| Töltsd le és telepítsd a nélkülözhetetlen betűtípusokat(s) Hogy megtekinthesd a Szanszkritot annak teljes fényében Olvass Transzliteráció (2) (magyar) hogy teljes mértékben átlásd a transzliterációs rendszert |
Śivasūtravimarśinī (Shiva Sutra Vimarshini) 3. Fejezet (aforizmák 1-11) - Nem-duális kashmiri Shaivizmus
Normál fordítás
Bevezetés
A Śivasūtravimarśinī folytatódik: Kṣemarāja tovább kommentálja az aforizmákat:
Ez az első 11 aforizma csoport a 45-ből, ami a harmadik Fejezetet alkotja (ami az Āṇavopāya-val foglalkozik). Amint azt tudod, a teljes szöveg a Śivasūtra-k 77 aforizmájából, valamint a hozzájuk tartozó kommentárból áll.
Természetesen mellékelem Śiva aforizmáit, amiket Kṣemarāja kommentál. Nem fogom én magam is kommentálni az eredeti aforizmákat és Kṣemarāja kommentárját sem. Néhány megjegyzésben kifejtem a szükséges jelentéseket, amennyiben szükséges. Ha részletes kifejtést szeretnél a szöveg rejtett jelentéséről, akkor menj a "Scriptures(study)/Śivasūtravimarśinī"dokumentumhoz, a Trika szekcióban.
Kṣemarāja Szanszkritja sötétzöld színnel jelenik meg, míg az eredeti Śivasūtra-k aforizmái sötétvörössel. A transzliterációban az eredeti aforizmák színe barna, míg Kṣemarāja kommentárja fekete színnel szedett. A fordításon belül Śiva aforizmái, azaz a Śivasūtra-k, zöld és fekete színnel, valamint Kṣemarāja kommentárja vörös és fekete színnel szerepel.
Olvasd a Śivasūtravimarśinī-t és tapasztald meg a Legmagasabb Fényt, kedves Śiva.
Fontos: Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) hasonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.
1. Aforizma
इदानीमाणवोपायं प्रतिपिपादयिषुरणोः तावत्स्वरूपं दर्शयति—
आत्मा चित्तम्॥१॥
यदेतद्विषयवासनाच्छुरितत्वान्नित्यं तदध्यवसायादिव्यापारबुद्ध्यहङ्कृन्मनोरूपं चित्तं तदेवातति चिदात्मकस्वस्वरूपाख्यात्या सत्त्वादिवृत्त्यवलम्बनेन योनीः सञ्चरतीत्यात्माणुरित्यर्थः। न तु चिदेकरूपस्यास्यातनमस्ति। अत एव चैतन्यमात्मा (१-१) इति स्वभावभूततात्त्विकैतत्स्वरूपप्रतिपादनाशयेन पूर्वमात्मा लक्षितः। इदानीं त्वेतदीयसङ्कोचावभासप्रधानाणवदशौचित्येनेति न पूर्वापरवैषम्यम्॥१॥
Idānīmāṇavopāyaṁ pratipipādayiṣuraṇoḥ tāvatsvarūpaṁ darśayati—
Ātmā cittam||1||
Yadetadviṣayavāsanācchuritatvānnityaṁ tadadhyavasāyādivyāpārabuddhyahaṅkṛnmanorūpaṁ cittaṁ tadevātati cidātmakasvasvarūpākhyātyā sattvādivṛttyavalambanena yonīḥ sañcaratītyātmāṇurityarthaḥ| Na tu cidekarūpasyāsyātanamasti| Ata eva caitanyamātmā (1-1) iti svabhāvabhūtatāttvikaitatsvarūpapratipādanāśayena pūrvamātmā lakṣitaḥ| Idānīṁ tvetadīyasaṅkocāvabhāsapradhānāṇavadaśaucityeneti na pūrvāparavaiṣamyam||1||
Most (idānīm), (Śiva) arra vágyik, hogy kifejtse (pratipipādayiṣuḥ) az Āṇavopāya-t (āṇava-upāyam)1 , először (tāvat) bemutatja (darśayati) az aṇu vagy korlátolt létező (aṇoḥ) --az individuális Én-- esszenciális természetét (sva-rūpam)—
Az individuális Én (ātmā) az elme (cittam)||1||
Citta --ebben a tekintetben--(cittam) az (etad), ami (yad) az (érzékszervi) objektumok (viṣaya) felé való vággyal (vāsanā) fedettség miatt (ācchuritatvāt), buddhi-ból --intellektus, azaz a 14. tattva-- (buddhi), ahaṅkāra-ból --egó, azaz tattva 15-- (ahaṅkṛt) (és) manas-ból -- közönséges elme, azaz tattva 16-- (manas) áll (rūpam), amik állandóan (nityam) elkötelezettek (vyāpāra) azok (tad) --vagyis az említett objektumok--2 megragadásában (adhyavasāya), stb (ādi). Ez a bizonyos (citta) (tad eva) az ātmā --individuális Én-- (ātmā) (vagy) aṇu --szó szerint atom, azaz a merő korlátolt létezővé redukálódott Legmagasabb Én-- (aṇuḥ) (mert) primordiálisan elutasítja --szó szerint a primordiális tudatlanság miatt-- (akhyātyāḥ), hogy valódi (sva) természete (sva- rūpa) a (ātmaka) Tudatosság (cit), (és) szüntelen mozgásban van (atati), azaz (állandóan) (különböző) létformák (yonīḥ) felé megy (sañcarati) a Sattva (sattva), stb (ādi... iti)3 . minőségekbe vagy kondíciókba (vṛtti) való kapaszkodás (avalambanena) által. Ez a jelentés (iti arthaḥ)|
(Tény), hogy ez (asya) (az ātmā ) nem (na tu... asti) vándorol (atanam), (mert) természete nem egyéb (eka-rūpasya), mint Tudatosság (cit)|
Ez okból kifolyólag (atas eva), ātmā (ātmā) korábban (pūrvam) (úgy került) meghatározásra (lakṣitaḥ), (mint) "A Tudatosság, ami mindentudó és mindenható (caitanyam), az ātmā --az Én vagy a Valóság igazi természete--(ātmā iti)" az I,1-ben (jelen szövegben) (1-1), a (etad) valódi (tāttvika) természete (sva-rūpa), ami (bhūta) a (sva) valódi állapota (bhāva), megalapozásának és kifejtésének (pratipādana) szándékával (āśayena)|
De (tu) most (idānīm) (az ātmā definíciója) annak aṇu (daśā)--azaz korlátolt létező-- (āṇava) állapotához (daśā) igazodik (aucityena), (mely összességében) főként (pradhāna) annak (etadīya) limitációjában vagy korlátoltságában (saṅkoca) való megjelenésével (avabhāsa) kapcsolatos. Így (iti), nincs összeférhetetlenség vagy ellentmondás (vaiṣamyam) a korábbi (pūrva) (és) a jelenlegi (definíciók között) (apara)4 ||1||
1 Az Āṇavopāya az út vagy módszer, mely az aṇu -hoz vagy az individuális Énhez (azaz a kondicionált létezőhöz) tartozik. Tehát a harmadik Fejezet az aṇu nézőpontjának módszerével vagy útjával foglalkozik.
2 A "stb" szóval a szerző jelzi a közönséges elme és egó aktivitását. Amíg a buddhi az érzékek tárgyait ragadja meg, addig az egó ezeknek birtoklási vágyával felvértezett (azaz ez a dolog az enyém). Manas (közönséges elme) nem egyéb, mint a vikalpa-k vagy gondolatok, melyek azokhoz a bizonyos tárgyakhoz tartoznak. E három formálja az Antaḥkaraṇa-t vagy belső pszichikus szervet a Trika rendszere szerint. Ezért, a citta itt "elme" de az Antaḥkaraṇa és nem a sima elme értelmében. Ez a különbség a citta és a manas közt. Érted? Remek!
3 Más szavakkal, a Sattva, Rajas és Tamas minőségei. További információkért olvasd el a tanulmányomat a Prakṛti minőségeiről.
4 Az "I,1" alatt a szerző jelen szöveg első Fejezetének első aforizmáját érti, természetesen. És ez az aforizma ugyancsak a Tiszteletreméltó Śivasūtra-k legelső aforizmája. Itt az "ātmā " belső természete tisztán meg van határozva, mint "Tudatosság, ami mindentudó és mindenható " (Caitanya). Habár ebben a harmadik Fejezetben, ennek nem az "esszenciális kondíciója" kerül meghatározásra, hanem "āṇavadaśā-ja" vagy korlátolt létezői, azaz aṇu állapota". Ezen körülmények között, ātmā ugyanaz, mint a citta (az intellektus, egó és közönséges elme összessége). Más szavakkal, a Legmagasabb Én limitáltságban való megjelenése, aki esszenciálisan nem egyéb, mint tiszta Tudatosság, a citta-val kerül azonosításra. Nincs "két" ātmā egyáltalán, egy korlátlan és egy korlátolt! Ezért nincs ellentmondás az I,1 és a III,1 között az ātmā tekintetében.
2. Aforizma
अस्य चित्तस्वरूपस्याण्वात्मनः—
ज्ञानं बन्धः॥२॥
सुखदुःखमोहमयाध्यवसायादिवृत्तिरूपं तदुचितभेदावभासनात्मकं यज्ज्ञानं तद्बन्धः। तत्पाशितत्वादेव ह्ययं संसरति। तदुक्तं श्रीतन्त्रसद्भावे
सत्त्वस्थो राजसस्थश्च तमस्थो गुणवेदकः।
एवं पर्यटते देही स्थानात्स्थानान्तरं व्रजन्॥
इति। एतदेव
तन्मात्रोदयरूपेण मनोऽहम्बुद्धिवर्तिना।
पुर्यष्टकेन संरुद्धस्तदुत्थं प्रत्ययोद्भवम्॥
भुङ्क्ते परवशो भोगं तद्भावात्संसरेत्...।
इत्यनेनानूदितम्।
... अतः।
संसृतिप्रलयस्यास्य कारणं सम्प्रचक्ष्महे॥
इत्येतत्प्रतिविधानाय स्पन्दशास्त्रे॥२॥
Asya cittasvarūpasyāṇvātmanaḥ—
Jñānaṁ bandhaḥ||2||
Sukhaduḥkhamohamayādhyavasāyādivṛttirūpaṁ taducitabhedāvabhāsanātmakaṁ yajjñānaṁ tadbandhaḥ| Tatpāśitatvādeva hyayaṁ saṁsarati| Taduktaṁ śrītantrasadbhāve
Sattvastho rājasasthaśca tamastho guṇavedakaḥ|
Evaṁ paryaṭate dehī sthānātsthānāntaraṁ vrajan||
iti| Etadeva
Tanmātrodayarūpeṇa mano'hambuddhivartinā|
Puryaṣṭakena saṁruddhastadutthaṁ pratyayodbhavam||
Bhuṅkte paravaśo bhogaṁ tadbhāvātsaṁsaret...|
ityanenānūditam|
... ataḥ|
Saṁsṛtipralayasyāsya kāraṇaṁ sampracakṣmahe||
ityetatpratividhānāya spandaśāstre||2||
Ennek az (ātmā-nak) (asya), aki (most) (ātmanaḥ) egy aṇu vagy korlátolt létező (aṇu), kinek természete (sva-rūpasya) a citta (citta)—
Az (elme-szülte) tudás (jñānam) kötelék (bandhaḥ)||2||
Ez (tad) a tudás (jñānam) kötelék (bandhaḥ), aminek természete (rūpam) a megragadás (adhyavasāya), stb (ādi)1 . módjai (vṛtti), ami csordultig tele van (maya) örömmel (sukha), bánattal (duḥkha) és tudatlansággal vagy káprázattal (moha), (és) ami --azaz e tudás-- a különbözőség --dualitás-- (bheda) megnyilvánulásából (avabhāsana) áll (ātmakam), ami ezeknek megfelel (ucita) --azaz az említett módoknak-- (tad)|
Miután (egy ilyen aṇu vagy korlátolt létező) kötött (pāśitatvāt) ezen (elme-szülte tudás) által (tad... eva), valójában (hi) körforgásban létezik (ayam- saṁsarati)!|
Ez (tad) (szintén) (uktam) tételezve van a Tiszteletreméltó Tantrasadbhāva-ban (śrī-tantrasadbhāve):
"Sattva-ban (sattva), Rajas-ban --szó szerint Rajas-hoz tartozó-- (rājasa) és (ca) Tamas-ban (tama) állva (sthaḥ), (és) tudni (vedakaḥ) (kizárólag) az érzékszervein keresztül (guṇa), a testet öltött (dehī) ilyen módon (evam) vándorol (paryaṭate), mozog (vrajan) egyik helyről (sthānāt) a másik (antaram) helyre (sthāna... iti) --konkrétan és képletesen--2 "||
Ez az (igazság) (etad eva) ismételt (anūditam) ezen (idézet) által (anena):
"Teljesen megrekesztve és leigázva (saṁruddhaḥ) a Puryaṣṭaka által (puryaṣṭakena), ami az (öt) Tanmātra-ból --azaz finom elemek-- (tanmātra) tárul fel (udaya-rūpeṇa) (és) az elmében (manas), egóban (aham) (és) intellektusban honol (buddhi), az alárendelt (korlátolt létező vagy paśu) (paravaśaḥ) megtapasztalja (bhuṅkte) a (Puryaṣṭaka-ból) (tad) felemelkedő (uttham) képzetek (pratyaya) előretörését (udbhavam), (az ezen képzetekből származó öröm és szenvedés) élvezetével együtt (bhogam). Ő vándorol (gondolatról gondolatra, testből testbe) (saṁsaret) a (Puryaṣṭaka) (tad... iti) folytonossága miatt…(bhāvāt)..."|
(Lásd Spandakārikā-k III,17 és 18. első része)
A Spanda-val foglalkozó (spanda) szövegben (śāstre) --röviden a Spandakārikā-kban--, hogy megakadályozza ezt (pratividhānāya) (a transzmigrációt vagy Saṁsāra-t) (etad), (a szerző meghatározza:)
"... Ezért (atas) (folytatjuk) e (asya) transzmigrációt (Saṁsāra, a gondolatról gondolatra vándorlás körforgása) (saṁsṛti) megszüntető (pralayasya) ok (kāraṇam) kifejtését (sampracakṣmahe)"||
(Lásd a Spandakārikā-k, III,18 fennmaradó részét)
||2||
1 A megragadás vagy érdeklődés a buddhi vagy intellektus munkája. A "stb." szóval a szerző hallgatólagosan említi a "közönséges, képzelgéssel teli gondolat" és az "önteltség" aktivitását, ami a manas (közönséges elme) és az ahaṅkāra (egó) természetének megfelel. Összességében a bölcs Kṣemarāja a citta-ról beszél, azaz az antaḥkaraṇa-ról vagy a belső pszichikus szervről.
2 Egyik városból a másikba, egyik mentális állapotból a másik mentális állapotba, egyik vágyról a másik vágyra és így tovább. Ez mind nem vezet sehova!
3. Aforizma
ननु च
ज्ञानं प्रकाशकं लोक आत्मा चैव प्रकाशकः।
अनयोरपृथग्भावाज्ज्ञाने ज्ञानी प्रकाशते॥
इति श्रीविज्ञानभैरवोक्तदृष्ट्या ज्ञानमपि प्रकाशमयमेवेति कथमस्य बन्धरूपत्वम्। सत्यमेतद्यदि परमेश्वरप्रसादादेवं प्रत्यभिज्ञायेत यदा तु तन्मायाशक्तितो नैवं विमर्शस्तदा—
कलादीनां तत्त्वानामविवेको माया॥३॥
किञ्चित्कर्तृतादिरूपकलादिक्षित्यन्तानां तत्त्वानां कञ्चुकपुर्यष्टकस्थूलदेहत्वेनावस्थितानां योऽयमविवेकः पृथक्त्वाभिमतानामेवापृथगात्मत्वेन प्रतिपत्तिः सा माया तत्त्वाख्यातिमयः प्रपञ्चः। तदुक्तं श्रीतन्त्रसद्भावे
कलोद्वलितचैतन्यो विद्यादर्शितगोचरः।
रागेण रञ्जितात्मासौ बुद्ध्यादिकरणैर्युतः॥
एवं मायात्मको बन्धः प्रोक्तस्तस्य दरात्मकः।
तदाश्रयगुणो धर्मोऽधर्मश्चैव समासतः॥
तत्रासौ संस्थितः पाश्यः पाशितस्तैस्तु तिष्ठति।
इति। स्पन्दे तु
अप्रबुद्धधियस्त्वेते स्वस्थितिस्थगनोद्यताः।
इत्यनेनैतद्भङ्ग्योक्तम्॥३॥
Nanu ca
Jñānaṁ prakāśakaṁ loka ātmā caiva prakāśakaḥ|
Anayorapṛthagbhāvājjñāne jñānī prakāśate||
iti śrīvijñānabhairavoktadṛṣṭyā jñānamapi prakāśamayameveti kathamasya bandharūpatvam| Satyametadyadi parameśvaraprasādādevaṁ pratyabhijñāyeta yadā tu tanmāyāśaktito naivaṁ vimarśastadā—
Kalādīnāṁ tattvānāmaviveko māyā||3||
Kiñcitkartṛtādirūpakalādikṣityantānāṁ tattvānāṁ kañcukapuryaṣṭakasthūladehatvenāvasthitānāṁ yo'yamavivekaḥ pṛthaktvābhimatānāmevāpṛthagātmatvena pratipattiḥ sā māyā tattvākhyātimayaḥ prapañcaḥ| Taduktaṁ śrītantrasadbhāve
Kalodvalitacaitanyo vidyādarśitagocaraḥ|
Rāgeṇa rañjitātmāsau buddhyādikaraṇairyutaḥ||
Evaṁ māyātmako bandhaḥ proktastasya darātmakaḥ|
Tadāśrayaguṇo dharmo'dharmaścaiva samāsataḥ||
Tatrāsau saṁsthitaḥ pāśyaḥ pāśitastaistu tiṣṭhati|
iti| Spande tu
Aprabuddhadhiyastvete svasthitisthaganodyatāḥ|
ityanenaitadbhaṅgyoktam||3||
Egy észrevétel (nanu ca)! A Tiszteletreméltó Vijñānabhairava (śrī-vijñānabhairava) által tételezett (ukta) nézet szerint (dṛṣṭyā):
"A világban (loke), a tudás (jñānam) a fény adományozója (prakāśakam) és (ca eva) ātmā (ātmā) a fény adományozója (prakāśakaḥ). A tudó (jñānī) megnyilvánul vagy feltárul (prakāśate) a tudásban (jñāne), hiszen nincs (a... bhāvāt) különbség (pṛthak) e kettő között (anayoḥ... iti)--azaz a tudás és a tudó között--1 "||
(tehát,) még (api) "az (elme-szülte) tudás (jñānam) is csordultig tele van (mayam eva) fénnyel (prakāśa... iti)", (akkor) hogyan lehet (ez) (katham)--azaz az elme-szülte tudás-- kötelék (asya bandharūpatvam)?2 |
Ez (etad) igaz (satyam) ha (yadi), a Legmagasabb (parama) Úr (īśvara) szívességén keresztül (prasādāt), valaki fel tudja ezt ismerni (pratyabhijñāyeta) ilyen módon (evam)--azaz realizálni, hogy még az elme-szülte tudás is csordultig tele van fénnyel--. Habár (tu), amikor (yadā) az Ő māyāśakti-ján keresztül (azaz miatt) (tad-māyāśaktitaḥ)3 ez a (evam) realizáció (vimarśaḥ) nem történik meg (na), akkor (tadā)—
A(z) (olyan) princípiumok (tattvānām), mint Kalā (kalā), stb.(ādīnām)
nem-megkülönböztetése, (avivekaḥ) Māyā (māyā)||3||
Ez (ayam) a nem-megkülönböztetése (avivekaḥ) a tattva-knak vagy princípiumoknak (tattvānām) Kalā-tól --tattva 7-- (kalā-ādi) egészen a földig --tattva 36-- (kṣiti-antānām) -minek természete (rūpa) a korlátolt (kiñcid) cselekvőség (kartṛtā), stb- rendre mint Kañcuka-k, Puryaṣṭaka (és) durva test (kañcuka-puryaṣṭaka-sthūladehatvena)4 , ami --azaz a nem-megkülönböztetés-- (yaḥ) ezen tattva-kkal való önazonosítás (apṛthak-ātmatvena) tapasztalásából (áll) (pratipattiḥ), amik (valójában) különbözőnek tekintendők (abhimatānām eva), (nem más, mint) Māyā (sā māyā) (vagy) egy megnyilvánulás --azaz tattva 6-- (prapañcaḥ) tele van (mayaḥ) a Legmagasabb Princípiummal kapcsolatos (tattva) elsődleges tudatlansággal (akhyāti)|
Ez a (tad) Tiszteletreméltó Tantrasadbhāva-ban (śrī-tantrasadbhāve) is ki lett mondva (uktam)
"E (korlátolt létező) (asau) tudatossága (udvalita) fedve van (caitanyaḥ) Kalā által (kalā), az érzékeinek tárgyait (gocaraḥ) Vidyā (vidyā) láttatja (darśita); színezett --azaz érzelmileg befolyásolt-- (rañjita-ātmā) a Rāga által (rāgeṇa), (és) tapasztaló (buddhi), stb (ādi) érzékszervekkel (karaṇaiḥ) rendelkezik (yutaḥ). Így (evam) a mayikus (māyā-ātmakaḥ) kötelék (bandhaḥ), úgymond (proktaḥ) szívszaggató (dara-ātmakaḥ) a számára (tasya). Más szóval (samāsatas), a Guṇa-k --Rajas, Sattva és Tamas-- (guṇaḥ) ettől függnek (āśraya)--azaz Māyā-tól-- (tad) és (ca eva) minden helyes és helytelen tett is (dharmaḥ adharmaḥ) (Māyā-tól függ). Ebben (a Māyā-ban) (tatra) állva (saṁsthitaḥ), ő (asau) tudatlanságban van (pāśyaḥ), (és) kötve (pāśitaḥ) is marad (tiṣṭhati) ezek által (az említett dolgok által) (taiḥ) valójában (tu... iti)"|
A Spandakārikā-kban (spande tu) ez a (tanítás) (etad) közvetett módon (bhaṅgyā) van kifejtve (uktam) (ezen aforizma) útján (anena):
"Mindazonáltal (tu), ezek a (bizonyos Spanda kisugárzások) (ete), szüntelen azon munkálkodnak (udyatāḥ), hogy elfedjék vagy eltakarják (sthagana) azok --azaz a gyenge intellektussal bíró emberek-- (sva) (valódi) állapotát vagy természetét (sthiti), és a fejletlen intellektusú embereket (zuhanásba taszítsák) (aprabuddha-dhiyaḥ... iti)"|
(Lásd Spandakārikā-k I,20)
||3||
1 A prakāśaka egy másik lehetséges fordítása a "feltárás" vagy a "fény feltárása". A tudó nem egyéb, mint az ātmā, minek természete a "fény", mert az, aki fény áraszt, nem különbözik magától a fénytől (amit áraszt). Ezért, a tudás (fény) és a tudó (a fény adója) mindig ugyanaz a dolog.
2 Szanszkrit tanulóknak: A kifejezés: "kathamasya bandharūpatvam" szó szerinti jelentése "Hogy (katham) ez --azaz ennek-- (asya) az állapota az, aminek természete a kötelék?". Természetesen, ezt így nem tudtam lefordítani, oops!
3 Māyāśakti (szó szerint mayikus erő) nem egyenlő a Māyātattva -val (vagy szimplán Māyā-val), a Trika által tanított univerzális megnyilvánulás hatodik kategóriájával. Nem bizony! Māyāśakti az Ő ereje, ami különbözőséget (dualitást) hoz létre ott, ahol örök egység van. Ezért, az Ő szívessége vagy prasāda-ja egyszerűen Māyāśakti visszavonása, ami feltárja a szunnyadó egységet. Tehát, ha valaki élvezi az Ő szívességét (Kegyelmét), az elme-szülte tudás soha nem fedheti be őt, mert az ilyen realizált számára még ez a fajta nyomorult tudás is fény. Szabadság és kötelék csupán Māyāśakti jelenlététől vagy nem-jelenlététől függ. Ilyen egyszerű!
4 Kalā a hetedik tattva (princípium vagy kategória) az univerzális megnyilvánulásban. Kalā természete a korlátolt cselekvőség. A "stb." által a szerző hallgatólagosan említi a többi tattva természetét is (a 8.tól a 36.-ig --föld--). A Kañcuka-k a tudatlanság burkai, míg a puryaṣṭaka a finom test, mely buddhi-ból (intellektus), ahaṅkāra-ból (egó) és közönséges elméből (manas) áll és az öt Tanmātra összessége (finom elemek, tattva 27-31). További információkért erről a témakörről, és hogy megérthesd a Tantrasadbhāva következő idézetét, olvasd el a Trika 4, Trika 5 és Trika 6 dokumentumokat.
4. Aforizma
अतश्चैतत्प्रशमाय—
शरीरे संहारः कलानाम्॥४॥
महाभूतात्मकं पुर्यष्टकरूपं समनान्तं यत्स्थूलं सुक्ष्मं परं शरीरं तत्र याः पृथिव्यादिशिवान्ततत्त्वरूपाः कला भागास्तासां संहारः स्वकारणे लयभावनया दाहादिचिन्तनयुक्त्या वा ध्यातव्य इति शेषः। यदुक्तं श्रीविज्ञानभैरवे
भुवनाध्वादिरूपेण चिन्तयेत्क्रमशोऽखिलम्।
स्थूलसूक्ष्मपरस्थित्या यावदन्ते मनोलयः॥
इति। तथा
कालाग्निना कालपदादुत्थितेन स्वकं पुरम्।
प्लुष्टं विचिन्तयेदन्ते शान्ताभासः प्रजायते॥
इति। एवमादि च सर्वागमेष्वस्ति। अत एव
उच्चारकरणध्यानवर्णस्थानप्रकल्पनैः।
यो भवेत्स समावेशः सम्यगाणव उच्यते॥
इति श्रीपूर्वशास्त्रे ध्यानाद्येवाणवत्वेनोक्तम्। एतच्च स्थूलत्वात्शाक्तोपायप्रकाशात्मनि स्पन्दशास्त्रे न सङ्गृहीतम्। यत्त्वत्र पर्यवसानभङ्ग्या शाक्ताद्यस्ति तदस्माभिरत्रापि स्पन्दग्रन्थात्संवादितं संवादयिष्यते च किञ्चित्॥४॥
Ataścaitatpraśamāya—
Śarīre saṁhāraḥ kalānām||4||
Mahābhūtātmakaṁ puryaṣṭakarūpaṁ samanāntaṁ yatsthūlaṁ sukṣmaṁ paraṁ śarīraṁ tatra yāḥ pṛthivyādiśivāntatattvarūpāḥ kalā bhāgāstāsāṁ saṁhāraḥ svakāraṇe layabhāvanayā dāhādicintanayuktyā vā dhyātavya iti śeṣaḥ| Yaduktaṁ śrīvijñānabhairave
Bhuvanādhvādirūpeṇa cintayetkramaśo'khilam|
Sthūlasūkṣmaparasthityā yāvadante manolayaḥ||
iti| Tathā
Kālāgninā kālapadādutthitena svakaṁ puram|
Pluṣṭaṁ vicintayedante śāntābhāsaḥ prajāyate||
iti| Evamādi ca sarvāgameṣvasti| Ata eva
Uccārakaraṇadhyānavarṇasthānaprakalpanaiḥ|
Yo bhavetsa samāveśaḥ samyagāṇava ucyate||
iti śrīpūrvaśāstre dhyānādyevāṇavatvenoktam| Etacca sthūlatvātśāktopāyaprakāśātmani spandaśāstre na saṅgṛhītam| Yattvatra paryavasānabhaṅgyā śāktādyasti tadasmābhiratrāpi spandagranthātsaṁvāditaṁ saṁvādayiṣyate ca kiñcit||4||
Ezért (atas ca), hogy vége legyen ennek (praśamāya) (a köteléknek) (etad)—
--A megnyilvánulás princípiumainak vagy a tattva-k-- részeinek (kalānām) eltűnését (saṁhāraḥ) a testben --fizikai, finom és okozati-- (śarīre) (a kreatív kontempláció vagy Bhāvanā útján kell megvalósítani)||4||
Śarīra --szó szerint test-- (śarīram) (itt) a durva (testet) (jelenti) (sthūlam), ami (yad) a nagy (mahā) elemekből (bhūta)-- azaz tattva 32 - 36--, áll (ātmakam) (valamint) a finom (testet) (sukṣma), ami (yad) a (rūpam) puryaṣṭaka (puryaṣṭaka)--azaz intellektus, egó, közönséges elme és a Tanmātra-k-- (és) a legmagasabb (testet) --azaz az okozati testet-- (param), mely (yad) a Samanā-ban (samanā) végződik (antam)--azaz a test, mely élet erőből és szubtilis elemekből áll a Samanā-ig, mely utóbbi (nem más, mint) Śakti vagy az Úr Ereje, mely önmagát gondolatként nyilvánítja meg a śūnya-tól vagy az üresség állapotától a 36. tattva-ig1 --. Ebben a (śarīra-ban vagy testben) (tatra), a (yāḥ) a kalā-k (kalāḥ) (vagy) részek (bhāgāḥ) a (rūpāḥ) tattva-k --princípiumok vagy kategóriák-- (tattva) kezdve (ādi) a föld elemmel --tattva 36-- (pṛthivī) (és) végződve (anta) Śiva-val (śiva). Ezen (részek) (tāsām) saját forrásukba való (sva-kāraṇe) feloldódásán (saṁhāraḥ) meditálni kell (vagy) (a minden tattva-nak az előzőbe való) eltűnésének (laya) Bhāvanā-jával --kreatív kontempláció-- (bhāvanayā) vagy a felégetés (dāha) gondolatainak (cintana) módszerével (technikájával) (yuktyā), stb (ādi)2 . Ez nyújt hátteret (az aforizmához, hogy annak értelme teljes legyen (iti śeṣaḥ)|
Ez (yad) ki lett fejtve (uktam) a Tiszteletreméltó Vijñānabhairava-ban (śrī-vijñānabhairave):
"A törekvőnek úgy kell gondolkodnia (cintayet) fokozatosan --azaz lépésről lépésre-- (kramaśas) az egész (univerzumról) (akhilam) ami Bhuvanādhvā-ként (bhuvana-adhvā)3 ,stb. (ādi) jelenik meg (rūpeṇa), hogy megmarad (sthityā) a durvában, finomban és okozati-ban --azaz egyiket a másikba olvasztva fokozatosan-- (sthūla-sūkṣma-para), amíg (yāvat) végül (ante) az elme (manas... iti) feloldódása (laya) (következik be)"||
Valamint (tathā):
"A törekvőnek azt kell imaginálnia (vicintayet), hogy saját (svakam) testét (puram) felégeti (pluṣṭam) Kālāgni (kāla-agninā), mely a jobb nagylábujjból (kālapadāt) emelkedik fel (utthitena). Végül (ante) a Śānta --szó szerint a Békés, azaz Śiva-- fénye (ābhāsaḥ) feltárul (prajāyate... iti)4 "||
Az ilyen (feloldódás leírása) (evam-ādi ca) minden Āgama-ban --kinyilvánított szöveg-- (sarva-āgameṣu) jelen van (asti)|
Ezért, (atas eva) a Tiszteletreméltó Pūrvaśāstra-ban --azaz a Mālinīvijayatantra-ban-- (śrī-pūrva-śāstre), Dhyāna (dhyāna), stb. (ādi eva) úgy nevezett (uktam), mint Āṇava --azaz ami az Āṇavopāya-hoz tartozik-- (āṇavatvena):
"A teljes (saḥ... samyak) beolvadás az egyén esszenciális természetébe (samāveśaḥ), ami (yaḥ) az Uccāra, Karaṇa, Dhyāna, Varṇa és Sthānakalpanā módszereivel (uccāra-karaṇa-dhyāna-varṇa-sthānaprakalpanaiḥ) történik (bhavet), úgy ismert (ucyate), mint Āṇava (āṇavaḥ... iti)5 "||
(Lásd Mālinīvijaya II,21)
Ezek (a módszerek) --azaz az Āṇavopāya módszerei-- (etad ca), mivel durva természetűek (sthūlatvāt), nincsenek összefoglalva (na saṅgṛhītam) a Spandaśāstra-kban (spanda-śāstre)--azaz a Spandakārikā-kban--, ami a Śāktopāya-t (śāktopāya) tárja fel (prakāśa-ātmani) --röviden, a Spandaśāstra a Śāktopāya-val foglalkozik--|
Mindazonáltal (tu), bármi (yad) ami itt (atra) megtalálható (asti) és (asti) a Śāktopāya-hoz (śākta), stb. (ādi) tartozik, összegző céllal (van jelen) (paryavasāna-bhaṅgyā), hogy (tad) még ebben (api) (a kontextusban is) (atra) egybehangzóvá tegyük (az Āṇavopāya-val) (saṁvāditam) a könyvből (könyvet) (granthāt), ami a spanda-val foglalkozik (spanda)--azaz a Spandakārikā-kból származó idézetekkel-- és (ca), hogy egy kicsit (kiñcid) (még a későbbiekben is) egybehangzó legyen (saṁvādayiṣyate)||4||
1 A Samanā-val kapcsolatos további információkért, olvasd el az utolsó három szintet a Meditation 6 dokumentumot.
2 A tattvak egymásba oldódásának kreatív kontemplációjához (egyfajta vizuális imagináció) a gyakorlónak először teljes tudásra van szüksége a tattva rendszerről, amit a Trika megformált: Tattva Táblázat. A módszer, ami elégetést használ, ki van fejtve itt, miközben az Āṇavopāya-hoz tartozó Dhyāna-t elemzem.
3 Olvasd el a Hat Folyamatról szóló tanulmányomat, hogy teljesen megértsd ezt a témakört.
4 A "Śānta" kifejezés azt is jelenti "Béke". Tehát van egy csavar a fordításban. De, természetesen a Legmagasabb Úr szintén ez a Béke. Továbbá, a Vijñānabhairava néhány verziójában, a végső szakasz változik "prajāyate"-ról (felemelkedik)"तदा भवेत्" - "tadā bhavet" (majd, megjelenik). Ezért, a fordítás csavart mutat újra: "Majd, végül a Béke felvillanása jelenik meg". Nos itt van…nem akarsz fordító lenni ezek után, haha. Viccet félretéve, néha, akár egy órát is képes vagyok egyetlen kifejezés legjobb/legpontosabb fordításán elmélkedni. Néhány furcsa szakasz órákat igényel, nem azért mert nem értem a jelentését azonnal, (Szanszkritot olvasni az én esetemben könnyű…nos, általában legalábbis, mert néha a szöveg annyira rémálom, hogy megragadok egy időre), hanem azért, mert szeretnék a lehető legpontosabb és szó szerinti lenni, úgy, hogy közben az olvasó meg is értsen. Így, ez nem csupán szótárazásról szól és…óh atyám!, rögtön megkapod a pontos fordítást varázslatos módon. Ugye?
Az elsődleges probléma ezzel az, hogy minden kifejezés tonnányi lehetséges jelentést takarhat, különböző kontextusoktól függően, és általában csak egyet kell kiválasztanod. Más jelentések nem találhatók meg az "átlagos" szótárakban, és ezért más forrásokban kell keresned (pl.: Szanszkrit kommentárokban és hasonlók). Más esetben a rendkívül bonyolult passzusok fordításai isteni kinyilatkoztatásból kell, hogy jöjjenek, különben a fordító megakad és egy lépést sem képes tovább menni. Ezért az ismétlődő dicsőítések az Úr felé, kiengesztelik Őt és a Kegyelmes végül megadja a fordítást, ám a legtöbb esetben ez csupán az Ő ahaitukī karuṇā -ja avagy indokolatlan könyörületessége. Úgy értem, csupán merő könyörületességből, Ő megvilágítja a titkos jelentést, Saját Lényének mélységéből és az feltárul az "aktuális" fordító elméjében. Ez a Śānta fénye, ez a Béke villanása, miképp különösen a fenti Vijñānabhairava lehetséges fordításai. Végül, minden csupán az Ő munkája és tehetsége. Ezek az Ő szövegei szintén. Ezért, amikor fordítod ezt a szent nyelvet, az individualitásod elhomályosul, és egyedül Ő marad. Nem meglepő ez, hiszen az Isteni Úr az Egyetlen itt! Akit úgy hívsz "te", az nem "te", hanem "Ő" mindig.
5 Olvasd el a Meditation 4 és Meditation 5 tanulmányokat, hogy teljesen megértsd ezt. De olvasd el a Meditation 1 dokumentumot is, ami e hosszú témakör bevezetője.
5. Aforizma
एवं ध्यानाख्यमाणवमुपायं प्रदर्श्य तदेकयोगक्षेमान् प्राणायामधारणाप्रत्याहारसमाधीन् प्रदर्शयति—
नाडीसंहारभूतजयभूतकैवल्यभूतपृथक्त्वानि॥५॥
योगिना भावनीयानीति शेषः। नाडीनां प्राणापानादिवाहिनीनां सुषीणां संहारः प्राणापानयुक्त्याकत्रोदानवह्न्यात्मनि मध्यनाड्यां विलीनतापादनम्। यदुक्तं श्रीमत्स्वच्छन्दे
अपसव्येन पूर्येत सव्येनैव विरेचयेत्।
नाडीसंशोधनं चैतन्मोक्षमार्गपथस्य च॥
रेचनात्पूरणाद्रोधात्प्राणायामस्त्रिधा स्मृतः।
सामान्या बहिरेते तु पुनश्चाभ्यन्तरे त्रयः॥
आभ्यन्तरेण रेच्येत पूर्येताभ्यन्तरेण तु।
निष्कम्पं कुम्भकं कृत्वा कार्याश्चाभ्यन्तरास्त्रयः॥
इति। भूतानां पृथिव्यादीनां जयो धारणाभिर्वशीकारः। यथोक्तं तत्रैव
वायवी धारणाङ्गुष्ठ आग्नेयी नाभिमध्यतः।
माहेयी कण्ठदेशे तु वारुणी घण्टिकाश्रया॥
आकाशधारणा मूर्ध्नि सर्वसिद्धिकरी स्मृता।
इति। भूतेभ्यः कैवल्यं चित्तस्य ततः प्रत्याहरणम्। यदुक्तं तत्रैव
नाभ्यां हृदयसञ्चारान्मनश्चेन्द्रियगोचरात्।
प्राणायामश्चतुर्थस्तु सुप्रशान्त इति श्रुतः॥
इति। हृदयान्नाभौ प्राणस्य विषयेभ्यो मनसश्च तत्रैव सञ्चारणादित्यर्थः। भूतेभ्यः पृथक्त्वं तदनुपरक्तस्वच्छस्वच्छन्दचिदात्मता। यदुक्तं तत्रैव
भित्त्वा क्रमेण सर्वाण्युन्मनान्तानि यानि च।
पूर्वोक्तलक्षणैर्देवि त्यक्त्वा स्वच्छन्दतां व्रजेत्॥
इति। भूतसन्धानभूतपृथक्त्वविश्वसङ्घट्टाः (१-२०) इति यत्पूर्वमुक्तं तच्छाम्भवोपायसमाविष्टस्यायत्नतो भवति। इदं त्वाणवोपायप्रयत्नसाध्यमिति विशेषः॥५॥
Evaṁ dhyānākhyamāṇavamupāyaṁ pradarśya tadekayogakṣemān prāṇāyāmadhāraṇāpratyāhārasamādhīn pradarśayati—
Nāḍīsaṁhārabhūtajayabhūtakaivalyabhūtapṛthaktvāni||5||
Yoginā bhāvanīyānīti śeṣaḥ| Nāḍīnāṁ prāṇāpānādivāhinīnāṁ suṣīṇāṁ saṁhāraḥ prāṇāpānayuktyāikatrodānavahnyātmani madhyanāḍyāṁ vilīnatāpādanam| Yaduktaṁ śrīmatsvacchande
Apasavyena pūryeta savyenaiva virecayet|
Nāḍīsaṁśodhanaṁ caitanmokṣamārgapathasya ca||
Recanātpūraṇādrodhātprāṇāyāmastridhā smṛtaḥ|
Sāmānyā bahirete tu punaścābhyantare trayaḥ||
Ābhyantareṇa recyeta pūryetābhyantareṇa tu|
Niṣkampaṁ kumbhakaṁ kṛtvā kāryāścābhyantarāstrayaḥ||
iti| Bhūtānāṁ pṛthivyādīnāṁ jayo dhāraṇābhirvaśīkāraḥ| Yathoktaṁ tatraiva
Vāyavī dhāraṇāṅguṣṭha āgneyī nābhimadhyataḥ|
Māheyī kaṇṭhadeśe tu vāruṇī ghaṇṭikāśrayā||
Ākāśadhāraṇā mūrdhni sarvasiddhikarī smṛtā|
iti| Bhūtebhyaḥ kaivalyaṁ cittasya tataḥ pratyāharaṇam| Yaduktaṁ tatraiva
Nābhyāṁ hṛdayasañcārānmanaścendriyagocarāt|
Prāṇāyāmaścaturthastu supraśānta iti śrutaḥ||
iti| Hṛdayānnābhau prāṇasya viṣayebhyo manasaśca tatraiva sañcāraṇādityarthaḥ| Bhūtebhyaḥ pṛthaktvaṁ tadanuparaktasvacchasvacchandacidātmatā| Yaduktaṁ tatraiva
Bhittvā krameṇa sarvāṇyunmanāntāni yāni ca|
Pūrvoktalakṣaṇairdevi tyaktvā svacchandatāṁ vrajet||
iti| Bhūtasandhānabhūtapṛthaktvaviśvasaṅghaṭṭāḥ (1-20) iti yatpūrvamuktaṁ tacchāmbhavopāyasamāviṣṭasyāyatnato bhavati| Idaṁ tvāṇavopāyaprayatnasādhyamiti viśeṣaḥ||5||
Így (evam), miután kifejtette (pradarśya) az āṇava módszert --azaz az Āṇavopāya-hoz tartozót-- (āṇavam upāyam), (melyet) dhyāna-nak (dhyāna) neveznek (ākhyam), (Śiva most) kifejti (pradarśayati) a prāṇāyāma-t, dhāraṇā-t, pratyāhāra-t és samādhi-t (prāṇāyāma-dhāraṇā-pratyāhāra-samādhīn)1 , mely kizárólag (eka) annak (a dhyāna-nak) (tad) elérésére és megtartására (szolgál) (yogakṣemān)—
(A Yogī-nak elő kell idéznie) az (élet-energia) feloldódását (saṁhāra) a finom csatornákban (nāḍī), meghódítania (jaya) a durva elemeket (bhūta), visszavonnia (az elméjét) (kaivalya) a durva elemekről (bhūta) (és) elkülönülnie --pṛthaktva-- (pṛthaktvāni) a durva elemektől (bhūta) (szintén a kreatív kontempláció vagy Bhāvanā útján)||5||
"(Ezek a módszerek) a Bhāvanā --kreatív kontempláció-- útján kell, hogy eléressenek (bhāvanīyāni) a Yogī által (yoginā)", ez szükséges (az aforizmához, hogy annak értelme teljes legyen) (iti śeṣaḥ)|
A prāṇa-t (prāṇa), apāna-t (apāna), stb. (ādi) szállító (vāhinīnām) finom csatornákban (nāḍīnām) (vagy) csövekben --suṣi-- (suṣīṇām) folyó (élet-energia) saṁhāra-ja (saṁhāraḥ), az (élet-energia) egy helybe (ekatra), azaz a középső finom csatornába (madhya- nāḍyām) -vagyis a (Suṣumnā-ba)- való feloldódásának (vilīnatā) létrehozásából vagy eléréséből (āpādanam) (áll), a prāṇa és apāna (prāṇa-apāna) eszközeinek módszerével (yuktyā), s természete (ātmani) az udāna (udāna) tüze (vahni)2 |
Ez (yad) tételezve van (uktam) a Tiszteletreméltó Svacchandatantra-ban (śrīmat-svacchande):
"Belélegezni (pūryeta) a bal (orrlyukon) keresztül kell (apasavyena) (és) kilélegezni (virecayet) a jobb (orrlyukon) (savyena eva)3 . Ez (etad) a finom csatornák (nāḍī) teljes megtisztítása (saṁśodhanam) és (ca.. ca) az út (mārga-pathasya) a Felszabaduláshoz (mokṣa) --az a Suṣumnā-hoz--. A kilégzés (recanāt), belégzés (pūraṇāt) és megállítás --azaz a (légzés) megtartás-- (rodhāt) aktusából, a prāṇāyāma-t (prāṇa-āyāmaḥ) úgy mondjuk (smṛtaḥ) hármas (tridhā). Ezek (e három prāṇāyāma) (ete) természetesen (tu) közönségesek (sāmānyāḥ) (és) külsők --mert a légzés kint van megtartva, nem a testben, miután a kilégzés megtörtént-- (bahis). Habár (punar ca) (van) három (trayaḥ), ami belső --mert a légzés belül van megtartva, nem pedig a testen kívül, miután a belégzés megtörtént-- (ābhyantare). A három (trayaḥ) belső (prāṇāyāma) (ābhyantarāḥ) gyakorlását (így) kell végezni (kāryāḥ ca): A belső (prāṇāyāma) által (ābhyantareṇa) ki kell lélegezni (recyeta) (és) a belső által (ābhyantareṇa) be kell lélegezni (pūryeta) valójában (tu). (Végül a belső által) a gyakorló eléri --szó szerint eléretik-- (kṛtvā) a rezzenéstelen (niṣkampam) megtartását a légzésnek (kumbhakam... iti)"||
(Lásd Svacchandatantra, 7. paṭala 294-297. stanzák)
A durva elemek (bhūtānām) meghódítása (jayaḥ) (mint) föld, stb. (pṛthivī-ādīnām) (az) uralom elérése (felettük) (vaśīkāraḥ), a koncentráció vagy dhāraṇā módszere által (dhāraṇābhiḥ)4 |
Ahogy az ki lett mondva (yathā uktam) ebben (a Svacchandatantra-ban) (tatra eva):
"Levegőhöz kapcsolódó (vāyavī) koncentráció (dhāraṇā) a nagy lábujjban (aṅguṣṭhe), tűzhöz kapcsolódó (āgreyī) a köldök (nābhi) közepén (madhyatas), földhöz kapcsolódó (māheyī) a torok (kaṇṭha... tu) tájékán (deśe), vízhez kapcsolódó (vāruṇī) annak székhelyével --azaz székhely vagy a koncentráció fókusza-- (āśrayā) a nyelvcsapban (ghaṇṭikā), (és végül) koncentráció (dhāraṇā) az éteren vagy téren (ākāśa) a fej tetején (mūrdhni).
(E koncentráció sorozatok) úgymond (smṛtā) minden (sarva) természetfeletti erő (siddhi... iti) elérését hozzák (karī)5 "|
(Lásd Svacchandatantra, 7. paṭala 299-300. stanzák)
Az elme (cittasya) visszavonása (kaivalyam) a durva elemektől (bhūtebhyaḥ) pedig a (tatas) pratyāhāra (pratyāharaṇam)|
Ez (yad) tételezve van (uktam) ebben (a Svacchandatantra-ban) (tatra eva):
""(A nagyon fokozatos figyelése és visszatartása az élet-energiának a köldökben) a szívtől (hṛdaya) a köldök felé való (nābhyām) átvezetése (sañcārāt) által és (ca) (figyelése és visszatartása) az elmének (manas) (a köldökben) az érzékektől és azok tárgyától (indriya-gocarāt) (a köldök felé való visszavonás eszközével), a negyedik (caturthaḥ) prāṇāyāma (prāṇāyāmaḥ) (mely úgy ismert, mint) a rendkívül nyugodt (supraśāntaḥ) (eléretik) valójában (tu). Ez lett tanítva (iti śrutaḥ... iti)6 "||
(Lásd Svacchandatantra, 7. paṭala 297. stanza)
Az élet-energia (prāṇasya), szívtől (hṛdayāt) a köldök felé (nābhau) való átvezetésén keresztül (sañcāraṇāt) és (ca) ugyancsak az elme (manasaḥ) (átvezetésén keresztül) afelé --azaz a köldök felé--(tatra eva) az érzékek tárgyaitól (viṣayebhyaḥ) (a pratyāhāra vagy a visszavonás eszköze által). Ez a jelentés (iti arthaḥ)|
A durva elemektől (bhūtebhyaḥ) való elkülönülés (pṛthaktva) (felölti) a tiszta (svaccha) és független (svacchanda) Tudatosság –azaz Śiva -- (cit) természetét (ātmatā), amit azok (tad) nem érinthetnek meg (anuparakta) --azaz a durva elemek--|
Ez (yad) ki van mondva (uktam) ebben (a Svacchandatantra-ban) (tatra eva):
"Óh istennő (devi), miután fokozatosan átfúródik (bhittvā krameṇa) minden (granthi vagy csomó --szív, torok, stb.---) (sarvāṇi) amik (yāni ca) az Unmanā-ban (unmanā) végződnek (antāni), a (Svacchanda hatodik paṭala-jában vagy fejezetében) korábban említett (pūrva-ukta) tapasztalások által --melyek módszerekként működnek-- (lakṣaṇaiḥ); (mindezek) elhagyásával (tyaktvā) (a Yogī) eléri (vrajet) a (Legmagasabb) Szabadságot (svacchandatām... iti)7 "|
(Lásd Svacchandatantra, 7. paṭala 327. stanza)
Ez (tad), ami (yad) korábban ki lett fejtve (pūrvam uktam) a (jelen szöveg) I,20-ban (1-20), azaz "(A felébredett Yogī további természetfeletti erői a:) a létező entitások (bhūta) összekapcsolása (sandhāna); szétválasztásuk (pṛthaktva) --azaz a létező entitásoké-- (bhūta) (és) mindennek (viśva) egyesítése (saṅghaṭṭāḥ) (amit tér is idő elválaszt)", erőfeszítés nélkül (ayatnatas) nyilvánul meg (bhavati) annak, aki belépett (samāviṣtasya) a Śāmbhavopāya-ba --az út, mely Śiva-hoz tartozik--(śāmbhava-upāya)|
De (tu) ez --azaz amit az I,20 leír-- (idam) törekvés útján (prayatna) kell, hogy eléressen (sādhyam) az Āṇavopāya-ban --az út, mely a korlátolt individuumhoz tartozik-- (āṇava-upāya). Ez a különbség (iti viśeṣaḥ)||5||
1 Ezek a kifejezések ugyanúgy értelmezendők, mint ahogy azokat Patañjali definiálja Yogasūtra-jában a II,49-ben (prāṇāyāma) - III,1-ben (dhāraṇā) - II,54-ben, (pratyāhāra) - III,3-ban (samādhi), rendre. További szükséges információkért, olvasd el ezeket az aforizmákat az oldalon, mely az összes eredeti sūtra-t tartalmazza, azaz a Pātañjalayogasūtra-k, és azon, amelyik az Aṣṭāṅgayoga-t fejti ki.
2 Ez a hosszú témakör azzal foglalkozik, amit kifejtettem az Uccāra-ról a Meditation 4-ben. A prāṇa (a kilégzéssel kiáradó élet-energia) és apāna (a belégzéssel bejövő élet-energia) eszköze egyszerűen egy légzésmegállítás, ami az élet-energiát rábírja, hogy tovább haladjon a Suṣumnā felé (a középső vagy központi csatorna). Beszélek a Suṣumnā-ról a Meditation 6-ban is. Amikor a prāṇa és az apāna stabilizálódik a középső csatornában, az a samāna. Végül, ez a samāna feloldódik az udāna-ban, ezért utóbbit formálisan úgy nevezzük "tűz". Óh igen, olvasd el ezeket az oldalakat, kérlek, így nem kell egy végeláthatatlan megjegyzést írnom ide, lol.
3 Annak ellenére, hogy a "savya" és az "apasavya" szó szerint azt jelenti "bal" és "jobb" rendre, úgy interpretáltam a "savyena" és "apasavyena" szavakat, mint ahogy Kṣemarāja jelezte a Svacchandatantra kommentárjában, azaz a ragozhatatlan "jobbra" és "balra" kifejezésekként. Úgy kezdi a kommentárját a Svacchandatantra VII, 294-nél, hogy "सव्येन दक्षनासापथेन रेचयेद्रेचकं कुर्यादपसव्येन वामेन पूर्येत वायुपूरणं कुर्यादित्यर्थः" - "Savyena dakṣanāsāpathena recayedrecakaṁ kuryādapasavyena vāmena pūryeta vāyupūraṇaṁ kuryādityarthaḥ" - "Ki kell lélegezni - azaz gyakorolni kell a kilégzés aktusát-a savya-n keresztül --azaz a jobb orrlyukon keresztül--; (és) be kell lélegezni --azaz fel kell tölteni levegővel az apasavya-n keresztül-- azaz a bal orrlyukon keresztül-. Ez a jelentés". Most már érthető, ugye?
Emellett, mivel komoly ellentmondást láttam a Svacchandatantra itt idézett és eredeti stanzája között (valószínűleg gépelési hiba az átírás közben), úgy döntöttem, hogy beillesztem a Tiszteletreméltó Svacchandatantra eredeti stanzáit a Śivasūtravimarśinī szövegébe, hogy javítsam a hibát. Őrült vagyok? Igen, legalábbis ideiglenesen! Ezek a fordítások, tanulmányok és kifejtések könnyedén megőrjíthetnek bárkit, ebben biztos lehetsz, nem csupán azért, mert rendkívül bonyolult ezeket lefordítani és az intellektusom mindig 100%-on pörög órákon keresztül, de azért is, mert a szöveg a tanításokon kívül óriási erőket is tartalmaz, amik magukból a jelekből tárulnak fel. Nem tudom leírni a tapasztalatot szavak segítségével. Olyan ez, mint jelenlétében lenni valami elképesztően gyógyítónak és radioaktívnak egyaránt. Az emberek állandóan azt mondják, hogy ők Istent keresik (az egész univerzum abszolút Ura), de hidd el nekem, a legtöbbjüknek fogalma sincs arról, hogy miről beszél. Ha egy korlátolt létező, mint olyan (azaz az Ő Kegyelme nélkül, speciális előkészítés/tréning nélkül, stb.) szembe találkozna az Úrral és az Ő Erejével, a fizikai teste nem élné túl a tapasztalást. A tapasztalás ereje annyira gyönyör teli, hogy gyökeréig pusztítja el az individualitásodat! Ezeket a szövegeket, amiket fordítok, Ő Maga írta és nagy bölcsek kommentálták. Ezért csordultig tele vannak az Ő Erejével és isteni misztériumokkal. Amikor valaki szembe kerül ezekkel, nagyon óvatosnak és tisztelettudónak kell lennie.
4 A "dhāraṇā" kifejezést (koncentráció) úgy kell értelmezni, ahogy azt a bölcs Patañjali teszi a Yogasūtra-jában (III, 1).
5 Kṣemarāja a Svacchandatantra e két stanzáját nagy alapossággal kommentálja, megadván a gyakorlásuk pontos módszerét. Mindenesetre, az olvasó számára az a tanács, hogy ezeket ne tanulmányozza, nehogy elérje az összes természetfeletti erőt a folyamat által! Istenem, nem akarod ezeket a természetfeletti erőket, ebben biztos lehetsz. Ahogy azt a kimagasló bölcs Patañjali írja az ismert Yogasūtra-kban (III,37):
"ते समाधावुपसर्गा व्युत्थाने सिद्धयः" - "Te samādhāvupasargā vyutthāne siddhayaḥ" - "Ezek (a természetfeletti erők) akadályok a Samādhi-ban, (de) eredmények a Vyutthāna-ban --azaz a tudatosság hétköznapi állapotában, amikor az elme fluktuál--".
Tehát, amíg ezek a természetfeletti erők valódi eredmények annak, akinek célja a tudatosság hétköznapi állapotában maradni, amikor is az elme szüntelen jár, addig átok azoknak, akik a Tökéletes Koncentrációban (Samādhi) akarnak maradni és végül elérni a Felszabadulást
OK, vissza a témakörhöz. Kṣemarāja, e két Svacchandatantra stanza kommentárjának első paragrafusa még érthetőbbé teszi a fordításomat, úgy gondolom:
"पाददेशे तिर्यग्गतेः नाभौ जाठराग्नेः कण्ठे स्थितिपदे धरण्या घण्टिकायां रसस्य ब्रह्मरन्ध्रे च व्योम्नः सद्भावात्तथैव धारणा उक्ताः।" - "Pādadeśe tiryaggateḥ nābhau jāṭharāgneḥ kaṇṭhe sthitipade dharaṇyā ghaṇṭikāyāṁ rasasya brahmarandhre ca vyomnaḥ sadbhāvāttathaiva dhāraṇā uktāḥ|" - "A koncentrációk ilyen módon vannak leírva: Azon, ami vízszintesen mozog --a levegő jelzője-- a láb területén; a has-tűzön a köldökben; a földön --minek állapota a szilárd állás-- a torokban; a vízen a nyelvcsapban; és, hasonlóképpen, az éteren vagy téren -ami (az egyén) valódi Létezője- a Brahmarandhra-ban --azaz a Sahasrāracakra központi lyukában, a fej tetjén--".
Óh remek, most már tiszta, ugye? Ha itt egy újabb szóról szóra fordítást vártál ebben a megjegyzésben, akkor őrültebb vagy, mint én, haha. Ne aggódj, a fordítás helyes. Csak bízz bennem most. Nos, ellenőrizheted egy szótárban, ha a Szanszkrit tudásod elég ahhoz, hogy ezt megtedd. A szóról szóra fordítások nagyon jók, de rendkívül időigényesek is. Ezért nem használom ezt a kifejtő megjegyzésekben.
Természetesen, a levegő, has-tűz, föld, víz és éter/tér a jól ismert Mahābhūta-k (szó szerint durva elemek), azaz a tattva-k 32-től 36-ig az univerzális megnyilvánulás sémája szerint, a Trika rendszerében.
6 Óh igen, hogy megérthesd miért fordítottam úgy a Svacchandatantra stanzáját, ahogy azt tettem, el kell olvasnod Kṣemarāja teljes kommentárját ehhez a stanzához. Ez a témakör nagyon bonyolult, de a szavai feloldanak minden aggályt. Mindenesetre, a teljes kommentár, amit Kṣemarāja komponált a Svacchandatantra-hoz, Svacchandoddyota néven ismert. Ez 15 paṭala-t vagy fejezetet tartalmaz, és a tudósok tudják, hogy ezeknek Kṣemarāja volt a szerzője az elejétől kezdve, amikor is a bölcs leírja az ötödik versszakot a könyv bevezetőjében:"क्षेमराजो विवृणुते श्रीस्वच्छन्दनयं मनाक्॥५॥" - "Kṣemarājo vivṛṇute śrīsvacchandanayaṁ manāk||5||" - "Kṣemarāja némileg kifejti a Tiszteletreméltó Svacchandatantra doktrínáját". Igen a manāk szó jelentése ellenére (némileg, picit, kis mértékben), ez valamiféle viccnek tűnik, mégis igaza van más Szanszkrit tudósokhoz és bölcsekhez képest, de nem a mi tekintetünkben, nyilván. Mindenesetre, látván a mélységét és spiritualitását a Tiszteletreméltó Svacchandatantra által adott tanításoknak, igen, a bölcs valójában tömörít (kb.: 2000 oldalon keresztül, nem viccelek). Természetesen, egy nyugati elme számára, ami állandóan csak összefoglalásokat olvas, ez a kommentár rendkívül terjedelmesnek tűnik, de csak tűnik… próbáljunk optimisták lenni, kérlek, lol. Elnézést, Uram, de kissé szarkasztikusnak kell lennem itt és elsütnöm pár poént különben meghalok, miközben a kezemben tartom a tömör Svacchandoddyota-t ebben a pillanatban. Igen, itt van előttem ebben a pillanatban, barátom. A tanítások és bölcsességek mértéke, amit ez a könyv tartalmaz, egyszerűen elképesztő. Egyetlen emberi lény sem "értheti" meg maradéktalanul ezt a könyvet egész élete alatt sem, de az Ő Isteni Szívességével minden lehetséges, tudod
Térjünk most vissza a "bevezető" kommentárjához a VII, 297-nél (7. fejezet, 294. stanza). Emlékezz, hogy a Svacchandatantra előző stanzája (a 294.) már le van fordítva fentebb [lásd "Belélegezni (pūryeta) a bal (orrlyukon) keresztül kell (apasavyena) (és) kilélegezni (virecayet) a jobb (orrlyukon)…(Végül a belső által) a gyakorló eléri --szó szerint eléretik-- (kṛtvā) a rezzenéstelen (niṣkampam) megtartását a légzésnek (kumbhakam... iti)."]. Tehát, a technika, amit Kṣemarāja kommentált, a légzés rezzenéstelen megtartásától kezdődik. Nézd meg a VII,297-et felül, hogy megértsd a kommentár jelentését:
"निष्कम्पकुम्भकानन्तरं हृदयसञ्चारादिति शनैः शनैर्हृदयादधःसञ्चारयुक्त्या प्राणं नाभ्यामेव नियम्येत्यर्थात्तथा मन इन्द्रियगोचरादिति तत्प्रत्याहारयुक्त्या नाभ्यामेव मनो नियम्य मनोनियमपूर्वकं प्राणं नाभौ नियच्छतः सुप्रशान्तः प्राणायामो भवति॥२९७॥" - "Niṣkampakumbhakānantaraṁ hṛdayasañcārāditi śanaiḥ śanairhṛdayādadhaḥsañcārayuktyā prāṇaṁ nābhyāmeva niyamyetyarthāttathā mana indriyagocarāditi tatpratyāhārayuktyā nābhyāmeva mano niyamya manoniyamapūrvakaṁ prāṇaṁ nābhau niyacchataḥ supraśāntaḥ prāṇāyāmo bhavati||297||" - "(Ez a prāṇāyāma) közvetlenül a légzés rezzenéstelen megtartása után (jön). (A stanzában,) 'hṛdayasañcārāt' valójában azt jelenti 'Megtartva és figyelve nagyon fokozatosan az élet-energiát a köldökben az átvezetés eszköze által --azaz az élet-energia átvezetésével-- a szívtől lefelé --azaz le a köldökig--'. Így ugyancsak 'mana indriyagocarāt' (azt jelenti) megtartva és figyelve az elmét a köldökben az arról --azaz az érzékek tárgyairól-- való visszavonás eszköze által (a köldök felé). Az élet-energia, köldökben való megtartása és figyelése által, az elme (ugyanitt) való megtartásával és figyelésével együtt, a prāṇāyāma, (melynek neve) supraśānta --nagyon nyugodt-- eléretik||297||"
Ez a negyedik prāṇāyāma, mert az előző hármat követi: kilégzés, belégzés és a légzés megtartása. Most már érted, hogy miért úgy fordítottam a fenti stanzát, ahogy.
7 A "lakṣaṇa" szó jelentése "jel, attribútum, karakterisztika, stb.". Tehát, "lakṣaṇaiḥ" azt jelenti "jel, attribútum, karakterisztika, stb. által". Mindenesetre, a bölcs Kṣemarāja így fejti ki a "lakṣaṇaiḥ" jelentését a Svacchandatantra stanzájának kommentárjában:
"लक्षणैरिति प्रणवाधिकारोक्तैरनुभवैर्युज्यत इति शेषः" - "Lakṣaṇairiti praṇavādhikāroktairanubhavairyujyata iti śeṣaḥ" -"(A szó") lakṣaṇaiḥ
(a stanzában) azt jelenti, hogy "felvértezett a Praṇavādhikāra -ban említett tapasztalat által --azaz a Svachandatantra hatodik fejezetében, ami Pañcapraṇavādhikāra néven is ismert--'. Ez szükséges (hogy a stanza jelentése teljes legyen)"Tehát, a teljes jelentés, hogy a Yogī képes átfúrni az összes granthi-t (csomó), stb. egészen az Unmanā-ig, mivel lénye felruházott az összes állomáshoz tartozó különböző állapotok tapasztalatával. Ezek a tapasztalatok említve vannak a Svacchandatantra ezen fejezetében és a Legmagasabb Lélek elérésének módszereiként működnek. Írtam erről egy tanulmányt a " Praṇava útja" címmel a Meditation 6 dokumentumban.
6. Aforizma
एवं देहशुद्धिभूतशुद्धिप्राणायामप्रत्याहारधारणाध्यानसमाधिभिर्या तत्तत्तत्त्वरूपा सिद्धिर्भवति सा मोहावरणान्न तु तत्त्वज्ञानादित्याह—
मोहावरणात्सिद्धिः॥६॥
मोहयतीति मोहो माया तत्कृतादावरणात्प्रोक्तधारणादिक्रमसमासादिता तत्तत्तत्त्वभोगरूपा सिद्धिर्भवति। न तु परतत्त्वप्रकाशः। यदुक्तं श्रीमल्लक्ष्मीकौलार्णवे
स्वयम्भूर्भगवान्देवो जन्मसंस्कारवर्जितः।
निर्विकल्पं परं धाम अनादिनिधनं शिवम्॥
प्रत्यक्षं सर्वजन्तूनां न च पश्यति मोहितः।
इति। विगलितमोहस्य तु
मध्यमं प्राणमाश्रित्य प्राणापानपथान्तरम्।
आलम्ब्य ज्ञानशक्तिं च तत्स्थं चैवासनं लभेत्॥
प्राणादिस्थूलभावं तु त्यक्त्वा सूक्ष्ममथान्तरम्।
सूक्ष्मातीतं तु परमं स्पन्दनं लभ्यते यतः॥
प्राणायामः स निर्दिष्तो यस्मान्न च्यवते पुनः।
शब्दादिगुणवृत्तिर्या चेतसा ह्यनुभूयते॥
त्यक्त्वा तां परमं धाम प्रविशेत्तत्स्वचेतसा।
प्रत्याहार इति प्रोक्तो भवपाशनिकृन्तनः॥
धीगुणान्समतिक्रम्य निर्ध्येयं परमं विभुम्।
ध्यात्वा ध्येयं स्वसंवेद्यं ध्यानं तच्च विदुर्बुधाः॥
धारणा परमात्मत्वं धार्यते येन सर्वदा।
धारणा सा विनिर्दिष्टा भवपाशनिवारिणी॥
स्वपरस्थेषु भूतेषु जगत्यस्मिन्समानधीः।
शिवोऽहमद्वितीयोऽहं समाधिः स परः स्मृतः॥
इति श्रीमन्मृत्युजिद्भट्टारकनिरूपितनीत्या धारणादिभिरपि परतत्त्वसमावेश एव भवति न तु मितसिद्धिः॥६॥
Evaṁ dehaśuddhibhūtaśuddhiprāṇāyāmapratyāhāradhāraṇādhyānasamādhibhiryā tattattattvarūpā siddhirbhavati sā mohāvaraṇānna tu tattvajñānādityāha—
Mohāvaraṇātsiddhiḥ||6||
Mohayatīti moho māyā tatkṛtādāvaraṇātproktadhāraṇādikramasamāsāditā tattattattvabhogarūpā siddhirbhavati| Na tu paratattvaprakāśaḥ| Yaduktaṁ śrīmallakṣmīkaulārṇave
Svayambhūrbhagavāndevo janmasaṁskāravarjitaḥ|
Nirvikalpaṁ paraṁ dhāma anādinidhanaṁ śivam||
Pratyakṣaṁ sarvajantūnāṁ na ca paśyati mohitaḥ|
iti| Vigalitamohasya tu
Madhyamaṁ prāṇamāśritya prāṇāpānapathāntaram|
Ālambya jñānaśaktiṁ ca tatsthaṁ caivāsanaṁ labhet||
Prāṇādisthūlabhāvaṁ tu tyaktvā sūkṣmamathāntaram|
Sūkṣmātītaṁ tu paramaṁ spandanaṁ labhyate yataḥ||
Prāṇāyāmaḥ sa nirdiṣto yasmānna cyavate punaḥ|
Śabdādiguṇavṛttiryā cetasā hyanubhūyate||
Tyaktvā tāṁ paramaṁ dhāma praviśettatsvacetasā|
Pratyāhāra iti prokto bhavapāśanikṛntanaḥ||
Dhīguṇānsamatikramya nirdhyeyaṁ paramaṁ vibhum|
Dhyātvā dhyeyaṁ svasaṁvedyaṁ dhyānaṁ tacca vidurbudhāḥ||
Dhāraṇā paramātmatvaṁ dhāryate yena sarvadā|
Dhāraṇā sā vinirdiṣṭā bhavapāśanivāriṇī||
Svaparastheṣu bhūteṣu jagatyasminsamānadhīḥ|
Śivo'hamadvitīyo'haṁ samādhiḥ sa paraḥ smṛtaḥ||
iti śrīmanmṛtyujidbhaṭṭārakanirūpitanītyā dhāraṇādibhirapi paratattvasamāveśa eva bhavati na tu mitasiddhiḥ||6||
Így (evam), a természetfeletti erők (siddhiḥ sā) - melyek (a Legfelsőbb Én által megnyilvánítottak) különböző (tad-tad) valóságokból (tattva) állnak (rūpā)-, amik (yā) a test megtisztítása, a durva elemek megtisztítása, Prāṇāyāma, Pratyāhāra-, Dhāraṇā, Dhyāna és Samādhi által (dehaśuddhi-bhūtaśuddhi-prāṇāyāma-pratyāhāra-dhāraṇā-dhyāna-samādhibhiḥ) (jönnek létre), megnyilvánulnak (bhavati) a moha --azaz Māyā-- (moha) elfedése miatt (āvaraṇāt), és nem (na tu) a (Legmagasabb) Princípium (tattva) tudása (jñānāt) révén --ami nem egyszerű tattva vagy megnyilvánult valóság, hanem az egyén valódi Létezője--. (A Śivasūtra-k szerzője, azaz Śiva,) azt mondja (iti āha)-
A természetfeletti erők, (siddhiḥ) Māyā vagy Tudatlanság (moha)
(által okozott) elfedés miatt (āvaraṇāt) (jelennek meg)||6||
Moha (mohaḥ) az, ami elkápráztat (mohayati iti), azaz Māyā --tudatlanság-- (māyā). A (Moha) (tad) által kiterjesztett (kṛtāt) elfedés miatt (āvaraṇāt), a természetfeletti erők (siddhiḥ) megjelennek (bhavati), az említett (prokta) dhāraṇā (dhāraṇā), stb. (ādi) fokozatai (krama) által (samāsāditā), ami --azaz a természetfeletti erő-- a különböző (tad-tad) valóságok (tattva) élvezetének (bhoga) formájában nyilvánul meg (rūpā)|
Habár (tu), (ez a természetfeletti erő) nem (na) jelenti a Legmagasabb (para) Princípium (tattva) megnyilvánulását (prakāśaḥ)|
Ez (yad) deklarálva van (uktam) a Tiszteletreméltó Lakṣmīkaulārṇava-ban (śrīmat-lakṣmīkaulārṇave):
"Isten (devaḥ), a legfőbb Úr (bhagavān), aki Önmagától létező (svayambhūḥ) (és) (előző) születések (janma) fennmaradó lenyomataitól (saṁskāra) mentes (varjitaḥ)--azaz Isten nincs a Karma (ok és okozat) törvénye alá rendelve--, (Saját Māyāśakti-ja által) megrészegülve (mohitaḥ), nem (na ca) látja (paśyati) Śiva-t (śivam), aki bármilyen gondolat nélküli (nirvikalpam), aki a Legmagasabb (param) Székhely (dhāma), aki kezdettelen és végtelen (an-ādi-nidhanam) (és) aki minden létező (sarva-jantūnām... iti) szeme előtt jelen van (pratyakṣam)1 "|
Mindazonáltal annak (tu), akinek káprázata (mohasya) eloszlott (vigalita):
"Az élet-energiához való folyamodás által (āśritya), ami középen van (madhyamam) --azaz udāna--, a prāṇa és apāna (ādi) járatai (patha) között (antaram), és (ca) (ezután) a Tudás Erejéhez (jñāna-śaktim) való folyamodás által (ālambya); majd (ca eva) maga megszilárdulván (stham) ebben (a Tudás Erejében) (tad), (a Yogī-nak) (itt) kell helyet (āsanam) foglalnia (labhet)2 .
Mert (yatas) a Legmagasabb (paramam) Spanda vagy Vibráció --azaz Śakti-- (spandanam), ami túl van (atītam tu) a finom (prāṇāyāma-n) (sūkṣma), az élet-energia (prāṇa) durva állapotának (bhāvam tu), stb. (ādi) --azaz a durva prāṇāyāma, mely belégzésből, kilégzésből és a légzés megtartásából áll-- feladása (tyaktvā) után éretik el (labhyate), majd (atha) a finom (prāṇāyāma) (sūkṣmam) (feladása után), ami belső --azaz amit az udāna felemelkedése jelöl a Suṣumnā-n belül-- (āntaram), (végül) a (tad) Prāṇāyāma --azaz a Legmagasabb Spanda vagy Vibráció-- (prāṇāyāmaḥ) melyből (yasmāt) (a Yogī) nem (na) esik ki (cyavate) újra (punar), úgy ismert (mint a legkiválóbb) (nirdiṣṭaḥ)3 .
Miután (hi) ez (yā) a hang-mint-olyan (śabda), stb. (ādi) kondíció (vṛttiḥ) --azaz az öt Tanmātra vagy finom elem, tattva 27-31-- a Prakṛti --tattva 13-- (guṇa) minőségei (révén jönnek létre), az elme által (cetasā) tapasztalt (anubhūyate), ennek (tām) feladásával (tyaktvā) --e kondíció vagy állapot feladásával--, (a Yogī) belép (praviśet) eme (tad) Legmagasabb (paramam) Állapotba vagy Székhelybe (dhāma), a gondolatmentes Tudatosság mentális megragadása által (sva-cetasā)4 . Ezt úgy nevezik Pratyāhāra --visszavonás-- (pratyāhāraḥ iti proktaḥ), mely elvágja (nikṛntanaḥ) a transzmigrációs létezés --Saṁsāra-- (bhava) hurkát (pāśa).
Meghaladván (samatikramya) a gondolat (dhī) jellegét (guṇān) (és) a legmagasabb (paramam), mindent átható (Valóságon) (vibhum) meditálva (dhyātvā) - ami nem meditálható --azaz nem lehet meditáció tárgya-- (nirdhyeyam) - mint az egyén saját Fénye - (sva-saṁvedyam) ami alkalmas a meditációra (dhyeyam)—5 , azt --az említett aktust-- (tad ca) a bölcs (budhāḥ) Dhyāna vagy meditációként (dhyānam) ismeri (viduḥ).
Dhāraṇā vagy koncentráció (dhāraṇā) (akkor történik, amikor) a Legmagasabb Létező (parama-ātmatvam) szüntelen meg van tartva (a tudatosságban) (dhāryate... sadā) általa --azaz a Yogī által-- (yena). Ez (sā) a koncentráció (dhāraṇā) úgy ismert (vinirdiṣṭā), mint ami képes feloldani (nivāriṇī) az újjászületés (bhava) kötelékét (pāśa).
Ebben (asmin) a világban (jagati), az azonosság (samāna) gondolata (dhīḥ) az 'Én (vagyok) (aham) Śiva (śivaḥ)','Én (vagyok) (aham) az Egy, második nélkül (advitīyaḥ)' (formájában), (minden) létező tekintetében (bhūteṣu), (mely) önmaga ként (sva) (és) másokként (para) jelenik meg (stheṣu), úgy ismert (smṛtaḥ), mint a legmagasabb (saḥ paraḥ) Samādhi vagy tökéletes koncentráció (samādhiḥ... iti)"||
(Ezért), a (fentebb) definiált (nirūpita) Nagy-Tiszteletreméltó (śrīmat... bhaṭṭāraka) Mṛtyujit --azaz Netratantra-- (mṛtyujit) tanítása szerint (nītyā), a Dhāraṇā, stb. (dhāraṇā-ādibhiḥ) által, a Legmagasabb (para) Princípiumba (tattva) való olvadás (samāveśaḥ) is (api) biztosan (eva) megtörténik (bhavati) és nem (na tu) (csupán) a korlátolt (mita) természetfeletti erők (siddhiḥ) (elérése)||6||
1 Ha azt hiszed, hogy a szöveg valami más Istenről beszél, mint Te Magad, akkor nem értelmezed helyesen. Ez Te vagy, (A valódi Éned, nem az egód, mint John, Juan, stb.) aki önmagától létező és nem uralt a Karma törvénye által. Ez Te vagy, aki saját magad mayikus ereje által káprázol (ami dualitást nyilvánít meg), s ki nem tapasztalja Śiva-t (esszenciális természetedet), s ki minden gondolattól mentes, aki a legmagasabb Székhely vagy Állapot, aki kezdettelen és végtelen, és aki jelen van minden létező szeme előtt, s aki nyilvánvaló mindenki számára. Nem számít milyen nagy Trika tudós vagy, ha nem érted meg, hogy esszenciálisan Isten vagy, soha nem fogod megérteni a Trika-t valójában. Még ezen az úton is (azaz az Āṇavopāya-n), melyben a korlátolt létező nézőpontja érvényesül leginkább és a hívő-Úr, kötelék-Felszabadulás, és hasonlók igazi magaslatainak fénnyel teli játéka, nem veszítheted szem elől a Valóságot soha.
2 Az Udāna a Suṣumnā-ban (a központi finom csatorna) fut. Emellett, az apāna megfelel az Iḍā-nak és a prāṇa a Piṅgalā-nak. Ezért a szöveg azt mondja, hogy Udāna a középső, a prāṇa és az apāna között, mivel a Suṣumnā a két járat (nāḍī-k vagy finom csatornák) közt húzódik, melyeket Piṅgalā -nak és Iḍā-nak nevezünk. Mivel az Udāna emelkedik, az élet-energia állapota feloldódik és az Tudás Erejévé (Jñānaśakti) fejlődik a Cit vagy tiszta Tudatosság (Śiva) feltárulása miatt. Végül a Yogī-nak itt kell helyet foglalnia, a Jñānaśakti-ban.
3 A durva prāṇāyāma egyszerűen kilégzés, belégzés és a légzés megtartása. A finom prāṇāyāma az udāna , Suṣumnā-ban való felemelkedéséhez tartozik. Amikor az Udāna a Tudás Erejévé fejlődik és végül a Yogī megszilárdul a Legmagasabb Spanda-ban vagy Vibrációban, eléri a legkiválóbb prāṇāyāma-t. Ez a fenséges prāṇāyāma túl van a finom prāṇāyāma-n is és nem úgy értendő, mint egyszerű élet-energia (prāṇa) visszatartás vagy kontrollálás (āyāma), hanem mint feloldódása az élet-energiának, ami a durva és finom prāṇāyāma formák változataiban van jelen, azaz a prāṇa-ban (kilégzés), apāna-ban (belégzés) samāna-ban (megtartás) és udāna-ban. A Legmagasabb Spanda vagy Vibráció nem egyéb, mint Śakti (Az Úr Ereje), a Forrása minden élet-energiának. Tehát nem meglepő, hogy a legjobb prāṇāyāma az az állapot, ahol minden élet-energia vagy prāṇa visszatér Belé (Śakti-ba) végül
Nem esik vissza a Yogī, hiszen elérte Śakti-t, aki elválaszthatatlan az Ő Úr Śiva-jától. Így, a nagy Yogī, aki teljesen realizálja azonosságát a Cit vagy tiszta Tudatossággal (azaz Śiva-val), soha nem tér vissza a tudatosság közönséges állapotába, azaz nem tér vissza a szenvedésbe soha többé. OK, ez most elég.
4 A "sva-cetasā" kifejezés ebben a kontextusban nem azt jelenti, hogy "saját elméje által", hanem"अविकल्पसंवित्परमार्शनेन" - "avikalpasaṁvitparamārśanena" vagy "a gondolatoktól mentes (avikalpa) Tudatosság (saṁvid) mentális megragadása (paramārśanena) által". Más szavakkal, a Yogī-nak a Legmagasabb Állapotba teljes Én-tudatossággal kell belépnie. Ez a jelentés.
5 Ebben a kontextusban a "svasaṁvedyam" azt jelenti"स्वप्रकाशम्" - "svaprakāśam"(az egyén saját Fénye), és "dhyeyam" pedig "ध्यानार्हम्" - "dhyānārham"vagy "alkalmas a meditációra". Látszólag ellentmondás van a kifejezések közt, hiszen hogyan meditálhat valaki a legmagasabb, mindent átható Valóságon, ami nem meditálható? Ezért a " dhyeyaṁ svasaṁvedyam" kifejezés került mellé. Röviden, a Legmagasabb Én nem meditálható, mert Ő nem egy meditációs tárgy, hanem a Legmagasabb Szubjektum mindenkiben. Ám lehetséges meditálni Rajta, mint az egyén saját Fénye, azaz realizálni azt, hogy az egyén nem más, mint Ő. A kifejezés "dhyātvā" (meditált) itt úgy értelmezendő, mint"विमृश्य" - "vimṛśya" (realizált, tudatossá vált, éberré vált). Ebben az értelemben, annak ellenére, hogy nem lehetséges meditálni a Legmagasabb Úron, mint objektum, a Yogī realizálni tudja belső azonosságát Vele. Most már a jelentés tiszta.
7. Aforizma
तदाह—
मोहजयादनन्ताभोगात्सहजविद्याजयः॥७॥
मोहस्याख्यात्यात्मकसमनान्तपाशात्मनो मायाया जयादभिभवात्। कीदृशाद् अनन्तः संस्कारप्रशमपर्यन्त आभोगो विस्तारो यस्य तादृशात्
वेदनानादिधर्मस्य...।
इत्यादिना निरूपितरूपायाः सहजविद्याया जयो लाभो भवति। आणवोपायस्यापि शाक्तोपायपर्यवसानादित्युक्तत्वात्। तथा च श्रीस्वच्छन्दे
समनान्तं वरारोहे पाशजालमनन्तकम्।
इत्युपक्रम्य
पाशावलोकनं त्यक्त्वा स्वरूपालोकनं हि यत्।
आत्मव्याप्तिर्भवत्येषा शिवव्याप्तिस्ततोऽन्यथा॥
सार्वज्ञ्यादिगुणा येऽर्था व्यापकान्भावयेद्यदा।
शिवव्याप्तिर्भवत्येषा चैतन्ये हेतुरूपिणी॥
इति ग्रन्थेनात्मव्याप्त्यन्तस्य मोहस्य जयादुन्मनाशिवव्याप्त्यात्मनः सहजविद्यायाः प्राप्तिरुक्ता। यदुक्तं तत्रैव
आत्मतत्त्वं ततस्त्यक्त्वा विद्यातत्त्वे नियोजयेत्।
उन्मना सा तु विज्ञेया मनः सङ्कल्प उच्यते॥
सङ्कल्पः क्रमतो ज्ञानमुन्मनं युगपत्स्थितम्।
तस्मात्सा तु परा विद्या यस्मादन्या न विद्यते।
विन्दते ह्यत्र युगपत्सार्वज्ञ्यादिगुणान्परान्॥
वेदनानादिधर्मस्य परमात्मत्वबोधना।
वर्जनापरमात्मत्वे तस्माद्विद्येति सोच्यते॥
तत्रस्थो व्यञ्जयेत्तेजः परं परमकारणम्।
इति॥७॥
Tadāha—
Mohajayādanantābhogātsahajavidyājayaḥ||7||
Mohasyākhyātyātmakasamanāntapāśātmano māyāyā jayādabhibhavāt| Kīdṛśād anantaḥ saṁskārapraśamaparyanta ābhogo vistāro yasya tādṛśāt
Vedanānādidharmasya...|
ityādinā nirūpitarūpāyāḥ sahajavidyāyā jayo lābho bhavati| Āṇavopāyasyāpi śāktopāyaparyavasānādityuktatvāt| Tathā ca śrīsvacchande
Samanāntaṁ varārohe pāśajālamanantakam|
ityupakramya
Pāśāvalokanaṁ tyaktvā svarūpālokanaṁ hi yat|
Ātmavyāptirbhavatyeṣā śivavyāptistato'nyathā||
Sārvajñyādiguṇā ye'rthā vyāpakānbhāvayedyadā|
Śivavyāptirbhavatyeṣā caitanye heturūpiṇī||
iti granthenātmavyāptyantasya mohasya jayādunmanāśivavyāptyātmanaḥ sahajavidyāyāḥ prāptiruktā| Yaduktaṁ tatraiva
Ātmatattvaṁ tatastyaktvā vidyātattve niyojayet|
Unmanā sā tu vijñeyā manaḥ saṅkalpa ucyate||
Saṅkalpaḥ kramato jñānamunmanaṁ yugapatsthitam||
Tasmātsā tu parā vidyā yasmādanyā na vidyate|
Vindate hyatra yugapatsārvajñyādiguṇānparān||
Vedanānādidharmasya paramātmatvabodhanā|
Varjanāparamātmatve tasmādvidyeti socyate||
Tatrastho vyañjayettejaḥ paraṁ paramakāraṇam|
iti||7||
(Śiva) ezt --szó szerint azt--(tad) mondta (āha) (amikor a Moha vagy káprázat legyőzetik)-
(A Yogī eléri) a Természetes (sahaja) Tudás (vidyā) uralmát (jayaḥ), Māyā vagy Tudatlanság (moha) mindent átható meghódításán (jayāt anantābhogāt) keresztül||7||
Mohajayāt (mohasya... jayāt) (azt jelenti) Māyā (māyāyāḥ) meghódításán keresztül (abhibhavāt), aminek természete --azaz Māyā-nak-- (ātmanaḥ) a kötelék (léte) (pāśa), ami a Samanā-ban (samanā) végződik (anta) (és) a primordiális tudatlanságból (akhyāti) áll (ātmaka)1 |
Miféle (meghódításon) keresztül (kīdṛśāt)? Azon a fajta (meghódításon vagy győzelmen) keresztül (tādṛśāt), minek (yasya) ābhoga-ja (ābhogaḥ) (vagy) kiterjedése (vistāraḥ) ananta vagy végtelen --kötetlen-- (anantaḥ), azaz ami kiterjed (antaḥ) a (múltbéli tettek) fennmaradó lenyomatainak (saṁskāra) megszűnéséig (praśama)2 |
(Tehát,) jelen van (bhavati) az uralom vagy győzelem (jayaḥ), (más szavakkal,) a Természetes Tudás (sahaja-vidyāyāḥ) elérése (lābhaḥ), minek természete (rūpāyāḥ) a (Svacchandatantra következő részletében van) definiálva (nirūpita):
"Ő elhozza (vedanā) az (Úr) kezdettelen karakterisztikájának vizsgálatát --azaz Az Ő Abszolút Szabadságát vagy Svātantrya-t--(anādi-dharmasya), stb. (iti ādinā)3 "||
(Lásd Svacchandatantra IV,396)
(A Természetes Tudás elérése kifejthető) még (api) az Āṇavopāya (kontextusában is) (āṇava-upāyasya), mivel az --azaz az Āṇavopāya-- úgymond (iti uktatvāt) a Śāktopāya-ban (śākta-upāya) végződik (paryavasānāt)|
Tehát (tathā ca), a Tiszteletreméltó Svacchandatantra-ban (śrī-svacchande), így kezdve (upakramya):
"Óh kedves (vara-ārohe)! a kötelékek (pāśa) véget nem érő (anantakam) hálója (jālam) (van jelen) egészen a (antam) Samanā-ig (samanā... iti)"||
(Lásd Svacchandatantra IV, 432)
(és így végződve:)
"A hurkokkal --azaz kötelékekkel-- való (pāśa) önazonosítás (avalokanam) eldobása után (tyaktvā), az egyén saját esszenciális természetének (sva-rūpa) látása (hi yad-ālokanam) (következik be). Ez (eṣā) az (bhavati) Ātmavyāpti --szó szerint jelen lenni az Én-ben--(ātma-vyāptiḥ)4 . A Śivavyāpti --szó szerint jelen lenni Śiva-ban-- (śiva-vyāptiḥ) ettől --azaz az Ātmavyāpti-tól-- (tatas) eltérő módon (történik) (anyathā). Az artha-k --vágyott objektumok, azaz célok-- (ye arthāḥ) azok, miknek karakterisztikája (guṇāḥ) mindentudás (sārvajñya), stb. (ādi) Amikor (yadā) (a Yogī) kontemplál (önmagában, ezen artha-kon) (bhāvayet), úgy, mint aki (mindent) áthat (vyāpakān), az (eṣā) a (bhavati) Śivavyāpti (śiva-vyāptiḥ), ami az oka vagy módja (hetu-rūpiṇī) a Caitanya (feltárulásának) (caitanye... iti) (egészen a Svātantrya-ig vagy a Legmagasabb Úr Abszolút Szabadságáig)5 "||
(Lásd IV, 434-435, Svacchandatantra)
(így) e könyv szerint --azaz a Svacchandatantra szerint-- (granthena), ez úgymond (uktā) a Sahajavidyā --Természetes Tudás-- (sahaja-vidyāyāḥ) elérése (prāptiḥ), minek természete (ātmanaḥ) a Śivavyāpti --jelenlét Śiva-ban-- (śiva-vyāpti), (mely elősegíti) az Unmanā-t-- Śiva állapota, csordultig tele az Ő Abszolút Szabadságával-- (unmanā), a moha vagy Māyā (mohasya) meghódításán keresztül (jayāt), ami az Ātmavyāpti-ig vagy az Én-ben lévő jelenlétig (ātma-vyāpti) terjed (antasya) --más szavakkal, az Ātmavyāpti megjelenésekor Māyā véget ér--|
Ez (yad) ki van mondva (uktam) ebben (a szövegben) (tatra eva)--azaz a Svacchandatantra-ban--:
"Ezért (tatas), az Ātmatattva --szó szerint az Én princípiuma, azaz Ātmavyāpti vagy az Én-ben való jelenlét-- (ātma-tattva) eldobásával (tyaktvā), a (Yogī-nak) a Vidyātattva-hoz --szó szerint az isteni tudás princípiuma-- (vidyā-tattve) kell ragaszkodnia (niyojayet). Ezt (Vidyā vagy isteni tudás) (sā) Unmanā-ként -- Śiva állapota-- (unmanā) kell tudni (vijñeyā) valójában (tu). A Manas -- szó szerint elme, azaz az állapot, ahol az elme működik-- (manas) úgymond (ucyate) egy érzet vagy vágy (saṅkalpaḥ). (S az ilyen) érzet vagy vágy (saṅkalpaḥ) olyan tudás (jñānam), ami fokozatosan (nyilvánul meg) (kramatas), míg az Unmanā --a Legmagasabb Állapot, mely elmétől mentes-- (unmanam) egyidejűleg (azaz fokozat nélkül) (yugapad) (történik meg) (és) stabil --azaz örökké tart-- (sthitam). Ezért (tasmāt), miután (yasmāt) nincs (na vidyate) más (anyā), Ő (sā) kétségkívül (tu) a Legmagasabb (parā) Vidyā --isteni tudás-- (atra). Itt --amikor a Legmagasabb Vidyā feltárul-- (atra) (a Yogī) valójában (ca) eléri (vindate) a legmagasabb (parān) minőségeket (guṇān), mint mindentudás (sārvajñya), stb. (ādi), azonnal (yugapad). (1) Ő (az Úr) kezdettelen karakterisztikájának --az Ő Abszolút Szabadságának vagy Svātantrya-nak-- (anādi-dharmasya) vizsgálatát (megismerését) adja (vedanā); (2) A Legmagasabb Én (parama-ātmatva) tapasztalatát/megértését adja (bodhanā); (és) (3) kizárja azt (varjanā), ami nem a Legmagasabb Én állapota (a-parama-ātmatve); mindezek miatt (tasmāt), Őt (sā) úgy nevezzük (ucyate) 'Vidyā' (vidyā iti). Megszilárdulva (sthaḥ) itt --az elme mentes állapotban (unmanā), azaz a Legmagasabb Én-ben-- (tatra), Ő megnyilvánítja (vyañjayet) a Legmagasabb (param) Fényt (tejas) --azaz az Úr Fényét--, a Legmagasabb (parama) Okot (kāraṇam... iti)"||
(Lásd IV. 393-397, Svacchandatantra)
||7||
1 A Samanā a Śakti vagy az Úr Ereje, ami gondolatként mutatja magát az ürességtől vagy śūnya-tól a 36. tattva-ig. További információkért a Samanā-val kapcsolatosan, olvasd el az utolsó három szintet a Meditation 6 tanulmányban.
2 Egy végtelen kiterjedés, azaz mindent átható. Ezért a fordításom az aforizmában : jayāt anantābhogāt - egy mindent átható győzelmen keresztül. A Saṁskāra-k a múltbéli karma-k vagy tettek fennmaradó lenyomatai. Mindezen lenyomatok összessége az egó. Tehát, amikor ez az összesség feloldásra kerül, az egyén individualitásának vége és egyedül az Úr marad saját Én-ed formájában (Te Magad!).
3 A bölcs Kṣemarāja már idézte az egész stanzát korábban az első Fejezet 21. aforizmájában. Mindenesetre, most újra idézi az aforizma jelen kommentárjában.
4 Ez a Végső Felszabadulás első állomása a Trika szerint. A kötelékek nem egyebek, mint minden korlát, azaz a Kañcuka-k, egó, elme, test, stb. Amikor valaki tapasztalja belső Énjét vagy esszenciális természetét, mint Jñāna vagy Tudás, bármiféle Kriyā vagy aktivitás nélkül, az az Ātmavyāpti vagy az Énben való jelenlét (azaz elhatárolhatatlan jelenléte az Énnek a Yogī-ban). Ebben az esetben az Én a minden mástól elhatárolódó Szemlélőként tapasztalt (kerül tapasztalásra). Miképp a bölcs Kṣemarāja kifejti jelen Svacchandatantra stanza kommentárjában:"... स्वरूपं पासोत्तीर्णचिन्मात्रत्वं यद्..." - "... svarūpaṁ pāsottīrṇacinmātratvaṁ yad..." - "... (A kifejezés) svarūpa (a stanzában) az, ami csupán Tudatosságból áll, ami feloldja a hurkokat vagy kötelékeket…".
Emellett, az "avalokana" kifejezés, bár szó szerint azt jelenti "megtartani, látni, stb.", Kṣemarāja szerint ez "आत्मत्वेनाभिमनन" - "ātmatvenābhimanana" - "(valamit) önmagadnak gondolni". Ezért fordítottam az "avalokana" szót "azonosításnak". Ez a tisztázás segít megérteni, hogy miért fordítottam ezt ilyen módon, különösen azoknak, akik mélységében tanulmányozzák a Szanszkritot. A Svacchandatantra tele van "látszólagos" ellentmondásokkal, mintha a szerző nem követné a merev nyelvtani szabályokat. Ezért, a fordítónak el kell olvasnia Kṣemarāja nyelvtani kommentárját (azaz a Svacchandoddyota-t), mivel ő a tradícióhoz tartozik, következésképpen ismeri nagyon sok homályos kifejezés és kifejtés titkos jelentését a Tiszteletreméltó Svacchandatantra-ban. Egyébként, a Svacchandoddyota az egyetlen kommentár a Svacchandatantra-hoz. Létezett egy másik egy másik kommentártól, de az a századok során elveszett
Ezen kívül, és most főleg a Szanszkrit tanulóknak címezve: A Svacchandatantra egy ékes példája a teória vs. gyakorlat problémának, úgy értem, tanulmányozhatod az egész nyelvtani rendszert, de amikor "valódi" szöveggel találkozol, nem tudod lefordítani. Miért? Mert azok nem követik a nyelvtani teóriát, akár azért, mert hibák léptek fel az átírás során, vagy akár azért, mert a szerző furcsa módon rejtette el a titkos jelentéseket, vagy a stílus nagyon régi, vagy egyszerűen csak a versmérték megkövetelt bizonyos csavarokat az írás, komponálás során. Ezért nem szeretek Szanszkrit nyelvet tanítani példákon keresztül, mint "Ez egy doboz, Ez az én macskám" és hasonlók, mintha a Szanszkrit angol vagy spanyol, stb. nyelv lenne. Felesleges, ám kikerülhetetlen, amikor valaki kezdőknek tanít Szanszkritot, mert a tanítvány azt hiszi, hogy a valódi szövegek követik majd ezt a logikai mintát minden esetben. Ez az oka annak, hogy nagyon sok haladó Szanszkrit tanuló abszolút képtelen "önmagától" fordítani első nekifutásra egy valódi szöveget, a hatalmas nyelvtani tudása ellenére.
5 Szanszkrit tanulóknak: A "Sārvajñyādiguṇā ye'rthā vyāpakānbhāvayedyadā" szöveg furcsának tűnik, mert a "tān" szó [többes számú, tárgyas esete a tad (f.) szónak] hiányzik. Tehát, látszólag nincs kapcsolat a "Sārvajñyādiguṇā ye'rthāḥ" és a "vyāpakān" között, miután az előbbi többes számú alanyeseti, míg utóbbi többes számú tárgyas eset. Most, a halandók számára (lol!): Néhány pontot alaposan tisztáznom kell, hogy megértsd, miért úgy fordítottam a stanza-t, ahogy. Hogy ezt megtehessem, lefordítom Kṣemarāja teljes kommentárját, a Svacchandatantra ezen két sorához "Sārvajñyādiguṇā ye'rthā vyāpakānbhāvayedyadā| Śivavyāptirbhavatyeṣā caitanye heturūpiṇī||" az ő Svacchandoddyota-jában:
"ये वक्ष्यमाणाः सर्वज्ञत्वसर्वकर्तृत्वादिगुणा धर्माः परमोपादेयत्वेनार्थ्यमानत्वादर्थास्तान्व्यापकानिति अशेषमन्तरभेदेन क्रोडीकुर्वतो यदा स्वात्मनि भावयेत्तदा तद्भावनापरिनिष्पत्तिरात्मनः शिवव्याप्तिः सा च भावके चैतन्ये हेतुरूपिणी प्रयोजिका तत्प्रसादादेव शुद्धात्मनस्तद्भावनाप्ररूढेः॥४३५॥" - "Ye vakṣyamāṇāḥ sarvajñatvasarvakartṛtvādiguṇā dharmāḥ paramopādeyatvenārthyamānatvādarthāstānvyāpakāniti aśeṣamantarabhedena kroḍīkurvato yadā svātmani bhāvayettadā tadbhāvanāpariniṣpattirātmanaḥ śivavyāptiḥ sā ca bhāvake caitanye heturūpiṇī prayojikā tatprasādādeva śuddhātmanastadbhāvanāprarūḍheḥ||435||" - "Az artha-k --vágyott objektumok--, amiket később tanulmányozunk, azok, melyek guṇa-ja vagy karakterisztikája a mindentudás, mindenhatóság, stb. mivel ezek a legkiválóbbként értelmezhetők. Amikor (a nagy Yogī) kontemplál, saját Létezésén --azaz önmagában--, ezeken (az artha-kon), mint (mindent) "átható", azaz átölelve mindent belső non-dualitással, akkor a kontemplációjának tökéletesedése az ő Śivavyāpti-ja (jelenlét Śiva-ban, a Legmagasabb Úrban). Ez (a Śivavyāpti) az oka vagy módja a Caitanya --Tudatosság-- kifejlődésének a tiszta-elméjű Yogī-ban, aki elérte ezt a kontemplációt kizárólag az Ő Szívességén keresztül".
Most egy rövid kifejtés a bölcs mondanivalójáról: Míg először az Ātmavyāpti-ban a nagy Yogī megtapasztalja esszenciális természetét, mint csupán Jñāna vagy Tudás, mely teljesen Kriyā vagy aktivitás híján van, akkor ezután az artha-k, mint mindentudás, mindenhatóság, stb. úgy kerülnek kontemplációra, mint ami áthat vagy átölel mindent a belső non-dualitással. Röviden, a mindentudás, mindenhatóság, stb. erői mindenre kivetülnek, és az egész folyamat a Yogī-ban azt eredményezi, hogy mindenben egységet lát. Az Én nem minden mástól elszeparáltan látszik immáron, hanem ezzel ellentétben, a Yogī realizálja, hogy Énje, a Legmagasabb Úr (Śiva) és következésképpen az egész univerzum.
Mindenesetre a folyamatban vannak fázisok. A Śivavyāpti első jele a Kramamudrā. Ebben a Mudrā-ban (pecsét) fokozatosság van jelen (krama). Hogyan? A Yogī nem képes megállítani a szemének kinyílását és becsukódását. Amikor a szem csukva van, a belső Ént tapasztalja, és amikor kinyílik, az egész univerzumot ezen Éntől áthatottan látja. Ez a folyamat egy ideig tart és teljes mértékben az Úr által kontrollált (azaz egó nem képes arra, hogy ilyet véghezvigyen). Mindazonáltal, a Kramamudrā megjelenése és az ebből következő realizáció, miszerint minden a Legmagasabb Én még nem Végső Felszabadulás a Trika szerint. A Végső Felszabadulás kizárólag akkor történik meg, amikor a Yogī eléri az Úr Abszolút Szabadságát (Svātantrya vagy Svācchandya). Ebben az értelemben, a Śivavyāpti a "भावके चैतन्ये हेतुरूपिणी प्रयोजिका" - "bhāvake caitanye heturūpiṇī prayojikā", vagyis az "oka vagy módja a Caitanya --Tudatosság-- kifejlődésének. Kifejlődése? Mivé? Az Abszolút Szabadsággá! Mindent egybevéve, a Śivavyāpti a Végső Felszabaduláshoz vezet valójában. Ez pedig egy tiszta-elméjű személy számára adatik meg, aki elérte ezt a fajta kontemplációt. És természetesen kizárólag az Ő Szívessége révén és nem más által (pl.: személyes törekvés által). Még több misztérium van itt, de az Úr azt mondja nekem, hogy most elég lesz.
8. Aforizma
एवमयमासादितसहजविद्यः—
जाग्रद्द्वितीयकरः॥८॥
लब्ध्वापि शुद्धविद्यां तदैकध्यव्याप्तौ जागरूकः पूर्णविमर्शात्मकस्वाहन्तापेक्षया यद्द्वितीयमिदन्तावमृश्यं वेद्यावभासात्मकं जगत्तत्करो रश्मिर्यस्य तथाविधो भवति। विश्वमस्य स्वदीधितिकल्पं स्फुरतीत्यर्थः। यथोक्तं श्रीविज्ञानभैरवे
यत्र यत्राक्षमार्गेण चैतन्यं व्यज्यते विभोः।
तस्य तन्मात्रधर्मित्वाच्चिल्लयाद्भरितात्मता॥
इति। श्रीसर्वमङ्गलायामपि
शक्तिश्च शक्तिमांश्चैव पदार्थद्वयमुच्यते।
शक्तयोऽस्य जगत्कृत्स्नं शक्तिमांस्तु महेश्वरः॥
इति॥८॥
Evamayamāsāditasahajavidyaḥ—
Jāgraddvitīyakaraḥ||8||
Labdhvāpi śuddhavidyāṁ tadaikadhyavyāptau jāgarūkaḥ pūrṇavimarśātmakasvāhantāpekṣayā yaddvitīyamidantāvamṛśyaṁ vedyāvabhāsātmakaṁ jagattatkaro raśmiryasya tathāvidho bhavati| Viśvamasya svadīdhitikalpaṁ sphuratītyarthaḥ| Yathoktaṁ śrīvijñānabhairave
Yatra yatrākṣamārgeṇa caitanyaṁ vyajyate vibhoḥ|
Tasya tanmātradharmitvāccillayādbharitātmatā||
iti| Śrīsarvamaṅgalāyāmapi
Śaktiśca śaktimāṁścaiva padārthadvayamucyate|
Śaktayo'sya jagatkṛtsnaṁ śaktimāṁstu maheśvaraḥ||
iti||8||
Így (evam) az, aki (ayam) elérte a Természetes Tudást (āsādita-sahaja-vidyaḥ)-
(A Yogī, aki elérte a Sahajavidyā-t vagy Természetes Tudást) éber és figyelmes (jāgrat) (míg) a második (azaz "a világ") (dvitīya), (saját) ragyogása vagy fényeként (karaḥ) (jelenik meg)||8||
Még akkor is (api), miután elérte (labdhvā) a Tiszta Tudást (śuddha-vidyām), az azon --azaz a Tiszta Tudáson-- (tad) való koncentráció (aikadhya) elérése által (vyāptau), (a Yogī) éber (marad) és figyelmes (jāgarūkaḥ). Saját (sva) Énségével --az aham vagy Én rész-- (ahantā) kapcsolatosan (apekṣayā), (mely) tökéletes (pūrṇa) Vimarśa-ból (vimarśa)--azaz Śakti-- áll (ātmaka), ami (yad) a második (dvitīyam), (mely) úgy ismert (avamṛśyam), mint Az-ság --az Idam vagy Az rész-- (idantā), (mely) objektumként (vedya) jelenik meg (avabhāsa-ātmakam) --a Legmagasabb Szubjektum vagy Én számára--, (röviden,) a világ (jagat)1 …(nos,) ez (tad) az ő (yasya) fényének ragyogása (karaḥ) (vagy) csillogása (raśmiḥ). Ő (bhavati)--a nagy Yogī-- ilyen --azaz olyan, mint ez--(tathāvidhaḥ)|
(Mindent egybevéve), az ő (asya) univerzuma (viśvam) úgy ragyog (sphurati), mint (kalpam) az ő saját (sva) csillogása (dīdhiti). Ez a jelentés (iti arthaḥ)2 |
Ahogy (yathā) a Tiszteletreméltó Vijñānabhairava-ban (śrī-vijñānabhairave) is ki van fejtve (uktam):
Bármilyen dologban --pl.: kék, öröm, stb.-- (yatra yatra) a Caitanya vagy a Tudatossága (caitanyam) a Mindenütt Jelenlévő Egynek --azaz Parabhairava-nak, a Legmagasabb Úrnak-- (vibhoḥ) megnyilvánult (vyajyate), hiszen az a dolog --azaz kék, öröm, stb-- csak Azáltal meghatározott --A Mindenütt Jelenlévő Egy Caitanya-ja által-- (tasya tad-mātra-dharmitvā), (tehát,) a Cit-ben --Tudatosság, ami mindent átható-- (cit) való feloldódáson keresztül (layāt) (az egyén felruházásra kerül) a teljesség (bharita... iti) esszenciájával (ātmatā) --röviden, az egyén megtapasztalja Parabhairava vagy a Legmagasabb Úr teljességét--3 "||
Ugyancsak (api), a Tiszteletreméltó Sarvamaṅgalā-ban (śrī-sarvamaṅgalāyām):
"Úgymond (ucyate) csak (eva) két (dvayam) kategória létezik (padārtha), Śakti --Erő-- (śaktiḥ) és (ca... ca) Śakti Birtoklója (śaktimān). Śakti Birtoklója (śaktimān) a Nagy (mahā) Úr (īśvaraḥ) valójában (tu)--Śiva--, (és) az Ő (asya) Śakti-jai vagy Erői -- Śakti sokféle formája-- (śaktayaḥ) (az) egész (kṛtsnam) világ (jagat... iti)"||
||8||
1 Az Aham és Idam témájáról további információkért, olvasd el a Trika 3 dokumentumot.
2 Természetesen, ez a részletes kifejtés nem egyéb, mint a Śivavyāpti állapota, amiről a kommentár az előző aforizmánál beszélt.
3 Egy közönséges ember úgy gondolja, hogy az érzékszervei által tapasztalt objektumok kizárólag az érzékekhez, agyhoz, stb. tartoznak. De a nagy Yogī szemében, ez nem igaz, mert realizálja, hogy a Mindenütt Jelenlévő Úr Tudatosságában kerül tapasztalásra minden. Miképp a tükör tartalmazza a tükröződést, úgy a nagy Yogī ráébred, hogy bármi, amit tapasztalnak az érzékszervei, az csupán Isten. A Szubjektum (Isten) minden körülvevő objektumban jelen van itt, mint kék, öröm, stb. És, miután ezek a dolgok kizárólag az Úr által meghatározottak, elméjét feloldva ebben az Úrban (Tudatosság), a nagy Yogī eléri a Bharitātmā-t vagy azt "Akinek esszenciája teljes" (azaz Parabhairava, a Legmagasabb Létező). Ezt elérve, ő fel van ruházva a teljesség esszenciájával. Ez a jelentés.
9. Aforizma
ईदृशश्चायं सर्वदा स्वस्वरूपविमर्शाविष्टः—
नर्तक आत्मा॥९॥
नृत्यत्यन्तर्विगूहितस्वस्वरूपावष्टम्भमूलं तत्तज्जागरादिनानाभूमिकाप्रपञ्चं स्वपरिस्पन्दलीलयैव स्वभित्तौ प्रकटयतीति नर्तक आत्मा। तदुक्तं श्रीनैश्वासदेवीमहेश्वरनर्तकाख्ये सप्तमपटले देवीकृतस्तवे
त्वमेकांशेनान्तरात्मा नर्तकः कोशरक्षिता॥
इति। भट्टश्रीनारायणेनापि
विसृष्टाशेषसद्बीजगर्भं त्रैलोक्यनाटकम्।
प्रस्ताव्य हर संहर्तुं त्वत्तः कोऽन्यः कविः क्षमः॥
इति। सर्वागमोपनिषदि श्रीप्रत्यभिज्ञायाम्
संसारनाट्यप्रवर्तयिता सुप्ते जगति जागरूक एक एव परमेश्वरः॥
इति॥९॥
Īdṛśaścāyaṁ sarvadā svasvarūpavimarśāviṣṭaḥ—
Nartaka ātmā||9||
Nṛtyatyantarvigūhitasvasvarūpāvaṣṭambhamūlaṁ tattajjāgarādinānābhūmikāprapañcaṁ svaparispandalīlayaiva svabhittau prakaṭayatīti nartaka ātmā| Taduktaṁ śrīnaiśvāsadevīmaheśvaranartakākhye saptamapaṭale devīkṛtastave
Tvamekāṁśenāntarātmā nartakaḥ kośarakṣitā||
iti| Bhaṭṭaśrīnārāyaṇenāpi
Visṛṣṭāśeṣasadbījagarbhaṁ trailokyanāṭakam|
Prastāvya hara saṁhartuṁ tvattaḥ ko'nyaḥ kaviḥ kṣamaḥ||
iti| Sarvāgamopaniṣadi śrīpratyabhijñāyām
Saṁsāranāṭyapravartayitā supte jagati jāgarūka eka eva parameśvaraḥ||
iti||9||
És (ca) ez (a Yogī) (ayam) felruházva ilyen kvalitásokkal (īdṛśaḥ), szüntelen (sarvadā) elmerül (āviṣṭaḥ) saját (sva) esszenciális természetének (sva-rūpa) tudatosságában (vimarśa)-
(Ez a Yogī) egy Én (ātmā), (ami csupán)
egy táncoló színész (nartakaḥ)||9||
Ő cselekszik és táncol (nṛtyati), azaz mozdulatainak (sva-parispanda) játéka által (līlayā eva) megjeleníti (prakaṭayati) saját vásznán --azaz a Tudatosság vásznán-- (sva-bhittau) a változatos (nānā) szerepek (bhūmikā) megnyilvánulását (prapañcam) a különböző állapotok, mint ébrenlét (jāgarā), stb. (ādi) --azaz álom és mély-alvás-- közben (tad-tad). (A változatos szerepek ezen megnyilvánulása) az ő (sva) esszenciális természetében (sva-rūpa) gyökerezik (avaṣṭambha-mūlam), ami rejtve (vigūhita) van belül (antar). Így (iti) (ő) egy Én (ātmā), (ami csupán) egy táncoló színész (nartakaḥ)|
Ez (tad) deklarálva van (uktam) az istennő által (devī) mondott (kṛtaḥ) imában (stave) a Tiszteletreméltó Naiśvāsatantra (śrī-naiśvāsa) hetedik fejezetében (saptama-paṭale), melynek címe (ākhye) "Az Istennő (devī) (és) a Nagy (mahā) Úr (īśvara), mint táncoló színész (nartaka)":
"Te (tvam), egy aspektusban (ekāṁśena), a belső (antar) én vagy (ātmā), a táncoló színész (nartakaḥ), (de egy másikban, Te) a Saját esszenciális természeted, mint Legmagasabb Létező (kośa... iti) védelmezője vagy (rakṣitā)1 "||
Ezt (mondta) (api) Bhaṭṭaśrīnārāyaṇa is (bhaṭṭaśrīnārāyaṇena) (az Ő Stavacintāmaṇi-jában):
"(Te terjeszted ki) a három világ --menny, pokol és föld-- (trailokya) Drámáját (nāṭakam), ami minden (aśeṣa) megnyilvánult (visṛṣṭa)2 . Miután (Te) jelented be (e Dráma) kezdetét (prastāvya), Óh Hara –Śiva egy jelzője-- (hara)!, miféle (kaḥ) költő (kaviḥ) alkalmas arra (kṣamaḥ) Rajtad kívül (tvattaḥ... anyaḥ), hogy elvezesse azt a végkifejlethez (saṁhartum... iti)3 ?"||
(És még) a Tiszteletreméltó Īśvarapratyabhijñā-ban (śrī-pratyabhijñāyām), ami minden Āgama vagy kinyilvánított szöveg titkos doktrínáját tartalmazza (sarva-āgama-upaniṣadi), (a következőt olvashatod):
"Amikor a világ alszik (supte jagati), kizárólag (ekaḥ eva) a Legmagasabb (parama) Úr (īśvaraḥ), az Egy, aki mozgásba lendíti (pravartayitā) a táncoló drámát (nāṭya), ami Saṁsāra-ként --azaz szenvedéssel teli Újjászületésként-- (saṁsāra) (ismert), van ébren (jāgarūkaḥ... iti)"||
||9||
1 Az Ő 'belső Én' (antarātmā) aspektusában, Ő egy táncoló színész, aki a puryaṣṭaka-val (finom test, mely intellektusból, egóból és elméből áll, valamint a finom elemekből) való kapcsolata miatt, a jó és rossz tettek vāsanā-i vagy benyomásai által kötött, amik arra ösztökélik őt, hogy egyik létformáról a másikra vándoroljon. Úgymond, végtelen születéseket kap ezen benyomások miatt. Így ő a Saṁsāra vagy Transzmigráció (azaz szenvedés) alanya. Úgy nevezzük "belső én" hiszen a külső énen (fizikai test) belül van. Emellett, a "kośa" szó ebben a kontextusban nem "burok" értelmében interpretálandó, hanem"स्वस्वरूपपरमात्मत्व" - "svasvarūpaparamātmatva"vagy "Saját esszenciális természet, mint Legmagasabb Létező". Összefoglalva, a Nagy Úr egyszersmind a korlátolt létező, kötve saját finom testével, stb., és a Legmagasabb Létező, aki szüntelen saját maga Isteniségében van elmerülve. Ő megvédi saját esszenciális természetét abban az értelemben, hogy nem engedi, hogy bármi megérintse azt. Így, Ő, az Ő legmélyebb esszenciájában, mindig megmarad az egész megnyilvánuláson túl, melyet saját Māyā-ja vagy a Tudatlanság hoz létre. Tehát Ő minden mindig. Ez a jelentés.
2 A "bīja" kifejezés (mag, forrás) itt Māyā-t és az ő szaporulatát jelenti (Prakṛti, stb.), de a drámában azt jelenti "a cselekmény eredete". Tehát, a lehetséges fordítása a stanzának kettős. Egyrészt Māyā a mag, melyből minden létezés kiárad, másrészt, Ő az univerzális Dráma cselekményének eredete. Ez a jelentés.
3 Miután az Úr írta a bevezetőjét vagy "prastāva-ját" eme univerzális Drámának, ki más, mint Ő képes megírni a "saṁhāra-ját" vagy konklúzióját? Amikor valaki realizálja saját esszenciális természetét és következésképpen annak igazságát, hogy minden és mindenki Ő, az a Dráma konklúziója. Mindenesetre, ez az állapot csak az Ő Szívessége által elérhető és "nem egyéb módon" (azaz személyes erőfeszítéssel), a Trika rendszere szerint. Annak ellenére, hogy a személyes erőfeszítés képes eljuttatni valakit egy bizonyos tudatossági állapotba, a konklúzió (Végső Felszabadulás) mindig az Ő tollából származik (képletesen mondta). Ez a jelentés.
Egy kis apróság: A "kaḥ" kifejezés az "ami, aki" jelentés mellett azt is jelenti: "प्रजापति" - "Prajāpati" (A teremtmények ura), azaz az Egy, aki megteremtette az élőlényeket. A Prajāpati témakör nagyon hosszú ahhoz, hogy itt kifejtsem. Most, csak értsd meg, hogy ha ez a jelentés bekerül a fordításba, akkor ezzel a csavarral találkozol" (Hol) van a Prajāpati, ami nem Te vagy…?" A többi tiszta, gondolom.
10. Aforizma
एवंविधस्यास्य जगन्नाट्यनर्तकस्य भूमिकाग्रहणपदबन्धस्थानरङ्गमाह—
रङ्गोऽन्तरात्मा॥१०॥
रज्यतेऽस्मिञ्जगन्नाट्यक्रीडाप्रदर्शनाशयेनात्मनेति रङ्गस्तत्तद्भूमिकाग्रहणस्थानमन्तरात्मा सङ्कोचावभाससतत्त्वः शून्यप्रधानः प्राणप्रधानो वा पुर्यष्टकरूपो देहापेक्षयान्तरो जीवः। तत्र ह्ययं कृतपदः स्वकरणपरिस्पन्दक्रमेण जगन्नाट्यमाभासयति। उक्तं च श्रीस्वच्छन्दे
पुर्यष्टकसमायोगात्पर्यटेत्सर्वयोनिषु।
अन्तरात्मा स विज्ञेयः...॥
इति॥१०॥
Evaṁvidhasyāsya jagannāṭyanartakasya bhūmikāgrahaṇapadabandhasthānaraṅgamāha—
Raṅgo'ntarātmā||10||
Rajyate'smiñjagannāṭyakrīḍāpradarśanāśayenātmaneti raṅgastattadbhūmikāgrahaṇasthānamantarātmā saṅkocāvabhāsasatattvaḥ śūnyapradhānaḥ prāṇapradhāno vā puryaṣṭakarūpo dehāpekṣayāntaro jīvaḥ| Tatra hyayaṁ kṛtapadaḥ svakaraṇaparispandakrameṇa jagannāṭyamābhāsayati| Uktaṁ ca śrīsvacchande
Puryaṣṭakasamāyogātparyaṭetsarvayoniṣu|
Antarātmā sa vijñeyaḥ...||
iti||10||
(A következő aforizmában, Śiva) beszél (āha) a színpadról (raṅgam) vagy helyről (sthāna), (ahol) ez a fajta (evaṁvidhasya asya) színész (nartakasya), a világnak (jagat) (nevezett) táncoló drámában (nāṭya), leteszi a lábát (pada-bandha) (és) játssza (grahaṇa) a szerepét (bhūmikā)-
(A Nartaka vagy táncoló színész számára, hogy játszhasson)
a színpad (raṅgaḥ) (az ő) belső (antar) énje (ātmā)
(mely okozati és finom testekből áll)||10||
Raṅga vagy színpad az (iti raṅgaḥ), ahol (asmin) az Én (ātmanā) a világként (ismert) (jagat) táncoló dráma (nāṭya) játék (krīḍā) bemutatásának (pradarśana) szándékával (āśayena) ragyog (rajyate). (Más szavakkal, raṅga) a hely (sthānam), (ahol az Én) különböző (tad-tad) szerepeket (bhūmikā) ölt magára (grahaṇa). Antarātmā (antar-ātmā) a lélek vagy létező (jīvaḥ), ami belső (antaraḥ), a (fizikai) test (deha) tekintetében (apekṣayā). (Az ilyen belső léleknek) formája (rūpaḥ) a finom test (puryaṣṭaka), (és) természete (satattvaḥ) egy korlátolt (saṅkoca) megnyilvánulás (avabhāsa), aminek esszenciális része (pradhānaḥ... pradhānaḥ) az üresség (śūnya) vagy (vā) az élet-energia (is) (prāṇa)1 |
Ez a (Nartaka) (ayam), aki lábát teszi (kṛta-padaḥ) erre (a színpadra) (tatra hi), megnyilvánítja (ābhāsayati) a világnak (nevezett) (jagat) táncoló drámát (nāṭyam), saját (sva) (belső) érzékszerveinek (karaṇa) fokozatos (krameṇa) mozdulatai által (parispanda)2 |
(Ez ki lett) mondva (uktam ca) a Tiszteletreméltó Svacchandatantra-ban (śrī-svacchande):
"A finom testtel vagy puryaṣṭaka-val (puryaṣṭaka) való kapcsolat révén (samāyogāt), ő (saḥ) minden létformában (sarva-yoniṣu) vándorol (paryaṭet) (és következésképpen) úgy ismert (vijñeyaḥ), mint a belső (antar) létező vagy lélek (ātmā... iti)...3 "||
(See X, 85 a Svacchandatantra-ban)
||10||
1 Amit a szerző mondani akar az egyszerűen az, hogy a belső lélek természete az okozati test (üresség és élet-energia, ami Śakti egy korlátolt megnyilvánulása), de formája (mint egy ruha) a finom test vagy puryaṣṭaka (intellektus, egó, elme és a finom elemek, azaz Tanmātra-k). Ezért adtam jelen aforizma fordításához ezt: "ami okozati és finom testekből áll".
2 Az ő belső érzékszerveinek mozdulatai, mozzanatai az Úr Természetes Svātantryaśakti-ja (Az Ő Abszolút Szabadságának Ereje).
3 A három pont a stanza fennmaradó részét jelzi: "निबद्धस्तु शुभाशुभैः।" - "nibaddhastu śubhāśubhaiḥ|" - "Ez valójában jó és rossz (vāsanā-k vagy benyomások) által kötött". Amit zárójelben tettem hozzá, az teljes egyetértésben van azzal, amit a bölcs Kṣemarāja kommentál az ő Svacchandoddyota-jában: "तत्सम्बन्धाद्वासनारूपैः शुभाशुभैर्निबद्धः सन् योनेर्योन्यन्तरं प्रसरन्" - "Tatsambandhādvāsanārūpaiḥ śubhāśubhairnibaddhaḥ san yoneryonyantaraṁ prasaran" - "E kapcsolat(a) miatt azzal (a finom testtel vagy puryaṣṭaka-val), ő tovább kötött marad a jó és rossz vāsanā-k vagy benyomások által (melyek jó és rossz tettekből származnak, ezért) egyik létezésről a másikra mozog". Minden teljesen tiszta már, ugye?
11. Aforizma
इत्थमन्तरात्मरङ्गे नृत्यतोऽस्य—
प्रेक्षकाणीन्द्रियाणि॥११॥
योगिनश्चक्षुरादीनीन्द्रियाणि हि संसारनाट्यप्रकटनप्रमोदनिर्भरं स्वस्वरूपमन्तर्मुखतया साक्षात्कुर्वन्ति तत्प्रयोगप्ररूढ्या विगलितविभागां चमत्काररससम्पूर्णतामापादयन्ति। यच्छ्रुतिः
कश्चिद्धीरः प्रत्यगात्मानमैक्षदावृत्तचक्षुरमृतत्वमश्नन् (...इच्छन्)॥
(कठोपनिषदि अ० २। व० १। मं० १)
इति॥११॥
Itthamantarātmaraṅge nṛtyato'sya—
Prekṣakāṇīndriyāṇi||11||
Yoginaścakṣurādīnīndriyāṇi hi saṁsāranāṭyaprakaṭanapramodanirbharaṁ svasvarūpamantarmukhatayā sākṣātkurvanti tatprayogaprarūḍhyā vigalitavibhāgāṁ camatkārarasasampūrṇatāmāpādayanti| Yacchrutiḥ
Kaściddhīraḥ pratyagātmānamaikṣadāvṛttacakṣuramṛtatvamaśnan (...icchan)||
(Kaṭhopaniṣadi a. 2 | v. 1 | maṁ. 1)
iti||11||
Így (ittham), annak (asya), aki cselekszik és táncol (nṛtyataḥ) a belső (antar) létező vagy lélek (ātma) színpadán (raṅge)-
(A Nartaka vagy táncoló színész) érzék(szervei) (indriyāṇi)
(az ő játékának) nézői (prekṣakāṇi)||11||
A Yogī (yoginaḥ) érzékszervei (indriyāṇi) -látás szerve (cakṣus), stb. (ādīni)- kétségkívül (hi) megragadják (sākṣāt-kurvanti) bensőleg (antar-mukhatayā) saját (sva) esszenciális természetüket (sva-rūpam), ami csordultig tele van (nirbharam) a túláradó gyönyörrel (pramoda), a Saṁsāra-nak --azaz Transzmigrációnak-- (saṁsāra) (nevezett) táncoló dráma (nāṭya) megjelenítésében (prakaṭana). E (tad) (táncoló dráma) jelenlétének (prayoga) fejlődése által (prarūḍhyā), azok (A Yogī-t) a Camatkāra (camatkāra)1 ízének (rasa) teljességébe (sampūrṇatām) léptetik be (āpādayanti), amiben --azaz a teljességben-- a különbözőség vagy dualitás eltűnik (vigalita-vibhāgām)|
Miképp a Veda-k (kifejtik) (yad śrutiḥ):
"(Habár), néhány (kaścid) bölcs ember (dhīraḥ), elnyervén (aśnan) -vágyva (icchan)2- a halhatatlanságot (amṛtatvam) visszavont szemekkel (āvṛtta-cakṣus) --azaz befelé figyelve--, megragadja (aikṣat) az Én-t (ātmānam) bensőleg (pratyak... iti)"||
(Kaṭhopaniṣad II,1,1))
||11||
1 Camatkāra szó szerint azt jelenti "meglepődés, lenyűgözöttség", de művészi környezetben azt jelenti "a művészi tapasztalás ragyogása", míg a Trika-ban azt jelenti "A legmagasabb Én-tudatosság Gyönyöre". Tehát ez a kifejezés egyike azoknak, amiket nem tudsz mindig pontosan fordítani, mert a jelentés változik a kontextustól függően. Ebben az esetben, miután itt a Trika taníttatik, úgy tudod értelmezni, mint "a legmagasabb Én-tudatosság gyönyöre", de ezzel egy időben, mivel a táncoló drámáról is beszélünk, a "művészi tapasztalás ragyogása" értelmezés is teljességgel helytálló. Mindkét értelmezés használata azonban nem kényelmes. Ezért hagytam fordítatlanul a Camatkāra szót. Néha az emberek panaszkodnak az ilyen "kényelmetlen" (lol!) Szanszkrit kifejezések miatt egy angol vagy magyar, spanyol, portugál, stb. mondat közepén. Panaszkodnak, mert nem értik, hogy olykor a pontos fordítás túl hosszú lenne és/vagy változatos, ezért kényelmetlen lenne azt felhasználni magában a mondatban. Az angol, magyar, spanyol, portugál és a többi nemzeti nyelv rendkívül korlátolt és kétértelmű, a Szanszkrit pedig rendkívül végtelen és pontos, tudod.
2 Két lehetséges olvasat:"अश्नन्" - "aśnan" - "elnyerni"vagy"इच्छन्" - "icchan" -"vágyni". Nagyon gyakran találni szövegeket többszörös olvasattal, a szöveg bizonyos részein. Ez tehát nem meglepő.
További információ
Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.
Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.
| Vissza II. 1-10 |  |
Folytatás III. 12-22 |