Bevezetés | I. 1-10 | I. 11-22 | II. 1-10 | III. 1-11 | III. 12-22 | III. 23-33 | III. 34-45

 ŚIVASŪTRAVIMARŚINĪ (Shiva Sutra Vimarshini)1. Fejezet (aforizmák 1-10) - Nem-duális kashmiri Shaivizmus

Normál fordítás

 Bevezetés

Kezdődjön a Śivasūtravimarśinī. Először is, Kṣemarāja egy hódoló versszakkal indít, mely Śaṅkara-nak (Śiva) szól. Másodszor, kifejti az okot, ami nyomást gyakorolt rá, hogy megírja a kommentárját. Harmadszor, elmeséli, hogy a Śivasūtra-k felfedezése hogyan történt. Korábban már mondtam, hogy három lehetséges felfedezési történet létezik. Most Kṣemarāja kifejti a saját verzióját. Végül, elkezdi kommentálni az aforizmákat.

Ez itt az első fejezet 22 aforizmájának első 10 aforizmája (mely a Śāmbhavopāya-val foglalkozik). Amint azt tudod, a teljes szöveg a Śivasūtra-k 77 aforizmájából, valamint a hozzájuk tartozó kommentárból áll.

Természetesen mellékelem Śiva aforizmáit, amiket Kṣemarāja kommentál. Nem fogom én magam is kommentálni az eredeti aforizmákat és Kṣemarāja kommentárját sem. Néhány megjegyzésben kifejtem a szükséges jelentéseket, amennyiben szükséges. Ha részletes kifejtést szeretnél a szöveg rejtett jelentéséről, akkor menj a "Scriptures (study)/Śivasūtravimarśinī"dokumentumhoz, a Trika szekcióban.

Kṣemarāja Szanszkritja sötétzöld színnel jelenik meg, míg az eredeti Śivasūtra-k aforizmái sötétvörössel. A transzliterációban az eredeti aforizmák színe barna, míg Kṣemarāja kommentárja fekete színnel szedett. A fordításon belül Śiva aforizmái, azaz a Śivasūtra-k, zöld és fekete színnel, valamint Kṣemarāja kommentárja vörös és fekete színnel szerepel.

Olvasd a Śivasūtravimarśinī-t és tapasztald meg a Legmagasabb Fényt, kedves Śiva.

Fontos: Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) hasonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.

fel

 Hódolati ima Śaṅkara-nak

रुद्रक्षेत्रज्ञवर्गः समुदयति यतो यत्र विश्रान्तिमृच्छेद्-
यत्तत्त्वं यस्य विश्वं स्फुरितमयमियद्यन्मयं विश्वमेतत्।
स्वाच्छन्द्यानन्दवृन्दोच्छलदमृतमयानुत्तरस्पन्दतत्त्वं
चैतन्यं शाङ्करं तज्जयति यदखिलं द्वैतभासाद्वयात्म॥

Rudrakṣetrajñavargaḥ samudayati yato yatra viśrāntimṛcched-
yattattvaṁ yasya viśvaṁ sphuritamayamiyadyanmayaṁ viśvametat|
Svācchandyānandavṛndocchaladamṛtamayānuttaraspandatattvaṁ
caitanyaṁ śāṅkaraṁ tajjayati yadakhilaṁ dvaitabhāsādvayātma||

Śaṅkara (śāṅkaram) e (tad) Tudatossága (caitanyam) uralkodik--azaz győz--(jayati), mely (yad) teljes mértékben (akhilam) nem-duális (advaya-ātma) (de) van egy duális (dvaita) megnyilvánulása (bhāsa), s ez (yad) az a Valóság (tattvam), melyből (yatas) a Rudra-k (rudra) és Kṣetrajña-k (kṣetrajña) csoportja vagy osztálya (vargaḥ)  kiárad (samudayati), s ahová az visszatér (viśrāntim ṛcchet), kinek (yasya) univerzumát (viśvam) egy villanás (sphurita) alkotja (mayam)--alternatív fordításban "kinek univerzuma ebből tör ki a láthatóba"--, kinek (yasya) hatalmassága (iyat) maga az (etad) univerzum (viśvam), mely csordultig tele van (mayam) Vele (yad) --a fent említett Tudatossággal--. (Röviden, Śaṅkara Tudatossága) Anuttara (anuttara) Elsődleges Vibrációjának (spanda) princípiuma (tattvam)--azaz Śiva, a Legmagasabb Létező-- Elsődleges Vibrációja, mely a Szabadság (svācchandya) és Gyönyör (ānanda) egységéből (vṛnda) kiáradó (ucchalat) Nektárból (amṛta) áll (maya).

fel

 E kommentár megírásának oka

असामञ्जस्यमालोच्य वृत्तीनामिह तत्त्वतः।
शिवसूत्रं व्याकरोमि गुर्वाम्नायविगानतः॥
Asāmañjasyamālocya vṛttīnāmiha tattvataḥ|
Śivasūtraṁ vyākaromi gurvāmnāyavigānataḥ||

Mivel felismertem (ālocya), hogy a jelenlegi (iha) kommentárokban (vṛttīnām) sok eltérő vélemény van (asāmañjasyam), hiszen nem konzisztensek (vigānataḥ) a Guru-k vagy Mesterek (guru) Szent Tradíciójával (āmnāya), ezért kifejtem (vyākaromi) a Śivasūtra-k (śivasūtram) valódi lényegét (tattvatas).

fel

 A Śivasūtra-k felfedezése

इह कश्चिच्छक्तिपातवशोन्मिषन्माहेश्वरभक्त्यतिशयादनङ्गीकृताधरदर्शनस्थनागबोध्यादिसिद्धादेशनः शिवाराधनपरः पारमेश्वरनानायोगिनीसिद्धसत्सम्प्रदायपवित्रितहृदयः श्रीमहादेवगिरौ महामाहेश्वरः श्रीमान् वसुगुप्तनामा गुरुरभवत्। कदाचिच्चासौ द्वैतदर्शनाधिवासितप्राये जीवलोके रहस्यसम्प्रदायो मा विच्चेदीत्याशयतोऽनुजिघृक्षापरेण परमशिवेन स्वप्नेऽनुग्रह्योन्मिषितप्रतिभः कृतो यथात्र महीभृति महति शिलातले रहस्यमस्ति तदधिगम्यानुग्रहयोग्येषु प्रकाशयेति। प्रबुद्धश्चासावन्विष्यंस्तां महतीं शिलां करस्पर्शनमात्रपरिवर्तनतः संवादीकृतस्वप्नां प्रत्यक्षीकृत्येमानि शिवोपनिषत्सङ्ग्रहरूपाणि शिवसूत्राणि ततः समाससाद। एतानि च सम्यगधिगम्य भट्टश्रीकल्लटाद्येषु सच्छिष्येषु प्रकाशितवान् स्पन्दकारिकाभिश्च सङ्गृहीतवान्। तत्पारम्पर्यप्राप्तानि स्पन्दसूत्राण्यस्माभिः स्पन्दनिर्णये सम्यग्निर्णीतानि। शिवसूत्राणि तु निर्णीयन्ते॥
तत्र प्रथमं नरेश्वरभेदवादिप्रातिपक्ष्येण चैतन्यपरमार्थतः शिव एव विश्वस्यात्मेत्यादिशति—

Iha kaścicchaktipātavaśonmiṣanmāheśvarabhaktyatiśayādanaṅgīkṛtādharadarśanasthanāgabodhyādisiddhādeśanaḥ śivārādhanaparaḥ pārameśvaranānāyoginīsiddhasatsampradāyapavitritahṛdayaḥ śrīmahādevagirau mahāmāheśvaraḥ śrīmān vasuguptanāmā gururabhavat|  Kadāciccāsau dvaitadarśanādhivāsitaprāye jīvaloke rahasyasampradāyo mā vicchedītyāśayato'nujighṛkṣāpareṇa paramaśivena svapne'nugrahyonmiṣitapratibhaḥ kṛto yathātra mahībhṛti mahati śilātale rahasyamasti tadadhigamyānugrahayogyeṣu prakāśayeti|  Prabuddhaścāsāvanviṣyaṁstāṁmahatīṁ śilāṁ karasparśanamātraparivartanataḥ saṁvādīkṛtasvapnāṁ pratyakṣīkṛtyemāni śivopaniṣatsaṅgraharūpāṇi śivasūtrāṇi tataḥ samāsasāda|  Etāni ca samyagadhigamya bhaṭṭaśrīkallaṭādyeṣu sacchiṣyeṣu prakāśitavān spandakārikābhiśca saṅgṛhītavān|  Tatpāramparyaprāptāni spandasūtrāṇyasmābhiḥ spandanirṇaye samyagnirṇītāni|  Śivasūtrāṇi tu nirṇīyante||
Tatra prathamaṁ nareśvarabhedavādiprātipaksyeṇa caitanyaparamārthataḥ śiva eva viśvasyātmetyādiśati—

Ebben (iha) a világban, a szent (śrī) Mahādeva (mahādeva) hegyen (girau), élt egy (kaścid) tiszteletreméltó ember (śrīmān). Kinek szíve (hṛdayaḥ) megtisztult (pavitrita) a különböző (nānā) Realizált Létezők (siddha) és Yoginī-k (yoginī), Nemes (sat) Tradíciója által (sampradāya), mely a Legmagasabb Úrhoz tartozik (pārameśvara). Ő elhivatottan (paraḥ) imádta (ārādhana) a Szerencsés Úrat (śiva). Hogy kifejezze (atiśayāt) imádatát (bhakti) a Nagy Úr (māheśvara) felé, amit benne az (vaśa) Erejének (śakti) Alászállása (pāta) gyújtott meg (unmiṣat), olyan tanítást adott (ādeśanaḥ), mely nem értett egyet (anaṅgīkṛta) az olyan Realizált Létezőkkel (siddha), mint Nāgabhodi (nāgabodhi) és a többiek (ādi), akik korlátolt (adhara) látásmóddal (darśana) megáldottak (stha). Ő (abhavat) az Úr nagy imádója volt (mahāmāheśvaraḥ) és egy Guru (guruḥ). Az ő neve (nāmā) Vasugupta (vasugupta).

És (ca) egy napon (kadācid), a Legfőbb (parama) Śiva (śivena) úgy döntött (pareṇa), hogy adományt ad (anujighṛkṣā), azzal a szándékkal (iti-āśayataḥ), hogy "A Titkos (rahasya) Tradíció (sampradāyaḥ), ne (mā) szakadjon meg (vicchedi) az élőlények (jīva) világában (loke), amit leginkább (prāye) a duális (dvaita) nézőpontok (darśana) illata leng be (adhivāsita)!", s kitárta (unmiṣita... kṛtaḥ) Vasugupta (asau) tudatosságát (pratibhaḥ) álmában (svapne), Isteni Kegyelme által (anugrahya). És (azt mondta neki) (yathā... iti):

"Ezen (atra) a hegyen (mahībhṛti), van egy (asti) Titkos, Ezoterikus Tanítás (rahasyam), egy nagy (mahati) kő (śilā) alatt (tale) . Keresd meg (tad adhigamya) és tárd fel (prakāśaya) azoknak, akik alkalmasak (yogyeṣu) az Isteni Kegyelem fogadására (anugraha)".

Miután felébredt (prabuddhaḥ ca), (ő) (asau) elkezdte keresni (anviṣyan) a (tām) nagy (mahatīm) követ (śilām). (S miután megtalálta), megfordította (parivartanataḥ) kezének (kara) egyetlen (mātra) érintésével (sparśana), s látta saját szemével (pratyakṣīkṛtya), hogy az álom (svapnām) megerősítést nyert (saṁvādīkṛta). Így (tatas) hozzájutott (samāsasāda) ezekhez (imāni) a ’ Śiva (śiva) Aforizmáihoz’ (sūtrāṇi), amik (rūpāṇi) Śiva (śiva) Ezoterikus Doktrínájának (upaniṣad) összefoglalása (saṅgraha).

S (ca) miután teljesen (samyak) végigtanulmányozta (etāni... adhigamya), feltárta azt (etāni... prakāśitavān), a nemes (sad) tanítványoknak (śiṣyeṣu), mint a Tiszteletreméltó (bhaṭṭaśrī) Kallaṭa (kallaṭa) és mások (ādyeṣu) és (ca) összegyűjtötte (etāni... saṅgṛhītavān) azt a Spandakārikā-k formájában (spandakārikābhiḥ). Az Elsődleges Vibrációval (spanda) foglalkozó aforizmákat (sūtrāṇi) –azaz a Spandakārikā-k vagy Spandasūtra-k-, mely a (tad) szakadatlan tanítványi láncból (panorama) származik (prāptāni), maradéktalanul (samyak) kifejtettük (asmābhiḥ) a Spandanirṇaya-ban (spandanirṇaye). Most pedig (tu) következzen a Śivasūtra-k (śivasūtrāṇi) kifejtése (nirṇīyante):

Bennük (tatra) –-azaz a Śivasūtra-kban--, az ember (nara) és Isten (īśvara) közötti különbséget tételezők (bheda) doktrínájával (vādi) teljes ellentétben (prātipakṣyeṇa), először (prathamam) az van kifejtve (ādiśati), hogy "Śiva (śivaḥ) egyedül (eva), a Tudatosság (caitanya) legmagasabb értelmében (paramārthatas), az Univerzum (viśvasya... iti) Énje (ātmā)."

fel

 1. Aforizma

चैतन्यमात्मा॥१॥

इहाचेतितस्य कस्यापि सत्त्वाभावाच्चितिक्रिया सर्वसामान्यरूपा इति चेतयत इति चेतनः सर्वज्ञानक्रियास्वतन्त्रस्तस्य भावश्चैतन्यं सर्वज्ञानक्रियासम्बन्धमयं परिपूर्णं स्वातन्त्र्यमुच्यते। तच्च परमशिवस्यैव भगवतोऽस्त्यनाश्रितान्तानां तत्परतन्त्रवृत्तित्वात्। स च यद्यपि नित्यत्वव्यापकत्वामूर्तत्वाद्यनन्तधर्मात्मा तथापि नित्यत्वादीनामन्यत्रापि सम्भाव्यत्वादन्यासम्भविनः स्वातन्त्र्यस्यैवोद्धुरीकारप्रदर्शनमिदम्। इत्यं धर्मान्तरप्रतिक्षेपतश्च चैतन्यमिति भावप्रत्ययेन दर्शितम्। तदेतदात्मा न पुनरन्यः कोऽपि भेदवायभ्युपगतो भिन्नभिन्नस्वभावः। तस्याचैतन्ये जडतयानात्मत्वात्। चिदात्मत्वे भेदानुपपत्तेश्चितो देशकालाकारैश्चिद्व्यतिरेकादचेत्यमानत्वेनासद्भिश्चेत्यमानत्वेन तु चिदात्मभिर्भेदस्याधातुमशक्यत्वाच्चिन्मात्रत्वे त्वात्मनां स्वभावभेदस्याघटनाद्वक्ष्यमाणनीत्याव्यतिरिक्तमलसम्बन्धयोगेनापि भेदस्य अनुपपत्तेः प्राङ्मलस्य सत्त्वेऽपि मुक्तिदशायां तदुपशमनान्नानात्मवादस्य वक्तुमशक्यत्वान्मलसंस्कारसम्भवे वानादिशिवात्कथञ्चिदपकर्षे वा मुक्तिशिवाः संसारिण एव स्युरिति। यथोक्तं चैतन्यमेक एवात्मेति नानात्मवादस्यानुपपत्तिः सूचिता। अथ चात्मा क इति जिज्ञासुनुपदेश्यान्प्रति बोधयितुं न शरीरप्राणबुद्धिशून्यानि लौकिकचार्वकवैदिकयोगाचारमाध्यमिकाद्यभ्युपगतान्यात्मापि तु यथोक्तं चैतन्यमेव। तस्यैव शरीरादिकल्पितप्रमातृपदेऽप्यकल्पिताहंविमर्शमयसत्यप्रमातृत्वेन स्फुरणात्। तदुक्तं श्रीमृत्युजिद्भट्टारके

परमात्मस्वरूपं तु सर्वोपाधिविवर्जितम्।
चैतन्यमात्मनो रूपं सर्वशास्त्रेषु पठ्यते।

इति। श्रीविज्ञानभैरवेऽपि

चिद्धर्मा सर्वदेहेषु विशेषो नास्ति कुत्रचित्।
अतश्च तन्मयं सर्वं भावयन्भवजिज्जनः॥

इति। एतदेव

यतः करणवर्गोऽयं...।

इति कारिकाद्वयेन सङ्गृह्योपदेश्यान्प्रति साभिज्ञानं गुरुणोपदिष्टं श्रीस्पन्दे।

किञ्च यदेतच्चैतन्यमुक्तं स एवात्मा स्वभावो विशेषाचोदनाद्भावाभावरूपस्य विश्वस्य जगतः। नह्यचेत्यमानः कोऽपि कस्यापि कदाचिदपि स्वभावो भवति। चेत्यमानस्तु स्वप्रकाशचिदेकीभूतत्वाच्चैतन्यात्मैव। तदुक्तं श्रीमदुच्छुष्मभैरवे

यावन्न वेदका एते तावद्वेद्याः कथं प्रिये।
वेदकं वेद्यमेकं तु तत्त्वं नास्त्यशुचिस्ततः॥

इति। एतदेव

यस्मात्सर्वमयो जीवः...।

इति कारिकाद्वयेन सङ्गृहीतम्।

यतः चैतन्यं विश्वस्य स्वभावस्तत एव तत्साधनाय प्रमाणादि वराकमनुपयुक्तं तस्यापि स्वप्रकाशचैतन्याधीनसिद्धिकत्वाच्चैतन्यस्य च प्रोक्तयुक्त्या केनाप्यावरीतुमशक्यत्वात्सदा प्रकाशमानत्वात्। यदुक्तं श्रीत्रिकहृदये

स्वपदा स्वशिरश्छायां यद्वल्लङ्घितुमीहते।
पादोद्देशे शिरो न स्यात्तथेयं वैन्दवी कला॥

इति। यो लङ्घितुमीहते तस्य यथा पादोद्देशे शिरो न स्यात्तथेयमित्यत्र सम्बन्धः। अनेनैवाशयेन स्पन्दे

यत्र स्थितम्...।

इत्याद्युपक्रम्य

...तदस्ति परमार्थतः॥

इत्यन्तेन महता ग्रन्थेन शङ्करात्मकस्पन्दतत्त्वरूपं चैतन्यं सर्वदा स्वप्रकाशं प्रमार्थसदस्तीति प्रमाणीकृतम्॥१॥

Caitanyamātmā||1||

Ihācetitasya kasyāpi sattvābhāvāccitikriyā sarvasāmānyarūpā iti cetayata iti cetanaḥ sarvajñānakriyāsvatantrastasya bhāvaścaitanyaṁ sarvajñānakriyāsambandhamayaṁ paripūrṇaṁ svātantryamucyate| Tacca paramaśivasyaiva bhagavato'styanāśritāntānāṁ tatparatantravṛttitvāt| Sa ca yadyapi nityatvavyāpakatvāmūrtatvādyanantadharmātmā tathāpi nityatvādīnāmanyatrāpi sambhāvyatvādanyāsambhavinaḥ svātantryasyaivoddhurīkārapradarśanamidam| Itthaṁ dharmāntarapratikṣepataśca caitanyamiti bhāvapratyayena darśitam| Tadetadātmā na punaranyaḥ ko'pi bhedavādyabhyupagato bhinnabhinnasvabhāvaḥ| Tasyācaitanye jaḍatayānātmatvāt| Cidātmatve bhedānupapatteścito deśakālākāraiścidvyatirekādacetyamānatvenāsadbhiścetyamānatvena tu cidātmabhirbhedasyādhātumaśakyatvāccinmātratve tvātmanāṁ svabhāvabhedasyāghaṭanādvakṣyamāṇanītyāvyatiriktamalasambandhayogenāpi bhedasyānupapatteḥ prāṅmalasya sattve'pi muktidaśāyāṁ tadupaśamanānnānātmavādasya vaktumaśakyatvānmalasaṁskārasambhave vānādiśivātkathañcidapakarṣe vā muktiśivāḥ saṁsāriṇa eva syuriti| Yathoktaṁ caitanyameka evātmeti nānātmavādasyānupapattiḥ sūcitā| Atha cātmā ka iti jijñāsūnupadeśyānprati bodhayituṁ na śarīraprāṇabuddhiśūnyāni laukikacārvakavaidikayogācāramādhyamikādyabhyupagatānyātmāpi tu yathoktam caitanyameva| Tasyaiva śarīrādikalpitapramātṛpade'pyakalpitāhaṁvimarśamayasatyapramātṛtvena sphuraṇāt| Taduktaṁ śrīmṛtyujidbhaṭṭārake

Paramātmasvarūpaṁ tu sarvopādhivivarjitam|
Caitanyamātmano rūpaṁ sarvaśāstreṣu paṭhyate|

iti| Śrīvijñānabhairave'pi

Ciddharmā sarvadeheṣu viśeso nāsti kutracit|
Ataśca tanmayaṁ sarvaṁ bhāvayanbhavajijjanaḥ||

iti| Etadeva

Yataḥ karaṇavargo'yaṁ...|

iti kārikādvayena sangṛhyopadeśyānprati sābhijñānaṁ guruṇopadiṣṭaṁ śrīspande|

Kiñca yadetaccaitanyamuktaṁ sa evātmā svabhāvo viśeṣācodanādbhāvābhāvarūpasya viśvasya jagataḥ| Nahyacetyamānaḥ ko'pi kasyāpi kadācidapi svabhāvo bhavati| Cetyamānastu svaprakāśacidekībhūtatvāccaitanyātmaiva| Taduktaṁ śrīmaducchuṣmabhairave

Yāvanna vedakā ete tāvadvedyāḥ kathaṁ priye|
Vedakaṁ vedyamekaṁ tu tattvaṁ nāstyaśucistataḥ||

iti| Etadeva

Yasmātsarvamayo jīvaḥ...|

iti kārikādvayena saṅgṛhītam|

Yataḥ caitanyaṁ viśvasya svabhāvastata eva tatsādhanāya pramāṇādi varākamanupayuktaṁ tasyāpi svaprakāśacaitanyādhīnasiddhikatvāccaitanyasya ca proktayuktyā kenāpyāvarītumaśakyatvātsadā prakāśamānatvāt| Yaduktaṁ śritrikahṛdaye

Svapadā svaśiraśchāyāṁ yadvallaṅghitumīhate|
Pādoddeśo śiro na syāttatheyaṁ vaindavī kalā||

iti| Yo laṅghitumīhate tasya yathā pādoddeśe śiro na syāttatheyamityatra sambandhaḥ| Anenaivāśayena spande

Yatra sthitam...|

ityādyupakramya

...tadasti paramārthataḥ||

ityāntena mahatā granthena śaṅkarātmakaspandatattvarūpaṁ caitanyaṁ sarvadā svaprakāśaṁ paramārthasadastīti pramāṇīkṛtam||1||

A Tudatosság, ami mindentudó és mindenható (caitanyam) (az) Én vagy a Valóság igazi Természete (ātmā)||1||

Itt (iha), a Tudatosság (citi) aktivitása (kriyā) mindenki számára azonos --azaz univerzális-- (sarvasāmānya-rūpā iti), hiszen nem létezik (sattva-abhāvāt) semmi (kasyāpi), mely nem tapasztalt--azaz ami kívül lenne a Tudatosságon-- (acetitasya). A cetana (cetanaḥ) egy olyan létező, aki tudatos és képes az elméjében egy ideát formálni (cetayate iti), és ki az Abszolút Szabadsággal felvértezett (svatantraḥ), minden (sarva) tudás (jñāna) és aktivitás (kriyā) tekintetében. "Caitanya" (caitanyam) ennek (a tudatos létezőnek vagy cetana-nak) (tasya) az állapota vagy kondíciója (bhāvaḥ). (A Caitanya szó) tartalmaz (mayam) (egy toldalékot, mely) kapcsolatot (sambandha) (jelent)¹ .(Ezért a Caitanya) úgymond (ucyate) teljes és tökéletes (paripūrṇam) Szabadság (svātantryam) (minden tudás és aktivitás tekintetében)|

És (ca) e Szabadság (tad) kizárólag (eva) az Úr (bhagavataḥ) Paramaśiva-hoz --a Legfőbb Śiva-- (paramaśivasya) tartozik (asti). (A többi létező, a Sakala-tól vagy korlátolt individuumtól Anāśritaśiva-ig --ami egy állapot a Śakti és a Sadāśiva tattva-k közt) (anāśritaśiva-antānām)--nem birtokolja e Szabadságot, mert létük (vṛttitvāt) Tőle (tad) függ (paratantra)|

Habár (ca yadi api) Neki --az Úrnak-- (saḥ) végtelen (ananta) tulajdonságai (dharma) vannak (Ātmā), mint örökkévalóság (nityatva), mindent áthatóság (vyāpakatva), formátlanság (amūrtatva), stb (ādi), mégis (tathā api) lehetséges (sambhāvyatvāt), hogy ez az örökkévalóság (nityatva), stb (adīnām), valahol máshol nyilvánul meg (és ez) csupán a Svātantrya  vagy Abszolút Szabadság dominanciáját mutatja, (hiszen e Svātantrya) nem lehetséges más létezőben, (csak az Úrban)|

Így (ittham... ca) az (Ő fő dharma-ja vagy tulajdonsága) a semleges főnév (bhāva), "Caitanya" (caitanyam iti) által (pratyayena) jelzett (darśitam) , mely kizár (pratikṣepataḥ) minden más (antara) tulajdonságot (dharma)|

Ez okból kifolyólag (tad), ez a (Caitanya) (etad) (az) Én (Ātmā) (és) soha semmi (na punar) egyéb (kaḥ api) dolog (anyaḥ), mely változó (bhinna-bhinna) természettel (sva-bhāvaḥ) bír, amit a különbözőség (az Én és a sok én között, és a sok én között önmagában) (bheda) doktrínáját (vādi) követők fogadnak el (abhyupagataḥ)|

(Egyrészt) ha létezne tudatlanság (acaitanye) ebben (Ātmā vagy Én) (tasya), (Ő) halott anyag (lenne) (jaḍatayā), mert Ő nem lenne az ÉN (anātmatvāt). (Másrészt) ha (az Ātmā-t) úgy tekintjük, mint ami esszenciálisan (ātmatve) Tudatosság (cit), akkor probléma merülne fel (anupapatteḥ) a különbözőség (doktrínájának) érvényesítésében (bheda). Lehetetlen (aśakyatvāt) érvényesíteni vagy tételezni (adhātum) a különbözőség (doktrínáját) (bhedasya) a Cit vagy Tudatosság tekintetében (citaḥ) téren (deśa) és időn (kāla) vagy formán keresztül (ākāraiḥ), (mert ha) azok tapasztalhatók --azaz ha tér, idő és forma a Tudatosság hatókörében létezik--, (cetyamānatvena)  (akkor) azok esszenciálisan (ātmabhiḥ) Cit vagy Tudatosság (cit), de ha nem tapasztalhatók--azaz nem a Tudatosság hatókörében vannak-- (acetyamānatvena), Tudatosság (cit) hiányában léteznek (vyatirekāt), akkor azok nem létezők, nem valósak (asadbhiḥ). Ezért (tu) a különbözőség (bhedasya) a létezők (ātmanām) természetében (sva-bhāva) nem tételezhető (aghaṭanāt). Még (api) a mala-val vagy tisztátalansággal (mala) való érintkezésen (sambandha) keresztül (yogena) (mely Āṇava, Kārma és Māyīya formájában nyilvánul meg)² ) is problémás (anupapatteḥ) lenne a különbözőség (bhedasya) (doktrínáját) érvényesíteni, (hiszen e mala) nem (valami olyan), mely elkülönül (avyatirikta) (a Tudatosságtól). Ez később lesz kifejtve (vakṣyamāṇa-nītyā). Még ha (api) (a Felszabadulás) előtt (prāk) létezik is (sattve) mala vagy tisztátalanság (malasya), lehetetlen (aśakyatvāt) tételezni (vaktum) a sok (nānā) létező (ātma) doktrínáját (vādasya), hiszen a Végső Felszabadulásban vagy Mukti (mukti) állapotában (daśāyām), e (mala) (tad) feloldódása következik be (upaśamanāt). Ha létezne a jelenléte (sambhave) e mala lenyomatának (saṁskāra) (a Felszabadulás után) vagy (vā)  (egy felszabadult létezőben) valahogy, (katham cid) Anādiśiva--a kezdetlen Śiva-- (anādi-śivāt) alatt lenne (apakarṣe), (akkor e látszólagos) felszabadult (mukta) Śiva-k (śivāḥ) valójában (eva) nem lennének mások (syuḥ... iti), mint Saṃsārī-k vagy újjászülető létezők (saṁsāriṇaḥ)³ |

Ahogy (yatha) azt tételeztük (uktam): "Caitanya vagy a Tudatosság mely Abszolút Szabadsággal bír minden tudás és aktivitás tekintetében" (caitanyam) kizárólag (eva) egy (ekaḥ) Én (Ātmā iti). (Ezen alapelven keresztül) a több (nānā) létező (ātma) doktrínájának (vādasya) érvénytelensége (anupapattiḥ) bizonyított. (sūcitā)|

És (ca) most (atha), hogy (prati) választ adjunk (bodhayitum) (a kérdésre) "Mi (kaḥ iti) az Én? (Ātmā) " a tanítványnak (upadeśyān), aki vágyik arra, hogy tudja (jijñāsūn), (Śiva --a Śivasūtra-k-- szerzője azt mondja) az Én (Ātmā) nem (na) a test (śarīra), az életerő (prāṇa), a Buddhi vagy intellektus (buddhi) vagy az üresség --Śūnya-- (śūnyāni), mint amit a közönséges világi emberek (laukika) és a Cārvāka rendszer (cārvāka), a Védikus tradíció (vaidika), a Yogācāra Buddhizmus  (yogācāra), a Mādhyamika Buddhizmus (mādhyamika), stb (ādi) (rendre) gondolnak (abhyupagatāni)⁴ hanem (api tu), ahogy (yathā) azt már mondtuk (uktam), (az Én) egyedül (eva) Caitanya vagy a Tudatosság mely Abszolút Szabadsággal vagy Svātantrya -val teljes. (caitanyam)|

Még (api) abban a kondícióban is (pade), ahol tapasztalónak vagy a szubjektumnak (pramātṛ) tűnik (kalpita) a test (śarīra), stb (ādi) (ugyancsak jelen van) az igazi vagy valódi (satya) Tapasztaló állapota (pramātṛtvena), mely természetes, nem-képzelt (akalpita) Én-tudatosság-ból (aham-vimarśa) áll (maya) , a Caitanya (tasya eva) ragyogása (sphuraṇāt) miatt|

Ahogy azt (tad) a tiszteletreméltó (śrī) Mṛtyujidbhaṭṭāraka--a Netratantra egy jelzője--(mṛtyujidbhaṭṭārake) is mondja (uktam):

"Minden (sarva) szöveg (śāstreṣu) említi (paṭhyate), hogy az Én (ātmanaḥ) természete (rūpam) Caitanya (caitanyam), melyből hiányzik (vivarjitam) mindenféle (sarva) korlátozó kondíció (upādhi) (és) ami esszenciálisan (sva-rūpam) a Legfőbb (parama) Létező (ātma) valójában (tu... iti)"|

A Vijñānabhairava (vijñānabhairave) szintén tételezi (api):

"(Az Én) aminek karaktere (dharmā) a tudatosság (cit), jelen van minden (sarva) testben --deha-- (deheṣu). Nincs (na asti) különbség (viśeṣaḥ) sehol (na... kutracid). Ezért (atas ca) az a személy (janaḥ), aki mindenen (sarva) úgy kontemplál (bhāvayan), hogy az azonos (mayam) az Én-el (tad), legyőzi (jit) az újjászületést (bhava... iti)||"

Összefoglalva (saṅgṛhya) ez (etad) a (eva) koncepció két (dvayena) aforizma (kārikā) formájában, a tiszteletreméltó (śrī) Spandakārikā-ban (spande) így jelenik meg:

"E (yatas-ayam) szervek (karaṇa) csoportjával (vargaḥ) --intellektus, egó, elme, a tapasztalás erői és az cselekvés erői--"|

(Lásd a Spandakārikā-k I, 6-7-ben)

(ezt --az előző koncepciót--) tanítja (upadiṣṭam) a tanítványnak (upadeśyān) a (prati) bizonyítékként szolgáló tényekkel (abhijñānam) együtt (sa) a guru-- ez Vasugupta, a Spandakārikā-k szerzője Kṣemarāja szerint-- (guruṇā)|

Emellett (kiñca), ez a (etad) Caitanya (caitanyam), ami (yad) ki lett fejtve  (uktam), csupán (eva) az Én (saḥ... Ātmā) (vagy) a világ (jagataḥ)  természete (svābhavaḥ), (azaz) az (egész) univerzum (viśvasya), mely létező (bhāva)  (és) nem-létező --képzelt--  (abhāva) objektumokból áll (rūpasya). (Ez a konklúzió azért lehetséges,) mert (az aforizma) nem az individuális ént tételezi (acodanāt) (minden egyes létező) esszenciájaként (viśeṣa)|

Kétségtelenül (hi) nincs semmi (na... kaḥ api... bhavati), mely nem tapasztalt (a Cit vagy Tudatosság által) --azaz ami kívül esik a Tudatosság körén-- (acetyamānaḥ). Ha nem tapasztalt (a Cit által) --ha nem világítja meg a Tudatosság-- (acetyamānaḥ) akkor soha (kadācid api)  nem lehet (na... bhavati) semminek (na... kasya api) a természete vagy léte az (sva-bhāvaḥ)|

S (tu) (ha) tapasztalt (a Cit által) --ha a Tudatosság körén belül van (cetyamānaḥ)-- akkor az csupán (eva) a Tudatosság (caitanya) természete (Ātmā), hiszen azonos --egy-- (ekībhūtatvāt) az Ön-fényű Cit vagy Tudatossággal (cit)|

Ez (az interpretáció) (tad) említve van (uktam) a tiszteletreméltó (śrīmat) Ucchuṣmabhairava-ban (ucchuṣmabhairave):

"Óh kedves (priye), amíg (yāvat) ezek (ete) a megismerők (vedakāḥ) (nincsenek jelen), hogyan (katham) létezhetnek a megismerhetők (vedyāḥ)  az idő forgása közben (tāvat)? A megismerő (vedakam) és a megismerhető (vedyam) valójában csupán (tu) egy (ekam) princípium (tattvam). Ezért (tatas)  nincs semmi  (na asti), mi tisztátalan lenne (aśuciḥ... iti)."||

Ez (etad) az (interpretáció) (eva) két (dvayena) aforizmában (kārikā) van összefoglalva (sangṛhītam)  (a Spandakārikā-kban):

"Mert (yatas) az individuális én (jīvaḥ) azonos (mayaḥ) mindennel (sarva... iti)"|

(Lásd Spandakārikā-k II, 3-4)

Mert (yatas) Caitanya (caitanyam) az esszenciális természete (sva-bhāvaḥ) az univerzumnak (viśvasya), ezért (tataḥ eva), Pramāṇa --a valódi vagy helyes tudás módszere-- (pramāṇa), stb. (ādi) nyomorúságos (varākam) és érvénytelen (anupayuktam) Ennek (tad) bizonyításában (sādhanāya) --azaz a  Caitanya vagy a Tudatosság, mely Abszolút Szabadsággal teljes--, mert még (api) annak (Pramāṇa-nak) (tasya) a bizonyítéka (siddhikatvāt) is az Ön-ragyogó (sva-prakāśa) Caitanya-tól (caitanya) függ (adhīna). És (ca) a fent említettek (prokta) szerint (yuktyā), lehetetlen (aśakyatvāt), hogy bármi (kena api) elfedje vagy betakarja (āvarītum) a Caitanya-t (caitanyasya), mert az mindig fényt áraszt --a Caitanya mindig fénylik-- (sadā prakāśamānatvāt)|

Ahogy (tad) a tiszteletreméltó (śrī) Trikahṛdaya (trikahṛdaye) is mondja (uktam):

"Miképp (yadvat), amikor valaki megpróbál (īhate) saját (sva) lábával (padā) a fejének (sva-śiras) árnyékára (chāyām) ugrani (laṅghitum), az árnyék sohasem lesz ott (na syāt), ahová a láb lép (pāda), úgy (tathā) ez a helyzet (iyam) a Vaindavī Kalā-val is--ez a Bindu Ereje⁵ -- (vaindavī kalā... iti)"||

"Miképp (yathā) valaki fejének az árnyéka (śiras), aki rá (yaḥ-tasya) akar (īhate) ugrani (laṅghitum), nincs (na) a (syāt) lába (pāda) alatt (uddeśe), úgy (tathā) ez a helyzet (Vaindavī Kalā-val) ezzel is (iyam iti) " ez itt (atra) a kapcsolat (sambandhaḥ)|

Ezzel (anena eva) a tanítással (āśayena) bizonyított (iti pramaṇīkṛtam), a Spandakārikā (spande) több (mahatā) stanzájában (granthena), hogy Caitanya vagy a Tudatosság, mely teljes Szabadsággal telt minden tudás és aktivitás tekintetében (caitanyam), mindig (asti-sarvadā) az ön-fényű (sva-prakāśam) Abszolút Igazság (paramārthasat)  (és) a Spanda (spanda) princípium (tattva) természete (rūpam)--a Legmagasbb Vibrációé--, ami esszenciálisan (ātmaka) Śaṇkara --azaz Śiva (śaṅkara)-- (a stanzában mely), így kezdődik (upakramya):

"Akiben (yatra) minden nyugszik… (sthitam...iti ādi)⁶ "|
(See Spandakārikā-k I, 2)

(és) így végződik (antena):

"…az (tad) a (asti) legmagasabb értelemben (paramārthatas... iti) (a Spanda princípium)|
(Lásd Spandakārikā-k I, 5)

||1||

¹ A jól ismert Taddhita toldalék vagy másodlagos toldalék "yañ" tartozik ide. OK, lássuk: vedd a "cetana" (tudatos létező) szót, dobd el a végső "a"-t és add hozzá a "yañ"-t a kapott ’cetan’-hoz. Így megkapod a "cetanyañ"-t. Most, változtasd az "e"-t a Vṛddhi (nyújtott) alakjára, ez pedig "ai". Ekkor megkapod a "caitanyañ" szót eredményként. Most eldobod a végső "ñ"-t. Kész!: "caitanya" (a tudatos létező állapota, azaz: Tudatosság). Ennek ellenére a Tudatosság szó nem elég, hogy definiálja a Caitanya-t…Abszolút Tudatosság jobb szó lenne, de ez hosszú. Ezért általában csupán "Tudatosság"-nak fordítjuk. Nos, a "yañ" toldalék "kapcsolatot" eredményez a létező és annak állapota közt, érted? Szeretnél több információt a Taddhita toldalékokról?...menj és olvasd el a Toldalékok dokumentumot.

² Āṇavamala a Legfőbb Śiva Akarata, mely által Śiva úgy érzi, hogy Ő nem teljes és tökéletes. A Māyīyamala egy korlátja a legfőbb Śiva Tudásának, amin keresztül Śiva úgy érzi, hogy Ő különbözik az objektumoktól (létezőktől, dolgoktól, stb) és azok egymástól is különbözőek. Végül a "Kārmamala" egy köteléke a legfőbb Śiva Aktivitásának, mely által Śiva úgy érzi, hogy Ő egy korlátolt cselekvője a korlátolt cselekvéseknek.

³ Az "Anādiśiva" (kezdettelen Śiva) és a felszabadult Śiva-k teóriája ennek a szövegnek a tanulmányában van kifejtve [Nézd meg a "Szövegek (tanulmányok)/Śivasūtravimarshinī-t a Trika szekcióban].

⁴ Egyrészt a hétköznapi, világi emberek, valamint a Cārvāka rendszer úgy gondolja, hogy az Én a test. Másrészt a védikus tradíció az Énnek a Prāṇa-t vagy életerőt tartja. A Yogācāra Buddhizmus szerint Ő a Buddhi vagy intellektus. Végül a Mādhyamika Buddhizmus szerint az Én az üresség vagy Śūnya. Ez részletesen ki van elemezve a tanulmányomban [Lásd "Szövegek (tanulmány)/Śivasūtravimarshinī" a Trika szekcióban].

⁵ Vaindavī (vagy Baindavī) Kalā a Bindu vagy Vindu Ereje (Kalā). Bindu vagy Vindu nem más, mint Śakti egy rendkívül kompakt formában. Nos, a lényeg itt annyi, hogy e Śakti vagy Én-tudatosság Ereje mindig a Megismerő formájában van jelen. Kifejtettem a Baindavī Kalā témakörét részletesen e szövegről szóló tanulmányomban. [Lásd "Szövegek (tanulmány)/ Śivasūtravimarshinī" a Trika szekcióban].

⁶ Azért írtam pontokat, hogy reprezentáljam az "Iti ādi", stb kifejezéseket.

fel

 2. Aforizma

यदि जीवजडात्मनो विश्वस्य परमशिवरूपं चैतन्यमेव स्वभावः तत्कथमयं बन्ध इत्याशङ्काशान्तये संहितया इतरथा च अकारप्रश्लेषाप्रश्लेषपाठतः सूत्रमाह—

ज्ञानं बन्धः॥२॥

इह उक्तयुक्त्या चित्प्रकाशव्यतिरिक्तं न किञ्चिदुपपद्यत इति मलस्यापि का सत्ता कीदृग्वा तन्निरोधकत्वं स्यादिति भेदवादोक्तप्रक्रियापरिहारेण

मलमज्ञानमिच्छन्ति संसाराङ्कुरकारणम्॥

इति।

अज्ञानाद्बध्यते लोकस्ततः सृष्टिश्च संहृतिः॥

इति श्रीमालिनीविजयश्रीसर्वाचारोक्तस्थित्या यः परमेश्वरेण स्वस्वातन्त्र्यशक्त्याभासितस्वरूपगोपनारूपया महामायाशक्त्या स्वात्मन्याकाशकल्पेऽनाश्रितात्प्रभृति मायाप्रमात्रन्तं सङ्कोचोऽवभासितः स एव शिवाभेदाख्यात्यात्मकाज्ञानस्वभावोऽपूर्णम्मन्यतात्मकाणवमलसतत्त्वसङ्कुचितज्ञानात्मा बन्धः। यथा च व्यतिरिक्तस्य मलस्यानुपपन्नत्वं तथा अस्माभिः श्रीस्वच्छन्दोद्द्योते पञ्चमपटलान्ते दीक्षाविचारे वितत्य दर्शितम्। एष च सूत्रार्थः

निजाशुद्ध्यासमर्थस्य...।

इति कारिकाभागेन सङ्गृहीतः। एवमात्मन्यनात्मताभिमानरूपाख्यातिलक्षणाज्ञानात्मकं ज्ञानं न केवलं बन्धो यावदनात्मनि शरीरादावात्मताभिमानात्मकमज्ञानमूलं ज्ञानमपि बन्ध एव। एतच्च

परामृतरसापायस्...।

इति कारिकया सङ्गृहीतम्। एवं चैतन्यशब्देनोक्तं यत्किञ्चित्स्वातन्त्र्यात्मकं रूपं तत्र चिदात्मन्यपि स्वातन्त्र्याप्रथात्मविज्ञानाकलवदपूर्णम्मन्यतामात्रात्मना रूपेण स्वातन्त्र्येऽपि देहादावबोधरूपेणानात्मन्यात्मताभिमानात्मना रूपेण द्विप्रकारमाणवमलमनेन सूत्रेण सूत्रितम्। तदुक्तं श्रीप्रत्यभिज्ञायाम्।

स्वातन्त्र्यहानिर्बोधस्य स्वातन्त्र्यस्याप्यबोधता।
द्विधाणवं मलमिदं स्वस्वरूपापहानितः॥

इति॥२॥

Yadi jīvajaḍātmano viśvasya paramaśivarūpaṁ caitanyameva svabhāvaḥ tatkathamayaṁ bandha ityāśaṅkāśāntaye saṁhitayā itarathā ca akārapraśleṣāpraśleṣapāṭhataḥ sūtramāha—

Jñānaṁ bandhaḥ||2||

Iha uktayuktyā citprakāśavyatiriktaṁ na kiñcidupapadyata iti malasyāpi kā sattā kīdṛgvā tannirodhakatvaṁ syāditi bhedavādoktaprakriyāparihāreṇa

Malamajñānamicchanti saṁsārāṅkurakāraṇam||

iti|

Ajñānādbadhyate lokastataḥ sṛṣṭiśca saṁhṛtiḥ||

iti śrīmālinīvijayaśrīsarvācāroktasthityā yaḥ parameśvareṇa svasvātantryaśaktyābhāsitasvarūpagopanārūpayā mahāmāyāśaktyā svātmanyākāśakalpe'nāśritātprabhṛti māyāpramātrantaṁ saṅkoco'vabhāsitaḥ sa eva śivābhedākhyātyātmakājñānasvabhāvo'pūrṇammanyatātmakāṇavamalasatattvasaṅkucitajñānātmā bandhaḥ| Yathā ca vyatiriktasya malasyānupapannatvaṁ tathā asmābhiḥ śrīsvacchandoddyote pañcamapaṭalānte dīkṣāvicāre vitatya darśitam| Eṣa ca sūtrārthaḥ

Nijāśuddhyāsamarthasya...|

iti kārikābhāgena saṅgṛhītaḥ| Evamātmanyanātmatābhimānarūpākhyātilakṣaṇājñānātmakaṁ jñānaṁ na kevalaṁ bandho yāvadanātmani śarīrādāvātmatābhimānātmakamajñānamūlaṁ jñānamapi bandha eva| Etacca

Parāmṛtarasāpāyas...|

iti kārikayā saṅgṛhītam| Evaṁ caitanyaśabdenoktaṁ yatkiñcitsvātantryātmakaṁ rūpaṁ tatra cidātmanyapi svātantryāprathātmavijñānākalavadapūrṇammanyatāmātrātmanā rūpeṇa svātantrye'pi dehādāvabodharūpeṇānātmanyātmatābhimānātmanā rūpeṇa dviprakāramāṇavamalamanena sūtreṇa sūtritam| Taduktaṁ śrīpratyabhijñāyām|

Svātantryahānirbodhasya svātantryasyāpyabodhatā|
Dvidhāṇavaṁ malamidaṁ svasvarūpāpahānitaḥ||

iti||2||

"Ha (yadi) az univerzum (viśvasya), mely korlátolt létezőkből (jīva) és halott anyagból  (jaḍa) áll (ātmanaḥ), esszenciális természete (sva-bhāvaḥ) csupán (eva) Caitanya --mindentudó és mindenható Tudatosság-- (caitanyam), kinek formája (rūpam) Paramaśiva (paramaśiva) --a legfőbb Śiva--, akkor (tad) hogyan (katham) létezhet ez a (ayam) kötelék (bandhaḥ iti)? Hogy ezt a problémát (āśaṅkā) feloldjuk (śāntaye), (Az Úr Śiva) deklarálta (āha) a második aforizmát (sūtram), de egy kettős olvasattal (pāṭhataḥ): az "a" (a) betű (kāra) összekötésével (praśleṣa) és nem-összekötésével (apraśleṣa). (Más szóval, Śiva úgy fejti ki), hogy alkalmazza a Sandhi szabályokat (saṁhitayā) az összekapcsolásra és ennek (ca) ellenkezőjét is --Sandhi szabály vagy összekapcsolás nélkül-- (itarathā)—

A (korlátolt vagy limitált) tudás (jñānam) kötelék (bandhaḥ)||2||

Itt (iha), a korábban említett (ukta) összekapcsolással (yuktyā), (bizonyítva van, hogy) "semmi sem (na kiñcid) létezhet (upapadyate) a Tudatosság Fényétől (prakāśa) elkülönülve (vyatiriktam)" Hogyan lehetséges (kā) akkor ,hogy létezik (sattā) az (elkülönült) mala --tisztátalanság-- (malasya api) és (szó szerint "vagy") (vā) miféle (kīdṛś) elfedése (nirodhakatvam) ez (syāt) Annak --a Legfőbb Énnek-- (tad)? -- más szavakkal, "Mi fedi el Azt?--Ezért (iti) a duális (bheda) doktrína (vāda) által tételezett (ukta) folyamat (prakriyā) cáfolására (parihāreṇa)¹ :

"(A nagy bölcsek) úgy tartják (icchanti), hogy ez a mala vagy tisztátalanság (malam) nem más, mint tudatlanság (ajñānam (és) a Saṃsāra --újjászületés-- (saṁsāra) megnyilvánulásának (aṅkura... iti) oka (kāraṇam)||

"A világ (lokaḥ) tudatlanság által (ajñānāt) kötött (badhyate), (és) ezért (tatas) megnyilvánulásnak (sṛṣṭiḥ) és (ca) megszűnésnek van kitéve (saṁhṛtiḥ... iti)"||

Ahogy az a tiszteletreméltó (śrī... śrī) Mālinīvijaya (mālinīvijaya) és Sarvācāra (sarvācāra) (szövegekben) (a két előző stanzában, rendre.) szilárdan ki van mondva (ukta-sthityā), Létezik egy korlát  --limitáció--(saṅkoca), melyet (yaḥ) a Legfőbb (parama) Úr --īśvara-- (īśvareṇa) nyilvánít meg (avabhāsitaḥ), Mahāmāyā (mahāmāyā) erején (śaktyā) keresztül² kinek formája (rūpayā), az individuum esszenciális természetének (sva-rūpa) elfedéséből (gopanā) áll . (Ez a Mahāmāyā) az Ő (sva) Abszolút Szabad (svātantrya) Ereje (śaktyā) folytán nyilvánul meg (ābhāsita). (Ilyen korlát vagy kötelék látszik) az Ő (sva) Én-jében (ātmani), ami olyan, mint (kalpe) az ég (ākāśa), Anāśritaśiva-tól³ , (anāśritāt), stb (prabhṛti) le a (antam) Māyāpramātā-ig --a Pralayākalā és a sakala tapasztalói-- (māyā-pramātṛ)⁴ . Ez (a korlát) (saḥ) egyedül (eva) a kötelék (bandhaḥ), minek természete (sva-bhāvaḥ) a tudatlanságban (gyökerezik) (ajñāna), mely az egyén Śiva-val való (śiva) azonosságának (abheda) "nem-realizációjából" (akhyāti) áll (ātmaka), s minek esszenciája (ātmā) a korlátolt (saṅkucita) tudás (jñāna) az Āṇavamala (āṇavamala) formájában (satattva), ami --az Āṇavamala-- nem más, mint amiben (ātmaka) az individuum önmagát tökéletlennek (apūrṇam) tartja. (manyatā)|

És (ca) miképp (yathā) nem bizonyítható (anupapannatvam), hogy a mala vagy tisztátalanság (malasya) különbözik (a Tudatosságtól) (vyatiriktasya), ugyanúgy (tathā) (ez a tény) hosszasan (vitatya) ki lett (darśitam) fejtve általunk (asmābhiḥ), amikor tárgyaltuk (vicāre) a Dīkṣā --beavatás-- (dīkṣā) témakörét a tiszteletreméltó (śrī) Svacchandatantra (svacchanda), Uddyota (uddyote) (kommentárjában), az ötödik (pañcama) fejezet (paṭala) végén (ante)|

Az aforizmának (sūtra) ugyanezen (eṣaḥ ca) lényege (arthaḥ) össze van foglalva (saṅgṛhītaḥ) a Spandakārikā-k (kārikā) egy részében (bhāgena):

"…annak (a korlátolt individuumnak), aki tehetetlen (asamarthasya) saját (nija) tisztátalansága --aśuddhi--miatt (aśuddhyā... iti)…"|
(Lásd Spandakārikā-k I,9)

Így (evam) nem (na) csupán (kevalam) ez a kötelék (bandhaḥ) (ez a korlátolt) tudás (jñānam), mely tudatlanságból (ajñāna) áll (ātmakam), s minek karaktere (rūpa) az Én-t (ātmani) nem Én-nek (anātmatā) tudó (abhimāna) "nem-realizációként" (akhyāti) látszik  (lakṣaṇa), de olyan (yāvat)  (korlátolt) tudás is (jñānam) --a tudatlanság (ajñāna) gyökere (mūlam)--, mely a nem-én (anātmani), pl.: test (śarīra), stb (ādau), Én-ként (ātmatā) látásából (abhimāna) áll (ātmakam), ez  szintén (api) kötelék (bandhaḥ) valójában (eva)|

Ez a (koncepció) (etad ca) szintén ki lett jelentve röviden (saṅgṛhītam), a Spandakārikā következő aforizmájában (kārikayā):

"…(azt jelenti, hogy) eltűnt (apāyaḥ) a Legfőbb (para) Nektár (amṛta) vagy Halhatatlanság íze (rasa)..:"|
(Lásd Spandakārikā-k III, 14)

Így (evam) bármi (yatkiñcid), aminek természete (rūpam) a Svātantrya -ból --Én-Tudatosság, azaz Szabadsága minden tudásnak és cselekvésnek (svātantrya)-- áll (ātmakam), azt a Caitanya (caitanya) szóval (śabdena) írtuk le (uktam)  (ahogy azt a Śivasūtra-k első aforizmája tételezi). Ezért (tatra) még ha (api) (kizárólag) Cit is ragyog --azaz Śiva vagy prakāśa (cit-ātmani)--, mint a Vijñānākala (vijñāna-akala) esetében (vat), aki nem éri el (aprathā-ātma) az Én-tudatosságot vagy Szabadságot --azaz Kartṛtvasvātantrya  vagy a tevés szabadsága (svātantrya)⁵ --, (Āṇavamala van jelen) csupán (mātra-ātmanā) önmaga (manyatā) tökéletlennek tartása (apūrṇam) formájában (rūpeṇa); (vagy) még (api) ha az Én-tudatosság --a tevés szabadsága-- (svātantrye) el is éretik, (de) tudatlansággal (abodha-rūpeṇa), mely a nem-én (anātmani), mint a test (deha), stb (ādau), Én-nek (ātmatā) látásának (abhimāna-ātmanā) formájában (jelenik meg) (rūpeṇa), (akkor ugyancsak Āṇavamala van jelen)⁶ . ezért ahogy (anena) azt jelen aforizma (sūtreṇa) meghatározza (sūtritam), ez az Āṇavamala (āṇava-malam) kétrétű (dvi-prakāram)|

Ahogy azt (tad) a tiszteletreméltó īśvarapratyabhijñā (śrī-pratyabhijñāyām) mondja (uktam):

"Ez (idam) az Āṇavamala (āṇavam malam) két módon nyilvánul meg (dvidhā): (1) A tudás állapota (bodhasya) szabadság (svātantryam) nélkül (hānis), (vagy) (2) mint (api) a tudás hiányának állapota (abodhatā), de szabadsággal telítve (svātantryasya). (Mind két eset) az individuum saját (sva) esszenciális természetével kapcsolatos (éberség) (sva-rūpa... iti) csökkenése miatt van (apahānitaḥ)"||
(Lásd Īśvarapratyabhijñā III, 2, 4)

||2||

¹ A doktrína, mely Isten és ember közti különbség létezését tételezi.

² Mahāmāyā (szó szerint: a nagy Māyā) az 5. (Sadvidyā) és a 6. (Māyā) tattva-k közti régióban működik.

³ A 2. (Śakti) és a 3. (Sadāśiva) tattva-k közti állapot.

⁴ Māyā (Tudatlanság, 6. tattva) tapasztalója (Pramātā), mely két tapasztalóból áll: Pralayākala és sakala. Előbbi mélyen alszik konkrétan Māyā-ban, utóbbi álom és ébrenléti tudatállapotot tapasztal.

⁵ Egy Vijñānākala a Mahāmāyā alsó rétegében pihen (ami az 5. és 6. tattva közti régióban működik), úgymond az Āṇavamala (a primordiális tisztátalanság) és a Māyā (hatodik tattva) közt. A Vijñānākala tapasztalója realizálja, hogy ő Śiva, de Śakti (Én-tudatosság) nélkül, képtelen bármit is tenni. Más szóval, nem birtokolja a "tevés, aktivitás szabadságát".

⁶ A szerző a Sakala tapasztalójáról beszél (lásd az előző megjegyzést), akinek van Én-tudatossága és következésképpen tevési szabadsága…korlátolt mértékben természetesen…de esszenciális természete valódi tudásának, ismeretének hiányában van. Röviden, csordultig van "abodha"-val vagy "tudatlansággal" és így nem realizálja azonosságát a Legfőbb Úrral.

fel

 3. Aforizma

किम् ईदृगाणवमलात्मैव बन्धो न इत्याह—

योनिवर्गः कलाशरीरम्॥३॥

बन्ध इत्यनुवर्तते योऽयं योनेर्विश्वकारणस्य मायायाः सम्बन्धी वर्गः साक्षात्पारम्पर्येण च तद्धेतुको देहभुवनाद्यारम्भी किञ्चित्कर्तृताद्यात्मककलादिक्षित्यन्तस्तत्त्वसमूहस्तद्रूपं मायीयं तथा कलयति स्वस्वरूपावेशेन तत्तद्वस्तु परिच्छिनत्तीति कला व्यापारः शरीरं स्वरूपं यस्य तत्कलाशरीरं कार्मं मलमपि बन्ध इत्यर्थः। एतदपि

निजाशुद्ध्यासमर्थस्य कर्तव्येष्वभिलाषिणः।

इत्यनेनैव सङ्गृहीतम्। यथा चैतत्तथास्मदीयात्स्पन्दनिर्णयादवबोद्धव्यम्। एषां च कलादीनां किञ्चित्कर्तृत्वादिलक्षणं स्वरूपमाणवमलभित्तिलग्नं पुंसामावरकतया मलत्वेन सिद्धमेव। यदुक्तं श्रीमत्स्वच्छन्दे

मलप्रध्वस्तचैतन्यं कलाविद्यासमाश्रितम्।
रागेण रञ्जितात्मानं कालेन कलितं तथा॥
नियत्या यमितं भूयः पुम्भावेनोपबृंहितम्।
प्रधानाशयसम्पन्नं गुणत्रयसमन्वितम्॥
बुद्धितत्त्वसमासीनमहङ्कारसमावृतम्।
मनसा बुद्धिकर्माक्षैस्तन्मात्रैः स्थूलभूतकैः॥

इति। कार्ममलस्याप्यावरकत्वं श्रीमालिनीविजये प्रदर्शितम्

धर्माधर्मात्मकं कर्म सुखदुःखादिलक्षणम्।

इति। तदेतन्मायीयं कार्मं च मलम्

भिन्नवेद्यप्रथात्रैव मायाख्यं जन्मभोगदम्।
कर्तर्यबोधे कार्मं तु मायाशक्त्याव तत्त्रयम्॥

इति श्रीप्रत्यभिज्ञायामाणवमलभित्तिकं सङ्कुचितविशिष्टज्ञानतयैवोक्तम्॥३॥

Kim īdṛgāṇavamalātmaiva bandho na ityāha—

Yonivargaḥ kalāśarīram||3||

Bandha ityanuvartate yo'yaṁ yonerviśvakāraṇasya māyāyāḥ sambandhī vargaḥ sākṣātpāramparyeṇa ca taddhetuko dehabhuvanādyārambhī kiñcitkartṛtādyātmakakalādikṣityantastattvasamūhastadrūpaṁ māyīyaṁ tathā kalayati svasvarūpāveśena tattadvastu paricchinattīti kalā vyāpāraḥ śarīraṁ svarūpaṁ yasya tatkalāśarīraṁ kārmaṁ malamapi bandha ityarthaḥ| Etadapi

Nijāśuddhyāsamarthasya kartavyeṣvabhilāṣiṇaḥ|

ityanenaiva saṅgṛhītam| Yathā caitattathāsmadīyātspandanirṇayādavaboddhavyam| Eṣāṁ ca kalādīnāṁ kiñcitkartṛtvādilakṣaṇaṁ svarūpamāṇavamalabhittilagnaṁ puṁsāmāvarakatayā malatvena siddhameva| Yaduktaṁ śrīmatsvacchande

Malapradhvastacaitanyaṁ kalāvidyāsamāśritam|
Rāgeṇa rañjitātmānaṁ kālena kalitaṁ tathā||
Niyatyā yamitaṁ bhūyaḥ pumbhāvenopabṛṁhitam|
Pradhānāśayasampannaṁ guṇatrayasamanvitam||
Buddhitattvasamāsīnamahaṅkārasamāvṛtam|
Manasā buddhikarmākṣaistanmātraiḥ sthūlabhūtakaiḥ||

iti| Kārmamalasyāpyāvarakatvaṁ śrīmālinīvijaye pradarśitam

Dharmādharmātmakaṁ karma sukhaduḥkhādilakṣaṇam|

iti| Tadetanmāyīyaṁ kārmaṁ ca malam

Bhinnavedyaprathātraiva māyākhyaṁ janmabhogadam|
Kartaryabodhe kārmaṁ tu māyāśaktyāiva tattrayam||

iti śrīpratyabhijñāyāmāṇavamalabhittikaṁ saṅkucitaviśiṣṭajñānatayaivoktam||3||

Csak (eva) az Āṇavamala (āṇavamala-ātmā) a kötelék (kim... bandhaḥ), melynek ilyen jellemzői vannak (īdṛk)? (A Śivasūtra-k szerzője, azaz Śiva) azt mondja (āha) "Nem" (na iti) (ezt a következő aforizma bizonyítja)—

A forrás (yoni) (és annak) szaporulata (vargaḥ), (azzal együtt), aminek formája (śarīram) az aktivitás (kalā) (szintén kötelék)||3||

A "bandha" (kifejezés) --kötelék-- (bandhaḥ iti) (az előző aforizmából) jön (anuvartate). Varga (vargaḥ) az (ayam), ami (yaḥ) kapcsolatban van (sambandhī) a Yoni-val (yoneḥ), azaz Māyā-val --a hatodik tattva-- (māyāyāḥ), az univerzum (viśva) okával --Kāraṇa-- (kāraṇasya), közvetlenül (sākṣāt) és (vagy) (ca) zavartalan lépésekben (pāramparyeṇa). Ez a (tad) (varga) az az ágens (hetukaḥ), mely testeket (deha), világokat (bhuvana) hoz létre (ārambhī), stb (ādi) (és ami), tattva-k --princípiumok-- (tattva) csoportjából áll (samūha), mely a Kalā-val (kalā) (vagy) korlátolt (kiñcid) cselekvéssel (kartṛtā... ātmaka) kezdődik (ādi), stb (ādi) (és) a földdel (kṣiti) végződik (antaḥ)¹ . A forma (rūpaṁ), amit ez (tad) (felölt)--röviden a "Yonivarga" avagy Māyā és szaporulata, azaz varga vagy a Māyā-val kapcsolódó tattva-k köre--nem más, mint Māyīyamala (māyīyam) vagy Mayikus tisztátalanság. Hasonlóképen (tathā) (a kifejezés) Kalā (kalā) aktivitás(t) (vyāpāraḥ) (jelent). (Ez az), ami késztet (kalayati) és felosztja (paricchinatti) (a valóságot) (különböző) dolgokra (vastu) (mint) ez vagy az (tad tad), azáltal, hogy belép (āveśena) esszenciális (sva) természetébe (sva-rūpa... iti) --más szavakkal, "azáltal, hogy belép az esszenciális természetébe egy ilyen valóságnak"--. (A "Kalāśarīram" kifejezés jelen aforizmában azt jelenti), hogy (tad) kinek (yasya) śarīra-ja (śarīram) (vagy) formája/természete (sva-rūpam) (Kalā vagy aktivitás. Ezért "Kalāśarīra" nem egyéb, mint a Kārmamala --a Karma-ból származó tisztátalanság-- természetesen, és ez a) Kārmamala (kārmam malam) szintén (api) kötelék (bandhaḥ). Ez a jelentés (iti arthaḥ)² |

Ez (a koncepció) (etad) össze van foglalva (api... saṅgṛhītam) a (Spandakārikā-k) ezen (aforizmájában) (anena eva):

"…ez a (korlátolt individuum) aki tehetetlen (asamarthasya) saját (nija) tisztátalansága –aśuddhi-- miatt (aśuddhyā... iti)  (és) aki tetteket akar --Abhilāṣī-- (abhilāṣiṇaḥ) végrehajtani --cselekedni akar--(kartavyeṣu... iti)|
(Lásd Spandakārikā-k I, 9)

És (ca) ez (yathā-etad) megérthető és tanulható (avaboddhavyam) a mi Spandanirṇaya-nkból (spandanirṇayāt) is (tathā)--egy rendkívül érvényes kommentár a Spandakārikā-khoz--|

Ezen (eṣāṁ ca) (megnyilvánulások, azaz) Kalā (kalā), stb. (ādīnāṁ) esszenciája (sva-rūpam), a korlátolt (kiñcid) cselekvőképesség (kartṛtva), stb. (ādi)  karakterét hordozza (lakṣaṇam)  (és) az Āṇavamala-hoz (āṇavamala) kapcsolódik (lagnam), mint annak alapja--azaz ennek az esszenciának az alapja az Āṇavamala-- (bhitti). (És mivel egy ilyen esszencia) elfedi vagy betakarja (āvarakatayā) az individuum --Puruṣa-- (puṁsām) (valódi természetét), (tökéletesen) bizonyított (siddham), hogy ez a mala vagy tisztátalanság állapota (malatvena)|

Ahogy (yad) a tiszteletreméltó  (śrīmat) Svacchandatantra (svacchande) tételezi (uktam):

"Ahogy a létezőt elfedi (pradhvasta) a mala vagy tisztátalanság --azaz Āṇavamala, együtt a másik két utódjával: Māyīyamala és Kārmamala--(mala) , Caitanya vagy az Abszolút Szabad tudással és cselekvéssel bíró Tudatosság-- (caitanyam) Kalā-val (kalā) (és) Vidyā-val (vidyā) telt (samāśritam). Így, (tathā) Ez --azaz Caitanya-- színezve van (rañjita-ātmānam) Rāga-val (rāgeṇa) (és) felosztja (kalitam) azt a Kāla (kālena). Elfolytja (yamitam) azt (bhūyas) a Niyati (niyatyā)  (és) felnagyított (upabṛṁhitam) a Puruṣa-nak --individuális létező-- (puṁs) levés érzete (bhāvena) által. (Caitanya) befedődik (sampannam) a Prakṛti (pradhāna) hajlama (āśaya) által így kapcsolódik (samanvitam) a három (traya) Guṇa-val --a Prakṛti minőségei-- (guṇa). Benne áll (samāsīnam), az intellektus (buddhi) princípiumában (tattva), és körülveszi (samāvṛtam) az egó (ahaṅkāra). (Végül Caitanya burkolt) az elme által (manasā), a tapasztalás és cselekvés erői által (buddhi-karma-akṣaiḥ), a finom elemekkel (tanmātraiḥ) és a durva (sthūla) elemekkel. (bhūtakaiḥ... iti)³ "||
(Lásd Svacchandatantra I, 39-41)

Az elfedés aktivitása (āvarakatvaṁ), amit a Kārmamala (tesz) (kārma-malasya), a tiszteletreméltó (śrī) Mālinīvijayatantra-ban (mālinīvijaye) is megjelenik (pradarśitam):

"Dharmikus --szó szerint: jámbor, előírásnak megfelelő, stb-- (dharma) és adharmikus --a dharmikus ellentéte-- (adharma-ātmakaṁ) tettek (karma) karaktere (lakṣaṇam) az öröm (sukha), fájdalom (duḥkha), stb (ādi... iti)"|
(Lásd Mālinīvijayatantra I, 24)

Ugyanez a dolog (tad etad) van említve (uktam) a tiszteletreméltó (śrī) Īśvarapratyabhijñā-ban (pratyabhijñāyām), azaz (hogy) Māyīya (māyīyam) és (ca) Kārma (kārmam) mala-k (malam) alapja (bhittikam) az Āṇavamala (āṇavamala) (és) speciális hordozói (viśiṣṭa) a korlátolt (saṅkucita) tudásnak (jñānatayā eva):

"(Az Āṇavamala már jelen van, és megnyilvánul a) Māyīyamala, (māyā-ākhyaṁ) (ami elhozza) itt (atra eva) az individuumtól különböző (bhinna) objektumok (vedya) kiterjedését (prathā). És (ca) ha jelen van a cselekvővel kapcsolatos (kartari) tudatlanság (abodhe), (akkor kiterjed a) Kārmamala (kārmam), ami születést (janma) adományoz (dam)  (valamint) az öröm és fájdalom tapasztalatát (bhoga). Ez a (tad) hármas (mala) csoport (trayam) valójában (tu... iti) (Śiva) Māyāśakti-ja  ⁴ által (māyā-śaktyā eva) (nyilvánul meg)"||
(Lásd Īśvarapratyabhijñā III, 2, 5)

||3||

¹ A 7.-től a 36.-ig terjedő tattva-k. Nézd meg a Tattva Táblázatot további információkért.

² Lásd a második megjegyzést az első aforizma kommentárjánál.

³ A 7.-től a 36.-ig terjedő megnyilvánulás teljes folyamatát írja le a Svacchandatantra ezen passzusa. Teljes megértésért olvasd el a Trika 4 (English), Trika 5 (English) és Trika 6 (English) tanulmányokat.

⁴  Māyāśakti az Ő isteni Ereje, ami különböző formákat produkál. Nem szabad összetéveszteni a Māyātattva-val (a hatodik tattva, melyet Ő terjeszt ki, Māyāśakti-n keresztül).

fel

 4. Aforizma

अथ कथमस्याज्ञानात्मकज्ञानयोनिवर्गकलाशरीररूपस्य त्रिविधस्य मलस्य बन्धकत्वमित्याह—

ज्ञानाधिष्ठानं मातृका॥४॥

यदेतत्त्रिविधमलस्वरूपमपूर्णम्मन्यताभिन्नवेद्यप्रथाशुभाशुभवासनात्मकं विविधं ज्ञानरूपमुक्तं तस्यादिक्षान्तरूपाज्ञाता माता मातृका विश्वजननी तत्तत्सङ्कुचितवेद्याभासात्मनो ज्ञानस्य अपूर्णोऽस्मि क्षामः स्थूलो वास्म्यग्निष्टोमयाज्यस्मीत्यादि तत्तदविकल्पकसविकल्पकावभासपरामर्शमयस्य तत्तद्वाचकशब्दानुवेधद्वारेण शोकस्मयहर्षरागादिरूपतामादधाना

करन्ध्रचितिमध्यस्था ब्रह्मपाशावलम्बिकाः।
पीठेश्वर्यो महाघोरा मोहयन्ति मुहुर्मुहुः॥

इति श्रीतिमिरोद्घाटप्रोक्तनीत्या वर्गकलाद्यधिष्ठातृब्राह्म्यादिशक्तिश्रेणीशोभिनी श्रीसर्ववीराद्यागमप्रसिद्धलिपिक्रमसन्निवेशोत्थापिकाम्बाज्येष्ठारौद्रीवामाख्यशक्तिचक्रचुम्बिता शक्तिरधिष्ठात्री तदधिष्ठानादेव ह्यन्तरभेदानुसन्धिवन्ध्यत्वात्क्षणमप्यलब्धविश्रान्तीनि बहिर्मुखान्येव ज्ञानानीति युक्तैव एषां बन्धकत्वोक्तिः। एतच्च

शब्दराशिसमुत्थस्य...।

इति कारिकया

स्वरूपावरणे चास्य शक्तयः सततोत्थिताः।

इति च कारिकया सङ्गृहीतम्॥४॥

Atha kathamasyājñānātmakajñānayonivargakalāśarīrarūpasya trividhasya malasya bandhakatvamityāha—

Jñānādhiṣṭhānaṁ mātṛkā||4||

Yadetattrividhamalasvarūpamapūrṇammanyatābhinnavedyaprathāśubhāśubhavāsanātmakaṁ vividhaṁ jñānarūpamuktaṁ tasyādikṣāntarūpājñātā mātā mātṛkā viśvajananī tattatsaṅkucitavedyābhāsātmano jñānasya apūrṇo'smi kṣāmaḥ sthūlo vāsmyagniṣṭomayājyasmītyādi tattadavikalpakasavikalpakāvabhāsaparāmarśamayasya tattadvācakaśabdānuvedhadvāreṇa śokasmayaharṣarāgādirūpatāmādadhānā

Karandhracitimadhyasthā brahmapāśāvalambikāḥ|
Pīṭheśvaryo mahāghorā mohayanti muhurmuhuḥ||

iti śrītimirodghāṭaproktanītyā vargakalādyadhiṣṭhātṛbrāhmyādiśaktiśreṇīśobhinī śrīsarvavīrādyāgamaprasiddhalipikramasanniveśotthāpikāmbājyeṣṭhāraudrīvāmākhyaśakticakracumbitā śaktiradhiṣṭhātrī tadadhiṣṭhānādeva hyantarabhedānusandhivandhyatvātkṣaṇamapyalabdhaviśrāntīni bahirmukhānyeva jñānānīti yuktaiva eṣāṁ bandhakatvoktiḥ| Etacca

Śabdarāśisamutthasya...|

iti kārikayā

Svarūpāvaraṇe cāsya śaktayaḥ satatotthitāḥ|

iti ca kārikayā saṅgṛhītam||4||

"Most (atha), hogyan lehet az (katham), (hogy) ez a (asya) hármas (trividhasya) mala vagy tisztátalanság (malasya), kinek formája (rūpasya) a tudás (jñāna), mely Ajñāna-ból vagy tudatlanságból (ajñāna) áll (ātmaka) --korlátolt tudás--, Yonivarga --Māyā és az ő szaporulata, azaz Māyīyamala-- (yoni-varga) (és) Kalāśarīra --aminek formája az aktivitás, azaz Kārmamala (kalā-śarīra)--béklyóvá válik (bandhakatvam... iti) (az individuum számára). A Śivasūtra-k szerzője, azaz Śiva) azt mondja (āha)—

A (korlátolt és limitált) tudás (jñāna) alapja (adhiṣṭhānam) a félreértett Anya (mātṛkā)||4||

Ez (etad), ami (yad) (korábban) ki lett fejtve (uktam), változatos (vividham) formája (rūpam) a (korlátolt) tudásnak (jñāna), aminek természete (sva-rūpam) egy háromrétű (trividha) mala (mala) --tisztátalanság--, mely (1) az Én elfedésének aktivitásából (manyatā), mint tökéletlenség (apūrṇam)--azaz Āṇavamala, (2) a különbözőség (bhinna) érzetének (vedya) kiterjedéséből (prathā)-- azaz Māyīyamala--, (3) (valamint) jó (śubha) (és) rossz (aśubha) lenyomatok azaz Vāsanā-kból (vāsanā)¹ melyek az okozati testben akkumulálódnak (ami arra készteti az individuumot, hogy jó és rossz tetteket hajtson végre) --azaz Kārmamala--áll (ātmakam). Ez a (háromrétű korlátolt tudás) (tasya), Mātṛkā (mātṛkā), az Őse (jananī) az univerzumnak (viśva), az ismeretlen (ajñātā) Anya (mātā) (és) az Ő formája (rūpā) "a"-val (a) kezdődik (ādi) és "Kṣa"-val (kṣa) végződik. (Ő a) tudás (Anyja) (jñānasya), kinek természete (ātmanaḥ) a változatos (tad tad), korlátolt (saṅkucita) tapasztalások (vedyā) villanása (ābhāsa). (Ezek a korlátolt tapasztalások, a következő formákban nyilvánulnak meg) "tökéletlen (apūrṇaḥ) vagyok (asmi)", "vékony (kṣāmaḥ) vagyok (asmi)" vagy (vā) "kövér (sthūlaḥ) vagyok (asmi)", "én vagyok (asmi) az Agniṣṭoma (agniṣṭoma) áldozat bemutatója (yājī)" és így tovább (iti ādi). (Ezt a tudást) változatos (tad tad) megfontolások (parāmarśa) alkotják (mayasya), (melyek közül egyesek) mentális módosulás nélkül jelennek meg (avabhāsa)--benyomások a hétköznapi elmén túlról-- (a-vikalpaka), (mások pedig) mentális módosulás által --azaz konkrétan megfogalmazódott gondolatok formájában--(sa-vikalpaka)s, (és) a különböző (tad tad) hangok (śabda) és szavak (vācaka) megjelenése (anuvedha) által (dvāreṇa) (annak az elméjében, aki ezeket hallja), ami káprázatot (māda) generál (dhānā), szomorúság (śoka), arrogancia (smaya), öröm (harṣa), szenvedély (rāga), stb. (ādi) formájában (rūpatā). A tiszteletreméltó (śrī) Timirodghāṭa-ban (timirodghāṭa) tételezett (prokta) tanítás (nītyā) szerint:

"A Mahāghorā-k --szó szerint "nagyon félelmetes"-- (mahāghorāḥ) (a Śakti-k vagy erők) akik (sthāḥ) a Tudatosság (citi) közepén (madhya) a Karandhra-ban --azaz a Brahmarandhra-ban-- (ka-randhra)² vannak, s kik Brahma hurkán (brahma-pāśa) lógnak (avalambikāḥ) (és) kik a Pīṭha-k (pīṭha) vagy trónok --az érzékszervek-- Istennői (īśvaryaḥ), megtévesztenek (mohayanti) újra és újra (muhur... muhur... iti)"||

(Mātṛkā) ragyog (śobhinī) az erők (śakti) sokaságában (śreṇī), mint Brāhmī (brāhmī), stb (ādi)., s a betűk csoportja (varga), Kalā-k --az öt primordiális erő--(kalā)³ , stb (ādi) felett honol (adhiṣṭhātṛ). Ő tartja életben (utthāpikā) (az élőlényeket), a betűk (lipi) fokozatos (krama) sorával (sanniveśa), amik híresek (prasiddha) az Āgama-kban (āgama) --kinyilvánított szövegek, (mint) a tiszteletreméltó (śrī) Sarvavīra (sarvavīra), stb (ādi). Ő szorosan hozzátartozik (cumbitā) az erők (śakti) csoportjához (cakra), miknek neve (ākhya) ambaa (ambā), Jyeṣṭā (jyeṣṭhā), Raudrī (raudrī) (és) Vāmā (vāmā). (Egyszóval, Mātṛkā) a trónoló (adhiṣṭhātrī) Śakti vagy Erő (śaktiḥ). Miután (Mātṛkā) valójában az alapja (adhiṣṭhānāt eva) e (korlátolt) tudásnak (tad), (és) mert, (ugyanezen okból), kétségkívül (hi) hiányzik belőle (vandhyatvāt) a belső (antas) egység (abheda) felderítése (anusandhi), a (korlátolt) tapasztalások (jñānāni) nem találnak (alabdha) megnyugvást (viśrāntīni) egy pillanatra (kṣaṇam) sem (api) (és) kizárólag (eva) külső dolgok felé irányulnak --szó szerint kifelé fordulnak--(bahis-mukhāni) . Így (iti) azt állítani (uktiḥ), hogy ezek (a tapasztalások) (eṣāṁ) béklyók (bandhakatva), teljesen (eva) érvényes (yuktā)|

Ez a (koncepció) (etad ca)  össze van foglalva (saṅgṛhītam) a (Spandakārikā-k) (következő) aforizmájában (kārikayā):

"…a szavak (śabda... iti) sokaságából (rāśi) származnak (samutthasya)…"|
(Lásd Spandakārikā-k III, 13)

és (ca) (ebben a másik) aforizmában (ugyanazon szövegből) (kārikayā):

"Az erők (śaktayaḥ) állandóan (satata) készek (utthitāḥ), hogy elfedjék (āvaraṇe) a (korlátolt létező) (ca asya... iti) esszenciális természetét (sva-rūpa)…"|
(Lásd Spandakārikā-k III, 15)

||4||

¹ Az ember négy testet birtokol (1) durva vagy fizikai test, (2) finom, (3) okozati és (4) szuper-okozati. Az első mindenkinek ismerős, ugye? A második tartalmazza az életerőket, elmét, egót és az intellektust. Az okozati test túl van a finom testen és az akkumulálódott benyomásokat tartalmazza. A "lenyomatok", amikről a kommentár beszél, csupán arra valók, hogy jó és rossz karmával legyenek feltöltve…óh igen, ez egy hosszú témakör valójában. Csak hogy megértsd: Ezek a lenyomatok gyűlnek fel az egyén okozati testében és arra késztetik őt, hogy jó és rossz tetteket vigyenek véghez. Ez a jelentés. Óh, majd elfelejtettem…a szuper-okozati test a híres Bindu vagy a megismerő Pont…egy másik hosszú és bonyolult témakör, nem kétséges. Természetesen semmi szükség rá, hogy ilyen komplex és finom témakörökbe menjek bele egy egyszerű megjegyzésben.

² Ezek az erők tartják káprázatban az embert és késztetik világi létre. Ők a Karandhra-ban vannak, amit Brahmarandhra-nak is neveznek (szó szerint: Brahmā lyuka). Habár általában összekeverik a Brahmarandhra-t a Sahasrāra-cakra-val, gyakorlatilag ez a Sahasrāra közepe, a fejtető feletti részben. A saját tapasztalatom szerint, ez úgymond egy lyuk, tele Isteni Tudatossággal. Amikor valaki belép ide, valójában nincs itt semmi, mégis amit tapasztal, az egyfajta membrán jelenléte. Ezen a membránon egy feszültség van jelen. Nos, Śiva a membrán maga, míg az Ő Śakti-ja, vagy Isteni Ereje az említett feszültség. Ezek a misztériumok teljesen ki vannak fejtve a "Szövegek (tanulmány)/Śivasūtravimarśinī" tanulmányban a Trika szekció alatt.

³ Olvasd el a kifejtésemet ezzel a témakörrel kapcsolatban a Trika: The six courses tanulmányban.

fel

 5. Aforizma

अथैतद्बन्धप्रशमोपायमुपेयविश्रान्तिसतत्त्वमादिशति—

उद्यमो भैरवः॥५॥

योऽयं प्रसरद्रूपाया विमर्शमय्याः संविदो झगित्युच्छलनात्मकपरप्रतिभोन्मज्जनरूप उद्यमः स एव सर्वशक्तिसामरस्येनाशेषविश्वभरितत्वात्सकलकल्पनाकुलालङ्कवलनमयत्वाच्च भैरवो भैरवात्मकस्वस्वरूपाभिव्यक्तिहेतुत्वाद्भक्तिभाजामन्तर्मुखैतत्तत्त्वावधानधनानां जायत इत्युपदिष्टं भवति। उक्तं च श्रीमालिनीविजये

अकिञ्चिच्चिन्तकस्यैव गुरुणा प्रतिबोधतः।
जायते यः समावेशः शाम्भवोऽसावुदीरितः॥

इति। अत्र हि गुरुणा प्रतिबोधत इत्यत्र गुरुतः स्वस्मात्प्रतिबोधत इत्यस्यार्थो गुरुभिरादिष्टः। श्रीस्वच्छन्देऽप्युक्तम्

आत्मनो भैरवं रूपं भावयेद्यस्तु पुरुषः।
तस्य मन्त्राः प्रसिद्ध्यन्ति नित्ययुक्तस्य सुन्दरि॥

इति। भावनं ह्यत्रान्तर्मुखोद्यन्तृतापदविमर्शनमेव। एतच्च

एकचिन्ताप्रसक्तस्य यतः स्यादपरोदयः।
उन्मेषः स तु विज्ञेयः स्वयं तमुपलक्षयेत्॥

इत्यनेन सङ्गृहीतम्॥५॥

Athaitadbandhapraśamopāyamupeyaviśrāntisatattvamādiśati—

Udyamo bhairavaḥ||5||

Yo'yaṁ prasaradrūpāyā vimarśamayyāḥ saṁvido jhagityucchalanātmakaparapratibhonmajjanarūpa udyamaḥ sa eva sarvaśaktisāmarasyenāśeṣaviśvabharitatvātsakalakalpanākulālaṅkavalanamayatvācca bhairavo bhairavātmakasvasvarūpābhivyaktihetutvādbhaktibhājāmantarmukhaitattattvāvadhānadhanānāṁ jāyata ityupadiṣṭaṁ bhavati| Uktaṁ ca śrīmālinīvijaye

Akiñciccintakasyaiva guruṇā pratibodhataḥ|
Jāyate yaḥ samāveśaḥ śāmbhavo'sāvudīritaḥ||

iti| Atra hi guruṇā pratibodhata ityatra gurutaḥ svasmātpratibodhata ityasyārtho gurubhirādiṣṭaḥ| Śrīsvacchande'pyuktam

Ātmano bhairavaṁ rūpaṁ bhāvayedyastu puruṣaḥ|
Tasya mantrāḥ prasiddhyanti nityayuktasya sundari||

iti| Bhāvanaṁ hyatrāntarmukhodyantṛtāpadavimarśanameva| Etacca

Ekacintāprasaktasya yataḥ syādaparodayaḥ|
Unmeṣaḥ sa tu vijñeyaḥ svayaṁ tamupalakṣayet||

ityanena saṅgṛhītam||5||

Most (atha), (a következő aforizma) e (etad) kötelék (bandha) feloldódásának (praśama) módját (upāyam) tanítja (ādiśati), ami az elérni kívánt cél valódi természetében való megnyugvás --A Cél, azaz A Legmagasabb Én vagy más néven Bhairava vagy Śiva--(upeya)—

Bhairava --a Legmagasabb Létező-- (bhairavaḥ) (az) Isteni Tudatosság egy spontán felvillanása (udyamaḥ)||5||

Ez az (ayam) udyama (udyamaḥ), ami (yaḥ) a legmagasabb (para) Pratibhā --Parāvāk, --szó szerint Legmagasabb Beszéd (pratibhā)-- felvillanása (unmajjana-rūpaḥ)¹ . (Ez a Pratibhā) Saṃvid (saṁvidaḥ) --A Legmagasabb Tudatosság--, egy hirtelen (jhagiti) feltörésből (ucchalana) áll (ātmaka) ami Vimarśa-ból --Śakti vagy Én-tudatosság (vimarśa)--való (mayyāḥ) (és) az (univerzum formájának) kiterjedése (prasarat) a karakterisztikája (rūpāyāḥ). Ez (saḥ) az (eva) (udyama) Bhairava --más néven Śiva-- (bhairavaḥ), mert (Bhairava) csordultig tele van (bharitatvāt) az egész (aśeṣa) univerzummal (viśva), úgy, hogy minden (sarva) Śakti-val (śakti) egységben marad (sāmarasyena) és birtokolja (mayatvāt) a képességet arra (alam), hogy felfalja (kavalana) az elképzelések (kalpanā) teljes (sakala) tárházát (kula) (amik dualitást szülnek). (Ez az udyama Bhairava), mert ez az oka (hetutvāt) az egyén saját (sva) esszenciális természete (sva-rūpa) megnyilvánulásának (abhivyakti), ami (ātmaka) (mindent) Bhairava-nak (bhairava) tart. (Ez az udyama) azokban tárul fel (jāyate), akikben odaadás (bhakti) van (bhājām) (és) e (etad) belső Princípiumra --azaz Bhairava, az Isten (antas-mukha-tattva)--való figyelem (avadhāna) kincsét (dhanānām) birtokolják. Ezt (iti... bhavati)  tanítja (upadiṣṭam) (ez az aforizma)|

Ahogy azt a tiszteletreméltó (śrī) Mālinīvijayatantra (mālinīvijaye) mondja (uktam ca):

"Úgy mondják (udīritaḥ), hogy a Śāmbhava-samāveśa vagy beolvadás Śiva-ba (samāveśaḥ śāmbhavaḥ) az (asau), ami (yaḥ) kizárólag (eva) abban történik meg (jāyate), aki nem gondol (cintakasya) semmire (akiñcid), a Guru által adományozott (guruṇā... iti) felébredés (pratibodhataḥ) (eredményeképpen)"||
(Lásd Mālinīvijayatantra II, 23)

Ebben a tekintetben (atra hi) (a kifejezés) "guruṇā pratibodhataḥ" (guruṇā pratibodhataḥ iti) (úgy interpretálható) itt (atra), mint "az egyén saját (svasmāt) nagy (gurutaḥ) ébredése által (pratibodhataḥ iti)"² . Az (alternatív) jelentését (arthaḥ) ennek a (kifejezésnek) a Guru-k (gurubhiḥ) tanították (ādiṣṭaḥ)|

(Ez a) tiszteletreméltó (śrī) Svacchandatantra-ban (svacchande) is (api)  említve van (uktam):

"Óh szépséges (sundari)³ , valójában (tu) az (tasya) az ember (puruṣaḥ), aki (yaḥ) realizálja vagy megragadja azt (bhāvayet), hogy esszenciális természete (ātmanaḥ-rūpam) Bhairava (bhairavam), eggyé válik (yuktasya) az Öröklétűvel (nitya), (s) a Mantra-k (mantrāḥ) gyümölcsöt teremnek (neki) (prasiddhyanti... iti)"||

Kétségkívül (hi), (a szó) bhāvana --ami megbújik a "bhāvayet" szóban, a Svacchandatantra stanzájában-- (bhāvanam) itt (atra) a belső (antas-mukha) felemelkedés (udyantṛtā) állapotának (pada) megragadását (vimarśanam eva) (jelenti)|

Ez (a koncepció) (etad ca) össze van foglalva (saṅgṛhītam) a (Spandakārikā eme stanzájában) (anena):

"Ezt (saḥ) valójában úgy tudd (tu vijñeyaḥ), mint Unmeṣa (unmeṣaḥ), ahonnan (yatas) a másik (éberség --Kṣemarāja szerint--vagy gondolat--mások szerint--) (apara)⁴ felemelkedése (udayaḥ) történik meg (syāt) abban a (személyben) aki (immáron) ki van töltve (prasaktasya) egy (eka) gondolattal (cintā). Mindenkinek saját magának (svayam... iti) kell ezt az (Unmeṣa-t) (tam) megtapasztalnia (upalakṣayet)"||
(Lásd Spandakārikā-k III, 9)

||5||

¹ A Legmagasabb Beszéd az a szint, ahol a szavak és az objektumok, melyeket jelölnek, teljes egységben vannak. Tény, hogy meg sem nyilvánulnak szavakként és objektumokként ezen a szinten. Így a Legmagasabb Beszéd egy szinonimája a Legmagasabb Tudatosságnak, ahonnan az egész univerzum megnyilvánul.

² Mert a "guru" szó, a "spirituális vezető" mellett "nagyot" is jelent. Meg kell jegyezni, hogy a "spirituális vezető" egy jó és rövid fordítása a guru szónak, nem teljesen pontos ebben a tekintetben, szerény véleményem szerint, mert a szöveg a Guru-ról azaz egy nagy-lelkű személyről beszél, aki képes kiemelni egy hétköznapi embert a kötelékből a végső Felszabadulásba. Ezért szeretem "általában" fordítatlanul hagyni a "guru" szót.

³ A Tantra-k általában az Úr Śiva és Pārvatī (Śakti), az Ő Felesége közti párbeszéd formáját öltik.

⁴  Kṣemarāja a bölcs, aki éppen most kommentál, természetesen. Ő írt egy kommentárt a Spandakārikā-hkoz is.

fel

 6. Aforizma

एवं झगिति परप्रतिभोन्मेषावष्टम्भोपायिकां भैरवसमापत्तिमज्ञानबन्धप्रशमैकहेतुं प्रदर्श्यैतत्परामर्शप्रकर्षाद्व्युत्थानमपि प्रशान्तभेदावभासं भवतीत्याह—

शक्तिचक्रसन्धाने विश्वसंहारः॥६॥

योऽयं परप्रतिभोन्मज्जनात्मोद्यन्तृतास्वभावो भैरव उक्तोऽस्यैवान्तर्लक्ष्यबहिर्दृष्ट्यात्मतया निःशेषशक्तिचक्रक्रमाक्रमाक्रामिण्यतिक्रान्तक्रमाक्रमातिरिक्तारिक्ततदुभयात्मतयाप्यभिधीयमानापि अनेतद्रूपानुत्तरा परा स्वातन्त्र्यशक्तिः काप्यस्ति। यया स्वभित्तौ मह्युल्लासात्प्रभृति परप्रमातृविश्रान्त्यन्तं श्रीमत्सृष्ट्यादिशक्तिचक्रस्फारणात्मा क्रीडेयमादर्शिता। तस्यैतदाभासितस्य शक्तिचक्रस्य रहस्याम्नायाम्नातनीत्या यत्सन्धानं यथोचितक्रमविमर्शनं तस्मिन् सति कालाग्न्यादेश्चरमकलान्तस्य विश्वस्य संहारो देहात्मतया बाह्यतया चावस्थितस्यापि सतः परसंविदग्निसाद्भावो भवतीत्यर्थः। उक्तं च श्रीभर्गशिखायाम्

मृत्युं च कालं च कलाकलापं विकारजालं प्रतिपत्तिसात्म्यम्।
ऐकात्म्यनानात्म्यविकल्पजातं तदा स सर्वं कवलीकरोति॥

इति। श्रीमद्वीरावलावपि

यत्र सर्वे लयं यान्ति दह्यन्ते तत्त्वसचयाः।
तां चितिं पश्य कायस्थां कालानलसमत्विषम्॥

इति। श्रीमन्मालिनीविजयेऽपि

उच्चाररहितं वस्तु चेतसैव विचिन्तयन्।
यं समावेशमाप्नोति शाक्तः सोऽत्राभिधीयते॥

इत्युक्त्यातदेव भङ्ग्या निरूपितम्। एतच्च सद्गुरुचरणोपासनयाभिव्यक्तिमायातीति नाधिकमुन्मीलितम्। एतदेव

यस्योन्मेषनिमेषाभ्यां...।

इति

यदा त्वेकत्र संरूढः...।

इति च प्रथमचरमश्लोकाभ्यां सङ्गृहीतम्॥६॥

Evaṁ jhagiti parapratibhonmeṣāvaṣṭambhopāyikāṁ bhairavasamāpattimajñānabandhapraśamaikahetuṁ pradarśyaitatparāmarśaprakarṣādvyutthānamapi praśāntabhedāvabhāsaṁ bhavatītyāha—

Śakticakrasandhāne viśvasaṁhāraḥ||6||

Yo'yaṁ parapratibhonmajjanātmodyantṛtāsvabhāvo bhairava ukto'syaivāntarlakṣyabahirdṛṣṭyātmatayā niḥśeṣaśakticakrakramākramākrāmiṇyatikrāntakramākramātiriktāriktatadubhayātmatayāpyabhidhīyamānāpi anetadrūpānuttarā parā svātantryaśaktiḥ kāpyasti| Yayā svabhittau mahyullāsātprabhṛti parapramātṛviśrāntyantaṁ śrīmatsṛṣṭyādiśakticakrasphāraṇātmā krīḍeyamādarśitā| Tasyaitadābhāsitasya śakticakrasya rahasyāmnāyāmnātanītyā yatsandhānaṁ yathocitakramavimarśanaṁ tasmin sati kālāgnyādeścaramakalāntasya viśvasya saṁhāro dehātmatayā bāhyatayā cāvasthitasyāpi sataḥ parasaṁvidagnisādbhāvo bhavatītyarthaḥ| Uktaṁ ca śrībhargaśikhāyām

Mṛtyuṁ ca kālaṁ ca kalākalāpaṁ vikārajālaṁ pratipattisātmyam|
Aikātmyanānātmyavikalpajātaṁ tadā sa sarvaṁ kavalīkaroti||

iti| Śrīmadvīrāvalāvapi

Yatra sarve layaṁ yānti dahyante tattvasacayāḥ|
Tāṁ citiṁ paśya kāyasthāṁ kālānalasamatviṣam||

iti| Śrīmanmālinīvijaye'pi

Uccārarahitaṁ vastu cetasaiva vicintayan|
Yaṁ samāveśamāpnoti śāktaḥ so'trābhidhīyate||

ityuktyāitadeva bhaṅgyā nirūpitam| Etacca sadgurucaraṇopāsanayābhivyaktimāyātīti nādhikamunmīlitam| Etadeva

Yasyonmeṣanimeṣābhyāṁ...|

iti

Yadā tvekatra saṁrūḍhaḥ...|

iti ca prathamacaramaślokābhyāṁ saṅgṛhītam||6||

Így (evam) elmondtuk (pradarśya), hogy a tudatlanság (ajñāna) feloldódásának (praśama) egyetlen (eka) oka (hetum) a tökéletes beolvadás (samāpattim) Bhairava-ba (bhairava), ami (upāyikām) --a tökéletes beolvadás-- a legmagasabb (para) Pratibhā --Parāvāk, szó szerint: a Legmagasabb Beszéd (pratibhā)-- hirtelen (jaghiti) Unmeṣa-ján¹ (unmeṣa) alapszik (avaṣṭambha), (az Úr Śiva, a Śivasūtra-k szerzője) azt mondta (āha)  (hogy) "e (Pratibhā) (etad) tökéletes (prakarṣāt) megragadása (parāmarśa) nyomán, minden különbségnek megszűnése praśānta-bheda) következik be (avabhāsam bhavati), még (api) a Vyutthāna-ban is --minden állapot, ami nem Samādhi vagy tökéletes koncentráció²--(vyutthānam... iti) "—

Az erők (śakti) csoportjával (cakra) való egyesülésen (sandhāne) keresztül, az univerzum (viśva) megszűnése (saṁhāraḥ) (következik be)||6||

Ez (ayam) a Bhairava (bhairavaḥ), aki (yaḥ) ki lett fejtve (uktaḥ) a Legmagasabb (para) Pratibhā (pratibhā) feltámadásának (udyantṛtā) vagy felvillanásának (unmajjana-ātmā) természete (sva-bhāvaḥ). Az Ő (asya eva) Legfőbb (anuttarā), Legmagasabb (parā) Śakti-ja vagy Ereje (śaktiḥ), (mely) Abszolút Szabadság minden tudás és cselekvés tekintetében (svātantrya-asti), Egy (kā-api), akinek esszenciája (ātmatayā) belül (antas) tapasztalható (lakṣya) (Én-tudatosságként), kívül (bahis) látható (dṛṣṭya) (univerzumként), Ő --azaz Śakti-- birtokolja (ākrāmiṇī) az erők (śakti) teljes (niḥśeṣa) csoportját (cakra) (és megjelenik, mint) fokozatosság (krama) és nem-fokozatosság (akrama) --szimultán--. Emellett Ő meghaladja a fokozatosságot és a nem-fokozatosságot (atikrānta-krama-akrama), megjelenik (ātmatayā... api) rendkívül (ati) üresként (rikta) (és) nem-üresként (a-rikta) (vagy) mindkettőként --azaz teljesen üres és teljesen nem-üres--(tad-ubhaya). (Tény), hogy annak ellenére, hogy (api) ennyire leírtuk (abhidhīyamānā), Ő mégsem (an... rūpā) mindez (etad)|

Ez (iyam) a Játék (krīḍā), aminek természete (ātmā) az erők (śakti) csoportjának (cakra) csillogó vibrációja (sphāraṇa), melynek formája, a gyönyörű (śrīmat) kiáradás (sṛṣṭi), stb (ādi), kezdve (prabhṛti) a föld --tattva 36 (mahī)-- megnyilvánulásával (ullāsāt) (és) végül (antam) megnyugodva (viśrānti) a legmagasabb (para) Tapasztalóban (pramātṛ)--Śiva, tattva 1--, az Ő (sva) vásznán --hátterén-- (bhittau) látszik (ādarśitā) az Úr legmagasabb Ereje által (yayā) --azaz Śakti-n, a szóban forgó Erőn--|

Ezen (tasya) erők (śakti) csoportjainak (cakrasya) Sandhāna-ja vagy egyesülése (yad sandhānam) --ami az aforizmában említve volt--, amit a (etad) (legmagasabb Erő) nyilvánít meg (abhāsitasya), az éberré válás momentuma (vimarśanaṁ), annak pontosan olyan (yathā-ucita) módján (krama), ahogy azt a Titkos (rahasya) Tradíció (āmnāya) tanításai (nītyā) tartják (āmnāta). Amikor ez megtörténik --amikor a Sandhāna megtörténik (tasmin sati)--(akkor) történik meg az univerzum (viśvasya) eltűnése (saṁhāraḥ), ami Kālāgni-val (kālāgni) kezdődik (ādeḥ) és a végső (carama) Kalā-val³ (kalā) végződik (antasya). (Még pontosabban), a külső létezés állapota (bhāvaḥ), annak ellenére (api), hogy tovább fennmarad (avasthitasya) a test (deha) és (ca) más külsőségek (bāhyatayā) formájában (ātmatayā), teljesen megváltozik (sāt... bhavati) (azáltal, hogy belép) a Legmagasabb (para) Tudatosság (saṁvid) Tüzébe (agni). Ez a jelentés (iti arthaḥ)|

Ez a tiszteletreméltó (śrī) Bhargaśikhā-ban (bhargaśikhāyām) is megjelenik (uktam ca):

"Amikor (tadā) (az univerzum megszűnése bekövetkezik), ő --a fenséges yogī (saḥ)--feléget mindent --eggyé válik (sarvam) mindennel (sarvam)-- (akár) halál az (mṛtyum) vagy (ca... ca) idő --Kāla az istenség is, aki a halál felett trónol--(kālam), cselekvések (kalā) sora (kalāpam), a változások (vikāra), hálója (jālam), önazonosítás (sātmyam) a tudás (tárgyával) (pratipatti), a Legmagasabb Énnel való egységről (aika-ātmya) szóló gondolatok (vikalpa) sokasága (jātam)  (vagy) változatosság (nānā-ātmya... iti)""||

Még (api) a tiszteletreméltó (śrīmat) Vīrāvalī (vīrāvalau) (is tételezi):

"Látván (paśya) azt (tām) a Tudatosságot (citim), mely a testben (kāya) nyugszik (sthām) (és) kinek ragyogása (tviṣam) olyan (sama), (mint) Kālāgnirudra (kāla-anala)⁴ .(Látván azt a Tudatosságot) melyben (yatra) minden (sarve) eltűnik (layam yānti) (és) a princípiumok (tattva) sokasága (sacayāḥ) felég (dahyante... iti)||

A tiszteletreméló (śrī) Mālinīvijayatantra (mālinīvijaye) is (kijelenti):

"Az, aki (vicintayan) elméjével (cetasā eva) azon a Valóságon töpreng (vastu), ami túl van (rahitam) a kiejthetőn (uccāra), eléri (āpnoti) a beolvadást (a Legmagasabb Énbe) (yam samāveśam). Ez a (saḥ) (beolvadás) itt (atra) úgymond (abhidhīyate) Śākta --elérhető a Śāktopāya-n keresztül (śāktaḥ... iti)⁵ "||
(Lásd Mālinīvijayatantra II, 22)

Ez a tételen keresztül (uktyā) ez (a) (Śakticakrasandhāna vagy az erők kollektív csoportjával való egyesülés) (etad eva) közvetett módon (bhaṅgyā)  van definiálva (nirūpitam) (a Mālinīvijayatantra-ban)|

És (ca) ez a (etad) valódi (sat) Guru (guru) lábának (caraṇa) szolgálata (upāsanayā) révén valósul meg (abhivyaktim āyāti). Így (iti) semmi egyéb (na adhikam) nem tételezett (unmīlitam)|

Ugyanez (etad eva) van összefoglalva (saṅgṛhītam) (a Spandakārikā-k) két stanzájában (ślokābhyāṁ), vagyis az (első fejezet) első stanzájában (prathama) (és) a(z) (harmadik fejezet) utolsó stanzájában (carama):

"... ki (yasya) szemét kinyitván (és) becsukván… (unmeṣa-nimeṣābhyām... iti)..."||
(Lásd Spandakārikā-k I, 1)

"De (tu), amikor (yadā) szilárdan gyökerezel (saṁrūḍhaḥ) egyetlen helyen --a Spanda princípiumban-- (ekatra... iti ca)..."||
(Lásd Spandakārikā-k III, 19)

||6||

¹ Ez a kifejezés szó szerint azt jelenti: "A szem kinyitása, előretörés, láthatóvá válás, stb". Itt "felvillanásként" kell értelmezni.

² A Vyutthāna bármilyen állapot, mely eltér a Samādhi-tól (ebben az értelemben a tökéletes koncentrációtól). Röviden, ez a hétköznapi állapota a tudatosságnak, amiben az emberek nagy része él.

³ Kālāgni a legalacsonyabb világ vagy bhuvana, míg a végső Kalā a Śāntyātīta. Olvasd el a Trika: The Six Courses tanulmányt további információkért.

⁴  Úgy is ismert, mint Kālāgnibhuvaneśa(a világ ura, akit Kālāgni-nak hívnak). Röviden, ő az istenség, aki ebben a világban vagy bhuvana-ban él. E bhuvana neve úgy fordítható, mint "az idő (végezetének) tüze). Ez a legalacsonyabb világ, ahogy azt az előző megjegyzésben mondtam.

⁵  Olvasd el a Meditation 3 dokumentumot további információkért.

fel

 7. Aforizma

एवमुपसंहृतविश्वस्य न समाधिव्युत्थानभेदः कोऽपीत्याह—

जाग्रत्स्वप्नसुषुप्तभेदे तुर्याभोगसम्भवः॥७॥

समनन्तरनिरूपयिष्यमाणानां जाग्रत्स्वप्नसुषुप्तानां भेदे नानारूपे पृथक्त्वावभास उद्यमो भैरव इति लक्षितस्य स्फुरत्तात्मनः सर्वदशानुस्यूतस्य तुर्यस्य य आभोगश्चमत्कारः तस्य सम्भवो नित्यमेव तुर्यचमत्कारमयत्वं प्रोक्तमहायोगयुक्तस्य भवतीत्यर्थः। केचित्सम्भव इत्यत्र संविदिति स्पष्टार्थं पठन्ति। एतच्च

यथेन्दुः पुष्पसङ्काशः समन्तादवभासते।
आह्लादनसमूहेन जगदाह्लादयेत्क्षणात्।
तद्वद्देवि महायोगी यदा पर्यटते महीम्।
ज्ञानेन्दुकिरणैः सर्वैर्जगच्चित्रं समस्तकम्॥
आह्लादयेत्समन्तात्तदवीच्यादिशिवान्तकम्।

इत्यादिना श्रीचन्द्रज्ञाने जागरादौ तुर्याभोगमयत्वं महायोगिनो दर्शितम्। स्पन्दे तु

जाग्रदादिविभेदेऽपि...।

इति कारिकया सङ्गृहीतम्॥७॥

Evamupasaṁhṛtaviśvasya na samādhivyutthānabhedaḥ ko'pītyāha—

Jāgratsvapnasuṣuptabhede turyābhogasambhavaḥ||7||

Samanantaranirūpayiṣyamāṇānāṁ jāgratsvapnasuṣuptānāṁ bhede nānārūpe pṛthaktvāvabhāsa udyamo bhairava iti lakṣitasya sphurattātmanaḥ sarvadaśānusyūtasya turyasya ya ābhogaścamatkāraḥ tasya sambhavo nityameva turyacamatkāramayatvaṁ proktamahāyogayuktasya bhavatītyarthaḥ| Kecitsambhava ityatra saṁviditi spaṣṭārthaṁ paṭhanti| Etacca

Yathenduḥ puṣpasaṅkāśaḥ samantādavabhāsate|
Āhlādanasamūhena jagadāhlādayetkṣaṇāt|
Tadvaddevi mahāyogī yadā paryaṭate mahīm|
Jñānendukiraṇaiḥ sarvairjagaccitraṁ samastakam||
Āhlādayetsamantāttadavīcyādiśivāntakam|

ityādinā śrīcandrajñāne jāgarādau turyābhogamayatvaṁ mahāyogino darśitam| Spande tu

Jāgradādivibhede'pi...|

iti kārikayā saṅgṛhītam||7||

Ezen a módon (evam), annak, akiben az univerzum (viśvasya) vissza van tartva és el van nyomva (úgymond) --azaz akinek az univerzum immáron isteni Tudatosságként látszik (upasaṁhṛta)--, nincs (na... kaḥ api) különbség (bhedaḥ) Samādhi (samādhi) (és) Vyutthāna -- bármilyen állapot, mely nem Samādhi--(vyutthāna) között. Így (iti) (az Úr Śiva) azt mondta (āha)—

(Még) az ébrenlét (jāgrat), álom (svapna) és mély-alvás (suṣupta) különböző (bhede) állapotai közt is, a Negyedik Állapot (turya) fényének élvezete (ābhoga) van jelen (sambhavaḥ)||7||

Annak, aki egyesült (a Legmagasabb Énnel) (yuktasya), az imént kifejtett (prokta) nagy Yoga által (mahā-yoga) --azaz Śāmbhavopāya által--, a Negyedik Állapot (turya) Camatkāra-ja (camatkāra-mayatvam) van jelen (bhavati) konstans (nityam eva)¹ . Ez az (yaḥ) Ābhoga --a fény és élvezet--(ābhogaḥ) (melyet jelen aforizma említ) Camatkāra --A Legmagasabb Én-tudatosság Gyönyöre-- (camatkāraḥ). (Ez a) Negyedik Állapot vagy Turya (turyasya) (gyönyöre és élvezete), ami --a Negyedik Állapot-- közvetetten említve lett (lakṣitasya) (a fejezet korábbi, ötödik aforizmájában:) Bhairava --Legmagasabb Létező-- (bhairavaḥ) egy hirtelen felvillanása (udyamaḥ... iti) az isteni Tudatosságnak. (Ez a Negyedik Állapot vagy Turya) Sphurattā-ból (sphurattā) áll (ātmanaḥ)² (és) zavartalanul folyik (anusyūtasya) (a tudatosság) minden (sarva) állapotában (daśā). (Más szavakkal, a Negyedik Állapot megmarad a konstans Szemlélőként) a különbözőség (pṛthaktva) megnyilvánulása (avabhāse) közben is, mely a változatosság (bhede) karakterével bír (nānā-rūpe), ami rögtön ezután (samanantara) megmutatkozik (nirūpayiṣyamāṇānām) az ébrenlét (jāgrat), álom (svapna) (és) mély-alvás--Suṣupta--(suṣuptānām) formájában. (Összességében tehát, annak, aki egyesült a Legmagasabb Énnel a Śāmbhavopāya által) e (Camatkāra vagy Ābhoga) (tasya) jön létre (sambhavaḥ). Ez a jelentés (iti arthaḥ)|

Egyesek (kecid) itt (atra) a "sambhava" (helyett) (sambhavaḥ iti) a "Saṃvid" (saṁvid iti) (szót) értelmezik (paṭhanti), melyből a jelentés (artham) tiszta (spaṣṭa)³ |

Ugyanezt (etad ca) tételezi (darśitam) a tiszteletreméltó (śrī) Candrajñāna (candrajñāne) (következő stanzája), azaz e Negyedik Állapot (turya) fénye és élvezete (ābhoga-mayatvam) (ugyancsak jelen van) a nagy (mahā) Yogī-k (yoginaḥ) számára az ébrenléti (jāgarā), stb. (ādau) állapotokban:

"Miképp (yathā) a hold (induḥ), mely virágként (puṣpa) jelenik meg (saṅkāśaḥ), fénylik (avabhāsate) körös körül (samantāt) és azonnal (kṣaṇāt) frissíti és felvidítja (āhlādayet) a világot (jagat) frissítő és boldogító (sugarainak) (āhlādana) sokaságával (samūhena), úgy (tadvat), óh Istennő --Pārvatī, Śiva felesége--! (devi) a nagy (mahā) Yogī (yogī), amikor (yadā) jár kel (paryaṭate) a földön (mahīm), frissíti és boldogítja (āhlādayet) Tudásának  (jñāna... iti ādinā) minden (sarvaiḥ) holdsugarával (indu-kiraṇaiḥ) mindenhol az (tad) egész (samastakam) színes (citram) világot (jagat) (samantāt), ami az Avīci-vel --a pokol egy típusa--(avīci) kezdődik (ādi) (és) Śiva-val--A Legmagasabb Én-- (śiva) végződik (antakam)"|

A Spandakārikā-kban (spande) valójában (tu) (ugyanez) kerül összefoglalásra (saṅgṛhītam) a (következő) aforizmában (kārikayā):

"Még (api) a különböző állapotokban is (vibhede), (mint) ébrenlét (jāgrat), stb… (ādi... iti)"|
(Lásd Spandakārikā-k I, 3)

||7||

¹ A "Camatkāra" szó jelentése "csodálkozás". Habár, a Trika-ban a jelentése a következő "A Legmagasabb Én-tudatosság Gyönyöre". Muszáj voltam helyesen fordítani, hogy ne legyen felesleges. És a "Turya" (más néven "Turīya") a tudatosság negyedik állapota. Ez az állapot a másik három (ébrenlét, álom és mély-alvás) szemlélőjeként marad meg. A Legmagasabb Én, Turya-ban van (egy konstans állapot) állandóan, de amikor Ő (Te!) felölti a korlátolt tapasztaló állapotát, ébrenléten, álmon és mély-alváson megy keresztül (ez három múlandó állapot).

² Sphurattā jelentése nagyon sok dolog (csillogás, az Én fénye, stb). Ebben a kontextusban, véleményem szerint a bölcs most Śakti egyik jelzőjeként használta (Az Úr Legmagasabb Ereje). Ebben az értelemben, Sphurattā nem más, mint Śiva lüktető fénye. Ez a fény Spanda néven is ismert, mert Śiva-t tudatossá teszi Saját létezéséről.

³ Tiszta egy Szanszkrit tudósnak, haha! Figyelj: A "Saṃvid" szó általában "Tudatosságot" jelent. Mindenesetre, ebben az értelemben úgy kell fordítani, hogy "tapasztalás". Tehát az egész aforizma szövege, melyet a bölcs kommentál, így nézne ki: "(Még) az ébrenlét, álom és mély-alvás különböző állapotai közt is, a Negyedik Állapot fényének és élvezetének tapasztalása (van jelen). Szerény véleményem szerint, úgy is lehetne fordítani, hogy "megszerzés", és így, a teljes szöveg így nézne ki: "(Még) az ébrenlét, álom és mély-alvás különböző állapotai közt is, a Negyedik Állapot fényének és élvezetének megszerzése (van jelen). Most már "legalább" tiszta, hehe. Ok ennyi csupán!

fel

 8. 9. és 10. Aforizmák

एतज्जाग्रदादित्रयं सूत्रत्रयेण लक्षयति—

ज्ञानं जाग्रत्॥८॥
स्वप्नो विकल्पाः॥९॥
अविवेको मायासौषुप्तम्॥१०॥

सर्वसाधारणार्थविषयं बाह्येन्द्रियजं ज्ञानं लोकस्य जाग्रज्जागरावस्था। ये तु मनोमात्रजन्या असाधारणार्थविषया विकल्पाः स एव स्वप्नः स्वप्नावस्था तस्यैवंविधविकल्पप्रधानत्वात्। यस्त्वविवेको विवेचनाभावोऽख्यातिरेतदेव मायारूपं मोहमयं सौषुप्तम्। सौषुप्तं लक्षयता प्रसङ्गादुच्छेद्याया मायाया अपि स्वरूपमुक्तम्।

इत्थमपि चेदृशेनाप्यनेन लक्षणेन तिसृष्वपि जागरादिदशासु त्रैरूप्यमस्तीति दर्शितम्। तथा चात्र यद्यत्स्वप्नदशोचितं प्रथममविकल्पं ज्ञानं सा जागरा। ये तु तत्र विकल्पाः स स्वप्नः। तत्त्वाविवेचनं सौषुप्तम्। सौषुप्ते यद्यपि विकल्पा न सञ्चेत्यन्ते तथापि तत्प्रविविक्षायां तथोचितजाग्रज्ज्ञानमिव तदनन्तरं संस्कारकल्पविकल्परूपस्तदुचितः स्वप्नोऽप्यस्त्येव।

किञ्च योग्यभिप्रायेण प्रथमं तत्तद्धारणारूपं ज्ञानं जाग्रत्ततः तत्प्रत्ययप्रवाहरूपा विकल्पाः स्वप्नो ग्राह्यग्राहकभेदासञ्चेतनरूपश्च समाधिः सौषुप्तमित्यप्यनया वचोयुक्त्या दर्शितम्। अत एव श्रीपूर्वशास्त्रे जागरादीनां परस्परानुवेधकृतो योग्यभिप्रायेणापि

... अबुद्धं बुद्धमेव च।
प्रबुद्धं सुप्रबुद्धं च...॥

इत्यादिना भेदो निरूपितः॥८॥९॥१०॥

Etajjāgradāditrayaṁ sūtratrayeṇa lakṣayati—

Jñānaṁ jāgrat||8||
Svapno vikalpāḥ||9||
Aviveko māyāsauṣuptam||10||

Sarvasādhāraṇārthaviṣayaṁ bāhyendriyajaṁ jñānaṁ lokasya jāgrajjāgarāvasthā| Ye tu manomātrajanyā asādhāraṇārthaviṣayā vikalpāḥ sa eva svapnaḥ svapnāvasthā tasyaivaṁvidhavikalpapradhānatvāt| Yastvaviveko vivecanābhāvo'khyātiretadeva māyārūpaṁ mohamayaṁ sauṣuptam| Sauṣuptaṁ lakṣayatā prasaṅgāducchedyāyā māyāyā api svarūpamuktam|

Itthamapi cedṛśenāpyanena lakṣaṇena tisṛṣvapi jāgarādidaśāsu trairūpyamastīti darśitam| Tathā cātra yadyatsvapnadaśocitaṁ prathamamavikalpaṁ jñānaṁ sā jāgarā| Ye tu tatra vikalpāḥ sa svapnaḥ| Tattvāvivecanaṁ sauṣuptam| Sauṣupte yadyapi vikalpā na sañcetyante tathāpi tatpravivikṣāyāṁ tathocitajāgrajjñānamiva tadanantaraṁ saṁskārakalpavikalparūpastaducitaḥ svapno'pyastyeva|

Kiñca yogyabhiprāyeṇa prathamaṁ tattaddhāraṇārūpaṁ jñānaṁ jāgrattataḥ tatpratyayapravāharūpā vikalpāḥ svapno grāhyagrāhakabhedāsañcetanarūpaśca samādhiḥ sauṣuptamityapyanayā vacoyuktyā darśitam| Ata eva śrīpūrvaśāstre jāgarādīnāṁ parasparānuvedhakṛto yogyabhiprāyeṇāpi

... abuddhaṁ buddhameva ca|
Prabuddhaṁ suprabuddhaṁ ca...||

ityādinā bhedo nirūpitaḥ||8||9||10||

(Az Úr Śiva, a Śivasūtra-k szerzője, hogy kifejtse), definiálja (lakṣayati) a  (tudatosság) e (etad) hármas csoportját (trayam), mint ébrenlét (jāgrat), stb. (ādi), három (trayeṇa) aforizmán keresztül (sūtra)—

A tudás (jñānam) (a) tudatosság ébrenléti állapota (jāgrat)||8||
A tudatosság álom állapota (svapnaḥ) (a) gondolatok és képzelgések (vikalpāḥ)||9||
A nem-megkülönböztetés vagy az éberség hiánya (avivekaḥ) (a) Māyā --káprázat-- (māyā) mély-alvása (sauṣuptam)||10||

A Jāgrat (jāgrat) a világ (lokasya) ébrenléti (jāgarā) állapota (avasthā) mely tudásból (áll) (jñānaṁ), s minek hatásköre azon objektumok (artha) aktivitása (viṣayam), melyek mindenki számára közösek (sarvasādhāraṇa) (és) amik a külső (bāhya) érzékszervekből (indriya) születnek (jam)|

De (tu) a svapna (saḥ eva... svapnaḥ) (az) álom (svapna) állapot (avasthā), mely gondolatokból (áll) (vikalpāḥ), amik (ye) csupán (mātra) az elméből (manas) tárulnak fel (janyāḥ) (és), aminek aktív hatásköre (viṣayāḥ) a nem-közös (asādhāraṇa) objektumok (artha) --azaz olyan objektumoké, amiket csak az álmodó tapasztal--. (Ezért úgy nevezzük svapna vagy álom), mert itt az ilyen --azaz nem-közös-- (evaṁ-vidha) gondolatok (vikalpa) dominanciája van jelen (tasya... pradhānatvāt)|

Valójában (tu) ez a (etad eva) Sauṣupta vagy mély-alvás (sauṣuptam)  káprázatból (moha) áll (mayam) (és) természete (rūpam) (a) Māyā --az univerzális megnyilvánulás 6. tattva-ja-- (māyā), s a primordiális tudatlanságot (akhyātiḥ) (reprezentálja), ami (yaḥ) aviveka (vagy) a megkülönböztetés (avivekaḥ) és éberség (vivecana) hiánya (abhāvaḥ)|

A mély-alvás (sauṣuptam) definíciójával együtt (lakṣayatā), Māyā (māyāyāḥ) esszenciális természete (sva-rūpam), ami legyőzendő (ucchedyāyāḥ), szintén (api) említve lett (uktam) mellékesen (prasaṅgāt)|

Továbbá (api ca), ezt folytatva, (ittham) (a tudatosság állapotainak) hármas természete (trairūpyam) is megmutatkozik (asti iti darśitam) az ébrenlét (jāgarā), stb.  (ādi) három (tisṛṣu api) kondíciójában (daśāsu), ezen a (īdṛśena api anena) definíción keresztül (lakṣaṇena)|

Eszerint (tathā ca), itt (atra) bármilyen (yad yad) kezdeti (prathamam) tudás (jñānam), ami nem részletes (avikalpam), ami átlagos vagy az álom-állapot (daśā) jellegét hordozza (ucitam- svapna) (az) ébrenlét (sā jāgarā)|

A gondolatok és fantáziák (vikalpāḥ), amik ezután (tatra) (megjelennek) (ye tu), (alkotja) az álom állapotot (saḥ svapnaḥ)|

A mély-alvás (sauṣuptam) (mivel Māyā természete) a megkülönböztetés és éberség hiánya (avivecanam) a tattva-k tekintetében (tattva) --ez később lesz kifejtve a III-3-ban--¹ |

Habár (yadi api) a gondolatokat (vikalpāḥ) nem (na) tapasztalni (sañcetyante) a mély-alvás-ban (sauṣupte) --nincs semmiféle gondolat a mély-alvásban-- mindazonáltal (tathā api) amikor valaki éppen (pravivikṣāyām) belép ide (tad) --a mély-alvásba-- egyfajta ébrenléti (jāgrat) tudás (jñānam)  (jelenik meg), mintha ébrenléti lenne (iva), ami ennek az állapotnak a jellemzője --a mély-alvásé--(tathā ucita). Ezután (anantaram-tad) megjelenik (asti) valójában (eva) az álom állapot (svapnaḥ), is (api) gondolatok és fantáziák (vikalpa) formájában (rūpaḥ), amik úgy látszanak (kalpa), mint azok fennmaradó lenyomatai (saṁskāra). (Természetesen, ahogy az ki lett fejtve), ez ennek (tad) karakterisztikája (ucitaḥ)s --azaz a tudatosság álom állapotáé--² |

Emellett (kiñca), a Yogī (yogī) számára (abhiprāyeṇa), először (prathamam) az (ő) tudása (jñānam), mely különböző (tad-tad) Dhāraṇā-kból vagy koncentrációkból (egy objektumon) (dhāraṇā) áll (rūpam), (amiket ő gyakorol) az ébrenlét (jāgrat). Majd (tatas) gondolatai (vikalpāḥ), melyek erről (az objektumról) (tad) alkotott zavartalan ideák (pratyaya) folyásának (pravāha) formájában (rūpāḥ) jelennek meg --Dhyāna vagy Meditáció--, az (Ő) álom állapota (svapnaḥ). És (ca) Samādhi-ja vagy Tökéletes Koncentrációja (samādhiḥ), a tudó (gondolkodó) (grāhaka) és a tudás (gondolat) (grāhya)--azaz objektum-- közötti különbség (bheda) nem-tapasztalásaként (asañcetana) jelentkezik (rūpaḥ), az (ő) mély-alvása (sauṣuptam). Ezt mutatja (iti api... darśitam) a szavak (vacas) helyes használata (yuktyā)|

Ez okból kifolyólag (atas eva), a tiszteletreméltó (śrī) Pūrvaśāstra-ban "a legfőbb szöveg", ami a Mālinīvijayatantra egy jelzője-- (pūrva-śāstre), a Yogī (yogī) tekintetében (abhiprāyeṇa) még (api), az ébrenlét (jāgarā), stb. (ādīnām) különböző variációi (bhedaḥ) vannak definiálva (nirūpitaḥ), mint egyik (tudatállapot), a másikba való (paraspara) behatolásának (anuvedha) aktusa (kṛtaḥ) (a következő stanza-ban):

"...nem-felébredett (abuddham), felébredett (buddham eva ca), nagyon-felébredett (pra-buddham) és (pra-buddham) teljesen felébredett (su-pra-buddham... iti ādinā)..."|
(Lásd Mālinīvijayatantra II, 43)

||8||9||10||

¹ Egy másik lehetséges jelentés a következő:" (bármilyen) valóság megkülönböztetésének és éberségének hiánya". Itt, a "tattva" kifejezés "valódi dolog"-ként kerül értelmezésre, a "princípium" helyett.

² Ez a komplex témakör, mely az állapotok keveredése (pl.: a szerző említette korábban az "ébrenlét a mély-alvásban" keveredését), nem kifejthető itt. Ki lett fejtve részletesen az ide tartozó résznél a Trika szekcióban, a "Szövegek (tanulmány)" alatt.

fel

 További információk

Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.

Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.

Vissza Bevezetés

Folytatás I. 11-22

Írj kommentet