el a hozzátartozó kifejtést, melyet ugyanez a bölcs Kṣemarāja írt le a Spandanirṇaya-ban (az ő tudományos szintű kommentárja a Spandakārikā-khoz).
33. Aforizma
अस्य योगिनः—
सुखदुःखयोर्बहिर्मननम्॥३३॥
वेद्यस्पर्शजातयोः सुखदुःखयोर्बहिरिव नीलादिवदिदन्ताभासतया मननं संवेदनं न तु लौकिकवदहन्तास्पर्शनेनास्य हि स्वशक्तिप्रचयोऽस्य विश्वम् (३-३०) इत्युक्तसूत्रार्थनीत्या सर्वमहन्ताच्छादितत्वेन स्फुरति न तु नियतं सुखदुःखाद्येवेत्येवम्परमेतत्। योगी हि प्रशान्तपुर्यष्टकप्रमातृभावः कथं सुखदुःखाभ्यां स्पृश्यते। तथा च श्रीप्रत्यभिज्ञासूत्रविमर्शिन्याम्।
ग्राहकभूमिकोत्तीर्णानां वास्तवप्रमातृदशाप्रपन्नानां तत्तत्स्वहेतूपस्थापितसुखदुःखसाक्षात्कारेऽपि न तेषां सुखदुःखादि नोत्पद्यत एव वा सुखादि हेतुवैकल्यात्सहजानन्दाविर्भावस्तु तदा स्यात्॥
इत्युक्तम्। अत एव
न दुःखं न सुखं यत्र न ग्राह्यं ग्राहको न च।
न चास्ति मूढभावोऽपि तदस्ति परमार्थतः॥
इति स्पन्दे निरूपितम्॥३३॥
Asya yoginaḥ—
Sukhaduḥkhayorbahirmananam||33||
Vedyasparśajātayoḥ sukhaduḥkhayorbahiriva nīlādivadidantābhāsatayā mananaṁ saṁvedanaṁ na tu laukikavadahantāsparśanenāsya hi svaśaktipracayo'sya viśvam (3-30) ityuktasūtrārthanītyā sarvamahantācchāditatvena sphurati na tu niyataṁ sukhaduḥkhādyevetyevamparametat| Yogī hi praśāntapuryaṣṭakapramātṛbhāvaḥ kathaṁ sukhaduḥkhābhyāṁ spṛśyate| Tathā ca śrīpratyabhijñāsūtravimarśinyām|
Grāhakabhūmikottīrṇānāṁ vāstavapramātṛdaśāprapannānāṁ tattatsvahetūpasthāpitasukhaduḥkhasākṣātkāre'pi na teṣāṁ sukhaduḥkhādi notpadyata eva vā sukhādi hetuvaikalyātsahajānandāvirbhāvastu tadā syāt||
ityuktam| Ata eva
Na duḥkhaṁ na sukhaṁ yatra na grāhyaṁ grāhako na ca|
Na cāsti mūḍhabhāvo'pi tadasti paramārthataḥ||
iti spande nirūpitam||33||
E Yogī (asya yoginaḥ)-
(A fenséges Yogī) az örömöt és bánatot (sukhaduḥkhayoḥ)
valami külsőnek (bahis) tartja (mananam)||33||
(E nagy Yogī) az objektumokkal való (vedya) kapcsolatból (sparśa) születő (jātayoḥ) örömöt és bánatot (sukha-duḥkhayoḥ) csupán --szó szerint csupán megjelenés-- (ābhāsatayā) "Az"-nak tartja --szó szerint megfontolás, véleményezés-- (mananam) vagy tapasztalja --szó szerint tapasztalás-- (saṁvedanam), --vagyis valami olyannak, amit az egyén saját esszenciális természete, ami "Én" vagy "Szubjektum" tapasztal (idantā). (Dióhéjban, ő e kettőt) valami (iva) külsőnek (bahis) (tartja vagy tapasztalja), mint (vat) kék (nīla), stb. (ādi), és nem annak (na tu), aminek (vat) a hétköznapi ember (laukika) (tartja mindkettőt, azaz,) mint valami olyan, ami megérinti azt--kapcsolatba kerül-- (sparśanena) az "Én"-el (ahantā). Az ő esetében (asya hi), ahogy azt az aforizma (sūtra) jelentése (artha) kifejti (ukta... nītyā)" Az univerzum (viśvam) az ő saját (sva... asya) Erejének (śakti) kiterjedése vagy kibontakoztatása (pracayaḥ). (III,30) (jelen szövegben) (3-30 iti)", minden (sarvam) úgy nyilvánul meg (sphurati), mint burok --a "tele van, valamiből áll" értelmében-- (ācchāditatvena) az (ő) Én-tudatosságában (ahantā), és nem úgy (na tu), (mint) öröm és bánat, stb. (sukha-duḥkha-ādi eva), ami kapcsolatban van (az ő Én-tudatosságával), mintha ezek a tapasztalások valahogyan hatással lennének az ő "Én"-jére vagy esszenciális természetére. (niyatam) Ez a kifejtés, az (etad) előző (aforizma) (param) szerint (iti evam).|
Hogyan (katham) (lehetne) a Yogī (yogī hi), akiben a szubtilis test (tekintetében) --mely intellektusból, egóból, elméből és finom elemekből áll-- (puryaṣṭaka) a Tapasztaló vagy Tudó --az Én-- (pramātṛ) állapota (bhāvaḥ) feloldódott (praśānta), (…hogyan lehetne) érintett --azaz befolyásolt-- (spṛśyate) öröm és bánat által (sukha-duḥkhābhyām) (amikor e kettő az intellektushoz, egóhoz és elméhez tartozik)?|
Ugyanez van elmondva (tathā ca... uktam) a Tiszteletreméltó Pratyabhijñāsūtravimarśinī-ben (śrī-pratyabhijñāsūtravimarśinyām):
"Nincs (na) öröm, bánat, stb. (sukhaduḥkhādi) azoknak (teṣām) , akik meghaladták (uttīrṇānām) a (korlátolt) tapasztaló szintjét (bhūmikā)--vagyis azt, akit Māyā vagy a Tudatlanság irányít-- (grāhaka) (és) elérte (prapannānām) a valódi (vāstava) Tapasztaló --azaz Śiva-- (pramātṛ) állapotát (daśā), még akkor is, amikor (api) tisztán tapasztalható (sākṣātkāre) az öröm (sukha) (és) bánat (duḥkha), melyeket azok (sva) különböző (tad-tad) okai (hetu) hoznak létre (upasthāpita)1 . Vagy más szemszögből (vā), (a Tudatosság Fényébe való maradéktalan elmerülés révén) öröm, stb. (sukha-ādi) nem nyilvánul meg (na utpadyate eva), mert okai hiányoznak (hetu-vaikalyāt)2 . És (tadā), (akár Turya-ban vagy Turyātīta-ban tartózkodik), (csupán) (syāt) a természetes (sahaja) Gyönyör (ānanda) megnyilvánulása vagy feltárulása van jelen (āvis-bhāvaḥ) valójában (tu... iti)"||
Ezért (atas eva), ezen (aforizma) által (anena), (ugyanaz az igazság) lett tételezve (nirūpitam) a Spandakārikā-kban (spande):
"Amikor (yatra) nincs (na) fájdalom (duḥkham) sem (na) öröm (sukham) sem (na) objektum (grāhyam) sem (na ca) szubjektum (grāhakam); amikor még (api) az éberség hiányának (mūḍha) állapota (bhāvaḥ) sem (na ca) létezik (asti) …akkor (tad) az (asti) a legmagasabb értelemben (paramārthatas... iti), (a Spanda princípium)"||
(Lásd Spandakārikā-k I,5)
||33||
1 Ezek a nagy létezők nem tapasztalnak örömöt és fájdalmat akkor sem, ha közben ébrenlét, álom és mély-alvás állapotaiban vannak, mert a Turya-ban (a Negyedik Állapot) nyugszanak, mint az állapotok szemlélői. Más szavakkal, ők Szemlélőként tapasztalják a világ történéseit vagy drámáját és ezért nem képesek olyan örömöt és fájdalmat tapasztalni, ami hatással van valódi "Én"-jükre. Ők mindezeket valami külsőként tapasztalják.
2 Amikor a nagy Yogī-k elérik a Turyātīta-t, vagy a Negyediken túli állapotot (azaz, amikor elérik a tiszta Tudatosságot, mely bármiféle univerzális megnyilvánulástól mentes), az öröm és fájdalom oka abszolút mértékben feloldódik. Ragaszkodás (rāga) és elutasítás (dveṣa) az okai rendre az örömnek (sukha) és fájdalomnak (duḥkha). Ha ezek oka teljesen hiányzik, mert a személy teljesen elmerült saját Énjének Fényében, akkor ezek hatása sem merül fel. Egyszerű!
További információ
Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.
Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.
| Vissza III. 12-22 |  |
Folytatás III. 34-45 |