| Töltsd le és telepítsd a nélkülözhetetlen betűtípusokat(s) Hogy megtekinthesd a Szanszkritot annak teljes fényében Olvass Transzliteráció (2) (magyar) hogy teljes mértékben átlásd a transzliterációs rendszert |
Śivasūtravimarśinī (Shiva Sutra Vimarshini) 3. Fejezet (aforizmák 11-22) - Nem-duális kashmiri Shaivizmus
Normál fordítás
Bevezetés
A Śivasūtravimarśinī folytatódik: Kṣemarāja tovább kommentálja az aforizmákat:
Ez a következő 11 aforizmából álló csoport a 45-ből, ami a harmadik Fejezetet alkotja (ami az Āṇavopāya-val foglalkozik). Amint azt tudod, a teljes szöveg a Śivasūtra-k 77 aforizmájából, valamint a hozzájuk tartozó kommentárból áll.
Természetesen mellékelem Śiva aforizmáit, amiket Kṣemarāja kommentál. Nem fogom én magam is kommentálni az eredeti aforizmákat és Kṣemarāja kommentárját sem. Néhány megjegyzésben kifejtem a szükséges jelentéseket, amennyiben szükséges. Ha részletes kifejtést szeretnél a szöveg rejtett jelentéséről, akkor menj a "Scriptures(study)/Śivasūtravimarśinī"dokumentumhoz, a Trika szekcióban.
Kṣemarāja Szanszkritja sötétzöld színnel jelenik meg, míg az eredeti Śivasūtra-k aforizmái sötétvörössel. A transzliterációban az eredeti aforizmák színe barna, míg Kṣemarāja kommentárja fekete színnel szedett. A fordításon belül Śiva aforizmái, azaz a Śivasūtra-k, zöld és fekete színnel, valamint Kṣemarāja kommentárja vörös és fekete színnel szerepel.
Olvasd a Śivasūtravimarśinī-t és tapasztald meg a Legmagasabb Fényt, kedves Śiva.
Fontos: Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) hasonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.
12. Aforizma
अस्य च—
धीवशात्सत्त्वसिद्धिः॥१२॥
धीः तात्त्विकस्वरूपविमर्शनविशारदा (...विशादा) धिषणा तद्वशात्सत्त्वस्य स्फुरत्तात्मनः सूक्ष्मस्यान्तरपरिस्पन्दस्य सिद्धिरभिव्यक्तिर्भवति। नाट्ये च सात्त्विकाभिनयसिद्धिर्बुद्धिकौशलादेव लभ्यते॥१२॥
Asya ca—
Dhīvaśātsattvasiddhiḥ||12||
Dhīḥ tāttvikasvarūpavimarśanaviśāradā (...viśādā) dhiṣaṇā tadvaśātsattvasya sphurattātmanaḥ sūkṣmasyāntaraparispandasya siddhirabhivyaktirbhavati| Nāṭye ca sāttvikābhinayasiddhirbuddhikauśalādeva labhyate||12||
És (ca) e (Yogī-nak) (asya)-
A kimagasló spirituális intelligencia (dhī) által (vaśāt), az Én-tudatosság felvillanó, finom és belső vibrációjának (sattva) realizációja (siddhiḥ) (nyilvánul meg)||12||
Dhī (dhī) a valódi (tāttvika) esszenciális természet (sva-rūpa) éberségében (vimarśana) jártas (viśāradā) (vagy) képzett (viśādā) intelligencia (dhiṣaṇā). Ezáltal a (vaśāt) (kimagasló spirituális intelligencia által) (tad), a Sattva (sattvasya) siddhi-je (siddhiḥ) (vagy) realizációja --azaz megnyilvánulása, evidenssé válása-- (abhivyaktiḥ) jelenik meg (bhavati), azaz egy finom (sūkṣmasya) (és) belső (āntara) vibráció --parispanda-- (parispandasya), minek esszenciája (ātmanaḥ) a Sphurattā --a tökéletes, felvillanó Én-tudatosság-- (sphurattā)|
A táncoló drámában (nāṭye) ugyancsak (ca), a siddhi vagy tökéletesség (siddhiḥ) éretik el (labhyate) a Sattva vagy belső érzet (sāttvika) eljátszásában (abhinaya), kizárólag (eva) az intelligencia (buddhi) képzettségén keresztül (kauśalāt)1 ||12||
1 Először is: A "Sattva" kifejezésnek it egyáltalán semmi köze a híres Guṇa-hoz vagy a Prakṛti minőségéhez (Lásd Trika 5). Most, a bölcs egy analógiát mutat be a nāṭya vagy táncoló drámával kapcsolatban: Míg a Yoga-ban a Sattva (a tökéletes Én-tudatosság villanó, finom és belső vibrációja) siddhi-je vagy realizációja jelenik meg a dhī (kimagasló spirituális intelligencia) által, addig a táncoló drámában siddhi vagy tökéletesség jelenik meg a Sattva (belső hangulat, érzés) eljátszása folytán, az intelligencia (buddhi) képzettségén keresztül, azaz a tehetségen keresztül. A "buddhi" kifejezés izz szinonimája a "धी" - - "dhī"-nek, ám az utóbbi jelentésének értelmében, azaz intelligencia. Most már tiszta.
13. Aforizma
एवं स्फुरत्तात्मकसत्त्वासादनादेवास्य योगिनः—
सिद्धः स्वतन्त्रभावः॥१३॥
सिद्धः सम्पन्नः स्वतन्त्रभावः सहजज्ञत्वकर्तृत्वात्मकमशेषविश्ववशीकारि स्वातन्त्र्यम्। यदुक्तं श्रीश्रीनाथपादैः
श्रयेत्स्वातन्त्र्यशक्तिं स्वां सा श्रीकाली परा कला।
इति। श्रीस्वच्छन्देऽपि
सर्वतत्त्वानि भूतानि वर्णा मन्त्राश्च ये स्मृताः।
नित्यं तस्य वशास्ते वै शिवभावनयानया॥
इति॥१३॥
Evaṁ sphurattātmakasattvāsādanādevāsya yoginaḥ—
Siddhaḥ svatantrabhāvaḥ||13||
Siddhaḥ sampannaḥ svatantrabhāvaḥ sahajajñatvakartṛtvātmakamaśeṣaviśvavaśīkāri svātantryam| Yaduktaṁ śrīśrīnāthapādaiḥ
Śrayetsvātantryaśaktiṁ svāṁ sā śrīkālī parā kalā|
iti| Śrīsvacchande'pi
Sarvatattvāni bhūtāni varṇā mantrāśca ye smṛtāḥ|
Nityaṁ tasya vaśāste vai śivabhāvanayānayā||
iti||13||
Így (evam), a Sattva (sattva) elérése által (āsādanāt eva), ami a Sphurattā-ból --felvillanó tökéletes Én-tudatosság-- (sphurattā) áll (ātmaka), a Yogī (yoginaḥ) (esetében) (asya)-
A Független és Szabad létezés (svatantra) állapota (bhāvaḥ) eléretett (siddhaḥ)||13||
Siddhah (siddhaḥ) (azt jelenti) "elért, bevégzett" (és így tovább) (sampannaḥ), (míg) svatantrabhāva (svatantra-bhāvaḥ) (azt jelenti) Szabadság (svātantryam), ami az egész univerzumot alárendeltségbe hozza (aśeṣa-viśva-vaśīkāri), (és) minek természete (ātmakam) a Természetes (sahaja) Tudás (jñatva) (és) Aktivitás (kartṛtva)|
Ez (yad) (ki lett) mondva (uktam) a Nagy-Tiszteletreméltó Nāthapāda által (śrīśrī-nāthapādaiḥ):
"Saját (svām) Abszolút Szabad (svātantrya) Erejéhez (śaktim) kell folyamodnia az egyénnek (śrayet). Ő --az ilyen Erő-- (sā) a tiszteletreméltó Kālī (śrī-kālī), a Legmagasabb (parā) Kalā --azaz Śakti vagy erő-- (kalā... iti)1 "|
A Tiszteletreméltó Svacchandatantra-ban (śrīsvacchande) is (deklarálva lett) (api):
"Minden (sarva) tattva vagy princípium --azaz az univerzális megnyilvánulás 36 kategóriája-- (tattvāni), az élőlények (bhūtāni), a betűk (varṇāḥ) és (ca) a mantra-k (mantrāḥ), amik ismertek (smṛtāḥ); azok (mind) (te) szubjektumok (vaśāḥ) számára (tasya)--azaz a Yogī számára-- mindig (nityam) valójában (vai), e Śiva-n való (śiva... iti) kontempláció által (bhāvanayā anayā)"|
(Lásd VII, 245 a Svacchandatantra-ban)
||13||
1 A Kalā kifejezés egy másik példa arra, amit minden fordító leginkább fordítatlanul szeret hagyni. Miért? Mert a lehetséges jelentések "sora" túlságosan komplikált (Nézd meg torokhanggal kezdődő szavak listáját a Trika szótárban hogy legyen némi elképzelésed). Emellett, számos egyéb jelentés-sorozat létezik, amik a gyökökből erednek. De most, a fordítás, "Śakti vagy Erő" több, mint elég. A Parā kifejezés jelentése itt "Legmagasabb", de van más lehetséges jelentés is a gyökből eredeztetve. Óh Istenem, légy kegyelmes hozzánk, halandókhoz! Remek, olvass tovább.
14. Aforizma
एष स्वतन्त्रभावोऽस्य—
यथा तत्र तथान्यत्र॥१४॥
यत्र देहे योगिनः स्वाभिव्यक्तिर्जाता तत्र यथा तथान्यत्र सर्वत्र सदावहितस्य सा भवति। यथोक्तं श्रीस्वच्छन्दे
स्वच्छन्दश्चैव स्वच्छन्दः स्वच्छन्दो विचरेत्सदा।
इति। श्रीस्पन्देऽपि
लभते तत्प्रयत्नेन परीक्ष्यं तत्त्वमादरात्।
यतः स्वतन्त्रता तस्य सर्वत्रेयमकृत्रिमा॥
इति॥१४॥
Eṣa svatantrabhāvo'sya—
Yathā tatra tathānyatra||14||
Yatra dehe yoginaḥ svābhivyaktirjātā tatra yathā tathānyatra sarvatra sadāvahitasya sā bhavati| Yathoktaṁ śrīsvacchande
Svacchandaścaiva svacchandaḥ svacchando vicaretsadā|
iti| Śrīspande'pi
Labhate tatprayatnena parīkṣyaṁ tattvamādarāt|
Yataḥ svatantratā tasya sarvatreyamakṛtrimā||
iti||14||
Az Ő (asya) állapota (eṣaḥ... bhāvaḥ) a Függetlenség és Szabadság (svatantra)1 —
Miképp (yathā) ott (tatra), úgy (tathā) máshol is (anyatra),
(azaz "miképp a független Yogī képes kinyilvánítani a Szabadságot saját testében, képes ezt megtenni bármilyen más helyen is"; ez a jelentés)||14||
Ahogyan (yathā) saját (sva) megnyilvánításának (ereje) (abhivyaktiḥ) megjelenik (jātā) ott (tatra)--a Yogī testében-- (yatra dehe), úgy (vāhinīnām) e (megnyilvánításának ereje) (apāna) az állandóan éber Yogī-nak (sadā-avahitasya) máshol (anyatra) (is) megjelenik (bhavati) --azaz mindenhol (sarvatra)|
Ahogy (yathā) a Tiszteletreméltó Svacchandatantra (śrī-svacchande) mondja (uktam):
"(A Yogī-k ura) mindig (sadā) szabadon (svacchandaḥ ca eva svacchandaḥ svacchandaḥ) barangol (vicaret), (akár a kezdetben, a középen vagy a végén)2 "||
(Lásd Svacchandatantra VII,260)
A Spandakārikā-kban (spande) szintén (tételezve van) (api):
"Ezt (tad) a (Spanda) princípiumot (tattvam) nagy tisztelettel (ādarāt) (és) figyelemmel (prayatnena) kell fürkészni (parīkṣyam), [mi által az érzékszervek csoportja --intellektus, egó, elme, tapasztalás és aktivitás erői--, (bár) érzéketlenek, érzékennyé válnak maguktól, (és) a (Karaṇeśvarī-k vagy az érzékszervek istennői) belső csoportjával együtt belép (labhate) [a "Pravṛtti" --azaz külső dolgok felé irányuló-- "Shtiti" --azaz ezen külső dolgok ideiglenes fenntartásának-- (és) "Saṁhṛti" --azaz ezen dolgokat az Én-be visszaoldó-- állapotába], mert (yatas) e (iyam) természetes (akṛtrimā) Szabadsága (tasya-svatantratā) mindenhol (létezik) (sarvatra... iti)3 "||
(Lásd Spandakārikā-k I,7)
||14||
1 Szó szerint: Ez, (eṣaḥ) a Függetlenség és Szabadság (svatantra) állapota (bhāvaḥ) neki (asya) --hozzá tartozó--. Mivel ez furcsán hangzik, úgy döntöttem,hogy sokkal érthetőbb formában fordítom ezt le.
2 Hogy megértsd, miért fordítottam úgy, ahogy tettem, idézem most Kṣemarāja kommentárját az ő Svacchandoddyota-jából: "नित्यमादिमध्यान्तकोटिष्वयं श्रीस्वच्छन्दभैरव एव स्फुरन् स्थितः - इति यावत्॥" - "Nityamādimadhyāntakoṭiṣvayaṁ śrīsvacchandabhairava eva sphuran sthitaḥ - iti yāvat||" - "Ez a Szentül Szabad Bhairava --A Legmagasabb Létező-- tovább fénylik vagy látható marad konstans, azaz az elején, közepén és a végén is. Ez a kifejtés".
Más szavakkal, a Legmagasabb Létező (Bhairava) megnyilvánulva marad az Yogī-k urában, akár az elején, közepén vagy végén mindennek (múlt, jelen, jövő). Röviden, az ilyen nagy Yogī szüntelen a Szabadság állapotában vándorol.
3 Mivel az I.7. stanza nagyon erősen kapcsolódik az előzőhöz (I.6), hozzá kellett adnom az utóbbit zárójelben. Nézd meg a stanza-t ( I,6-7) a Spandakārikā-kban hogy teljesen megértsd azt, amit mondok.
15. Aforizma
न चैवमप्युदासीनेनानेन भाव्यमपि तु—
बीजावधानम्॥१५॥
कर्तव्यमिति शेषः। बीजं विश्वकारणं स्फुरत्तात्मा परा शक्तिः। यदुक्तं श्रीमृत्युजिद्भट्टारके
सा योनिः सर्वदेवानां शक्तीनां चाप्यनेकधा।
अग्नीषोमात्मिका योनिस्तस्याः सर्वं प्रवर्तते॥
इत्यादि। तत्र परशक्त्यात्मनि बीज अवधानं भूयो भूयश्चित्तनिवेशनं कार्यम्॥१५॥
Na caivamapyudāsīnenānena bhāvyamapi tu—
Bījāvadhānam||15||
Kartavyamiti śeṣaḥ| Bījaṁ viśvakāraṇaṁ sphurattātmā parā śaktiḥ| Yaduktaṁ śrīmṛtyujidbhaṭṭārake
Sā yoniḥ sarvadevānāṁ śaktīnāṁ cāpyanekadhā|
Agnīṣomātmikā yonistasyāḥ sarvaṁ pravartate||
ityādi| Tatra paraśaktyātmani bīja avadhānaṁ bhūyo bhūyaścittaniveśanaṁ kāryam||15||
Még ekkor is --azaz még az előzőekben említett természetfeletti erők elérése után is-- (evam api) ez a (Yogī) nem lehet közömbös (na ca eva... udāsīnena anena bhāvyam), sokkal inkább (api tu)-
(E Yogī-nak) a figyelmet (avadhānam) a Magra (kell fordítania), (más szavakkal, "a Legmagasabb Śakti-ra vagy a tökéletes Én-tudatosságra, ami az egész megnyilvánulás forrása") (bīja)||15||
"Áldoznia vagy fordítania kell" (kartavyam), ez kiegészíti (az aforizmát, hogy értelme teljes legyen) (iti śeṣaḥ)-- más szavakkal, "a figyelmet a Magra kell áldoznia vagy fordítania"--|
A Mag (bījam) a Legmagasabb (parā) Śakti vagy Erő (śaktiḥ), ki az univerzum (viśva) oka (kāraṇam) (és) kinek természete (ātmā) Sphurattā-ból (áll) --a felvillanó, tökéletes Én-tudatosság--(sphurattā)|
Ez (yad) deklarálva van (uktam) a nagy Tiszteletre méltó Mṛtyujit-ban --azaz Netratantra (śrī-mṛtyujit-bhaṭṭārake)--
"Ő --a Legmagasabb Śakti-- (sā), különböző módokon (anekadhā), minden isten (sarva-devānām) és (ca) egyben (api) a Śakti-k vagy erők (śaktīnām) Forrása (yoniḥ). (E) Forrás (yoniḥ) természete a tűz és a hold (agnī-soma-ātmikā)1 .Minden (sarvam) Belőle --ebből a Forrásból-- (tasyāḥ) származik (pravartate, stb . (iti ādi)"||
(Lásd Netratantra VII,40)
A figyelmet (avadhānam) erre (tatra) a Magra (bīje) (kell fordítani vagy áldozni), kinek esszenciája (ātmani) a Legmagasabb (parā) Śakti vagy Erő (śakti), vagyis újra és újra (bhūyas bhūyas) kell gyakorolni (kāryam) (e Magra irányuló) mentális koncentrációt (citta-niveśanam)||15||
1 A tűz és a hold a kontextustól függően több jelentéssel bírhat: azaz tudás és aktivitás, stb.
16. Aforizma
एवं हि सत्यसौ योगी—
आसनस्थः सुखं ह्रदे निमज्जति॥१६॥
आस्यते नित्यमैकात्म्येन स्थीयत अस्मिनित्यासनं परं शाक्तं बलं यस्तत्र तिष्ठति परिहृतपरापरध्यानधारणादिसर्वक्रियाप्रयासो नित्यमन्तर्मुखतया तदेव परामृशति यः स सुखमनायासतया ह्रदे विश्वप्रवाहप्रसरहेतौ स्वच्छोच्छलत्तादियोगिनि परामृतसमुद्रे निमज्जति देहादिसङ्कोचसंस्कारब्रोडनेन तन्मयीभवति। यदुक्तं श्रीमृत्युजिद्भट्टारक एव
नोर्ध्वे ध्यानं प्रयुञ्जीत नाधस्तान्न च मध्यतः।
नाग्रतः पृष्ठतः किञ्चिन्न पार्श्वोरुभयोरपि॥
नान्तःशरीरसंस्थाने न बाह्ये भावयेत्क्वचित्।
नाकाशे बन्धयेल्लक्ष्यं नाधो दृष्टिं निवेशयेत्॥
न चाक्ष्णोर्मीलनं किञ्चिन्न किञ्चिद्दृष्टिबन्धनम्।
अवलम्बं निरालम्बं सालम्बं न च भावयेत्॥
नेन्द्रियाणि न भूतानि शब्दस्पर्शरसादि यत्।
सर्वं त्यक्त्वा समाधिस्थः केवलं तन्मयो भवेत्॥
सावस्था परमा प्रोक्ता परस्य परमात्मनः।
निराभासं पदं तत्तु तत्प्राप्य विनिवर्तते॥
इति॥१६॥
Evaṁ hi satyasau yogī—
Āsanasthaḥ sukhaṁ hrade nimajjati||16||
Āsyate nityamaikātmyena sthīyata asminityāsanaṁ paraṁ śāktaṁ balaṁ yastatra tiṣṭhati parihṛtaparāparadhyānadhāraṇādisarvakriyāprayāso nityamantarmukhatayā tadeva parāmṛśati yaḥ sa sukhamanāyāsatayā hrade viśvapravāhaprasarahetau svacchocchalattādiyogini parāmṛtasamudre nimajjati dehādisaṅkocasaṁskārabroḍanena tanmayībhavati| Yaduktaṁ śrīmṛtyujidbhaṭṭāraka eva
Nordhve dhyānaṁ prayuñjīta nādhastānna ca madhyataḥ|
Nāgrataḥ pṛṣṭhataḥ kiñcinna pārśvorubhayorapi||
Nāntaḥśarīrasaṁsthāne na bāhye bhāvayetkvacit|
Nākāśe bandhayellakṣyaṁ nādho dṛṣṭiṁ niveśayet||
Na cākṣṇormīlanaṁ kiñcinna kiñciddṛṣṭibandhanam|
Avalambaṁ nirālambaṁ sālambaṁ na ca bhāvayet||
Nendriyāṇi na bhūtāni śabdasparśarasādi yat|
Sarvaṁ tyaktvā samādhisthaḥ kevalaṁ tanmayo bhavet||
Sāvasthā paramā proktā parasya paramātmanaḥ|
Nirābhāsaṁ padaṁ tattu tatprāpya vinivartate||
iti||16||
(Ez a) létező (sati), tehát (evam hi) e Yogī (yogī)-
Megszilárdulva (sthaḥ) a Legmagasabb Śakti (vagy a tökéletes Én-tudatosság, ami egy "trón" a számára) (āsana) erejében, (a felébredett Yogī) könnyedén (sukham) elmerül (nimajjati) (az isteni és halhatatlan Tudatosság) Tavában (hrade)||16||
Āsana vagy székhely az (iti āsanam), amin ő --a Yogī-- ül (āsyate), azaz amiben ő szüntelen (nityam) áll (sthīyate asmin) az egység vagy azonosulás (érzésével) (aikātmyena). (Itt, Āsana vagy székhely jelenti) a Legmagasabb Śakti (param śāktam) erejét (balam). Ő (saḥ), aki (yaḥ) itt (tatra) áll (tiṣṭhati) (és) aki (yaḥ) szüntelen (nityam) mentálisan megragadja (parāmṛśati) e (Valóságot) --azaz a Legmagasabb Śakti erejét-- (tad eva), egy befelé fordulás értelmében (antar-mukhatayā), miután minden (sarva) aktivitás (bevonó) (kriyā) erőfeszítést (prayāsaḥ) feladott (parihṛta), (mint) a magasabb --azaz a Śāktopāya-hoz tartozó-- (para) (és) alacsonyabb --azaz Āṇavopāya-hoz tartozó-- (apara) meditáció (dhyāna), koncentráció (dhāraṇā), stb. (ādi), könnyedén (sukham)--erőfeszítés nélkül-- (anāyāsatayā) elmerül (nimajjati) a Tóban (hrade), s azonosul (mayī-bhavati) (e Tóval) (tad) a test (formáját öltő) (deha), stb. (ādi) korlátoltság (saṅkoca) fennmaradó benyomásainak (saṁskāra) elsüllyesztésével (broḍanena). (Más szavakkal, ő elmerül) a halhatatlanság legmagasabb óceánjában (para-amṛta-samudre), mely az átlátszóság (svaccha), feltárulás (ucchalattā), stb. (ādi) karakterisztikájával (bír) (yogini) (és) ami a folytonos univerzális folyam (viśva-pravāha) kiterjedésének (prasara) forrása (hetau)|
Ez (yad) ki lett mondva (uktam) a nagy Tiszteletre méltó Mṛtyujit-ban --Netratantra-- (śrī-mṛtyujit-bhaṭṭārake eva):
"A meditációt (dhyānam) se nem (na) felfelé (ūrdhve), se nem (na) lefelé (adhastāt), sem (na ca) középre (madhyataḥ), sem (na) előre (agratas) (vagy) visszafelé (pṛṣṭhatas), és még csak (api) nem is (na) valami (kiñcid) két oldalon (lévő) (pārśvoḥ ubhayoḥ) felé kell irányítani (prayuñjīta)1 .
Nem (na) valami (kvacid) testen (śarīra) belül (antar) nyugvón (saṁsthāne) kell kontemplálni (bhāvayet), sem (na) (valami) külsőn (bāhye). Nem (na) az égre (ākāśe) kell a tekintetet fókuszálni (bandhayet lakṣyam), se nem (na) valami ez alatt lévőre kell (adhas) összpontosítani (niveśayet) a figyelmet (dṛṣṭi)2 .
Nem (na kiñcid) becsukni (kell) (mīlanam) a szemet (cākṣṇoḥ) (és) nem (na kiñcid) rögzíteni (bandhanam) a tekintetet (dṛṣṭi) (egyáltalán) --ami a szem pislogás nélküli nyitva tartására utal--; nem (na ca) kontemplálni kell (bhāvayet) valamin támasztékként (avalambam) , (sem) megtagadni e támasztékot (nirālamba), sem a támasztékon újra és újra (sālambam)3 .
Nem (na) az Indriya-kon --aktivitás és tapasztalás erő, tattva-k 17-26-- (indriyāṇi) (kell kontemplálni), sem (na) a Mahābhūta-kon --durva elemek, tattva 32-26-- (bhūtāni), (sem) azon ami (yad) hang-mintából (śabda), érintés-mintásból (sparśa), íz-mintából (rasa), stb. (ādi) (áll) --azaz az öt Tanmātra vagy finom elemek, tattva-k 27-31)--. Mindezek (sarvam) eldobása után (tyaktvā), megszilárdulva (sthaḥ) a Samādhi-ban (samādhi), csupán azonosulni (mayaḥ) kell (kevalam... bhavet) Ezzel --azaz a Legmagasabb Valósággal-- (tad)4 .
Ez (sā) úgymond (proktā) a Legmagasabb (paramā) Állapota (avasthā) a Legmagasabbnak (parasya), azaz a Legmagasabb Létezőnek (parama-ātmanaḥ). Ez a (tad) Kondíció (padam) híján van (külső) megnyilvánulásnak (nis-ābhāsam) --azaz semmi sem látszik vagy nyilvánul meg ebben az Állapotban--. Ezt elérvén (prāpya) --röviden, elérvén ezt az Állapotot-- (tad), a (transzmigráció) megszűnik (vinivartate... iti)5 "||
(Lásd VIII,41-45 Netratantra)
||16||
1 A bölcs Kṣemarāja a Netratantra ezen stanzáit mindet kommentálta az ő Netroddyota-jában (tudós szintű kommentárja a Netratantra-hoz), de ez a témakör annyira hosszú és bonyolult, hogy nem tudom az egészet "Szanszritul" megmutatni itt egy ilyen egyszerű megjegyzésben (pl.: eme öt stanza bizonyos részeinek kifejtéséhez a Vijñānabhairavatantra számos versszakát idézi, amik mindegyike "speciális" kifejtést igényelne tőlem a fordítás mellett). Az ilyen hosszú/bonyolult témakörök részletes kifejtéséért mindig keresd fel a "Scriptures (study) Śivasūtravimarśinī" részt a Trika szekcióban. Mindenesetre, az első stanzához (41) a bölcs tisztán és érthetően meghatározza a következőt: "ऊर्ध्वे द्वादशान्तेऽधः कन्दादौ मध्ये हृदादावग्रतः पृष्ठतः पार्श्वयोस्तत्पुरुषसद्योजातादिरूपम्।" - "Ūrdhve dvādaśānte'dhaḥ kandādau madhye hṛdādāvagrataḥ pṛṣṭhataḥ pārśvayostatpuruṣasadyojātādirūpam|" - "Felfelé - az (ūrdhva) dvādaśānta (vagy a szemöldökközéptől a fej tetején lévő Brahmrandhra-ig tartó 12 ujjnyi távolság végén) felé; lefelé - a Kanda --a finom test csatornáinak tojás-szerű forrása--, stb., felé; középre -a szív, stb., felé-, előre, hátra, s valami olyan felé ami mindkét oldalon (található) - afelé, aminek formája a Tatpuruṣa, Sadyojāta, stb. --azaz Tatpuruṣa, Sadyojāta, Vāmadeva and Aghora--—".
Olvasd el a Trika szójegyzéket, hogy többet megtudj a dvādaśānta és Kanda témakörökről.Śiva-nak feje vagy aspektusa létezik: (1) Tatpuruṣa (keletre néző -vagyis előre--, és ami Śakti szimbóluma, azaz a második tattva), (2) Sadyojāta (nyugatra néző --visszafelé, -- ami a Sadāśiva szimbóluma, a harmadik tattva), (3) Vāmadeva (északra néző --azaz balra--, és ami Īśvara szimbóluma, negyedik tattva), (4) Aghora (délre néző --azaz jobbra-- és ami a Sadvidyā szimbóluma, az ötödik tattva) - ez az első négy aspektus vagy fej került említésre Kṣemarāja által, az előre, hátra, két oldalra (jobbra és balra) irányuló meditáció tekintetében-, és végül (5) Īśāna (felfelé néző, ami Śiva, az első tattva szimbóluma). Ez a témakör sokkal komplexebb és nagyon nehéz, természetesen…Még a felszínt is éppen hogy megkarcoltam. Így, csak bízz bennem, kérlek.
2 Ez a Netratantra VIII,42. stanzája. A nagy Kṣemarāja a Vijñānabhairavatantra 28. stanzáját idézte, hogy kifejtse a testen belül nyugvó valamin kontemplációt. Ez a stanza meghatározza a meditációt a Mūlādhāra-ból (a gerincoszlop aljánál lévő cakra) felszálló Kuṇḍalinī-n, ami a Brahmarandhra-ig megy a fej tetején. Ezután a 122. stanzát idézi ugyanezen könyvből, hogy kifejtse a testen kívül lévő valamin való kontemplációt. Ez a stanza egy különálló tárgyon való koncentrációból származó üresség elérésével foglalkozik. Végül, hogy kifejtse az égen és valami azalatt lévőre irányuló koncentrációt, a Vijñānabhairavatantra 76. és 115. stanzáját idézi, rendre. Előbbi a tekintet, égen egy részén való fixálását tárja fel, míg utóbbi kifejti, hogyan kell fixálni a szemeket egy nagyon mély kút belsején, hogy a gyakorló elérje az elme feloldódását.
3 Ez a Netratantra VIII,43. stanzája. Kṣemarāja idézi a Vijñānabhairavatantra 88. stanzáját, hogy leírja a szem becsukását. Ez a stanza a Bhairava (Az Úr Śiva) rettentő alakján való kontemplációt írja le, miszerint a gyakorlónak először be kell csukni a szemét és megtartania a rettenetes sötétséget, stb. Ezután a bölcs a 60. stanzáját használja ugyanazon szövegből, hogy példázza a tekintet fixálását. Ez a stanza egy olyan területre ajánlja a tekintet fixálást, ahol nincs fa, vagy egy hegyre, vagy egy falra, stb. hogy az elme fluktuációja megszűnjön.
Ezután, hogy kifejtse az "avalamba" mély jelentését, így szól: "अवलम्ब्यत इति अवलम्बो ध्येय आकारस्" - "avalambyata iti avalambo dhyeya ākāras" - "Avalamba vagy támasz egy olyan forma, mely egy meditáció tárgyaként (használható), hogy a (gyakorló figyelme) megszilárdulhasson azon". A bölcs a Vijñānabhairavatantra 62. stanzáját idézi, hogy ezt példázza. Ez a stanza leírja a mentális koncentrációt két bhāva között vagy olyan tárgyak között, ami a gyakorló elméjéből tárul fel. Amikor az első bhāva megjelenik, a gyakorló erre koncentrál, megtartja, hogy a következő ne jelenhessen meg. Ebben az értelemben, az első úgymond "pozitív" a második "negatív". Ahogy a gyakorló tovább tartja figyelmét az első bhāva-n, egyre szilárdabban, átcsúszik a két bhāva közti réshez (az egyik ami feltárult és a másik sosem tárult fel…igen őrülten hangzik, de igazat beszélek).
És a bölcs kifejti a "nirālamba"-t a 61. stanza idézésével, ami leírja a két bhāva vagy objektum közti résen való koncentrációt. Mindkét bhāva pozitív, azaz feltárulhatnak, de ezzel egy időben, mindkettő "elutasítva/eldobva van", abban az értelemben, hogy a gyakorló figyelme a kettő közötti résre irányul. Ezért ennek neve nirālamba avagy a támaszték vagy ālamba elutasítása.
Végül, Kṣemarāja kifejti a "sālamba"-t így: "सहालम्बेन वर्तते सालम्बं साकारं ज्ञानम्" - "sahālambena vartate sālambaṁ sākāraṁ jñānam" - "sālamba egy forma-alapú tudás vagy tapasztalás, észlelés, ami (szükségszerűen) jelen van, amikor valamilyen objektumot használ (a gyakorló) támasztékként". Ezután idézi a Vijñānabhairavatantra 98. stanzáját, ami leírja gyakorló elméjében tudásként vagy vágyként feltámadó bhāva-n való koncentrációt. Ez a bhāva pozitív és engedélyezett a feltárulása. Majd, amint valaki fixálta ezen a figyelmét, amit úgy tekint, mint aminek módján saját Én-je tör előre, annak megadatik e bizonyos Én-nek víziója. Mindenesetre az ālamba vagy bhāva állandóan tovatűnik, így a gyakorlónak vissza kell hoznia újra és újra, hogy folytatni tudja a rajta való koncentrációját. Ezért fordítottam úgy, ahogy, vagyis "… a támasztékon újra és újra". Ez a különbség az "avalamba" és "sālamba" között, vagyis, míg előbbi nem más, mint a gyakorló koncentrációja stabil az elméből feltáruló bhāva -n (nem engedve, hogy a második feltáruljon), addig az utóbbiban a bhāva állandóan tovatűnik és újra vissza kell hoznia azt, hogy folytatni lehessen a praxist. Természetesen a sālamba módszer az, amit a meditálni leülő emberek nagy része használ. Elég most ezt.
4 Le kell fordítanom Kṣemarāja kommentárját a Samādhi, ebben a kontextusban való jelentésének megértéséhez:
"... समाधिस्थ इत्यकिञ्चिच्चिन्तकत्वेन स्वस्वरूपविमर्शनप्रवणस्तन्मय इत्यानन्दपदसंलीनसमरसज्ञानमयः॥४४॥" - "... samādhistha ityakiñciccintakatvena svasvarūpavimarśanapravaṇastanmaya ityānandapadasaṁlīnasamarasajñānamayaḥ||44||" - "'... Megszilárdulva a Samādhi-ban', azaz saját esszenciális természetének tudatossága felé irányuló odaadással lenni (és ennek eredményeképpen) azonosulni ezzel, a semmire nem gondolás által. (Más szavakkal,) csordultig tele egynemű Tudással, ami közeli kapcsolatban áll az Ānanda vagy (Isteni) Gyönyör állapotával||44||".
Nagyon tisztává kellett ezt tennem, hogy az olvasó ne úgy értelmezze a Samādhi-t, mint ahogy azt Patañjali teszi a Yogasūtra-jában (lásd a Samādhi - Tökéletes Koncentráció-- definícióját a Yogasūtra-k III, 3-nál).
5 Kṣemarāja bevezetőleg kommentálja a VIII,45-öt saját Netroddyota-jában:
"सांसारिकीं स्थितिमुज्झति॥४५॥" - "Sāṁsārikīṁ sthitimujjhati||45||" - "Az egyén feldobja a transzmigráció állapotát||45||".
17. Aforizma
तदेवं नाडीसंहाराद्याणवोपायक्रमासादितमोहजयोन्मज्जच्छुद्धविद्यात्मकशाक्तबलासादनप्रकर्षादात्मीकृतपरामृतह्रदात्मकशाम्भवपदो योगी—
स्वमात्रानिर्माणमापादयति॥१७॥
स्वस्य चैतन्यस्य सम्बन्धिनी मात्रा चिद्रसाश्यानतात्मांशस्तद्रूपं यथेष्टवेद्यवेदकावभासात्मकं निर्माणमापादयति निर्मितत्वेन दर्शयति। यदुक्तं श्रीस्वच्छन्दे
तदेव भवति स्थूलं स्थूलोपाधिवशात्प्रिये।
स्थूलसूक्ष्मविभेदेन तदेकं संव्यवस्थितम्॥
इति। प्रत्यभिज्ञायामपि
आत्मानमत एवायं ज्ञेयीकुर्यात्पृथक्स्थिति।
ज्ञेयं न तु...॥
इति। आगमेऽपि
जलं हिमं च यो वेद गुरुवक्त्रागमात्प्रिये।
नास्त्येव तस्य कर्तव्यं तस्यापश्चिमजन्मता॥
इत्यनेनैवाशयेनोक्तम्। एतदेव
इति वा यस्य संवित्तिः क्रीडात्वेनाखिलं जगत्।
स पश्यन्सततं युक्तो जीवन्मुक्तो न संशयः॥
इत्यनेन स्पन्दे प्रतिपादितम्॥१७॥
Tadevaṁ nāḍīsaṁhārādyāṇavopāyakramāsāditamohajayonmajjacchuddhavidyātmakaśāktabalāsādanaprakarṣādātmīkṛtaparāmṛtahradātmakaśāmbhavapado yogī—
Svamātrānirmāṇamāpādayati||17||
Svasya caitanyasya sambandhinī mātrā cidrasāśyānatātmāṁśastadrūpaṁ yatheṣṭavedyavedakāvabhāsātmakaṁ nirmāṇamāpādayati nirmitatvena darśayati| Yaduktaṁ śrīsvacchande
Tadeva bhavati sthūlaṁ sthūlopādhivaśātpriye|
Sthūlasūkṣmavibhedena tadekaṁ saṁvyavasthitam||
iti| Pratyabhijñāyāmapi
Ātmānamata evāyaṁ jñeyīkuryātpṛthaksthiti|
Jñeyaṁ na tu...||
iti| Āgame'pi
Jalaṁ himaṁ ca yo veda guruvaktrāgamātpriye|
Nāstyeva tasya kartavyaṁ tasyāpaścimajanmatā||
ityanenaivāśayenoktam| Etadeva
Iti vā yasya saṁvittiḥ krīḍātvenākhilaṁ jagat|
Sa paśyansatataṁ yukto jīvanmukto na saṁśayaḥ||
ityanena spande pratipāditam||17||
E (tad) (létező) tehát (evam), a Śuddhavidyā-ból --Tiszta Tudás1 -- (śuddha-vidyā) álló (ātmaka) Śakti (śākta) ereje (bala) által elért (āsādana) kiválóságon és felsőbbrendűségen keresztül (prakarṣāt), mely a Moha vagy Káprázat (moha)--Māyā-- legyőzéséből (jaya) támad fel (unmajjat), (s ami) fokozatosan (krama) éretett el (āsādita) az āṇava --azaz az Āṇavopāya-hoz tartozó-- (āṇava) módszer (upāya) által (,mint) (az élet-energia) feloldódása (saṁhāra) a finom csatornákban (nāḍī), stb., (ādi) --Lásd III,5-- a Yogī (yogī) Śiva (śāmbhava) állapotát birtokba veszi (ātmī-kṛta... padaḥ), ami (nem más, mint) (ātmaka) a Legmagasabb (para) halhatatlanság (amṛta) Tava (hrada)—
(Ez a felszabadult Yogī képes) létrehozni (nirmāṇam āpādayati) (bármilyen formát) a kreatív Tudatosság (ami az ő" āsana -ja" vagy "trónja") mértéke vagy aspektusa (szerint) (svamātrā)||17||
(A svamātrā azt jelenti) saját (svasya) (kreatív) Tudatosságához (caitanyasya) tartozó (sambandhinī) mérték (mātrā), (röviden,) ahhoz a részhez (aṁśaḥ), aminek természete (ātmā) a Tudatosság (cit) esszenciájának (rasa) alvadt (állapota vagy aspektusa) (āśyānatā)2 . E (kreatív Tudatosság) mértéke szerint (tad-rūpam), (a felszabadult Yogī) hatással van (āpādayati) a tapasztalók--azaz a létezők-- (vedaka) (és) tapasztalhatók --azaz objektumok-- (vedya) megnyilvánításából (avabhāsa) álló (ātmakam) teremtésre (nirmāṇam), az ő (yathā) vágya (fényében) (iṣṭa). (Más szavakkal,) láthatóvá teszi (mindezen létezőket) (darśayati) azáltal, hogy megnyilvánítja (őket) (nirmitatvena)
Ez (yad) tételezve van (uktam) a Tiszteletreméltó Svacchandatantra-ban (śrī-svacchande):
"Óh kedves (priye)!, Ez (tad)3 egyedül (eva) létezik (bhavati) durvaként (sthūlam) (saját) vágya miatt (vaśāt), (miszerint) megjelenik (upādhi) (annak formájában,) ami durva (sthūla). Ez (tad) egyedül (ekam) nyilvánul meg (saṁvyavasthitam) a durva (sthūla) és a finom (sūkṣma... iti) változatosságaként (vibhedena)"||
(Lásd IV, 295 Svacchandatantra)
Az Īśvarapratyabhijñā-ban (pratyabhijñāyām) (ez) szintén (deklarálva van) (api):
"E bizonyos (Vimarśaśakti --szó szerint a megnyilvánító tudatosság ereje--) miatt (atas eva), Ő (ayam) Saját Magát alakul jñeya vagy tudhatóvá --azaz objektummá-- (ātmānam... jñeyī-kuryāt). A tudhatónak (jñeyam) nincs (na tu) elkülönült léte (pṛthak-sthiti... iti). [Ha (Ő) függne --azaz kifelé irányulna-- e (tudhatótól), Az Ő Abszolút Szabadsága megtörne]4 "|
(Lásd Īśvarapratyabhijñā I,5,15)
Az Āgama-kban (āgame)--kinyilvánított szövegek-- is (api) (a következő) van kimondva (uktam), ugyanezzel a szándékkal (anena eva āśayena):
"Óh kedves (priye)!, az (yaḥ), aki tudja (veda), abból ami a spirituális tanító (guru) száját (vaktra) elhagyja (āgamāt) hogy a víz (jalam) és (ca) a jég (himam) (ugyanaz a dolog, az teljesen felszabadult.) Neki (tasya) nincs mit tennie (na asti eva... kartavyam). Az utolsó születés állapota (apaścima-janmatā) az övé (tasya)--nincs több születése, mert elérte a létezés célját, további Saṁsāra vagy Transzmigráció már nem szükséges számára--"||
Ugyanez a (tanítás) (etad) ki van fejtve (pratipāditam) a Spandakārikā-k (spande) ezen (aforizmája) által (anena):
"Vagy (iti vā) ő (saḥ), aki birtokolja (yasya) e tudást vagy realizációt (saṁvittiḥ) (és) szüntelen (satatam) egyesülve van (a Legmagasabb Énnel) (yuktaḥ), úgy látja (paśyan) az egész (akhilam) világot (jagat), mint (isteni) játék (krīḍātvena). Ő felszabadult miközben él (jīvanmuktaḥ), nincs semmi (na) kétség (efelől) (saṁśayaḥ... iti)"||
(Lásd Spandakārikā-k II,5)
||17||
1 Ez egyáltalán nem az ötödik tattva vagy kategóriája az univerzális megnyilvánulásnak (ami Sadvidyā-ként is) ismert. Tiszta Tudás ebben a kontextusban nem egyéb, mint a korlátolt tudás egy kiterjedése. Olvasd el a II, 10-et jelen szövegbenhogy teljesen megértsd ezt.
2 A Trika-ban a teremtés nem olyan, mint egy mesterember munkája, azaz, mint valami, amit valaki készített külső dolgok felhasználásával, melyből végül kialakult valami, ami tőle (a mesterembertől) különbözik. NEM. Ez csupán a Tudatosság vagy Caitanya aki mindenné és mindenkivé válik szüntelen, azaz Ő megalvad, majd dolgok és létezők formáját ölti anélkül, hogy bármihez is folyamodna, ami nem az Ő esszenciája. Ezért a "megnyilvánulás" kifejezés sokkal pontosabb, mint a "teremtés" a Trika kontextusában.
3 Kṣemarāja az ő Svacchandoddyota-jában úgy írja le "Ezt", mint "महाप्रकाशात्मा श्रीस्वतन्त्रनाथः" - "Mahāprakāśātmā śrīsvatantranāthaḥ" - "A Tiszteletreméltó szabad Úr, kinek természete a Nagy Fény". Mindent egybevéve, Ő nem egyéb, mint Caitanya vagy Tudatosság Abszolút Szabadságban.
4 Le kellett fordítanom az egész stanzát, hogy meg tudjam mutatni a teljes jelentést. A fennmaradó rész, ami nem szerepel (fent) és aminek helyét a pontok jelölik, ez: "तदौन्म्य्ख्यात्खण्ड्येतास्य स्वतन्त्रता॥१५॥" - "tadaunmykhyātkhaṇḍyetāsya svatantratā||15||". A fordítás maga zárójelben található a fenti szövegben []. Ezen kívül hozzáadtam a "Vimarśaśakti" kifejezést a fordításomhoz. Miért? Mert mielőtt a kimagasló bölcs Abhinavagupta (Kṣemarāja guru-ja) kommentálja ezt a stanzát (tény, hogy a 15. és a 16.-at együtt kommentálja) az ő Īśvarapratyabhijñāvimarśinī-jében (az igen nagy, tudományos szintű kommentárja Utpaladeva Īśvarapratyabhijñā-jának), felvet egy észrevételt (problémát), amiben a Vimarśaśakti kifejezés szerepel. Majd a 15. és 16. stanza feloldja ezt a problémát, melyet ő maga hozott létre, természetesen. Ezek a szerzők (pl.: Abhinavagupta, Kṣemarāja, stb.) általában azzal a módszerrel írnak, hogy felvetnek egy problémát, hogy kommentárjukat még szórakoztatóbbá és tanító érvényűvé tegyél (a Szanszkrit tudósoknak persze, lol!). OK, most már minden tiszta. Csak bízz bennem mindig kedves olvasó, mert általában "őrülten hosszú" szövegeket olvasok, miközben jelenlegit fordítom. Néha nem tudok mindent kifejteni részletesen, tudod, különben a fordítás enciklopédikus terjedelmű lenne.
18. Aforizma
न चैवं स्वशक्तिनिर्मितभूतभावशरीरवतोऽस्य जन्मादिबन्धः कश्चिदित्याह—
विद्याविनाशे जन्मविनाशः॥१८॥
प्रोक्तायाः सहजविद्याया अविनाशे सततोन्मग्नतया स्फुरणे जन्मनोऽज्ञानसहकारिकर्महेतुकस्य दुःखमयस्य देहेन्द्रियादिसमुदायस्य नाशो विध्वंसः सम्पन्न एव। यदुक्तं श्रीकण्ठ्याम्
सप्रपञ्चं परित्यज्य हेयोपादेयलक्षणम्।
तृणादिकं तथा पर्णं पाषाणं सचराचरम्॥
शिवाद्यवनिपर्यन्तं भावाभावोपबृंहितम्।
सर्वं शिवमयं ध्यात्वा भूयो जन्म न प्राप्नुयात्॥
इति। श्रीस्वच्छन्दे
सुनिर्वाणं परं शुद्धं गुरुपारम्परागतम्।
तद्विदित्वा विमुच्येत गत्वा भूयो न जायते॥
इति। श्रीमृत्युजित्यपि
तत्त्वत्रयविनिर्मुक्तं शाश्वतं त्वचलं ध्रुवम्।
दिव्येन योगमार्गेण दृष्ट्वा भूयो न जायते॥
इति॥१८॥
Na caivaṁ svaśaktinirmitabhūtabhāvaśarīravato'sya janmādibandhaḥ kaścidityāha—
Vidyāvināśe janmavināśaḥ||18||
Proktāyāḥ sahajavidyāyā avināśe satatonmagnatayā sphuraṇe janmano'jñānasahakārikarmahetukasya duḥkhamayasya dehendriyādisamudāyasya nāśo vidhvaṁsaḥ sampanna eva| Yaduktaṁ śrīkaṇṭhyām
Saprapañcaṁ parityajya heyopādeyalakṣaṇam|
Tṛṇādikaṁ tathā parṇaṁ pāṣāṇaṁ sacarācaram||
Śivādyavaniparyantaṁ bhāvābhāvopabṛṁhitam|
Sarvaṁ śivamayaṁ dhyātvā bhūyo janma na prāpnuyāt||
iti| Śrīsvacchande
Sunirvāṇaṁ paraṁ śuddhaṁ gurupāramparāgatam|
Tadviditvā vimucyeta gatvā bhūyo na jāyate||
iti| Śrīmṛtyujityapi
Tattvatrayavinirmuktaṁ śāśvataṁ tvacalaṁ dhruvam|
Divyena yogamārgeṇa dṛṣṭvā bhūyo na jāyate||
iti||18||
Így (evam), nincs jelen (na ca... kaścid) kötelék (bandhaḥ) születés (janma), stb. (ādi) (formájában), annak, aki megszerezte azt a testet (śarīravataḥ), melyet saját (sva) Śakti-ja vagy Ereje (śakti) teremtett (nirmita), ami --azaz a test-- bhūta-kból --azaz Mahābhūta-kból vagy Durva elemekből (tattva 32-36) (bhūta) (és) bhāva-kból --azaz Tanmātra-kból vagy Finom elemekből (tattva 27-31) , érzelmekből, stb. (bhāva) áll. (A Śivasūtra-k szerzője, azaz Śiva) így szólt (iti āha)-
Amíg a Sahajavidyā vagy Śuddhavidyā (a Természetes vagy Tiszta Tudás) (vidyā), nem tűnik el (avināśe), (egy másik) születés (lehetősége) (janma) eltűnik (e fenséges Yogī számára) (vināśaḥ)||18||
Amíg nem tűnik el (avināśe) az említett (proktāyāḥ) Természetes Tudás (sahajavidyāyāḥ), azaz amíg megnyilvánulva marad (sphuraṇe), mint egy konstans feltárult valóság (unmagnatayā), (addig) egy (újabb) születés (janmanaḥ), mely testek (deha), érzékek (indriya), stb. (ādi) sokaságából áll (samudāyasya), tele (mayasya) fájdalommal (duḥkha) (és) minek oka (hetukasya) az (egyén saját) tettei (karma), melyek a Tudatlansággal (vagy Māyā és szaporulata) (ajñāna) működnek együtt (sahakāri), eltűnése (nāśaḥ) vagy megszűnése (vidhvaṁsaḥ) valójában (eva) eléretett (sampannaḥ)1 |
Ez (yad) tételezve van (uktam) a Tiszteletreméltó Kaṇṭhī-ban (śrī-kaṇṭhyām):
"Elhagyván (parityajya) (a világot), annak jelenségeivel (sa-prapañcam), melyek elfogadhatók (upādeya) és elutasíthatók (heya) (formájában) jelenik meg (lakṣaṇam), és ugyancsak (tathā) ,mint egy fűszál (tṛṇa) és hasonlók (ādikam), (és mint) egy falevél (parṇam), egy kő (pāṣāṇam), együtt (sa) a mozdítható és mozdíthatatlan létezőkkel (cara-acaram), kezdve (ādi) Śiva-val --tattva 1-- (śiva) (és) befejezve (paryantam) a földdel --tattva 36-- (avani), (valamint) társulva (upabṛṁhitam) negatív és pozitív entitásokkal (bhāva-abhāva); (és) miután mindezeken úgy meditálva (dhyātvā), mint ami azonos Śiva-val, az ember nem ér el (na prāpnuyāt) új (bhūyas... iti) születést (janma)"||
(És) a Tiszteletreméltó Svacchandatantra-ban (śrī-svacchande):
"A fenséges (su) felszabadulás (nirvāṇam) a spirituális tanítók (guru) tökéletesen (param) tiszta (śuddham) tradíciójából (pārampara) ered (āgatam). Ismervén ezt (a felszabadulás) --azaz megtapasztalva ezt-- (tad-viditvā) az ember felszabadul (miközben él) (vimucyeta)2 , (és) miután elment (gatvā), többé nem születik (na jāyate) újjá (bhūyas... iti)3 "|
(Lásd Svacchandatantra IV, 240-241)
(Ez) szintén (ki van mondva) (api) a Tiszteletreméltó Mṛtyujit-ban --Netratantra--(śrī-mṛtyujiti):
"Látván (dṛṣṭvā), az isteni (divyena) Yoga (yoga) útja által (mārgeṇa), azt, mi szabad (vinirmuktam) a három tattva-tól (tattva-traya), (s) mi valójában végtelen (śāśvatam tu), változatlan (acalam) (és) örökkévaló (dhruvam), az ember nem születik (na jāyate) újjá (bhūyas... iti)4 "||
(Lásd VIII, 26-27 Netratantra)
||18||
1 Amíg a Természetes Tudás meg van nyilvánulva egy konstans feltárult valóságként, addig egy újabb születés lehetősége megszűnik egy ilyen nagy Yogī számára. A születés dolgok sokaságából áll (pl.: test, érzékek, stb.), és tele van fájdalommal és a Karma törvénye által van jelen (azaz az egyén tettei hozzák létre). Emellett együtt működik a Tudatlansággal Māyīyamala (mayikus tisztátalanság, mely különbséget és elkülönülést generál) és Kārmamala (tisztátalanság, ami zavarodottságot generál a valódi Cselekvő természetével kapcsolatban) formájában. Olvasd el a Trika 4 dokumentumot további információkét e két mala-ról vagy tisztátalanságról. Végül, mivel a felszabadult Yogī által nyilvánulnak meg a testek, az ő saját Icchāśakti-jából és nem a Karma törvénye által, így az újjászületés egyáltalán nem lehetséges e fenséges Yogī számára, mert minden, mit e testek tesznek, nem karmikus és így azok nem hoznak létre új születést számára.
2 A bölcs Kṣemarāja így kommentál az ő Svacchandoddyota-jában: "विमुच्यत इति जीवन्नेव विमुक्तः स्यात्" - "vimucyata iti jīvanneva vimuktaḥ syāt" - "''vimucyate' (azt jelenti) élve felszabadult". Ezért adtam hozzá az "élve" kifejezést a fordításomhoz, annak ellenére, hogy a "vimucyate" egyszerűen azt jelenti "felszabadult".
3 Kṣemarāja kifejti e stanza utolsó részét a Svacchandatantra kommentárjában:"गत्वेति देहान्ते तदैकात्म्यमेति॥" - "gatveti dehānte tadaikātmyameti||" - "'gatvā (azt jelenti) 'a test végén' --azaz, amikor a halál elérkezik--, (ebben a pillanatban,) a Yogī eléri az egységet Azzal --a Legmagasabb Valósággal, és következésképpen nem születik újjá--". A Trika szerint és az indiai filozófiai rendszerek legtöbbje szerint, kizárólag azért születik valaki emberként, hogy elérje a Felszabadulást. Minden rendszer, természetesen más-más módon értelmezi a Felszabadulást. A Trika-ban, a végső Felszabadulás nem egyéb, mint elérni az egységet a Legmagasabb Valósággal. Ezért nem szükséges újabb születés a felszabadult lélek számára.
4 A bölcs Kṣemarāja Netroddyota-jában kommentál sok dolgot bizonyos ellentmondó fogalmak és kifejezések terén a Netratantra jelen stanzájában: (1) "दृष्ट्वा साक्षात्कृत्य" - "dṛṣṭvā sākṣātkṛtya" - "Látván vagy miután látta, azaz miután realizálta"; (2) "दिव्येन योगमार्गेण विकल्पहानोन्मिषदविकल्पविमर्शावष्टम्भोपायेन" - "divyena yogamārgeṇa vikalpahānonmiṣadavikalpavimarśāvaṣṭambhopāyena" - "A Yoga isteni útja átal, azaz az avikalpavimarśa vagy 'gondolat nélküli tudatosság' módszere vagy útja által' ami a gondolatok megszűnésével tárul fel"; (3) "तत्त्वत्रयं नरशक्तिशिवाख्यम्।" - "Tattvatrayaṁ naraśaktiśivākhyam|" - "A három tattva vagy princípium úgy ismert, mint nara (férfi), Śakti és Śiva", még akkor is, ha az utolsó kettő Annak (Paramaśiva) megnyilvánulása, ami szabad e hármas felosztástól, röviden, Ez még csak nem is az Úr és az Ő Ereje, nem beszélve a férfiról (egy rejtélyes témakör, itt nem tudom mélységében kifejteni); (4) "अचलमपरिणामि" - "acalamapariṇāmi" - "acala, azaz változatlan" (5) "ध्रुवं नित्यम्" - "dhruvaṁ nityam" - "dhruva, azaz örökkévaló, szüntelen".
19. Aforizma
यदा तु शुद्धविद्यास्वरूपमस्य निमज्जति तदा—
कवर्गादिषु माहेश्वर्याद्याः पशुमातरः॥१९॥
अधिष्ठात्र्यो भवन्तीति शेषः।
या सा शक्तिर्जगद्धातुः कथिता समवायिनी।
इच्छात्वं तस्य सा देवि सिसृक्षोः प्रतिपद्यते।
सैकापि सत्यनेकत्वं यथा गच्छति तच्छृणु॥
एवमेतदिति ज्ञेयं नान्यथेति सुनिश्चितम्।
ज्ञापयन्ती जगत्यत्र ज्ञानशक्तिर्निगद्यते॥
एवम्भूतमिदं वस्तु भवत्विति यदा पुनः।
जाता तदैव तत्तद्वत्कुर्वत्यत्र क्रियोच्यते॥
एवं सैषा द्विरूपापि पुनर्भेदैरनन्तताम्।
अर्थोपाधिवशात्प्राप्ता चिन्तामणिरिवेश्वरी॥
तत्र तावत्समापन्नमातृभावा विभिद्यते।
द्विधा च नवधा चैव पञ्चाशद्धा च मालिनी॥
बीजयोन्यात्मकाद्भेदाद्द्विधा बीजं स्वरा मताः।
कादिभिश्च स्मृता योनिर्नवधा वर्गभेदतः॥
बीजमत्र शिवः शक्तिर्योनिरित्यभिधीयते।
वर्गाष्टकविभेदेन माहेश्वर्यादि चाष्टकम्॥
प्रतिवर्णविभेदेन शतार्धकिरणोज्ज्वला।
रुद्राणां वाचकत्वेन तत्सङ्ख्यानां निवेशिता॥
इति श्रीमालिनीविजयनिरूपितनीत्या पारमेश्वरी परावाक् प्रसरन्तीच्छाज्ञानक्रियारूपतां श्रित्वा बीजयोनिवर्गवर्ग्यादिरूपा शिवशक्तिमाहेश्वर्यादिवाचकादिक्षान्तरूपां मातृकात्मतां श्रित्वा सर्वप्रमातृष्वविकल्पकसविकल्पकतत्तत्संवेदनदशास्वन्तःपरामर्शात्मना स्थूलसूक्ष्मशब्दानुवेधनं विदधाना वर्गवर्ग्यादिदेवताधिष्ठानादिद्वारेण स्मयहर्षभयरागद्वेषादिप्रपञ्चं प्रपञ्चयन्त्यसङ्कुचितस्वतन्त्रचिद्घनस्वस्वरूपमावृण्वाना सङ्कुचितपरतन्त्रदेहादिमयत्वमापादयति। तदुक्तं श्रीतिमिरोद्घाटेऽपि
करन्ध्रचितिमध्यस्था ब्रह्मपाशावलम्बिकाः।
पीठेश्वर्यो महाघोरा मोहयन्त्यो मुहुर्मुहुः॥
इति पूर्वमपि संवादितम्। ज्ञानाधिष्ठानं मातृका (१-४) इति सामान्येनोक्तमिदं तु प्राप्ततत्त्वोऽपि प्रमाद्यन् माहेश्यादिभिः पशुजनाधिष्ठातृभूताभिरपि शब्दानुवेधद्वारेण मोह्यत इत्याशयेनेति विशेषः॥१९॥
Yadā tu śuddhavidyāsvarūpamasya nimajjati tadā—
Kavargādiṣu māheśvaryādyāḥ paśumātaraḥ||19||
Adhiṣṭhātryo bhavantīti śeṣaḥ|
Yā sā śaktirjagaddhātuḥ kathitā samavāyinī|
Icchātvaṁ tasya sā devi sisṛkṣoḥ pratipadyate|
Saikāpi satyanekatvaṁ yathā gacchati tacchṛṇu||
Evametaditi jñeyaṁ nānyatheti suniścitam|
Jñāpayantī jagatyatra jñānaśaktirnigadyate||
Evambhūtamidaṁ vastu bhavatviti yadā punaḥ|
Jātā tadaiva tattadvatkurvatyatra kriyocyate||
Evaṁ saiṣā dvirūpāpi punarbhedairanantatām|
Arthopādhivaśātprāptā cintāmaṇiriveśvarī||
Tatra tāvatsamāpannamātṛbhāvā vibhidyate|
Dvidhā ca navadhā caiva pañcāśaddhā ca mālinī||
Bījayonyātmakādbhedāddvidhā bījaṁ svarā matāḥ|
Kādibhiśca smṛtā yonirnavadhā vargabhedataḥ||
Bījamatra śivaḥ śaktiryonirityabhidhīyate|
Vargāṣṭakavibhedena māheśvaryādi cāṣṭakam||
Prativarṇavibhedena śatārdhakiraṇojjvalā|
Rudrāṇāṁ vācakatvena tatsaṅkhyānāṁ niveśitā||
iti śrīmālinīvijayanirūpitanītyā pārameśvarī parāvāk prasarantīcchājñānakriyārūpatāṁ śritvā bījayonivargavargyādirūpā śivaśaktimāheśvaryādivācakādikṣāntarūpāṁ mātṛkātmatāṁ śritvā sarvapramātṛṣvavikalpakasavikalpakatattatsaṁvedanadaśāsvantaḥparāmarśātmanā sthūlasūkṣmaśabdānuvedhanaṁ vidadhānā vargavargyādidevatādhiṣṭhānādidvāreṇa smayaharṣabhayarāgadveṣādiprapañcaṁ prapañcayantyasaṅkucitasvatantracidghanasvasvarūpamāvṛṇvānā saṅkucitaparatantradehādimayatvamāpādayati| Taduktaṁ śrītimirodghāṭe'pi
Karandhracitimadhyasthā brahmapāśāvalambikāḥ|
Pīṭheśvaryo mahāghorā mohayantyo muhurmuhuḥ||
iti pūrvamapi saṁvāditam| Jñānādhiṣṭhānaṁ mātṛkā (1-4) iti sāmānyenoktamidaṁ tu prāptatattvo'pi pramādyan māheśyādibhiḥ paśujanādhiṣṭhātṛbhūtābhirapi śabdānuvedhadvāreṇa mohyata ityāśayeneti viśeṣaḥ||19||
De (tu), amikor (yadā) a Śuddhavidyā vagy Tiszta Tudás (śuddha-vidyā) esszenciális természete (sva-rūpam), mely e Yogī-hoz tartozik (asya), elsüllyed (nimajjati), akkor-
Māheśvarī (māheśvarī) és más istennők (ādyāḥ) (kiknek megvan a hatókörük) a "ka" (ka) csoportban, (varga) stb., (és amik a) korlátolt létezők (paśu) anyái (mātaraḥ), (válnak az uralkodó isteneivé) [a Yogī-nak, akiben a Sahajavidyā eltűnt]||19||
"(Azok az istennők) válnak (bhavanti) (a korlátolt individuum) uralkodó isteneivé (adhiṣṭhātryaḥ... iti)", ez szükséges, mint egy támasz (hogy kiegészítse az aforizma jelentését) (iti śeṣaḥ)|
"Úgy mondják (kathitā), hogy (yā sā) e Śakti avagy Ereje (śaktiḥ) a világ (jagat) Teremtőjének (dhātuḥ), (Benne - Śiva-ban) nyugszik (samavāyinī). Óh istennő (devi)!, Ő (sā) változik (pratipadyate) e (tasya) (Teremtő) Akaratává (icchātvam) (amikor) Ő (Śiva) arra vágyik, hogy megnyilvánítsa (sisṛkṣoḥ) (az univerzumot). Figyeld (tad śṛṇu) miképp (yathā) lesz (gacchati) Ő (Śakti) (sā) több (anekatvam), miközben (api) Ő (satī) egy (ekā):
Amikor annak meghatározását (suniścitam) kijelenti (jñāpayantī), hogy 'Ez (etad) a tudható vagy objektum (jñeyam) olyan, mint ez (evam... iti), (és) nem (na) másmilyen (anyathā... iti)!', (akkor) Őt úgy nevezzük (nigadyate) a Tudás Ereje (jñāna-śaktiḥ), ebben a világban (jagati atra).
Habár (punar), amikor (yadā) Ő megnyilvánul (jātā), (mint) 'Legyen ez a dolog (idam vastu bhavatu) ilyen természetű (evam-bhūtam... iti)!', akkor (tadā eva) olyanná (tad-vat) téve (kurvatī) azt (a dolgot) (tad), mint ez itt (atra), Ő úgymond (ucyate) a Cselekvés (Ereje) (kriyā).
Így (evam), bár (api) e bizonyos (Śakti-nak) (sā eṣā) két (fő) formája van (dvi-rūpā), Ő végtelen (anantatām) változásokon (bhedaiḥ) megy keresztül (prāptā), a (vágyott) objektum (artha) karakterisztikájának (upādhi) megfelelően (vaśāt). (Következésképpen, eme) Úrnő (īśvarī) olyan (iva), mint egy gondolat-drágakő (cintā-maṇiḥ) --mely elhozza birtoklójának minden vágyát--.
Majd (tatra), (amikor az Úrnő) először felölti (tāvat samāpanna... bhāvā) az anya (mātṛ) kondícióját, Ő két részre (dvidhā) és (ca... ca eva) kilenc részre (navadhā) oszlik (vibhidyate), és (ca) (amikor eme Úrnő feloszlik) ötven részre (pañcāśaddhā), Az (ötven betűből álló Szanszkrit ABC) virágfüzérének hordozójává (mālinī) (válik).
A bīja-ból (bīja) (és) yoni-ból (yoni) álló osztállyal (ātmakāt bhedāt), Ő két módon jelenik meg (dvidhā). A magánhangzók (svarāḥ) bīja vagy magként (bījam) ismertek (matāḥ). Ka-val, stb., (ka-ādibhiḥ) Ő úgymond (smṛtā) a yoni vagy méh (yoniḥ) --a mássalhangzók yoni-ként ismertek--. (Ezért,) a varga-k vagy betűcsoportok (varga) osztálya szerinti (bhedatas) kilenc módon (látszik Ő) (navadhā)1 .
Ebben a (kontextusban) (atra), bīja --magánhangzó-- (bījam) (és) yoni --mássalhangzó-- (yoniḥ) úgy nevezettek (iti abhidhīyate) (mint) Śiva (śivaḥ) (és) Śakti (śaktiḥ). A betűk (varga) nyolc (aṣṭaka) csoportjának osztályában (vibhedena), nyolc (istenség) csoportja (létezik) (aṣṭakam) valójában (ca), (mint) Māheśvarī (māheśvarī), stb. (ādi).
(És) a betűről betűre látszó osztály tekintetében (prativarṇa-vibhedena), Ő ötven ( śata-ardha) sugárként (kiraṇa) látszik (ujjvalā) --azaz Ő a Szanszkrit ABC ötven betűjeként jelenik meg--. Ő a rudra-k (rudrāṇām) kinyilvánítója (vācakatvena), kiknek száma (saṅkhyānām) ennyi (tad) (azaz ötven) (saṅkhyānām), Ő megszilárdult (ebben a számban) (niveśitā... iti)2 "||
(Lásd Mālinīvijayatantra III, 5-13)
A Tiszteletreméltó Mālinīvijayatantra-ban (śrī-mālinīvijaya) meghatározott és feltárt (nirūpita) tanítás szerint (nītyā), a Legmagasabb Úrhoz tartozó (pārameśvarī) Legmagasabb Beszéd --azaz az Ő Śakti-ja vagy Ereje-- (parā-vāk) kiterjed (prasarantī) azzá (śritvā), amit az Akarat (icchā), Tudás (jñāna) (és) Cselekvés (kriyā) formáz (rūpatām). (Ezután, Ő tovább terjed) a magánhangzók (bīja), mássalhangzók (yoni), betűcsoportok (varga), e csoportokhoz tartozó betűk (vargī), stb. (ādi) formájában (rūpā), miután magára öltötte (śritvā) Mātṛkā (mātṛkā) természetét (ātmatām), minek formája (rūpām) "a"-val kezdődik (a-ādi) és "kṣa"-val végződik (kṣa-anta) --azaz a teljes Szanszkrit ABC--, (mindezek, azaz mindezen ötven betű) jelzője (vācaka) Śiva-nak (śiva), Śakti-nak (śakti), Māheśvarī-nak (māheśvarī), stb (ādi)3 . Minden tapasztalóban (sarva-pramātṛṣu)4 , amikor a gondolattal teli (savikalpaka) (és) gondolatmentes (avikalpaka) tudás (saṁvedana) különböző állapotai jelennek meg (tad-tad-daśāsu), Ő, a belső (sūkṣma) éberségén keresztül (antar-parāmarśa-ātmanā), a durva (sthūla) és finom (sūkṣma) szavak (śabda) létrejöttét --azaz behatolását, hiszen a szavak belül hatolnak-- (anuvedhanam) hajtja végre (vidadhānā). A betűk csoportjának (varga), s e csoportokhoz tartozó betűk, (vargī) stb. (ādi), istenségeinek (devatā) ereje vagy hatalma (adhiṣṭhāna) stb. (ādi) által (dvāreṇa), Ő megjeleníti (prapañcayantī) a csoda (smaya), öröm (harṣa), félelem (bhaya), ragaszkodás (rāga), irtózás (dveṣa), stb. (ādi), megnyilvánulását (prapañcam). (És) az egyén (sva) esszenciális természetének (sva-rūpam) elfedése által (āvṛṇvānā), ami egy korlátlan --kondicionálatlan-- (asaṅkucita), független (svatantra) egysége (ghana) a Tudatosságnak (cit), Ő létrehozza (āpādayati) a korlátolttal --kondicionálttal-- (saṅkucita) és függő (paratantra) testtel (deha), stb. való önazonosítást (mayatvam)|
Ez (tad) ki van mondva (uktam) a Tiszteletreméltó Timirodghāṭa-ban (śrī-timirodghāṭe) is (api):
"A Mahāghorā-k --szó szerint „nagyon félelmetes”-- (mahāghorāḥ) (a Śakti-k vagy erők) akik (sthāḥ) a Tudatosság (citi) közepén (madhya) a Karandhra-ban --azaz a Brahmarandhra-ban-- (ka-randhra) vannak, s kik Brahma hurkán (brahma-pāśa) lógnak (avalambikāḥ) (és) kik a Pīṭha-k (pīṭha) vagy trónok --az érzékszervek-- Istennői (īśvaryaḥ), megtévesztenek (mohayanti) újra és újra (muhur... muhur... iti)5 "||
(Ami fent idézve lett,) már szintén (api) ki lett fejtve (saṁvāditam) korábban (pūrvam)--az I,4-ben--|
"A (korlátolt és limitált) tudás (jñāna) alapja (adhiṣṭhānam) a félreértett Anya (mātṛkā). (I,4) (jelen szövegben) (1-4 iti)". Ez (idam) bizonyosan ki lett fejtve (uktam... tu) egy általános értelemben (sāmānyena). (Itt, jelen aforizmában --III.19--, mātṛkā sokkal inkább) azzal szándékkal (āśayena) (van jelen, hogy rámutasson) "(ha) még (api) az, aki el is érte a (Legmagasabb) Princípiumot (prāpta-tattvaḥ), óvatlan és figyelmetlen (pramādyan), azt Māheśī --vagy Māheśvarī-- (māheśī-ādibhiḥ), stb. ugyancsak becsapja (api... mohyate), aki (bhūtābhiḥ) az uralkodó (istensége) (adhiṣṭhātṛ) a korlátolt individuumnak (paśu-jana), a szavak (śabda... iti) használata --behatolása-- által (anuvedha-dvāreṇa)". Ez a különbség (iti viśeṣaḥ) (--a két analízis, vagyis az I,4-ben kifejtett és jelen analízis közt--)
1 A Szanszkrit ABC tradicionális formája 8 varga-t vagy betűcsoportot tartalmaz:
- A-varga (Magánhangzók), amik uralkodó istensége Yogīśvarī (vagy Mahālakṣmī)
- Ka-varga (Torokhangok), amik uralkodó istensége Brāhmī
- Ca-varga (Szájpadláshangok), amik uralkodó istensége Māheśvarī
- Ṭa-varga (Kakuminálisok), amik uralkodó istensége Kaumārī
- Ta-varga (Foghangok), amik uralkodó istensége Vaiṣṇavī
- Pa-varga (Ajakkerekítéses hangok), amik uralkodó istensége Vārahī
- Ya-varga (Fél-magánhangzók), amik uralkodó istensége Aindrī (vagy Indrāṇī)
- Śa-varga (Sziszegők, Zöngéshangzók + Kūṭabīja) -- a kṣa összevonás, mely "ka + sa" formációjából áll, de gyakran külön betűként értelmezik), amik uralkodó istensége Cāmuṇḍā
Most, az ABC, mely a tradicionális formában jelenik meg "nem" tartalmazza a Kūṭabīja-t (a kṣa betűt), de ha igen, akkor a Kūṭabīja általában a nyolcadik varga-hoz vagy betűcsoporthoz tartozik (Śa-varga). Nos, milliók kérdése nem más, mint: Ha 8 varga vagy csoport van, akkor az Úr miért mondja ezt fentebb? "(Ezért,) a varga-k vagy betűcsoportok osztálya szerinti kilenc módon (látszik Ő)". Egyszerű: Kūṭabīja olykor saját, különálló varga-t alkot, azaz külön csoportnak tekintendő. kṣa-varga. Ebben a speciális helyzetben, a varga-k teljes száma 9 és nem 8. Most már a szöveg ezen része tiszta, ugye?
2 Hogy ennek megértése létrejöjjön, mind a tanítónak, mind a tanítványnak nagyon jól kell ismernie azt a tudást, amit a Mālinīvijayatantra feltár. Mindenesetre, lássuk: Jelző, azt jelenti, hogy Ő (Śakti) jelzi vagy leírja mindazt az ötven rudra-t vagy istenséget, melyek a Szanszkrit ABC ötven betűjéhez kapcsolódnak. Az Úr így ötven rétűvé teszi Őt (Śakti-t), és így ő megszilárdul az ötvenes számban. A rudra-k mellett mindegyiknek van egy-egy felesége (így 50), azaz Rudrāṇī-k. Óh, ez a témakör nagyon hosszú és bonyolult. Mindig nézd meg a "Scriptures (study)/Śivasūtravimarśinī"- dokumentumot a Trika szekcióban, további részletes információkért.
3 Mindezekről bővebb információt találsz a jelen szöveg II,7 alatti kifejtésemben: Első Lépések (4) and Első Lépések (5).
4 Négy tapasztaló létezik vagy inkább egy Tapasztaló hét szintje:
(1) Śiva (az Ő terepe a Śiva és Śakti tattva-k, az első két tattva);
(2) Mantramaheśvara (az Ő terepe a Sadāśiva-tattva, a harmadik kategória);
(3) Mantreśvara (az Ő tereje az Īśvara-tattva, a negyedik kategória);
(4) Mantra (az Ő terepe a Sadvidyā-tattva, az ötödik kategória);
(5) Vijñānākala (az ő terepe a Sadvidyā és a Māyā tattva-k közt van, azaz az ötödik és hatodik tattva közt);
(6) Pralayākala (az ő terepe a Māyā és az ő öt Kañcuka-ja, a hatodiktól a tizenegyedik kategóriáig);
(7) Sakala (az ő terepe a Puruṣa állapota --a tizenkettedik tattva-- le egészen az utolsóig.
5 Mivel ez a stanza már idézve lett Kṣemarāja által jelen szöveg (amit fordítok), I,4-ben, olvasd el a 2. megjegyzést ott, hogy megértsd a jelentést.
20. Aforizma
यत एवमतः शुद्धविद्यास्वरूपमुक्तयुक्तिभिरासादितमपि यथा न नश्यति तथा सर्वदशासु योगिना सावधानेन भवितव्यमित्याह—
त्रिषु चतुर्थं तैलवदासेच्यम्॥२०॥
त्रिषु जागरादिषु पदेषु चतुर्थं शुद्धविद्याप्रकाशरूपं तुर्यानन्दरसात्मकं धाम तैलवदिति यथा तैलं क्रमेणाधिकमधिकं प्रसरदाश्रयं व्याप्नोति तथासेच्यम्। त्रिष्वपि पदेषून्मेषोपशान्त्यात्मकाद्यन्तकोट्योः परिस्फुरता तुर्यरसेन मध्यदशामप्यवष्टम्भयुक्त्या व्याप्नुयाद्येन तन्मयीभावमाप्नुयात्। जाग्रत्स्वप्नसुषुप्तेषु तुर्याभोगसम्भवः (१-७) इत्यनेनोद्यमशक्तिचक्रानुसन्ध्यवष्टम्भभाजः स्वरसप्रसरज्जागरादिपदेषु सत्तामात्रं तुर्यस्योक्तम्। त्रितयभोक्ता वीरेशः (१-११) इति शाम्भवोपायानुगुणहठपाकयुक्त्या जागरादिसंहारो दर्शितः। अनेन तु सूत्रेणाणवोचितावष्टम्भयुक्त्या दलकल्पं जागरादित्रयं तुर्यरसासिक्तं कार्यमित्युक्तमिति विशेषः॥२०॥
Yata evamataḥ śuddhavidyāsvarūpamuktayuktibhirāsāditamapi yathā na naśyati tathā sarvadaśāsu yoginā sāvadhānena bhavitavyamityāha—
Triṣu caturthaṁ tailavadāsecyam||20||
Triṣu jāgarādiṣu padeṣu caturthaṁ śuddhavidyāprakāśarūpaṁ turyānandarasātmakaṁ dhāma tailavaditi yathā tailaṁ krameṇādhikamadhikaṁ prasaradāśrayaṁ vyāpnoti tathāsecyam| Triṣvapi padeṣūnmeṣopaśāntyātmakādyantakoṭyoḥ parisphuratā turyarasena madhyadaśāmapyavaṣṭambhayuktyā vyāpnuyādyena tanmayībhāvamāpnuyāt| Jāgratsvapnasuṣupteṣu turyābhogasambhavaḥ (1-7) ityanenodyamaśakticakrānusandhyavaṣṭambhabhājaḥ svarasaprasarajjāgarādipadeṣu sattāmātraṁ turyasyoktam| Tritayabhoktā vīreśaḥ (1-11) iti śāmbhavopāyānuguṇahaṭhapākayuktyā jāgarādisaṁhāro darśitaḥ| Anena tu sūtreṇāṇavocitāvaṣṭambhayuktyā dalakalpaṁ jāgarāditrayaṁ turyarasāsiktaṁ kāryamityuktamiti viśeṣaḥ||20||
Mert (yatas) így (evam) --azaz mert még azt is, aki elérte a Legmagasabb Princípiumot, becsapják az ilyen istenségek--, ezért (atas) a Yogī-nak figyelmesnek és óvatosnak kell lennie (tathā... yoginā sāvadhānena bhavitavyam) minden körülmények között (sarva-daśāsu), így (yathā) a Tiszta Tudás (śuddha-vidyā) esszenciális természete (sva-rūpam), amit elért (āsāditam api), nem tűnik el (na naśyati). (Śiva, a Śivasūtra-k szerzője,) így szólt (iti āha)-
A tudatosság negyedik állapotát, (ami egy Szemlélő) (caturtham), bele kell önteni (āsecyam), mint (vat) (szakadatlan folyó) olajat (taila), a (másik) háromba (triṣu), (azaz az ébrenlétbe, az álomba és a mély-alvásba)||20||
A triṣu (kifejezés) (triṣu) (azt jelenti), a (másik) három állapotba (padeṣu), mint ébrenlét, stb. (jāgarā-ādiṣu). A caturtha (szó) --szó szerint negyedik-- (caturtham) (azt jelenti) az állapot (dhāma), mely a Turya gyönyörének --azaz a tudatosság negyedik állapotának gyönyöre-- (turya-ānanda) elixírjéből (rasa) áll (ātmakam), melynek természete (rūpam) a Tiszta Tudás (śuddha-vidyā) Fénye (prakāśa). (A kifejezés) "tailavat" (taila-vat iti) (azt jelenti) ahogy (yathā) (a szakadatlan folyó) olaj (tailam), fokozatosan szétterjed (krameṇa... prasarat) egyre jobban (adhikam adhikam), behatol (vyāpnoti) (az azt) felvevőbe (pl.: vízbe) (āśrayam), így (tathā) (a tudatosság negyedik állapotát) bele kell önteni (āsecyam) (az ébrenlét, álom és mély-alvásba).
A szilárd megragadás --azaz az Énre való szilárd figyelemmel, aki egy Szemlélő-- (avaṣṭambha) eszközével (yuktyā), (a Yogī-nak) be kell engednie (api... vyāpnuyāt) a Turya --a Negyedik Állapot-- (uktam) elixírjét (rasena) a köztes (madhya) állapotba (daśām), ami (azaz a Turya) a kezdeti és végső pontokban (ādi-anta-koṭyoḥ) tör elő (parisphuratā)- ahol az unmeṣa --azaz az univerzális megnyilvánulás jelenléte-- megszűnése (unmeṣa) van jelen (upaśānti-ātmaka) az (ébrenlét, álom és mély-alvás) három (padeṣu) állapota közben (triṣu api). E módon --ezt téve-- (yena), (a tudatosság közönséges állapotának hármas csoportja) eléri (āpnuyāt) az Azzal (tad) --Turya vagy Negyedik Állapottal-- való azonosulás (mayī) kondícióját (bhāvam)1 |
"(Még) az ébrenlét (jāgrat), álom (svapna) és mély-alvás (suṣupta) különböző (bhede) állapotai közt is, a Negyedik Állapot (turya) fényének élvezete (ābhoga) van jelen (sambhavaḥ). (I,7) (jelen szövegben) (1-7 iti)". Ezen (aforizma) által (anena), csupán (mātra) a Turya (turyasya) léte (sattā) került deklarálásra (uktam), ami szétterjeszti (prasarat) saját (sva) elixírjét (rasa) az ébrenlét (jāgarā), stb. (ādi) állapotában (padeṣu), (annak esetében) aki elkötelezett (bhājaḥ) az erők (śakti) csoportja (cakra) folyamatos éberségének (anusandhi) szilárd megragadásában (avaṣṭambha) (vagy egyszerűen, abban, aki számára megnyilvánul) az udyama vagy a spontán feltárulása (a Negyedik Állapotnak) (udyama|
Ő Az érzékszerveinek (vīra) mestere (īśaḥ), aki az (említett Ābhoga vagy isteni ragyogás) élvezője (bhoktā) (az ébrenlét, álom és mély-alvás) hármasában (tritaya). (I,11) (jelen szövegben) (1-11 iti)". (Ebben az aforizmában,) az ébrenlét (jāgarā), stb. (ādi) feloldódása (saṁhāraḥ) lett bemutatva (darśitaḥ) a haṭhapāka --szó szerint asszimiláció erővel vagy konoksággal-- (haṭha-pāka) eszköze által (yuktyā) a Śāmbhavopāya --a Śiva-hoz tartozó módszer vagy út--2 tekintetében (anuguṇa. Habár (tu), ezen aforizma --vagyis tárgyalt aforizma-- (sūtreṇa) által (anena) az van kimondva (iti uktam), hogy az ébrenlét (jāgarā), stb. (ādi) hármasát (trayam), ami olyan, mint (kalpam) a kard hüvelye (dala)3 át kell itatni (āsiktam kāryam) a Negyedik Állapot (turya) elixírjével (rasa) az (említett) szilárd megragadás (avaṣṭambha) eszköze által (yuktyā), ami az Āṇavopāya-nak --az út vagy módszer, mely az aṇu-hoz vagy korlátolt individuumhoz tartozik-- (āṇava) felel meg (ucita). Ez a különbség (iti viśeṣaḥ) (az aforizmák között, azaz az I,7, I,11 és jelen aforizma --III,20-- között)||20||
1 Hogy teljesen megértsd azt, amit a bölcs kifejt ebben a szakaszban, Yogī-nak kell lenned, aki járatos ezekben a folyamatokban. Mindenesetre, ha még nem vagy egy ilyen Yogī, megpróbálhatod intellektuálisan megérteni. Figyelj: A legtöbb ember csupán a tudatosság közönséges állapotai között (ébrenlét, álom, mély-alvás) tapasztalja saját Én-jét. Természetesen, A gyakorlás kezdeti fázisában egy ember…olyan, mint a többi. Tehát az Én Tapasztalása, mint Szemlélő csak az említett állapotok között történik meg. Az állapot, melyben az egyén saját Énje nyugszik Turya vagy Negyedik Állapotként ismert, mivel az különbözik a másik háromtól. Amikor egy közönséges állapot (akár ébrenlét, akár álom vagy mély-alvás) kezdődik és véget ér, ezen a ponton az unmeṣa vagy az univerzális megnyilvánulás feloldódása van jelen. Unmeṣa alatt bármilyen megnyilvánulás értek ébrenlétben (pl.: egy fa), álomban (pl.: furcsa színek) és mély-alvásban (pl.: üresség). Az unmeṣa csupán "a közepén" van jelen a tudatosság közönséges állapotainak. A kezdeti és végső fázisokban az unmeṣa hiányzik.
Másrészt, a Turya vagy a Negyedik Állapot sohasem különül el saját természetétől, vagyis örökkévaló. Nem olyan, mint a másik három állapot, amik változóak. A Turya csak akkor nyilvánvaló a legtöbb ember számára, amikor az unmeṣa nincs jelen, de amikor utóbbi megjelenik (vagyis nem a kezdeti és végső azaz köztes fázis, hanem a tudatállapot maga, pl.: ébrenlét, álom vagy mély-alvás), ezek az emberek nem tudatosak saját Énjükről többé. Ahogy a Yogī fejlődik a praxisában, egy napon a Tiszta Tudás (Śuddhavidyā) feltárul és teljesen realizálja saját Énjét, minden ébrenléti, álom és mély-alvásban történő tapasztalás Szemlélőjeként. Ez az Ő Turya realizációjának a jele. Ettől kezdve, be kell engednie a Turya-t fokozatosan a másik három tudatállapotba is, mint szakadatlan folyó olajat egy másik közegbe. Végül, mindez a (három) közönséges tudatállapot (ébrenlét, álom és mély-alvás) egyenlő lesz a Turya-val és "egy Állapot" marad csupán, vagyis a Yogī teljesen megszilárdul saját Énjében, konstans. Tény, hogy csupán egyetlen Állapot létezik itt. A másik három egész egyszerűen Śakti gyönyörteli játéka. Ezek akkor tárulnak fel, amikor Śakti elfedi (látszólag) a Turya-t és megnyilvánítja az unmeṣa-t vagy az univerzális megnyilvánulás megjelenését. A kifejtésemen túl, mindez személyes tapasztalás kérdése. Tehát, légy egy igazi Yogī és tapasztald meg saját végtelenségedet. OK, ez elég.
2 Mivel ez az aforizma (I.11) a Śāmbhavopāya-val foglalkozó első Fejezetben jelenik meg, a tudatosság közönséges állapotainak (ébrenlét, álom és mély-alvás) feloldódása a haṭhapāka vagy a feloldódásnak, beolvadásnak "egy vonásnyi" (képletesen értve) erővel történő tapasztalatát mutatja. Ez a mód kramātikrama, hiszen ez túl van krama-n vagy fokozatosságon, azaz a Yogī egy lépéssel éri el a Negyedik Állapotot. Természetesen, ez óriási spirituális erőt igényel, ami az aspiránsok legtöbbjéből hiányzik. A legtöbb törekvő Āṇavopāya-val kezdi spirituális útját, és idővel eléri a Śāktopāya-t és a Śāmbhavopāya-t (ez általában évekbe, évtizedekbe vagy egy egész életbe kerül). Nagyon kevesen kezdenek Śāktopāya-val és csak a legkiválóbbak kezdik spirituális útjukat a Śāmbhavopāya-val. Természetesen, minél értéktelenebb a törekvő, annál magasabb upāya-val (út vagy módszer) akar kezdeni, lol! Ez egy általános probléma az emberekkel: túlértékelik saját kapacitásukat spirituális témakörökön belül. Egy kvantumfizikával foglalkozó kurzuson, a legtöbbjük meg sem mer szólalni, de ez Yoga órán majdnem minden ellen van valami véleményük. Miért? Az arrogancia formájában megnyilvánuló tudatlanságuk miatt. Miután a Yoga egy nagyon mély/komplex tudomány, kizárólag Yoga szakértők és tudósok mondhatnak bármi olyat, amit érdemes meghallgatni
.
3 Itt a "dala" kifejezés azt jelenti "खड्गकोश" - "khaḍgakośa"vagy a kard hüvelye. Miképp a kard hüvelye különbözik a kardtól, mégis tartja azt, úgy e három közönséges tudatállapot is különbözik a Turya-tól (a Negyedik), de mégis Az tartja és tölti ki (azokat).
21. Aforizma
अत्रोपायमाह—
मग्नः स्वचित्तेन प्रविशेत्॥२१॥
प्राणादिस्थूलभावं तु त्यक्त्वा सूक्ष्ममथान्तरम्।
सूक्ष्मातीतं तु परमं स्पन्दनं लभ्यते यतः॥
इत्युपक्रम्य
... प्रविशेत्तत्स्वचेतसा॥
इति श्रीमृत्युजिद्भट्टारकनिरूपितनीत्या प्राणायामध्यानधारणादिस्थूलोपायान्परित्यज्य स्वचित्तेनाविकल्पकरूपेणान्तर्मुखान्तरविमर्शचमत्कारात्मना संवेदनेन प्रविशेत्समाविशेत्। कीदृक्सन् मग्नः शरीरप्राणादिप्रमातृतां तत्रैव चिच्चमत्काररसे मज्जनेन प्रशमयन्। तदुक्तम् श्रीस्वच्छन्दे
व्यापारं मानसं त्यक्त्वा बोधरूपेण योजयेत्।
तदा शिवत्वमायाति पशुर्मुक्तो भवार्णवात्॥
इति। श्रीविज्ञानभट्टारकेऽपि
मानसं चेतना शक्तिरात्मा चेति चतुष्टयम्।
यदा प्रिये परिक्षीणं तदा तद्भैरवं वपुः॥
इति। एतदेव ज्ञानगर्भे स्तोत्रे
विहाय सकलाः क्रिया जननि मानसीः सर्वतो विमुक्तकरणक्रियानुसृतिपारतन्त्र्योज्ज्वलम्।
स्थितैस्त्वदनुभावतः सपदि वेद्यते सा परा दशा नृभिरतन्द्रितासमसुखामृतस्यन्दिनी॥
इत्यनेन महागुरुभिर्निबद्धम्॥२१॥
Atropāyamāha—
Magnaḥ svacittena praviśet||21||
Prāṇādisthūlabhāvaṁ tu tyaktvā sūkṣmamathāntaram|
Sūkṣmātītaṁ tu paramaṁ spandanaṁ labhyate yataḥ||
ityupakramya
... praviśettatsvacetasā||
iti śrīmṛtyujidbhaṭṭārakanirūpitanītyā prāṇāyāmadhyānadhāraṇādisthūlopāyānparityajya svacittenāvikalpakarūpeṇāntarmukhāntaravimarśacamatkārātmanā saṁvedanena praviśetsamāviśet| Kīdṛksan magnaḥ śarīraprāṇādipramātṛtāṁ tatraiva ciccamatkārarase majjanena praśamayan| Taduktam śrīsvacchande
Vyāpāraṁ mānasaṁ tyaktvā bodharūpeṇa yojayet|
Tadā śivatvamāyāti paśurmukto bhavārṇavāt||
iti| Śrīvijñānabhaṭṭārake'pi
Mānasaṁ cetanā śaktirātmā ceti catuṣṭayam|
Yadā priye parikṣīṇaṁ tadā tadbhairavaṁ vapuḥ||
iti| Etadeva jñānagarbhe stotre
Vihāya sakalāḥ kriyā janani mānasīḥ sarvato vimuktakaraṇakriyānusṛtipāratantryojjvalam|
Sthitaistvadanubhāvataḥ sapadi vedyate sā parā daśā nṛbhiratandritāsamasukhāmṛtasyandinī||
ityanena mahāgurubhirnibaddham||21||
Ezzel kapcsolatban --vagyis a három közönséges állapot Turya-val való átitatásával-- (atra), (Śiva) elmondta (āha) a módszert (upāyam)-
Be kell lépnie (praviśet) (a tudatosság negyedik állapotába) saját (sva) elméjének (cittena) (a negyedikbe való) bemerítésével (magnaḥ) (ami természetesen minden gondolattól mentes)||21||
(A Mṛtyujit-ben --ami Netratantra-ként is ismert-- meg van határozva azzal) ami így kezdődik (upakramya):
"Elhagyva (tu tyaktvā) a prāṇa (prāṇa), stb. (ādi) durva (sthūla) állapotát (bhāvam), majd (atha) (elvetve még) a belső (āntaram), finom (sūkṣmam) (prāṇāyāma-t is), a Legmagasabb (paramam) Vibráció (spandanam), aki túl van (ātītam tu) a finom (prāṇāyāma-n) (sūkṣma) eléretik (labhyate) ebből --vagyis a durva és finom prāṇāyāma elvetéséből-- (yatas... iti)1 "||
(Lásd Netratantra VIII,12)
(és így végződik:)
"…a törekvő belép (praviśet) (A Legmagasabb Állapotba) saját elméjével (sva-cetasā), mint az --vagyis mint a tudó-- (tad.. iti)2 "|
(Lásd a Netratantra VIII,14 stanzájának első részét)
A Nagy Tiszteletreméltó (śrī... bhaṭṭāraka) Mṛtyujit-ban --Netratantra-- (mṛtyujit) lévő (nirūpita) tanítás által (nītyā), miután maradéktalanul eldobásra került (parityajya) a durva (sthūla) módszer (upāyān) (mint) prāṇāyāma (prāṇāyāma), meditáció (dhyāna), koncentráció (dhāraṇā), stb. (ādi), a törekvőnek be kell lépnie (praviśet) (vagy) hatolnia (samāviśet) (a Turya-ba vagy Negyedik Állapotba) saját elméjével (svacittena), azaz a gondolatmentes (avikalpaka-rūpeṇa) éberséggel (saṁvedanena) és kinek természete (ātmanā) a belső (āntara) tudatosság (vimarśa)--vagyis az Én-tudatosság-- egy befelé forduló (antarmukha) camatkāra-ja --ámulattal teli gyönyöre-- (bhūtebhyaḥ)|
Milyen módon (kīdṛk san)? Elmerülve (abban) (magnaḥ), (más szavakkal), eloltva (praśamayan) (a képzetet), miszerint a test (śarīra), az élet-energia (prāṇa), stb. (ādi) a Pramātā vagy Tapasztaló --az egyén saját Énje, mint Szemlélő-- (pramātṛtām), a konkrétan benne való (tatra eva) elmerülés által (majjanena), azaz a Tudatosság (cit) gyönyörének (camatkāra) elixírjében (rase)--röviden, "a Turya-ban vagy a Negyedik Állapotban--|
Ez (tad) ki van mondva (uktam) a Tiszteletreméltó Svacchandatantra-ban (śrī-svacchande):
"Elhagyva (tyaktvā) (minden) mentális (mānasam) aktivitást (vyāpāram), (a Yogī-nak) eggyé kell válnia (yojayet) (Śiva-val) a gondolatmentes éberség (érintésével) (bodharūpeṇa). Majd (tadā), a korlátolt individuum (paśuḥ) felszabadul (muktaḥ) a létezés körforgásának --azaz szenvedésnek-- (bhava) óceánjából (arṇavāt) és eléri (āyāti) Śiva állapotát (śivatvam... iti)3 "||
(Lásd Svacchandatantra I,437)
(És) a Nagy Tiszteletreméltó Vijñānabhairava-ban (śrī-vijñāna-bhaṭṭārake) is (tételezve van a következő) (api):
"Óh kedves (priye)!, amikor (yadā) a négyes csoport (catuṣṭayam), melyet 'képzetekből és vágyakból álló elme (mānasam), elemző intellektus (cetanā), élet-energia (śaktiḥ) és (ca) korlátolt tapasztaló (ātmā)' (alkot), teljesen feloldódik (parikṣīṇam), akkor (tadā) az (említett), (tad) Bhairava-ként --az Úr-- (ismert) (bhairavam... iti) vapus vagy esszenciális természet (vapus) (feltárul)"||
Ez (etad) a konkrét (igazság) (eva) (ki van fejtve) a Jñānagarbha himnuszban (jñānagarbhe stotre), e (stanza) által (anena), melyet a nagy spirituális tanító (mahā-gurubhiḥ)--ez Pradyumnabhaṭṭa-ra vonatozik, aki Vasugupta kimagasló tanítványának, Kallaṭa-nak egyik fő tanítványa-- szerzett (nibaddham):
"Óh Anya (janani)!, minden (sakalāḥ) mentális (mānasīḥ) aktivitás (kriyāḥ) maradéktalan (sarvatas) feladása után (vihāya), (feltárul) egy pompás állapot (ujjvalam), ami szabad (vimukta) az érzéki (karaṇa) aktivitások (kriyā) hajszolásának (anusṛti) függőségétől (pāratantrya). Ez a (sā) Legmagasabb (parā) Állapot, (daśā) (mely) a páratlan (asama) boldogság (sukha) nektárját (amṛta) csurgatja (syandinī), (s) mely bárminemű káprázattól vagy zavarodottságtól mentes (atandrita), azonnal (sapadi) eléretik (vedyate) Kegyelmeden keresztül (tvat-anubhāvataḥ) azok számára (nṛbhiḥ), akik (eme említett pompás állapotban vannak (sthitaiḥ... iti)"||
||21||
1 Hogy megértsd miért fordítottam a stanzát úgy, ahogy, meg kell, hogy mutassam mit kommentált Kṣemarāja erre a stanzára a Netroddyota-jában:"प्राणादौ प्राणापानसमानेषु यः स्थूलो रेचकपूरकादिर्भावः स्वभावस्तं त्यक्त्वा उज्झित्वा अथेति एतत्स्थूलप्राणायामानन्तरभावि सूक्ष्ममान्तरमिति मध्यपथेन रेचनाचमनादिरूपं च तं त्यक्त्वा यतो यस्मात्सूक्ष्ममप्यतीतं परममिति प्राणाद्यचित्स्फुरत्तात्म स्पन्दनं लभ्यते..." - "Prāṇādau prāṇāpānasamāneṣu yaḥ sthūlo recakapūrakādirbhāvaḥ svabhāvastaṁ tyaktvā ujjhitvā atheti etatsthūlaprāṇāyāmānantarabhāvi sūkṣmamāntaramiti madhyapathena recanācamanādirūpaṁ ca taṁ tyaktvā yato yasmātsūkṣmamapyatītaṁ paramamiti prāṇādyacitsphurattātma spandanaṁ labhyate..." - "(A kifejezés 'Prāṇādisthūlabhāvaṁ tu tyaktvā' azt jelenti) 'elhagyva vagy feladva a durva bhāva-t --kondíciót, állapotot-- ami kilégzésből, belégzésből, stb. áll és ami a prāṇa-ra (fókuszál), stb., azaz a prāṇa-ra, apāna-ra, samāna-ra'. (A kifejezés 'sūkṣmamathāntaram' azt jelenti) 'majd eldobván a belső, finom (prāṇāyāma-t), mely rögtön a durva prāṇāyāma után jön (és) minek természete a kilégzés, beolvasztás, stb. a középső úton keresztül --azaz Suṣumnā--'. 'Yatas', azaz 'ebből' --a durva és finom prāṇāyāma eldobásából--, a Legmagasabb Vibráció (vagy Spanda), mely még a finom prāṇāyāma-n is túl van --ezért Legmagasabb-- és minek esszenciális természete a Sphurattā vagy a rögtön az élet-energia --Prāṇa-- előtt található Tudatosság, eléretik…".
Más szavakkal, Spanda nem egyéb, mint a Legmagasabb Én-tudatosság, ami mindig bármiféle megnyilvánulás, mint élet-energia, stb. előtt van. Ez a jelentés. Ok, most már minden teljesen tiszta…persze csak ha tudod mi a prāṇāyāma, Suṣumnā, stb. valójában. Ha ötleted sincs, akkor újra el kell olvasnod jelen szöveg korábbi kommentárjait. Elnézést kérek, de nem tudom mindig ugyanazt újra és újra kifejteni, érted…, hehe. Menj biztosra és legyél képben ezekkel a gyakori Szanszkrit kifejezésekkel, mert folyamatosan beléjük fogsz botlani a Trika és más filozófiai rendszerek tanulmányozása közben.
2 Kṣemarāja úgy tűnik, hogy egyszerűsítette ezt a kis részt vagy más olvasata van. Én elolvastam a Netratantra VIII,14-et:"... प्रविशेद्धाम परमं तत्स्वचेतसा।" - "... praviśeddhāma paramaṁ tatsvacetasā|" - "…a törekvő belép (A Legmagasabb Állapotba) saját elméjével, mint az --vagyis mint a tudó--".
Mivel "praviśet" a "praviś" (belépni) ige harmadik személyű, egyes számú (parasmaipada) ragozása Óhajtó Módban, ezért általában úgy fordítjuk, hogy "be kell lépnie". De ebben a kontextusban az Óhajtó Mód hatást gyakorol a Jelen Időre és következésképpen a "praviśet" helyesen fordítható "belép" formában is. Ezért a fenti fordításom a "praviśet" esetében Jelen Idejű ([a törekvő] "belép"), míg magában a 21. aforizmában úgy fordítottam "be kell lépnie". Most már érted miért így fordítottam, ahogy.
3 Újra, mivel a stanzában a "bodha" kifejezés jelentése homályos, megvilágítom ezt úgy, hogy a kimagasló Kṣemarāja Svacchandoddyota-jához folyamodok:"बोधरूपेणेति अविकल्पसंवित्स्पर्शेनैव" - "bodharūpeṇeti avikalpasaṁvitsparśenaiva" - "(a kifejezés) ' bodharūpeṇa ' (azt jelenti) 'a gondolatmentes éberség érintésével'".
22. Aforizma
इत्थं च परमपदप्रविष्टस्यास्य वस्तुस्वाभाव्याद्यदा पुनः प्रसरणं भवति तदा—
प्राणसमाचारे समदर्शनम्॥२२॥
परस्फुरत्तात्मकशाक्तपरिमलसंस्कृतस्य प्राणस्य सम्यगिति विकसितसमग्रग्रन्थ्यात्मकान्तरावष्टम्भबलाद् आ ईषद्बहिर्मन्दमन्दं चारे प्रसरणे समं चिदानन्दघनात्मतयैकरूपं दर्शनं संवेदनमर्थात्सर्वदशास्वस्य भवतीत्यर्थः। उक्तं च श्रीमदानन्दभैरवे
उत्सृज्य लौकिकाचारमद्वैतं मुक्तिदं श्रयेत्।
स समं सर्वदेवानां तथा वर्णाश्रमादिके॥
द्रव्याणां समतादर्शी स मुक्तः सर्वबन्धनैः।
इति। अत एव श्रीप्रत्यभिज्ञायाम्
बुद्धिप्राणप्रसरेऽपि बाह्यदेशाद्युपादानानाहितसङ्कोचानां विश्वात्मस्वरूपलाभ एव॥
इत्युक्तम्॥२२॥
Itthaṁ ca paramapadapraviṣṭasyāsya vastusvābhāvyādyadā punaḥ prasaraṇaṁ bhavati tadā—
Prāṇasamācāre samadarśanam||22||
Parasphurattātmakaśāktaparimalasaṁskṛtasya prāṇasya samyagiti vikasitasamagragranthyātmakāntarāvaṣṭambhabalād ā īṣadbahirmandamandaṁ cāre prasaraṇe samaṁ cidānandaghanātmatayaikarūpaṁ darśanaṁ saṁvedanamarthātsarvadaśāsvasya bhavatītyarthaḥ| Uktaṁ ca śrīmadānandabhairave
Utsṛjya laukikācāramadvaitaṁ muktidaṁ śrayet|
Sa samaṁ sarvadevānāṁ tathā varṇāśramādike||
Dravyāṇāṁ samatādarśī sa muktaḥ sarvabandhanaiḥ|
iti| Ata eva śrīpratyabhijñāyām
Buddhiprāṇaprasare'pi bāhyadeśādyupādānānāhitasaṅkocānāṁ viśvātmasvarūpalābha eva||
ityuktam||22||
Így (ittham ca), az ilyen (Yogī) esetében (asya), aki belépett (praviṣṭasya) a Legmagasabb (parama) Állapotba (pada), amikor (yadā) újra (punar) jelen van (bhavati) a kiterjedés --megnyilvánulás-- (prasaraṇam) a Valóság (vastu) esszenciális természete miatt (svābhāvyāt), akkor (tadā)-
Amikor (a Yogī) élet-energiájának (prāṇa) lassú, de szilárd kiterjedése (megtörténik) (samācāre), (akkor) az egyenlőség (sama) látása (darśanam) (nyilvánul meg) (azaz a Yogī realizálja, a minden mögött nyugvó egységet)||22||
"A (Yogī) élet-energiájának (prāṇasya)" (azt jelenti) "annak, ami Śakti (śākta) illata (parimala) által megszentelt (saṁskṛtasya), ki (ātmaka) a Legmagasabb (para) Sphurattā vagy Csillogó Én-tudatosság (sphurattā)". (Az aforizmában, a kifejezés "samācāre" egy egyes számú helyhatározói esete a "samācāre"-nak. A "sam" előtag a "samācāre" szóban jelzi, hogy) "samyak" --mely a "samyañc"-ból ered-- (samyak iti) (vagy) "egy belső (Énre) (antara) irányuló szilárd megragadás (avaṣṭambha) ereje (balāt) által, melyben (a belső Énben) minden (samagra) csomó (granthi) nyitott --azaz egyesített--(vikasita)"1 .(Az előtag) "ā" (a " amācāre"-ban) (ātmani) (jelzi, hogy) "egy kissé (īṣat) lassan (manda-mandam) kifelé (bahis)", (míg a szó) "cāre" (a "samācāre"-ban) (cāre) (azt jelenti) "a kiterjedésben (prasaraṇe)" --azaz amikor a kiterjedés megtörténik--. (A kifejezés) "sama" (a "samadarśanam"-ban) (samam) (arra mutat rá, hogy) "ez, ami egységesen jelenik meg (eka-rūpam), mint (ātmatayā) a Tudatosság --azaz Śiva-- (cit) és a Gyönyör --azaz Śakti-- (ānanda) összetett egysége (ghana)". (Végül,) "a darśana" (darśanam) (azt jelenti) "éberség (saṁvedanam)". (Tehát,) a (szó) jelentése szerint --ami részletesen ki lett fejtve-- (arthāt), (samadarśana vagy éberség, ami mindent egységesen tapasztal, a Tudatosság és Gyönyör összetettségeként, azaz "egyenlőség látása",) tárul fel (bhavati) ebben (a Yogī-ban) (asya) minden körülmények között --azaz a tudatosság minden állapotában, mert azok teljesen át vannak hatva a Turya vagy Negyedik Állapot által-- (sarva-daśāsu). Ez a jelentés (iti arthaḥ)|
(Ez) szintén ki lett mondva (uktam ca) a Tiszteletreméltó Ānandabhairava-ban (śrīmat-ānandabhairave):
"Feladván (utsṛjya) a szokásos (laukika) gyakorlatokat (ācāram), a (Yogī-nak) a non-dualitáshoz (advaitam) kell folyamodnia (śrayet), ami Felszabadulás ad (mukti-dam). Ő (saḥ) egyenlőnek (tartja) (samam) az összes isteneket (sarva-devānām) és (tathā) a kasztokat is (varṇa), az életszakaszokat (āśrama), stb. (ādike)2. (Mindent) (dravyāṇām) egységben (samatā) lát (darśī). Ő (saḥ) szabad (muktaḥ) minden köteléktől (sarva-bandhanaiḥ... iti)"||
Ez okból kifolyólag (atas eva), meg lett határozva (uktam) a Tiszteletreméltó Īśvarapratyabhijñā (kommentárjában) (śrī-pratyabhijñāyām):
"Azoknak, akiknek nincs korlátoltsága (anāhita-saṅkocānām), (melyet a) külső (bāhya) tér (deśa) feltételezése (upādāna), stb (ādi). (produkál), még (api) az intellektus (buddhi) (vagy) élet-energia (prāṇa) megnyilvánulása esetén is (prasare), saját esszenciális természetük (sva-rūpa) tapasztalása van jelen (lābhaḥ eva), mint az univerzum (viśva... iti) Énje (ātma) --röviden, látják, hogy énjük valójában az Énje vagy Lelke, melyből az univerzum áll--"||
||22||
1 A finom testben van három csomó (granthi-k),melyeket Brahmagranthi-nak, Viṣṇugranthi-nak és Rudragranthi-nak neveznek. Mindegyik csomó egy bizonyos limitációt jelöl (hosszú témakör!). Mivel a belső Én teljesen szabad, Ő költői módon úgy lett leírva Kṣemarāja által, mint Akiben minden csomó egyesült. Ez a jelentés.
2 A kasztok rendszere és az életszakaszok egy másik bonyolult témakört, melyekkel részletesen foglalkozik több szöveg is (pl.: Manu törvénykönyve). Mindenesetre itt egy áttekintés:
Négy kaszt létezik. (1) Brāhmaṇa --pap--, (2) Kṣatriya --a katonaság vagy az uralkodó osztály tagja--, (3) Vaiśya --kereskedők és gazdálkodó emberek--) Śūdra --szolgák--. És négy életszakasz létezik, mint: (1) Brahmacārin --a Veda-k cölibátust gyakorló tanulója 25 éves korig--, (2) Gṛhastha --családfenntartó; 25-től 50 éves korig--, (3) Vānaprastha --házaikat és családjukat elhagyó remeték, akik az erdőkben élnek aszketikus életet; 50-től 75 éves korig-- és (4) Sannyāsin --az, aki lemondott mindent világ gondról, 75 éves kortól--.
További információ
Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.
Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.
| Vissza III. 1-11 |  |
Folytatás III. 23-33 |