| Töltsd le és telepítsd a nélkülözhetetlen betűtípusokat(s) Hogy megtekinthesd a Szanszkritot annak teljes fényében Olvass Transzliteráció (2) (magyar) hogy teljes mértékben átlásd a transzliterációs rendszert |
Śivasūtravimarśinī (Shiva Sutra Vimarshini) 1. Fejezet (aforizmák 11-22) - Nem-duális kashmiri Shaivizmus
Normál fordítás
Bevezetés
A Śivasūtravimarśinī folytatódik: Kṣemarāja tovább kommentálja az aforizmákat.
Ez a második és egyben utolsó 12 aforizma csoport a 22-ből, ami az első Fejezetet alkotja (ami Śāmbhavopāya-val foglalkozik). Amint azt tudod, a teljes szöveg a Śivasūtra-k 77 aforizmájából, valamint a hozzájuk tartozó kommentárból áll.
Természetesen mellékelem Śiva aforizmáit, amiket Kṣemarāja kommentál. Nem fogom én magam is kommentálni az eredeti aforizmákat és Kṣemarāja kommentárját sem. Néhány megjegyzésben kifejtem a szükséges jelentéseket, amennyiben szükséges. Ha részletes kifejtést szeretnél a szöveg rejtett jelentéséről, akkor menj a "Scriptures (study)/Śivasūtravimarśinī"dokumentumhoz, a Trika szekcióban.
Kṣemarāja Szanszkritja sötétzöld színnel jelenik meg, míg az eredeti Śivasūtra-k aforizmái sötétvörössel. A transzliterációban az eredeti aforizmák színe barna, míg Kṣemarāja kommentárja fekete színnel szedett. A fordításon belül Śiva aforizmái, azaz a Śivasūtra-k, zöld és fekete színnel, valamint Kṣemarāja kommentárja vörös és fekete színnel szerepel.
Olvasd a Śivasūtravimarśinī-t és tapasztald meg a Legmagasabb Fényt, kedves Śiva.
Fontos: Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) hasonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.
11. Aforizma
एवं लोकयोग्यनुसारेण व्याख्याते जागरादित्रये शक्तिचक्रसन्धानाद्विश्वसंहारेण यस्य तुर्याभोगमयत्वमभेदव्याप्त्यात्मकं स्फुरति स तद्धाराधिरोहेण तुर्यातीतं पूर्वोक्तं चैतन्यमाविशन्—
त्रितयभोक्ता वीरेशः॥११॥
एतज्जागरादित्रयं शक्तिचक्रानुसन्धानयुक्त्या तुर्यानन्दाच्छुरितं यस्तत्परामर्शानुप्रवेशप्रकर्षाद्विगलितभेदसंस्कारमानन्दरसप्रवाहमयमेव पश्यति स त्रितयस्यास्य भोक्ता चमत्कर्ता। तत एव
त्रिषु धामसु यद्भोग्यं भोक्ता यश्च प्रकीर्तितः।
वेदैतदुभयं यस्तु स भुञ्जानो न लिप्यते॥
इति नीत्या निःसपत्नस्वात्मसाम्राज्योऽयं परमानन्दपरिपूर्णो भवभेदग्रसनप्रवणानां वीराणामिन्द्रियाणामीश्वरः स्वामी श्रीमन्थानभैरवसत्तानुप्रविष्टो महाम्नायेषूच्यते। यस्त्वेवंविधो न भवति स जागराद्यवस्थाभिर्भुज्यमानो लौकिकः पशुरेव। योग्यपीमां धारामनधिरूढो न वीरेश्वरोऽपि तु मूढ एवेत्युक्तं भवति। एतच्च
योगी स्वच्छन्दयोगेन स्वच्छन्दगतिचारिणा।
स स्वच्छन्दपदे युक्तः स्वच्छन्दसमतां व्रजेत्॥
इत्यादिना श्रीस्वच्छन्दादिशास्त्रेषु वितत्य दर्शितम्। स्पन्देऽपि
तस्योपलब्धिः सततं त्रिपदाव्यभिचारिणी।
इति कारिकया सङ्गृहीतमेतत्॥११॥
Evaṁ lokayogyanusāreṇa vyākhyāte jāgarāditraye śakticakrasandhānādviśvasaṁhāreṇa yasya turyābhogamayatvamabhedavyāptyātmakaṁ sphurati sa taddhārādhiroheṇa turyātītaṁ pūrvoktaṁ caitanyamāviśan—
Tritayabhoktā vīreśaḥ||11||
Etajjāgarāditrayaṁ śakticakrānusandhānayuktyā turyānandācchuritaṁ yastatparāmarśānupraveśaprakarṣādvigalitabhedasaṁskāramānandarasapravāhamayameva paśyati sa tritayasyāsya bhoktā camatkartā| Tata eva
Triṣu dhāmasu yadbhogyaṁ bhoktā yaśca prakīrtitaḥ|
Vedaitadubhayaṁ yastu sa bhuñjāno na lipyate||
iti nītyā niḥsapatnasvātmasāmrājyo'yaṁ paramānandaparipūrṇo bhavabhedagrasanapravaṇānāṁ vīrāṇāmindriyāṇāmīśvaraḥ svāmī śrīmanthānabhairavasattānupraviṣṭo mahāmnāyeṣūcyate| Yastvevaṁvidho na bhavati sa jāgarādyavasthābhirbhujyamāno laukikaḥ paśureva| Yogyapīmāṁ dhārāmanadhirūḍho na vīreśvaro'pi tu mūḍha evetyuktaṁ bhavati| Etacca
Yogī svacchandayogena svacchandagaticāriṇā|
Sa svacchandapade yuktaḥ svacchandasamatāṁ vrajet||
ityādinā śrīsvacchandādiśāstreṣu vitatya darśitam| Spande'pi
Tasyopalabdhiḥ satataṁ tripadāvyabhicāriṇī|
iti kārikayā saṅgṛhītametat||11||
Így (evam) a Yogī (saḥ), akiben (yasya) a Negyedik Állapot (turya) fénye és élvezete (ābhoga) jelen van, mely a non-dualitásba--a különbségek hiánya--(abheda) való behatolásból (vyāpti) áll (ātmakam), ragyog (sphurati) az univerzum (viśva) eltűnésén keresztül (saṁhāreṇa), az erők (śakti) csoportjával (cakra) való egyesülés útján (sandhānāt) az ébrenlét (jāgarā), stb. (ādi) három állapotában (traye), melyek részletesen ki lettek fejtve (vyākhyāte) (mind) a Yogī (tapasztalata) (yogi), mind a hétköznapi ember (loka)1 tekintetében (anusāreṇa), belép (āviśan) a Turyātīta-ba (turya-atītam) --azaz a Turya-n (Negyedik Állapot) túl--, amit korábban (pūrva), a minden tudás és aktivitás tekintetében Abszolút Szabad Tudatosságként (caitanyam) írtunk le (uktam). (Belép a Turyātīta-ba), (úgymond) a (fény és élvezet) (tad) folyamának (dhārā) meglovaglása által (adhiroheṇa)—
Ő Az érzékszerveinek (vīra) mestere (īśaḥ), aki az (említett Ābhoga vagy isteni ragyogás) élvezője (bhoktā) (az ébrenlét, álom és mély-alvás) hármasában (tritaya)||11||
Az (saḥ) Aki (yaḥ) látja (paśyati) ezen (etad) ébrenlét (jāgarā), stb. (ādi) hármasát (trayam), úgy, mint ami a Negyedik Állapot (turya) Gyönyörével (ānanda) telt (ācchuritam), az erők (śakti) csoportjával (cakra) való egyesülésen (anusandhāna) keresztül (yuktyā), a Gyönyör (ānanda) nedvének (rasa) szakadatlan folyásaként (pravāha-mayam eva), amiben a kettősség --dualitás-- (bheda) minden fennmaradó lenyomata (saṁskāram) eltűnt (vigalita), a (Negyedik Állapotba) (tad) való belépés (anupraveśa) tapasztalásának és emlékezésének (parāmarśa) intenzitásán (prakarṣāt) keresztül…(az ilyen személy) e (asya) hármas (tritayasya) (és a) Camatkāra --a Legmagasabb Én-tudatosság Gyönyöre-- (camatkartā) élvezője (bhoktā). (Más szavakkal, élvezi az Én-tudatosság Gyönyörét az állapotok hármasában)|
Ezért (tatas eva):
"Az (saḥ), aki (yaḥ) biztosan (tu) ismeri (veda) e (etad) kettőst (ubhayam), azaz mindkettőt, ami (yad... yaḥ) úgymond (prakīrtitaḥ) az élvezet tárgya --a megismerhető--(bhogyam) és (ca) az élvező --a megismerő--(bhoktā) a (tudatosság) három (triṣu) állapotában (dhāmasu), az nem (na) szennyezett (ezek által) (lipyate) (még akkor sem ha) élvezője --tapasztalója--(bhuñjānaḥ... iti) (ezeknek)"||
Az (imént) kifejtett tanítás szerint (nītyā), ez a (nagy létező) (ayam) csordultig tele van (paripūrṇaḥ) a Legmagasabb (parama) Gyönyörrel (ānanda),s (elnyeri) a páratlan (niḥsapatna) Szuverenitást (sva-ātma-sāmrājyaḥ) (és) urává (īśvaraḥ) (és) mesterévé válik (svāmī) (saját) érzékeinek (indriyāṇām), amik (immáron) Vīra-k vagy hősök (vīrāṇām)2 , melyek célja (pravaṇānām), hogy elnyeljék (grasana) a különbségeket (bheda), amik (jelen vannak) a világi létezésben (bhava). A nagy (mahā) szent szövegekben --Āmnāya-k--(āmnāyeṣu)3 (az ilyen személyről) úgy tartják (ucyate) belépett (anupraviṣṭaḥ) a tiszteletreméltó (śrī) Manthānabhairava (manthāna-bhairava) létébe (sattā)4 |
Habár (tu), az (saḥ), aki (yaḥ) nem (bhavati) ilyen --aki nem felszabadult--(evaṁ-vidhaḥ), csupán (eva) hétköznapi korlátolt individuum (laukikaḥ paśuḥ), akit az állapotok (avasthābhiḥ), mint ébrenlét (jāgarā), stb. (ādi) élveznek (bhujyamānaḥ)|
Még (api) egy Yogī is (yogī), aki nem lovagolja (mintha) (anadhirūḍhaḥ) e (imām) (fény és élvezet--Ābhoga--) sodrát (dhārām), (az nem válhat) az érzékei (vīra) urává (īśvaraḥ), csupán (api tu) csak (eva) megtévesztett létező (mūḍhaḥ) marad. Ezt lehet róla elmondani (iti uktam bhavati)|
És (ca) ez (a tény) (etad) a szövegekben (śāstreṣu) említésre kerül (darśitam), mint (például) a tiszteletreméltó (śrī) Svacchandatantra-ban (svacchanda) stb. (ādi), miután részletesen kifejtette (vitatya) (a következő aforizmában):
"Az a (saḥ) Yogī (yogī), aki a Svacchandayoga-n keresztül--a Svacchandatantra-ban tanított Yoga típusa--(svacchanda-yogena) egy független létező (svacchanda) állapotában (gati) él (cāriṇā) --felszabadult létező--, eggyé válik (yuktaḥ) Svacchanda (svacchanda) állapotával (pade)5 , s eléri (vrajet) az azonosságot (samatā) Svacchanda-val (svacchanda... iti ādinā)"||
(Lásd VII, 260 a Svacchandatantra-ban)
A Spandakārikā-kban (spande) is (api) összefoglalásra kerül (saṅgṛhītam) ez (a konkrét) (etad) tanítás, a kārikā --aforizma--(kārikayā) (következő részében):
""(A tökéletesen felébredett számára, mindig és) állandóan jelen van (satatam) Annak (tasya)--az Én-nek-- tapasztalása (upalabdhiḥ), (és ez a tapasztalás) megmarad (avyabhicāriṇī) (a tudatosság) három állapotában…(pada... iti)"|
(Lásd Spandakārikā-k I, 17)
||11||
1 Olvasd el a 8., 9. és 10. aforizmák kommentárját ebben a konkrét fejezetben.
2 Mint a valódi hősök, úgy egy felébredett személy isteni érzékei is mindig azon munkálkodnak, hogy elérjék az élet legmagasabb célját és mindenki jólétét. Ezek már nem merő "indriya-k" vagy "érzékek" többé, amik egész idő alatt kínozzák a korlátolt individuumot, hanem fenséges erők, melyek szolgálják ezt a nagy-lelkű személyt.
3 A nagy szent szövegek száma 64 és szerzőjük nem ember. A kinyilvánított szövegek e csoportja úgy is ismert, mint a Bhairavashāstra-k (Bhairava szövegei). Bhairava természetesen, a Legmagasabb Én.
4 A Legmagasabb Én jelzőjének szó szerinti jelentése "Bhairava, aki köpüli, rázza és mozgatja (az univerzumot)", abban az értelemben. hogy Ő megnyilvánítja, fenntartja és visszavonja az univerzumot Saját Énjébe újra és újra.
5 A "Svacchanda" kifejezés szó szerint jelenti azt is, hogy "valakinek saját szabad akarata" és a "függetlenséget" is. Ebben a kontextusban, Svacchanda nem más, mint egy felszabadult létező, azaz Śiva Maga, de ezzel egy időben, az Ő mindentudó és mindenható Abszolút Szabad Akarata. A szóban forgó Taddhita toldalék használatával (Lásd Toldalékok), a "Svācchandya" szót kapjuk eredményként. Aminek jelentése "szabadság". Röviden, ez a Svacchanda vagy felszabadult létező állapota. És igen, Svācchandya a Svātantrya (A Legmagasabb Én Abszolút Szabadsága) szinonimája.
12. Aforizma
किमस्य महायोगिनः काश्चित् तत्त्वाधिरोहप्रत्यासन्ना भूमिकाः सन्ति याभिस्तत्त्वोर्ध्ववर्तिनी भूमिर्लक्ष्यते। सन्तीत्याह—
विस्मयो योगभूमिकाः॥१२॥
यथा सातिशयवस्तुदर्शने कस्यचिद्विस्मयो भवति तथास्य महायोगिनो नित्यं तत्तद्वेद्यावभासामर्शाभोगेषु निःसामान्यातिशयनवनवचमत्कारचिद्घनस्वात्मावेशवशात्स्मेरस्मेरस्तिमितविकसितसमस्तकरणचक्रस्य यो विस्मयोऽनवच्छिन्नानन्दे स्वात्मन्यपरितृप्तत्वेन मुहुर्मुहुराश्चर्यायमाणता ता एव योगस्य परतत्त्वैक्यस्य सम्बन्धिन्यो भूमिकास्तदध्यारोहविश्रान्तिसूचिकाः परिमिता भूमयो न तु कन्दबिन्द्वाद्यनुभववृत्तयः। तदुक्तं श्रीकुलयुक्तौ
आत्मा चैवात्मना ज्ञातो यदा भवति साधकैः।
तदा विस्मयमात्मा वै आत्मन्येव प्रपश्यति॥
इति। एतच्च
तमधिष्ठातृभावेन स्वभावमवलोकयन्।
स्मयमान इवास्ते यस्तस्येयं कुसृतिः कुतः॥
इति कारिकया सङ्गृहीतम्॥१२॥
Kimasya mahāyoginaḥ kāścit tattvādhirohapratyāsannā bhūmikāḥ santi yābhistattvordhvavartinī bhūmirlakṣyate| Santītyāha—
Vismayo yogabhūmikāḥ||12||
Yathā sātiśayavastudarśane kasyacidvismayo bhavati tathāsya mahāyogino nityaṁ tattadvedyāvabhāsāmarśābhogeṣu niḥsāmānyātiśayanavanavacamatkāracidghanasvātmāveśavaśātsmerasmerastimitavikasitasamastakaraṇacakrasya yo vismayo'navacchinnānande svātmanyaparitṛptatvena muhurmuhurāścaryāyamāṇatā tā eva yogasya paratattvaikyasya sambandhinyo bhūmikāstadadhyārohaviśrāntisūcikāḥ parimitā bhūmayo na tu kandabindvādyanubhavavṛttayaḥ| Taduktaṁ śrīkulayuktau
Ātmā caivātmanā jñāto yadā bhavati sādhakaiḥ|
Tadā vismayamātmā vai ātmanyeva prapaśyati||
iti| Etacca
Tamadhiṣṭhātṛbhāvena svabhāvamavalokayan|
Smayamāna ivāste yastasyeyaṁ kusṛtiḥ kutaḥ||
iti kārikayā saṅgṛhītam||12||
Van bármi olyan állapot (kim... kāścid... bhūmikāḥ santi), mely e (asya) nagy (mahā) Yogī (yoginaḥ) Legmagasabb Princípiumba (tattva) való emelkedésével (adhiroha) közvetlenül kapcsolatos (pratyāsannāḥ), s mi(k) által --az állapotok által--(yābhiḥ) egy felébredett (ūrdhvavartinī) (spirituális) pozíció (bhūmiḥ) jele tételezhető (lakṣyate)?|
(Az Úr Śiva, ezen aforizmák szerzője) azt mondja (āha): "Van (santi iti)"—
A Yoga (yoga) állapotai (bhūmikāḥ) lenyűgöző csodák (vismayaḥ)||12||
Miképp (yathā) lenyűgöző csodálat (tapasztalása) (vismayaḥ) van jelen (bhavati), amikor valaki lát (darśane kasyacid) egy fenséges (sātiśaya) valóságot (vastu), úgy (tathā) (lenyűgöző csodálat tapasztalható) mindig (nityam) e nagy Yogī számára (asya mahā-yoginaḥ), aki nyugodt marad (stimita), mosolyog (smera) (és) virágzik (smera), (mert) az érzékeinek (karaṇa) egész (samasta) csoportja (cakrasya) (immáron) kiterjedt (vikasita), (s) élvezi a ragyogást --Ābhoga-- (ābhogeṣu), mely a különböző (tad tad) megismerhetők --objektumok-- (vedya) megnyilvánulásának (avabhāsa) tapasztalásával (āmarśa) kapcsolatos. (Az érzékeinek csoportja kiterjedt) a saját (sva) Énjébe (ātma) való behatolás (āveśa) által (vaśāt), ami a Tudatosság (cit) masszív egysége (ghana), (mely) csordultig tele van az Én-Tudatosság Gyönyörével (camatkāra), (ami) mindig új (nava-nava) és kimagasló (atiśaya) (és) rendkívüli (niḥsāmānya). Ez a (yaḥ) lenyűgöző csodálat (vismayaḥ) egy állapot, mely újra és újra (muhurmuhur) csodaszép (āścaryāyamāṇatā). (Ez az állapot tapasztalt a Yogī által) saját (sva) Énjében (ātmani), mely szakadatlan (anavacchinna) Gyönyörből áll (ānande), a teljes kielégülés hiánya miatt (aparitṛptatvena)--a Yogī sohasem teljesen elégedett e csoda állapotával, ezért egyre többet és többet akar belőle--. Ezek (tāḥ eva) az állapotok (bhūmikāḥ) a Legmagasabb Princípium --A Legmagasabb (para) Én (tattva)-- Yoga-jával (yogasya) vagy egységével (aikyasya) kapcsolatosak (sambandhinyaḥ). (Az ilyen) konkrét (parimitāḥ) állapotok vagy állomások (bhūmayaḥ) (a Yogī) Ebbe (A Legmagasabb Princípiumba) (tad) való emelkedésében (adhyāroha) lévő megnyugvását (viśrānti) jelzik (sūcikāḥ) és nem azokat (na tu) a kondíciókat (vṛttayaḥ), melyek a Kanda (kanda), Bindu (bindu), stb. (ādi) tapasztalásaihoz (anubhava) (tartoznak)1 |
Ez (tad) a tiszteletreméltó (śrī) Kulayukti-ban (kulayuktau) is említve van (uktam):
"És (ca eva) amikor (yadā) az Én (ātmā) (végül) megismerésre (jñātaḥ) kerül (bhavati) a Yogī számára (sādhakaiḥ), az Én által (ātmanā), akkor (tadā) valójában (vai... eva... iti) az Én (ātmā) egy lenyűgöző csodát (vismayam) lát (prapaśyati) Önmagában"||
Ugyanez (az igazság) (etad ca) van összefoglalva (saṅgṛhītam) a (Spandakārikā-k) (következő) aforizmájában (kārikayā):
"Hogyan (kutas) (lehetne) ez (iyam) a hitvány (ku) újjászületés (sṛtiḥ) azé (tasya), aki (yaḥ) ámulattal (smayamānaḥ) áll (āste) úgymond (iva) e (tam) (Spanda vagy) esszenciális természet (sva-bhāvam) láttán (avalokayan), ami (bhāvena) az (egész univerzum) felett honol? (adhiṣṭhātṛ... iti)?"||
(Lásd Spandakārikā-k I, 11)
||12||
1 Habár a Kanda és Bindu fogalmak általános jelentése "tojásforma forrása minden Nāḍī-nak vagy a szubtilis test csatornáinak" és "A Legmagasabb Megismerő Pontja--azaz Śiva--" rendre, de ebben a kontextusban, ez a két kifejezés a Mūlādhāra-ra és az ājñā-ra (a jól ismert cakra-k a szubtilis testben) vonatkozik.
13. Aforizma
ईदृग्योगभूमिकासमापन्नस्यास्य योगिनः—
इच्छाशक्तिरुमा कुमारी॥१३॥
योगिनः परभैरवतां समापन्नस्य या इच्छा सा शक्तिरुमा परैव पारमेश्वरी स्वातन्त्र्यरूपा सा च कुमारी विश्वसर्गसंहारक्रीडापरा कुमार क्रीडायामिति पाठात्।
अथ च कुं भेदोत्थापिकां मायाभूमिं मारयत्यनुद्भिन्नप्रसरां करोति तच्छीला। कुमारी च परानुपभोग्या भोक्त्रैकात्म्येन स्फुरन्ती।
अथवा यथा उमा कुमारी परिहृतसर्वासङ्गा महेश्वरैकात्म्यसाधनाराधनाय नित्योद्युक्ता तथैवास्येच्छेत्यस्मद्गुरुभिरित्थमेव पाठो दृष्टो व्याख्यातश्च।
अन्यैस्तु शक्तितमेति पठित्वा ज्ञानक्रियापेक्षोऽस्याः प्रकर्षो व्याख्यातः।
एवं न लौकिकवदस्य योगिनः स्थूलेच्छापि तु परा शक्तिरूपैव सर्वत्राप्रतिहता। तदुक्तं श्रीमत्स्वच्छन्दे
सा देवी सर्वदेवीनां नामरूपैश्च तिष्ठति।
योगमायाप्रतिच्छन्ना कुमारी लोकभाविनी॥
इति। श्रीमृत्युञ्जयभट्टारकेऽपि
सा ममेच्छा परा शक्तिरवियुक्ता स्वभावजा।
वह्नेरूष्मेव विज्ञेया रश्मिरूपा रवेरिव॥
सर्वस्य जगतो वापि सा शक्तिः कारणात्मिका।
इति। तदेतत्
न हीच्छानोदनस्यायं प्रेरकत्वेन वर्तते।
अपि त्वात्मब्लस्पर्शात्पुरुषस्तत्समो भवेत्॥
इति कारिकया भङ्ग्या प्रतिपादितम्॥१३॥
Īdṛgyogabhūmikāsamāpannasyāsya yoginaḥ—
Icchāśaktirumā kumārī||13||
Yoginaḥ parabhairavatāṁ samāpannasya yā icchā sā śaktirumā paraiva pārameśvarī svātantryarūpā sā ca kumārī viśvasargasaṁhārakrīḍāparā kumāra krīḍāyāmiti pāṭhāt|
Atha ca kuṁ bhedotthāpikāṁ māyābhūmiṁ mārayatyanudbhinnaprasarāṁ karoti tacchīlā| Kumārī ca parānupabhogyā bhoktraikātmyena sphurantī|
Athavā yathā umā kumārī parihṛtasarvāsaṅgā maheśvaraikātmyasādhanārādhanāya nityodyuktā tathaivāsyecchetyasmadgurubhiritthameva pāṭho dṛṣṭo vyākhyātaśca|
Anyaistu śaktitameti paṭhitvā jñānakriyāpekṣo'syāḥ prakarṣo vyākhyātaḥ|
Evaṁ na laukikavadasya yoginaḥ sthūlecchāpi tu parā śaktirūpaiva sarvatrāpratihatā| Taduktaṁ śrīmatsvacchande
Sā devī sarvadevīnāṁ nāmarūpaiśca tiṣṭhati|
Yogamāyāpraticchannā kumārī lokabhāvinī||
iti| Śrīmṛtyuñjayabhaṭṭārake'pi
Sā mamecchā parā śaktiraviyuktā svabhāvajā|
Vahnerūṣmeva vijñeyā raśmirūpā raveriva||
Sarvasya jagato vāpi sā śaktiḥ kāraṇātmikā|
iti| Tadetat
Na hīcchānodanasyāyaṁ prerakatvena vartate|
Api tvātmablasparśātpuruṣastatsamo bhavet||
iti kārikayā bhaṅgyā pratipāditam||13||
Ennek (asya) a Yogī-nak (yoginaḥ), aki a Yoga (yoga) ilyen (īdṛk) állapotát (bhūmikā) elérte (samāpannasya)—
Az Akarat (icchā) Ereje (śaktiḥ) (a felébredett Yogī-nak) "Śiva Ragyogása" (umā) (ami) Kumārī (kumārī)||13||
A Yogī-nak (yoginaḥ), aki elérte (samāpannasya) a Legmagasabb Bhairava para-bhairavatāṁ) állapotát ez az (yā... sā) Akarat (icchā) Ereje (śaktiḥ), Umā --Śiva Ragyogása--(umā). (Ez az Umā) csupán (eva) A Legmagasabb Úr (pārama-īśvarī) legmagasabb (parā) Úrnője, kinek --Umā-nak-- természete (rūpā) a Svātantrya vagy az Abszolút Szabadság (svātantrya). És (ca), az interpretáció szerint (pāṭhāt) "kumāra krīḍāyām" (kumāra krīḍāyām iti)1 Őt (sā) (úgy hívják) Kumārī (kumārī) (mert) az Ő szándéka (parā), az univerzum (viśva) megnyilvánításának (sarga) és visszavonásának (saṁhāra) játéka (krīḍā) --Kṣemarāja az aforizma jelentését "abheda" azaz nem-duális nézőpontból fejti ki--|
Valamint (atha ca), (Kumārī az, aki) Māyā (vagy) ku állapotának halálát okozza (kum... māyā-bhūmiṁ mārayati). (Māyā) terjeszti ki (utthāpikām) a bheda-t vagy dualitást (bheda). (Az állítás: "aki Māyā vagy ku halálát okozza" azt jelenti), Ő visszatartja (an... karoti) (Māyā-t) a kiterjedéstől. (Tehát, Kumārī az, akinek) ez (tad) a természete vagy helyzete (śīlā)2 . Emellett (ca), Kumārī (kumārī) (a Śakti vagy Erő, aki) egységben (eka-ātmyena) ragyog (sphurantī) a Bhoktā-val vagy Élvezővel --azaz Śiva-val--(bhoktrā) (és) akit sohasem élvez (anupabhogyā) más (para)--Kṣemarāja "bheda-abheda" nézőpontból fejti ki az aforizma jelentését, ami egy keveréke a dualizmusnak és a nem-dualizmusnak--|
Vagy (athavā), miképp (yathā) a szűz (kumārī) Umā (umā), aki megtagad (parihṛta) minden (sarva) ragaszkodást (āsaṅgā), s szüntelen (nitya) elfoglalt (udyuktā) az imádattal (ārādhanāya), mely közvetlenül (sādhana) a nagy (mahā) Úrral (īśvara) való egyesüléshez vezet (eka-ātmya), ez (tathā) kétségkívül (eva) e (Yogī) (asya)3 . Akarata (icchā). Ez az olvasat (iti... ittham eva pāṭhaḥ) látott (dṛṣṭaḥ)4 és (ca) részletes kifejtésre került (vyākhyātaḥ) a Guru-ink --spirituális vezetők-- által (asmad-gurubhiḥ)--Kṣemarāja "bheda" vagy duális nézőpontból fejti ki az aforizma jelentését--|
Bár (tu), (ez az aforizma) mások (más szerzők) (anyaiḥ) által úgy is értelmezett (paṭhitvā) (mint) "Śaktitamā" --a legmagasabb Erő-- (śaktitamā iti) (az ő meglátásuk szerint) eme Akarat Erő (asyāḥ) fensége és kiemelkedősége (prakarṣaḥ) a tudás (jñāna) (és) aktivitás (kriyā) felett (apekṣaḥ) van részletesen kifejtve (vyākhyātaḥ) (jelen sūtra-n keresztül)5 |
Így (evam) e (asya) Yogī (yoginaḥ) Akarat ereje (icchā) nem durva (sthūlā), mint a hétköznapi, világi embereké (laukika-vat), hanem (api tu) (olyan, mint) a Legmagasabb Erő Maga (parā śakti-rūpā eva), azaz zavartalan (apratihatā) mindenhol (sarvatra)|
Ez (tad) a tiszteletreméltó (śrīmad) Svacchandatantra-ban (svacchande) is deklarálva lett (uktam):
"Az Istennő (sā devī) maga áll (tiṣṭhati) minden (sarva) istennő (devīnāṁ) neve és formájaként (nāmarūpaiḥ ca), s megmarad (tiṣṭhati) Yogamāyā (yoga-māyā) által fedve (praticchannā) --a Yoga-ból vagy az Úrral való azonosulásból feltáruló elfedő erő--, szűzként (kumārī), aki minden ember (loka... iti) jólétét segíti (bhāvinī)"||
(Lásd Svacchandatantra X, 727)
(És) ugyancsak (api) a nagyon mély tiszteletreméltó (śrī... bhaṭṭārake) Mṛtyuñjayatantra (mṛtyuñjaya):
"A legmagasabb (sā.. parā) Śakti (śaktiḥ), ami osztatlan --azaz nem különbözik az Úrtól-- (aviyuktā) (és) természetes (sva-bhāva-jā), (az) Én Akarat (erőm) (mama- icchā). Úgy tudd őt (vijñeyā) (Hozzám hasonlítva), mint (iva... iva) hőjét (ūṣmā) a tűznek (vahneḥ) (és) sugarát (raśmi-rūpā) a napnak (raveḥ). Valójában ez (sā) a Śakti (śaktiḥ) az oka (kāraṇa-ātmikā) az egész univerzumnak! (sarvasya jagataḥ)!"|
(Lásd I, 25-26 a Mṛtyuñjayatantra-ban)
Ez az (igazság) (tad etad) közvetett (bhaṅgyā) módon tételezve van (pratipāditam) a (Spandakārikā-k) egyik aforizmájában (kārikayā):
"Ez (a korlátolt individuum) (ayam) nem képes (na hi) a vágyak (icchā) pórázának (nodanasya) irányítására (prerakatvena vartate). De amint (api tu) megérinti (őt) (sparśāt) az Én (ātma) Ereje (bala), (ez) a személy (puruṣaḥ) eggyé (samaḥ) válik (bhavet) Azzal (tad... iti)"||
(Lásd Spandakārikā-k I, 8)
||13||
1 Kṣemarāja első interpretációja Abheda vagy Nem-duális nézőpontról szól. A kifejezés "kumāra krīḍāyām" arra utal, tömören, hogy a "Kumārī" szó a "Kumār" gyökből ered, aminek jelentése "játszani, mint egy gyerek". A "Krīḍāyām" kifejezés (játszani szerető) arra utal, hogy Ő szeret játszani (mint egy gyerek), és az Ő játéka az univerzum megnyilvánításából és önmagába való visszavonásából áll, újra és újra. Nos, most csak egy rövid kifejtés, mert ha mélyebben belemegyünk a tárgykörbe, az oda vezet, hogy ki kell fejtenem a "Kumār" gyök formázását és toldalékolását…ami fejlett Szanszkrit tudást igényel, melyről az olvasók nagy része csupán csak álmodhat. Elég is ebből most, hogy ne zavarjuk össze még jobban az elméjüket!
2 A bölcs akrosztikusan interpretálja a "Kumārī" szót: ku + mārī. Szerinte, a "ku" Māyā szimbóluma, az erőé, ami dualitást produkál (a szubjektumok és objektumok sokasága közti különbséget), míg "mārī" nem más, mint "mārayati"--"(Ő) halált okoz". Ezért, a legfőbb Akarata a Yogī-nak Kumārī, aki elpusztítja Māyā-t. Más szavakkal, Ő nem engedi Māyā-t kiterjedni. A szerző úgy teszi érthetővé ezt a részt, hogy mellékeli az "anudbhinnaprasarāṃ karoti" (részt) --"Ő visszatartja (Māyā-t) a kiterjedéstől", mert semmiféle pusztítás nem lehetséges itt. Miképp az univerzum esszenciálisan Śakti, valaminek "pusztulásáról" beszélni, csupán egyfajta egyszerű magyarázási módja annak, ami valójában "visszavonódik" saját Forrásába, azaz Belé (Śakti-ba).
3 A szerző úgy interpretálja a "Kumārī"-t, mint "szűz". Ebben az esetben, Umā Śiva jól ismert felesége a puranikus történetből, azaz Pārvatī. A Yogī Akarat ereje nem más, mint Pārvatī (a fiatal szűz lány, aki szüntelenül, Férjének imádatával van elfoglalva, mert nincs gyermeke. Más szavakkal: "Ő sohasem adott életet semmiféle univerzumnak!" Az univerzum megnyilvánulása, fenntartása és visszavonása, csupán csak módjai a folyamatok kifejtésének, melyek a Valóságban történnek, ami paradox módon, mozdulatlan. Tehát, semmiféle univerzum nem terjed ki Belőle, következésképpen, nem lehetséges megnyilvánulás/visszavonás sem. Ez a misztérium csak azok számára érthető meg, akik áldva vannak Isten Kegyelmével. Azért beszélek duálisan, mert a szóban forgó bekezdésben a kommentátor "bheda" azaz duális nézőpontból fejti ki az aforizma lényegét.
4 Nem csupán "olvasatok", de teljes szövegek nyilvánulnak meg a fenséges Yogī előtt, aki "látja" azokat, úgymond. Bár a legtöbb ember számára ez nagyon furcsa, hogy az új olvasatok, szövegek, mantra-k, stb "látottak" és nem "hallottak" a nagy Yogī számára.
5 Kṣemarāja említi a 13. aforizmának Bhāskara által adott értelmezését is, aki a híres Śivasūtravārttika szerzője (egy másik fontos kommentár a Śivasūtra-khoz):"इच्छा शक्तितमा कुमारी" - "Icchā śaktitamā kumārī"(röviden fordítva "Az Erő, ami a legmagasabb, (az) Kumārī". Mindent összevetve, a Śivasūtravārttika-ban azt találod jelen aforizmánál: "Icchā śaktitamā kumārī", az "Icchāśaktirumā kumārī" helyett. Mindenesetre, Kṣemarāja kommentárja (azaz a Śivasūtravimarśinī) a leghitelesebbnek tartott darab, ezért én azt a verzióját fordítottam le a Śivasūtra-knak amit Kṣemarāja használt (és nem azt, amit Bhāskara és más szerzők).
14. Aforizma
ईदृशस्य महेच्छस्य—
दृश्यं शरीरम्॥१४॥
यद्यद्दृश्यं बाह्यमाभ्यन्तरं वा तत्तत्सर्वम् अहमिदमितिसदाशिववन्महासमापत्त्या स्वाङ्गकल्पमस्य स्फुरति न भेदेन।
शरीरं च देहधीप्राणशून्यरूपं नीलादिवद्दृश्यं न तु पशुवद्द्रष्टृतया भाति। एवं देहे बाह्ये च सर्वत्रास्य मयूराण्डरसवदविभक्तैव प्रतिपत्तिर्भवति। यथोक्तं श्रीविज्ञानभैरवे
जलस्येवोर्मयो वह्नेर्ज्वालाभङ्ग्यः प्रभा रवेः।
ममैव भैरवस्यैता विश्वभङ्ग्यो विनिर्गताः॥
इति। एतच्च
भोक्तैव भोग्यभावेन सदा सर्वत्र संस्थितः।
इत्यनेन सङ्गृहीतम्॥१४॥
Īdṛśasya mahecchasya—
Dṛśyaṁ śarīram||14||
Yadyaddṛśyaṁ bāhyamābhyantaraṁ vā tattatsarvam ahamidamitisadāśivavanmahāsamāpattyā svāṅgakalpamasya sphurati na bhedena|
Śarīraṁ ca dehadhīprāṇaśūnyarūpaṁ nīlādivaddṛśyaṁ na tu paśuvaddraṣṭṛtayā bhāti| Evaṁ dehe bāhye ca sarvatrāsya mayūrāṇḍarasavadavibhaktaiva pratipattirbhavati| Yathoktaṁ śrīvijñānabhairave
Jalasyevormayo vahnerjvālābhaṅgyaḥ prabhā raveḥ|
Mamaiva bhairavasyaitā viśvabhaṅgyo vinirgatāḥ||
iti| Etacca
Bhoktaiva bhogyabhāvena sadā sarvatra saṁsthitaḥ|
ityanena saṅgṛhītam||14||
Az olyan Yogī-nak (īdṛśasya), aki elérte (e) nagy Akarat erőt (mahā-icchasya)—
Minden jelenség (külső vagy belső) (dṛśyam) (a) teste (śarīram) (a felébredett Yogī-nak)||14||
Bármi (yad yad), ami tapasztalható (dṛśyam), (akár) külső (bāhyam) vagy (vā) belső (ābhyantaram), (a Yogī által), számára (asya) minden (sarvam-tad tad) úgy látszik (sphurati), mint (kalpam) az ő saját (sva) teste (aṅga) és nem úgy, mint ami különbözik (tőle) (na bhedena), ragyogó realizációjának köszönhetően (mahā-samāpattyā), ami az "Én (aham) vagyok Az (idam iti)" (formájában tárul fel) --azaz Én vagyok az univerzum--, mint (vat) Sadāśiva számára (sadāśiva)1 --Kṣemarāja az aforizma általános olvasatát kommentálta most, azaz "Dṛśyaṁ śarīram"; azonban a kommentár további részében a "Śarīraṁ dṛśyaṁ" olvasat magyarázatával folytatja.--|
Továbbá (ca) (az ilyen Yogī-nak) a Śarīra vagy test (śarīram), (akár) fizikai test (deha) formája (rūpam), gondolat (dhī), életerő (prāṇa) (vagy) üresség (śūnya) (ébrenlétben, álomban, stb.)…(mindez) tapasztalhatóként (dṛśyam) jelenik meg (bhāti) --azaz valamiféle objektumként--, mint (vat) (a) kék (szín) (nīla), stb. (ādi), és nem (na tu) tapasztalóként (draṣṭṛtayā), mint a korlátolt létező (paśu) esetében (vat)2 |
Így (evam) a testben (dehe), kívül (bāhye) és (ca) mindenhol (sarvatra), az ő (asya) tapasztalása (pratipattiḥ) mindenképpen (eva) osztatlan (bhavati-avibhaktā), mint (vat) a páva tojásának (mayūra-aṇḍa) plazmája (belső tartalma) (rasa)--azaz az ő tapasztalása teljesen homogén, mint a plazma--|
Ahogy (yathā) a tiszteletreméltó (śrī) Vijñānabhairava-ban (vijñānabhairave) is tételezve van (uktam):
"(Miképp) a hullámok (ūrmayaḥ) a víz egy módosulása (jalasya), a lángok (jvālā-bhaṅgyaḥ), a tűz módosulása (vahneḥ) és a fény (prabhā) a nap módosulása (raveḥ), (úgy) (etāḥ) az univerzum (viśva) ezen módosulásai (bhaṅgyaḥ)--hullámokként-- is Belőlem (mama eva) valók (vinirgatāḥ) --azaz Bhairava-ból--(bhairavasya... iti)"||
Ez a (etad ca) (Spandakārikā-k aforizmájának egy részében) (anena) is összefoglalásra került (saṅgṛhītam):
"... A tapasztaló (bhoktā) maga (eva), mindig (sadā) (és) mindenhol (sarvatra) megmarad (saṁsthitaḥ) a tapasztalható (bhogya... iti) formájában (bhāvena)"||
(Lásd Spandakārikā-k II, 4)
||14||
1 Sadāśiva a harmadik tattva az univerzális megnyilvánulás folyamatában. Amikor az Úr Legmagasabb Ereje, kivonja Magából az univerzumot (Idam vagy Az), az Idam nem konkrét (ködös) formában jelenik meg. Ahogy az első két tattva, az Úr és az Ő Ereje (Śiva és Śakti), (úgy) Sadāśiva valójában az univerzum megnyilvánulását jelzi. Sadāśiva előtt, az Úr azt érzi "Én Vagyok", de amint Sadāśiva megnyilvánul, az Úr azt érzi: "Én vagyok Az", mert az Idam vagy Az (az univerzum) elkezd megjelenni az Ő isteni Ereje által. Tehát, a Legmagasabb Én való azonosítással, a Yogī-nak ugyanaz a tapasztalata van az univerzum tekintetében, mint a Legmagasabb Én-nek. További információként, olvasd el a Trika 3 tanulmányt.
2 Kṣemarāja azt mondja, hogy a Śarīra jelentése "test, de nem csupán "fizikai test". Rámutat, hogy ez a "test" képes a gondolatok formáját ölteni (álomban), az életerőét (mély-alvásban) vagy még az ürességét is (Māyā-ban). Emellett, a bölcs tisztán rámutat a tényre, hogy a korlátolt létező, tapasztalónak tartja a testet, míg a felébredett létező nem. A nagy-lelkű (felébredett) valami más objektumként tapasztalja a testet és sohasem szubjektumként vagy tapasztalóként. És miért tapasztalja a korlátolt létező tapasztalóként a Śarīra-t? Mert azonosítja magát a Śarīra-val, azaz akár a fizikai testtel, akár a gondolatokkal, életerővel vagy ürességgel. A Śarīra-val való önazonosítás egy halálos hiba, mindazonáltal a kondíciójának óriási súlya készteti arra, hogy ezt a hibát elkövesse. Mi ebből a kiút? "Önazonosítás a saját esszenciális természetével, azaz az Úrral". Habár ez kizárólag eme Úr kedvéből történhet meg, ami paradox módon, ő maga.
15. Aforizma
यच्चेदं सर्वस्य दृश्यस्य शरीरतया शून्यान्तस्य च दृश्यतयैकरूपं प्रकाशनमुक्तं नैतद्दुर्घटमपि तु—
हृदये चित्तसङ्घट्टाद्दृश्यस्वापदर्शनम्॥१५॥
विश्वप्रतिष्ठास्थानत्वाच्चित्प्रकाशो हृदयं तत्र चित्तसङ्घट्टाच्चलतश्चलतस्तदेकाग्रभावताद्दृश्यस्य नीलदेहप्राणबुद्ध्यात्मनः स्वापस्य चैतदभावरूपस्य शून्यस्य दर्शनं त्यक्तग्राह्यग्राहकविभेदेन यथावस्तु स्वाङ्गकल्पतया प्रकाशनं भवति। चित्प्रकाशतामभिनिविशमानं हि चित्तं तदाच्छुरितमेव विश्वं पश्यति। तदुक्तं श्रीविज्ञानभैरवे
हृद्याकाशे निलीनाक्षः पद्मसम्पुटमध्यगः।
अनन्यचेताः सुभगे परं सौभाग्यमाप्नुयात्॥
इति। परं ह्यत्र सौभाग्यं विश्वेश्वरतापत्तिः। तत्त्ववृत्तिसमापन्नं महायोगिनमुद्दिश्य श्रीमत्स्वच्छन्देऽपि
स च सर्वेषु भूतेषु भावतत्त्वेन्द्रियेषु च।
स्थावरं जङ्गमं चैव चेतनाचेतनस्थितम्॥
आध्वानं व्याप्य सर्वं तु सामरस्येन संस्थितः।
इति। स्पन्दे तु
तथा स्वात्मन्यधिष्ठानात्सर्वत्रैवं भविष्यति॥
इत्यनेनैवैतत्सङ्गृहीतम्॥१५॥
Yaccedaṁ sarvasya dṛśyasya śarīratayā śūnyāntasya ca dṛśyatayaikarūpaṁ prakāśanamuktaṁ naitaddurghaṭamapi tu—
Hṛdaye cittasaṅghaṭṭāddṛśyasvāpadarśanam||15||
Viśvapratiṣṭhāsthānatvāccitprakāśo hṛdayaṁ tatra cittasaṅghaṭṭāccalataścalatastadekāgrabhāvatāddṛśyasya nīladehaprāṇabuddhyātmanaḥ svāpasya caitadabhāvarūpasya śūnyasya darśanaṁ tyaktagrāhyagrāhakavibhedena yathāvastu svāṅgakalpatayā prakāśanaṁ bhavati| Citprakāśatāmabhiniviśamānaṁ hi cittaṁ tadācchuritameva viśvaṁ paśyati| Taduktaṁ śrīvijñānabhairave
Hṛdyākāśe nilīnākṣaḥ padmasampuṭamadhyagaḥ|
Ananyacetāḥ subhage paraṁ saubhāgyamāpnuyāt||
iti| Paraṁ hyatra saubhāgyaṁ viśveśvaratāpattiḥ| Tattvavṛttisamāpannaṁ mahāyoginamuddiśya śrīmatsvacchande'pi
Sa ca sarveṣu bhūteṣu bhāvatattvendriyeṣu ca|
Sthāvaraṁ jaṅgamaṁ caiva cetanācetanasthitam||
Ādhvānaṁ vyāpya sarvaṁ tu sāmarasyena saṁsthitaḥ|
iti| Spande tu
Tathā svātmanyadhiṣṭhānātsarvatraivaṁ bhaviṣyati||
ityanenaivaitatsaṅgṛhītam||15||
Ahogy azt (idam-yad ca)) elmondtuk (uktam) (a nagy Yogī-ról), azaz, hogy megnyilvánul (prakāśanam) minden (sarvasya) jelenség (külső és belső) (dṛśyasya), (egyszerűen) (ca) jelenségként (dṛśyatayā), még az is, ami eléri (antasya) az üresség (állapotát) (śūnya), (s) az (ő saját) testeként (śarīratayā), egynemű formában --egy formában-- (eka-rūpam) (mely) nem (na etad) nehezen megvalósítható (durghaṭam), hanem (api tu)1 —
Az elme (citta), Tudatosság magjával (hṛdaye) való egyesülésén keresztül (saṅghaṭṭāt), minden jelenség (dṛśya), (még) az üresség is (svāpa) megjelenik (darśanam) (esszenciális valóságában)||15||
(Itt) Hṛdaya --mag vagy szív-- (yā... sā) a Tudatosság (cit) Fénye (prakāśaḥ), mivel ez az univerzum (viśva) alapja (pratiṣṭhā-sthānatvāt). Ebben (a Hṛdaya-ban), (tatra) az elmével (citta) való egyesülésen keresztül (saṅghaṭṭāt) -azaz a nyughatatlan elme (calataḥ calataḥ), Azon --a Tudatosság Fényén-- (tad) való koncentrációjának (ekāgra) gyakorlásával- (bhāvatāt), minden jelenség (külső vagy belső) (dṛśyasya) -pl.: kék (nīla), fizikai test (deha), életerő (prāṇa) (vagy) intellektus (buddhi-ātmanaḥ)- Darśana-ja avagy megjelenése (darśanam) történik minden (belső vagy külső) jelenségnek (bhavati), (még) (ca) a svāpa (svāpasya) (vagy) üresség (śūnyasya) (tekintetében is) --azaz aminek természete (rūpasya), ennek (etad) hiánya (abhāva) --azaz külső és belső jelenségek hiánya-- az egyén saját (sva) testeként (kalpatayā-aṅga) --azaz (minden jelenség és az üresség (is) megjelenik, látszik)-- esszenciális (formájában) (yathā-vastu), (vagyis) a szubjektum (grāhaka) (és) objektum (grāhya) közti különbségtétel nélkül (tyakta... vibhedena)—2 |
Kétségtelen (hi), hogy a Tudatosság (cit) Fényébe (prakāśatām) belépő (abhiniviśamānam) elme (cittam) az univerzumot (viśvam) (Fénytől) (tad) átitatottan (ācchuritam eva) látja (paśyati)|
Ez (tad) a tiszteletreméltó (śrī) Vijñānabhairava-ban (vijñānabhairave) (is) említve van (uktam):
"Kinek érzékei (akṣaḥ) a szív (hṛdi) éterén vagy terén (ākāśe) nyugszanak (nilīna)--azaz a szív-lótusz-ban--, ki (e) lótusz (padma) két gömbölyű táljának (sampuṭa) közepén (madhya) marad (gaḥ)--azaz, ahol az Én honol--, kinek elméje osztatlan (cetāḥ)-- azaz kinek elméje koncentrált és az univerzumot a Tudatosság Fényétől átitatottan látja--(ananya), eléri (āpnuyāt) a legnagyobb (param) szerencsét (saubhāgyam), óh Csodaszép (Śakti)" (subhage... iti)"||
Itt (atra) a legmagasabb (param) szerencse (saubhāgyam) kétségkívül (hi) az univerzum (viśva) uradalmának (āpattiḥ) elérése (āpattiḥ)|
A nagy (mahā) Yogī (yoginam) tekintetében (uddiśya), aki elérte (samāpannam) a Legmagasabb Princípium (tattva) állapotát (vṛtti), a tiszteletreméltó (śrīmad) Svacchandatantra (svacchande) is (api) (deklarálja):
"Az (saḥ ca) (aki elérte az önazonosítást Bhairava-val --azaz az Úrral--), áthatolt (vyāpya) mind (tu sarvam) a (hat) folyamaton (ādhvānam)3 , mely az érzéketlen entitásokban (acetanam) (vagy) élettelenekben (sthāvaram) és az (ca eva) érzőkben (cetana) vagy élőkben (jaṅgamam) van jelen (sthitam) --azaz mindenben, ami mozog és ami mozdulatlan az univerzumban-- megmarad (saṁsthitaḥ) azonosnak Bhairava-val (sāmarasyena) minden (sarveṣu) létezőben (bhūteṣu), objektumban (bhāva), az univerzális megnyilvánulás tattva-iban (tattva) és (ca) az érzékekben (indriyeṣu... iti) --a Tapasztalás és Cselekvés tíz Ereje--4 "|
(Lásd IV, 310 a Svacchandatantra-ban)
A Spandakārikā-k (spande tu) egyik aforizmájának részében (anena eva), ez (a tanítás) (etad) össze van foglalva (saṅgṛhītam):
"... tehát (tathā) a saját (sva) Én-ben való (ātmani) megszilárduláson keresztül (adhiṣṭhānāt)s, így (evam) (mindentudás) van jelen (bhaviṣyati) mindenhol (sarvatra... iti)"||
(Lásd Spandakārikā-k III, 7)
||15||
1 Úgy tűnik, mintha Kṣemarāja viccelődne, de valójában komolyan beszél. A Legmagasabb Állapotot elérni nem nehéz, hiszen "az individuum mindig az Úr", és e felől semmi kétség. Mindenesetre, a korlátolt individuum szemszögéből nézve, ez a feladat, a súlyos korlátok terhe miatt, kvázi lehetetlennek tűnik. Természetesen ez csak egyfajta megfogalmazás, hiszen a korlátolt létező egész egyszerűen Maga az Úr, aki azt hiszi, hogy "Māyā által kötött", és hasonlók. Miután az Úr Abszolút, képes "abszolút" tudatlan is lenni. Ezért nincs túlzás vagy ellentmondás abban, amit a bölcs mondott. Ez csupán az Úr, amikor megtéveszti saját magát és a minden jelenséget saját testeként való tapasztalást lehetetlen küldetésnek látja. Úgyhogy, hagyd abba az ön-megtévesztést, kedves Úr és ébredj fel! Mindent egybevéve, ha az olvasó azt "hiszi", hogy amit a bölcs az Úrral, a felébredett Yogī-val kapcsolatban ír, az tőle (az olvasótól) különbözik, akkor még semmit nem értett meg ebből a szövegből. Ha ez a helyzet, akkor az olvasó semmilyen tekintetben nem érte el a kívánt kondíciót. Óh, igen, csak emlékeztetőül az olvasónak, hogy teljesen általános, ha valaki elfelejti saját természetét, miközben ilyen szövegeket olvas, és azt kezdi gondolni, hogy az Úr Valami olyan, ami "máshol" vagy "mélyen belül" létezik, (milyen mélyen, amikor a test annyira vékony?..csodálkozom) és hasonló őrültségek.
2 Ha úgy érzed, hogy éppen szívrohamot kapsz, ne aggódj, mert jövök és megmentelek! Először is, had magyarázzam el, hogy mit csináltam: Mivel ez a site Szanszkritot is tanít, ezért "szó szerinti" fordítást választottam a kommentárhoz, hogy a tanulók lássák, miképp íródik egy valódi Szanszkrit szöveg. A másik lehetőség a szakaszonkénti fordítás [pl.: (az aforizmában) "a citta-saṅghaṭṭāt" (azt jelenti) "a nyughatatlan (elme) Azon --a Tudatosság Fényén--való koncentrációja által"]. Biztos lehetsz benne, hogy ezt valóban könnyebb olvasni. Mégis, "ez nem egészen az, amit a bölcs írt". Kṣemarāja az aforizma minden részét folyamatos módon fejti ki és nem szakaszonként. Ezért, mivel Szanszkritot is tanítok, a szövegfordítások mellett, mindig a szó szerinti fordítást választom, minden esetben, amennyire csak lehetséges.
Nos, ma könyörületességet érzek, következésképpen a szakaszok jelentését további kifejtéseken keresztül bontom ki, amiket hosszú kötőjelek között találsz (--...--):
"(Itt) Hṛdaya --mag vagy szív- a Tudatosság Fénye, mivel ez az univerzum alapja. Ebben (a Hṛdaya-ban), az elmével való egyesülésen keresztül Darśana avagy megjelenése történik minden (belső vagy külső) jelenségnek (még) a svāpa (vagy) üresség (tekintetében is), az egyén saját testeként."
Nos, a részlet most már tiszta, ugye? A végső értelmezése nem más, mint hogy amikor valaki koncentrálja az elméjét a Tudatosság Fényén (a Valóság magjában vagy szívében), minden jelenség, beleértve az ürességet is, saját magától nem-különbözőként jelenik meg (azaz saját testeként). Más szavakkal, minden tapasztalás egységben van a Tudatosság Fényével. A bölcs kifejti ezt az igazságot a következő szakaszban. Tekintsd (és használd) a hosszú kötőjelek közti szöveget további, hozzáadott információként a szakasz minden részében.
A tény mellett, hogy nem tudom mindig ezt tenni, ne felejtsd el, hogy Szanszkritot is tanítok ezen a website-on és a tanulónak "szükséges", hogy úgy tapasztalják ezeket,"mint középkori szövegeket", azaz "borzasztó nehéznek". A Szanszkrit egyik része, amit a nyelvtankönyvből tanulsz meg, egy másik pedig, amit valódi szövegekben olvashatsz, ahol is a szerző "általában" nem úgy ír, ahogy arra számítasz. Még a magas szintű nyelvtankönyvek sem képesek minden lehetséges módon bemutatni egy-egy témakör kifejtési lehetőségeit Szanszkritul, egyszerűen helyhiány miatt (több kötet lenne egy könyv), hiszen a stílus kontextustól és időtől függően változik. Egy Trika-val foglalkozó középkori szöveg fordításakor feltáruló nehézség nem egészen ugyanaz, mint amikor például egy korábbi, de más filozófiai rendszerrel foglalkozó szöveget fordítasz. Ezért, egy "valódi" Szanszkrit szöveg, mint a jelenlegi, fordítása egy olyan feladat, ami "valódi" nehézségeket rejt, amivel a szent nyelv minden komoly tanulójának előbb, vagy utóbb de szembe kell néznie. Olvass tovább, kérlek.
3 Ez a témakör ki lett fejtve a Trika: The Six Courses tanulmányban.
4 Nem tudok sokat hozzátenni ehhez a komplex témakörhöz, mert az oldal nagyon hosszú lenne, de a bölcs Kṣemarāja írt egy igen terjedelmes kommentárt a Svacchandatantra-hoz, melyben maradéktalanul kifejti ennek az aforizmának a titkos jelentését. Így fejezi be a 4. paTala (fejezet) 310. stanzájának kommentárját:"एषैव च निर्व्युत्थानसमाध्यात्मा महारहस्यभूता॥" - "Eṣaiva ca nirvyutthānasamādhyātmā mahārahasyabhūtā||"vagy "Ez a (meghatározhatatlan beolvadás a Legmagasabb Bhairava-ba) a nagy titok mely a Vyutthāna (bármilyen állapot, mely nem Samādhi (Tökéletes Koncentráció) mentes Nirvyutthānasamādhi vagy Tökéletes Koncentráció-ból áll." Összefoglalva: Amint a nagy Yogī eléri ezt a fajta beolvadást az Úrba, "soha többé" nem tér vissza a tudatosság hétköznapi állapotába!
16. Aforizma
अत्रैवोपायान्तरमाह—
शुद्धतत्त्वसन्धानाद्वापशुशक्तिः॥१६॥
शुद्धं तत्त्वं परमशिवाख्यं तत्र यदा विश्वमनुसन्धत्ते तन्मयमेवैतदिति तदाविद्यमाना पश्वाख्या बन्धशक्तिर्यस्य तादृगयं सदाशिववद्विश्वस्य जगतः पतिर्भवति। तदुक्तं श्रीमल्लक्ष्मीकौलार्णवे
दीक्षासिद्धौ तु ये प्रोक्ताः प्रत्ययाः स्तोभपूर्वकाः।
सन्धानस्यैव ते देवि कलां नार्हन्ति षोडशीम्॥
इति। श्रीविज्ञानभैरवे तु
सर्वं देहं चिन्मयं हि जगद्वा परिभावयेत्।
युगपन्निर्विकल्पेन मनसा परमोद्भवः॥
इति। तदेतत्
इति वा यस्य संवित्तिः क्रीडात्वेनाखिलं जगत्।
स पश्यन्सततं युक्तो जीवन्मुक्तो न संशयः॥
इति कारिकया सङ्गृहीतम्॥१६॥
Atraivopāyāntaramāha—
Śuddhatattvasandhānādvāpaśuśaktiḥ||16||
Śuddhaṁ tattvaṁ paramaśivākhyaṁ tatra yadā viśvamanusandhatte tanmayamevaitaditi tadāvidyamānā paśvākhyā bandhaśaktiryasya tādṛgayaṁ sadāśivavadviśvasya jagataḥ patirbhavati| Taduktaṁ śrīmallakṣmīkaulārṇave
Dīkṣāsiddhau tu ye proktāḥ pratyayāḥ stobhapūrvakāḥ|
Sandhānasyaiva te devi kalāṁ nārhanti ṣoḍaśīm||
iti| Śrīvijñānabhairave tu
Sarvaṁ dehaṁ cinmayaṁ hi jagadvā paribhāvayet|
Yugapannirvikalpena manasā paramodbhavaḥ||
iti| Tadetat
Iti vā yasya saṁvittiḥ krīḍātvenākhilaṁ jagat|
Sa paśyansatataṁ yukto jīvanmukto na saṁśayaḥ||
iti kārikayā saṅgṛhītam||16||
Itt (atra eva), Ő --Śiva, a Śivasūtra-k szerzője-- említ (āha) egy másik (antaram) utat (upāya) (a legmagasabb Bhairava-val való önazonosítás realizálására)—
Vagy (vā) a Tiszta (śuddha) Princípiummal (tattva) való egyesülés útján (sandhānāt) (a Yogī olyanná válik, mint akiben) hiányzik (a) (a megkötő) erő (śaktiḥ) (ami egy) korlátolt vagy kondicionált létezőben (paśu) (jelen van)||16||
A Tiszta (śuddham) Princípium (tattvam) neve (ākhyam) Paramaśiva (paramaśiva)--A Legfőbb Śiva--. Amikor (yadā) (a Yogī) ebben (a Paramaśiva-ban) van --azaz amikor a Yogī realizálja Őt-- (tatra), éberré válik (anusandhatte) az univerzumról (viśvam), (ilyen formában): "Ez (etad) (az univerzum) csupán ebből (a Valóságból) (tad... iti) áll (mayam eva)" majd (tadā), ezen a módon (tādṛk), ez a (Yogī) (ayam) az egész (viśvasya) világ (jagataḥ) urává (patiḥ) válik (bhavati), mint (vat) Sadāśiva (sadāśiva), akiben (yasya) hiányzik (avidyamānā) a megkötő (bandha) erő (śaktiḥ), mely Paśu-ként (paśu) ismert (ākhyā)1 |
Ez az (igazság) (tad) ki lett fejtve (uktam) a tiszteletreméltó (śrīmad) Lakṣmīkaulārṇava-ban (lakṣmīkaulārṇave) (is):
"Azok a pratyaya-k (pratyayāḥ) (amikhez) a beavatási szertartáson mondott (proktāḥ) dicsőítő felkiáltások (stobha) tartoznak (pūrvakāḥ), tizenhatod (ṣoḍaśīm) részét (kalām) (sem) (na arhanti) érik a Sandhāna-nak, óh Istennő"2 ||
(És) a tiszteletreméltó (śrī) Vijñānabhairava-ban (vijñānabhairave tu):
"A (Yogī-nak) úgy kell tekintenie (paribhāvayet) az egész (sarvam) testére (deham) vagy (vā) a világra (jagat) szimultán (fokozat nélkül - egyidejűleg) (yugapad), gondolatoktól szabad (nirvikalpena) elmével (manasā), mint ami a Tudatosságból (cit) áll (mayam hi); (ha így tesz, akkor) felvillan (udbhavaḥ) a Legmagasabb (Valóság) (parama... iti) (számára)"3 |
Ez a (konkrét) tanítás (tad etad) a (Spandakārikā-kban) is össze lett foglalva (saṅgṛhītam) egy aforizma által (kārikayā):
"Vagy (iti vā) aki (saḥ) számára ez a (yasya) tudás vagy realizáció birtokolt (saṁvittiḥ)4 (és) szüntelen (satatam) egyesülve van (a Legmagasabb Énnel) (yuktaḥ), úgy látja (paśyan) az egész (akhilam) világot (jagat), mint (isteni) játékot (krīḍātvena). Ő élőként felszabadult (jīvanmuktaḥ), nincs (na) kétség (efelől) (saṁśayaḥ... iti)"||
(Lásd Spandakārikā-k II, 5)
||16||
1 "Paramaśiva-ról" és "Sadāśiva-ról" több információt találsz a Trika 2 és Trika 3 dokumentumokban.
2 A "pratyaya" szónak temérdek jelentése létezik: "idea, vallásos meditáció, stb", de ebben a kontextusban az jelenti: "देशादिव्यवहितविप्रकृष्टवस्तुज्ञानानि" - "deśādivyavahitaviprakṛṣṭavastujñānāni"vagy "Az egyéntől, tér, stb által elkülönült távoli valóságok (azaz távoli világok) tapasztalása". A beavatási rítus közben, a beavatandó tudatossá válik ezekről a valóságokról az Úr Kegyelme által, mely maga a rítus formájában jelenik meg. Nagyon gyakori, hogy bizonyos dicsőítő kiáltásokat (indulatszavak kántálása) tesznek a beavatás közben. Viszont, az Úr Śiva azt mondja az Istennőnek, hogy ezek tizenhatodát nem érik a Sandhāna-nak. És mi a Sandhāna? A Sandhāna nem más, mint "शुद्धतत्त्वविमर्श" - "śuddhatattvavimarśa"avagy "a Tiszta Princípium ébersége". Ezért, az Úr megerősíti, hogy mindezek teljesen lényegtelenek a Tiszta Princípiumról való éberséggel összehasonlítva. Miután az Istennő maga ez a "Vimarśa" vagy éberség, a Sandhāna kizárólag Rajta keresztül érhető el. Ez okból kifolyólag Ő (az Istennő) maga a híd a Tiszta Princípiumhoz (Paramaśiva). Persze, ez a kifejtés csupán csak megérinti a témakört!
3 A Kṣemarāja által kommentált Vijñānabhairava verzióban, a "paramodbhavaḥ" (parama-udbhavaḥ) megváltozik "परमोदयः" - "paramodayaḥ" (parama-udayaḥ), de a jelentés ugyanaz, mert "udbhavaḥ" és "udayaḥ" szinonimák ebben a kontextusban.
4 Tudás miről? Ennek megértéséhez, el kell olvasni a Spandakārikā-k előző aforizmájának utolsó részét. Ennek végén (II.4) a szerző azt mondja: "A tapasztaló maga, mindig (és) mindenhol megmarad a tapaszalt formájában". Ezért ez a tudás az, amiről a Spandakārikā-k szerzője beszél a II,5-ben (azaz a második fejezet, ötödik aforizmájában). A jelentés most már teljesen tiszta!
17. Aforizma
ईदृग्ज्ञानरूपस्यास्य योगिनः—
वितर्क आत्मज्ञानम्॥१७॥
विश्वात्मा शिव एवास्मीति यो वितर्को विचार एतदेवास्यात्मज्ञानम्। तदुक्तं श्रीविज्ञानभैरवे
सर्वज्ञः सर्वकर्ता च व्यापकः परमेश्वरः।
स एवाहं शैवधर्मेति दार्ढ्याच्छिवो भवेत्॥
इति। स्पन्देऽपि
... अयमेवात्मनो ग्रहः।
इत्यनेनैतदुक्तम्। तत्र ह्यात्मनो ग्रहणं ग्रहो ज्ञानमेतदेव यद्विश्वात्मकशिवाभिन्नत्वमेषोऽप्यर्थो विवक्षितः॥१७॥
Īdṛgjñānarūpasyāsya yoginaḥ—
Vitarka ātmajñānam||17||
Viśvātmā śiva evāsmīti yo vitarko vicāra etadevāsyātmajñānam| Taduktaṁ śrīvijñānabhairave
Sarvajñaḥ sarvakartā ca vyāpakaḥ parameśvaraḥ|
Sa evāhaṁ śaivadharmeti dārḍhyācchivo bhavet||
iti| Spande'pi
... ayamevātmano grahaḥ|
ityanenaitaduktam| Tatra hyātmano grahaṇaṁ graho jñānametadeva yadviśvātmakaśivābhinnatvameṣo'pyartho vivakṣitaḥ||17||
Ennek (asya) a Yogī-nak (yoginaḥ), kinek természete (rūpasya) az ilyen (īdṛk) tudás (jñāna)1 —
(A) szilárd és megingathatatlan éberség (vitarkaḥ) (hogy Én vagy Śiva, a) az Én (ātma) tudása (jñānam)||17||
Ez a (etad eva) vitarka (vitarkaḥ) (vagy) szilárd és megingathatatlan éberség (vicāraḥ), hogy (yaḥ) "Én vagyok (asmi) Śiva (śivaḥ eva), az univerzum (viśva... iti) Én-je (ātmā)" az ő --a Yogī-é--(asya) tudása (jñānam) az Énről (ātma)|
Ez (tad) a tiszteletreméltó (śrī) Vijñānabhairava-ban (vijñānabhairave) is ki lett mondva (uktam):
"'’A Legmagasabb (parama) Úr (īśvaraḥ) mindentudó (sarvajñaḥ), mindenható (sarvakartā) és (ca) mindenütt jelenlévő (vyāpakaḥ). Ő (saḥ eva) Én vagyok (aham), (hiszen) az én karakterisztikám (dharmā) Śiva-é (śaiva... iti)’. Ezzel a szilárd (meggyőződéssel) (dārḍhyāt) (a Yogī) Śiva-vá (śivaḥ) válik (bhavet)"||
A Spandakārikā-kan (spande) is (api) említve van (uktam) ez a (konkrét tanítás) (etad) eme (aforizma részében) (anena):
"... kizárólag (eva) ez (ayam) az Én (ātmanaḥ... iti) tapasztalása (grahaḥ)"||
(Lásd Spandakārikā-k II, 7)
Ebben (az aforizma részben) (tatra hi) az Én (ātmanaḥ) e fajta (etad) tapasztalása (grahaḥ) (vagy) megragadása (grahaṇam) (van meghatározva) kizárólag (eva) az Én (ātmanaḥ) tudásaként (jñānam) (Az én ismereteként). Azaz (yad), hogy nincs különbség csak önazonosítás (abhinnatvam) Śiva tekintetében (śiva) --az univerzum (viśva) esszenciája (ātmaka)-- …(nos) ezt a (plusz) jelentést szintén kifejteni szándékozza (api... vivakṣitaḥ) (a Spandakārikā-knak jelen állítása)2 ||17||
1 Olvasd el az előző aforizmához tartozó kommentár utolsó részét, hogy jobban megérthesd a 17.-hez írt bevezető jelentését.
2 Ami kötőjelek között van, az természetesen Śiva-ra vonatkozik. A plusz jelentés, miszerint senki sem különbözik az úrtól, rejtve van a "kizárólag az az Én tapasztalása" részben, Kṣemarāja szerint.
18. Aforizma
किञ्चास्य—
लोकानन्दः समाधिसुखम्॥१८॥
लोक्यत इति लोको वस्तुग्रामो लोकयतीति च लोको ग्राहकवर्गस्तस्मिन्स्फुरति सति
ग्राह्यग्राहकसंवित्तिः सामान्या सर्वदेहिनाम्।
योगिनां तु विशेषोऽयं सम्बन्धे सावधानता॥
इति श्रीविज्ञानभट्टारकनिरूपितनीत्या प्रमातृपदविश्रान्त्यवधानतश्चमत्कारमयो य आनन्द एतदेवास्य समाधिसुखम्। तदुक्तं तत्रैव
सर्वं जगत्स्वदेहं वा स्वानन्दभरितं स्मरेत्।
युगपत्स्वामृतेनैव परानन्दमयो भवेत्॥
इति। एतच्च
इयमेवामृतप्राप्तिः...।
इत्यनेन सङ्गृहीतम्।
अथ च यदस्य स्वात्मारामस्य समाधिसुखं तदेव तत्तादृशमवलोकयतां लोकानामानन्दसङ्क्रमणयुक्त्या स्वानन्दाभिव्यक्तिपर्यवसायि भवति। एतदपि श्रीचन्द्रज्ञानग्रन्थेन प्रागुक्तेन (१-७) सुसंवादम्॥१८॥
Kiñcāsya—
Lokānandaḥ samādhisukham||18||
Lokyata iti loko vastugrāmo lokayatīti ca loko grāhakavargastasminsphurati sati
Grāhyagrāhakasaṁvittiḥ sāmānyā sarvadehinām|
Yogināṁ tu viśeṣo'yaṁ sambandhe sāvadhānatā||
iti śrīvijñānabhaṭṭārakanirūpitanītyā pramātṛpadaviśrāntyavadhānataścamatkāramayo ya ānanda etadevāsya samādhisukham| Taduktaṁ tatraiva
Sarvaṁ jagatsvadehaṁ vā svānandabharitaṁ smaret|
Yugapatsvāmṛtenaiva parānandamayo bhavet||
iti| Etacca
Iyamevāmṛtaprāptiḥ...|
ityanena saṅgṛhītam|
Atha ca yadasya svātmārāmasya samādhisukhaṁ tadeva tattādṛśamavalokayatāṁ lokānāmānandasaṅkramaṇayuktyā svānandābhivyaktiparyavasāyi bhavati| Etadapi śrīcandrajñānagranthena prāguktena (1- 7) susaṁvādam||18||
Továbbá (kiñca), ennek a (Yogī-nak) (asya)—
A világ (--mely szubjektumokból és objektumokból áll--) (loka) Gyönyöre (ānandaḥ) (amit a Yogī érez, amikor a Megismerő vagy Tapasztaló állapotában nyugszik) az (ő) Samādhi-jának (samādhi) élvezete (sukham)||18||
A loka vagy világ (lokaḥ) (mind) "az, ami tapasztalt (lokyate iti)" --azaz az objektumok (vastu) sokasága (grāmaḥ)-- és (ca) "aki tapasztal (lokayati iti)" --azaz a szubjektumok (grāhaka) csoportja (vargaḥ)--. Bár ez evidens (tasmin sphurati sati)1 (mindenki számára), a tiszteletreméltó (śrī) Vijñānabhairava-ban (vijñāna-bhaṭṭāraka) tételezett (nirūpita) tanítás szerint (nītyā):
"Az objektumok (grāhya) (és) szubjektumok (grāhaka) tudatossága (saṁvittiḥ) közös (sāmānyā) minden testet öltött számára (sarva-dehinām); de (tu) a Yogī esetében (yoginām) ez a (ayam) különbség (viśeṣaḥ): a kapcsolatra (szubjektum és objektum kapcsolatára) (sambandhe) való éberség (sa-avadhānatā)"||
(és) ez a (etad eva) gyönyör (ānandaḥ), ami (yaḥ) Camatkāra-ból --a tiszta Én-tudatosság gyönyöre-- (camatkāra) áll (mayaḥ), mert a Megismerő vagy Tapasztaló (pramātṛ) állapotában (pada) lévő megnyugvására (viśrānti) való éberség (avadhānatas) a Samādhi-jának (samādhi) élvezete (asya-sukham)2 |
Ez (ugyancsak) ki van mondva (tad uktam) ebben a (könyvben) --azaz a Vijñānabhairava-ban (tatra eva)--:
"Úgy kell emlékeznie (smaret) az egész (sarvam) világra (jagat) vagy (vā) saját (sva) testére (deham), mint ami csordultig tele van (bharitam) saját (sva) gyönyörével (ānanda). Ezzel egyidejűleg (yugapad)--azaz, amikor valaki képes így emlékezni-- kitölti őt (mayaḥ bhavet) a Legmagasabb (para) Gyönyör (ānanda), saját Nektárja miatt (sva-amṛtena eva... iti)"||
Ez az (igazság) (etad ca) össze van foglalva (saṅgṛhītam) a (Spandakārikā-k) ezen (aforizmájában) (anena):
"Kizárólag (eva) ez (iyam) (a) Halhatatlansághoz vezető Nektár (amṛta... iti) megszerzése…(prāptiḥ)"
(Lásd Spandakārikā-k II, 7)
Továbbá (atha ca), e (yad) Samādhi --azaz az Ismerő állapotának szakadatlan fenntartása-- (samādhi) élvezete (sukham) ami ahhoz tartozik (asya), aki hatalmas gyönyört lel (ārāmasya) saját (sva ) Én-jében (ātma), mely az őt --szó szerint egy ilyen személyt-- (tādṛśam), ott --azon a helyen és ebben az állapotban-- (tad) figyelő (avalokayatām) emberek közötti (lokānām) saját (sva) gyönyörének (ānanda) megnyilvánulásában (abhivyakti) végződik (tad eva... paryavasāyi bhavati). Ez a gyönyör (ānanda) átadásának (saṅkramaṇa) (aktusán) keresztül (yuktyā) (történik)|
Ez (etad) ugyancsak tökéletes összhangban van (api... su-saṁvādam) az első fejezet, hetedik aforizmájának (kommentárjában) (1-7) korábban (prāk) idézett (uktena) tiszteletreméltó (śrī) Candrajñāna (candrajñāna) stanzájával (granthena)||18||
1 Nem tudom e szavakat egyenként fordítani, mert az egész semmit nem jelentene magyarul: "ebben (tasmin) ebben, amiben evidens (sphurati) ebben, ami (sati). Ez a mondat abszolút helyhatározós szerkezet, (a Szanszkrit egy speciális konstrukciója), ezért hozzá kell adnom a "mikor, amíg, bár, stb" szavakat és mindent alanyesetben kell fordítanom, hogy magyarul is érthető mondatot kapjak. Ebben az esetben a "bár" szót kell használnom. Azért kellett tisztáznom ezt a részt, mert egyesek azt gondolhatják, hogy csalok, és nem veszem figyelembe a három szó egyenkénti jelentését. Miképp a legtöbb alkalommal nem tudom kifejteni ezeket a nyelvtani fortélyokat, hiszen túl sok jegyzetet kívánna, kérlek, bízz bennem.
2 Ebben a kontextusban a "Samādhi" szó nem "Tökéletes Koncentrációt" jelent (mint egyfajta mély meditáció csukott szemmel). Nem, itt ez egy állapot, amikor a személy kizárólag saját állapotáról tudatos, mint a Legmagasabb Megismerő vagy Tapasztaló. Ez Śiva állapota és nem érhető el semmiféle törekvéssel! Csak és kizárólag az isteni Kegyelem által. Ez az Ő szabad Akaratától függ.
19. Aforizma
अथेदृशस्यास्य योगिनो विभूतियोगं दर्शयति—
शक्तिसन्धाने शरीरोत्पत्तिः॥१९॥
इच्छा शक्तिरुमा कुमारी (१-१३) इति सूत्रेण यास्य शक्तिरुक्ता तामेव यदानुसन्धत्ते दार्ढ्येन तन्मयीभवति तदा तद्वशेनास्य यथाभिमतं शरीरमुत्पद्यते। तदुक्तं श्रीमृत्युञ्जयभट्टारके
ततः प्रवर्तते शक्तिर्लक्ष्यहीना निरामया।
इच्छा सा तु विनिर्दिष्टा ज्ञानरूपा क्रियात्मिका॥
इत्युपक्रम्य
सा योनिः सर्वदेवानां शक्तीनां चाप्यनेकधा।
अग्नीषोमात्मिका योनिस्तस्याः सर्वं प्रवर्तते॥
इति। शक्तिसन्धानमाहात्म्यं लक्ष्मीकौलार्णवे
न सन्धानं विना दीक्षा न सिद्धीनां च साधनम्।
न मन्त्रो मन्त्रयुक्तिश्च न योगाकर्षणं यथा॥
इत्यादिना प्रतिपादितम्। एतच्च
यथेच्छाभ्यर्थितो धाता जाग्रतोऽर्थान्हृदि स्थितान्।
सोमसूर्योदयं कृत्वा सम्पादयति देहिनः॥
इत्यनेन सङ्गृहीतम्। देहिनोऽत्यक्तदेहवासनस्य योगिनो हृदि स्थितानर्थान्तत्तदपूर्वनिर्माणादिरूपान्धाता महेश्वरः प्रकाशानन्दात्मतया सोमसूर्यरूपवाहोन्मीलनेन सोमसूर्यसामरस्यात्मनश्च शक्तेरुदयं कृत्वा बहिर्मुखवाहित्वेन तामासाद्य सम्पादयतीति ह्यस्यार्थः
तथा स्वप्नेऽप्यभीष्टार्थान्...।
इत्येतच्छ्लोकप्रतिपादितस्वप्नस्वातन्त्र्यं प्रति दृष्टान्ते योजित इति स्पन्दनिर्णये मयैव दर्शितम्॥१९॥
Athedṛśasyāsya yogino vibhūtiyogaṁ darśayati—
Śaktisandhāne śarīrotpattiḥ||19||
Icchā śaktirumā kumārī (1-13) iti sūtreṇa yāsya śaktiruktā tāmeva yadānusandhatte dārḍhyena tanmayībhavati tadā tadvaśenāsya yathābhimataṁ śarīramutpadyate| Taduktaṁ śrīmṛtyuñjayabhaṭṭārake
Tataḥ pravartate śaktirlakṣyahīnā nirāmayā|
Icchā sā tu vinirdiṣṭā jñānarūpā kriyātmikā||
ityupakramya
Sā yoniḥ sarvadevānāṁ śaktīnāṁ cāpyanekadhā|
Agnīṣomātmikā yonistasyāḥ sarvaṁ pravartate||
iti| Śaktisandhānamāhātmyaṁ lakṣmīkaulārṇave
Na sandhānaṁ vinā dīkṣā na siddhīnāṁ ca sādhanam|
Na mantro mantrayuktiśca na yogākarṣaṇaṁ yathā||
ityādinā pratipāditam| Etacca
Yathecchābhyarthito dhātā jāgrato'rthānhṛdi sthitān|
Somasūryodayaṁ kṛtvā sampādayati dehinaḥ||
ityanena saṅgṛhītam| Dehino'tyaktadehavāsanasya yogino hṛdi sthitānarthāntattadapūrvanirmāṇādirūpāndhātā maheśvaraḥ prakāśānandātmatayā somasūryarūpavāhonmīlanena somasūryasāmarasyātmanaśca śakterudayaṁ kṛtvā bahirmukhavāhitvena tāmāsādya sampādayatīti hyasyārthaḥ
Tathā svapne'pyabhīṣṭārthān...|
ityetacchlokapratipāditasvapnasvātantryaṁ prati dṛṣṭānte yojita iti spandanirṇaye mayaiva darśitam||19||
Most (atha) (a következő aforizma) kifejti (darśayati) egy ilyen Yogī Vibhūtiyoga-ját --a természetfeletti erők Yoga-ja—
Az (Akarat) Erővel (śakti) való egyesülés útján (sandhāne), a testek (śarīra) megnyilvánulása (utpattiḥ) (történik) (a Yogī vágyai szerint)||19||
Az első fejezet 13. aforizmája által (1-13... sūtreṇa) (azaz) "Az Akarat (icchā) Ereje (śaktiḥ) (a felébredett Yogī-nak) "Śiva Ragyogása" (umā) (ami) Kumārī (kumārī)" az ő Ereje vagy Śakti (yā... śaktiḥ) definiálva lett (uktā). Amikor ő (yadā) (intenzív éberség útján) eggyé válik (anusandhatte) vele --az Icchāśakti-val vagy az Akarat erővel--(tām eva); (röviden, amikor) ő (bhavati) szilárdan (dārḍhyena) beleolvad (az Akarat erőbe) (tad-mayī), akkor (tadā) ezen (erőn) (tad) keresztül (vaśena) az ő (asya) teste (śarīram) megnyilvánul --létezővé válik-- (utpadyate) saját akaratából (szó szerint: ’vágya szerint’) (yathā-abhimatam)|
Ez (tad) a mélyen tisztelt (śrī... bhaṭṭārake) Mṛtyuñjaya-ban--ez a Netratantra- (mṛtyuñjaya) is deklarálva lett, ezzel kezdve (a 7. adhikāra vagy fejezet 36. stanzájában) (upakramya):
"Onnan --azaz Paramaśiva állapotából, amit a Yogī elnyert1 --(tatas) származik (pravartate) az Erő (śaktiḥ), melyből hiányzik (hīnā... nis) a tapasztalhatóság (lakṣya) (és) betegség (āmayā)2 . Ez az (Erő) (sā) úgymond (vinirdiṣṭā) Icchā --Akarat-- (icchā) valójában (tu), mely (ezután) Jñāna --Tudás-- (jñāna) (és) Kriyā --Cselekvés-- (kriyā... iti) formájában jelenik meg (rūpā... ātmikā)3 "||4
(és e fejezet vagy adhikāra 40. stanzájával ér véget:)
"Ő --azaz a Legmagasabb Śakti-- (sā), számtalan módon (anekadhā), minden isten (sarva-devānām) forrása (yoniḥ), s a Śakti-ké vagy erőké (śaktīnām) is (ca api). Az Ő természete (ātmikā) a tűz és a hold (agnīṣoma)5 . Minden (sarvam) belőle (tasyāḥ) származik (pravartate)"||
A Śakti-val, intenzív egyhegyűség útján való egyesülés (śakti-sandhāna) emelkedett állapota (māhātmyam) tételezve lett (pratipāditam) a Lakṣmīkaulārṇava-ban (lakṣmī-kaulārṇave) (a következő és) további más (stanzákban) (ādinā):
"A (Śakti-val) való intenzív, egyhegyű egyesülés (sandhānam) nélkül (vinā) nincs (na) beavatás (dīkṣā), sem (na... ca) a természetfeletti erők (siddhīnām) elérése (sādhanam), sem (na) mantra (mantraḥ), sem (ca) a mantra (mantra) titka (yuktiḥ), sem (na) győzelem (na... yathā)6 a Yoga-ban (yoga)"||
Ez a tanítás (etad ca) össze van foglalva (saṅgṛhītam) ebben (az aforizmában) (anena):
"Miképp (yathā) a (világ) Fenntartója (dhātā), vággyal teli (icchā) kérésre (abhyarthitaḥ), megnyilvánít (sampādayati) (minden) dolgot (arthān), mi az éber (jāgrataḥ) testet öltött (dehinaḥ) szívében (hṛdi) nyugszik (sthitān), miután (kṛtvā) a hold (soma) (és) a nap (sūrya... iti) feltámadt (udayam)7 "||
(Lásd Spandakārikā-k III, 1)
A Teremtő (dhātā)--azaz a Nagy Úr--Śiva jelzője-- (mahā-īśvaraḥ) a testet öltött (dehinaḥ), s testében (deha) maradásáról (maradásának vágyáról) (vāsanasya) nem lemondott (atyakta) Yogī (yoginaḥ) szívében (hṛdi) lévő (sthitān) összes (arthān) változatos (rūpān-tad-tad) és teljesen új (apūrva) teremtéseket (nirmāṇa), stb. (ādi) adományozza (sampādayati). (A Legmagasabb Én először) a holdból --Apāna, a belégzés életereje-- (soma) (és) napból --Prāṇa, a kilégzés életereje-- (sūrya) álló (rūpa) csatorna (vāha) kinyitásával (unmīlanena) Prakāśa-n --feltáró fény-- és Ānanda-n --gyönyör-- keresztül (prakāśa-ānanda-ātmatayā), és (ca) (ezután) a Śakti vagy erő --azaz Samāna- (śakteḥ) megnyilvánításával (kṛtvā- udayam), mely a hold vagy Apāna (soma) és a nap vagy Prāṇa (sūrya) egyensúlyából (sāmarasya) áll (ātmanaḥ)8 .(Majd miután) e Śakti-t (azaz Samāna-t) (tām) leengedte (āsādya)--azaz újra stabilizálta az Apāna és Prāṇa normális működését-- (az Úr létrehozza) kívül (bahis-mukha-vāhitvena) (e Yogī vágyait). Ez a jelentése (iti... arthaḥ) (a Spandakārikā-k eme) aforizmájának (asya) valójában (hi)9 .
"Álomban (svapne) éppúgy (tathā-api) [a központi csatornában, (Ő) konkrétan megnyilvánít mindent (és) még tisztábban] (az ő) vágyott (abhīṣṭa) dolgait (arthān... iti)" [annak, aki nem hagyja abba a könyörgést]10
(Lásd Spandakārikā-k III, 2)
Ahogy arra én magam (mayā eva) rámutattam (iti... darśitam) a Spandanirṇaya-ban (spandanirṇaye) (a témakör, mely) a (Yogī) szabadságához (svātantryam) tartozik (még) álomban is (svapna), ahogy az ki lett fejtve (pratipādita) a stanzában (etad), ami ellenpéldaként (prati dṛṣṭānte) szolgál (yojitaḥ)||19||
1 Azért tudom ezt, mert olvastam az ezt megelőző stanzát a Netratantra-ban. A bölcs, aki jelen Śivasūtra-kat kommentálja --azaz Kṣemarāja--, írt egy igen terjedelmes kommentárt a Netratantra-hoz is. Paramaśiva egyszerűen a Legmagasabb Valóság. Olvasd el a Trika 2 tanulmányt további információkért.
2 Ez azt jelenti, hogy az Akarat ereje nem látható vagy tapasztalható egyáltalán. Emellett nincs rá befolyással a betegség, amit Māyā-nak (tattva 6 az univerzális megnyilvánulás folyamatában). Māyā a tudatlanság fátyla, mely befedi az egyén esszenciális természetét.
3 Ez a témakört ki lett fejtve a Trika 3 dokumentumban.
4 Ennek a stanzának van egy másik olvasata is (csak egy kis változással):
ततः प्रवर्तते शक्तिर्लक्ष्यहीना निरामया।
इच्छामात्रविनिर्दिष्टा ज्ञानरूपा क्रियात्मिका॥
Tataḥ pravartate śaktirlakṣyahīnā nirāmayā|
Icchāmātravinirdiṣṭā jñānarūpā kriyātmikā||
"Onnan --azaz Paramaśiva állapotából, amit a Yogī elnyert1-- (tatas) származik (pravartate) az Erő (śaktiḥ), melyből hiányzik (hīnā... nis) a tapasztalhatóság (lakṣya) (és) betegség (āmayā)2. Ez az (Erő) (sā) úgymond (vinirdiṣṭā) nem egyéb, mint (mātra) Icchā --Akarat-- (icchā).
Mely (ezután) Jñāna --Tudás-- (jñāna) (és) Kriyā --Cselekvés-- (kriyā... iti) formájában jelenik meg (rūpā... ātmikā)"||
OK, most már meg van mind a két verzió.
5 Itt a tűz és a hold a Prāṇa-t (a rendszeredből, a kilégzéssel kiáradó életerő) és Apāna-t (a rendszeredbe, a belégzéssel befolyó életerő) jelképezi.
6 Ha megnézed egy szótárban, azt találod, hogy "Ākarṣaṇa" általában azt jelenti "húzni, közel vonni, vonzani, stb.". Itt azonban úgy fordítottam "győzelem", mert az eredeti gyök nem "ākṛṣ", természetesen, hanem "kṛṣ" (mivel az "ā" egy hozzáadott prefixuma, előtagja a gyöknek"); és a "kṛṣ" egyik jelentése "bevonzani a saját erőbe, ura lenni valaminek". Most már tiszta! [Magyarul erre a "győzelem" szó egy lehetséges fordítás, mert az "uralkodni" kifejezést félrevezetőnek találtam (a ford.)]!
7 A hold és a nap kifejezések a törekvő szintjétől függnek. Az Āṇavopāya-ban a hold és a nap az Apāna és a Prāṇa reprezentánsa, rendre (olvasd el az 5. megjegyzést). A Śāktopāya-ban a Jñānaśakti (a Tudás Ereje) és Kriyāśakti (a Cselekvés Ereje) reprezentánsa. Végül a Śāmbhavopāya-ban Vimarśa (Śakti) és Prakāśa (Śiva) szimbóluma. Olvasd el a Meditation 1 dokumentumot, további információkért.
8 Olvasd el a Uccāra in Meditation 4dokumentumot, hogy jobban megértsd, miről beszél a bölcs.
9 A Legmagasabb Úr, inspirálja a Yogī-t a feltárt fénnyel és gyönyörrel, kinyitja az Apāna és a Prāṇa csatornáit --azaz tudatossá teszi a személyt saját kilégzéséről és belégzéséről). Majd emelni kezdi a Samāna-t, az Apāna és a Prāṇa kiegyensúlyozásával a köldök területén (a légzési folyamat itt ér véget). Végül, amikor a Legmagasabb Létező elnyomja vagy visszaengedi a Samāna-t, a ki és belégzés természetes folyamata visszatér. Ebben a pillanatban minden, a Yogī által vágyott dolog megnyilvánul kint, a Yogī előtt. Senki sem képes elérni ezt az erőt az Ő Kegyelme nélkül.
10 Muszáj voltam szögletes zárójelben hozzáadni a stanza további részét, mert e nélkül az egésznek nem lett volna értelme. Máskor hozzá tudom adni a rövid fordításokat a pontok közzé, de ebben az esetben erre nem volt lehetőség.
20. Aforizma
अन्या अप्यस्य यथाभिलषिताः सिद्धय एतन्माहात्म्येनैव घटन्त इत्याह—
भूतसन्धानभूतपृथक्त्वविश्वसङ्घट्टाः॥२०॥
भूतानि शरीरप्राणभावाद्यात्मकानि तेषां क्वचिदाप्यायनादौ सन्धानं परिपोषणं व्याध्याद्युपशमादौ पृथक्त्वं शरीरादेर्विश्लेषणं देशकालादिविप्रकृष्टस्य च विश्वस्य सघट्टो ज्ञानविषयीकार्यत्वादिकोऽस्य पूर्वोक्तशक्तिसन्धाने सति जायते। एतच्च सर्वागमेषु साधनाधिकारेष्वस्ति। तदेव स्पन्दे
दुर्बलोऽपि तदाक्रम्य यतः कार्ये प्रवर्तते।
आच्छादयेद्बुभुक्षां च तथा योऽतिबुभुक्षितः॥
इति।
ग्लानिर्विलुण्ठिका देहे तस्याश्चाज्ञानतः सृतिः।
तदुन्मेषविलुप्तं चेत्कुतः सा स्यादहेतुका॥
इति।
यथा ह्यर्थोऽस्फुटो दृष्टः सावधानेऽपि चेतसि।
भूयः स्फुटतरो भाति स्वबलोद्योगभावितः॥
तथा यत्परमार्थेन येन यत्र यथा स्थितम्।
तत्तथा बलमाक्रम्य न चिरात्सम्प्रवर्तते॥
इत्यादिना विभूतिस्पन्दे सोपपत्तिकं दर्शितम्॥२०॥
Anyā apyasya yathābhilaṣitāḥ siddhaya etanmāhātmyenaiva ghaṭanta ityāha—
Bhūtasandhānabhūtapṛthaktvaviśvasaṅghaṭṭāḥ||20||
Bhūtāni śarīraprāṇabhāvādyātmakāni teṣāṁ kvacidāpyāyanādau sandhānaṁ paripoṣaṇaṁ vyādhyādyupaśamādau pṛthaktvaṁ śarīrāderviśleṣaṇaṁ deśakālādiviprakṛṣṭasya ca viśvasya saghaṭṭo jñānaviṣayīkāryatvādiko'sya pūrvoktaśaktisandhāne sati jāyate| Etacca sarvāgameṣu sādhanādhikāreṣvasti| Tadeva spande
Durbalo'pi tadākramya yataḥ kārye pravartate|
Ācchādayedbubhukṣāṁ ca tathā yo'tibubhukṣitaḥ||
iti|
Glānirviluṇṭhikā dehe tasyāścājñānataḥ sṛtiḥ|
Tadunmeṣaviluptaṁ cetkutaḥ sā syādahetukā||
iti|
Yathā hyartho'sphuṭo dṛṣṭaḥ sāvadhāne'pi cetasi|
Bhūyaḥ sphuṭataro bhāti svabalodyogabhāvitaḥ||
Tathā yatparamārthena yena yatra yathā sthitam|
Tattathā balamākramya na cirātsampravartate||
ityādinā vibhūtispande sopapattikaṁ darśitam||20||
Ennek fenségén keresztül (māhātmyena eva)--azaz az Icchāśakti vagy Akarat erővel való egyesülésen keresztül--(etad), a (Yogī által) vágyott (yathā-abhilaṣitāḥ) más (anyāḥ) természetfeletti erők (siddhayaḥ) is (api) megnyilvánulnak (ghaṭante) számára (asya). Ez az, amit (Śiva) elmond (a következő aforizmában) (iti āha)—
(A felébredett Yogī további természetfeletti erői a:) a létező entitások (bhūta) összekapcsolása (sandhāna); szétválasztásuk (pṛthaktva) --azaz a létező entitásoké-- (bhūta) (és) mindennek (viśva) egyesítése (saṅghaṭṭāḥ) (amit tér is idő elválaszt)||20||
A Bhūta-k (bhūtāni) testből (śarīra), életerőből (prāṇa), objektumokból (bhāva), stb. (ādi) álló (ātmakāni) --létező entitások--. Sandhāna-ja --összekapcsolása-- (sandhānam) ezeknek a (létező entitásoknak) (teṣām) --azaz Bhūtasandhāna-- (ugyanaz, mint) a jólét növelésének (āpyāyana) előmozdítása (paripoṣaṇam), stb. (ādau) konkrét esetekben (kvacid)1 . Pṛthaktva (pṛthaktvam) a test (śarīra), stb. (ādeḥ) szétválasztása (viśleṣaṇam), betegségek (vyādhi) gyógyítása céljából (upaśama), stb. (ādi) és hasonlók (ādau)2 . Mindennek (viśvasya) egyesítése (saṅghaṭṭaḥ), amit tér (deśa) és idő (kāla), stb. (ādi) szétválaszt (viprakṛṣṭasya), nem más, mint mindezeket a dolgokat tudásának tárgyává (jñāna-viṣayī) tenni (kāryatvā), és így tovább (ādikaḥ)3 .(Ezen erők hármas csoportja) elérhető (jāyate) számára (asya), amikor egyesül az (sandhāne sati) (Akarat) erővel (śakti), ahogy az korábban (pūrva) kifejtésre került (ukta)|
Ez (etad ca) minden (sarva) Āgama-ban --kinyilvánított szövegek-- (āgameṣu) a sādhana --módszerek az célok eléréséhez, tökéletesítéshez, stb.-- fejezeteiben (adhikāreṣu) jelennek meg (asti)|
Ez (tad) a konkrét (tanítás) (eva), bizonyító érvelésekkel (sopapattikam), a Spandakārikā-k (spande) Vibhūtispanda --a Spanda-ból feltáruló természetfeletti erők-- (fejezetében) (vibhūti-spande) jelenik meg (darśitam), a (következő) és más (stanzákban) (ādinā)|
"Még (api) egy gyenge ember is (durbalaḥ), megragadván ezt (ākramya) (Spanda-t vagy Kozmikus Erőt) (tad), elkötelezett lesz (megtenni azt) (pravartate), amit szükséges (kārye) (és sikerrel is jár) ezen a Princípiumon keresztül (yatas). Hasonlóképp (ca tathā), aki (yaḥ) nagyon éhes (ati-bubhukṣitaḥ), el tudja fedni (āchādayet) vágyát az evésre (bubhukṣām... iti)"||
(Lásd Spandakārikā-k III, 6)
"A lehangoltság (glāniḥ) (olyan), mint egy tolvaj (viluṇṭhikā) a testben (dehe). A tudatlanságból (ajñānataḥ) származik (tasyāḥ ca... sṛtiḥ). Ha (ced) azt elpusztítja (viluptam) az (tad) Unmeṣa (unmeṣa) --lásd a következő aforizmát--, hogyan (kutas) létezhetne (sā syāt) (ez a lehangoltság), (annak) oka nélkül? (ahetukā... iti)?"||
(Lásd Spandakārikā-k III, 8)
"Kétségtelen (hi), mint ahogy (yathā) egy dolog (arthaḥ) (először) homályosan (asphuṭam) tapasztalt (dṛṣṭaḥ), még egy nagyon figyelmes (sa-avadhāne) elme (cetasi) esetén is (api) (ami nagyon belemerül a tapasztalás folyamatába), később (bhūyas) sokkal tisztábban (sphuṭataraḥ) látszik (bhāti), ahogy élénk figyelemének (udyoga) erejét (sva-bala) koncentrálja (bhāvitaḥ), úgy (tathā) e (Kozmikus) Erő (balam) megragadásával (ākramya), bármilyen dolog (yad), ami valamilyen formában (yena) valóban (paramārthena) létezik (sthitam), bárhol (yatra), bármilyen állapotban (yathā), az (ez a konkrét dolog) (tad) azonnal (na cirāt) megnyilvánul (sampravartate) ilyen módon (tathā... iti)"||
(Lásd Spandakārikā-k III, 4-5)
||20||
1 Például, egy test, ami éppen haldoklik az éhségtől, meggyógyítható e nagy Yogī által, egyszerűen úgy, hogy azt kívánja (a Yogī), hogy kerüljön étellel kapcsolatba (a haldokló).
2 Például, le tud választani egy tumort a testéről, hogy meggyógyítsa azt (a testet.)
3 Például, képes pontosan tudni, hogy mi történik egy adott pillanatban a múltban vagy a jövőben. Vagy tudja, mi történik a föld másik szegletében, ebben a pillanatban. Ezeket akarattal képes megtenni, bár leggyakrabban spontán történik, a tudatosságának elképesztő állapota miatt.
Bár az Én mindenben nyugszik, a jelen aforizmában tárgyalt természetfeletti erők nagyon messze vannak a hétköznapi emberek kondíciójától, ezért "látszólag" felesleges ezekről a fenséges képességekről írni, hiszen a legtöbb ember nem képes felfogni ezekből semmit (a legtöbb spirituális embert is beleértve, természetesen…az egyetlen különbség, hogy nekik van spirituális egójuk, ami azt hiszi, hogy megértették ezt teljesen", miközben a legtöbb hétköznapi egó egyszerűen nem is érdekelt ezekben a témakörökben…mindenesetre, ez ugyanaz a kupac, csak más színezetben.) Tehát, ők egyáltalán NEM különlegesek. Tény, hogy "látszólag" nevetséges ezekről a nagyszerű dolgokról beszélni, látva a teljesen elveszett korlátolt individuumok állapotát, akik folyamatosan szorongó koldusként viselkednek. Nos, le kell fordítanom a szöveget, annak teljességében, bár az olyan kvalitású nagy Yogī-k száma, akikről Kṣemarāja beszél, kétségtelenül megszámlálható egyetlen kézen.
Összességében, az én feladatom, miszerint lefordítom ezt a bonyolult szöveget, egész egyszerűen viccnek tűnik és időpocsékolásnak, ha számításba vesszük egy átlagos Yoga törekvő állapotát. Sok szilárd érv támasztja alá az erőfeszítésemet: Miután a Śivasūtra-k első fejezete a Śāmbhavopāya-val (az út mely Śiva-hoz tartozik) foglalkozik, mindezek a tanítások és eredmények csak az ezen úton járó nagy személyiségeknek szólnak (nagyon kevesek, valójában). A többi törekvő, akik leginkább az Āṇavopāya útjához vannak kötve (a korlátolt individuum-hoz tartozó út), csak annyit fog megérteni ezekből, amennyit a tudatossági szintje enged. Tudni ezekről az állapotokról, amiket elérhetnek, mégis emelő lehet. Úgyhogy, annak ellenére, hogy első látásra abszurd több órát foglalkozni a nagy Yogīkus eredmények kifejtésének fordításával, miközben a "gyakorlatban" a törekvők 99%-a alig képes napi tizenöt percet folyamatosan meditálni az Én-en, végül mégis értelmet nyer valahogy, ha valaki figyelembe veszi, hogy ez a fejezet a magasabb Śāmbhavopāya -val foglalkozik.
Emellett, van még egy mélyebb oka annak, hogy veszem a fáradságot és mindezt megteszem…nos, ez az én felajánlásom az univerzum Tulajdonosának, aki az egyetlen Cselekvője minden tettnek és valódi Szerzője minden szent szövegnek. Legyen ez az Úr örökkön dicsőítve! Csak egy kis kiegészítés, ami abban a különleges állapotban tör fel bennem, amikor fordítok. Nagyon jó, olvasd tovább a tanításokat.
21. Aforizma
यदा तु मितसिद्धीरनभिलष्यन्विश्वात्मप्रथामिच्छति तदास्य—
शुद्धविद्योदयाच्चक्रेशत्वसिद्धिः॥२१॥
वैश्वात्म्यप्रथावाञ्छया यदा शक्तिं सन्धत्ते तदा अहमेव सर्वमिति शुद्धविद्याया उदयाद्विश्वात्मकस्वशक्तिचक्रेशत्वरूपं माहेश्वर्यमस्य सिध्यति। तदुक्तं स्वच्छन्दे
तस्मात्सा तु परा विद्या यस्मादन्या न विद्यते।
विन्दते ह्यत्र युगपत्सार्वज्ञ्यादिगुणान्परान्॥
वेदनानादिधर्मस्य परमात्मत्वबोधना।
वर्जनापरमात्मत्वे तस्माद्विद्येति सोच्यते॥
तत्रस्थो व्यञ्जयेत्तेजः परं परमकारणम्।
परस्मिंस्तेजसि व्यक्ते तत्रस्थः शिवतां व्रजेत्॥
इति। तदेतत्
दिदृक्षयेव सर्वार्थान्यदा व्याप्यावतिष्ठते।
तदा किं बहुनोक्तेन स्वयमेवावभोत्स्यते॥
इत्यनेनैव सङ्गृहीतम्॥२१॥
Yadā tu mitasiddhīranabhilaṣyanviśvātmaprathāmicchati tadāsya—
Śuddhavidyodayāccakreśatvasiddhiḥ||21||
Vaiśvātmyaprathāvāñchayā yadā śaktiṁ sandhatte tadā ahameva sarvamiti śuddhavidyāyā udayādviśvātmakasvaśakticakreśatvarūpaṁ māheśvaryamasya sidhyati| Taduktaṁ svacchande
Tasmātsā tu parā vidyā yasmādanyā na vidyate|
Vindate hyatra yugapatsārvajñyādiguṇānparān||
Vedanānādidharmasya paramātmatvabodhanā|
Varjanāparamātmatve tasmādvidyeti socyate||
Tatrastho vyañjayettejaḥ paraṁ paramakāraṇam|
Parasmiṁstejasi vyakte tatrasthaḥ śivatāṁ vrajet||
iti| Tadetat
Didṛkṣayeva sarvārthānyadā vyāpyāvatiṣṭhate|
Tadā kiṁ bahunoktena svayamevāvabhotsyate||
ityanenaiva saṅgṛhītam||21||
Viszont (tu), amikor (yadā) (egy ilyen nagy Yogī) nem sóvárog (anabhilaṣyan) korlátolt (mita) természetfeletti erőkért (siddhīḥ), (csak) arra vágyik (icchati) hogy kitárja (magát) --szó szerint: kiterjedés--(prathām) az univerzum (viśva) Én-jeként (ātma), akkor (tadā) számára (megtörténik) (asya)—
Az erők csoportja feletti (cakra) teljes uralom (īśatva) elérése (siddhiḥ) (eléretik a Yogī által) a Śuddhavidyā (śuddhavidyā) feltárulása révén (udayāt)||21||
Amikor (yadā) (a Yogī) azzal a vággyal (vāñchayā), hogy kiterjessze --szó szerint: kiterjedés--(önmagát) (prathā) az univerzum Én-jeként (vaiśva-ātmya), eggyé válik (Akarat) erejével intenzív éberségen keresztül (śaktim sandhatte), majd (tadā) a Śuddhavidyā (śuddhavidyāyāḥ) feltárulása (udayāt) által (mely annak az érzésnek a formájában jelenik meg, hogy:) "Én (vagyok) (aham eva) minden (sarvam iti)" , sikeresen eléri (sidhyati) saját (asya) állapotát, mint Maheśvara, a Nagy Úr --Śiva jelzője-- (māheśvaryam) önmaga (sva) univerzális (viśvātmaka) erőcsoportja (śakticakra) felett uralom (īśatva) formájában (rūpam)|1
Ez (tad) (ugyancsak) ki van jelentve (uktam) a Svacchandatantra-ban (svacchande):
"Mindazonáltal (tasmāt), mivel (yasmāt) nincs (na vidyate) másik (anyā), Ő (Śakti) (sā) kétségkívül (tu) a Legmagasabb (parā) Tudás --isteni Tudás-- (vidyā). Itt --amikor a Legmagasbb Tudás feltárul--(atra) (a Yogī) valójában (ca) eléri (vindate) a legmagasabb szintű (parān) tulajdonságokat (guṇān) (mint) mindentudás (sārvajñya), stb, (ādi) egyidejűleg (yugapad). (1) Ő megadja (Śiva) kezdettelen jellegének felismerését (vedanā) --azaz az Ő Abszolút Szabadság vagy Svātantrya -- (anādi-dharmasya); (2) feltámasztja (bodhanā) a Legmagasabb Én állapotának megértését (parama-ātmatva); (és) (3) kizárja (varjanā) azt, ami nem a Legmagasbb Én állapota (a-parama-ātmatve); mindezek miatt (tasmāt), Őt (Śakti-t) (sā) úgy nevezzünk (ucyate) Vidyā (vidyā iti). Megszilárdulva (sthaḥ) ebben --az elmétől megszabadult állapotban (Unmanā), azaz a Legmagasabb Én-ben-- (tatra), megnyilvánítja (vyañjayet) a Legmagasabb (param) Fényt (tejas) --az Úr Fényét--, a Legmagasabb (parama) Okot (kāraṇam). Aki megszilárdul (sthaḥ) ebben (tatra) a megnyilvánult --vyakta-- (vyakte) Legmagasabb --para--(parasmin) Fényben--tejas--(tejasi) , eléri (vrajet) Śiva állapotát (śivatām... iti)"||2
(Lásd IV, 396-397 a Svacchandatantra-ban)
Ugyanez (tad etad) van összefoglalva (saṅgṛhītam) a (Spandakārikā-k) eme (anena eva) (stanzájában):
"Amikor (yadā) a (Yogī) úgymond (iva) arra vágyik (didṛkṣayā), hogy minden (sarva) objektumot (arthān) lásson, melyeket mind áthat (vyāpyāvatiṣṭhate), akkor (tadā) mi (haszna) (kim) többet (bahunā) mondani (uktena) (erről)? Tapasztalni fogja (avabhotsyate) (ezt) saját maga! (svayam eva... iti)!"||
(Lásd Spandakārikā-k III, 11)
||21||
1 A Śuddhavidyā fogalom nem az univerzális megnyilvánulás ötödik tattva-ja, ami sadvidyā néven is ismert. Itt azt jelenti "Tiszta Tudás", az isteni tudatosság, ami megadja az "Én vagyok minden" tapasztalatát. Ennek a realizációs állapotnak, amikor a Yogī mindenben Śiva-t tapasztalja, Śivayāpti a neve. E kondíció elérésével, a nagy Yogī eléri Śiva állapotát és következésképpen az univerzumként megnyilvánuló egész erőcsoport Urává válik.
2 Ezen technikai kifejezések jelentése nagyrészt Kṣemarāja terjedelmes Svacchandatantra kommentárján alapszik. Például, azt mondja, hogy a "vedanā" jelentése ebben a kontextusban"विचारणा" - "vicāraṇā"(elmélkedés, megértés, felismerés, stb.) Ezért a fordításom az volt, hogy "megadja a felismerését". Más kifejezések, mint "bodhanā" magában foglalják, mind a normális fordítást (amit a szótárakban találni) és a technikai fordítást is, amit a titkos tradíció bölcse ad. Tehát, csak bízz bennem barátom, mert tökéletesen tisztában vagyok azzal, amit csinálok. Nincs csalás, ebben biztos lehetsz.
22. Aforizma
यदा तु स्वात्मारामतामेवेच्छति तदास्य—
महाह्रदानुसन्धानान्मन्त्रवीर्यानुभवः॥२२॥
परा भट्टारिका संविदिच्छाशक्तिप्रमुखं स्थूलमेयपर्यन्तं विश्वं वमन्ती खेचरीचक्राद्यशेषवाहप्रवर्तकत्वस्वच्छत्वानावृतत्वगभीरत्वादिधर्मयोगान्महाह्रदस्तस्यानुसन्धानाद् अन्तर्मुखतयानारतं तत्तादात्म्यविमर्शनाद्वक्ष्यमाणस्य शब्दराशिस्फारात्मकपराहन्ताविमर्शमयस्य मन्त्रवीर्यस्यानुभवः स्वात्मरूपतया स्फुरणं भवति। अत एव श्रीमालिनीविजये
या सा शक्तिर्जगद्धातुः...।
इत्युपक्रम्येच्छादिप्रमुखपञ्चाशद्भेदरूपतया मातृकामालिनीरूपतामशेषविश्वमयीं शक्तेः प्रदर्श्य तत एव मन्त्रोद्धारो दर्शित इति परैव शक्तिर्महाह्रदस्ततस्तदनुसन्धानान्मातृकामालिनीसतत्त्वमन्त्रवीर्यानुभव इति युक्तमुक्तम्। एतदेव
तदाक्रम्य बलं मन्त्राः...।
इत्याद्युक्त्या भङ्ग्या प्रतिपादितम्।
तदेवं चैतन्यमात्मा (१-१) इत्युपक्रम्य तत्स्वातन्त्र्यावभासिततदख्यातिमयं सर्वमेव बन्धं यथोक्तोद्यमात्मकभैरवसमापत्तिः प्रशमयन्ती विश्वं स्वानन्दामृतमयं करोति सर्वाश्च सिद्धीर्मन्त्रवीर्यानुप्रवेशान्ता ददाति। इति शाम्भवोपायप्रथनात्मायं प्रथम उन्मेष उक्तः। अत्र तु मध्ये शक्तिस्वरूपमुक्तं तत्शाम्भवरूपस्य शक्तिमत्ताप्रदर्शनाभिप्रायेणेति शिवम्॥२२॥
Yadā tu svātmārāmatāmevecchati tadāsya—
Mahāhradānusandhānānmantravīryānubhavaḥ||22||
Parā bhaṭṭārikā saṁvidicchāśaktipramukhaṁ sthūlameyaparyantaṁ viśvaṁ vamantī khecarīcakrādyaśeṣavāhapravartakatvasvacchatvānāvṛtatvagabhīratvādidharmayogānmahāhradastasyānusandhānād antarmukhatayānārataṁ tattādātmyavimarśanādvakṣyamāṇasya śabdarāśisphārātmakaparāhantāvimarśamayasya mantravīryasyānubhavaḥ svātmarūpatayā sphuraṇaṁ bhavati| Ata eva śrīmālinīvijaye
Yā sā śaktirjagaddhātuḥ...|
ityupakramyecchādipramukhapañcāśadbhedarūpatayā mātṛkāmālinīrūpatāmaśeṣaviśvamayīṁ śakteḥ pradarśya tata eva mantroddhāro darśita iti paraiva śaktirmahāhradastatastadanusandhānānmātṛkāmālinīsatattvamantravīryānubhava iti yuktamuktam| Etadeva
Tadākramya balaṁ mantrāḥ...|
ityādyuktyā bhaṅgyā pratipāditam|
Tadevaṁ caitanyamātmā (1-1) ityupakramya tatsvātantryāvabhāsitatadakhyātimayaṁ sarvameva bandhaṁ yathoktodyamātmakabhairavasamāpattiḥ praśamayantī viśvaṁ svānandāmṛtamayaṁ karoti sarvāśca siddhīrmantravīryānupraveśāntā dadāti| Iti śāmbhavopāyaprathanātmāyaṁ prathama unmeṣa uktaḥ| Atra tu madhye śaktisvarūpamuktaṁ tatśāmbhavarūpasya śaktimattāpradarśanābhiprāyeṇeti śivam||22||
De (tu), amikor (yadā) a (nagy Yogī) kizárólag (eva) arra vágyik (icchati), hogy saját (sva) Én-jében (ātma) ragyogjon (ārāmatām), akkor (tadā) ő --szó szerint: "neki", vagy "számára" (asya)—
A Nagy (mahā) Tóval (hrada) való egyesülés útján (anusandhānāt) (a Yogī) eléri (minden) mantra (mantra) teremtő forrásának --potencialitás, férfiasság--(vīrya) tapasztalatát (anubhavaḥ)||22||
A legnagyobb-tiszteletreméltó (bhaṭṭārikā) Legmagasabb (parā) Tudatosság (saṁvid) árasztja ki (vamantī) az univerzumot (viśvam), ami az Akarat (icchā) erővel (śakti) kezdődik (pramukham) (és) a durva (sthūla) objektumokban (meya) végződik (paryantam)1 , (s ami) a Nagy (mahā) Tó (hradaḥ), mert hozzá tartozik (yogāt) a tulajdonság (dharma), (azaz) (1) minden (aśeṣa) folyamat (vāha) (mint) a Khecarī (khecarī), stb (ādi)2 , csoportok (cakra) mozgásba hozása (pravartakatva), (2) tökéletes tisztaság és átlátszóság (svacchatva), (3) hogy fedetlen (anāvṛtatva), (4) hogy mély (gabhīratva), stb (ādi). A (Nagy Tóval) (tasya) való egyesülés (anusandhānāt), (más szavakkal), az egyén ezzel való (tad) önazonosításának (tādātmya) szakadatlan (anāratam) belső éberségének (elérése) (antarmukhatayā... vimarśanāt), (révén) előretör (sphuraṇaṁ bhavati) minden mantra (mantra) teremtő forrásának (vīryasya) tapasztalata (anubhavaḥ) az egyén saját Én-jének (sva-ātma) formájában (rūpatayā), ami --a teremtő forrás--csordultig tele van (mayasya) a Legmagasabb (parā) Én-tudatossággal (ahantā-vimarśa), mely a szavak sokaságának (rāśi) (formájában) terjed ki (sphāra-ātmaka)|
Ez okból kifolyólag (atas eva), a tiszteletreméltó (śrī) Mālinīvijaya (mālinīvijaye) így kezdődik (upakramya):
"Ő (sā), aki (yā) a világ (jagat... iti) teremtőjének (dhātuḥ) ereje…(śaktiḥ)"||
(Lásd III, 5 a Mālinīvijaya-ban)
(és) megmutatja (pradarśya) Śakti --az Úr isteni Ereje-- (śakteḥ) Mātṛkā (és) Mālinī (mātṛkā-mālinī) formáját (rūpatām)--ami az egész (aśeṣa) univerzumot (viśva) alkotja (mayīm)--, ami 50 (betű) (pañcāśat) változatosságából (bheda) áll (rūpatayā), minek feje (pramukha) az Akarat (erő), (icchā) stb. (ādi), s amik megmutatták (darśitaḥ) a mantra feltárulását (uddhāraḥ) --azaz ahaM vagy Legmagasabb Én-tudatosság-- (mantra) ebből (a Śakti-ból) tatas eva)|3
Ezen a módon (iti), a Legmagasabb (parā) Śakti (śaktiḥ) Maga (eva) a Nagy (mahā) Tó (hradaḥ). Ezért (tatas), ahogy az helyesen el lett mondva (iti yuktam uktam), a Vele való (tad) egyesülés által (anusandhānāt) (a Yogī) eléri minden mantra (mantra), melyek (satattva) természete Mātṛkā (és) Mālinī (mātṛkā-mālinī), teremtő forrásának --potencialitás vagy férfiasság-- (vīrya) tapasztalatát (anubhavaḥ)|
Ez (etad eva) közvetetten (bhaṅgyā) ki lett fejtve (pratipāditam) a (Spandakārikā-k következő aforizmájának) bevezető (pratipāditam) szakaszában (uktyā):
"Ezen (tad) Erőt (balam) megragadván (ākramya), a mantra-k… (mantrāḥ)"||
(Lásd Spandakārikā-k II, 1)
Ezért (tad), (ez a szöveg) így (evam) kezdődik: (upakramya) "A Tudatosság, ami mindentudó és mindenható (caitanyam) az Én vagy a Valóság igazi Természete (ātmā)"--első fejezet, 1. aforizma-- (1-1) Bhairava (bhairava) elérése (samāpattiḥ)--Én-realizáció--, aki (ātmaka) egy hirtelen felvillanása az isteni Tudatosságnak (udyama), ahogy azt ki lett fejtve (az ötödik aforizmában) (yathā ukta), megszűntet (praśamayantī) minden (sarvam eva) köteléket (bandham), mely az Erről --Bhairava-ról-- (tad) való tudatlanságából (akhyāti) áll (mayam), s melyet az Ő (tad) Abszolút Szabadsága (svātantrya) nyilvánított meg (avabhāsita). (Bhairava ilyen módú elérése) az univerzumot (viśvam) csordultig (mayam) teletölti (karoti) Nektárral (amṛta), saját (sva) Gyönyörén (ānanda) keresztül; és (ca) megadja (dadāti) az összes (sarvāḥ) természetfeletti képességet és tökéletességet (siddhīḥ), amint (antāḥ) (a Yogī) belép (anupraveśa) minden mantra (mantra) teremtő forrásába --potencialitás vagy férfiasság-- (vīrya)|
Így (iti), ez (ayam) az első (prathamaḥ) Fejezet (unmeṣaḥ), ami ki lett fejtve (uktaḥ), a Śāmbhavopāya-t --Śambhu-hoz tartozó út--(śāmbhava-upāya) mutatja be (prathana-ātmā)|
Mindazonáltal (tu), itt (atra) Śakti (śakti) esszenciális természete (sva-rūpam) (is) említve lett (uktam) közben (madhye). Ez (tad) azzal a céllal (történt) (abhiprāyeṇa), hogy rávilágítson (pradarśana) a Śiva-hoz tartozó (śāmbhava-rūpasya) Erőre (pratipāditam). Jöjjön jólét minden (létező) számára! (iti śivam)!||22||
1 Más szavakkal, az univerzum a harmadik tattva-val (Sadāśiva) kezdődik és a durva elemekkel vagy Mahābhūta-kkal ér véget (tattva 32-36).
2 A Khecarī, Gocarī, Dikcarī és Bhūcarī azok az erőcsoportok, melyeket a kommentár említ. Az első csoport a korlátolt individuum-hoz tartozik, a második az intellektus-egó-elme hármashoz, a harmadik a külső érzékszervekhez és az utolsó a durva objektumokhoz (azaz a külső objektumokhoz).
3 Muszáj kifejtenem ezt a részt bizonyos mértékben. A Szanszkrit ABC két módon jelenik meg: Mātṛkā (és) Mālinī. Az előbbi az általános sorrendet jeleníti meg (Lásd Szanszkrit ABC), míg utóbbi egy nem-szokványos, azaz kevert sorrendben tartalmazza a betűket (Lásd Tantricism). A szokványos ABC "a"-val kezdődik és "ha"-val ér véget, míg a nem-szokványos "na"-val kezdődik és "pha"-val ér véget. Aham (jelentése "Én") a Legmagasabb Én-tudatosság mantra-ja, mely arra mutat rá, hogy az egész univerzumot tartalmazza (mivel benne van az "a" és a "ha", azaz a teljes Szanszkrit ABC Mātṛkā formája). E két sorrend eredete két, a Trika számára nagyon fontos és szent szövegből származik: Svacchandatantra és Mālinīvijayatantra (nevezik Mālinīvijayottara-nak is). A Svacchandatantra csak a Mātṛkā formáját említi az ABC-nek, míg a Mālinīvijaya azt ajánlja a törekvőnek, hogy használja a Mālinī-t. Az a mód, melyben a betűk sorrendben vannak, nagyon fontos a Nyāsa rituálék során (Lásd Tantric Ritual 1), ahol a test minden része egy-egy Szanszkrit betűvel/hanggal kerül azonosításra.
A kifejezés, miszerint "--ami tartalmazza az egész univerzumot--"Mātṛkā és Mālinī formáira" vonatkozik. Muszáj voltam két hosszú kötőjelet használni az érthetőség kedvéért különben a mondat megértése még bonyolultabb lenne, mint amennyire már eredendően az.
Végül, még egy dolog: Mātṛkā másik neve Pūrvamālinī, míg Mālinī másik neve Uttaramālinī. Ok elég most ezeknek a misztériumoknak a feltárásából.
Az Első Fejezet vége
इति श्रीमन्महामाहेश्वराचार्याभिनवगुप्तपादपद्मोपजीविश्रीक्षेमराजविरचितायां शिवसूत्रविमर्शिन्यां शाम्भवोपायप्रकाशनं नाम प्रथम उन्मेषः॥१॥
Iti śrīmanmahāmāheśvarācāryābhinavaguptapādapadmopajīviśrīkṣemarājaviracitāyāṁ śivasūtravimarśinyāṁ śāmbhavopāyaprakāśanaṁ nāma prathama unmeṣaḥ||1||
Itt ér véget (iti) az első (prathamaḥ) Fejezet (unmeṣaḥ), melynek neve (nāma) Śāmbhavopāyaprakāśana --(a Fejezet), mely feltárja a Śambhu-hoz, --azaz Śiva-hoz-- tartozó utat (śāmbhava-upāya-prakāśanam), a Śiva sūtra vimarshinī-ben (śivasūtravimarśinyām), melyet a tiszteletreméltó (śrī) Kṣemarāja (kṣemarāja) írt (viracitāyām), aki a fenséges (śrīmat) spirituális vezető (ācārya) Abhinavagupta (abhinavagupta) lótuszlábától (pāda-padma) függ (upajīvi), aki a Nagy Úr --Śiva jelzője--(māheśvara) nagy (mahā) imádója||1||
További Információk
Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.
Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.
| Vissza I. 1-10 |  |
Folytatás II. 1-10 |