Bevezetés | I. 1-10 | I. 11-22 | II. 1-10 | III. 1-11 | III. 12-22 | III. 23-33 | III. 34-45

 Śivasūtravimarśinī (Shiva Sutra Vimarshini) 2. Fejezet (aforizmák 1-10) - Nem-duális kashmiri Shaivizmus

Normál fordítás

 Bevezetés

A Śivasūtravimarśinī folytatódik: Kṣemarāja tovább kommentálja az aforizmákat:

Ez itt egyetlen csoport 10 aforizmája, mely a teljes Második Fejezet (ami a Śāktopāya-val foglalkozik) . Amint azt tudod, a teljes szöveg a Śivasūtra-k77 aforizmájából, valamint a hozzájuk tartozó kommentárból áll.

Természetesen mellékelem Śiva aforizmáit, amiket Kṣemarāja kommentál. Nem fogom én magam is kommentálni az eredeti aforizmákat és Kṣemarāja kommentárját sem. Néhány megjegyzésben kifejtem a szükséges jelentéseket, amennyiben szükséges. Ha részletes kifejtést szeretnél a szöveg rejtett jelentéséről, akkor menj a "Scriptures (study)/Śivasūtravimarśinī"dokumentumhoz, a Trika szekcióban.

Kṣemarāja Szanszkritja sötétzöld színnel jelenik meg, míg az eredeti Śivasūtra-k aforizmái sötétvörössel. A transzliterációban az eredeti aforizmák színe barna, míg Kṣemarāja kommentárja fekete színnel szedett. A fordításon belül Śiva aforizmái, azaz a Śivasūtra-k, zöld és fekete színnel, valamint Kṣemarāja kommentárja vörös és fekete színnel szerepel.

Olvasd a Śivasūtravimarśinī-t és tapasztald meg a Legmagasabb Fényt, kedves Śiva.

Fontos: Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) hasonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.

fel

 1. Aforizma

इदानीं शाक्तोपायः प्रदर्श्यते। तत्र शक्तिर्मन्त्रवीर्यस्फाररूपेति प्रथमोन्मेषान्तसूत्रिततत्स्वरूपविवेचनपुरःसरमुन्मेषान्तरमारभमाणो मन्त्रस्वरूपं तावन्निरूपयति—

चित्तं मन्त्रः॥१॥

चेत्यते विमृश्यतेऽनेन परं तत्त्वमिति चित्तं पूर्णस्फुरत्तासतत्त्वप्रासादप्रणवादिविमर्शरूपं संवेदनं तदेव मन्त्र्यते गुप्तमन्तरभेदेन विमृश्यते परमेश्वररूपमनेनेति कृत्वा मन्त्रः। अत एव च परस्फुरत्तात्मकमननधर्मात्मता भेदमयसंसारप्रशमनात्मकत्राणधर्मता चास्य निरुच्यते।

अथ च मन्त्रदेवताविमर्शपरत्वेन प्राप्ततत्सामरस्यमाराधकचित्तमेव मन्त्रो न तु विचित्रवर्णसङ्घट्टनामात्रकम्। यदुक्तं श्रीमत्सर्वज्ञानोत्तरे

उच्चार्यमाणा ये मन्त्रा न मन्त्रांश्चापि तान्विदुः।
मोहिता देवगन्धर्वा मिथ्याज्ञानेन गर्विताः॥

इति। श्रीतन्त्रसद्भावेऽपि

मन्त्राणां जीवभूता तु या स्मृता शक्तिरव्यया।
तया हीना वरारोहे निष्फलाः शरदभ्रवत्॥

इति। श्रीश्रीकण्ठीयसंहितायां तु

पृथङ्मन्त्रः पृथङ्मन्त्री न सिद्ध्यति कदाचन।
ज्ञानमूलमिदं सर्वमन्यथा नैव सिद्ध्यति॥

इत्युक्तम्। एतच्च स्पन्दे

सहाराधकचित्तेन तेनैते शिवधर्मिणः॥

इति भङ्ग्या प्रतिपादितम्॥१॥

Idānīṁ śāktopāyaḥ pradarśyate| Tatra śaktirmantravīryasphārarūpeti prathamonmeṣāntasūtritatatsvarūpavivecanapuraḥsaramunmeṣāntaramārabhamāṇo mantrasvarūpaṁ tāvannirūpayati—

Cittaṁ mantraḥ||1||

Cetyate vimṛśyate'nena paraṁ tattvamiti cittaṁ pūrṇasphurattāsatattvaprāsādapraṇavādivimarśarūpaṁ saṁvedanaṁ tadeva mantryate guptamantarabhedena vimṛśyate parameśvararūpamaneneti kṛtvā mantraḥ| Ata eva ca parasphurattātmakamananadharmātmatā bhedamayasaṁsārapraśamanātmakatrāṇadharmatā cāsya nirucyate|

Atha ca mantradevatāvimarśaparatvena prāptatatsāmarasyamārādhakacittameva mantro na tu vicitravarṇasaṅghaṭṭanāmātrakam| Yaduktaṁ śrīmatsarvajñānottare

Uccāryamāṇā ye mantrā na mantrāṁścāpi tānviduḥ|
Mohitā devagandharvā mithyājñānena garvitāḥ||

iti| Śrītantrasadbhāve'pi

Mantrāṇāṁ jīvabhūtā tu yā smṛtā śaktiravyayā|
Tayā hīnā varārohe niṣphalāḥ śaradabhravat||

iti| Śrīśrīkaṇṭhīyasaṁhitāyāṁ tu

Pṛthaṅmantraḥ pṛthaṅmantrī na siddhyati kadācana|
Jñānamūlamidaṁ sarvamanyathā naiva siddhyati||

ityuktam| Etacca spande

Sahārādhakacittena tenaite śivadharmiṇaḥ||

iti bhaṅgyā pratipāditam||1||

És most (idānīm) (a Śāktopāya) az út (upāyaḥ) mely, mely Śakti-hoz (śākta)¹ , tartozik, kerül kifejtésre (pradarśyate)|

A Második (antaram) Fejezet (unmeṣa) először (tāvat) a mantra (mantra) természetét (sva-rūpam) határozza meg (nirūpayati), ami az Első (prathama) Fejezet (unmeṣa) végének (anta) aforizmájában (sūtrita) is megfogalmazott esszenciális karakterisztikájának (sva-rūpa) vizsgálatával (tad-vivecana) kezdődik (puraḥsaram-ārabhamāṇaḥ). Ebben az (aforizmában) (tatra) (tömören van megfogalmazva, hogy) "Śakti (śaktiḥ) (minden) mantra (mantra... iti) teremtő forrásának --férfiasság vagy potencia-- (vīrya) egy kiterjedése (sphāra-rūpā)"—

Az elme (azé, aki szüntelen a Legmagasabb Valóságot fürkészi) (cittam) (a) Mantra (mantraḥ)||1||

A Citta --ebben a kontextusban-- (cittam) (az) "amivel (anena) a Legmagasabb (param) Princípium (tattvam) fürkészhető (cetyate) (és) vizsgálható (vimṛśyate... iti)". (Tehát ez) a tudatosság (saṁvedanam), minek formája vagy természete (rūpam) a Prāsāda (prāsāda) , Prāṇava (praṇava), stb (ādi)² vizsgálatából (vimarśa) (áll), ami a Tökéletes (pūrṇa) Sphurattā --szó szerint "egy lüktető ragyogás", ez Śakti egy jelzője, aki az egyén saját Én-tudatossága (sphurattā)-- esszenciája (satattva). Ez (tad) a (eva) (Citta a) mantra (mantraḥ); (és a mantra) úgy tekintendő, mint, --szó szerint úgy kell tekinteni-- (iti kṛtvā) "amivel (anena) a Legmagasabb (parama) Úr (īśvara) természete (rūpam) titkosan (guptam) fürkészhető (mantryate), azaz (amivel ez a természet) belül (antar), egységben (abhedena... iti) vizsgálható (vimṛśyate)³ "|

Ebből a konkrét (tényből) (atas eva ca), (etimológiailag és akrosztikusan) kifejthető vagy interpretálható (nirucyate) ennek --azaz a mantra-nak-- (asya) manana (vagy fürkésző) (manana) karakterisztikája (dharma-ātmatā), melyet a Legmagasabb (para) Sphurattā --szó szerint "a lüktető ragyogás", ahogy az korábban említve lett; röviden az "Én-tudatosság"-- (sphurattā) alkot (ātmaka), valamint (ca) (másik) karakterisztikája  (dharmatā), mely trāṇa (vagy védelem) (trāṇa), mely a Saṁsāra --azaz újjászülető létezés--, (saṁsāra) mely csordultig tele van (maya) különbségekkel vagy dualitással, (bheda) megszűnéséből (praśamana) áll (ātmaka)⁴ |

Továbbá (atha ca) (ez) csupán (eva) annak a hívőnek (ārādhaka) elméje (cittam), aki elérte az egyesülést (prāpta... sāmarasyam) Azzal --a Legmagasabb Énnel-- (tad) a mantra (mantra) istenének (devatā) belső, intenzív ébersége (vimarśa) felé való odaadás által (paratvena), (ami) a mantra (maga) (mantraḥ), és nem (na tu) az úgynevezett (nāma-atrakam) különféle (vicitra) betűk (varṇa) összessége (saṅghaṭṭa)|

Ez (yad) a mély tiszteletreméltó (śrīmat) Sarvajñānottara-ban (sarvajñānottare) is ki van mondva (uktam):

"(Azok) nem (na) mantra-k (mantrāḥ), amik (ye) kiejtettek (uccāryamāṇāḥ). És (ca) még (api) a zavarodott (mohitāḥ) és öntelt (garvitāḥ) istenek (és) mennyei zenészek is (deva-gandharvāḥ) azt hiszik (viduḥ), tudatlanságuk folytán (mithyā-jñānena), hogy azok (tān) mantra-k (mantrān... iti)"||

(Ugyanez az igazság) (api) szintén (tételezve van) a tiszteletreméltó Tantrasadbhāva-ban (śrī-tantrasadbhāve):

"Ő (yā), akit úgy tartanak (smṛtā), mint a megsemmisíthetetlen (avyayā) Śakti--azaz Én-tudatosság-- (śakti) valójában (tu) a (bhūtā) mantra-k (mantrāṇām) szíve (jīva). Oh csodaszép! (vara-ārohe) Nélküle (hīnāḥ-tayā), azok --vagyis a mantra-k-- (niṣphalāḥ) gyümölcstelenek, mint (vat) az őszi (śarad) felhők (abhra... iti)--mert azok nem hoznak esőt egyáltalán--"||

Ez ki van fejtve (uktam) a nagy tiszteletreméltó Kaṇṭhīyasaṁhitā (śrī-śrī-kaṇṭhīyasaṁhitāyām tu):

"(Ha) a mantra (mantraḥ) (és) a mantra tapasztalója (mantrī) különbözik egymástól (pṛthak... pṛthak), (akkor a mantra) sohasem (na... kadācana) lesz hatékony (siddhyati). Ez (idam) az egész (sarvam) a tudás (jñāna) gyökere (mūlam) (a Mantrayoga-ban). Különben (anyathā) nem lesz (na eva) hatásos (siddhyati) (a gyakorlása)"||

A Spandakārikā-kban (spande) ez (etad ca) közvetetten (bhaṅgyā) ki lett fejtve (pratipāditam):

"…(azok) imádóinak (ārādhaka) elméjével (cittena) együtt (saha). Ezért (tena), ezek (ete) (a mantra-k) Śiva (śiva... iti) természete (dharmiṇaḥ)"||
(Lásd Spandakārikā-k II, 2)

||1||

¹ Röviden, a Második Fejezet, mely Śakti nézőpontjának módszerével foglalkozik, elkezdődött. 

² Prāsāda egy technikai név a sauḥ mantra-ra, amit részletesen tanulmányoztam a Parāprāveśikā-ban. Több fajta Praṇava létezik, ahogy azt elmondtam a Meditation 6, tanulmányban, de ebben a kontextusban ez a Śaivapraṇava-t (azaz Hūm̐) jelenti. 

³ A mantra által a törekvő fürkészi a Legmagasabb Úr természetét titokban, azaz belül kontemplál rajta, miközben megtartja a teljes egységet a Legmagasabb Úrral (a mantra istenével) és a mantra-val egyaránt. Ez a mantra recitálás titka: a gyakorló, az Úr és a mantra ugyanaz. Ha valaki, aki mantra-t recitál, nem így tesz (azaz ha nem képes realizálni a mantra, az Úr és saját maga közti szunnyadó azonosságot), akkor a mantra nem terem számára gyümölcsöt. És efelől semmi kétség. 

⁴ Etimológiailag a "mantra" kifejezés a "man" gyökből ered (gondolkodni). Ezért az első szó szerinti jelentése ennek a szónak "a gondolat eszköze". Azonban akrosztikusan a "mantra" a manana +trāṇa összetételből ered, ami "reflexió + védelem). A "mantra" jól ismert definíciója, mint"मननात्त्रायत इति मन्त्रः" - "mananāttrāyata iti mantraḥ" vagy "a mantra az, ami megvéd a reflexió által" tisztán mutatja a szótagolt (akrosztikus) jelentést. Röviden:  a mantra az, ami megvédi az egyént, aki arra reflektál (aki azt fürkészi). A mantra megvéd abban az értelemben, hogy megszűnteti a körforgás létezését, azaz a folyamatos önazonosítást az állandóan változó gondolatokkal, érzésekkel és így tovább, ami nem egyéb, mint rabszolgaság. Mindazonáltal, a körforgás létezése úgy is értelmezhető, mint megszületni a halálért és meghalni az újjászületésért. 

fel

 2. Aforizma

अस्य च—

प्रयत्नः साधकः॥२॥

यथोक्तरूपस्य मन्त्रस्यानुसन्धित्साप्रथमोन्मेषावष्टम्भप्रयतनात्मा अकृतको यः प्रयत्नः स एव साधको मन्त्रयितुर्मन्त्रदेवतातादात्म्यप्रदः। तदुक्तं श्रीतन्त्रसद्भावे

आमिषं तु यथा खस्थः सम्पश्यञ्शकुनिः प्रिये।
क्षिप्रमाकर्षयेद्यद्वद्वेगेन सहजेन तु॥
तद्वदेव हि योगीन्द्रो मनो बिन्दुं विकर्षयेत्।
यथा शरो धनुःसंस्थो यत्नेनाताड्य धावति॥
तथा बिन्दुर्वरारोह उच्चारेणैव धावति॥

इति। अन्यत्रापि

तद्ग्रहो मन्त्रसद्भावः...।

इति। अत्र हि तद्वदित्यकृतकनिजोद्योगबलेन योगीन्द्रो मनः कर्म बिन्दुं विकर्षयेत्परप्रकाशात्मतां प्रापयेदिति। तथा बिन्दुः परप्रकाशोऽकृतकोद्यन्तृतात्मनोच्चारेण धावति प्रसरतीत्यर्थः। एतच्च स्पन्दे

अयमेवोदयस्तस्य ध्येयस्य ध्यायिचेतसि।
तदात्मतासमापत्तिरिच्छतः साधकस्य या॥

इत्यनेनोक्तम्॥२॥

Asya ca—

Prayatnaḥ sādhakaḥ||2||

Yathoktarūpasya mantrasyānusandhitsāprathamonmeṣāvaṣṭambhaprayatanātmā akṛtako yaḥ prayatnaḥ sa eva sādhako mantrayiturmantradevatātādātmyapradaḥ| Taduktaṁ śrītantrasadbhāve

Āmiṣaṁ tu yathā khasthaḥ sampaśyañśakuniḥ priye|
Kṣipramākarṣayedyadvadvegena sahajena tu||
Tadvadeva hi yogīndro mano binduṁ vikarṣayet|
Yathā śaro dhanuḥsaṁstho yatnenātāḍya dhāvati||
Tathā bindurvarāroha uccāreṇaiva dhāvati||

iti| Anyatrāpi

Tadgraho mantrasadbhāvaḥ...|

iti| Atra hi tadvadityakṛtakanijodyogabalena yogīndro manaḥ karma binduṁ vikarṣayetparaprakāśātmatāṁ prāpayediti| Tathā binduḥ paraprakāśo'kṛtakodyantṛtātmanoccāreṇa dhāvati prasaratītyarthaḥ| Etacca spande

Ayamevodayastasya dhyeyasya dhyāyicetasi|
Tadātmatāsamāpattiricchataḥ sādhakasya yā||

ityanenoktam||2||

És (ca)  e (mantra-nak) (asya)—

(A buzgó és spontán) erőfeszítés (prayatnaḥ) hatékony a megvalósításban (sādhakaḥ)||2||

A Prayatna (Prayatnaḥ) az a (yaḥ) spontán (akṛtakaḥ) erőfeszítés (prayatana-ātmā), mely a mantra (mantrasya), aminek természete (rūpasya) korábban kifejtésre került (az első aforizmában) (yathā ukta), feltárása vágyának (anusandhitsā) első (prathama) felvillanásának (unmeṣa) szilárd megragadásán alapszik (avaṣṭambha)¹ . (És) ez a (Prayatna) (saḥ) hatékony a megvalósításban (sādhakaḥ), azaz a mantra (mantra) istenével (devatā) való önazonosítást (tādātmya) adományozza annak (pradaḥ), aki a mantra-t fürkészi (mantrayituḥ) --röviden, Prayatna hatására a törekvő realizálja, hogy ő a mantra istene, vagyis a Legmagasabb Úr--|

(Ugyanez az igazság) (tad) meg van határozva (uktam) a tiszteletreméltó Tantrasadbhāva-ban (śrī-tantrasadbhāve):

"Óh kedves! (priye), miképp (yathā... yad-vat) egy madár (śakuniḥ) az égen (kha-sthaḥ), ami húst (āmiṣam) lát (sampaśyan) (a földön), (mely) valójában (tu... tu) magához vonzza (ākarṣayet) sebesen (kṣipram) (a madarat), természetes rohammal és hevességgel (vegena sahajena), úgy (tad-vat) kétségkívül (eva hi) a Yogī-k (yogi) legjobbja (indraḥ) a Bindu-hoz (bindum) vonzza (vikarṣayet) elméjét (manas)² . Miképp (yathā) egy nyíl (śaraḥ) melyet íjba (dhanus) helyeznek (saṁsthaḥ), rohan a (célja felé) (dhāvati), miután erőfeszítéssel (yatnena) felhúzták (az íjat) (ātāḍya), úgy (tathā), óh szépséges! (vara-ārohe), a Bindu (binduḥ) úgy rohan --szó szerint folyik, terjed--(dhāvati) az uccāra által --azaz az elme felemelkedése által, mely a Bindu felé tart-- (uccāreṇa eva... iti)"||

Máshol (anyatra) így van tételezve (api):

"A megragadása --azaz realizálása-- (grahaḥ) Annak --a Legmagasabb Úrnak-- (tad) (a) mantra (mantra... iti) igazi (sat) létezője --esszenciája--(bhāvaḥ)"|

Itt --a Tantrasadbhāva jelen versében-- (atra hi) (a kifejezés) "tadvat" --még-- (tad-vat iti) (jelzi), hogy a Yogī-k (yogi) legjobbja (indraḥ), saját (nija) spontán (akṛtaka) erőfeszítése (udyoga) által (balena) vonzza (vikarṣayet) az elméjét, (manas) (ami ebben a kontextusban mint) karma vagy objektum (aktív szerkezetben) (karma)³ , a Bindu-hoz (bindum). (Más szavakkal) "Ő rábírja (az elméjét), hogy elérje (prāpayet) a Legmagasabb (para) Tudatosság Fényét (prakāśa-ātmatām... iti)"|

"Valamint (tathā), Bindu (binduḥ), az Én Legmagasabb (para) Fénye (prakāśaḥ), rohan (dhāvati), azaz mozog, terjed (prasarati) az uccāra által (uccāreṇa), ami (ātmanā) (az elme) spontán (akṛtaka) felemelkedése (udyantṛtā)". Ez a jelentés (iti arthaḥ)|

Ez (etad ca) a Spandakārikā-kban (spande) is ki van fejtve (uktam), (ezen aforizma) által (anena):

"Kizárólag (eva) ez (ayam) a (tasya) meditáció tárgyának (dhyeyasya) felvillanása (udayaḥ) a meditáló (dhyāyi) elméjében (cetasi). (Röviden) a Sādhaka-nak vagy a szilárd akarattal bíró (icchataḥ) spirituális törekvő számára (sādhakasya) (jelen van) önazonosításának realizációja (samāpattiḥ... yā)  (ezzel a dhyeya-val vagy a meditáció tárgyával) (tadātmatā... iti)"||
(Lásd Spandakārikā-k II, 6)

||2||

¹ Prayatna a buzgó és spontán erőfeszítés, mely a mantra feltárási vágyának első felvillanásának szilárd megragadása. Amikor ez a vágy először feltámad, miközben a törekvő a mantra-t ismétli, akkor e vágy szilárd és spontán megragadása a Prayatna. 

² A Trika-ban a "Bindu" fogalom sok különböző dolgot jelent, majdnem lehetetlen feladat minden lehetséges jelentést kifejteni egy egyszerű megjegyzésben. Mindenesetre ebben a kontextusban a Tudatosság Fényét jelenti, azaz az egyén saját Énjének Fényét. 

³ A "karma" kifejezés itt egy technikai Szanszkrit nyelvtani kifejezés. Azt a tárgyat jelöli, mely hozzátartozik egy szubjektum vagy "kartṛ" által végzett cselekvéshez. Ebben a kontextusban a szerkezet aktív, ezért a "manas" (elme) szó ragozása tárgyesetben mutatkozik meg. Ha a szerkezet passzív lenne, akkor a "manas" szó alanyesetben kerülne ragozása. Mondhatod, hogy "Óh Uram, ez bonyolult!", és igazad is van, hehe, mindenesetre adok egy példát magyarul:
"Ő mozgatja az elmét" - ez egy aktív szerkezet; ahol "az elme" a cselekvés "húzás" tárgya, és "ő" a szubjektum"(a cselekvés kivitelezője..a ford.) Nos, a Szanszkritban az "elme" szót ilyenkor tárgyesetben kell ragozni.
"Az elme mozgatva van ő általa" - Ez egy passzív szerkezet; "az elme" továbbra is a cselekvés tárgya, de a Szanszkritban alanyesetben kell ragozni.
Mivel a "manas" szó semleges főnév, mely 'as'-ra végződik, mind az alanyi, mind a tárgy eset ragozása egybevág, egyes számban (kettes és többes számban is, de a kifejezés "manasī" és "manāṁsi"-ra változik, rendre); azaz mindkét eset ugyanazt az alakot használja egyes számban "manas". Ezért nem fogod észrevenni a különbséget, kivéve ha elég profi vagy a Szanszkrit nyelvtanban. Habár, más főnevekkel, mint például "yoga", észrevennéd a különbséget könnyen, mert Alanyesetben és Tárgyesetben, egyes számban különböznek: "yogaḥ" (Alanyeset) és "yogam" (Tárgyeset). Végül, ha fogalmad sincs arról, amiről az imént beszéltem, akkor igencsak el kell olvasnod a Declension (1) dokumentumot, oops! 

fel

 3. Aforizma

ईदृशसाधकसाध्यस्य मन्त्रस्य पूर्वोपक्षिप्तं वीर्यं लक्षयति—

विद्याशरीरसत्ता मन्त्ररहस्यम्॥३॥

विद्या पराद्वयप्रथा शरीरं स्वरूपं यस्य स विद्याशरीरो भगवान् शब्दराशिस्तस्य या सत्ताशेषविश्वाभेदमयपूर्णाहंविमर्शनात्मा स्फुरत्ता सा मन्त्राणां रहस्यमुपनिषत्। यदुक्तं श्रीतन्त्रसद्भावे

सर्वे वर्णात्मका मन्त्रास्ते च शक्त्यात्मकाः प्रिये।
शक्तिस्तु मातृका ज्ञेया सा च ज्ञेया शिवात्मिका॥

इति। तत्रैव चायमर्थोऽतिरहस्योऽपि वितत्य स्फुटीकृतः। तथा च

न जानन्ति गुरुं देवं शास्त्रोक्तान्समयांस्तथा।
दम्भकौटिल्यनिरता लौल्यार्थाः क्रिययोज्झिताः॥
अस्मात्तु कारणाद्देवि मया वीर्यं प्रगोपितम्।
तेन गुप्तेन ते गुप्ताः शेषा वर्णास्तु केवलाः॥

इति पीठिकाबन्धं कृत्वा

या सा तु मातृका देवि परतेजःसमन्विता।
तया व्याप्तमिदं विश्वं सब्रह्मभुवनान्तकम्॥
तत्रस्थं च सदा देवि व्यापितं च सुरार्चिते।
अवर्णस्थो यथा वर्णः स्थितः सर्वगतः प्रिये॥
तथाहं कथयिष्यामि निर्णयार्थं स्फुटं तव।

इत्युपक्रम्य

या सा शक्तिः परा सूक्ष्मा निराचारेति कीर्तिता॥
हृद्बिन्दुं वेष्टयित्वान्तः सुषुप्तभुजगाकृतिः।
तत्र सुप्ता महाभागे न किञ्चिन्मन्यत उमे॥
चन्द्राग्निरविनक्षत्रैर्भुवनानि चतुर्दश।
क्षिप्त्वोदरे तु या देवी विषमूढेव सा गता॥
प्रबुद्धा सा निनादेन परेण ज्ञानरूपिणा।
मथिता चोदरस्थेन विन्दुना वरवर्णिनि॥
तावद्वै भ्रमवेगेन मथनं शक्तिविग्रहे।
भेदात्तु प्रथमोत्पन्ना विन्दवस्तेऽतिवर्चसः॥
उत्थिता तु यदा तेन कला सूक्ष्मा तु कुण्डली।
चतुष्कलमयो विन्दुः शक्तेरुदरगः प्रभुः॥
मथ्यमन्थनयोगेन ऋजुत्वं जायते प्रिये।
ज्येष्ठाशक्तिः स्मृता सा तु विन्दुद्वयसुमध्यगा॥
विन्दुना क्षोभमायाता रेखैवामृतकुण्डली।
रेखिणी नाम सा ज्ञेया उभौ विन्दू यदन्तगौ॥
त्रिपथा सा समाख्याता रौद्री नाम्ना तु गीयते।
रोधिनी सा समुद्दिष्टा मोक्षमार्गनिरोधनात्॥
शशाङ्कशकलाकारा अम्बिका चार्धचन्द्रिका।
एकैवेत्थं परा शक्तिस्त्रिधा सा तु प्रजायते॥
आभ्यो युक्तवियुक्ताभ्यः सञ्जातो नववर्गकः।
नवधा च स्मृता सा तु नववर्गोपलक्षिता॥
पञ्चमन्त्रगता देवि सद्य आदिरनुक्रमात्।
तेन पञ्चविधा प्रोक्ता ज्ञातव्या सुरनायिके॥
स्वरद्वादशगा देवि द्वादशस्था उदाहृता।
अकारादिक्षकारान्ता स्थिता पञ्चाशता भिदा॥
हृत्स्था एकाणवा प्रोक्ता कण्ठे प्रोक्ता द्वितीयका।
त्रिराणवा तु ज्ञातव्या जिह्वामूले सदा स्थिता॥
जिह्वाग्रे वर्णनिष्पत्तिर्भवत्यत्र न संशयः।
एवं शब्दस्य निष्पत्तिः शब्दव्याप्तं चराचरम्॥

इत्यादिना ग्रन्थेन परभैरवीयपरावाक्शक्त्यात्मकमातृकात एव ज्येष्ठारौद्र्यम्बाख्यशक्तिप्रसरसम्भेदवैचित्र्येण सर्ववर्णोदयस्योक्तत्वाद्वर्णसङ्घट्टनाशरीराणां मन्त्राणां सैव भगवती व्याख्यातरूपा विद्याशरीरसत्ता रहस्यमिति प्रदर्शितम्। प्रत्यागमं च मातृकामालिनीप्रस्तारपूर्वकं मन्त्रोद्धारकथनस्यायमेवाशयः। रहस्यागमसारसङ्ग्रहरूपत्वाच्छिवसूत्राणामागमसंवादे भरोऽस्माभिः कृत इति नास्मभ्यमसूयितव्यम्। एवमपि संवादित आगमे यदि रहस्यार्थो न बुद्ध्यते तस्मात्सद्गुरुसपर्या कार्या। एष च सूत्रार्थः

तदाक्रम्य बलं मन्त्राः...।

इत्यनेन कारिकाद्वयेन स्पन्दे दर्शितः॥३॥

Īdṛśasādhakasādhyasya mantrasya pūrvopakṣiptaṁ vīryaṁ lakṣayati—

Vidyāśarīrasattā mantrarahasyam||3||

Vidyā parādvayaprathā śarīraṁ svarūpaṁ yasya sa vidyāśarīro bhagavān śabdarāśistasya yā sattāśeṣaviśvābhedamayapūrṇāhaṁvimarśanātmā sphurattā sā mantrāṇāṁ rahasyamupaniṣat| Yaduktaṁ śrītantrasadbhāve

Sarve varṇātmakā mantrāste ca śaktyātmakāḥ priye|
Śaktistu mātṛkā jñeyā sā ca jñeyā śivātmikā||

iti| Tatraiva cāyamartho'tirahasyo'pi vitatya sphuṭīkṛtaḥ| Tathā ca

Na jānanti guruṁ devaṁ śāstroktānsamayāṁstathā|
Dambhakauṭilyaniratā laulyārthāḥ kriyayojjhitāḥ||
Asmāttu kāraṇāddevi mayā vīryaṁ pragopitam|
Tena guptena te guptāḥ śeṣā varṇāstu kevalāḥ||

iti pīṭhikābandhaṁ kṛtvā

Yā sā tu mātṛkā devi paratejaḥsamanvitā|
Tayā vyāptamidaṁ viśvaṁ sabrahmabhuvanāntakam||
Tatrasthaṁ ca sadā devi vyāpitaṁ ca surārcite|
Avarṇastho yathā varṇaḥ sthitaḥ sarvagataḥ priye||
Tathāhaṁ kathayiṣyāmi nirṇayārthaṁ sphuṭaṁ tava|

ityupakramya

Yā sā śaktiḥ parā sūkṣmā nirācāreti kīrtitā||
Hṛdbinduṁ veṣṭayitvāntaḥ suṣuptabhujagākṛtiḥ|
Tatra suptā mahābhāge na kiñcinmanyata ume||
Candrāgniravinakṣatrairbhuvanāni caturdaśa|
Kṣiptvodare tu yā devī viṣamūḍheva sā gatā||
Prabuddhā sā ninādena pareṇa jñānarūpiṇā|
Mathitā codarasthena vindunā varavarṇini||
Tāvadvai bhramavegena mathanaṁ śaktivigrahe|
Bhedāttu prathamotpannā vindavaste'tivarcasaḥ||
Utthitā tu yadā tena kalā sūkṣmā tu kuṇḍalī|
Catuṣkalamayo vinduḥ śakterudaragaḥ prabhuḥ||
Mathyamanthanayogena ṛjutvaṁ jāyate priye|
Jyeṣṭhāśaktiḥ smṛtā sā tu vindudvayasumadhyagā||
Vindunā kṣobhamāyātā rekhaivāmṛtakuṇḍalī|
Rekhiṇī nāma sā jñeyā ubhau vindū yadantagau||
Tripathā sā samākhyātā raudrī nāmnā tu gīyate|
Rodhinī sā samuddiṣṭā mokṣamārganirodhanāt||
Śaśāṅkaśakalākārā ambikā cārdhacandrikā|
Ekaivetthaṁ parā śaktistridhā sā tu prajāyate||
Ābhyo yuktaviyuktābhyaḥ sañjāto navavargakaḥ|
Navadhā ca smṛtā sā tu navavargopalakṣitā||
Pañcamantragatā devi sadya ādiranukramāt|
Tena pañcavidhā proktā jñātavyā suranāyike||
Svaradvādaśagā devi dvādaśasthā udāhṛtā|
Akārādikṣakārāntā sthitā pañcāśatā bhidā||
Hṛtsthā ekāṇavā proktā kaṇṭhe proktā dvitīyakā|
Trirāṇavā tu jñātavyā jihvāmūle sadā sthitā||
Jihvāgre varṇaniṣpattirbhavatyatra na saṁśayaḥ|
Evaṁ śabdasya niṣpattiḥ śabdavyāptaṁ carācaram||

ityādinā granthena parabhairavīyaparāvākśaktyātmakamātṛkāta eva jyeṣṭhāraudryambākhyaśaktiprasarasambhedavaicitryeṇa sarvavarṇodayasyoktatvādvarṇasaṅghaṭṭanāśarīrāṇāṁ mantrāṇāṁ saiva bhagavatī vyākhyātarūpā vidyāśarīrasattā rahasyamiti pradarśitam| Pratyāgamaṁ ca mātṛkāmālinīprastārapūrvakaṁ mantroddhārakathanasyāyamevāśayaḥ| Rahasyāgamasārasaṅgraharūpatvācchivasūtrāṇāmāgamasaṁvāde bharo'smābhiḥ kṛta iti nāsmabhyamasūyitavyam| Evamapi saṁvādita āgame yadi rahasyārtho na buddhyate tasmātsadgurusaparyā kāryā| Eṣa ca sūtrārthaḥ

Tadākramya balaṁ mantrāḥ...|

ityanena kārikādvayena spande darśitaḥ||3||

(A következő aforizma) bemutatja (lakṣayati) a korábban (pūrva) említett (upakṣiptam)¹ teremtő forrását --férfiasság vagy potencia-- (vīryam) a mantra-nak (mantrasya), ami egy ilyen (īdṛśa) (spontán, buzgó erőfeszítést végző) aspiráns (sādhaka) által kell, hogy eléressen (sādhyasya)—

A (ragyogó) Létezés vagy Létező (a Tökéletes Én-tudatosságé), (sattā) (ami a szavak sokaságából áll), kinek esszenciája (śarīra) a tudás (a legmagasabb non-dualitásé) (vidyā), a Mantra (mantra) titka (rahasyam)||3||

(A jelzői összetétel, azaz Bahuvrīhi,) "Vidyāśarīra" (vidyā-śarīraḥ)² (azt jelenti), hogy (saḥ) aminek (yasya) esszenciája (śarīram) (vagy) természete (sva-rūpam) a tudás (vidyā), azaz a legmagasabb (para) non-dualitás (advaya) tudása (prathā). (Ez a Vidyāśarīra) a szavak (śabda) ragyogó (bhagavān) sokasága (rāśiḥ). Az , Aki (yā) a (ragyogó) Létezése vagy Létezője (sattā) ennek (a Vidyāśarīra-nak, az nem egyéb, mint) (a) Sphurattā --szó szerint "egy lüktető csillogás", ez Śakti egy jelzője-- (sphurattā) kinek természete (ātmā) a tökéletes (pūrṇa) Én-tudatosság (aham-vimarśana), ami nem különbözik --szó szerint ami egységben van-- (abheda-maya) a teljes (aśeṣa) univerzumtól (viśva). (És) Ő --azaz Sphurattā vagy az isteni Śakti--(sā) a mantra-k (mantrāṇām) misztériuma (upaniṣad) (vagy) titka (rahasyam)³ "|

Ezt (yad) a tiszteletreméltó Tantrasadbhāva (śrī-tantrasadbhāve) (is) kimondja (uktam):

"Óh kedves (priye)!, minden (sarve) mantra (mantrāḥ) betűkből (varṇa) áll (ātmakāḥ) és (ca) azok --azaz a betűk-- (te) Śakti (śakti) formái (ātmakāḥ). Śakti-t (śaktiḥ) Mātṛkā-ként (mātṛkā)⁴ tudd (jñeyā) valójában (tu), és (ca) Őt --azaz Mātṛkā-t-- (sā) úgy tudd (jñeyā), mint aki Śiva (śiva... iti) természete (ātmikā)"||

Ebben a (szövegben) --azaz a Tantrasadbhāva-ban-- (tatra eva ca), ez (ayam) a témakör (arthaḥ), bár (api) rendkívül (ati) titkos (rahasyaḥ), tisztán megmutatkozik (vitatya sphuṭīkṛtaḥ)|

Eszerint (tathā ca), miután (kṛtvā) (a következő) bevezető (pīṭhikā) fogalmazás (bandham) (figyelmeztetésként) megjelenik:

"(Az emberek), nem (na) tudják (jānanti), hogy a Guru (gurum) Isten (devam) és a gyakorlatokat (samayān) sem (tathā) (ismerik), melyeket a szövegek (śāstra) fejtenek ki (uktān). Ők a képmutatáshoz (dambha) és tisztességtelenséghez (kauṭilya) ragaszkodnak (niratāḥ) (és) vággyal teltek (érzéki) céljaik iránt (laulya-arthāḥ) (és) kriyā vagy spirituális aktivitás (kriyayā) híján vannak (ujjhitāḥ). Ezért (asmāt tu kāraṇāt), óh Istennő (devi)! a teremtő forrása --férfiasság vagy potencia-- (vīryam) (a mantra-knak) el van fedve (pragopitam) Általam (mayā). Így ezen elfedés miatt (tena guptena), azok --azaz a mantra-k-- (te) őrizve és védve (guptāḥ) (vannak). Ami marad (śeṣāḥ), (azok) csupán (kevalāḥ) betűk (varṇāḥ) valójában (tu.. iti)"||

(Śiva) megkezdi (Kifejtését e misztériumnak) --azaz elkezdte--(upakramya):

"Az, akit (yā sā) (úgy hívnak) Mātṛkā (mātṛkā) valójában (tu) csordultig tele van (samanvitā) a legmagasabb (para) ragyogással (tejas). Ez (idam) az univerzum (viśvam), Brahmā-tól--a Teremtő-- (sa-brahma) le az utolsó (antakam) világig (bhuvana) Általa (tayā) áthatott (vyāptam). Óh Istennő (devi), kit az istenek (sura) imádnak (arcite)! (e legmagasabb ragyogás) mindig (sadā) ebben --Mātṛkā-ban-- (tatra) honol (stham) és (ca... ca) fel van töltve (Vele) (vyāpitam). Óh kedves (priye)! ezért (tathā) Én (aham) elmondom (kathayiṣyāmi) neked (tava) tisztán (sphuṭam), hogy (artham) teljesen megértsd (nirṇaya), hogy (yathā) az, Ami (sthaḥ) az "a" (a) betűben --azaz Śiva-ban a Legmagasabb Úr-ban-- (varṇa) van, az (sthitaḥ) szüntelen jelen van (sarvagataḥ)  (az ABC minden) betűjében (varṇaḥ)"|

(Śiva így folytatja):

"Ez (sā) a Śakti vagy (isteni) Erő (śaktiḥ)  kinek jellege (kīrtitā) 'legmagasabb (parā), finom (sūkṣmā) (és) híján van az ācāra-nak--azaz szabályoknak, spirituális praxisnak-- (nirācārā iti)'. (Ő) az által, hogy Önmagában (antar) tartja (veṣṭayitvā) a szívek (hṛd) Bindu-ját (bindum), olyan formában jelenik meg (ākṛtiḥ), mint egy mélyen (suṣupta) alvó kígyó (bhujaga)⁵ . Óh legszerencsésebb (mahābhāge) Umā (ume)! amíg alszik (suptā), ott (tatra) Ő semmire sem (na kiñcid) gondol (manyate). (Saját) méhében (udare tu) a tizennégy (caturdaśa) világot (bhuvanāni) hozza létre (kṣiptvā) a holddal (candra), tűzzel, (agni) nappal (ravi) (és) csillagokkal --nakṣatra-- (nakṣatraiḥ) együtt, (majd) eme (yā... sā) istennő (devī) úgy látszik (gatā), mint aki (iva) tudatlan (mūḍhā) a méreg miatt (viṣa)--miután megnyilvánította az egész univerzumot, Ő alva marad, mintha tudatlan lenne--.

(Majd) óh igazságos (vara-varṇini)!, Ő (sā) felébred (prabuddhā) a legmagasabb (pareṇa) tudás (jñāna-rūpiṇā) vibrálásával (ninādena), melyet a Vindu --Bindu vagy Vindu ugyanaz, mert a "b" és a "v" általában felcserélhető-- (vindunā) kavar fel (mathitā ca), ami az (Ő) méhében (udara) nyugszik (sthena). A kavarás (mathanam) (folytatódik) egy ideig valójában (tāvat vai) Śakti (śakti) testében (vigrahe) való pörgő (bhrama) erővel (vegena) (amíg) a (Bindu) átfúrásával (bhedāt tu) (további) Bindu-k --fénycseppek-- (vindavaḥ) jönnek létre (utpannāḥ) először (prathama). Ezek --a Bindu-k vagy fénycseppek-- (te) csodálatosan fénylenek, és csordultig tele vannak a hatalmas ragyogással (ativarcasaḥ).

Habár (tu), amikor (yadā) a finom (sūkṣmā tu) Kalā Kuṇḍalī--azaz a gyűrű-szerű Kalā vagy Śakti-- (kalā... kuṇḍalī) felébred (utthitā) általa --azaz a legmagasabb tudás vibrációja által-- (tena), (akkor) óh kedves (priye)!, a fenséges  (prabhuḥ) négy-rétű  (catuṣkala-mayaḥ) Vindu (vinduḥ)  (mely) Śakti (śakteḥ) méhében (udara) szunnyad (gaḥ), kiegyenesedik (ṛjutvam jāyate) a kavaró --Śiva a Vindu formájában-- (manthana) (és) a kavart --Śakti--(mathya) egyesülése által  (yogena). A Śakti vagy erő (śaktiḥ) mely pontosan a Vindu-k (vindu) párosa (dvaya)--azaz Śiva és Śakti-- közé (su-madhya) helyezkedik (gā), úgy nevezett (smṛtā... tu), mint Jyeṣṭhā (jyeṣṭhā).

(Ezen kívül) amikor Ő izgatottá válik (kṣobham āyātā) a Vindu miatt (vindunā), a teljesen egyenes vonalat (rekhā eva) (úgy nevezzük) Amṛtakuṇḍalī (amṛta-kuṇḍalī). (Valamint), Ő (sā) Rekhiṇī (rekhiṇī) néven (nāma) is ismert (jñeyā)--azaz akinek formája egy egyenes vonal-- , aki (gau) mindkét (ubhau) Vindu --Śiva-é felül, míg Śakti-é alul-- (vindū) a végeken (anta)--Rekhiṇī végén-- (yad). Ő (sā) úgy nevezett (samākhyātā), mint Tripathā --azaz kinek három útja van-- (śakti) (és) ki Raudrī (raudrī) néven (nāmnā tu) (is) ismert (gīyate). Ő (sā) is jelölt, mint (samuddiṣṭā) Rodhinī (rodhinī), mert ő akadályozza (nirodhanāt) a Végső Felszabadulás (mokṣa) útját (mārga).

(Végül) Ambikā (ambikā ca), kinek formája (ākārā) a hold (śaśa-aṅka) egy darabjából áll (śakala), s olyan, mint a fél-hold (ardhacandrikā). Így (ittham) a Legmagasab (parā) Śakti (śaktiḥ) (aki) csupán (eva) egy (ekā), mindazonáltal (tu) három módon (tridhā) jelenik meg (sā... prajāyate)--azaz Jyeṣṭhā, Raudrī és Ambikā--. (Śakti e három formáján) keresztül (ābhyaḥ), az összekapcsolás és szétválasztás által (yukta-viyuktābhyaḥ), kilenc (nava) (betű) csoport (vargakaḥ) nyilvánul meg (sañjātaḥ). És (ca) az Ő (sā tu) karakterisztikája (upalakṣitā) a (betűk) kilenc (nava) csoportja (varga), (és) kilenc módon (navadhā) jellemzett (smṛtā).

Óh istennő (devi)! Ő van benne (gatā) az öt (pañca) mantra-ban (mantra) (mely úgy ismert, mint) Sadyojāta (sadya), stb. (ādiḥ) rendre (anukramāt). Ez okból kifolyólag (tena), óh istenek (sura) vezetője (nāyike)! Ő öt módon (pañcavidhā) jellemzett (proktā) (és) ismert (jñātavyā). Óh istennő (devi)! Ő úgymond (udāhṛtā) a tizenkettőben (dvādaśa) van (sthā) (hiszen), Ő a tizenkét (dvādaśa) magánhangzóban (svara) létezik (gā). Az 'a' (a) betűtől (kāra-ādi) a 'kṣa' (kṣa) betűig (kāra-antā) jelen van (sthitā), az ötven (pañcāśatā) változat formájában (bhidā).

(Miközben) a szívben (hṛd) marad (sthā), Ő úgymond (proktā) egy atomból áll (eka-āṇavā); (és) a torokban (kaṇṭhe), Ő úgymond (proktā) két (atomból) áll (dvitīyakā). Habár (tu), mindig (sadā) a nyelv (jihvā) tövében (mūle) lakik (sthitā), Ő úgy ismert (jñātavyā), mint aki három atomból formázott (tris-āṇavā). A nyelv (jihvā) hegyén (agre), a betűk (varṇa) jönnek létre (niṣpattiḥ), (és) nincs (na) kétség (saṁśayaḥ) efelől (atra). A szavak (śabdasya) megnyilvánulása (niṣpattiḥ) ezen a módon (evam) (történik). (A világ, ami) minden teremtett lény, akár élő, akár holt összessége (cara-acaram), áthatott (vyāptam) a szavak által (śabda)"||

stb., ez és más megállapítások által (iti-ādinā), melyek ebben a könyvben kifejtettek --azaz a Tantrasadbhāva-ban-- (granthena), Mātṛkā (mātṛkā) Parāvāk-ból (parāvāk) áll (ātmaka) --a Legmagasabb Beszéd vagy Parāśakti, amiből minden betű kiárad--, aki a Śakti-ja vagy Ereje (śakti) a Legmagasabb Bhairava-nak --A Legmagasabb Úr-- (para-bhairavīya). Ezért (atas eva), mivel az el lett mondva (a Tantrasadbhāva-ban) (uktatvāt), hogy minden (sarva) betű (varṇa) megnyilvánulása vagy megjelenése (udayasya), figyelembe véve az ötven változatott (vaicitryeṇa), a Śakti-k (śakti) kiterjedésének (prasara) összekapcsolódásából (származik) (sambheda), kiknek nevei (ākhya) Jyeṣṭhā (jyeṣṭhā), Raudrī (raudrī) (és) Ambā vagy Ambikā (ambā), (ez) csupán (eva) a (sā) szerencsés (bhagavatī) Vidyāśarīrasattā --(ragyogó) Létezése vagy Létezője (a Tökéletes Én-tudatosságnak) (sattā), (mely a szavak sokaságából áll), minek természete (śarīra) (a legmagasabb non-dualitás) tudása (vidyā)--, ahogy az (már) ki lett fejtve (vyākhyāta-rūpā), (s) ami a mantra-k (mantrāṇām) titka (rahasyam), mely a betűk (varṇa) közeli egyesülésében (saṅghaṭṭanā) ölt testet (śarīrāṇām). Ezt mutatta és tanította (a híres Tantrasadbhāva fenti idézete) (iti pradarśitam)|

Minden Āgama-ban --kinyilvánított szöveg-- (prati-āgamam ca), a mantra-k (mantra) megnyilvánulásával kapcsolatos (uddhāra) állításnak (kathanasya) ez (ayam eva) a szándéka (āśayaḥ), miszerint (pūrvakam) azok Mātṛkā-ból (mātṛkā) és Mālinī-ből (mālinī) áradnak ki (prastāra)⁶ |

Megtettük (asmābhiḥ kṛtaḥ) a nehéz munkát (bharaḥ) (hogy megmutassuk) az összhangot (saṁvāde) az Āgama-k (āgama)  (és) a Śivasūtra-k közt (śivasūtrāṇām), hiszen (utóbbi) (rūpatvāt) egy rövid összefoglalása (saṅgraha) a titkos (rahasya) Āgama-k (āgama) esszenciájának (sāra). Nos (iti) (senki) sem lehet elégedetlen (na... asūyitavyam) velünk (asmabhyam)|

Így (evam), még (api) ha (yadi) az Āgama-kkal kapcsolatos (minden) összhang után is (amit jeleztünk) (saṁvādite āgame), a titkos (rahasya) jelentés (arthaḥ) (még mindig) rejtett (na buddhyate), akkor (tasmāt) egy valódi (sad) Guru --spirituális vezető-- (guru) szolgálatának (saparyā) (saparyā) gyakorlata szükséges (kāryā)|

(Jelen) aforizma (sūtra) ezen (eṣaḥ) jelentését (arthaḥ) megmutatja (darśitaḥ)  a Spandakārikā-k (spande) eme (anena) kārikā --aforizma-- (kārikā)  párja (dvayena).

Megragadván (ākramya) azt az (tad) Erőt (balam), a Mantra-k (mantrāḥ... iti)...|
(Lásd Spandakārikā-k II, 1 és 2)

||3||

¹ Lásd az Első Fejezet utolsó aforizmáját. 

² A Bahuvrīhi összetételek jelzői fajták. Amikor eltűnnek, a "yad" szó (ami, aki) ragozva jelenik meg minden lehetséges esetben (kivéve megszólító mód). Itt egyes számú birtokos esetben ragozva van jelen : yasya (aminek, akinek). További információkért olvasd el a bevezetés a jelzői összetételekbe dokumentumomat. 

³ Kṣemarāja bőbeszédű kifejtése ellenére, ami sokakat összezavarhat, a tanítás egy egyszerű tényre mutat rá: Ha az Én-tudatosság vagy Śakti-ra való éberség nélkül recitálsz egy mantra-t, a mantra-d nem fog téged elvezetni a végső célhoz, azaz saját Énedhez. Ez az, amiért ez Śāktopāya (a Śakti-hoz tartozó út). A Śāktopāya-ban a koncentráció mindig a mantra gyökerén van, azaz az Én-tudatosságon és nem a mantra-n magán. Természetesen a praxis során számos fázison keresztül mész, de a végén a figyelmed az Én-tudatosságon (Śakti) kell, hogy nyugodjon különben a mantra nem lesz hatásos, hiszen kizárólag Ő (Śakti) a mantra-k titka. Ő az Erő, ami életet ad minden mantra-nak és efelől nincs semmi kétség! Ez a jelentés. 

⁴ Mātṛkā-val kapcsolatos további információkért olvasd el az Első Fejezet negyedik aforizmáját (és a kommentárját). 

⁵ Számtalan dolog jelentése jelen van ennek a Tantra-nak az idézetében, ami rendkívül mély és ezoterikus, ezért úgy döntöttem, hogy nem kommentálok mindent ezekről most. Ezt mélyen ki kell fejteni a tanulmányaiban a Trika szekció alatt. Az nagyon egyszerű: Ha nincs elég "alap" tudásod és tapasztalatod ebben (cakra-k, kuṇḍalinī, stb.), egy rövid kifejtés csak még több zavart és félreértést szülne. Túl hosszú megjegyzések pedig itt nem praktikusak. Ha elolvasod az idézett szöveg további részét, tökéletesen érteni fogod azt, amiről beszélek. Mindenesetre, ha elolvasod a Meditation 6 tanulmányt, rengeteg érvényes információt kaphatsz erről a témakörről (egyes nevek mások, de a lényeg ugyanaz). 

⁶ Mātṛkā és Mālinī jelentését tömören kifejtettem az I,22 harmadik megjegyzésében. 

fel

 4. Aforizma

येषां तु एवंविधमेतन्मन्त्रवीर्यं प्रोक्तमहाह्रदानुसन्धानौपयिकमपि परमेश्वरेच्छात एव न हृदयङ्गमीभवत्यपि त्वानुषङ्गिकमात्रविन्दुनादादिकलाजनितासु मितसिद्धिषु चित्तं रोहति तेषाम्—

गर्भे चित्तविकासोऽविशिष्टविद्यास्वप्नः॥४॥

गर्भोऽख्यातिर्महामाया तत्र तदात्मके मितमन्त्रसिद्धिप्रपञ्चे यश्चित्तस्य विकासस्तावन्मात्रे प्रपञ्चे सन्तोषोऽसावेवाविशिष्टा सर्वजनसाधारणरूपा विद्या किञ्चिज्ज्ञत्वरूपाशुद्धविद्या सैव स्वप्नो भेदनिष्ठो विचित्रो विकल्पात्मा भ्रमः। तदुक्तं पातञ्जले

ते समाधावुपसर्गा व्युत्थाने सिद्धयः॥ (३-३७)

इति। तदेतत्

अतो विन्दुरतो नादो रूपमस्मादतो रसः।
प्रवर्तन्तेऽचिरेणैव क्षोभकत्वेन देहिनः॥

इत्यनेन दर्शितम्॥४॥

Yeṣāṁ tu evaṁvidhametanmantravīryaṁ proktamahāhradānusandhānaupayikamapi parameśvarecchāta eva na hṛdayaṅgamībhavatyapi tvānuṣaṅgikamātravindunādādikalājanitāsu mitasiddhiṣu cittaṁ rohati teṣām—

Garbhe cittavikāso'viśiṣṭavidyāsvapnaḥ||4||

Garbho'khyātirmahāmāyā tatra tadātmake mitamantrasiddhiprapañce yaścittasya vikāsastāvanmātre prapañce santoṣo'sāvevāviśiṣṭā sarvajanasādhāraṇarūpā vidyā kiñcijjñatvarūpāśuddhavidyā saiva svapno bhedaniṣṭho vicitro vikalpātmā bhramaḥ| Taduktaṁ pātañjale

Te samādhāvupasargā vyutthāne siddhayaḥ|| (3-37)

iti| Tadetat

Ato vindurato nādo rūpamasmādato rasaḥ|
Pravartante'cireṇaiva kṣobhakatvena dehinaḥ||

ityanena darśitam||4||

(Amit a következő aforizma fejt ki az megnyilvánul) annak (teṣām), akinek (yeṣām) eme (etad) mantra (mantra) ilyen (evaṁvidham) potenciája (vīryam), (ami --azaz a potenciál--) ugyancsak (api) az említett (prokta) Nagy (mahā) Tóval (hrada)¹ , való egyesüléshez (ca) vezető út (upayikam), szívét (hṛdaya) nem (na) érinti meg a (gamī-bhavati) Legmagasabb (parama) Úr, (īśvara eva) Akaratán keresztül (icchātaḥ) , hanem inkább (api tu) kinek (yeṣām) elméje (cittam) csak korlátolt (mita) természetfeletti erőkön (siddhiṣu) áll (rohati), (melyek) Śakti-ból (kalā) születnek (janitāsu), (mint) Vindu (vindu), nāda (nāda), stb (ādi)² ,(amik) csupán (mātra) másodlagosak (ānuṣaṅgika)—

Mentális (citta) kielégülés (vikāsaḥ) a (korlátolt) (garbhe) mayikus erőkben, (csupán) egy álom (svapnaḥ), (mely) alacsony (aviśiṣṭa) tudáson (vidyā) (alapszik)||4||

Garbha vagy mayikus erők (garbhaḥ) (a) primordiális tudatlanság --tudatlanság a saját Énről-- (akhyātiḥ) (úgy is ismert), mint nagy (mahā) māyā (māyā). Ez (yaḥ) a mentális (cittasya) kielégülés (vikāsaḥ) ebben (tatra),  azaz a (Garbha-ban) (tad-ātmake) ami a korlátolt (mita) természetfeletti erők (siddhi) megnyilvánulása (prapañce), melyek a mantra-ból származnak (mantra), megelégedés (santoṣaḥ) egy (ilyen) feltételekhez kötött (tāvat-mātre) jelenségben (prapañce)--szó szerint egy jelenség, ami csak egy ilyen mértéket ér el--. Ez (asau eva) a tudás (vidyā) minden (sarva) ember számára (jana) közös (sādhāraṇa-rūpā) (és következésképpen) alacsony vagy nem különleges (aviśiṣṭā). (Ez) tisztátalan (aśuddha) tudás (vidyā) mely csupán a 'keveset (kiñcid) tudással' kapcsolatos (jñatva-rūpā). Valójában (eva) ez egy (sā) álom (svapnaḥ), azaz egy furcsa (vicitraḥ) zavarodottság (bhramaḥ), mely gondolatokból áll (vikalpa-ātmā) (és) különbözőségen --azaz dualitáson-- (bheda) alapszik (niṣṭhaḥ)|

Ez (tad) (is) kifejtésre került (uktam) a Pātañjalayogasūtra-kban (pātañjale):

"Azok (a természetfeletti erők) (te) akadályok (upasargāḥ) a Samādhi-ban (samādhau), (de) eredmények (siddhayaḥ) a Vyutthāna-ban --a hétköznapi tudatosság, melyben az elme fluktuál--(vyutthāne... iti)"||(III-37)

Ezt a bizonyos (igazságot) (tad etad) bemutatja (darśitam) ez (az aforizma a Spandakārikā-kban) (anena):

"Ebből az (Unmeṣa-ból) (atas... atas... asmāt atas), Vindu --isteni fény-- (vinduḥ), Nāda --isteni hang--(nādaḥ), Rūpa, --isteni forma-- (rūpam) (és) rasa --isteni íz--(rasaḥ) hamarosan (acireṇa eva) megjelenik (pravartante) a testet öltött létezőnek (dehinaḥ), mint zavaró tényező (kṣobhakatvena... iti)"||
(Lásd Spandakārikā-k III, 10)

||4||

¹ Lásd I, 22 az Első Fejezet végén. 

² Vindu (vagy Bindu) és Nāda ebben a kontextusban úgy került említésre, mint lényegtelen természetfeletti fények és hangok, mely a törekvő számára jelennek meg a spirituális praxisa során, ám mind zavaró tényező a végén. Természetesen, a szerző nem a Legmagasabb Vindu-ról és Nāda-ról beszél, amik az isteni pár, Śiva és Śakti. 

fel

 5. Aforizma

यदा त्वागतामपि मितसिद्धिं खिलीकृत्य परामेव स्थितिमवष्टभ्नाति योगी ततः—

विद्यासमुत्थाने स्वाभाविके खेचरी शिवावस्था॥५॥

प्राङ्निर्दिष्टसतत्त्वाया विद्यायाः स्वाभाविके समुत्थाने परमेशेच्छामात्रघटिते मितसिद्धिन्यग्भाविनि सहजे समुन्मज्जने खे बोधगगने चरतीति खेचरी मुद्राभिव्यज्यते। कीदृशी खेचरी शिवस्य चिन्नाथस्यावस्थातुः सम्बन्धिन्यवस्था स्वानन्दोच्छलत्तारूपा। न तु

बद्ध्वा पद्मासनं योगी नाभावक्षेश्वरं न्यसेत्।
दण्डाकारं तु तावत्तन्नयेद्यावत्कखत्रयम्॥
निगृह्य तत्र तत्तूर्णं प्रेरयेत्खत्रयेण तु।
एतां बद्ध्वा महायोगी खे गतिम् प्रतिपद्यते॥

इत्येवं संस्थानविशेषानुसरणरूपापि तु

... पराम्।
गतिमेत्यर्थभावेन कुलमार्गेण नित्यशः॥
चरते सर्वजन्तूनां खेचरी नाम सा स्मृता।

इति— श्रीतन्त्रसद्भावनिरूपितपरसंवित्तिस्वरूपा। एवमिह भेदात्मकमायीयसमस्तक्षोभप्रशान्त्या चिदात्मकस्वरूपोन्मज्जनैकरूपं मन्त्रवीर्यं मुद्रावीर्यं चादिष्टम्। तदुक्तं कुलचूडामणौ

एकं सृष्टिमयं बीजमेका मुद्रा च खेचरी।
द्वावेतौ यस्य जायेते सोऽतिशान्तपदे स्थितः॥

इति। स्पन्दे तु मन्त्रवीर्यस्वरूपनिरूपणेनैव मुद्रावीर्यं सङ्गृहीतम्।

यदा क्षोभः प्रलीयेत तदा स्यात्परमं पदम्।

इत्यर्धेनान्यपरेणापि चूडामण्युक्तं खेचरीस्वरूपं भङ्ग्या सूचितम्॥५॥

Yadā tvāgatāmapi mitasiddhiṁ khilīkṛtya parāmeva sthitimavaṣṭabhnāti yogī tataḥ—

Vidyāsamutthāne svābhāvike khecarī śivāvasthā||5||

Prāṅnirdiṣṭasatattvāyā vidyāyāḥ svābhāvike samutthāne parameśecchāmātraghaṭite mitasiddhinyagbhāvini sahaje samunmajjane khe bodhagagane caratīti khecarī mudrābhivyajyate| Kīdṛśī khecarī śivasya cinnāthasyāvasthātuḥ sambandhinyavasthā svānandocchalattārūpā| Na tu

Baddhvā padmāsanaṁ yogī nābhāvakṣeśvaraṁ nyaset|
Daṇḍākāraṁ tu tāvattannayedyāvatkakhatrayam||
Nigṛhya tatra tattūrṇaṁ prerayetkhatrayeṇa tu|
Etāṁ baddhvā mahāyogī khe gatim pratipadyate||

ityevaṁ saṁsthānaviśeṣānusaraṇarūpāpi tu

... parām|
Gatimetyarthabhāvena kulamārgeṇa nityaśaḥ||
Carate sarvajantūnāṁ khecarī nāma sā smṛtā|

iti— śrītantrasadbhāvanirūpitaparasaṁvittisvarūpā| Evamiha bhedātmakamāyīyasamastakṣobhapraśāntyā cidātmakasvarūponmajjanaikarūpaṁ mantravīryaṁ mudrāvīryaṁ cādiṣṭam| Taduktaṁ kulacūḍāmaṇau

Ekaṁ sṛṣṭimayaṁ bījamekā mudrā ca khecarī|
Dvāvetau yasya jāyete so'tiśāntapade sthitaḥ||

iti| Spande tu mantravīryasvarūpanirūpaṇenaiva mudrāvīryaṁ saṅgṛhītam|

Yadā kṣobhaḥ pralīyeta tadā syātparamaṁ padam|

ityardhenānyapareṇāpi cūḍāmaṇyuktaṁ khecarīsvarūpaṁ bhaṅgyā sūcitam||5||

De (tu) amikor (yadā) a Yogī (yogī), miután hasztalannak tartja (khilīkṛtya) még (api) az elért (āgatām) korlátolt (mita) természetfeletti erőket is (siddhim), és szilárdan (sthitim) (a) Legmagasabb (Śakti)-ra (parām eva) tekint, akkor (tatas)—

A (Legmagasabb) Tudás (vidyā) spontán (svābhāvike) feltárulásával (samutthāne), a Tudatosság végtelen terében való mozgás (történik) (khecarī), (mely úgy ismert, mint) Śiva  (śiva) állapota (avasthā)||5||

A (Legmagasabb) Tudás (vidyāyāḥ) spontán (svābhāvike) feltárulása -- samutthāna-- (samutthāne) által, melynek természete (satattvāyāḥ)  korábban említve volt (jelen Fejezet első aforizmájában) (prāñc-nirdiṣṭa), azaz a (legmagasabb non-dualitás Tudásának) természetes (sahaje)  felemelkedése (által) --samunmajjana-- (samunmajjane), mely kizárólag (mātra) a Legmagasabb (parama) Úr (īśa) óhajából (icchā) történik meg (ghaṭite) (és) ami csökkenti --azaz alacsonyabb szintre helyezi-- (nyagbhāvini) a korlátolt (mita) természetfeletti erőket (siddhi), Khecarī mudrā (khecarī mudrā) --azaz "ami Kha-ban (khe) (vagy) a Tudatosság (bodha... iti) terében (gagane) mozog (carati)-- megnyilvánul (abhivyajyate)|

Miféle (kīdṛśī) Khecarī (khecarī)? (Ő [Śakti]--Khecarī--) az állapot (avasthā), mely egy ilyen állapot birtoklójához (avasthātuḥ) tartozik (sambandhinī), azaz Śiva-hoz (śivasya) (vagy) a Tudatosság (cit) Urához (nāthasya). (Ez az állapot) az egyén saját (sva) Gyönyörének (ānanda) feltárulásából (ucchalattā) áll (rūpā)|

(Ebben a kontextusban, Khecarī) nem az (na tu), ami különböző (viśeṣa) formákból (saṁsthāna) származik (anusaraṇarūpā) (melyet a test bizonyos részei vesznek fel) ilyen módon (evam):

"Miután a lótusz (padma) pozíciót (āsanam) felvette (baddhvā), a Yogī  (yogī) (mozdulatlanul maradva), mint egy bot (daṇḍa-ākāram tu), érzékeinek urát --azaz az elméjét-- (akṣa-īśvaram) a köldökre (nābhau) kell fixálnia (nyaset); (majd,) folytatván ezt (tāvat), így kell vezetnie (nayet) --az elmét-- (tad), amíg (yāvat) (az eléri) a (Śakti-k) hármas csoportját (trayam), (mely) a fej¹ (ka) belső terében (kha) mozog. Itt tartván (elméjét) (nigṛhya) --ebben az állapotban-- (tatra), mozdítania kell (az elméjét) --előre vezetnie-- (tad... prerayet) gyorsan (tūrṇam) (a korábban említett) Khatraya vagy (a fej) belső terében mozgó (Śakti-k)  hármas csoportja által (khatrayeṇa tu). Amint elérte --szó szerint magára vette-- (baddhvā) (a Khecarī) eme (kondícióját) (etām), a nagy (mahā) Yogī (yogī) az égen való (khe... iti) mozgást eléri (gatim pratipadyate) --azaz tud repülni az égen--"||
(Lásd Mālinīvijayatantra VII, 15-17)

de (api tu) (Khecarī valójában) az, aminek esszenciája (sva-rūpā) a Legmagasabb (para) Tudatosságból (saṁvitti) áll (nirūpita), ahogy az definiálva lett a tiszteletreméltó (śrī) Tantrasadbhāva-ban (tantrasadbhāva):

"..(a Yogī) valójában (artha-bhāvena) mindig (nityaśaḥ)  a kula --azaz Śakti-- (kula) útja által (mārgeṇa) éri el a Legmagasabb (parām) Állapotot (gatim). (Amikor) az (állapota --a Yogī-é--) (sā) minden (sarva) létezőben (jantūnām) mozog (carate), (akkor) azt a Khecarī (khecarī) névvel (nāma) illetik (smṛtā)"||

Így, (evam) itt --ebben a kontextusban-- (iha) (mind) a mantra-k (mantra) potencialitása (vīryam), (és) (ca) (mind) a mudrā² (mudrā) potencialitása (vīryam) jelezve van (ādiṣṭam), mint aminek egyetlen formája (eka-rūpam) az egyén esszenciális természetének (sva-rūpa) felvillanásaként (unmajjana) (jelenik meg), ami (ātmaka) a Tudatosság (cit), ami enyhíti (praśāntyā) a Māyā-ból (māyīya) származó összes (samasta) zavart (kṣobha), ami --azaz Māyā-- a különbségekkel (bheda) kapcsolatos (ātmaka) --azaz a dualitással-- röviden, mind a mantra potencialitása, mind a mudrā potencialitása esszenciálisan Khecarī--|

Ez (a tanítás) (is) (tad) említve van (uktam) a Kulacūḍāmaṇi-ban (kulacūḍāmaṇau):

"(Csak) egy (ekam) mag --vagy mag mantra-- (bījam) van, melyből (az egész univerzális) megnyilvánulás (sṛṣṭi) áll (mayam), és (ca) (csak) egy (ekā) mudrā (mudrā) (van), (nevezett) Khecarī (khecarī). Az (saḥ) akiben (yasya) e (etau) kettő (dvau) megtörténik (jāyete), megszilárdult (sthitaḥ) az Atiśānta (atiśānta... iti) állapotában (pade)³ "||

A Spandakārikā-kban (spande tu) a mudrā (mudrā) potencialitása (vīryam) össze van foglalva (saṅgṛhītam) a mantra-k (mantra) potencialitásának (vīrya) esszenciális természetének (sva-rūpa) definiálása által (nirūpaṇena eva):

"Amikor (yadā) a nyugtalanság (kṣobhaḥ)… maradéktalanul feloldódik (pralīyeta), akkor (tadā) a Legmagasabb (paramam) Állapot (padam) jelenik meg (syāt... iti)"||
(Lásd Spandakārikā-k I, 9)

Ezen (aforizma) felével (ardhena) közvetett módon jelezve van (bhaṅgyā sūcitam) a khecarī (khecarī) természete (sva-rūpam), mint ahogy a Kulacūḍāmaṇi-ban (cūḍāmaṇi) ki van fejtve (uktam), habár (api) egy másik nézőpontból (anya-pareṇa)||5||

¹ Khatraya vagy "a tér hármasa" a három erő (śakti) csoportja, amit Śakti-nak, Vyāpinī-nek (vagy Vyāpikā-nak) és Samanā-nak neveznek. Olvasd el a kifejtésemet a 9., 10., és 11 szintről a Meditation 6 dokumentumban, hogy még több érvényes információhoz juss. 

² A mudrā kifejezés itt nem úgy értelmezendő, mint a Haṭhayoga-ban, ahol is az a fizikai test bizonyos részeinek pózait jelöli (vagy az egész fizikai testet). Nem, ez nem igaz ebben az esetben. Ebben a kontextusban, a mudrā egy olyan állapot, mely Gyönyört ad, feloldja a köteléket és leválaszt  azaz egyesíti az elmét a Legmagasabb Énnel. Tehát Khecarī mudrā a mudrā vagy gyönyör teli állapot, mely a Tudatosság végtelen terében mozog. Más szavakkal, a Khecarī mudrā Śiva állapota, ahogy arra jelen aforizma rámutat. Ugyancsak, mivel Śiva egyik jelzője a Khecara, a Khecarī mudrā kifejezés értelemszerűen az Ő állapotát jelöli. 

³ Az "Atiśānta" szó két módon fordítható. Először is, ha vesszük a 'különösen' jelentését az "ati" előtagnak a kifejezés azt jelenti: "különösen śānta vagy békés". Majd, ha a "túl, múlt" jelentést vesszük, akkor a kifejezés ezt jelenti: " śānta-n túli vagy ami nyugodt (azaz mozdulatlan)." Ebben az értelemben az Atiśānta állapot eléretik a nagy Yogī által, akiben e kettő (a mag --ahaṃ vagy Én-tudatosság-- és Khecarī) megtörténik, az csordultig tele van spanda-val vagy az Én isteni Vibrációjával. Spanda nem más, mint Śakti azaz az Én-tudatosság, így következésképpen sohasem mozdulatlan, hanem konstans mozgásban van. Ez a jelentés. 

fel

 6. Aforizma

तदत्र मुद्रामन्त्रवीर्यासादनेऽपि—

गुरुरुपायः॥६॥

गृणात्युपदिशति तात्त्विकमर्थमिति गुरुः सोऽत्र व्याप्तिप्रदर्शकत्वेनोपायः। तदुक्तं श्रीमालिनीविजये

स गुरुर्मत्समः प्रोक्तो मन्त्रवीर्यप्रकाशकः।

इति। स्पन्दे त्वेवमादिप्रसिद्धत्वान्न सङ्गृहीतम्।

अगाधसंशयाम्भोधिसमुत्तरणतारिणीम्।
वन्दे विचित्रार्थपदां चित्रां तां गुरुभारतीम्॥

इति— पार्यन्तिकोक्त्या चैतदपि सङ्गृहीतमेव।

गुरुर्वा पारमेश्वर्यनुग्राहिका शक्तिः। यथोक्तं श्रीमालिनीविजये

शक्तिचक्रं तदेवोक्तं गुरुवक्त्रं तदुच्यते।

इति। श्रीमन्त्रिशिरोभैरवेऽपि

गुरोर्गुरुतरा शक्तिर्गुरुवक्त्रगता भवेत्।

इति। सैवावकाशं ददत्युपायः॥६॥

Tadatra mudrāmantravīryāsādane'pi—

Gururupāyaḥ||6||

Gṛṇātyupadiśati tāttvikamarthamiti guruḥ so'tra vyāptipradarśakatvenopāyaḥ| Taduktaṁ śrīmālinīvijaye

Sa gururmatsamaḥ prokto mantravīryaprakāśakaḥ|

iti| Spande tvevamādiprasiddhatvānna saṅgṛhītam|

Agādhasaṁśayāmbhodhisamuttaraṇatāriṇīm|
Vande vicitrārthapadāṁ citrāṁ tāṁ gurubhāratīm||

iti— pāryantikoktyā caitadapi saṅgṛhītameva|

Gururvā pārameśvaryanugrāhikā śaktiḥ| Yathoktaṁ śrīmālinīvijaye

Śakticakraṁ tadevoktaṁ guruvaktraṁ taducyate|

iti| Śrīmantriśirobhairave'pi

Gurorgurutarā śaktirguruvaktragatā bhavet|

iti| Saivāvakāśaṁ dadatyupāyaḥ||6||

És most (tad atra), a mantra (mantra) (és) mudrā (mudrā... api) potencialitásának (vīrya) elérésével kapcsolatban (āsādane), (Śiva azt mondja)—

A Guru (guruḥ) a módszer (upāyaḥ)||6||

Guru (guruḥ) (az, aki) kihirdeti (gṛṇāti) (és) tanítja (upadiśati) a valódi (tāttvikam) jelentést (artham iti). Itt (atra) Ő (saḥ) a módszer (upāyaḥ), a Vyāpti (vyāpti) megmutatásában (pradarśakatvena)¹ |

Ezt (tad) mondja (uktam) a tiszteletreméltó Mālinīvijayatantra (śrī-mālinīvijaye) (ahol Śiva elmondja Pārvatī-nak):

""(Továbbá), ő (saḥ) úgymond (proktaḥ) egy guru (guruḥ), (aki) egyenlő (samaḥ) Velem (mad)  (aki ismer minden tattva-t, azok valódi értelmében, és következésképpen) feltárja (prakāśakaḥ) a mantra-k (mantra... iti) potencialitását vagy férfiasságát (vīrya)"|² 
(Lásd Mālinīvijayatantra II, 10)

Mivel ez a témakör jól ismert --azaz a guru, stb-- (evam-ādi-prasiddhatvāt) a Spandakārikā-ban (spande tu) ez nem (na) került összefoglalásra (saṅgṛhītam)|

Mindazonáltal (ca), ez a (témakör) (etad)  (valahogy) mégis össze lett foglalva (api saṅgṛhītam eva) a végső (pāryantika) szavakban (uktyā) (ebben a szövegben) --azaz a Spandakārikā-k utolsó stanzájában--:

"Hódolatom (vande) a (tām) Guru (guru) csodálatos (citrām) beszédének (bhāratīm), ami (csordultig tele van) változatos (vicitra) szavakkal --pada--  (padām) (és azok megfelelő) jelentésével (artha), (és) lehetővé teszi (az egyén számára) (tāriṇīm), hogy biztonságosan átkeljen (samuttaraṇa) a kétségek (saṁśaya... iti) kifürkészhetetlen (agādha) óceánján (ambhodhi)"||
(Lásd Spandakārikā-k IV, 1)

Vagy (vā) a guru (guruḥ) (úgy is definiálható, mint) a Kegyelem-adományozó (anugrāhikā) Ereje (śaktiḥ) a Legmagasabb Úr-nak (pārama-īśvarī)|

Ahogy (yathā) a tiszteletreméltó Mālinīvijayatantra-ban (śrī-mālinīvijaye) említve van (uktam):

"Ez a (Kegyelem-adományozó Erő) (tad eva) úgymond (uktam) az erők (śakti) csoportja (cakra), (és) ami (tad) úgymond (ucyate) a guru (guru... iti) szája (vaktram)"|

És a (api) Tiszteletreméló Mantriśirobhairava-ban (śrī-mantriśirobhairave):

"A guru (guru) szájában (vaktra) lakozó (gatā) erő (śaktiḥ) nagyobb (gurutarā-bhavet), mint a guru (maga) (guroḥ... iti)"|

Ez a bizonyos (Kegyelem-adományozó Erő) (sā eva) ami a kívánt lehetőséget (avakāśam) megadja (dadatī), a módszer (upāyaḥ)||6||

¹ Ebben a kontextusban a " Vyāpti" (szó szerint átfúrás, áthatás) úgy interpretálandó, mint, "ami a mantra-k és a mudrā potencialitásának természete". 

² Ez a hiányzó sora a stanzának: "यः पुनः सर्वतत्त्वानि वेत्त्येतानि यथार्थतः।" - "Yaḥ punaḥ sarvatattvāni vettyetāni yathārthataḥ|"ami érthetővé veszi, hogy miért adtam a "Továbbá…aki ismer minden tattva-t, azok valódi értelmében)" hozzá ezt zárójelben a fordításomhoz. OK, most már tiszta. 

fels

 7. Aforizma

Ezt az aforizmát és a hozzá tartozó kommentárt teljesen kifejtettem az Első Lépések (4), Első Lépések (5) és Első Lépések - 1 dokumentumokban. Ezért hiányoznak a megjegyzések.

तस्माद्गुरोः प्रसन्नात्—

मातृकाचक्रसम्बोधः॥७॥

शिष्यस्य भवतीति शेषः। श्रीपरात्रिंशकादिनिर्दिष्टनीत्याहंविमर्शप्रथमकलानुत्तराकुलस्वरूपा प्रसरन्त्यानन्दस्वरूपा सतीच्छेशनभूमिकाभासनपुरःसरं ज्ञानात्मिकामुन्मेषदशां ज्ञेयाभासासूत्रणाधिक्येन चोनतां प्रदर्श्य इच्छामेव द्विरूपां विद्युद्विद्योतनकल्पतेजोमात्ररूपेण स्थैर्यात्मना चैषणीयेन रञ्जितत्वाद्रलश्रुत्यारूषितेनात एव स्वप्रकाशात्मीकृतमेयाभासत्वतोऽमृतरूपेण मेयाभासारूषणमात्रतश्च बीजान्तरप्रसवासमर्थतया षण्ढाख्यबीजचतुष्टयात्मना रूपेण प्रपञ्च्य प्रोक्तानुत्तरानन्देच्छासङ्घट्टेन त्रिकोणबीजमनुत्तरानन्दोन्मेषयोजनया च क्रियाशक्त्युपगमरूपमोकारं प्रोक्तैतद्बीजद्वयसङ्घट्टेन षट्कोणं शूलबीजं चेच्छाज्ञानशक्तिव्याप्तपूर्णक्रियाशक्तिप्रधानत्वाच्छक्तित्रयसङ्घट्टनमयं प्रदर्श्य इयत्पर्यन्तविश्वैकवेदनरूपं बिन्दुमुन्मील्य युगपदन्तर्बहिर्विसर्जनमयबिन्दुद्वयात्मानं विसर्गभूमिमुद्दर्शितवत्यत एवान्तर्विमर्शनेनानुत्तर एवैतद्विश्वं विश्रान्तं दर्शयति बहिर्विमर्शेन तु कादिमान्तं पञ्चकपञ्चकम् अ-इ-उ-ऋ-ऌ-शक्तिभ्यः पुरुषान्तं समस्तं प्रपञ्चयति। एकैकस्याश्च शक्तेः पञ्चशक्तित्वमस्तीत्येकैकतः पञ्चकोदयः। आभ्य एव शक्तिभ्यः शिक्षोक्तसञ्ज्ञानुसारेणान्तःपुम्भूमौ नियत्यादिकञ्चुकत्वेनावस्थानादन्तस्थाख्यान्प्रमातृभूमिधारणेन विश्वधारणाद्धारणाशब्देनाम्नायेषूक्तान् तदुपरिभेदविगलनेनाभेदापत्त्योन्मिषितत्वादूष्माभिधानाञ्चतुरो वर्णानाभासितवती। अत्र चान्ते सर्वसृष्टिपर्यन्तवर्ति परिपूर्णममृतवर्णं प्रदर्श्य तदन्ते प्राणबीजप्रदर्शनं कृतं तदनुत्तरशक्त्याप्यायितानाहतमयमियद्वाच्यवाचकरूपं षडध्वस्फारमयं विश्वमिति प्रत्यभिज्ञापयितुम्। अत एव प्रत्याहारयुक्त्यानुत्तरानाहताभ्यामेव शिवशक्तिभ्यां गर्भीकृतमेतदात्मकमेव विश्वमिति महामन्त्रवीर्यात्मनोऽहंविमर्शस्य तत्त्वम्। यथोक्तमस्मत्परमेष्ठिश्रीमदुत्पलदेवपादैः

प्रकाशस्यात्मविश्रान्तिरहम्भावो हि कीर्तितः।
उक्ता सैव च विश्रान्तिः सर्वापेक्षानिरोधतः॥
स्वातन्त्र्यमथ कर्तृत्वं मुख्यमीश्वरतापि च।

इति। तदियत्पर्यन्तं यन्मातृकायास्तत्त्वं तदेव ककारसकारप्रत्याहारेणानुत्तरविसर्गसङ्घट्टसारेण कूटबीजेन प्रदर्शितमन्त इत्यलं रहस्यप्रकटनेन। एवंविधायाः

... न विद्या मातृकापरा।

इत्याम्नायसूचितप्रभावाया मातृकायाः सम्बन्धिनश्चक्रस्य प्रोक्तानुत्तरानन्देच्छादिशक्तिसमूहस्य चिदानन्दघनस्वस्वरूपसमावेशमयः सम्यग्बोधो भवति। एतच्चेह दिङ्मात्रेणोट्टङ्कितम्। विततं त्वस्मत्प्रभुपादैः श्रीपरात्रिंशकाविवरणतन्त्रालोकादौ प्रकाशितम्। उक्तं च श्रीसिद्धामृते

सात्र कुण्डलिनी बीजजीवभूता चिदात्मिका।
तज्जं ध्रुवेच्छोन्मेषाख्यं त्रिकं वर्णास्ततः पुनः॥
आ इत्यवर्णादित्यादि यावद्वैसर्गिकी कला।
ककारादिसकारान्ताद्विसर्गात्पञ्चधा स च॥
बहिश्चान्तश्च हृदये नादेऽथ परमे पदे।
बिन्दुरात्मनि मूर्धान्ते हृदयाद्व्यापको हि सः।
आदिमान्त्यविहीनास्तु मन्त्राः स्युः शरदभ्रवत्।
गुरोर्लक्षणमेतावदादिमान्त्यं च वेदयेत्॥
पूज्यः सोऽहमिव ज्ञानी भैरवो देवतात्मकः।
श्लोकगाथादि यत्कञ्चिदादिमान्त्ययुतं यतः।
तस्माद्विदंस्तथा सर्वं मन्त्रत्वेनैव पश्यति।

इति। एतच्च स्पन्दे

सेयं क्रियात्मिका शक्तिः शिवस्य पशुवर्तिनी।
बन्धयित्री स्वमार्गस्था ज्ञाता सिद्ध्युपपादिका॥

इत्यनेनैव भङ्ग्या सूचितम्॥७॥

Tasmādguroḥ prasannāt—

Mātṛkācakrasambodhaḥ||7||

Śiṣyasya bhavatīti śeṣaḥ| Śrīparātriṁśakādinirdiṣṭanītyāhaṁvimarśaprathamakalānuttarākulasvarūpā prasarantyānandasvarūpā satīccheśanabhūmikābhāsanapuraḥsaraṁ jñānātmikāmunmeṣadaśāṁ jñeyābhāsāsutreṇādhikyena conatāṁ pradarśya icchāmeva dvirūpāṁ vidyudvidyotanakalpatejomātrarūpeṇa sthairyātmanā caiṣanīyena rañjitatvādralaśrutyārūṣitenāta eva svaprakāśātmīkṛtameyābhāsatvato'mṛtarūpeṇa meyābhāsārūṣaṇamātrataśca bījāntaraprasavāsamarthatayā ṣaṇḍḥākhyabījacatuṣṭayātmanā rūpeṇa prapañcya icchāmeva dvirūpāṁ vidyudvidyotanakalpatejomātrarūpeṇa sthairyātmanā caiṣanīyena rañjitatvādralaśrutyārūṣitenāta eva svaprakāśātmīkṛtameyābhāsatvato'mṛtarūpeṇa meyābhāsārūṣaṇamātrataśca bījāntaraprasavāsamarthatayā ṣaṇḍḥākhyabījacatuṣṭayātmanā rūpeṇa prapañcya iyatparyantaviśvaikavedanarūpaṁ bindumunmīlya yugapadantarbahirvisarjanamayabindudvayātmānaṁ visargabhūmimuddarśitavatyata evāntarvimarśenānuttara evaitadviśvaṁ viśrāntaṁ darśayati bahirvimarśena tu kādimāntaṁpañcakapañcakam a-i-u-ṛ-ḷ-śaktibhyaḥ puruṣāntaṁ samastaṁ prapañcayati| Ekaikasyāśca śakteḥ pañcaśaktitvamastītyekaikataḥ pañcakodayaḥ| Ābhya eva śaktibhyaḥ śikṣoktasañjñānusāreṇāntaḥpumbhūmau niyatyādikañcukatvenāvasthānādantasthākhyānpramātṛbhūmidhāraṇena viśvadhāraṇāddhāraṇāśabdenāmnāyeṣūktān taduparibhedavigalanenābhedāpattyonmiṣitatvādūṣmābhidhānāñcaturo varṇānābhāsitavatī| Atra cānte sarvasṛṣṭiparyantavarti paripūrṇamamṛtavarṇaṁ pradarśya tadante prāṇabījapradarśanaṁ kṛtam tadanuttaraśaktyāpyāyitānāhatamayamiyadvācyavācakarūpaṁ ṣaḍadhvasphāramayaṁ viśvamiti pratyabhijñāpayitum| Ata eva pratyāhārayuktyānuttarānāhatābhyāmeva śivaśaktibhyāṁ garbhīkṛtametadātmakameva viśvamiti mahāmantravīryātmano'haṁvimarśasya tattvam| Yathoktamasmatparameṣṭhiśrīmadutpaladevapādaiḥ

Prakāśasyātmaviśrāntirahambhāvo hi kīrtitaḥ|
Uktā saiva ca viśrāntiḥ sarvāpekṣānirodhataḥ||
Svātantryamatha kartṛtvaṁ mukhyamīśvaratāpi ca|

iti| Tadiyatparyantaṁ yanmātṛkāyāstattvaṁ tadeva kakārasakārapratyāhāreṇānuttaravisargasaṅghaṭṭasāreṇa kūṭabījena pradarśitamanta ityalaṁ rahasyaprakaṭanena| Evaṁvidhāyāḥ

... na vidyā mātṛkāparā|

ityāmnāyasūcitaprabhāvāyā mātṛkāyāḥ sambandhinaścakrasya proktānuttarānandecchādiśaktisamūhasya cidānandaghanasvasvarūpasamāveśamayaḥ samyagbodho bhavati| Etacceha diṅmātreṇoṭṭaṅkitam| Vitataṁ tvasmatprabhupādaiḥ śrīparātriṁśakāvivaraṇatantrālokādau prakāśitam| Uktaṁ ca śrīsiddhāmṛte

Sātra kuṇḍalinī bījajīvabhūtā cidātmikā|
Tajjaṁ dhruvecchonmeṣākhyaṁ trikaṁ varṇāstataḥ punaḥ||
Ā ityavarṇādityādi yāvadvaisargikī kalā|
Kakārādisakārāntādvisargātpañcadhā sa ca||
Bahiścāntaśca hṛdaye nāde'tha parame pade|
Bindurātmani mūrdhānte hṛdayādvyāpako hi saḥ|
Ādimāntyavihīnāstu mantrāḥ syuḥ śaradabhravat|
Gurorlakṣaṇametāvadādimāntyaṁ ca vedayet||
Pūjyaḥ so'hamiva jñānī bhairavo devatātmakaḥ|
Ślokagāthādi yatkañcidādimāntyayutaṁ yataḥ|
Tasmādvidaṁstathā sarvaṁ mantratvenaiva paśyati|

iti| Etacca spande

Seyaṁ kriyātmikā śaktiḥ śivasya paśuvartinī|
Bandhayitrī svamārgasthā jñātā siddhyupapādikā||

ityanenaiva bhaṅgyā sūcitam||7||

Ezért (tasmāt), egy megelégedett (prasannāt) Guru-tól (guroḥ)—

(Egy megelégedett Guru-tól) a betűk (mātṛkā) csoportjával (cakra) kapcsolatos megvilágosodás (sambodhaḥ) (jön létre)||7||

"Jön létre (bhavati) a tanítvány számára (śiṣyasya)"; ez (az aforizma) fennmaradó része (iti śeṣaḥ)|

A Tiszteletreméltó (śrī) Parātriṁśaka  (parātriṁśaka), stb. (ādi) (szövegek) által jelzett (nirdiṣṭa) folyamat szerint (nītyā), Anuttarākula  (anuttarākula) az Én-tudatosság (ahaṁvimarśa) első (prathama) aspektusának (kalā) esszenciális természete (sva-rūpā).

(Majd, az Én-tudatosság első aspektusa, ami tiszta Śakti) kiterjed (prasarantī... satī) az Ānanda ("ā" magánhangzó) (ānanda) formájában (sva-rūpā), és Megnyilvánító Ereje (ābhāsana) által (puraḥsaram)--ami az Icchā ("i" magánhangzó) (icchā) és Īśana ("ī" magánhangzó) (īśana) szintjeiként (bhūmikā) jelenik meg-- megjeleníti (pradarśya) az Unmeṣa ("u" magánhangzó) (unmeṣa) állapotát (daśām), minek esszenciája (ātmikām) a Jñāna  (jñāna). És (ca) Gazdagsága folytán (ādhikyena), ami az objektumok (jñeya) szikrázó megnyilvánulásának (ābhāsā) eredete (āsūtreṇa) , (ez a bizonyos tiszta Śakti létrehozza) az Ūnatā-t ("ū" magánhangzó) (ūnatām) (azaz létezővé teszi).

(Ezt követően, ez a bizonyos Śakti) megnyilvánítja (prapañcya) az Akaratot (icchām eva)--aminek két (dvi) formája van (rūpām) (azaz "i" és "ī")-- kombinálva azzal, ami csupán (mātrarūpeṇa) "fény" (tejas), hasonlóan (kalpa) a  villám (vidyut) felvillanásához (vidyotana) (azaz a "tűz" elem, minek teste vagy kula-ja a "r". Ő) ugyancsak (ca) (megnyilvánítja az Icchā-t vagy Akaratot) kombinálva azzal, aminek természete (ātmanā... eṣanīyena) a szilárdság (sthairya)  (azaz a "föld" elem, minek teste vagy kula-ja az "l". E kombinációkból, a "ṛ, ṝ, ḷ és ḹ" jönnek létre. Ezek a magánhangzók valójában nem teremtett betűk, csupán hallott hangok), melyek (csupán) színezettek (rañjitatvāt) vagy árnyaltak (ārūṣitena) a "ra" (ra) (és) "la" (la) hangok által (śrutyā) (azaz a tűz és a föld betűi által rendre; figyeld meg, hogy "ra" egyszerűen "r" --mag betű-- plusz "a", és "la" pedig "l" --mag betű-- plusz "a". Nem csupán amiatt) ami az előző mondatban tételezve lett (atas eva), de emellett azért is, (mert) (ṛ, ṝ, ḷ és ḹ magánhangzók) úgy jelennek meg (ābhāsatvataḥ), mint (finom) objektumok (meya), melyek saját (sva) fényükbe (prakāśa) olvadnak (ātmīkṛta), ezeket úgy nevezzük, mint Halhatatlan (betűk) (amṛtarūpeṇa). És (ca) miután csupán (mātrataḥ) árnyaltak (ārūṣaṇa) az objektív (meya) megnyilvánulás által (ābhāsa), nem képesek (asamarthatayā) életet adni (prasava) más (antara) mag vagy gyökér betűnek (bīja). (Ennek eredményeképpen,) e négyes (catuṣṭayātmanā rūpeṇa) mag-betű csoport (bīja) úgy is ismert (ākhya), mint Nemzőképtelen (ṣaṇḍḥa) (betűk).

(Ezután, e Śakti) megnyilvánítja a Trikoṇa  (tri-koṇa)--az "e" magánhangzó" mag-betűt (bījam) az Icchā  --azaz "i"-- (icchā), Anuttara-val --azaz "a"--(anuttara) és Ānanda-val --azaz "ā"-- (ānanda) való összekapcsolásának útján (saṅghaṭṭena), amiket korábban már említettünk (prokta) (azaz Anuttara-t és Ānanda-t). És (ca) az Unmeṣa --azaz "u"-- (unmeṣa) Anuttara-val --azaz "a"-- (anuttara) és Ānanda-val --azaz "ā"--(ānanda) való egyesülésével (yojanayā), (Ő megnyilvánítja) (kāram) az "o" betűt (o), minek természete (rūpam) jelzi (upagama) a Kriyāśakti (megjelenését) (kriyā-Śakti). (Ezután) az (etad) említett (prokta) két (dvaya) mag-betűből álló (bīja)--azaz az "a- ā" és az "e-o" csoportok egyesítésén keresztül (saṅghaṭṭena)-- (Śakti) megnyilvánítja (pradarśya) a Ṣaṭkoṇa-t --azaz az "ai" magánhangzót"-- (ṣaṭkoṇam) és (ca) a Śūla (śūla) mag betűt (bījam)--azaz "au" magánhangzót"--. Mert (az "au" betűben) a Kriyāśakti (kriyā-Śakti) domináns (pradhānatvāt)--legmagasabb állapotában-- (pūrṇa) (mely) át van hatva (vyāpta) Icchāśakti és Jñānaśakti által (icchā-jñāna-Śakti), (az Istennő megnyilvánítja eme betűt), ami a három (traya)  (fent említett) Śakti (Śakti) kombinációjából vagy egyesüléséből (saṅghaṭṭana) áll (mayam) (azaz Icchā, Jñāna és Kriyā).

(Továbbá, Śakti) megjeleníti (unmīlya) a Bindu-t (Bindum), minek természete (saṅghaṭṭena) az univerzum (viśva) egy osztatlan (eka) Tudása (vedana), mely annak (valójában) a határa (iyatparyanta). (Ezután, e Śakti) bemutatja (uddarśitavatī) a Visarga (visarga) szintjét (bhūmim), mely egy pont (Bindu) párból (dvaya) áll (ātmānam), mely csordultig tele van (maya) egyidejű (yugapad) kifelé (bahis) (és) befelé (antar) áradással (visarjana). (Tehát,) mindezek miatt (amiket említettünk) (atas eva), (A Legmagasabb Istennő) --belső (antar) Éberségén keresztül (vimarśanena)-- megjeleníti (darśayati) ezt az (etad) univerzumot (viśvam), mint ami kizárólag (eva) Anuttara-n (anuttaraḥ) nyugszik (viśrāntam)--azaz az "a" betűn--; de (tu) az Ő külső (bahis) Ébersége folytán (vimarśena), (Ő) megnyilvánítja (prapañcayati)--az a-i-u-ṛ-ḷ (a-i-u-ṛ-ḷ) Śakti-kon vagy erőkön keresztül (Śaktibhyaḥ)-- öt betű (pañcaka) öt csoportját (pañcakam)--kezdve (ādi) a "ka" betűvel (ka) és befejezve (antam) a "ma" betűvel (ma)-- mint ami egy összessége (samastam) (az öt tattva-ból létrejövő öt csoportnak)--(kezdve a 36. tattva-val vagy föld elemmel) és befejezve (antam) a Puruṣa-val --tattva 12--(puruṣa)|

És (ca) mindegyik (ekaikasyāḥ) Śakti-nak (śakteḥ) (vagyis az öt betű mindegyikének --a, i, ṛ, ḷ és u--) van (asti) egy öt (pañca) Śakti-ból álló csoportja (Śaktitvam). Így (iti) (e Śakti-k) mindegyikéből (ekaikataḥ), öt (betű) (pañcaka) feltárulása (udayaḥ) (történik meg)|

(Ezután,) ugyanezen Śakti-kból (eva Śaktibhyaḥ)--kezdve "ā"-val--(ābhyaḥ) (A Legmagasabb Erő) megnyilvánítja (ābhāsitavatī) a négy (caturaḥ) betűt (varṇān), melyek Antastha-ként (antastha) ismertek (ākhyān) (ezek a "ya, ra, la és va" betűk) --megfelelve (anusāreṇa) a Śikṣā-ban (śikṣā) (a hangtan tudománya) használatos (ukta) terminológiának (sañjñā)-- mivel ezek a Niyati-val (niyati) és a többi (ādi) Kañcuka-val együtt (kañcukatvena)  a Puruṣa-ban (antar-pumbhūmau) állnak (avasthānāt). (Másrészt), a kinyilvánított szövegekben (āmnāyeṣu) ezek a Dhāraṇā (dhāraṇā) fogalom (śabdena) által vannak meghatározva (uktān), mert támogatják (dhāraṇāt) az univerzumot (viśva), a "korlátolt tudó vagy tapasztaló" (pramātṛ) szintjének (bhūmi) fenntartásával (dhāraṇena). E (Māyātattva) (tad) felett (upari), (a Tiszteletreméltó Śakti) megnyilvánítja (ābhāsitavatī) a négy (caturaḥ) betűt (varṇān), melyek Ūṣmā-ként (ūṣmā) ismertek (abhidhānān) (ezek a "śa, ṣa, sa és ha" betűk), miután ezek a különbözőség (bheda) megszűnésében (vigalanena) és a nem-különbözőség (abheda) későbbi megjelenésében (āpattyā) mutatkoznak meg (unmiṣitatvāt)|

És (ca) itt (atra), (azaz, az Ūṣmā betűkben, Śakti vagy az Én-tudatosság) végül (ante) megjeleníti (pradārśya) a teljesen tökéletes (paripūrṇam) Amṛta (amṛta)  betűt (varṇam) (a "sa" betű), ami az egész (sarva) Megnyilvánulás (sṛṣṭi) végén (paryanta) honol (varti). Ez (tad) után (ante), (Ő- Śakti) bemutatja (pradarśanaṁ kṛtam) a Prāṇabīja-t (prāṇabīja), (a "ha" betűt, s teszi ezt) azért, hogy (tad) az egyénnel felismertesse vagy realizáltassa (iti pratyabhijñāpayitum), hogy ez az univerzum (viśvam) [minek formája (rūpam) a Vācaka-t (vācaka) --(szavak)-- (és) Vācya-t (vācya) --(a szavak által jelölt objektumok) tartalmazza (iyat)-- és ami a hat (ṣaṭ) folyamat (adhva) kiterjedéséből (sphāra) áll (mayam)] s teljesen felépül (āpyāyita) az Anāhatamaya-ban (anāhatamayam) (a "ha" betű egy jelzője), Anuttaraśakti (az "a" betű vagy Śiva) miatt (ābhāsitavatī)|

Ezért (atas eva) az Én-tudatosság (aham-vimarśasya) princípiuma vagy esszenciája (tattvam), minek természete (ātmanaḥ) a Férfiassága vagy Ereje (vīrya) a Nagy (mahā) Mantra-nak (mantra), (a következő): "Az univerzum (viśvam) a Pratyāhāra (pratyāhāra) által (yuktyā), áthatott (garbhīkṛtam) Anuttara-val és Anāhata-val (anuttarānāhatābhyām) (azaz az "a" és "ha" betűkkel rendre, amik) valójában (eva) Śiva és Śakti (Śivaśaktibhyām). (Ez okból kifolyólag,) ez --azaz "az univerzum"-- kizárólag (eva) Ebből (etad... iti) áll (ātmakam) --azaz " Śiva-ból és Śakti-ból"--"|

Ahogy az (yathā) el lett mondva (uktam) a mi (asmad) kimagasló (śrīmat) (és) hatalmas Mesterünk (parameṣṭhi), Utpaladeva (utpaladeva) verseiben (pādaiḥ... iti):

"A Megpihenése vagy Megnyugvása (viśrāntiḥ) a Tudatosság Fényének (prakāśasya) Önmagában (ātma) kétségtelenül (hi) az Én-koncepcióként (aham-bhāvaḥ) ismert (kīrtitaḥ). Ezt (sā) bizonyosan (eva ca) úgy nevezzük (uktā) Megpihenés vagy Megnyugvás (viśrāntiḥ), mivel ez kizár (nirodhataḥ) minden (sarva) elvárást (apekṣā). Továbbá (atha), ez az Abszolút Szabadság (svātantryam), Fő (mukhyam) Cselekvőség (kartṛtvam), valamint (api ca) Teljes Függetlenség (īśvaratā... iti)"|

Ezért (tad), az ami (yad) (úgy neveztetett eddig, mint) (iyat-paryantam)  " Mātṛkā (mātṛkāyāḥ) esszenciája (tattvam) ", az valójában (tad eva) a legvégén (ante) mutatkozik meg (pradarśitam) a Kūṭabīja-n keresztül -- Kṣa betű-- (kūtabījena). (Ez a Kūṭabīja) egy Pratyāhāra-ja (pratyāhāreṇa) a "ka" (ka) betűnek (kāra) (és) a "sa" (sa) betűnek (kāra). (Így e Kūṭabīja) Anuttara (anuttara) (és) Visarga (visarga) esszenciájának --sāra--(sāreṇa) egyesüléséből formálódik (sanghaṭṭa), (rendre). Elég (iti-alam) e titok (rahasya) feltárásából (prakaṭanena)!|

(Sambodha, ebben az aforizmában) (bhavati) a Teljes (samyak) Megvilágosodás (bodhaḥ), mely az egyén Esszenciális Természetébe való (sva-sva-rūpa) Beolvadásából (samāveśa) áll (mayaḥ), ami a Tudatosság (cit)  (és) Gyönyör (ānanda) Összetett Egysége (ghana). (Teljes Megvilágosodás) az említett (prokta) erők (Śakti) csoportjával (cakrasya... samūhasya) kapcsolatban (melyekhez szervesen hozzátartozik) Anuttara (anuttara), Ānanda (ānanda), Icchā (icchā), stb. (ādi), (és ami) kapcsolódik (sambandhinaḥ) Mātṛkā-val (mātṛkāyāḥ), kinek –azaz Mātṛkā-nak-- Hatékonysága vagy Ereje (prabhāvāyāḥ) jelezve van (sūcita) a Kinyilvánított Szövegekben (āmnāya), a következő módon (evaṁvidhāyāḥ... iti):

"... Nincs (na) tudás (vidyā), mely magasabb (parā) (mint) Mātṛkā (mātṛkā)"|

Ez (etad ca) itt (iha) most csak (mātreṇa) érintőlegesen (dik) lett kifejtve (uṭṭankitam)|

(Ez) bizonyosan (tu) ki lett fejtve (vitatam) (és) fel lett tárva (prakāśitam) a mi (asmad) Mesterünk (prabhu) versein keresztül (pādaiḥ) a Tiszteletreméltó (śrī) Parātriṁśakāvivaraṇa-ban (parātriṁśakāvivaraṇa), Tantrāloka-ban (tantrāloka), stb (ādau)|

A Tiszteletreméltó (śrī) Siddhāmṛta-ban (siddhāmṛte) (ez) ugyancsak (ca) meg van határozva (uktam) (Maga Śiva által, feleségének Pārvatī-nak):

"Itt (atra), eme (sā) Kuṇḍalinī (kuṇḍalinī) a Mag (bījam), ki az Élet (jīva-bhūtā) (és) kinek esszenciája a Tudatosság (cit-ātmikā). A hármas (trikam), miknek neve Dhruva --az 'a' magánhangzó--, Icchā --az 'i' magánhangzó-- és Unmeṣa --az 'u' magánhangzó-- (dhruva-icchā-unmeṣa-ākhyam) születik Belőle (tad-jam), (és) eme (hármasból) (tatas), megint (punar), (feltárul a többi) betű (varṇāḥ).

A Visarga-ból (visargāt) (létrejön a betűcsoport) ami a "ka" (ka) betűvel (kāra) kezdődik (ādi) (és) végződik --anta-- (antāt) a "sa" (sa) betűben (kāra). És (ca), (emellett,) eme (Visarga) (saḥ) öt módon (jelenik meg) (pañcadhā):

(1) Kívül, (az univerzum formájában) (bahis) és (ca... ca) (2) belül (antar), (3) a szívben (hṛdaye), (4) a Nāda-ban --vagyis ebben az esetben a torokban-- (nāde) (és) bizonyosan (atha) (5) a Legfőbb (parama) Szinten (pade) --vagyis a szemöldökök között--. (Továbbá,) a (saḥ) Bindu --vagyis Visarga-- (binduḥ) kétségtelenül (hi) áthat (vyāpakaḥ) a szívtől (hṛdayāt) a koponya (mūrdha) tetejéig (antam), (azaz,) (Magáig) az Énig (ātmani).

Bár (tu), a mantra-k (mantrāḥ) híján vannak (vihīnāḥ) a kezdeti (ādi) 'a'-nak (a) (és) a végső (antya) 'ma'-nak (ma) --vagyis híján vannak az 'aham'-nak vagy 'Énnek', azaz Śiva-nak--, olyanok (syuḥ), mint (vat) az őszi (śarat) felhők (abhra).

Egy Guru (guroḥ) (esszenciális) természete (laksaṇam) (az, hogy) ő kifejti (tanítványainak) (ca vedayet), (eme Mahāmantra-t vagy Nagy Mantra-t), minek mértéke (etāvat) (a következő:) Az 'a'-val (a) kezdődik (ādi) (és) 'ma'-val (ma) végződik (antyam) --azaz 'Aham' vagy Én, vagyis Śiva--. Az Ismerő (jñānī), (eme) Isteni (devatā-ātmakaḥ) Bhairava (bhairavaḥ), úgy imádandó (pūjyaḥ), mint (iva) Én Magam (saḥ aham).

Látván ezt (yatas) --egy ilyen Guru-nak-- bármilyen dolog (yatkiñcid), legyen az dicshimnusz (śloka), egy magasztaló dal (ghāthā), stb. (ādi), egyesült vagy összekapcsolt (yutam) (a Mahāmantra-val vagy Nagy Mantra-val) kezdve (ādi) 'a'-val (a) (és) végezve (antya) 'ma'-val (ma); ezért (tasmāt), (egy ilyen Guru) így (tathā) tudván (vidan), mindent (sarvam) csupán (eva) Mantra-ként (mantratvena... iti) lát (paśyati)"|

Ez (etad) ugyancsak (tételezve lett) (ca) a Spandakārikā-kban is (spande):

"Ez (iyam) a bizonyos (sā) Ereje vagy Śakti-ja (Śaktiḥ) Śiva-nak (Śivasya), kinek természete (ātmikā) az aktivitás (kriyā), benne áll (vartinī) a paśu-ban vagy korlátolt létezőben (paśu) (és) megvakítja (őt) (bandhayitrī). (Habár, amikor Śakti) ismert vagy realizált (jñātā) miközben megmarad (az említett paśu-ban) (sthā) útként (mārga) az egyén saját Énje felé (sva), akkor sikert (siddhi) adományoz (upapādikā)"||
(Lásd Spandakārikā-k III, 16)

(így,) ezen (idézeten) keresztül (anena eva) van jelezve (sūcitam) (ugyanez a tanítás) ám közvetett módon (bhaṅgyā)||7||

fel

 8. Aforizma

ईदृशस्यास्य मातृकाचक्रसम्बोधवतः—

शरीरं हविः॥८॥

सर्वैर्यत्प्रमातृत्वेनाभिषिक्तं स्थूलसूक्ष्मादिस्वरूपं शरीरं तन् महायोगिनः परस्मिंश्चिदग्नौ हूयमानं हविः शरीरप्रमातृताप्रशमनेन सदैव चिन्मातृताभिनिविष्टत्वात्। यदुक्तं श्रीविज्ञानभैरवे

महाशून्यालये वह्नौ भूताक्षविषयादिकम्।
हूयते मनसा साकं स होमः स्रुक्च चेतना॥

इति। श्रीतिमिरोद्घाटेऽपि

यः प्रियो यः सुहृद्बन्धुर्यो दाता योऽतिवल्लभः।
तदङ्गभक्षणाद्देवि ह्युत्पतेद्गगनाङ्गना॥

इति। अत्र हि देहप्रमातृताप्रशमनमेव पिण्डार्थः। श्रीमद्भगवद्गीतास्वपि

सर्वाणीन्द्रियकर्माणि प्राणकर्माणि चापरे।
आत्मसंयमयोगाग्नौ जुह्वति ज्ञानदीपिते॥

इति। स्पन्दे तु

यदा क्षोभः प्रलीयेत तदा स्यात्परमं पदम्।

इत्यनेनैव सङ्गृहीतम्। क्षोभो देहाद्यहम्प्रत्ययरूप इति हि तद्वृत्तौ भट्टश्रीकल्लटः॥८॥

Īdṛśasyāsya mātṛkācakrasambodhavataḥ—

Śarīraṁ haviḥ||8||

Sarvairyatpramātṛtvenābhiṣiktaṁ sthūlasūkṣmādisvarūpaṁ śarīraṁ tan mahāyoginaḥ parasmiṁścidagnau hūyamānaṁ haviḥ śarīrapramātṛtāpraśamanena sadaiva cinmātṛtābhiniviṣṭatvāt| Yaduktaṁ śrīvijñānabhairave

Mahāśūnyālaye vahnau bhūtākṣaviṣayādikam|
Hūyate manasā sākaṁ sa homaḥ srukca cetanā||

iti| Śrītimirodghāṭe'pi

Yaḥ priyo yaḥ suhṛdbandhuryo dātā yo'tivallabhaḥ|
Tadaṅgabhakṣaṇāddevi hyutpatedgaganāṅganā||

iti| Atra hi dehapramātṛtāpraśamanameva piṇḍārthaḥ| Śrīmadbhagavadgītāsvapi

Sarvāṇīndriyakarmāṇi prāṇakarmāṇi cāpare|
Ātmasaṁyamayogāgnau juhvati jñānadīpite||

iti| Spande tu

Yadā kṣobhaḥ pralīyeta tadā syātparamaṁ padam|

ityanenaiva saṅgṛhītam| Kṣobho dehādyahampratyayarūpa iti hi tadvṛttau bhaṭṭaśrīkallaṭaḥ||8||

Egy ilyen (Yogī-nak) (īdṛśasya asya), aki elérte a megvilágosodást (sambodhavataḥ) a betűk (mātṛkā) csoportjával (cakra) kapcsolatban—

A teste (annak a személynek, akibe a fent említett megvilágosodás bele lett öntve) (śarīram) áldozattá (válik) (haviḥ)||8||

A test (śarīram), melynek természete (sva-rūpam) durva --fizikai-- (sthūla), finom (sūkṣma), stb. (ādi) (és) mi (yad) színezve van (abhiṣiktam) a tudó állapotával --az Énséggel-- (pramātṛtvena) minden (létezőben) (sarvaiḥ), a nagy Yogī esetében (mahā-yoginaḥ), az (tad) áldozattá (haviḥ) (válik), amit a Tudatosság (cit) legmagasabb (parasmin) tüzébe (agnau) ajánl (hūyamānam), hiszen szüntelen lovagol (sadā eva... abhiniviṣṭatvāt) (egy olyan állapotban, ahol kizárólag)  a Cit --Tudatosság-- (cit) (tapasztalt mint) tapasztaló vagy tudó --Mātṛ-- (mātṛtā), a testet (śarīra) ismerőnek vagy tudónak --pramātṛ-- (pramātṛtā) tartó (képzet) megszűnése miatt (praśamanena)¹ |

Ezt (yad) a Tiszteletreméltó (uktam) Vijñānabhairava (śrī-vijñānabhairave) kifejti:

"(Amikor) az elemek (bhūta), érzékek (akṣa), érzékek tárgyainak (viṣaya), stb. (ādikam) (összessége), az elmével együtt (manasā sākam) beleömlik (hūyate) abba a tűzbe (vahnau), ahol a nagy (mahā) üresség (śūnya) teljes eltűnése van jelen (ālaye), (akkor) ez (saḥ) (valódi) áldozat (homaḥ). A kanál (sruk ca) a Cetanā  (cetanā... iti)² "||

Ugyancsak (api) a Tiszteletreméltó Timirodghāṭa-ban (śrī-timirodghāṭe):

"(Annak esetében), aki (yaḥ) kedves (priyaḥ), aki (yaḥ) egy barát (suhṛt), rokon (bandhuḥ), adományozó (dātā), (vagy) akit (yaḥ) nagyon szeretnek (ati-vallabhaḥ), óh istennő (devi), felemésztésével (bhakṣaṇāt) (annak a képzetnek, hogy) a test (aṅga) Az --az Én-- (tad), a Nő --azaz Śakti-- (aṅganā) feltámad (utpatet) a Tudatosság Éterében (gaganā) kétségtelenül (hi... iti)"||

Itt (atra hi), a teljes (piṇḍa) jelentés (arthaḥ), a pusztulása (praśamana eva) (annak a képzetnek, miszerint) a test (deha) a Tudó vagy Megismerő  --pra mātṛ-- (pramātṛtā)|

Még (api) a Tiszteletreméltó Bhagavadgītā-ban (śrīmat-bhagavadgītāsu):

"Mások (apare) feláldozzák (juhvati) az Indriya-k --a tapasztalás és cselekvés Erői--(indriya)  minden (sarvāṇi) tettét (karmāṇi) és (ca) az életerők (prāṇa) tetteit (karmāṇi), az ön-kontroll --vagy "az elme kontrollálása" (ātma-saṁyama) Yoga-jának (yoga) tüzébe (agnau), amit a tudás (jñāna... iti) lobbant lángra (dīpite)"||
(Lásd Bhagavadgītā IV, 27)

A Spandakārikā-ban (spande) (ugyanez a tanítás) van összefoglalva (saṅgṛhītam) ezzel (az aforizmával) (anena eva):

"Amikor (yadā) a zavarodottság (kṣobhaḥ)… teljesen feloldódik (pralīyeta), akkor (tadā) a Legmagasabb (paramam) Állapot (padam) jelenik meg (syāt... iti)"|
(Lásd Spandakārikā-k I, 9)

"A zavarodottság (kṣobhaḥ) annak a (rūpaḥ) képzete (pratyaya), hogy az Én (aham)  a test (deha), stb (ādi... iti)", a Tiszteletreméltó (bhaṭṭa-śrī) Kallaṭa (kallaṭaḥ) (Spandakārikā-hoz írt) kommentárja (szerint) (hi tad-vṛttau)||8||

¹ Ebben a kontextusban a test nem csupán a fizikai testet jelenti, de a finom, okozati és a szuperokozati testeket is. A szuperokozati test a Bindu vagy egy kék Fény-pont, ahol az egész, hatalmas univerzum a tiszta Tudatosság egy picike tömegeként jelenik meg. A négy test összessége általában (színezve) van az egóval vagy Énséggel, azaz az emberek nagy része azt hiszi, hogy ők ezek a testek. Habár, a nagy létezővel nem ez e helyzet, ugyanis számára még a spirituális (szuperokozati) test is, ami a fizikai testhez viszonyítva rendkívül finom, áldozattá válik, amit Isten tüzébe önt, csakúgy, mint ahogy a tisztított vajat, stb., feláldozzák a tűzbe a papok egy szertartás során. Miért? Mert ez a szent létező elérte az élet célját, azaz realizálta, hogy a valódi tudó vagy tapasztaló a Cit (A Legmagasabb Én) és nem a test. Tehát, a végső Felszabadulás után, egy ilyen nagy-lelkű személyt nem érdekli már a testébe vetett hite. Ezért azt Isten kezébe adja.

Az Isteni Én képes arra, hogy megtartsa a testét (e Nagy Yogī-nak) és ezt az állapotot "Jīvanmukti-nak" nevezzük, vagy képes eldobni a testét (Videhamukti). Mindent egybevéve, azok a szent létezők az emberek közt maradnak, megtartván mind a négy testüket, vagy hármat vagy kettőt, vagy csupán egyet (a szuperokozati testet); vagy nem tartanak meg egyáltalán testet és a formátlan Cit-be oldódnak. Amikor megtartják négy testüket vagy csak egyet, az mindig az emberek jóléte miatt van, az Úr Együttértésének köszönhetően. Néhányuk megtart négy testet egy darabig, majd amikor elhagyják fizikai testüket a halál pillanatában, megtartják kizárólag a szuperokozati testüket, hogy Siddhaloka-n éljenek (a tökéletes létezők világa). Mindenesetre, egy felszabadult létező szemszögéből, egyáltalán nincs test megtartása vagy elvetése. Ez csupán a korlátolt létező nézőpontja, aki színezve van az Énséggel (egóval), amikor ezek a folyamatok megtörténnek. OK, elég e misztériumok feltárásából! 

² Ki kell fejtenem e komplex stanza jelentését neked, legalább egy kicsit: A fogalom "Ālaye" azt jelenti "Ālaya-ban". Ha rákeresel az "Ālaya" szóra a szótárban, azt fogod kapni, hogy "tartály, ház, tartózkodás, stb." Mindazonáltal, itt úgy kell értelmezni ezt, mint "ā + laya" vagy "teljes + feloldódás". Más szavakkal, az "ā" rész egyenlő a "Samantāt"-al (teljesen, maradéktalanul, stb.). Nos, a végső eredmény nem "teljes feloldódás" hanem "az, ahol a teljes feloldódás van" hiszen a szavak Bahuvrīhi-ként működnek (további információért keresd fel az Attributive compounds dokumentumot). Ok, ez az értelmezés nem egy tőlem származó ötlet, ami ma reggel jutott eszembe, amikor felébredtem. Nem, ez ahhoz a Szenthez tartozik, aki jelen szöveget is kommentálja, azaz Kṣemarāja-hoz. Ő írt egy kommentárt a Vijñānabhairava-hoz is. A 149. stanzában (amit idézett itt) így kommentál:

"महाशून्यस्य शून्यातिशून्यपदस्य आ समन्ताल्लयो यत्र परतत्त्वात्मनि वह्नौ..." - "Mahāśūnyasya śūnyātiśūnyapadasya ā samantāllayo yatra paratattvātmani vahnau..." — "A tűzbe (a legmagasabb tattva, azaz Śiva), ahol a nagy üresség teljes feloldódása van jelen, azaz az ürességen túli üresség állapota…"

A "Mahāśūnya" vagy nagy üresség úgy van definiálva a bölcs által, mint"शून्यातिशून्यपद" - "śūnyātiśūnyapada" vagy az állapot, ami az ürességen túl van. Kṣemarāja nem fejti ki itt részletesen ezt a kifejezést, de ahogy jelezte, a Svacchandatantra (egy nagyon fontos tantrikus szöveg) kommentárjában, hogy "Śūnyātiśūnya" (az ürességen túli üresség) nem más, mint "महामाया" - "Mahāmāyā" (nagy māyā), és ez az interpretáció itt is használható. A tattva vagy katógóra, amit "Māyā"-nak hívnak, a hatodik. Ez a Māyā az üresség. Miképp " Mahāmāyā" a 3.-tól 5.-ig tartó tattva-kban operál, mondható, hogy ő (Mahāmāyā) az ürességen túli üresség valóban. Mahāmāyā különbséget teremt, de kizárja az elkülönülést (azaz Én vagyok az univerzum - vagyis Én különbözök tőle, de nem különülök el), míg Māyā különbséget és elkülönülést is generál (azaz Én nem vagyok az univerzum - vagyis Én különbözök és el is különülök (szeparálódok) attól. OK, ez már így elég tiszta, úgy gondolom.

"Cetanā" a "Sruk" vagy kanál, mert miképp a kanál önti a tisztított vajat, stb. az áldozati tűzbe, úgy Cetanā önti a Citta-t (elme és szaporulata, az elemek, érzékek, érzékek tárgyainak, stb. formájában) a Cit vagy tiszta Tudatosság-ba (Śiva). Bár a "Cetanā" szó nem fordítható le helyesen angolra (és egyéb más nyelvre sem), Kṣemarāja megemlíti, hogy:

"... चेतना विश्वानुसन्धात्री शक्तिरेव स्रुक्..." - "... cetanā viśvānusandhātrī śaktireva sruk..." — "Cetanā, a mindent-felfedező Śakti vagy Erő, a kanál valójában"

A "felfedezéstől" eltekintve, az "anusandhātrī" szó jelentése "egyesítés", röviden, Cetanā egyesíti az elmét, érzékeket, stb. a Legmagasabb Úrral. Remek, itt meg kell állnom, különben ez a megjegyzés túl hosszú lesz. Pedig csak megkarcoltam a felületet. 

fel

 9. Aforizma

अस्य च—

ज्ञानमन्नम्॥९॥

यत्पूर्वं ज्ञानं बन्धः (१-२) इत्युक्तं तदद्यमानत्वाद्ग्रस्यमानत्वाद्योगिनामन्नम्। यत्संवादितं प्राक्

मृत्युं च कालं च कलाकलापं विकारजालं प्रतिपत्तिसात्म्यम्।
ऐकात्म्यनानात्म्यवितर्कजातं तदा स सर्वं कवलीकरोति॥

इति।

अथ च यत्स्वरूपविमर्शात्मकं ज्ञानं तदस्यान्नं पूर्णपरितृप्तिकारितया स्वात्मविश्रान्तिहेतुः। तदुक्तं श्रीविज्ञानभैरवे

अत्रैकतमयुक्तिस्थे योत्पद्यते दिनाद्दिनम्।
भरिताकारिता सात्र तृप्तिरत्यन्तपूर्णता॥

इति। युक्तिर्हि तत्र द्वादशोत्तरशतभूमिकाज्ञानरूपैव। एतच्च स्पन्दे

प्रबुद्धः सर्वदा तिष्ठेत्...।

इत्यनया कारिकया सङ्गृहीतम्॥९॥

Asya ca—

Jñānamannam||9||

Yatpūrvaṁ jñānaṁ bandhaḥ (1-2) ityuktaṁ tadadyamānatvādgrasyamānatvādyogināmannam| Yatsaṁvāditaṁ prāk

Mṛtyuṁ ca kālaṁ ca kalākalāpaṁ vikārajālaṁ pratipattisātmyam|
Aikātmyanānātmyavitarkajātaṁ tadā sa sarvaṁ kavalīkaroti||

iti|

Atha ca yatsvarūpavimarśātmakaṁ jñānaṁ tadasyānnaṁ pūrṇaparitṛptikāritayā svātmaviśrāntihetuḥ| Taduktaṁ śrīvijñānabhairave

Atraikatamayuktisthe yotpadyate dināddinam|
Bharitākāritā sātra tṛptiratyantapūrṇatā||

iti| Yuktirhi tatra dvādaśottaraśatabhūmikājñānarūpaiva| Etacca spande

Prabuddhaḥ sarvadā tiṣṭhet...|

ityanayā kārikayā saṅgṛhītam||9||

És (ca) e (Yogī-nak) (asya)És (ca) e (Yogī-nak) (asya)—

A (korlátolt) tudás (jñānam) az étel (annam)||9||

Ez a (tad) (korlátolt tudás) ami (yad) le lett írva (uktam) korábban (pūrvam) (így:) "A (korlátolt vagy csökkentett) tudás (jñānam) kötelék (bandhaḥ... iti)" az első Fejezet második (aforizmája) által (1-2), a Yogī (yoginām) étele (annam), mert megeszi vagy felfalja (ő) azt (adyamānatvāt grasyamānatvāt)¹ |

(Ez a tanítás) egyetért azzal (saṁvāditam), ami (yad) előzőleg (prāñc) (deklarálásra került a Bhargaśikhā stanzájában):

"Akkor (tadā), (amikor az univerzum ilyen feloldódása következik be,) ő --a fenséges Yogī-- (saḥ) felemészt (kavalī-karoti) mindent (sarvam)--azaz mindennel egy lesz-- (legyen az akár) halál (mṛtyum) és (ca... ca) idő -- Kāla a halálban nyugvó isteniség is-- (kālam), az aktivitások (kalā) köre (kalāpam), a változások (vikāra) hálója (jālam), önazonosítás (sātmyam) a tudás (tárgyával) (pratipatti), a (Legmagasabb Énnel való) egységről szóló (aika-ātmya) gondolatok (vitarka) sokasága (jātam) (vagy) változatosság (nānā-ātmya... iti)"||

Továbbá, (van egy másik magyarázata ennek az aforizmában a fent említett jelentés látókörén belül) (atha ca): Ez a (tad) tudás (jñāna), ami (yad) Én-tudatosságból (sva-rūpa-vimarśa) áll (ātmakam), az ő (asya) étele (annam), (hiszen) mivel az teljes (pūrṇa) megelégedést (paritṛpti) nyújt számára (kāritayā), így okává válik (hetuḥ) az egyén saját (sva) Énjében (ātma) való megnyugvásnak (viśrānti)|

Ez (tad) tételezve van (uktam) a Tiszteletreméltó (śrī) Vijñānabhairava-ban (vijñānabhairave):

"A megelégedés (sā... tṛptiḥ), beteljesülést okoz (bharitā-kāritā), mely (yā) napról-napról (dināt dinam) tárul fel (utpadyate) abban, aki megszilárdult (sthe)² a sok közül egy (ekatama) Yukti-ban (vagy Yoga-ban) (yukti) itt (atra)--azon koncentrációs technikák közül, melyeket a szöveg tanít--, ebben az értelemben (atra) abszolút (atyanta) tökéletességet (jelent) (pūrṇatā... iti)"||

(A kifejezés) Yukti (yuktiḥ), (összességében) e stanzában (tatra) (a Yoga) száztizenkét (dvādaśa-uttara-śata) állapotának vagy szintjének (bhūmikā) tudását (jñāna) jelenti (rūpā eva) valójában (hi)³ |

Ez (etad ca) összegzésre (saṅgṛhītam) került ezen aforizma (kārikayā) által (anayā):

"…az egyén mindig legyen (sarvadā tiṣṭhet) éber (prabuddhaḥ)..."||⁴ 
(Lásd Spandakārikā-k III, 12)

||9||

¹ "Felemészteni" a Trika kontextusában ugyanaz, mint "realizálni az egységet". Például, "felemészteni a korlátolt tudást" nem más, mint "realizálni, hogy az egyén az". Amikor nincs "más", aki zavarna, a konfliktus megszűnik, és a béke eléretik. Ezt alátámasztja a Spandakārikā-k III,12, amit a kommentátor idézett jelen aforizma kommentárjának végén. 

² Kṣemarāja röviden így kommentálja a Vijñānabhairava jelen stanzáját:

"एकतमयुक्तिस्थे योगिनि इति शेषः॥१४८॥" - "Ekatamayuktisthe yogini iti śeṣaḥ||148||" —"Abban, aki megszilárdul a sok Yukti (vagy Yoga) valamelyikében, azaz a Yogī-ban. Ezt kell mellékelni (a stanza mellé, hogy az értelme teljes legyen)||148||"" 

³ A Vijñānabhairava híres arról, hogy 112 fajta koncentrációs technikát tartalmaz. 

⁴ Igen, megnézheted a Spandakārikā-t és elolvashatod az egész stanzát. Mindenesetre, itt megmutatom a fordítását:

"Látván mindazt, ami az egyén számára tapasztalható, mindig ébernek kell lennie (és) mindent egy helyre tennie --a Spanda-ba--. Következésképpen, nem bánthatja más||12|| 

fel

 10. Aforizma

यदा त्वेवं सततावहितो न भवति तदा ज्ञानवतोऽप्यस्यावधानावलेपात्—

विद्यासंहारे तदुत्थस्वप्नदर्शनम्॥१०॥

प्रोक्तज्ञानस्फाररूपायाः शुद्धविद्यायाः संहारे निमज्जने तदुत्थस्य क्रमात्क्रमन्यक्कृतविद्यासंस्कारस्य स्वप्नस्य भेदमयस्य विकल्पप्रपञ्चरूपस्य दर्शनं स्फुटमुन्मज्जनं भवति। तदुक्तं श्रीमालिनीविजये

न चैतदप्रसन्नेन शङ्करेणोपदिश्यते।
कथञ्चिदुपदिष्टेऽपि वासना नैव जायते॥

इत्युपक्रम्य

वासनामात्रलाभेऽपि योऽप्रमत्तो न जायते।
तमनित्येषु भोगेषु योजयन्ति विनायकाः॥

इति। तदेतत्

अन्यथा तु स्वतन्त्रा स्यात्सृष्तिस्तद्धर्मकत्वतः।
सततं लौकिकस्येव जाग्रत्स्वप्नपदद्वये॥

इत्यनेन स्पन्दे सङ्गृहीतम्। अतश्च नित्यं शुद्धविद्याविमर्शनपरेणैव योगिना भाव्यमित्युपदिष्टं भवति। यथोक्तम्

तस्मान्न तेषु संसक्तिं कुर्वीतोत्तमवाञ्छया।

इति श्रीपूर्वे। श्रिस्पन्देऽपि

अतः सततमुद्युक्तः स्पन्दतत्त्वविविक्तये।
जाग्रदेव निजं भावमचिरेणाधिगच्छति॥

इति। एवं चित्तं मन्त्रः (२-१) इत्यतः प्रभृति मन्त्रवीर्यमुद्रावीर्यानुसन्धिप्रधानम्

उच्चाररहितं वस्तु चेतसैव विचिन्तयन्।
यं समावेशमाप्नोति शाक्तः सोऽत्राभिधीयते॥

इत्याम्नातं शाक्तोपायं विविच्यावधानावलिप्तं प्रति विद्यासंहारे तदुत्थस्वप्नदर्शनम् (२-१०) इति सूत्रेणैतदनुषङ्गेणाणवोपायप्रतिपादनस्यावकाशो दत्तः। इति शिवम्॥१०॥

Yadā tvevaṁ satatāvahito na bhavati tadā jñānavato'pyasyāvadhānāvalepāt—

Vidyāsaṁhāre tadutthasvapnadarśanam||10||

Proktajñānasphārarūpāyāḥ śuddhavidyāyāḥ saṁhāre nimajjane tadutthasya kramātkramanyakkṛtavidyāsaṁskārasya svapnasya bhedamayasya vikalpaprapañcarūpasya darśanaṁ sphuṭamunmajjanaṁ bhavati| Taduktaṁ śrīmālinīvijaye

Na caitadaprasannena śaṅkareṇopadiśyate|
Kathañcidupadiṣṭe'pi vāsanā naiva jāyate||

ityupakramya

Vāsanāmātralābhe'pi yo'pramatto na jāyate|
Tamanityeṣu bhogeṣu yojayanti vināyakāḥ||

iti| Tadetat

Anyathā tu svatantrā syātsṛṣtistaddharmakatvataḥ|
Satataṁ laukikasyeva jāgratsvapnapadadvaye||

ityanena spande saṅgṛhītam| Ataśca nityaṁ śuddhavidyāvimarśanapareṇaiva yoginā bhāvyamityupadiṣṭaṁ bhavati| Yathoktam

Tasmānna teṣu saṁsaktiṁ kurvītottamavāñchayā|

iti śrīpūrve| Śrispande'pi

Ataḥ satatamudyuktaḥ spandatattvaviviktaye|
Jāgradeva nijaṁ bhāvamacireṇādhigacchati||

iti| Evaṁ cittaṁ mantraḥ (2-1) ityataḥ prabhṛti mantravīryamudrāvīryānusandhipradhānam

Uccārarahitaṁ vastu cetasaiva vicintayan|
Yaṁ samāveśamāpnoti śāktaḥ so'trābhidhīyate||

ityāmnātaṁ śāktopāyaṁ vivicyāvadhānāvaliptaṁ prati vidyāsaṁhāre tadutthasvapnadarśanam (2-10) iti sūtreṇaitadanuṣaṅgeṇāṇavopāyapratipādanasyāvakāśo dattaḥ| Iti śivam||10||

De (tu) amikor (yadā) (a Yogī) nem (na-bhavati) éber (avahitaḥ) így (evam) folyamatosan (satata), akkor (tadā) még (api) eme (Én) ismerőjének esetében is (jñānavataḥ), (az történik, amit jelen aforizma tanít), köszönhetően a gyengülő vagy lanyhuló (avalepāt) éberségének (asya-avadhāna)—

A (Tiszta) Tudás (vidyā) csökkenésekor (saṁhāre), megjelenik (darśanam) a mentális módosulás (mint egy álomban) (svapna) felemelkedése (uttha) emiatt (tad), (azaz "felemelkedik az előzőleg csökkenő Tiszta Tudás miatt")||10||

A Tiszta Tudás (śuddha-vidyāyāḥ) csökkenése (saṁhāre) (vagy) elmerülésekor (nimajjane), ami (rūpāyāḥ) egy kiterjedése (sphāra) az előzőleg kifejtett (prokta) tudásnak (jñāna) --amit az előző aforizma említett--¹ , a svapna --szó szerint álom-- (svapnasya) megjelenése (darśanam) (vagy) tiszta (sphuṭam) feltárulása (unmajjanam) következik be (bhavati), azaz a sokrétű megnyilvánulás (prapañca), (mely) tele van (mayasya) a mentális módosulás (vikalpa) különbözőségével (bheda) (mint egy álomban. Ez a svapna) emiatt tárul fel (tad-utthasya), azaz mert a (Tiszta) Tudás (vidyā) visszamaradó lenyomatai (saṁskārasya) fokozatosan (kramāt-krama) elhomályosulnak (nyakkṛta)² |

Ez (tad) ki van fejtve (uktam) a Tiszteletreméltó Mālinīvijayatantra-ban (śrī-mālinīvijaye) (az Úr által), kezdve (a következővel) (upakramya)  (miközben Ő a Śivatā vagy Śiva állapotának eléréséről beszél, ami ugyanaz, mint a Tiszta Tudás feltárulása):

"Ezt (etad) Śaṅkara --azaz Śiva-- (śaṅkareṇa) tanította (upadiśyate), amikor (Ő) valóban meg van elégedve (na ca... aprasannena)!³ (De) még (api)  amikor ezt tanítja is (upadiṣṭe) valahogyan (kathañcid), a (Tiszta Tudás vagy Śiva állapotának) lenyomata (vāsanā) nem (na eva) marad meg (jāyate... iti)"||

(Ezután, a Mālinīvijayatantra ezt tételezi:)

"(Habár), annak (yaḥ... tam), aki nem (na) marad (jāyate) éber (apramattaḥ), még akkor sem, amikor (api) eléri (lābhe) --szó szerint az eléréskor-- a csupán (mātra) látens benyomásokat --(melyek korlátolt természetfeletti erőket generálnak) (vāsanā), a Vināyaka-k --bizonyos fajta démonok-- (vināyakāḥ) múló (anityeṣu) élvezetek felé (bhogeṣu... iti) ösztökélnek és sürgetnek (yojayanti)"||

Ez a konkrét (instrukció) (tad etad) össze van foglalva (saṅgṛhītam) a Spandakārikā-k (spande) ezen (aforizmája) által (anena):

"Egyébként (anyathā tu)⁴ , a megnyilvánító erő (sṛṣṭiḥ), karakterisztikája (dharmakatvataḥ) szerint (tad) mindig (syāt-satatam) szabad (svatantrā) (a cselekvéshez), mint a hétköznapi emberek esetében (laukikasya), az ébrenlét (jāgrat) és álom (svapna) két (dvaye) állapotában (pada)"||
(Lásd Spandakārikā-k III, 3)

E bizonyos (okból) kifolyólag (atas ca), a tanítás (upadiṣṭam) az (bhavati), (hogy) "(az ő esszenciális természetében való megmaradás aktivitását) szüntelen gyakorolnia kell a (nityam... bhāvyam) Yogī-nak (yoginā), kinek fő célja (pareṇa eva) a Tiszta (śuddha) Tudás (vidyā... iti) ébersége (vimarśana)"|

A Tiszteletreméltó Pūrva-ban --azaz a Mālinīvijayatantra-- (śrī-pūrve) tételezettek szerint (yathā-uktam) --a harmadik sorban, mely lezárja a fenti stanzát kezdve ezzel "(Habár annak, aki nem marad éber…"--:

"Ezért (tasmāt) a Legmagasabb Valóság (uttama) (elérésének) vágya által (vāñchayā), (egy ilyen Yogī) nem kerülhet közeli kapcsolatba (na... saṁsaktim kurvīta) ezekkel (a múló élvezetekkel) (teṣu... iti)"|

Ugyancsak (api), a Spandakārikā-kban (spande) (ez van kimondva:)

"Ezért (atas), az, aki szüntelen (satatam) fel van készülve (udyuktaḥ) a Spanda (spanda) princípium (tattva) felismerésére (viviktaye), az eléri (adhigacchati) saját (nijam) (esszenciális) állapotát vagy természetét (bhāvam) hamar (acireṇa)  (még az) ébrenlétben is (jāgrat eva... iti)"||
(Lásd Spandakārikā-k I, 21)

Így (evam), (a Második Fejezet) kezdve ezzel (az aforizmával): (atas prabhṛti) "Az elme (azé, aki szüntelen a Legmagasabb Valóságot fürkészi) (cittam) (a) Mantra (mantraḥ... iti)"-- a második Fejezet első aforizmája-- (2-1), (először) bemutatja --szó szerint "miután megmutatja" vagy "mutatja"-- (vivicya) e Śāktopāya-t (śākta-upāyam), ami a kinyilvánított szövegekben -- Āgama-k-- (āmnātam) (a következő módon van) definiálva:

"Az, aki elméjével (cetasā eva) a Valóságot (vastu) fürkészi (vicintayan), ami a kimondhatóság (uccāra) körén kívül van (rahitam), elér egy (āpnoti) beolvadást (a Legmagasabb Énbe) (yam samāveśam). Itt (atra), ez (a beolvadás) (saḥ) úgy tekintendő (abhidhīyate), mint Śākta --azaz ami a Śāktopāya-n keresztül éretett el-- (śāktaḥ... iti)"||
(Lásd Mālinīvijayatantra II, 22)

ami főleg (pradhānam) a mantra és mudrā (mantra... mudrā) potencialitásának (vīrya... vīrya) intenzív éberségéhez (anusandhi) kapcsolódik. (Ezután jelen Fejezet utolsó) aforizmája által (sūtreṇa)--a második Fejezet 10. aforizmája--(2-10): " A (Tiszta) Tudás (vidyā) csökkenésekor (saṁhāre), megjelenik (darśanam) a mentális módosulás (mint egy álomban) (svapna) felemelkedése (uttha) emiatt (tad... iti), (azaz "felemelkedik az előzőleg csökkenő Tiszta Tudás miatt")", ami egy gyenge éberségű (kereső) felé (avadhāna-avaliptam) irányul (prati), (s) egy lehetőség (avakāśaḥ) adatik (dattaḥ) ebben a kapcsolatban (etad-anuṣaṅgeṇa), az Āṇavopāya (āṇava-upāya) bemutatására (pratipādanasya), (azaz az upāya vagy módszer, mellyel a következő Fejezet foglalkozik)⁵ |

Jöjjön jólét minden (létező számára)! (iti śivam)!||10||

¹ A Tiszta Tudás nem egyéb, mint a korlátolt tudás kiterjedése, vagy másképp, az utóbbi az előbbi lecsökkent formája. Ha valaki azt hiszi, hogy e kettő különbözik egymástól, akkor még nem realizálta a Valóság magját. 

² Természetesen, a fordításom az utolsó részhez egy alkalmazkodó fordítás, mert a magyar nyelv struktúrája nem illeszkedik a Szanszkrithoz. Szó szerint ez így nézne ki Szanszkritul: "tadutthasya kramātkramanyakkṛtavidyāsaṁskārasya" - " annak, ami feltárul emiatt, abban, akiben a Tudás fennmaradó lenyomatai fokozatosan elhomályosulnak". Ez helyes Szanszkritul, de nehezen olvasható magyarul, ezért más szórendet kellett használnom és hozzáadnom kifejezéseket zárójelben, hogy az értelme teljes legyen: "(Ez a svapna) emiatt tárul fel, azaz mert a (Tiszta) Tudás visszamaradó lenyomatai fokozatosan elhomályosulnak.. 

³ A "na ca…aprasannena" kifejezés, amikor szó szerint van fordítva, azt jelenti "Nem…az által, aki nincs megelégedve". A "ca" rész it nem "és-t" (a kötőszót) jelenti, hanem egy olyan hozzáadott töltelékszó, mely a kifejezésnek hangsúlyt ad, de fordítatlanul marad. Emellett, amikor a "na +na" vagy "na + egy tagadó szó" kombinációja van jelen, akkor az eredmény egyfajta határozott megerősítés. A tagadó vagy fosztóképző ebben az esetben az "a" az "a-prasannena"-ban. Így lefordítottam minden igenlő formában és hozzáadtam a "valóban" szót, hogy még nagyobb hangsúlyt kapjon: "amikor (Ő) valóban meg van elégedve!". Óh, nos csak egy nyelvtani komment a Szanszkrit tanulóknak, akik csodálkoznak miért fordítottam így. 

⁴  "Egyébként", vagyis "amikor a Yogī elhanyagolja a célját és megszűnik tudatosnak lenni saját természetéről". Olvasd el az ezt megelőző két aforizmát a Spandakārikā-kból hogy teljesen megérthesd a lényeget itt. 

⁵ E fejezet utolsó aforizmája megadja a lehetőséget vagy alkalmat (anuṣaṅga) az Āṇavopāya bemutatására, ami azt jelzi, hogy a Śuddhavidyā vagy Tiszta Tudás eltűnt. A Tiszta Tudás alapvető a Śāktopāya-ban való sikerhez, de a kereső, kinek figyelme gyenge, elveszíti szem elől e Śuddhavidyā-t. Nos, milyen módszerhez vagy upāya-hoz kell folyamodnia a keresőnek? A válasz: Āṇavopāya. Ez a jelentés. 

fel

 A Második Fejezet vége

आदितः सूत्रसङ्ख्या॥३२॥

इति श्रीमन्माहेश्वराचार्याभिनवगुप्तपादपद्मोपजीविश्रीक्षेमराजविरचितायां शिवसूत्रविमर्शिन्यां शाक्तोपायप्रकाशनं नाम द्वितीय उन्मेषः॥२॥

Āditaḥ sūtrasaṅkhyā||32||

Iti śrīmanmāheśvarācāryābhinavaguptapādapadmopajīviśrīkṣemarājaviracitāyāṁ śivasūtravimarśinyāṁ śāktopāyaprakāśanaṁ nāma dvitīya unmeṣaḥ||2||

E (szöveg) kezdetétől (āditaḥ), az aforizmák (sūtra) száma (saṅkhyā)  (a mostanival együtt) harminckettő (32) --22 az első Fejezetben és 10 a második Fejezetben--||

Itt ér véget (iti) a második (dvitīyaḥ) Fejezet (unmeṣaḥ), melynek neve (nāma) Śāktopāyaprakāśana --(a Fejezet) mely feltárja a Śakti-hoz tartozó módszert-- (śākta-upāya-prakāśanam) a Śivasūtravimarśinī-ben (śivasūtravimarśinyām), melyet a tiszteletreméltó (śrī) Kṣemarāja (kṣemarāja) írt (viracitāyām), aki a fenséges (śrīmat) spirituális vezető (ācārya) Abhinavagupta (abhinavagupta) lótuszlábától --szép, mint egy lótusz--(pāda-padma) függ (upajīvi), aki a Nagy Úr --Śiva jelzője--(māheśvara) nagy (mahā) imádója||2||

fel

 További információk

Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.

Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.

Vissza I. 11-22

Folytatás III. 1-11

Írj kommentet