| Töltsd le és telepítsd a nélkülözhetetlen betűtípusokat(s) Hogy megtekinthesd a Szanszkritot annak teljes fényében Olvass Transzliteráció (2) (magyar) hogy teljes mértékben átlásd a transzliterációs rendszert |
Parātrīśikāvivaraṇa (Paratrishika Vivarana): Stanzák 3 - 4 - 1. Rész - Nem-duális kashmiri Shaivizmus
Normál fordítás
|
Bevezetés
A Parātrīśikāvivaraṇa folytatódik. Abhinavagupta elkezdi kommentárját a Parātrīśikā 3. és 4.Stanzáihoz.
Ez a kommentár első része a 3. és 4. stanzákhoz
Természetesen, mellékelem az eredeti stanzákat is, amiket Abhinavagupta kommentál. Írok majd egy "globális, hosszú kifejtést" konkrétan a fordítás után, mert ha az individuális "megjegyző kifejtések" rendszerét használnám, mint általában, akkor a túl sok megjegyzés nem volna praktikus. Emellett, ilyen sok megjegyzést leprogramozni egyenként, rendkívül időigényes volna. Ezzel a "globális, hosszú kifejtéssel" annyira érthetővé próbálom majd tenni a szöveget, amennyire csak lehetséges.
Abhinavagupta Szanszkritja sötétzöld színt kap, míg az eredeti Śiva/Śakti stanzák sötétvörössel jelennek meg. Emellett, a transzliteráción belül, az eredeti stanzák barnák, míg Abhinavagupta kommentárja fekete színnel szerepel. Szintén, a fordításon belül Śiva/Śakti eredeti stanzái, vagyis a Parātrīśikā zöld és fekete színeket kap, míg Abhinavagupta kommentárja (azaz a Vivaraṇa) fekete és vörös színnel lesz látható.
Olvasd a Parātrīśikāvivaraṇa-t és tapasztald meg a Legfőbb Ānanda-t vagy Isteni Gyönyört, kedves Śiva.
Fontos: Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) hasonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.
Stanzák 3-4 (A kommentár első része)
तदत्र प्रश्नसर्वस्वे
श्रीभैरव उवाच
व्याख्यातं प्रागेवैतत् किं पुनरुक्ततापादनेन भैरवो भरणात्मको महामन्त्ररवात्मकश्च केवलमत्र शक्तिमत्प्राधान्यं संहाररूपेण महअ इत्येवं रूपमित्युक्तं प्राक् स्फुटीभविष्यति चाग्रत एव। तद् इयान् अत्र तात्पर्यार्थः
परा भगवती संवित्प्रसरन्ती स्वरूपतः।
परेच्छाशक्तिरित्युक्ता भैरवस्याविभेदिनी॥
तस्याः प्रसरधर्मित्वं ज्ञानशक्त्यादिरूपता।
परापरापरारूपपश्यन्त्यादिवपुर्भृतिः॥
तदेवं प्रसराकारस्वरूपपरिमर्शनम्।
प्रश्न इत्युच्यते देवी तन्मयप्रश्नकारिणी॥
तस्य प्रसररूपस्य परामर्शनमेव यत्।
तदेव परमं प्रोक्तं तत्प्रश्नोत्तररूपकम्॥
तदेवापरसंवित्तेरारभ्यान्तस्तरां पुनः।
परसंविद्घनानन्दसंहारकरणं मुहुः॥
अन्तर्भावितनिःशेषप्रसरं भैरवं वपुः।
प्रतिवक्तृस्वरूपेण सर्वदैव विजृम्भते॥
एतौ प्रसरसंहारावकालकलितौ यतः।
तदेकरूपमेवेदं तत्त्वं प्रश्नोत्तरात्मकम्॥
तदेवं परसम्बन्धमनुत्तरतयान्वितम्।
षडर्धसारसर्वस्वं गुरवः प्राङ्न्यरूपयन्॥
शृणु देवि महाभाग उत्तरस्याप्यनुत्तरम्॥३॥
कौलिकोऽयं विधिर्देवि मम हृद्व्योम्न्यवस्थितः।
कथयामि सुरेशानि सद्यः कौलिकसिद्धिदम्॥४॥
देवि इति प्राग्वत्। महान् भागो यस्या या भज्यमाना उक्तवक्ष्यमाणोपदेशानुशीलनेन सेव्यमाना पारमेश्वर्याख्यमहाबलदा भवतीति। महत् — परममहद्रूपतया प्रसिद्धोऽनाश्रितशिवरूपः स यस्या भागोंऽशः पारमेश्वरी हि शक्तिरनन्तषट्त्रिंशदादितत्त्वगर्भिणी। महान् — बुद्ध्यादिस्तत्त्वविशेषो भागो विभागकलापेक्षि रूपं यस्याः पारमेश्वरी हि संविदेकघनशक्तिः स्वस्वातन्त्र्योपकल्पितभिन्नज्ञेयकार्यप्रतिष्ठापदत्वे बुद्धिरित्युच्यते। यदुक्तं श्रीसोमानन्दपादैः
... अपरस्थितौ
सा बुद्धिर्यत्पुनः सूक्ष्मं सर्वदिक्कमवस्थितम्।
ज्ञानं बोधमयं तस्य शिवस्य सहजं सदा॥
इति। भागो भेदः स यत्रास्तीति मत्वर्थीयाकारप्रत्ययान्तेन भागशब्देन विभक्तं रूपमुच्यते। विभक्ते च वपुषि परिच्छेदोऽन्योन्यव्यवच्छेदेनैव भवतीति प्रसादात्मकविषयनिश्चयो बुद्धावुपजायमानोऽपररम्यारम्यादिविश्ववर्तिनो भावान् अस्पृशन्नेव प्रत्युत तान् व्यवच्छिन्दन् उपजायत इति। सुखवृत्तिबुद्धेर्धर्मैश्वर्यादिरूपत्वात्सत्त्वात्मको गुणनिःष्यन्द इति गीयते। यदि तु तत्राप्यन्तस्तमामनुप्रविश्यते तत् तद्द्वारेणैव तन्मूलवर्तिनि परमानन्दधाम्नि भवेदेव सततमुदयः। महस्य सर्वतोऽखण्डितपरिपूर्णनिरर्गलनिरपेक्षस्वातन्त्र्यजगदानन्दमयस्य आ — ईषद् भागाः सुखलक्षणा अंशा यतः। यद्यत्किल सुखं तन् महानन्दनिर्वृतिपरमधाम्नि विसर्गशक्तावनुप्रवेशात्तथाऽचेत्यमानतया कियद्रूपतां प्राप्तम्। तदुक्तं भट्टनारायणेन
त्रैलोक्येऽप्यत्र यो यावानानन्दः कश्चिदीक्ष्यते।
स बिन्दुर्यस्य तं वन्दे देवमानन्दसागरम्॥
इति। प्राण्नयेन यदुक्तं महअ इति रूपं तदेव भजनीयं यस्याः। परमेश्वरस्य हि स्वचमत्कारबृंहितं यद् अहमिति तदेव शाक्तं वपुस्तदेव च पराभट्टारिकारूपमित्युच्यते। अत एव सैव च परमेश्वरी सर्वं शृणोति — श्रवणाख्यया सत्तया तिष्ठन्ती तस्याः श्रवणसम्पुटस्फुटक्रमिकस्वस्पन्दमयवर्णराशिनिष्ठमैकात्म्यापादनरूपसङ्कलनानुसन्धानाख्यं स्वातन्त्र्यम्। तेन हि विना कलकललीनशब्दविशेषं शृण्वन्नपि — न शृणोमीति व्यवहरति प्रमाता। कलकलमात्रविषयमेव तु सङ्कलनमिति तत्रैव श्रुतमिति व्यवहारः। वस्तुतस्तु स कलकलध्वनिः श्रोत्राकाशेऽनुप्रविशन् न वर्णान् अनुप्रवेशयन् तथा भवेत्तद्वर्णातिरिक्तस्य कलकलस्यैव भावात्। तद्वर्णविशेषविवक्षायां च कलकलस्य च कारणाभावादेवानुत्पत्तिः स्यात् — तद्विवक्षोत्पन्नस्फुटवर्णमयशब्दकार्यत्वे सजातीयशब्दोत्पत्त्या अनुपपत्तेः कलकलस्य। सर्वथा त एव वर्णास्तेन स्फुटरूपेण सङ्कलनामगच्छन्तः कलकलशब्दवाच्याः। तत्सङ्कलनावधानोद्युक्तस्य भवेदेव कियन्मात्रस्फुटोपलम्भ इति सङ्कलनमेवात्रोपयोगि। सङ्कलनं च भगवती सैव परा परमेश्वरी करोति। यदुक्तम्
तदाक्रम्य बलं मन्त्राः
इत्यादि।...
Tadatra praśnasarvasve
Śrībhairava uvāca
Vyākhyātaṁ prāgevaitat kiṁ punaruktatāpādanena bhairavo bharaṇātmako mahāmantraravātmakaśca kevalamatra śaktimatprādhānyaṁ saṁhārarūpeṇa mahaa ityevaṁ rūpamityuktaṁ prāk sphuṭībhaviṣyati cāgrata eva| Tad iyān atra tātparyārthaḥ
Parā bhagavatī saṁvitprasarantī svarūpataḥ|
Parecchāśaktirityuktā bhairavasyāvibhedinī||
Tasyāḥ prasaradharmitvaṁ jñānaśaktyādirūpatā|
Parāparāparārūpapaśyantyādivapurbhṛtiḥ||
Tadevaṁ prasarākārasvarūpaparimarśanam|
Praśna ityucyate devī tanmayapraśnakāriṇī||
Tasya prasararūpasya parāmarśanameva yat|
Tadeva paramaṁ proktaṁ tatpraśnottararūpakam||
Tadevāparasaṁvitterārabhyāntastarāṁ punaḥ|
Parasaṁvidghanānandasaṁhārakaraṇaṁ muhuḥ||
Antarbhāvitaniḥśeṣaprasaraṁ bhairavaṁ vapuḥ|
Prativaktṛsvarūpeṇa sarvadaiva vijṛmbhate||
Etau prasarasaṁhārāvakālakalitau yataḥ|
Tadekarūpamevedaṁ tattvaṁ praśnottarātmakam||
Tadevaṁ parasambandhamanuttaratayānvitam|
Ṣaḍardhasārasarvasvaṁ guravaḥ prāṅnyarūpayan||
Śṛṇu devi mahābhāga uttarasyāpyanuttaram||3||
Kauliko'yaṁ vidhirdevi mama hṛdvyomnyavasthitaḥ|
Kathayāmi sureśāni sadyaḥ kaulikasiddhidam||4||
Devi iti prāgvat| Mahān bhāgo yasyā yā bhajyamānā uktavakṣyamāṇopadeśānuśīlanena sevyamānā pārameśvaryākhyamahābaladā bhavatīti| Mahat — Paramamahadrūpatayā prasiddho'nāśritaśivarūpaḥ sa yasyāḥ bhāgo'ṁśaḥ pārameśvarī hi śaktiranantaṣaṭtriṁśadāditattvagarbhiṇī| Mahān — Buddhyādistattvaviśeṣo bhāgo vibhāgakalāpekṣi rūpaṁ yasyāḥ pārameśvarī hi saṁvidekaghanaśaktiḥ svasvātantryopakalpitabhinnajñeyakāryapratiṣṭhāpadatve buddhirityucyate| Yaduktaṁ śrīsomānandapādaiḥ
... aparasthitau
sā buddhiryatpunaḥ sūkṣmaṁ sarvadikkamavasthitam|
Jñānaṁ bodhamayaṁ tasya śivasya sahajaṁ sadā||
iti| Bhāgo bhedaḥ sa yatrāstīti matvarthīyākārapratyayāntena bhāgaśabdena vibhaktaṁ rūpamucyate| Vibhakte ca vapuṣi paricchedo'nyonyavyavacchedenaiva bhavatīti prasādātmakaviṣayaniścayo buddhāvupajāyamāno'pararamyāramyādiviśvavartino bhāvān aspṛśanneva pratyuta tān vyavacchindan upajāyata iti| Sukhavṛttibuddherdharmaiśvaryādirūpatvātsattvātmako guṇaniḥṣyanda iti gīyate| Yadi tu tatrāpyantastamāmanupraviśyate tat taddvāreṇaiva tanmūlavartini paramānandadhāmni bhavedeva satatamudayaḥ| Mahasya sarvato'khaṇḍitaparipūrṇanirargalanirapekṣasvātantryajagadānandamayasya ā — Īṣad bhāgāḥ sukhalakṣaṇā aṁśā yataḥ| Yadyatkila sukhaṁ tan mahānandanirvṛtiparamadhāmni visargaśaktāvanupraveśāttathā'cetyamānatayā kiyadrūpatāṁ prāptam| Taduktaṁ bhaṭṭanārāyaṇena
Trailokye'pyatra yo yāvānānandaḥ kaścidīkṣyate|
Sa binduryasya taṁ vande devamānandasāgaram||
iti| Prāṇnayena yaduktaṁ mahaa iti rūpaṁ tadeva bhajanīyaṁ yasyāḥ| Parameśvarasya hi svacamatkārabṛṁhitaṁ yad ahamiti tadeva śāktaṁ vapustadeva ca parābhaṭṭārikārūpamityucyate| Ata eva saiva ca parameśvarī sarvaṁ śṛṇoti — Śravaṇākhyayā sattayā tiṣṭhantī tasyāḥ śravaṇasampuṭasphuṭakramikasvaspandamayavarṇarāśiniṣṭhamaikātmyāpādanarūpasaṅkalanānusandhānākhyaṁ svātantryam| Tena hi vinā kalakalalīnaśabdaviśeṣaṁ śṛṇvannapi — Na śṛṇomīti vyavaharati pramātā| Kalakalamātraviṣayameva tu saṅkalanamiti tatraiva śrutamiti vyavahāraḥ| Vastutastu sa kalakaladhvaniḥ śrotrākāśe'nupraviśan na varṇān anupraveśayan tathā bhavettadvarṇātiriktasya kalakalasyaiva bhāvāt| Tadvarṇaviśeṣavivakṣāyāṁ ca kalakalasya ca kāraṇābhāvādevānutpattiḥ syāt — Tadvivakṣotpannasphuṭavarṇamayaśabdakāryatve sajātīyaśabdotpattyā anupapatteḥ kalakalasya| Sarvathā ta eva varṇāstena sphuṭarūpeṇa saṅkalanāmagacchantaḥ kalakalaśabdavācyāḥ| Tatsaṅkalanāvadhānodyuktasya bhavedeva kiyanmātrasphuṭopalambha iti saṅkalanamevātropayogi| Saṅkalanaṁ ca bhagavatī saiva parā parameśvarī karoti| Yaduktam
Tadākramya balaṁ mantrāḥ
ityādi|...
Ezért (tad) itt (atra), a kérdéssel kapcsolatosan, annak teljességében (praśna-sarvasve):
A Tiszteletreméltó Bhairava (śrī-bhairavaḥ) szólt (uvāca):
Ez --a Múlt idő a "szólt" szóban-- (etad) (már) ki lett fejtve (vyākhyātam) korábban (prāk eva). Mi haszna (kim) (erről) beszélni (uktatā-āpādanena) újra (punar) ? Bhairava (bhairavaḥ) az (ātmakaḥ), Aki alapja és létrehozója (az univerzumnak) (bharaṇa) és (ca) (Aki) a (ātmakaḥ) Nagy (mahā) Mantra (mantra) --Aham vagy "Én"-- hangja (rava). Ebben a kontextusban (atra), kizárólag (kevalam) (Bhairava, mint) Śakti Birtoklója (śaktimat), dominanciája (van jelen) (prādhānyam) a visszavonás (saṁhāra) formájában (rūpeṇa), vagyis (mint) "ma-ha-a" (ma-ha-a iti), minek "természete" (rūpam iti) korábban (prāk) (szintén) kifejtésre került (evam... uktam), és (ca) elsőként (agratas eva) lesz tisztázva (sphuṭī-bhaviṣyati) (később).
Következésképpen (tad), a ("Tiszteletreméltó Bhairava szólt") mondat jelentése (tātparya-arthaḥ) itt (atra) a következő --szó szerint ilyen jellemzőkkel bír-- (iyān):
"A Szerencsés Létező Legfőbb Úrnője (parā-bhagavatī) kiterjedté válik (prasarantī), mint Tiszta Tudatosság (saṁvid) megfelelően saját esszenciális természetének (svarūpataḥ). (Ez a) Parā (fázis) (parā), úgy mond (uktā) az Akarat Ereje (icchā-śaktiḥ). Ő nem különbözik (avibhedinī) Bhairava-tól (bhairavasya) (itt). Ő (tasyāḥ) birtokolja a kiterjedés jellemzőjét (prasara-dharmitvam) (felöltvén) a Tudás Erejének (jñāna-śakti) formáját (rūpatā) és így tovább (ādi), minek esszenciája (vapus bhṛtiḥ) a Paśyantī (paśyantī), stb. (ādi), aminek természete (rūpa) a Parāparā és Aparā (fázisok) (parā-aparā-aparā). Így (evam), (az Ő - Śakti) Formájának (ākāra), a kiterjedésben (lévő) (prasara) esszenciális természetén való (sva-rūpa) töprengésének aktusa (tad... parimarśanam), úgy mond (ucyate) "a kérdés" (praśnaḥ), (és) az Úrnő (devī) az, Aki felteszi a kérdést (praśna-kāriṇī) arról (tad-maya). Az, (tad eva) ami (yad) (megtestesíti) egy ilyen kiterjedés (prasara) természete (tasya... rūpasya) mentális megragadásának aktusát (parāmarśanam eva), annak úgy mond (proktam) formája (rūpakam) a kérdés (praśna) (és) válasz (uttara) arról --az Ő (az Úrnő) említett kiterjedéséről-- (tad). Eme bizonyos (Valóság) --röviden, Az, ami egy ilyen kiterjedés, azaz Śiva vagy a Legfőbb Én, (Kit) reprezentál az "a" a "ma-ha-a"-ban természetét mentálisan megragadó aktus-- (tad eva) kezdve (ārabhya) azzal, kinek tudatossága (saṁvitteḥ) "apara" vagy alacsony (apara) --vagyis "nara" vagy a korlátolt individuum, kit reprezentál a "ma" a "ma-ha-a"-ban-- (és eléri) újra (punar) Azt, ki sokkal bensőbb --azaz Śakti-- (antastarām), létrehoz (karaṇam) hirtelen (muhur) egy visszavonódást (saṁhāra) a Gyönyörbe (ānanda), ami a Legfőbb (para) Tudatosság (saṁvid) egy összetett egysége (ghana). (Eme Valóság) Bhairava (bhairavam) (vagy) Esszencia (vapus), Kiben (antar) az egész (niḥśeṣa) kiterjedés (prasara) megnyilatkozik (bhāvita). (És eme Bhairava) mindig (sarvadā eva) úgy jelenik meg (vijṛmbhate), mint (aki) fel van ruházva a Válaszadó természetével (sva-rūpeṇa-prativaktṛ). Lévén (yatas) e kettő (etau), kiterjedés és visszavonódás (prasara-saṁhārau), nincs meghintve (a... kalitau) idővel (kāla), eme (idam) Igazság (tattvam), (mely) kérdésből (praśna) (és) válaszból (uttara) áll (ātmakam), birtokolja Azt --vagyis az említett Valóságot--, mint egyetlen Természetét - (tad-eka-rūpam eva) -létezik egy másik olvasat, ha valaki nem tekinti a "tad" (szót) úgy, mint ami szóösszetételt formál a "Tadekarūpam" (kifejezésben) és ennek fényében így jelentése "ezért"... ebben az esetben az olvasat így néz ki: "ezért, eme Igazság, mely kérdésből (és) válaszból áll, egységes"--. Így (evam) ez (tad) a legfőbb (para) kapcsolat (sambandham), karöltve (anvitam) Anuttara állapotával (anuttaratayā), ami a teljes (sarvasvam) kvintesszenciája (sāra) a Trika-nak (ṣaṭ-ardha). Guru-m --Śambhunātha-- (guravaḥ) elemezte ezt (így) (nyarūpayan) korábban (prāk)".
Figyelj (śṛṇu), óh Úrnő (devi), ki rendkívül szerencsés vagy (mahā-bhāge), Anuttara-ra (anuttaram) még (api) uttara ellenére is (uttarasya)||3||
Eme (ayam) forma (vidhiḥ), minek esszenciája Kula --Śakti-- és Akula --Śiva-- (kaulikaḥ), óh Istennő (devi), az Én (mama) Szívem (hṛd) éterében (vyomni) marad (avasthitaḥ). (Most,) beszélni fogok (kathayāmi), óh Úrnője (īśāni) az isteneknek (sura), arról, ami azonnal megadja (sadyas... dam) a Kaulikasiddhi-t (kaulika-siddhi)||4||
Az "óh Úrnő" (kifejezés úgy értendő) (devi iti), ahogy (vat) már korábban (kifejtésre került) (prāk).
(A "mahābhāga" kifejezés a stanzában a "mahābhāge"-ból származik, ez pedig a Felszólító módú esete a "mahābhāga"-nak. Abhinavagupta most adni fog számos interpretációt a "mahābhāga" összetételre. A stanzában, a Felszólító módú "mahābhāge"-t "általánosan" az "óh rendkívül Szerencsés Létező!" értelmében "fordítottam" a kényelem kedvéért..., mivel nem tudok minden lehetséges interpretációt megadni minden szó/kifejezés esetén a stanzák fordításakor, amit biztosan megértesz:)
1) (Ő "Mahābhāgā", lévén Ő) Az, akinek (yasyāḥ) szerencséje (bhāgaḥ) rendkívüli (mahān). 2) (Ő "Mahābhāgā", mivel Ő) Az, aki (yā), lévén (bhajyamānā) "bhajyamānā" -imádott (sevyamānā) az elmondott (és) (ukta) majd elmondásra kerülő (vakṣyamāṇa) tanítások (upadeśa) szüntelen tanulmányozásával és gyakorlásával (anuśīlanena) -, "Adományozója (dā-bhavati) a Nagy (mahā) Erőnek (bala), ki úgy ismert (ākhya), mint Pārameśvarī --szó szerint a Legfőbb Úr Úrnője, vagyis a Nagy Úr Legfőbb Ereje (pārama-īśvarī... iti)".
3) (A "mahā" szó a forma, ami összetételekbe használatos a nyers formájú) "Mahat" --szó szerint Nagy-- (mahat) (esetén). Anāśritaśiva (anāśrita-śiva-rūpaḥ) jól ismert (prasiddhaḥ) a "Paramamahat" vagy "Végtelenül Nagy" (parama-mahat) formájában (rūpatayā). (Így, Ő Az), kinek (yasyāḥ) "bhāga"-ja (bhāgaḥ) (vagy) része (aṁśaḥ) Ő --vagyis Anāśritaśiva vagy Mahat, a Nagy-- (anāśrita-śiva), mert (hi) (eme) Erő, Ki a Legfőbb Úr Úrnője (pārama-īśvarī... śaktiḥ) végtelenül impregnált (ananta... garbhiṇī) a harminchat (kategóriával) (ṣaṭtriṁśat) és a többi (ādi) princípiummal (tattva).
4)(A Mahat szó férfi nemben úgy írandó:) Mahān --szó szerint Nagy Létező-- (mahān). (Ő --Śakti-- Az), kinek (yasyāḥ) egy kiterjedés (vibhāga) apró részeihez (kalā) tartozó (apekṣi) formája (rūpam) egy rész (bhāgaḥ), különböző princípiumok (tattva) formájában (viśeṣaḥ), kezdve (ādiḥ) a Buddhi-val --az intellektus, aminek általános neve "a nagy"-- (buddhi), mert (hi) a Legfőbb Úr Úrnője (pārama-īśvarī) -aki Erő (śaktiḥ), (mely megjelenik, mint) a Tiszta Tudatosság (saṁvid) egysége (eka-ghana) - úgy mond (ucyate) "Buddhi" (buddhiḥ iti), az Ő saját (sva) Abszolút Szabadsága által (svātantrya) létrehozott (upakalpita) különböző (bhinna) tettek (kārya) (és) objektumok (jñeya) nyughelyének levés (pratiṣṭhā) állapotának (padatve) vonatkozásában.
Ahogy (yad) a legnagyobb tiszteletre méltó Somānanda (śrī-somānanda-pādaiḥ) mondta (uktam):
"Az alacsony állapotban --ahol a dualitás dominál-- (apara-sthitau), a Buddhi (sā buddhiḥ) mindig (sadā) a természetes (sahajam) Tudás (jñānam), telve (mayam) Śiva (tasya śivasya) Tudatosságával (bodha), ami --egy ilyen Tudás-- (yad) finoman (sūkṣmam) honol (avasthitam) (és) áthat mindent (sarva-dikkam) újra és újra (punar... iti)".
5)(Úgy tekintve a) "bhāga" (kifejezést) (bhāgaḥ), mint "az (saḥ), amiben (yatra) különbség vagy dualitás (bhedaḥ) létezik (asti iti) ", (majd,) a "bhāga" (bhāga) szó által (śabdena), ami abban a toldalékban (pratyaya) végződik (antena), mint formája (ākāra) a "matup"-hoz (matu) tartozik (arthīya) --vagyis a végső szó a "bhāgamat (ī) " vagy "különbsége vagy dualitása van) --, azt jelenti (ucyate), "az, ami megjelenik elkülönülten vagy felosztottan" --vagyis aminek formája felosztottság (vagy osztály), azaz a különböző entitások Általa megnyilvánítottak-- (vibhaktam rūpam).
Egy elkülönült formában --vagyis egy individuális entitásban-- (vibhakte ca vapuṣi) "jelen van (bhavati) egy teljes osztály (paricchedaḥ) a kölcsönös különbözőség által (anyonya-vyavacchedena eva... iti) ". (Egyrészt) a Buddhi-ban --intellektus-- (buddhau) létezik (upajāyamānaḥ) a tiszta (prasāda-ātmaka) meghatározása (niścayaḥ) az objektumoknak (viṣaya), amik biztonyosan nem érintik meg (aspṛśan eva) az állapotokat (bhāvān), amik mozgásba hozzák az univerzumot (viśva-vartinaḥ), (mint) kellemes (ramya) (vagy) kellemetlen (aramya) (aspektusai) annak, ami részekre van osztva --vagyis az objektumok-- (apara), stb. (ādi), (ám) másrészt (pratyuta) " (A Buddhi) hozza létre (upajāyate) (és) osztja fel (vyavacchindan) azokat (tān... iti)".
Meg van határozva (iti gīyate), hogy jelen van egy folyása (niḥṣyanda) a Sattva minőségnek (sattva-ātmako guṇaḥ) a Buddhi esetében (buddheḥ) az "öröm módban" (sukha-vṛtti), lévén (a Buddhi) felölti a helyesség (dharma), magasrendűség (aiśvarya), stb. formáját (ādi).
Ám (tu) ha (yadi) valaki behatol (anupraviśyate) a (Buddhi) legbelső (aspektusába) (antastamām) (vagy) akár (api) eme (sattvikus állapotába a Buddhinak, telve örömmel) (tatra), akkor (tad) eme (aktus) által (dvāreṇa eva-tad), szüntelen (satatam) feltárulás (udayaḥ) van jelen (bhavet eva) a Legfőbb (parama) Gyönyör (ānanda) Székhelyével kapcsolatosan (dhāmni), ami a (Buddhi) (tad) gyökerében (mūla) honol (vartini).
6)(Most Abhinavagupta tanulmányozni fogja a "Mahābhāgā" jelentését, mint ami "maha-ā-bhāgā"-ból származik: Ő úgy nevezett, mint "Mahābhāgā",) mert (yatas) "ā" (ā) -kicsi- (īṣat) "bhāga-i" (bhāgāḥ) -részek (aṁśāḥ), melyeket jellemez (lakṣaṇāḥ) az öröm (sukha) - a "maha"-nak (mahasya) -Ennek, ami telve van (mayasya) Univerzális (jagat) Gyönyörrel (ānanda), (vagyis) teljes mértékben (sarvatas) zavartalan (akhaṇḍita), tökéletes (paripūrṇa), múlhatatlan (nirargala) (és) független (nirapekṣa) Abszolút Szabadság (svātantrya) - (ami elérhető a legtöbb emberi létezőnek, akik spirituális tudatlanságban élnek, vagyis ők apró részeit nyerik el az örömnek, mert ők nem tudják hogyan kell hozzáférni a Nagy Úr teljes Gyönyöréhez.
Akármilyen (yad yad) öröm (sukham) legyen is (kila) (amit valaki elnyer), az (tad) a Kiárasztó Erőbe való (visarga-śaktau) behatolás által (anupraveśāt) (éretik el), aki Legfőbb Székhelye (parama-dhāmni) a Nagy (mahā) Gyönyörnek (ānanda) (és) Ragyogásnak (nirvṛti). (Egy ilyen Kiárasztó Erő) felölti (prāptam) a kicsinységet (kiyat-rūpatām) (amikor) Ő nem tapasztalt --realizált-- (acetyamānatayā) ilyen módon (tathā).
Eme (bizonyos igazság) (tad) ki lett mondva (uktam) Bhaṭṭanārāyaṇa (bölcs) által (bhaṭṭanārāyaṇena):
"Minden (yāvān) Gyönyör (ānandaḥ), bármilyen is legyen az (yaḥ... kaścid), (ami) tapasztalt (īkṣyate) még akár (api) itt is (atra), a három világban (trailokye), az (saḥ) Ő (yasya) cseppje (binduḥ). Hódolatom (vande) az Istennek (tam... devam), aki a Gyönyör (ānanda... iti) egy Óceánja (sāgaram)".
7) (Abhinavagupta most interpretálja a "Mahābhāgā"-t, mint egy jelzős összetétel, mely "ma-ha-a-bhāgā"-ból áll:) Ahogy (yad) meg lett alapozva (uktam) az előző módszer által (prāk-nayena), (Ő úgy ismert, mint Mahābhāgā, mert Ő Az), kinek (yasyāḥ) formája (rūpam) a "ma-ha-a" (ma-ha-a) (és) eme bizonyos (forma) (tad eva) imádatra érdemes (bhajanīyam) --dióhéjban, Ő úgy nevezett, mint "Mahābhāgā", mert Ő Az, kinek formája a tiszteletreméltó "ma-ha-a"--.
Eme (tad) bizonyos (eva) "Aham"-nak --"Én"-- (aham iti), ami (yad) valójában a Legfőbb Úr (parama-īśvarasya) saját (sva) Ragyogása által (camatkāra) táplált (hi... bṛṁhitam), gyönyörű formája (vapus) Śakti (śāktam). (Más szavakkal,) eme ("Aham") (tad eva ca) úgy mond (ucyate) a Legnagyobb Tiszteletre Méltó (bhaṭṭārikā) Parā --a Legfőbb Śakti-- (parā) természete (rūpam).
Ez okból kifolyólag (atas eva), Ő (sā eva ca), a Legfőbb Úrnő (parama-īśvarī) mindent (sarvam) hall (śṛṇoti). Megmaradván (tiṣṭhantī) a valóságként (sattayā), minek neve (ākhyayā) a hallás ereje (śravaṇa), Ő birtokolja az Abszolút Szabadságot --szó szerint Övé az Abszolút Szabadság-- (tasyāḥ... svātantryam), mi úgy ismert, mint (ākhyam) egy megfelelő kapcsolat (anusandhāna), mely az összekapcsolás aktusából származik (saṅkalana), aminek esszenciája az egység (aikātmya) létrehozása (āpādana-rūpa). (Eme Abszolút Szabadság így) a betűk (varṇa) sokaságára (rāśi) vonatkozik (niṣṭham), mely azok saját (sva) fokozatos (kramika) vibrációiból (spanda) áll (maya) (ami hallható) tisztán (sphuṭa) a fülek --szó szerint hallási homorulat-- számára (śravaṇa-sampuṭa). E (tena hi) nélkül (vinā) --vagyis az Ő, betűket koherens szavakká és mondatokká összekapcsoló Abszolút Szabadsága nélkül--, egy tapasztaló --egy szubjektum-- (pramātā), még (api) ha hall is (śṛṇvan) bizonyos (viśeṣam) szavakat (śabda), tovatűnik (līna) egy kaotikus zajban (kalakala) (és) általában így gondolja (vyavaharati): "Nem hallok (na śṛṇomi iti) "... (ez az, amit mondana).
Bár (tu), egy objektum (viṣayam eva), ami csupán (mātra) egy kaotikus zaj (kalakala), vagyis " (ami egyszerűen eredménye a hangok) összekapcsolása aktuásnak" (saṅkalanam iti), általános esetben --hétköznapi életben-- (vyavahāraḥ) (szintén úgy mond) hallott (tatra eva śrutam iti). Ám (tu) tény (vastutas), hogy (saḥ) a hang (dhvaniḥ), mi kaotikus zajként jelenik meg (kalakala), (bár) belép (anupraviśan) a hang terébe --a fülekbe-- (śrotra-ākāśe), nem engedvén, hogy a szavak (is) belépjenek (na varṇān anupraveśayan), megmarad (bhavet) ilyennek (tathā) --kaotikus zajnak--, a kaotikus zaj (kalakalasya eva) jelenléte miatt (bhāvāt), ami különbözik (atiriktasya) azoktól (tad) a betűktől (varṇa).
Amikor jelen van a szándék azoknak (tad) a bizonyos (viśeṣa) betűknek (varṇa... ca) a kimondására (vivakṣāyām), nem jön létre --szó szerint jelen van nem létrejövése-- (anutpattiḥ syāt) a kaotikus zaj (kalakalasya ca), annak oka (kāraṇa) hiánya miatt (abhāvāt eva). A (tad) beszéd szándékából (vivakṣā) feltáruló (utpanna) tiszta (sphuṭa) betűkből (varṇa) álló (maya) szavak (śabda) formálásának aktusa közben (kāryatve), lehetetlen, hogy jelen legyen a kaotikus zaj (anupapatteḥ kalakalasya), az ugyanilyen szavak (śabda) megszületése miatt (utpattyā) --vagyis ugyanolyan tiszták a szavak, mint az említett betűk, amikből a szavak állnak.-- (sajātīya).
(Amikor) azok a bizonyos (te eva) betűk (varṇāḥ) nem kapcsolódnak össze (saṅkalanām agacchantaḥ) maradéktalanul (sarvathā) eme tiszta formában (tena sphuṭa-rūpeṇa), (akkor) azok (olyan) szavakat (śabda) fejeznek ki (vācyāḥ), (mint amik) kaotikus zajnak hatnak (kalakala).
Valaki számára, aki figyelmes szándékkal kívánja (avadhāna-udyuktasya) azokat összekapcsolni --a szóban forgó szavak halmazát, amik kaotikus zajnak hangzanak-- (tad-saṅkalana), jelen lehet (bhavet eva) (azok jelentésének) tiszta (sphuṭa) megértése (upalambhaḥ), de csak kis mértékben (kiyat-mātra). Így (iti), a (betűk tiszta szavakká való) összekapcsolása aktusának (saṅkalanam eva) van itt (atra) némi haszna (upayogi).
És (ca) Ő Maga (sā eva), a Szerencsés Létező Párja (bhagavatī), a Legfőbb (parā), a Legmagasabb Úrnő (parama-īśvarī), hajtja végre (karoti) (egy ilyen) összekapcsolását (a betűknek) tiszta szavakká (saṅkalanam).
Ahogy (yad) ki lett mondva (uktam) ( a Spandakārikā-k II.1-ben Vasugupta bölcs által:)
"Megragadván (ākramya) azt (tad) az Erőt (balam), a Mantra-k (mantrāḥ)".
stbstb (iti-ādi)...
Jelenleg még hosszú kifejtések nélkül
További Információ
Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.
Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.
| Vissza Stanzák 1 - 2 - 4. Rész |  |
Folytatás Stanzák 3 - 4 - 2. Rész |