| Töltsd le és telepítsd a nélkülözhetetlen betűtípusokat(s) Hogy megtekinthesd a Szanszkritot annak teljes fényében Olvass Transzliteráció (2) (magyar) hogy teljes mértékben átlásd a transzliterációs rendszert |
Parātrīśikāvivaraṇa (Paratrishika Vivarana): Stanzák 1 - 2 - 4. Rész - Nem-duális kashmiri Shaivizmus
Normál fordítás
|
Bevezetés
A Parātrīśikāvivaraṇa folytatódik. Abhinavagupta befejezi kommentárját a Parātrīśikā 1, 1 ½ (nem vicc) és 2. Stanzáihoz .
Ez a kommentár negyedik (befejező) része a 1 és 2. stanzákhoz
Természetesen, mellékelem az eredeti stanzákat is, amiket Abhinavagupta kommentál. Írok majd egy "globális, hosszú kifejtést" konkrétan a fordítás után, mert ha az individuális "megjegyző kifejtések" rendszerét használnám, mint általában, akkor a túl sok megjegyzés nem volna praktikus. Emellett, ilyen sok megjegyzést leprogramozni egyenként, rendkívül időigényes volna. Ezzel a "globális, hosszú kifejtéssel" annyira érthetővé próbálom majd tenni a szöveget, amennyire csak lehetséges.
Abhinavagupta Szanszkritja sötétzöld színt kap, míg az eredeti Śiva/Śakti stanzák sötétvörössel jelennek meg. Emellett, a transzliteráción belül, az eredeti stanzák barnák, míg Abhinavagupta kommentárja fekete színnel szerepel. Szintén, a fordításon belül Śiva/Śakti eredeti stanzái, vagyis a Parātrīśikā zöld és fekete színeket kap, míg Abhinavagupta kommentárja (azaz a Vivaraṇa) fekete és vörös színnel lesz látható.
Olvasd a Parātrīśikāvivaraṇa-t és tapasztald meg a Legfőbb Ānanda-t vagy Isteni Gyönyört, kedves Śiva.
Fontos: Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) hasonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.
1. Stanza (A kommentár negyedik része)
शिवो हि परवाङ्मयमहामन्त्रवीर्यविसृष्टिमयः परमेश्वरीविसृष्ट्या तद्वीर्यघनतात्मकप्रसूननिर्भरया सृष्ट्या युज्यते तथा हि सर्वेषामन्तर्बहिष्करणानां यद्यद् अनुप्रविशति तत्तन् मध्यनाडीभुवि सर्वाङ्गानुप्राणनसारायां प्राणात्मना चेतनरूपेणास्ते यद् ओज इति कथ्यते। तदेव सर्वाङ्गेष्वनुप्राणकतया तदविभक्तवीर्यरूपत्वेन ततोऽपि पुनरपि नयनश्रवणादीन्द्रियद्वारेण बृंहकरूपं रूपशब्दाद्यनुप्रविशद्बृहकत्वादेव तद् वीर्यक्षोभरूपकामानलप्रबोधकं भवति। कथोक्तम्
आलापाद्गात्रसंस्पर्शात्...॥
इत्यादि। एकेनैव च रूपाद्यन्यतमेनोद्रिक्तप्राक्तनबलोपबृंहितस्य सर्वविषयकरणीयोक्तक्षोभकरणसमर्थत्वं सर्वस्य सर्वस्य सर्वसर्वात्मकत्वात्। स्मरणविकल्पादिनापि सर्वमयनोगतानन्तशब्दादिबृंहणवशाज्जायत एव क्षोभः परिपुष्टसर्वमयमहावीर्यमेव पुष्टिसृष्टिकारि न त्वपूर्णं नापि क्षीणं समुचितशैशववार्धकयोरिव। वीर्यविक्षोभे च वीर्यस्य स्वमयत्वेनाभिन्नस्याप्यदेशकालकलितस्पन्दमयमहाविमर्शरूपमेव परिपूर्णभैरवसंविदात्मकं स्वातन्त्र्यमानन्दशक्तिमयं सुखप्रसवभूः। नयनयोरपि हि रूपं तद्वीर्यक्षोभात्मकमहाविसर्गविश्लेषणयुक्त्यैव सुखदायि भवति। श्रवणयोश्च मधुरगीतादि। अन्यत्रापीन्द्रियेऽन्यत् केवलं परिपूर्णसृष्टितां न अश्नुते स्वात्मन्येवोच्छलनात्। तथा च तद्वीर्यानुपबृंहितानामविद्यमानतथाविधवीर्यविक्षोभात्मकमदनानन्दानां पाषाणानामिव रमणीयतरतरुणीरूपमपि नितम्बिनीवदनघूर्णमानकाकलीकलगीतमपि न पूर्णानन्दपर्यवसायि यथा यथा च न बृंहकं भवति तथा तथा परिमितचमत्कारपर्यवसानम्। सर्वतो ह्यचमत्कारे जडतैवाधिकचमत्कारावेश एव वीर्यक्षोभात्मा सहृदयता उच्यते। यस्यैवैतद्भोगासङ्गाभ्यासनिवेशितानन्तबृंहकवीर्यबृंहितं हृदयं तस्यैव सातिशयचमत्क्रिया। दुःखेऽप्येष एव चमत्कारोऽन्तर्व्यवस्थितं हि यत्तद् दयितासुतसुखादि वीर्यात्मकं तदेव भावनासदृशदृगाक्रन्दादिबोधेन क्षोभात्मकं विकासमापन्नं पुनर्न भविष्यतीति नैरपेक्ष्यवशसविशेषचमत्क्रियात्म दुःखसतत्त्वम्। तदुक्तम्
दुःखेऽपि प्रविकासेन...।
इति। यदा सकलेन्द्रियनाडीभूतमरुदादिपरिपूरणे तु महामध्यमसौषुम्नपदानुप्रवेशे निजशक्तिक्षोभतादात्म्यं प्रतिपद्यते तदा सर्वतो द्वैतगलने परिपूर्णस्वशक्तिभरविमर्शाहन्तामयचमत्कारानुप्रवेशे — परिपूर्णसृष्ट्यानन्दरूपरुद्रयामलयोगानुप्रवेशेन तन्महामन्त्रवीर्यविसर्गविश्लेषणात्मना ध्रुवपदात्मकनिस्तरङ्गाकुलभैरवभावाभिव्यक्तिः। तथाहि तन्मध्यनाडीरूपस्योभयलिङ्गात्मनोऽपि तद्वीर्योत्साहबललब्धावष्ट्म्भस्य कम्पकाले सकलवीर्यक्षोभोज्जिगमिषात्मकमन्तःस्पर्शसुखं स्वसंवित्साक्षिकमेव। न चैतत्कल्पितशरीरनिष्ठतयैव केवलं तदभिज्ञानोपदेशद्वारेणेयति महामन्त्रवीर्यविसर्गविश्लेषणावाप्तध्रुवपदे परब्रह्ममयशिवशक्तिसङ्घट्टानन्दस्वातन्त्र्यसृष्टिपराभट्टारिकारूपेऽनुप्रवेशः। तद्वक्ष्यते
ततः सृष्टिं यजेत्...।
इत्यादि। तथा
यथा न्यग्रोधबीजस्थः...।
इत्यादि। तथा
... इत्येतद्रुद्रयामलम्॥
इत्यादि। अन्यत्राप्युक्तम्
लेहनामन्थनाकोटैः स्त्रीमुखस्य भरात्स्मृतेः।
शक्त्यभावेऽपि देवेशि भवेदानन्दसम्प्लवः॥
इति। भरात्स्मर्यमाणो हि संस्पर्शः तत्स्पर्शक्षेत्रे च मध्यमाकृतिमपरात्मकशक्तिनालिकाप्रतिबिम्बितः तन्मुख्यशाक्तस्पर्शाभावेऽपि तदन्तर्वृत्तिशाक्तस्पर्शात्मकवीर्यक्षोभकारी भवतीत्यभिप्रायेण। तथा
शक्तिसङ्गमसङ्क्षोभशक्त्यावेशावसानिकम्।
यत्सुखं ब्रह्मतत्त्वस्य तत्सुखं स्वाक्यमुच्यते॥
इति।
... स्नेहात्कौलिकमादिशेत्।
इति च। महावीरेण भगवता व्यासेनापि
मम योनिर्महद्ब्रह्म तस्मिन् गर्भं दधाम्यहम्।
सम्भवः सर्वभूतानां ततो भवति भारत॥
इति गीतम्। सोमानन्दपादैरपि निजविवृतौ
भगवत्या रतस्थायाः प्रश्न इति परैकमयत्वेऽपि तन्मयमहदन्तरालाभिप्रायेण
इति।
तदलममुना त्रिकशास्त्ररहस्योपदेशकथातिप्रस्तावेन। तदिदमनुत्तरं कौलिकसिद्धिदं येन ज्ञातमात्रेण खेचरीसाम्यमुक्तनयेन॥१॥
Śivo hi paravāṅmayamahāmantravīryavisṛṣṭimayaḥ parameśvarīvisṛṣṭyā tadvīryaghanatātmakaprasūnanirbharayā sṛṣṭyā yujyate tathā hi sarveṣāmantarbahiṣkaraṇānāṁ yadyad anupraviśati tattan madhyanāḍībhuvi sarvāṅgānuprāṇanasārāyāṁ prāṇātmanā cetanarūpeṇāste yad oja iti kathyate| Tadeva sarvāṅgeṣvanuprāṇakatayā tadavibhaktavīryarūpatvena tato'pi punarapi nayanaśravaṇādīndriyadvāreṇa bṛṁhakarūpaṁ rūpaśabdādyanupraviśadbṛhakatvādeva tad vīryakṣobharūpakāmānalaprabodhakaṁ bhavati| Kathoktam
Ālāpādgātrasaṁsparśāt...||
ityādi| Ekenaiva ca rūpādyanyatamenodriktaprāktanabalopabṛṁhitasya sarvaviṣayakaraṇīyoktakṣobhakaraṇasamarthatvaṁ sarvasya sarvasya sarvasarvātmakatvāt| Smaraṇavikalpādināpi sarvamayanogatānantaśabdādibṛṁhaṇavaśājjāyata eva kṣobhaḥ paripuṣṭasarvamayamahāvīryameva puṣṭisṛṣṭikāri na tvapūrṇaṁ nāpi kṣīṇaṁ samucitaśaiśavavārdhakayoriva| Vīryavikṣobhe ca vīryasya svamayatvenābhinnasyāpyadeśakālakalitaspandamayamahāvimarśarūpameva paripūrṇabhairavasaṁvidātmakaṁ svātantryamānandaśaktimayaṁ sukhaprasavabhūḥ| Nayanayorapi hi rūpaṁ tadvīryakṣobhātmakamahāvisargaviśleṣaṇayuktyaiva sukhadāyi bhavati| Śravaṇayośca madhuragītādi| Anyatrāpīndriye'nyat kevalaṁ paripūrṇasṛṣṭitāṁ na aśnute svātmanyevocchalanāt| Tathā ca tadvīryānupabṛṁhitānāmavidyamānatathāvidhavīryavikṣobhātmakamadanānandānāṁ pāṣāṇānāmiva ramaṇīyatarataruṇīrūpamapi nitambinīvadanaghūrṇamānakākalīkalagītamapi na pūrṇānandaparyavasāyi yathā yathā ca na bṛṁhakaṁ bhavati tathā tathā parimitacamatkāraparyavasānam| Sarvato hyacamatkāre jaḍataivādhikacamatkārāveśa eva vīryakṣobhātmā sahṛdayatā ucyate| Yasyaivaitadbhogāsaṅgābhyāsaniveśitānantabṛṁhakavīryabṛṁhitaṁ hṛdayaṁ tasyaiva sātiśayacamatkriyā| Duḥkhe'pyeṣa eva camatkāro'ntarvyavasthitaṁ hi yattad dayitāsutasukhādi vīryātmakaṁ tadeva bhāvanāsadṛśadṛgākrandādibodhena kṣobhātmakaṁ vikāsamāpannaṁ punarna bhaviṣyatīti nairapekṣyavaśasaviśeṣacamatkriyātma duḥkhasatattvam| Taduktam
Duḥkhe'pi pravikāsena...|
iti| Yadā sakalendriyanāḍībhūtamarudādiparipūraṇe tu mahāmadhyamasauṣumnapadānupraveśe nijaśaktikṣobhatādātmyaṁ pratipadyate tadā sarvato dvaitagalane paripūrṇasvaśaktibharavimarśāhantāmayacamatkārānupraveśe — Paripūrṇasṛṣṭyānandarūparudrayāmalayogānupraveśena tanmahāmantravīryavisargaviśleṣaṇātmanā dhruvapadātmakanistaraṅgākulabhairavabhāvābhivyaktiḥ| Tathāhi tanmadhyanāḍīrūpasyobhayaliṅgātmano'pi tadvīryotsāhabalalabdhāvaṣṭmbhasya kampakāle sakalavīryakṣobhojjigamiṣātmakamantaḥsparśasukhaṁ svasaṁvitsākṣikameva| Na caitatkalpitaśarīraniṣṭhatayaiva kevalaṁ tadabhijñānopadeśadvāreṇeyati mahāmantravīryavisargaviśleṣaṇāvāptadhruvapade parabrahmamayaśivaśaktisaṅghaṭṭānandasvātantryasṛṣṭiparābhaṭṭārikārūpe'nupraveśaḥ| Tadvakṣyate
Tataḥ sṛṣṭiṁ yajet...|
ityādi| Tathā
Yathā nyagrodhabījasthaḥ...|
ityādi| Tathā
... ityetadrudrayāmalam||
ityādi| Anyatrāpyuktam
Lehanāmanthanākoṭaiḥ strīmukhasya bharātsmṛteḥ|
Śaktyabhāve'pi deveśi bhavedānandasamplavaḥ||
iti| Bharātsmaryamāṇo hi saṁsparśaḥ tatsparśakṣetre ca madhyamākṛtimaparātmakaśaktinālikāpratibimbitaḥ tanmukhyaśāktasparśābhāve'pi tadantarvṛttiśāktasparśātmakavīryakṣobhakārī bhavatītyabhiprāyeṇa| Tathā
Śaktisaṅgamasaṅkṣobhaśaktyāveśāvasānikam|
Yatsukhaṁ brahmatattvasya tatsukhaṁ svākyamucyate||
iti|
... snehātkaulikamādiśet|
iti ca| Mahāvīreṇa bhagavatā vyāsenāpi
Mama yonirmahadbrahma tasmin garbhaṁ dadhāmyaham|
Sambhavaḥ sarvabhūtānāṁ tato bhavati bhārata||
iti gītam| Somānandapādairapi nijavivṛtau
Bhagavatyā ratasthāyāḥ praśna iti paraikamayatve'pi tanmayamahadantarālābhiprāyeṇa
iti|
Tadalamamunā trikaśāstrarahasyopadeśakathātiprastāvena| Tadidamanuttaraṁ kaulikasiddhidaṁ yena jñātamātreṇa khecarīsāmyamuktanayena||1||
Śiva (śivaḥ) valójában (hi) telve van (mayaḥ) a kiterjedő kreativitással --szó szerint emisszióban, teremtéssel, stb.-- (visṛṣṭi) a a Legfőbb (para) Szóból (vāk) --azaz "Aham" vagy "Én"-- álló (maya) Nagy Mantra (mahā-mantra) ereje vagy élete által (vīrya), létrehozván --megnyilvánítván-- (visṛṣṭyā) a Legfőbb (parama) Úrnőn (īśvarī) keresztül --azaz Śakti-n--, ki telve van (nirbharayā) az Ő Saját (tad) Ereje (vīrya) egységéből (ghanatā) való (ātmaka) virágaival (prasūna), (s) elmerül (yujyate) a kiterjedő megnyilvánításban (sṛṣṭyā). Például (tathā hi), bármi is (yad yad) lép be (anupraviśati) bárki (sarveṣām) tapasztaló és cselekvő erőinek --Jñānendriya-s és Karmendriya-- körébe (antar bahis-karaṇānām), mind az (tad tad) megmarad (āste), mint lüktető életenergia (prāṇa-ātmanā cetana-rūpeṇa) a középső (madhya), finom csatorna (nāḍī) szintjén (bhuvi) --vagyis a Suṣumnā-ban--, minek esszenciája (sārāyām) a teljes (sarva) test (aṅga) életre keltése (anuprāṇana). (És) ez (a lüktető életenergia) (yad) úgy mond (kathyate), "ojas" --szó szerint vitalitás-- (ojas iti).
Ez a bizonyos ("ojas") (tad eva) a test minden tagjában (terjed) (sarva-aṅgeṣu), mint egy éltető faktor (anuprāṇakatayā) a "vīrya" --szeminális energia-- (vīrya), formájában (rūpatvena), ami nem különül el (avibhakta) attól --az (ojas-tól) -- (tad). Másrészt (punar api), miután (tatas api) egy forma, egy hang, stb. (rūpa-śabda-ādi), mi táplálékként működik (bṛṁhaka-rūpam), belép (anupraviśat) az "indriya-k" (indriya) ajtaján (dvāreṇa), (mint) a látás ereje (nayana), hallás ereje (śravaṇa), stb. (ādi), (és) és lévén az táplál (bṛhakatvāt eva), felébreszti (tad-prabodhakam bhavati) a vágyat (kāma-anala) egy (ilyen) "vīrya" (vīrya) zavarának formájában (kṣobha-rūpa).
Ahogy az le let írva a kijelentésben (kathā uktam):
"A testtel való (gātra) kontaktuson (saṁsparśāt) (vagy) beszéden keresztül (ālāpāt)…".
stbstb (iti-ādi).
Abban az esetben, ha azt felerősíti (upabṛṁhitasya) a korábbi (prāktana) fokozott (udrikta) erő (bala) csupán egyetlenen (ekena eva ca), vagyis a sok közül egy (anyatamena), (mint) egy forma (rūpa), stb. keresztül (ādi), (szintén) jelen van lehetősége (samarthatvam) a fent említett (ukta) érzéki (karaṇīya) zavar (kṣobha) létrejövésének (karaṇa), minden (egyéb) (sarva) objektummal kapcsolatosan (viṣaya), mivel az teljes lelke (sarva-ātmakatvāt) mindenkinek (sarva) mindenben és minden különbözőben (sarvasya sarvasya).
Még (api) emlék, (vagy csupán) egy gondolat, stb. által is (smaraṇa-vikalpa-ādinā), a zavar (kṣobhaḥ), a számtalan (ananta) szó (śabda), stb. (ādi) táplálásának (bṛṁhaṇa) aktusa által (vaśāt) jön létre (jāyate eva), ami a mindent tartalmazó (sarva-maya) elmében (manas) nyugszik (gata). Kizárólag (eva) egy nagy (mahā) (és) jól fejlett (paripuṣṭa) "vīrya" (vīryam), birtokolván mindent, mi szükséges (sarva-maya), képes létrehozni (kāri) a megnyilvánulást (sṛṣṭi) (és) fejlődést (puṣṭi). Még egy teljes ("vīrya") (apūrṇam) és egy hanyatlott (kṣīṇam) sem (na tu-na api) (alkalmas a feledat végrehajtására), mint (iva) egy (olyan valaki esetében, aki még) gyermek vagy egy öreg ember (śaiśava-vārdhakayoḥ), rendre (samucita). Amikor a "vīrya" --szeminális energia--, ami egységben volt az egyén saját Énjével, zavarodott (vīrya-vikṣobhe ca vīryasya sva-mayatvena abhinnasya api), az alapja vagy talaja (bhūḥ) az öröme (sukha) létrejövésének (prasava) az Abszolút Szabadság (svātantryam), (vagy más néven) a Gyönyör Ereje (ānanda-śakti-mayam), ami Bhairava (bhairava) Tökéletes (paripūrṇa) Tudatosságából (saṁvid) áll (ātmakam), minek formája (rūpam eva) a Nagy (mahā) Vimarśa --Śakti-- (vimarśa), telve (maya) a Spanda-val vagy Vibrációval (spanda), híján (a... kalita) térnek (deśa) (és) időnek (kāla) ,
Egy forma (rūpam), még (api) a szemek esetében is (nayanayoḥ hi) egy adójává (dāyi) válik (bhavati) az örömnek (sukha), (annak) teljes, Nagy (mahā) Visarga-val (visarga) --Śakti, a szeminális energia Forrása-- való teljes (viśleṣaṇa) egyesülése nyomán (yuktyā eva), ami megjelenik (ātmaka), mint egy zavarodottsága (kṣobha) ennek a (tad) "vīrya"-nak (vīrya). Szintén (ca), amíg a fülek működnek (śravaṇayoḥ), (ugyanez a dolog érvényes) egy csodaszép (madhura) dalra (gītā), stb. is. (ādi)
Más "indriya"-val --tapasztalás vagy cselekvő erő-- kapcsolatban (anyatra... indriye) szintén (api), egy másik (anyat) (tapasztaló energia) saját magától --egyedül-- (kevalam) nem (na) ér el (aśnute) teljes (paripūrṇa) megnyilvánulást (sṛṣṭitām), mert az (csak) magában mozogna (ucchalanāt) --vagyis csupán az érintett érzékszervben, mint például szemek, fülek, stb.-- (sva-ātmani eva).
Még (api... api) egy rendkívül vonzó (ramaṇīyatara), mély és kellemes hangon (kākalī) finoman (kala) éneklő (gītam) fiatal nő (taruṇī) formája is (rūpam), kinek fara gyönyörűl (nitambinī), miközben büszkén dobálja arcát ide-oda (vadana-ghūrṇa-māna), nem (na) tár fel (paryavasāyi) teljes (pūrṇa) örömöt (ānanda) abban, kinek szeminális energiája nem teljesen fejlett (tad-vīrya-anupabṛṁhitānām), abban, kiben a vágy öröme (ānandānām-madana), mi a szeminális energia (vīrya) ilyen fajta (tathāvidha) zavarából (vikṣobha) áll (ātmaka), nem létezik (avidyamāna), (az) olyan, mint egy kő (pāṣāṇānām iva). Elmondottak fényében (yathā yathā ca), (ha valami, ) nem (na) táplál --vagyis zavart okoz-- (bṛṁhakam bhavati), úgy (tathā tathā) az eredmény --végül-- (paryavasānam) korlátolt (parimita) öröm (lesz) (camatkāra).
Amikor hiánya van jelen az örömnek (sarvatas hi acamatkāre), (az jelzi az) élettelenséget --egy teljesen halott kondíciót-- (jaḍatā eva). Egy, a bőséges (adhika) gyönyörbe (camatkāra) való belépés (āveśaḥ eva), minek jellemzője (ātmā) a szeminális energia (vīrya) egyfajta zavara (kṣobha), úgy mond (ucyate) egy érzésekkel teli állapot (sahṛdayatā). Felsőbbrendű (sātiśaya) gyönyör (jelenik meg) (camatkriyā) annak (tasya eva), kinek (yasya eva) szívét (hṛdayam) táplálja (bṛṁhitam) a szeminális energia (vīrya), ami egy végtelen (ananta) táplálék (bṛṁhaka), (mely) stabillá vált (niveśita) az (önmagát) újra és újra azok --az objektumok-- (etad) élvezetével való (bhoga) azonosításának (āsaṅga) praxisa által (abhyāsa).
Még (api) a fájdalomban is (duḥkhe), ez (eṣaḥ eva) a gyönyör (camatkāraḥ) (jelen van). Mert (hi) az (tad) a gyönyör (sukha), stb. (ādi) (mi valakinek) feleségétől (dayitā) (és) fiától származik (suta), ami --öröm, stb.-- (yad) --a szíven-- belül (antar) van (vyavasthitam) --a szíven-- (és) szeminális energiából (vīrya) áll (ātmakam), a jajveszékelés (ākranda) és így tovább (ādi) feltárulása által (bodhena) (mi a szeretett emberek elvesztéséhez hozzátartozik) - (mindez) összeférhetetlennek (sadṛśa) tűnik (dṛk), azzal, amilyennek látszólag (az örömnek lennie kell) (bhāvanā) -, zavarrá (kṣobha) válik (tad eva... ātmakam). (És amikor ez a zavar) eléri (āpannam) teljes kiterjedését (vikāsam), (az egyén azt gondolja: ) "nem lesz jelen (öröm) (na bhaviṣyati) újra (punar... iti) ", (de ezután, hirtelen) a fájdalom (duḥkha) természete (satattvam) megjelenik, mint egy különös gyönyör (sa-viśeṣa-camatkriyā-ātma) a közömbösség --vagy teljes függetlenség-- (nairapekṣya) hatására (vaśa).
Ez (tad) (a bizonyos igazság már) ki lett fejtve (uktam) (Somānanda bölcs által az ő Śivadṛṣṭi-jében) :
"Még (api) a fájdalomban is (duḥkhe) [a cél (elérni) a stabilitást] (az egyén saját esszenciális természetének) kiterjedése által (pravikāsena) (az azzal való szüntelen kapcsolatba kerülés révén) ]".
De (tu) amikor (yadā) a Nagy Központi Suṣumnā (mahā-madhyama-sauṣumna) Állapotába (pada) való behatolás közben (anupraveśe), ami maradéktalanul telve van (paripūraṇe) minden (sakala) indriya-val (indriya-s), finom csatornákkal (nāḍī), durva elemekkel (bhūta), éltető lélegzetekkel (marut), stb. (ādi), feltárul (pratipadyate) egy azonosulás (tādātmyam) az egyén saját (nija) Śakti-jának (śakti) remegésével (kṣobha), majd (tadā) a dualitás teljes megszűnése nyomán (sarvatas dvaita-galane), a Tökéletes (paripūrṇa) Gyönyörbe (camatkāra) való belépés pillanatában (anupraveśe), mint az Én-tudatosság (ahantā) (vagy) Vimarśa (vimarśa) alkot (maya), ami az egyén saját (sva) Śakti-jának vagy Erejének (śakti) Bőségéből származik (bhara), megnyilvánul (abhivyaktiḥ) Bhairava (bhairava) Állapota (bhāva), mint mozdulatlan (nistaraṅga) Akula (akula), mi Dhruvapada-ból --az Ő Mozdulatlan és Örök Állapota (dhruva-pada) -- áll (ātmaka), a Rudra-k --vagyis Śiva és Śakti-- (rudra) párosának (yāmala) Egyesülésébe (yoga) való belépés által (anupraveśena), minek természete (rūpa) a teljes és tökéletes (paripūrṇa) univerzális megnyilvánulás (sṛṣṭi) Gyönyöre (ānanda). (A Rudra-k párosának egy Úniójába való, előbb említett belépésének) esszenciája (ātmanā) a teljes egyesülés (viśleṣaṇa) az Emisszóval (visarga), mit az ereje --életerő-- hoz létre (vīrya) eme (Śakti vagy Én-tudatosság) (tad) Nagy (mahā) Mantra-jának (mantra). Így (tathāhi), mindkét nem esetében (ubhaya-liṅga-ātmanaḥ), minek természete (rūpasya) ez (tad) a központi (madhya) finom csatorna (nāḍī) --azaz Suṣumnā-- (és) mi a (tad) szeminális energia (vīrya) erején (bala) (és) szilárdságán (utsāha) alapszik (labdha-avaṣṭmbhasya), az előretörés vágyából (ujjigamiṣā) származó (ātmakam), belső (antar) érintkezés (sparśa) öröme (sukham), a reszketés (kampa) pillanatában --az orgazmus közben-- (kāle) való szeminális energia (vīrya) teljes remegése (kṣobha) miatt (sakala), észlelhető (sākṣikam eva) mindenki saját (sva) tapasztalata által (saṁvid).
Ez az (öröm) nem (na ca etad) minimálisan sem függ (niṣṭhatayā eva kevala) a kitalált (kalpita) fizikai testtől (śarīra). (Bár, ) az Arra való (tad) emlékezés (abhijñāna) tanítása (upadeśa) által (dvāreṇa), (jelen lesz hát) egy belépés (anupraveśaḥ) egy ilyen (iyati) Mozdulatlan és Örök Állapotba (dhruva-pade), (mely) eléretik (āvāpta) az Emisszióval (visarga) való egyesülésen keresztül (viśleṣaṇa), mi a Nagy Mantra (mahā-mantra) erejéből származik (vīrya), minek természete --a Mozdulatlan és Örök Állapot természete-- (rūpe) a Legfőbb És Legnagyobb Egy --vagyis Śakti-- (parā-bhaṭṭārikā), ki egy megnyilvánulása (sṛṣṭi) a Gyönyörnek (ānanda) (és) Abszolút Szabadságnak (svātantrya), (mely feltárul) Śiva és Śakti (śiva-śakti) egyesüléséből (saṅghaṭṭa), (mi) azonos (maya) Parabrahma-val (para-brahma).
Ez (az igazság) (tad) később kifejtésre kerül (vakṣyate) (ebben a szövegben:)
"Így (tatas)... (a vīra-nak) imádnia kell (yajet) a 'sṛṣṭibīja' (sṛṣṭim)...".
stbstb (iti-ādi).
Hasonlóképpen (tathā):
"Miképp (yathā) (egy nagy) szunnyad (sthaḥ) (potenciálisan) a Banyan fa (nyagrodha) magjában (bīja)...".
stbstb (iti-ādi).
Valamint (tathā) :
"(Így, ) eme (etad) párosa (yāmalam) a Rudra-knak --Śiva és Śakti-- (rudra) (alkotja) ('a Mantra gyümölcsének elérését) ' (iti)...".
stbstb (iti-ādi).
Még (api) valahol (máshol is) (anyatra) ki lett mondva (uktam) (a következő: )
"Óh Úrnő (deva-īśi) !, még (api) egy nő (śakti) hiánya esetén is (abhāve), jelen van (bhavet) egy feltárulása (samplavaḥ) a gyönyörnek (ānanda) teljes mértékben (bharāt), egy nővel való (strī) élvezet (sukhasya) emlékéből (smṛteḥ), csókok, ölelés és nyomás formájában (lehana-āmanthana-ākoṭaiḥ... iti)".
Mert (hi) amikor egy (nővel való) közeli kapcsolat (saṁsparśaḥ) visszatér emlékként (smaryamāṇaḥ), teljes mértékben (bharāt), tükröződve (pratibimbitaḥ) a helyen (kṣetre), ahol az érintkezés volt --a nemiszervekben-- (tad-sparśa), valamint (ca) Śakti központi (madhyamā) finom (nālikā) csatornájában -- a Suṣumnā-ban-- (śakti), ami (ātmaka) Természetes (akṛtima) (és) Legfőbb (parā), még (api) egy (ilyen) nővel --azzal, akinek van egy fizikai teste, stb.-- (śākta) való fő (tad-mukhya) érintkezés (sparśa) hiányakor is (abhāve), (az említett közeli kapcsolat vagy érintkezés, amire visszaemlékezés történik, annak teljes mértékében) megmozdítja (kṣobha-kārī bhavati) a szeminális energiát (vīrya), mely a (vṛtti) bennük lévő (tad-antar) --a Suṣumnā-ban-- nőkkel való (śākta) érintkezéshez (sparśa) tartozik (ātmaka). (Az előzőekben idézett passzusnak) ez a célja (iti abhiprāyeṇa).
Így (tathā) :
"Az a gyönyör, mely (yad sukham) (létrejön) a Gyönyör Erejében való (śakti) elmerülés (āveśa) végén (āvasānikam), amit --az elmerülést-- egy nővel (śakti) való közösülés (saṅgama) hozott létre (saṅkṣobha) --dióhéjban, 'az a gyönyör, ami létrejön az orgazmus közben'--, úgy mond (ucyate) a Legfőbb Brahma (brahma-tattvasya) gyönyöre (tad sukham), vagyis (az egy gyönyör), mely az egyén saját Énjéhez tartozik (svākyam... iti)".
Szintén (ca) :
"... a szeretet miatt (snehāt), mindenkinek a kula-hoz tartozó realizációt (kaulikam... iti) kell megcéloznia (ādiśet)".
A Bhagavadgītā-ban (gītam), szintén (api) (meg lett határozva) a nagy hős és illusztris Vyāsa által (mahā-vīreṇa bhagavatā vyāsena) :
"Az Én (mama) Méhem (yoniḥ) a Nagy (mahat) Brahma (brahma). Én (aham) helyezem (dadhāmi) a Magot (garbham) eme (Méhbe) (tasmin). Ebből (tatas), óh Bhārata (bhārata), születik (bhavati-sambhavaḥ) minden létező (sarva-bhūtānām... iti)".
Szintén (api), (le lett írva) a legnagyobb tiszteletre méltó Somānanda által (somānanda-pādaiḥ), saját (Parātrīśikā) kommentárjában (nija-vivṛtau) :
"'A Szerencsés Létező Úrnőjének (bhagavatyāḥ), ki megmarad (sthāyāḥ) gyönyörtelien (Śiva-val) való Egyesülésében' (rata... iti), kérdés (praśnaḥ), bár (api) kizárólag (eka-mayatve) a Para (kapcsolathoz) tartozik (para), a Mahat és Antarāla (kapcsolat) (mahat-antarāla) jelentésével (abhiprāyeṇa) (lett feltéve), azonosítva eme (Para kapcsolattal) (tad-maya... iti)".
Ezért (tad), elég (alam) ebből --szó szerint abból-- (amunā) a rendkívül hosszú bevezetőből (atiprastāvena), egy, a Trika (trika) szövegek (śāstra) titkos (rahasya) tanításairól (upadeśa) való diskurzus formájában (kathā). Eme bizonyos (tad-idam) Anuttara (anuttara) az adományozója (dam) a Kaulikasiddhi-nek (kaulikasiddhi) és egyszerűen tudva ezt (yena jñāta-mātreṇa), létrejön a Khecarī-val (khecarī) való azonosulás (sāmyam) az említett módszeren keresztül (ukta-nayena) ||1||
Jelenleg még kifejtések nélkül
Stanza 1 ½
एतद्गुह्यं महागुह्यं कथयस्व मम प्रभो।
गुह्यमप्रकटत्वाद्यतो गुहायां मायायां स्वरूपापरिज्ञानमय्यां स्थितमप्यप्रकटं। अथ च महद् अगुह्यं सर्वस्यैवंविधचमत्कारमयत्वात्। मातृमानमेयमयभेदाविभागशालिनी भगवती शुद्धविद्यैव त्रिकोणा मायायामतिशयप्रतिफलितभेदावग्रहा भवतीति मायापि जगज्जननभूर्विद्यैव वस्तुतस्तद् उक्तेन नयेन सैवम्भूतत्वेनापरिज्ञायमानत्वादभेदमाहात्म्यतिरोहिततत्प्रमात्रादिकोणत्रयत्वान्महागुहेत्युच्यते सैव च वस्तुतः पूजाधाम त्रिशूलं त्रिकार्थे। तदुक्तम्
सा त्रिकोणा महाविद्या त्रिका सर्वरसास्पदम्।
विसर्गपदमेवैष तस्मात्सम्पूजयेत्त्रिकम्॥
इति। तथा
उदेत्येकः समालोकः प्रमाणार्थप्रमातृगः।
इति। ततश्चेदृश्यां महागुहायां शुद्धविद्याहृदयमय्यां महासृष्टिरूपायां जगज्जन्मभूमौ स्वचमत्काररूपेण भवति यन् महअ इति तद् एतद् गुह्यम्। एतेन हि यद् इदमविच्छिन्नभैरवभासा विमर्शरूपं स्वातन्त्र्यं भावेभ्यः स्वरूपप्रत्युपसंहारक्रमेणात्मविमर्शविश्रान्तिरूपत्वं प्रकाशस्य हि स्वाभाविकाकृत्रिमपरवाङ्मन्त्रवीर्यचमत्कारात्म अहमिति। यथोक्तम्
प्रकाशस्यात्मविश्रान्तिरहंभावो हि कीर्तितः।
इति। तदेव गुह्यमतिरहस्यम्। तथाहि — सृष्टिक्रमेण यथा अविकृतानुत्तरध्रुवरूपविश्रान्तो भैरवभट्टारकः सकलकलाजालजीवनभूतः सर्वस्यादिसिद्धोऽकलात्मकः स एव प्रसरात्मना रूपेण विसर्गरूपतामश्नुवानो विसर्गस्यैव कुण्डलिन्यात्मकहशक्तिमयत्वात् पुनरपि तच्छाक्तप्रसराभेदवेदकरूपबिन्द्वात्मना नररूपेण प्रसरति। तथा पुनरपि तन्मूलत्रिशूलप्राणपरशक्तित्रयोपसंहारे तद्विसर्गविश्लेषणया मूलध्रुवपदानुत्तरप्रवेशः सर्वदा स्फुटयिष्यते चैतद् अविदूरमेव। महे — परमानन्दरूपे पूर्वोक्ते यदिदमुक्तनयेन अ इति रूपं तदेव गुह्यमेतदेव च महागुह्यम् — जगज्जननधाम। तथा उभयसमापत्त्या आनन्देनागुह्यं सर्वचमत्कारमयम्। स्व आत्मन्नेव हे प्रभो एवंविधवैचित्र्यकारितया प्रभवनशील आमन्त्रणमेतत्। तच्च आमन्त्र्यस्यामन्त्रकं प्रति तादात्म्यमाभिमुख्यं प्रातिपदिकार्थादधिकार्थदायि। यथोक्तम्
सम्बोधनाधिकः प्रातिपदिकार्थः।
इति। निर्णीतं चेतन् मयैव श्रीपूर्वपञ्चिकायाम्। एतत् कथय — परावाग्रूपतया अविभक्तं स्थितमपि पश्यन्त्यादिभुवि वाक्यप्रबन्धक्रमासूत्रणेन योजय। यथोक्तं प्राक्
गुरुशिष्यपदे स्थित्वा स्वयं देवः सदाशिवः।
इत्यादि। पराभट्टारिकायाश्च पश्यन्त्यादितादात्म्यं निर्णीतं प्रागेव। तथा ममेत्यस्य प्रत्यगात्मसम्बन्धित्वस्येदम्भावस्य यद् गुह्यं मह अ इत्युक्तमहमिति। तथा हि ममेदं भासत इति यद् भासनं तस्य विमर्शः पुनरप्यहम्भावैकसारः स पुनर् अहम्भावो भावप्रत्युपसंहरणमुखेनेति मह अ इत्येतद्रूप एव यथोक्तं प्राक्। यदुक्तम्
इदमित्यस्य विच्छिन्नविमर्शस्य कृतार्थता।
या स्वस्वरूपे विश्रान्तिर्विमर्शः सोऽहमित्ययम्॥
इति। अन्यत्रापि
घटोऽयमित्यध्यवसा नामरूपातिरेकिणी।
परेशशक्तिरात्मेव भासते न त्विदन्तया॥
इति। तदुक्तं श्रीसोमानन्दपादैर्निजविवृतौ
अ बीजं शुद्धशिवरूपम्
इत्यादि। तदेवास्माभिर्विपञ्चितमिति। तथा स्वमम — सुष्ठ्वविद्यमानं ममेति यस्याहन्ताभरैकरूपत्वाद्विश्वं न किञ्चिद्यस्य व्यतिरिक्तनिर्देशप्राणषष्ठ्यर्थयोगि विश्वं न भवति। शास्त्रान्तरदीक्षितानां विज्ञानाकलानां प्रलयकेवलिनां च यद्यपि ममेति व्यतिरिक्तं नास्ति तथापि भेदयोग्यतावसाना स्यादेव प्रबोधसमये तद्विकासादहम्भावरूधिस्तदपाकृत्यै सुष्ठुशब्दार्थे सुः। यदुक्तं मयैव स्तोत्रे
यन्न किञ्चन ममेति दीनतां प्राप्नुवन्ति जडजन्तवोऽनिशम्।
तन्न किञ्चन ममास्मि सर्वमित्युद्धुरां धुरमुपेयिवानहम्॥
इति। शोभनेन द्वैतकलङ्काङ्कनाकालुष्यलेशशून्येनामेन परमार्थोपदेशाद्वयात्मना ज्ञानेन मानमवबोधो यस्य स्वप्रकाशैकरूपत्वात्। अमतीत्यमा। अमेत्यविद्यमानं मा मानं निषेधश्च नित्योदितत्वात्संहारश्च यत्र नास्ति सा भगवत्यमेत्युच्यते। सा शोभना सततोदिता यत्र। मायायां प्रमाणप्रमेयव्यवहृतौ सा तादृश्यमा यस्येति बहुव्रीह्यन्तरो बहुव्रीहिः। परमेश्वरो हि प्रमाणादिव्यवहारेऽपि परशक्तिमय एव सर्वथा अद्वैतरूपत्वात्। तस्यामन्त्रणमात्मन एव॥१ १/२॥
Etadguhyaṁ mahāguhyaṁ kathayasva mama prabho|
Guhyamaprakaṭatvādyato guhāyāṁ māyāyāṁ svarūpāparijñānamayyāṁ sthitamapyaprakaṭaṁ| Atha ca mahad aguhyaṁ sarvasyaivaṁvidhacamatkāramayatvāt| Mātṛmānameyamayabhedāvibhāgaśālinī bhagavatī śuddhavidyaiva trikoṇā māyāyāmatiśayapratiphalitabhedāvagrahā bhavatīti māyāpi jagajjananabhūrvidyaiva vastutastad uktena nayena saivambhūtatvenāparijñāyamānatvādabhedamāhātmyatirohitatatpramātrādikoṇatrayatvānmahāguhetyucyate saiva ca vastutaḥ pūjādhāma triśūlaṁ trikārthe| Taduktam
Sā trikoṇā mahāvidyā trikā sarvarasāspadam|
Visargapadamevaiṣa tasmātsampūjayettrikam||
iti| Tathā
Udetyekaḥ samālokaḥ pramāṇārthapramātṛgaḥ|
iti| Tataścedṛśyāṁ mahāguhāyāṁ śuddhavidyāhṛdayamayyāṁ mahāsṛṣṭirūpāyāṁ jagajjanmabhūmau svacamatkārarūpeṇa bhavati yan mahaa iti tad etad guhyam| Etena hi yad idamavicchinnabhairavabhāsā vimarśarūpaṁ svātantryaṁ bhāvebhyaḥ svarūpapratyupasaṁhārakrameṇātmavimarśaviśrāntirūpatvaṁ prakāśasya hi svābhāvikākṛtrimaparavāṅmantravīryacamatkārātma ahamiti| Yathoktam
Prakāśasyātmaviśrāntirahaṁbhāvo hi kīrtitaḥ|
iti| Tadeva guhyamatirahasyam| Tathāhi — Sṛṣṭikrameṇa yathā avikṛtānuttaradhruvarūpaviśrānto bhairavabhaṭṭārakaḥ sakalakalājālajīvanabhūtaḥ sarvasyādisiddho'kalātmakaḥ sa eva prasarātmanā rūpeṇa visargarūpatāmaśnuvāno visargasyaiva kuṇḍalinyātmakahaśaktimayatvāt punarapi tacchāktaprasarābhedavedakarūpabindvātmanā nararūpeṇa prasarati| Tathā punarapi tanmūlatriśūlaprāṇaparaśaktitrayopasaṁhāre tadvisargaviśleṣaṇayā mūladhruvapadānuttarapraveśaḥ sarvadā sphuṭayiṣyate caitad avidūrameva| Mahe — Paramānandarūpe pūrvokte yadidamuktanayena a iti rūpaṁ tadeva guhyametadeva ca mahāguhyam — Jagajjananadhāma| Tathā ubhayasamāpattyā ānandenāguhyaṁ sarvacamatkāramayam| Sva ātmanneva he prabho evaṁvidhavaicitryakāritayā prabhavanaśīla āmantraṇametat| Tacca āmantryasyāmantrakaṁ prati tādātmyamābhimukhyaṁ prātipadikārthādadhikārthadāyi| Yathoktam
Sambodhanādhikaḥ prātipadikārthaḥ|
iti| Nirṇītaṁ cetan mayaiva śrīpūrvapañcikāyām| Etat kathaya — Parāvāgrūpatayā avibhaktaṁ sthitamapi paśyantyādibhuvi vākyaprabandhakramāsūtraṇena yojaya| Yathoktaṁ prāk
Guruśiṣyapade sthitvā svayaṁ devaḥ sadāśivaḥ|
ityādi| Parābhaṭṭārikāyāśca paśyantyāditādātmyaṁ nirṇītaṁ prāgeva| Tathā mametyasya pratyagātmasambandhitvasyedambhāvasya yad guhyaṁ maha a ityuktamahamiti| Tathā hi mamedaṁ bhāsata iti yad bhāsanaṁ tasya vimarśaḥ punarapyahambhāvaikasāraḥ sa punar ahambhāvo bhāvapratyupasaṁharaṇamukheneti maha a ityetadrūpa eva yathoktaṁ prāk| Yaduktam
Idamityasya vicchinnavimarśasya kṛtārthatā|
Yā svasvarūpe viśrāntirvimarśaḥ so'hamityayam||
iti| Anyatrāpi
Ghaṭo'yamityadhyavasā nāmarūpātirekiṇī|
Pareśaśaktirātmeva bhāsate na tvidantayā||
iti| Taduktaṁ śrīsomānandapādairnijavivṛtau
A bījaṁ śuddhaśivarūpam
ityādi| Tadevāsmābhirvipañcitamiti| Tathā svamama — Suṣṭhvavidyamānaṁ mameti yasyāhantābharaikarūpatvādviśvaṁ na kiñcidyasya vyatiriktanirdeśaprāṇaṣaṣṭhyarthayogi viśvaṁ na bhavati| Śāstrāntaradīkṣitānāṁ vijñānākalānāṁ pralayakevalināṁ ca yadyapi mameti vyatiriktaṁ nāsti tathāpi bhedayogyatāvasānā syādeva prabodhasamaye tadvikāsādahambhāvarūdhistadapākṛtyai suṣṭhuśabdārthe suḥ| Yaduktaṁ mayaiva stotre
Yanna kiñcana mameti dīnatāṁ prāpnuvanti jaḍajantavo'niśam|
Tanna kiñcana mamāsmi sarvamityuddhurāṁ dhuramupeyivānaham||
iti| Śobhanena dvaitakalaṅkāṅkanākāluṣyaleśaśūnyenāmena paramārthopadeśādvayātmanā jñānena mānamavabodho yasya svaprakāśaikarūpatvāt| Amatītyamā| Ametyavidyamānaṁ mā mānaṁ niṣedhaśca nityoditatvātsaṁhāraśca yatra nāsti sā bhagavatyametyucyate| Sā śobhanā satatoditā yatra| Māyāyāṁ pramāṇaprameyavyavahṛtau sā tādṛśyamā yasyeti bahuvrīhyantaro bahuvrīhiḥ| Parameśvaro hi pramāṇādivyavahāre'pi paraśaktimaya eva sarvathā advaitarūpatvāt| Tasyāmantraṇamātmana eva||1 ½||
Óh Uram (mama prabho)!, beszélj (kathayasva) Erről (etad), mi rendkívül (mahā) nyilvánvaló (aguhyam), (mégis megmarad) titoknak (guhyam)|
(Ez) egy titok (guhyam), lévén nem evidens (aprakaṭatvāt). Mivel (yatas), bár (api) Az (sthitam) a Māyā-nak (nevezett) (māyāyām) Barlangban van (guhāyām), ami telve van (mayyām) az egyén saját esszenciális természete (sva-rūpa) Tudásának hiányával (aparijñāna), az nem evidens.
Emellett (atha ca), (Az) rendkívül (mahat) nyilvánvaló (aguhyam), mivel Az telve van (mayatvāt) egy ilyen (evaṁvidha) Ragyogásával (az Én-tudatosságnak) (camatkāra), mindenkiben (sarvasya).
A Szerencsés Úr Hölgye --vagyis Śakti-- (bhagavatī) (úgy is ismert, mint) Śuddhavidyā --Tiszta Tudás-- (śuddha-vidyā eva) (vagy) a Háromszögű, (tri-koṇā) kit nem birtokolt (śālinī) felosztás (avibhāga) (annak ellenére, hogy Ő) különböző (állapotokként) látszik (bheda), mik tudóból (mātṛ), tudásból/a tudás módjából (māna) (és) tudhatókból --objektumok-- (meya) áll (maya), Māyā-ban (māyāyām) Azzá válik (bhavati), aki dualitást (bheda) tapsztal (avagrahā), ami kimondottan (atiśaya) tükröződik (pratiphalita... iti). Még (api) Māyā is (māyā), lévén ő az (bhūḥ), aki létrehozza (janana) az univerzumot (jagat), valójában (vastutas) Vidyā --azaz Śuddhavidyā-- (vidyā) kizárólag (eva). Ezért (tad) az említett (uktena) módszer által (nayena), Ő --Śuddhavidyā-- (sā), nem észlelvén (aparijñāyamānatvāt), hogy kvalitása ilyen --miszerint ő maga Māyā-- (evambhūtatvena), úgy mond (ucyate) a "Nagy (mahā) Barlang (guhā iti) ", az Ő három sarok vagy él (koṇa) birtoklása miatt (trayatvāt), a tudó (pramātṛ), stb. (ādi), (formájában) (tad), (amik úgy látszanak, mint amik különböznek egymástól), mivel az Ő kimagasló nem-duális (abheda) Állapoa (māhātmya) el van takarva (Önmaga által) (tirohita). És (ca) a "Trika" (szó) --szó szerint hármas-- (trika) jelentésével kapcsolatosan (arthe), valójában (vastutas) egyedül Ő (sā eva) (ismert, ) mint a szigony (tri-śūlam), mi Székhelye (dhāma) az Imádatnak (pūjā). (Ez) a (bizonyos tanítás) (tad) kifejtésre került (uktam) (a következő stanzában: )
"Ő (sā) a háromrétű (trikā) (és) háromszögű (tri-koṇā) Mahāvidyā (mahā-vidyā), ami a Székhelye (āspadam) minden (sarva) Rasa-nak vagy Ragyogásnak (rasa). Ezért (tasmāt), ő --egy személynek-- (eṣaḥ) imádnia kell (sampūjayet) (eme) Állapotát (padam eva) a Kiáradásnak (visarga), hármasként (trikam... iti)".
Valamint (tathā) :
"Az egyetlen (ekaḥ) állandó (sama) Fény (ālokaḥ), ami a tudásban/tudás módjában (pramāṇa), tudhatóban --objektum-- (artha) (és) tudóban (pramātṛ) áll (gaḥ), feltárul (udeti... iti) --vagyis ez a Fény sosem kapcsol ki--".
Következésképpen (tatas ca), ez a bizonyos (tad etad) "ma-ha-a" (ma-ha-a iti), ami (yad) saját Ragyogása által (sva-camatkāra-rūpeṇa) jelenik meg (bhavati), egy ilyen (īdṛśyām) Nagy Barlangban (mahā-guhāyām), az univerzum (jagat) születésének (janma) alapja (bhūmau), minek szíve (hṛdaya-mayyām) a Tiszta Tudás (śuddha-vidyā), minek formája (rūpāyām) a hatalmas (mahā) univerzális megnyilvánulás (sṛṣṭi), egy Rejtett Titok (guhyam).
Eme (Rejtett Titok, melynek neve "ma-ha-a") által (etene), eme (idam) Abszolút Szabadság (svātantrya), ami valójában a Tudatosság (vimarśa) természete (hi... rūpam), (megjelenik), mint Bhairava zavartalan Fénye (avicchinna-bhairava-bhāsā). (Más szavakkal, ) ("ma-ha-a", mi jelzi nara-t, Śakti-t és Śiva-t) állapotaiból (bhāvebhyaḥ) (feltárul) egy (végső) megnyugvás (viśrānti-rūpatvam) az Én (ātma) Tudatosságán (vimarśa), egy, az egyén saját esszenciális természete felé (sva-rūpa) való fokozatos (krameṇa) visszavonódás által (pratyupasaṁhāra). (Mi jön létre ez a visszahúzódás az Én felé "ma-ha-a" által?) Mivel (hi) "aham" --"Én", "a-ha-ma"-ból áll, ami az ellenkező mozzanat-- (aham iti) az (univerzális) megnyilvánulás (prakāśasya) Fénye (camatkāra-ātma), (és egy ilyen Fény, nem egyéb, mint) a Mantra (mantra) ereje (vīrya) (mi úgy ismert, mint) a belső (svābhāvika) természetes (akṛtrima) Parāvāk --a Legfőbb Beszéd-- (paravāk).
Ahogy az el lett mondva (yathā uktam) :
"Az (univerzális) megnyilvánulás (prakāśasya) egy megnyugvása (viśrāntiḥ) az Énen (ātma), úgy mond bizonyosan (hi kīrtitaḥ) az Én-tudatosság (ahaṁ-bhāvaḥ... iti)".
Ez (tad eva) a Misztérium (guhyam) rendkívül titkos (ati-rahasyam). Például (tathāhi): Mert (yathā) az univerzális megnyilvánulás (sṛṣṭi) közben (krameṇa), a legnagyobb tiszteletre méltó (bhaṭṭārakaḥ) Bhairava (bhairava), megnyugodván (viśrāntaḥ) (Saját) változatlan (avikṛta), felülmúlhatatlan (anuttara), mozdulatlan (dhruva) természetében (rūpa), az "a" (a... ātmakaḥ) kalā --"magánhangzó" ebben a kontextusban-- (kalā) (vagy) Ādisiddha --szó szerint elsőként bizonyított-- (ādi-siddhaḥ) mindenben (sarvasya), (és ennek eredményeképpen Ő) a (bhūtaḥ) "kalā-k" --magánhangzók-- (kalā-s) teljes (sakala) csoportjának (jāla) Élete (jīvana). (Ezután, ) Ő Maga (saḥ eva), a kiterjedés során (prasara-ātmanā rūpeṇa), felölti (aśnuvānaḥ) a Visarga --vagyis a "ha" mássalhangzó-- (visarga) formáját (rūpatām), mert (egy ilyen) Visarga telve van a (visargasya eva.... mayatvāt) "ha" (ha) erejével (śakti), ami (ātmaka) Kuṇḍalinī (kuṇḍalinī). Majd újra (punar api), Ő kiterjed (prasarati) a "nara" --korlátolt individuum-- (nara) formájában (rūpeṇa), minek esszenciája (ātmanā) egy bindu vagy pont --azaz "ṁ" az "ahaṁ"-ban-- (bindu), ami a tudó, (vedaka) aki megmarad egységben (abheda) Śakti (śākta) eme (tad) kiterjedésével (prasara).
Így (tathā), megint újra (punar api), a három (traya) Legfőbb (para) Erő (śakti) visszavonásának aktusa közben (upasaṁhāre) ---vagyis Akarat, Tudás és Cselekvés--, miknek élete (prāṇa) a szigony (triśūla), ami alapja (mūla) annak --"nara"-nak vagy bindu-nak (ṁ) -- (tad), (jelen van) szüntelen (sarvadā) egy behatolás (praveśaḥ) Anuttara-ba --az "a" magánhangzóba a "ma-ha-a"-ban-- (anuttara) (vagy) Dhruvapada-ban --az Ő Mozdulatlan és Örök Állapotában-- (dhruva-pada) - (egy Állapot, ami) Alapja (mindennek) (mūla) - eme (tad) Visarga-val -- a "ha" betű-- való únióján keresztül (viśleṣaṇayā). Ez (a témakör) (etad) később tisztázva (sphuṭayiṣyate ca) lesz hamarosan (avidūram eva).
A "ma-ha"-ban (mahe), vagyis az említett (pūrva-ukte) Legfőbb Gyönyörben (parama-ānanda-rūpe), Ez (idam), minek formája (yad... rūpam) az "a" (magánhangzó) (a iti) a (korábban) leírt (ukta) módszer szerint (nayena), eme bizonyos (Valóság) (tad eva) a Guhya vagy Titok. (guhyam) Ez (etad) valójában (eva ca) a Nagy Misztérium (mahā-guhyam), vagyis a Székhely vagy Állapot (dhāma), ami létrehozza (janana) az univerzumot (jagat).
Hasonlóképpen (tathā), kettejük --Śiva és Śakti-- (ubhaya) egyesüléséből származó (samāpattyā) Gyönyör által (ānandena), Az Feltárt (aguhyam) Abban, hogy ő (mayam) mindennek (sarva) ragyogása (camatkāra).
(Most Abhinavagutpta, kiemeli a "sva"-t a "kathayasva"-ból, hogy megalkossa a "sva mama prabho" kifejezést" és ad egy ehhez illeszkedő interpretációt, mintha a stanza ilyen módon lenne strukturálva, vagyis, mint "Etadguhyaṁ mahāguhyaṁ kathaya sva mama prabho": )
"Sva (sva)!" (vagy) "óh Én (ātman eva)!", "óh (he) Uram (prabho) ", "óh Te, aki szeretesz (śīla) megjelenni (prabhavana), mint (evaṁvidha) változatosság (vaicitrya), amit (Te Magad) hozol létre (kāritayā)!". Ez (etad) egyfajta megszólítás (āmantraṇam).
A szemtől-szembeni jelenlét (tad ca... ābhimukhyam), (valamint) a megszólított (āmantryasya) azonosítása (tādātmyam) a megszólítóval (āmantrakam) nagyobb súllyal bír (abhikārtha-dāyi), mint (az egyszerű) jelentése (arthāt) a "prātipadika"-nak --egy főnév gyök formája-- (prātipadika).
Ahogy, az említve van (yathā uktam):
"A prātipadika (prātipadika) jelentése (arthaḥ) alacsonyabb rendű (adhikaḥ) a Megszólító esethez képest (sambodhana... iti)".
Ezt (etad) magam is (mayā eva) elemeztem (nirṇītam ca) a tiszteletreméltó Pūrvapañcikā-ban (śrī-pūrvapañcikāyām).
(Abhinavagupta folytatja a stanza kifejtését, úgy, mintha az ilyen módon volna írva: " Etadguhyaṁ mahāguhyaṁ kathaya sva mama prabho", elhatárolva a "sva"-t a "kathaya"-tól)
Az "Etad... kathaya" --vagyis beszélni Erről"-- (valójában azt jelenti: ) "Bár (api) (Ez --a Legfőbb Valóság--) megmarad (sthitam) osztatlannak (avibhaktam) a Parāvāk --a Legfőbb Beszéd-- (parā-vāk) formájában (rūpatayā), (ezt az Igazságot) egymásba szőtt mondatok sorozatának formájába (vākya-prabandha-krama-āsūtraṇena) rendezi (yojaya) a Paśyantī (paśyantī), stb. (ādi) szintjein (bhuvi) ".
Ahogy korábban (prāk) ki lett mondva (yathā uktam):
"Az úr (devaḥ) Sadāśiva (sadāśivaḥ) Maga (svayam), megmaradva (sthitvā) a Guru (guru) (és) tanítvány (śiṣya) állapotában (pade)".
stbstb (iti-ādi).
A legnagyobb tiszteletre méltó (bhaṭṭārikāyāḥ) Parāvāk (parā) és (ca) Paśyantī (paśyantī), stb. (ādi) azonossága (tādātmyam) (már) elemezve lett (nirṇītam) korábban (is) (prāk eva).
Hasonlókéoppen (tathā), a "mama" --szó szerint "enyém"-- (mama iti) (kifejezéssel kapcsolatosan), annak esetében (asya), (jelezve) van az "ez" --vagyis a megnyilvánulás objektív aspektusa-- (idam) egy állapota, (bhāvasya) mely birtokol egy relációt vagy kapcsolatot (sambandhitvasya) az individuális énnel --vagyis a megnyilvánulás szubjektív aspektusával-- (pratyak-ātma). A Rejtett Titok (guhyam), ami (yad) (egy ilyen kapcsolatban rejlik, az, amikor) az úgy mond (uktam) "ma-ha-a" (ma-ha a) (akkor valaki valójában azt mondja) "aham" --szó szerint "Én"-- (aham iti).
Ahogy (tathā hi), mint (minden) megnyilvánulással (bhāsanam) kapcsolatosan (yad), (mely felölti formáját annak, hogy) "ez (idam) megjelent (bhāsate) előttem (mama... iti) ", a "Vimarśa"-ja --szó szerint Tudatosság (vimarśaḥ) -- annak (tasya), esszenciájaként kizárólag (ekasāraḥ) az Én-érzet--azaz Én-tudatosságot-- birtokolja (aham-bhāva) újra (punar api). Továbbá (punar), az Én-érzet (saḥ... aham-bhāvaḥ), "az objektumtól (a szubjektum felé való) (bhāva... iti) visszavonás (pratyupasaṁharaṇa) aktusának módszere által (mukhena) ", eme bizonyos (etad-rūpaḥ eva) "ma-ha-a" (ma-ha a iti), ahogy az már korábban (prāk) kifejtésre került (yathā uktam).
Miképp meg lett határozva (yathā uktam):
"Siker (kṛta-arthatā) az arra --egy objektumra-- (asya) való kimondottan ébernek levésben (vicchinna-vimarśasya), mint "ez" (idam) (valójában) egy megnyugvás (yā... viśrāntiḥ) az egyén sajét esszenciális természetében (sva-sva-rūpe). (És) ez (ayam) (az Én-) tudatosság (vimarśaḥ) (vagy) "So'ham" --"Én vagyok Ő"--" (saḥ aham... iti)".
Máshol (anyatra) szintén (api) (meg lett határozva:)
"A meghatározó tudás (adhyavasā), (mint) 'ez (ayam) egy kanna (ghaṭaḥ... iti) ' túlszárnyalja (atirekiṇī) a nevet (nāma) (és) formát (rūpa), (és valójában) a Legfőbb (para) Úr (īśa) Ereje (śaktiḥ). Az ragyog úgy (bhāsate), mint (iva) az Én (ātmā) és nem (na tu) (, mint merő) 'idam' vagy 'ez' (idantayā... iti) --vagyis mint merő "ez" vagy "objektum", mi el van különülve az Úrtól--".
(Ugyanez az igazság szintén) ki lett fejtve (tad uktam) a legnagyobb tiszteletre méltó Somānanda által (śrī-somānanda-pādaiḥ) az ő saját (Parātrīśikā) kommentárjában (nija-vivṛtau):
"A mag-betű (bījam) 'a' (a) Śiva (śiva) tiszta (śuddha) formája (rūpam)".
stbstb (iti-ādi).
Ez a bizonyos (tanítás) (tad eva) (már eleve) teljesen ki lett dolgozva (vipañcitam) általam (asmābhiḥ... iti).
Ugyanígy (tathā), (egyfajta alternatív lehetőségként tekintsük létezőnek a kifejezést, mint) "svamama" (a "sva mama" helyett) (su-a-mama): ("Su" azt jelzi) megfelelő, alkalmas (suṣṭhu), ("a" jelezi) a "nem jelenlétet" (avidyamānam) (és) "mama" --szó szerint "enyém", jelezné az "univerzumot" ennek az interpretációnak megfelelően-- (mama iti).
(Ezért, a "svamama" végső jelentése ez volna: Az) ki számára (yasya) nincs (na kiñcid) univerzum (viśvam), mert (Az Ő) egyetlen természete (eka-rūpatvāt) az Én-tudatosságban (ahantā) nyugszik (bhara), kinek (yasya) az univerzum (viśvam) nem (na-bhavati) kapcsolódik (yogi) a hatodik (ṣaṣṭhī) esettel (artha) --Birtokos eset--, minek élete (prāṇa) abból áll, hogy valami elkülönültet jelez (vyatirikta-nirdeśa).
Tovább (yadi api) nincs (na asti) semmilyen "mama" mint "enyém" azaz "univerzum"-- (mama iti), mint valami elkülönült (vyatiriktam), valaki olyannak esetében aki más (antara) szövegek módszerével (śāstra) lett beavatva (dīkṣitānām), (valamint olyanok esetében, mint a) vijñānākala-k (vijñānākalānām) és (ca) a pralayakevalī-k (pralayakevalinām), mindazonáltal (tathā api), jelen van (syāt eva) egy nyughely --egy felhalmozódott tendencia formájában-- (avasānā) (mely maradéktalanul) alkalmas arra (yogyatā), hogy újra dualitást (generáljon) (bheda) felébredése (prabodha) pillanatában (samaye), annak --az említett nyughelynek-- (tad) kiterjedése miatt (vikāsāt) (és mintegy eredményképpen, a korlátolt) Én-érzet feltárul (mégegyszer) (aham-bhāva-rūdhiḥ). Hogy feloldódjon (apākṛtyai) ez (a lehetséges ellentmondás) (tad), a "su" (szó) (suḥ) a " suṣṭhu" vagy "megfelelő, alkalmas" (suṣṭhu) kifejezés (śabda) értelmében került itt használatra (arthe).
Ahogy (yad) magam mondtam (uktam mayā eva) a (következő) himnusz (egyik stanzájában) (stotre):
"A (gondolat) (tad), mi (yad) (kifejti, hogy) 'Ez egyáltalán nem (na kiñcana) az enyém (mama iti) ', (mi által) a tompa teremtmények (jaḍa-jantavaḥ) szüntelen (aniśam) elérnek (prāpnuvanti) egy nyomorúságos állapotot (dīnatām), (esetemben az jelenti: ) 'Az egyáltalán nem (na kiñcana) az enyém (mama), vagyis Én vagyok (asmi) mindez (sarvam iti) '. (Így, ) átformáltam (aham-upeyivān) a béklyót (dhuram) egy béklyótól mentes állapottá (uddhurām... iti)".
(Most Abhinvagupta analizálja a "sva mama"-t újra a "svamama" formájában, de mint egy jelzős összetétel, ami su-ama-ma szótagokból áll, de Śiva szemszögéből interpretálva: )
("Su" azt jelezné, hogy "śobhana" vagy "pompás", "ama" az jelentené, hogy "jñāna" vagy "tudás", és "ma" jelzi, hogy "māna" vagy "realizáció"... és, mint "svamama", ebben az esetben jelzős összetételnek tekinve, úgy értelmezendő, mint "Az, akinek realizációja eléretett egy Pompás vagy Ragyogó Tudáson keresztül". Abhinavagupta most kifejti ezt a koncepciót: ) Mivel az Ő kizárólagos természete (yasya... eka-rūpatvāt) az, hogy (Ő nem más, mint) Saját (sva) Fénye (prakāśa), (Ő "svamama", mert birtokában van a) "māna" (mānam) (vagy) realizáció (avabodhaḥ) az "ama"-n (vagy) Tudáson (jñānena) keresztül (amena) -minek esszenciája (ātmanā) a nem-dualitás (advaya), a Legfőbb Valóság (parama-artha) tanításaira alapozva (upadeśa) -, ami Pompás (śobhanena) -mentes (śūnyena) bármiféle minimális zavar behatásától (leśa-kāluṣya) amit (okoznak) a pöttyei --azaz foltjai-- (kalaṅkāṅkanā) a dualitásnak (dvaita).
(Most, Abhinavagupta kifejti ugyanezt, de Śakti szemszögéből: )
"Amā (amā) (azt jelenti) "Az, aki mozog" (amati iti).
iti).
Az "amā" (kifejezésben) (amā iti), ("a" jelöli a) "nem jelenlétet" (avidyamānam) (és) "mā" (mā) (jelent mind) "tudást" (mānam) mind (ca) (annak) negációját (niṣedhaḥ), és (ca) lévén (Ő) mindig aktív (nitya-uditatvāt), nem (na asti) Benne (yatra) megszűnés vagy vég (saṁhāraḥ). Eme (sā) Úrnője a Szerencsés Létezőnek (bhagavatī) úgy mond (ucyate) "Amā" (amā iti).
(Végül, Abhinavagupta ugyanezt a dolgot, azaz "svamama"-t interpretálja, ám most a "nara" vagy korlátolt individuum szemszögéből, mint egy jelzős összetétel, egy másik jelzős összetételben: )
(Az első része a "svamama"-nak, vagyis "svama" így fejthető ki: ) Ő (sā) (Az) akiben (yatra) a "mindig aktív" (Amā) (satata-uditā) ragyog --azaz "su"-- (śobhanā).
(A végső "ma" a "svamama"-ban jelzi "Māyā"-t, ezért a teljes kifejezés "svamama" ebben a kontextusban azt jelentené: ) "Az --azaz Śiva--, akinek (yasya) (még) Māyā-ban (māyāyām) (vagy) a hétköznapi tapasztalásban (vyahṛtau), mit tudás és a tudás tárgya alkot (pramāṇa-prameya) (is) (jelent van) egy ilyen (sā tādṛśī) Amā --a mindig aktív Úrnő-- (amā... iti) ". (Ezért, ez) egy jelzős összetétel (bahuvrīhiḥ) (egy másik) jelzős összetételben (antaraḥ-bahuvrīhi).
A Legfőbb Úr (parama-īśvaraḥ) még (api) a hétköznapi életben is (vyavahāre), mint tudás, stb. alkot (pramāṇa-ādi), valójában (hi) telve van (mayaḥ eva) a Legfőbb (para) Śakti-val vagy Erővel (śakti), minden tekintetben (sarvathā), lévén (az Ő) természete (rūpatvāt) nem-duális (advaita).
(Ennek eredményeképpen, ) az Ő (Śiva) (tasya) megszólítása (āmantraṇam), valójában (eva) a Ő (Śakti) megszólításának aktusa (ātmanaḥ) ||1 ½||
Jelenleg még kifejtések nélkül
Stanza 2
इदमेवं सार्धश्लोकनिरूपितानन्तप्रश्नतात्पर्यसङ्ग्रहेणैतदुक्तं भवतीति निर्णेतुं निरूप्यते
हृदयस्था तु या शक्तिः कौलिकी कुलनायिका।
तां मे कथय देवेश येन तृप्तिं लभाम्यहम्॥२॥
सर्वस्य नीलसुखादेर्देहप्राणबुद्ध्यादेश्च परं प्रतिष्ठास्थानं संविदात्म हृत् तस्यैव निजस्वातन्त्र्यकल्पितभेदा अया — विचित्राणि घटादिज्ञानानि तत्स्था येयं स्फुरणमयी शक्तिः कुलस्य नायिका शरीरप्राणसुखादेः स्फुरत्तादायिनी ब्राह्म्यादिदेवताचक्रस्य वीर्यभूता निखिलाक्षनाडीचक्रस्य मध्यमध्यमरूपा जननस्थानकर्णिकालिङ्गात्मा अस्ति। तत्रैव च कुले भवा अकुलरूपा कौलिकी। यद्वा कुले भवमकुलात्म कौलं तद् यस्यामन्तस्तादात्म्येनास्ति सा कौलिकी कुलं ह्यकुलप्रकाशरूढमेव तथा भवति। यदुक्तम्
अपि त्वात्मबलस्पर्शात्।
इति। तथा
तदाक्रम्य बलं मन्त्राः सर्वज्ञबलशालिनः।
प्रवर्तन्तेऽधिकाराय करणानीव देहिनाम्॥
इति। देवानां ब्रह्मविष्णुरुद्रादीनामीशस्यामन्त्रणम्। तन्मे कथयेत्यपि पठन्ति श्रीसोमानन्दपादा व्याचक्षते च तत् तस्मादिति। यद्वा तत् कथय येन तृप्तिं परमानन्दमयीं लभे परमाद्वयनिर्वृतिस्वातन्त्र्यरसा भवामीति समन्वयः। व्रजामीत्यपि पाठः। अहमित्यनेन सर्वप्रमातृजीवनरूपमेव सततं परामृश्यते तच्चैवमभिहितस्वरूपोपदेशेन प्रत्यभिज्ञाय निजमीश्वररुपं परिपूर्णभावात्मिकां तृप्तिं विन्दतीति प्राक् प्रकटितमेव। तदुक्तं सोमानन्दपादैः स्वविवृतौ
हृद्ययो गमनं ज्ञानम्
इत्यादि।
इति शिवरसं पातुं येषां पिपासति मानसं सततमशिवध्वंसे सक्तं शिवेन निवेशितम्।
हृदयगगनग्रन्थिं तेषां विदारयितुं हठादभिनव इमां प्रश्नव्याख्यां व्यधात्त्रिकतत्त्वगाम्
॥२॥
Idamevaṁ sārdhaślokanirūpitānantapraśnatātparyasaṅgraheṇaitaduktaṁ bhavatīti nirṇetuṁ nirūpyate
Hṛdayasthā tu yā śaktiḥ kaulikī kulanāyikā|
Tāṁ me kathaya deveśa yena tṛptiṁ labhāmyaham||2||
Sarvasya nīlasukhāderdehaprāṇabuddhyādeśca paraṁ pratiṣṭhāsthānaṁ saṁvidātma hṛt tasyaiva nijasvātantryakalpitabhedā ayā — Vicitrāṇi ghaṭādijñānāni tatsthā yeyaṁ sphuraṇamayī śaktiḥ kulasya nāyikā śarīraprāṇasukhādeḥ sphurattādāyinī brāhmyādidevatācakrasya vīryabhūtā nikhilākṣanāḍīcakrasya madhyamadhyamarūpā jananasthānakarṇikāliṅgātmā asti| Tatraiva ca kule bhavā akularūpā kaulikī| Yadvā kule bhavamakulātma kaulaṁ tad yasyāmantastādātmyenāsti sā kaulikī kulaṁ hyakulaprakāśarūḍhameva tathā bhavati| Yaduktam
Api tvātmabalasparśāt|
iti| Tathā
Tadākramya balaṁ mantrāḥ sarvajñabalaśālinaḥ|
Pravartante'dhikārāya karaṇānīva dehinām||
iti| Devānāṁ brahmaviṣṇurudrādīnāmīśasyāmantraṇam| Tanme kathayetyapi paṭhanti śrīsomānandapādā vyācakṣate ca tat tasmāditi| Yadvā tat kathaya yena tṛptiṁ paramānandamayīṁ labhe paramādvayanirvṛtisvātantryarasā bhavāmīti samanvayaḥ| Vrajāmītyapi pāṭhaḥ| Ahamityanena sarvapramātṛjīvanarūpameva satataṁ parāmṛśyate taccaivamabhihitasvarūpopadeśena pratyabhijñāya nijamīśvararupaṁ paripūrṇabhāvātmikāṁ tṛptiṁ vindatīti prāk prakaṭitameva| Taduktaṁ somānandapādaiḥ svavivṛtau
Hṛdyayo gamanaṁ jñānam
ityādi|
Iti śivarasaṁ pātuṁ yeṣāṁ pipāsati mānasaṁ satatamaśivadhvaṁse saktaṁ śivena niveśitam|
Hṛdayagaganagranthiṁ teṣāṁ vidārayituṁ haṭhādabhinava imāṁ praśnavyākhyāṁ vyadhāttrikatattvagām||
||2||
Így (evam), most (idam), összeszedve (saṅgraheṇa) céljait (tātparya) a másfeledik stanzában (sa-ardha-śloka) felmerült (nirūpita) véget nem érő (ananta) kérdéseknek (praśna), ez (etad) lett (bhavati) kimondva (uktam) (a második stanzában). Tehát (iti), (a második stanza) célja (nirūpyate), az elemzés (folytatása) (nirṇetum):
A Erő (śaktiḥ), mely (yā) a Szívben (hṛdaya) lakozik (sthā tu) Kaulikī (kaulikī), a kula vagy totalitás (kula) Úrnője (nāyikā). Beszélj (kathaya) nekem (me) Róla (tām), óh istenek Ura (deva-īśa), így (yena) elnyerhetem a (aham-labhāmi) teljes megelégedést (tṛptim)||2||
(Először, Abhinavagupta felolsztja a "Hṛdayasthā" kifejezést erre: "Hṛt-aya-sthā": ) "Hṛt" --szó szerint szív-- (hṛt) a (ātma) Tiszta Tudatosság (saṁvid), minek Legfőbb (param) Állapota vagy Helyzete (sthānam) az, hogy mindennek Alapja (pratiṣṭhā-sarvasya), vagyis (olyan dolgoknak, mint) kék szín, öröm, stb. (nīla-sukha-ādeḥ) és (ca) testnek, életenergiának, intellektusnak és így tovább (deha-prāṇa-buddhi-ādeḥ). Az "aya"-ja (ayā) ennek a (Hṛt-nek) (tasya eva) (jelzi) Saját (nija) Abszolút Szabadsága (svātantrya) által kitalált (kalpita) változatosságot (bhedā), vagyis a sokrétű (vicitrāṇi) kognícióit (jñānāni) egy kannának (ghaṭa), stb. (ādi). (És) ez (iyam) az Erő (śaktiḥ), ami (yā) Abban --vagyis a "Hṛdaya"-ban-- (tad) nyugszik (sthā), telve van (mayī) Vibrációval (sphuraṇa). A kula vagy totalitás (kula) Úrnője (nāyikā) hozza létre (dāyinī) a lüktető megnyilvánulását (sphurattā) a testnek, életenergiának, stb. (śarīra-prāṇa-sukha-ādeḥ) lévén Ő (bhūtā) az istenek (devatā) csoportjának (cakrasya), (mint) Brāhmī (brāhmī), stb. (ādi). Ereje (vīrya) Ő (asti) (szintén) Az, akinek formája (rūpā) a közponi magja (madhya-madhyama) a érzékszervek (akṣa) (és) finom csatornák (nāḍī) teljes csoportjának (nikhila... cakrasya), (és) minek esszenciája (ātmā), hogy (az maga) a női és férfi genitáliák (karṇikā-liṅga), amik a hely (sthāna), ahol a teremtés (létrejön) (janana).
(Az Ő neve) Kaulikī (kaulikī), (mert) Ő (bhavā) ebben a kula-ban vagy totalitásban (tatra eva ca... kule) "Akula" --vagyis Ő meghaladja eme totalitást, ám benne marad-- (akula-rūpā). Vagy másképp (yadvā), "Kaula" --vagyis Śiva-- (kaulam) Az, ami (bhavam... ātma) "Akula" (akula) a kula-ban vagy Totalitásban (kule). (Majd) Ő (sā) kiben (antar-yasyām) eme (Kaula) (tad) létezik (bhavati) azonos természettel (tādātmyena) (úgy ismert, mint) Kaulikī (kaulikī), mert (hi) kula vagy totalitás (akula) megmarad (bhavati) ilyen módon (tathā), vagyis feltárul (rūḍham eva) Akula (akula) Fényéből (prakāśa).
Ahogy (yad) az meghatározza (uktam) a (Spandakārikā-k I.8):
"De (api tu), megérintve (sparśāt) az Én (ātma... iti) Ereje által (bala)".
Így (tathā), (ugyanebben a szövegben, a II.1-ben: )
"Megragadván (ākramya) ezt az (tad) Erőt (balam), a Mantra-k (mantrāḥ), csordultig tele (śālinaḥ) a mindentudó (sarvajña) erővel (bala), önmaguk, saját funkcióikkal való kitöltéséhez (adhikārāya) folyamodnak (pravartante) (a testet öltött létező felé), csak úgy, mint (iva) a tapasztalás és cselekvés erői (karaṇāni) (eme bizonyos) testet öltött létezőknek (dehinām) (önmaguk, saját funkcióikkal való kitöltéséhez folyamodnak, ugyancsak eme Erő megragadása által)".
(A "deveśa" kifejetés egy módja) az istenek (devānām) Ura (īśasya) megszólításának (āmantraṇam), (mint) Brahmā, Viṣṇu, Rudra, stb. (brahma-viṣṇu-rudra-ādīnām).
A legnagyobb tiszteletre méltó Somānanda (śrī-somānanda-pādāḥ) úgy értelmezi (paṭhanti) kommentárjában (api), hogy "Tanme kathaya" (tad me kathaya iti) (a "Tāṁ me kathaya" vagy "Beszélj nekem Róla" helyett), és (ca) kifejti (vyācakṣate) a "tad" (szót ott) (tad), mint "ezért" (tasmāt iti) --vagyis Ezért, beszélj nekem"--. Vagy másképp (yadvā), (ha "tad" azt jelentené, hogy "Az", akkor jelen stanza utolsó szakasza azt jelentené, ) a szavak közös kapcsolata szerint (samanvayaḥ): "Beszélj (kathaya) Arról (tad), így (yena) a teljes megelégedés (tṛptim) elérésével (labhe), mi telve van (mayīm) a Legfőbb (parama) Gyönyörrel (ānanda), az Abszolút Szabadság (svātantrya) Ízévé (rasā) válok (bhavāmi), mely a legfőbb (parama) nem-dualitás (advaya... iti) Öröméből tárul fel (nirvṛti) ".
(Egy másik) olvasat (pāṭhaḥ) szintén (lehetne) (api): "El (tudom) érni" (vrajāmi) [a "labhāmi" vagy "Meg (tudom) szerezni" helyett a stanzában]. "Aham" vagy "Én" (aham iti), eme (szó által a stanza végén) (anena) (Az) ami (rūpam eva) Élete (jīvana) minden (sarva) megismerőnek (pramātṛ), minden esetben (satatam) jelezve van (mindig arra vonatkozik) (parāmṛśyate). És (ca) ezért (tad), ahogy az korábban (prāk) nyilvánvaló lett téve (iti prakaṭitam eva), miután felismerésre került (pratyabhijñāya) az Úr belső természete (nijam-īśvara-rupam) a tanítás által (upadeśena), aminek esszenciája (sva-rūpa) (már) meg lett határozva (evam-abhihita), mindenki megismeri (vindati) a teljes megelégedést (tṛptim), mely a Tökéletes (paripūrṇa) Állapotból (bhāva) áll (ātmikām).
Ez (a bizonyos igazság) (tad) ki lett mondva (uktam) a legnagyobb tiszteletre méltó Somānanda által (somānanda-pādaiḥ) saját, teljes kommentárjában (sva-vivṛtau):
"Az 'aya" (kifejezés a Hṛdaya-ban) (ayaḥ) (jelzi) a 'haladást, fejlődést', (gamanam) vagyis tudást (jñānam) a Hṛt-ben vagy Szívben (hṛdi)".
stbstb. (iti-ādi).
(Most, Abhinavagupta ír egy stanzát konklúzióként az 1., ½ és 2. stanzákhoz írt kommentárjára: )
"Így (iti), Abhinava --vagyis Abhinavagupta-- (abhinavaḥ) elkészítette (vyadhāt) ezt (imām) a kifejtést (vyākhyām) (az Úrnő) kérdéséről (praśna) -ami --vagyis a kifejtés-- a Trika (trika) konkrét esszenciájára (tattva) vonatkozik (gām) -, hogy erővel --vagyis minden eszközzel-- (haṭhāt) vágjam le (vidārayitum) a csomót (granthim), ami azoknak (teṣām) szívének (hṛdaya) éterében létezik (gagana), kiknek (yeṣām) elméje (mānasam), szüntelen (satatam) elmerülve (saktam) a nem-Śiva-i állapot --vagyis Śiva-val kapcsolatos dualitás-- (aśiva) pusztulásában (dhvaṁse), (lévén át van) hatva (niveśitam) Śiva által (śivena), Śiva (śiva) Nektárja (rasam) ivásának (pātum) szomja (pipāsati)".
||2||
Jelenleg még kifejtések nélkül
További Információ
Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.
Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.
| Vissza Stanzák 1 - 2 - 3. Rész |  |
Folytatás Stanzák 3 - 4 - 1. Rész |