Bevezetés | Stanzák 1 - 2 - 1. Rész | Stanzák 1 - 2 - 2. Rész | Stanzák 1 - 2 - 3. Rész | Stanzák 1 - 2 - 4. Rész | Stanzák 3 - 4 - 1. Rész | Stanzák 3 - 4 - 2. Rész | Stanzák 3 - 4 - 3. Rész | Stanzák 3 - 4 - 4. Rész | Stanzák 5 - 8 - 1. Rész | Stanzák 5 - 8 - 2. Rész | Stanzák 5 - 8 - 3. Rész | Stanzák 5 - 8 - 4. Rész | Stanzák 5 - 8 - 5. Rész | Stanzák 5 - 8 - 6. Rész

 Parātrīśikāvivaraṇa (Paratrishika Vivarana) : Stanzák 1 - 2 - 3. Rész - Nem-duális kashmiri Shaivizmus

Normál fordítás

 Bevezetés

A Parātrīśikāvivaraṇa folytatódik. Abhinavagupta tovább kommentálja a Parātrīśikā 1. stanzáját.

Az a kommentár harmadik része az 1. és a 2. stanzákhoz.

Természetesen, mellékelem az eredeti stanzákat is, amiket Abhinavagupta kommentál. Írok majd egy "globális, hosszú kifejtést" konkrétan a fordítás után, mert ha az individuális "megjegyző kifejtések" rendszerét használnám, mint általában, akkor a túl sok megjegyzés nem volna praktikus. Emellett, ilyen sok megjegyzést leprogramozni egyenként, rendkívül időigényes volna. Ezzel a "globális, hosszú kifejtéssel" annyira érthetővé próbálom majd tenni a szöveget, amennyire csak lehetséges.

Abhinavagupta Szanszkritja sötétzöld színt kap, míg az eredeti Śiva/Śakti stanzák sötétvörössel jelennek meg. Emellett, a transzliteráción belül, az eredeti stanzák barnák, míg Abhinavagupta kommentárja fekete színnel szerepel. Szintén, a fordításon belül Śiva/Śakti eredeti stanzái, vagyis a Parātrīśikā zöld és fekete színeket kap, míg Abhinavagupta kommentárja (azaz a Vivaraṇa) fekete és vörös színnel lesz látható.

Olvasd a Parātrīśikāvivaraṇa-t és tapasztald meg a Legfőbb Ānanda-t vagy Isteni Gyönyört, kedves Śiva.

Fontos: Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) hasonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.

fel

 1. Stanza (A kommentár harmadik része)

तस्मात्तमपि प्रत्यय एवंविधवाक्यकरणमयुक्तमेव। न च तरपस्तमप् अधिकमतिशयमभिदध्यात्। एवं तावत्तु स्यात् — अविवक्षिते प्रतियोगिविशेषे तमप्प्रयोगः प्रतियोगिविशेषापेक्षायां तु तरप् प्रतियोग्यपेक्षैव द्विवचनविभज्योपपदार्थ एक एव हि प्रतियोगी भवेदनयोरयं शुक्लोऽतिशयेनेति न तृतीयः प्रतीयते निर्धारणार्थेन प्रथमस्यैव प्रतियोगित्वावगतेः। न च द्विप्रभृत्यपेक्षा भवत्येकस्य युगपदेकैकापेक्षा मता — इति तस्य क्रमेण नाधिकोऽर्थः कश्चित्। तारतम्यमिति तु प्रयोगः क्रमातिशयेऽव्युत्पन्न एव रूढ न तु तरप्तमप्प्रत्ययार्थानुगमात्तार्यं ताम्यमित्याद्यपि हि स्यात्। तदलमकाण्डे श्रुतलवकौशलप्रथनेन। इह तु उत्तरक्रमिकप्रतियोग्यपेक्षायां तरप्। प्रतियोग्यनपेक्षायामनुत्तममित्यपि प्रयोगेऽयमेवार्थः। तथाह्यागमान्तरे

अद्यापि यन्न विदितं सिद्धानां बोधशालिनाम्।
न चाप्यविदितं कस्य किमप्येकमनुत्तमम्॥

इति। एवं स्वातन्त्र्यसाराकलितक्रियाशक्तिशरीरमनुत्तरम्। तदुक्तमुत्पलदेवपादैः

सक्रमत्वं च लौकिक्याः क्रियायाः कालशक्तितः।
घटते न तु शाश्वत्याः प्राभव्याः स्यात्प्रभोरिव॥

इति। तद् व्याख्यातमिदमनुत्तरं षोडशधा। यदुक्तं त्रिकसारशास्त्रे

अनुत्तरं तद्धृदयं हृदये ग्रन्थिरूपता।
ग्रन्थिं षोडशधा ज्ञात्वा कुर्यात्कर्म यथासुखम्॥

इति। तथा

हृदये यः स्थितो ग्रन्थिः...।

इत्यादि। तद् ईदृगनुत्तरं केन प्रकारेण किमुत्तररूपपरित्यागेन उत स्विदन्यथा — इति। कश्चायं प्रकारः — यदनुत्तरं सर्वमिदं हि ज्ञानज्ञेयजातं सर्वत एवान्योन्यं भेदमयं विरोधमुपलभते ततश्चेदमौत्तराधर्यं भवेदेव — इति कस्मिंश्च प्रकारे मोक्ष एव किं वा बन्धाभिमतेऽपि — इति थमुप्रत्ययस्य विभक्तिविशेषार्थानियमेन प्रकारमात्रे विधानात्प्रकारमात्रविषय एवायं प्रश्नः। देव इति व्याख्यातम्। कुलं स्थूलसूक्ष्मपरप्राणेन्द्रियभूतादि समूहात्मतया कार्यकारणभावाच्च। यथोक्तम्

संहत्यकारित्वात्

इति। तथा कुलं बोधस्यैवाश्यानरूपतया यथावस्थानाद्बोधस्वातन्त्र्यादेव चास्य बन्धाभिमानात्। उक्तं हि कुल संस्त्याने बन्धुषु चेति। नहि प्रकाशैकात्मकबोधैकरूपादृते किमप्येषामप्रकाशमानं वपुरुपपद्यते तत्र कुले भवा कौलिकी सिद्धिः — तथात्वदार्ढ्यं परिवृत्त्य आनन्दरूपं हृदयस्वभावपरसंविदात्मकशिवविमर्शतादात्म्यं तां सिद्धिं ददात्यनुत्तरस्वरूपतादात्म्ये हि कुलं तथा भवति। यथोक्तम्

व्यतिरेकेतराभ्यां हि निश्चयोऽन्यनिजात्मनोः।
व्यवस्थितिः प्रतिष्ठाथ सिद्धिर्निर्वृत्तिरुच्यते॥

इति। सद्य इति शब्दः समानेऽहनि इत्यर्थवृत्तिरुक्तनयेन अह्नोऽनवस्थितत्वात्समाने क्षण इत्यत्रार्थे वर्तते। समानत्वं च क्षणस्य न सादृश्यमपितु तत्त्वपर्यवसाय्येवैवमेव सद्यःशब्दात्प्रतीतेः। अतस्तस्मिन्नेव क्षण इति वर्तमानक्षणस्य सावधारणत्वेन भूतभविष्यत्क्षणान्तरनिरासे तदुभयापेक्षकलनाप्राणां वर्तमानस्यापि कालतां निरस्येत यतो यदिदं परमेश्वरस्य भैरवभानो रश्मिचक्रात्मकं निजभासास्फारमयं कुलमुक्तं तच्च यदा अन्तर्मुखपरभैरवसंवित्तादात्म्यलक्षणं निरोधमेति तदैव परमानन्दामृतास्वादमयमदेशकालकलितमनुत्तरं ध्रुवं विसर्गरूपं सततोदितम्। तदुक्तं श्रीवाद्यतन्त्रे

संरुध्य रश्मिचक्रं स्वं पीत्वामृतमनुत्तमम्।
कालोभयापरिच्छिन्नं वर्तमाने सुखी भवेत्॥

इति। विस्तारितश्च विस्तरतोऽन्यत्र मयैव कालोभयापरिच्छेदः। तथा कुलात्प्राणदेहादेरागता सिद्धिर्भेदप्राणानां नीलसुखादीनां निश्चयरूपा तां ददातीति — शरीरादयो हि झगित्यनुत्तरध्रुवविसर्गवीर्यावेशेनाकालकलितेन प्राणादिमध्यमसोपानारोहेणैव भावानां तथात्वनिश्चयरूपां सिद्धिं विदधते। यथोक्तम्

अपि त्वात्मबलस्पर्शात्पुरुषस्तत्समो भवेत्।

इति। तथा

... करणानीव देहिनाम्।

इति। तथा कुले शिवशक्त्यात्मनि सन्निहितेऽपि सिद्धिरुक्तनयेन जीवन्मुक्ततामयी समभिलषिताणिमादिप्रसवपदा तां सद्योऽनाकलितमेव भावनाकरणादिरहितत्वेनैव ददाति। यदुक्तं श्रीसोमानन्दपादैः

भावनाकरणाभ्यां किं शिवस्य सततोदितेः।

इति। तथा

एकवारं प्रमाणेन शास्त्राद्वा गुरुवाक्यतः।
ज्ञाते शिवत्वे सर्वस्थे प्रतिपत्त्या दृढात्मना॥
करणेन नास्ति कृत्यं क्वापि भावनयापि वा॥

इति। कुले जाता सिद्धिः शाक्तहादिरूपप्रसरणादारभ्य बहिर्भावपटलविकासपर्यन्तं भेदावभासमानता तां ददाति। तदेव ह्यनुत्तरं महाप्रकाशात्म अन्तःकृतबोधमयविश्वभावप्रसरमनुत्तरादेव निरतिशयस्वातन्त्र्यैश्वर्यचमत्कारभराद्भेदं विकासयति। नह्यप्रकाशरूपं भावविकासप्रकाशे कारणं भवेत्प्रकाशात्मकं चेन्नूनं तत् परमेश्वरभैरवभट्टारकरूपमेव — इति किमपरेण वाग्जालेन। तथा येनानुत्तरेण विशेषेण ज्ञाता मात्रा मानेन प्रमात्मना त्राणं पालनं पतित्वं यासां प्रमातृप्रमाणप्रमेयप्रमितिरूपाणां ता मात्रा विज्ञाता येन तद् विज्ञातमात्रम्। तया विशेषेण प्रतिपत्तिदार्ढ्यबन्धेन यज् ज्ञातं तद् विभातमेव न पुनर् भावनीयं सकृद्विभातात्मत्वात्। तथा ज्ञातमात्रं ज्ञातमेव ज्ञेयैकरूपत्वान्न तु कदाचिज्ज्ञातृरूपं घटादि तथा ज्ञाता ज्ञेयरूपा भेदमयीयं माया तदुभयं विगतं यत्र तद् विज्ञातमात्रं घटादयो यत्र ज्ञात्रेकरूपत्वेन स्वप्रकाशात्मानो यत्र च माया न प्रभवति तेन विज्ञातमात्रेण। खे ब्रह्मण्यभेदरूपे स्थित्वा चरति — विषयमवगमयति तथा हानादानादिचेष्टां विधत्ते स्वरूपे चास्त इति खेचर्यन्तर्बहिष्करणतदर्थसुखादिनीलादिरूपा। तथाहि वेद्यवेदकभावानुल्लासिपदे शून्ये संविन्मात्रदृगुल्लासे संवेद्यगतान्तरैक्यरूपदिश्यमानभेदोल्लासे स्फुटभेदोद्रेके च क्रमेण व्योमचरीगोचरीदिक्चरीभूचरीभूता याः शक्तयस्ता वस्तुत उक्तनयेन स्वभावचरखेचरीरूपशक्त्यविभक्ता एव — इत्येकैव सा पारमेश्वरी शक्तिः। यदुक्तम्

शक्तयोऽस्य जगत् कृत्स्नं शक्तिमांस्तु महेश्वरः।

इति। ततः स्त्रीलिङ्गेन निर्देशः। नह्यात्मनो मनस इन्द्रियाणां बाह्यानां च भेदविषयस्य व्यवस्थापनं व्यवस्था च युज्यते — अभिसङ्धानाद्ययोगादप्रकाशात्वाच्च। सैव खेचरी कामक्रोधादिरूपतया वैषम्येन लक्ष्यते तस्याः समता सर्वत्रैव परिपूर्णभैरवस्वभावात्। अणुमात्रमप्यविकलानुत्तरस्वरूपापरिज्ञानमेव चित्तवृत्तीनां वैषम्यम्। स एव च संसारोऽपूर्णाभिमानेन स्वात्मन्यणुत्वापादनादाणवमलस्य तदपूर्णरूपपरिपूरणाकाङ्क्षायां भेददर्शनान्मायाख्यस्य मलस्य तच्छुभाशुभवासनाग्रहेण कार्ममलस्य चोल्लासात्स्वरूपापरिज्ञानमयतद्वैषम्यनिवृत्तौ मलाभावात्क्रोधमोहादिवृत्तयो हि परिपूर्णभगवद्भैरवभट्टारकसंविदात्मिका एव। यदुक्तं श्रीसोमानन्दपादैः

... तत्सरत्प्रकृतिः शिवः।

इति। तथा

सुखे दुःखे विमोहे च स्थितोऽहं परमः शिवः।

इति।

दुःखेऽपि प्रविकासेन स्थैर्यार्थे धृतिसङ्गमात्।

इत्यादि। क्रोधादिवृत्तयो हि चिच्चमत्कारतादात्म्यादन्यथा तत्स्वरूपलाभस्यैवायोगाच्च। पारमेश्वर्यः करणदेवता एव भगवत्यस्तास्ताः क्रीडा वितन्वन्त्यः शिवार्कस्य दीधितिरूपास्तथा ता एव तत्तत्परस्परसाङ्कर्यलब्धासङ्ख्येयरूपास्तत्तदुच्चाटनमारणशान्त्यादिरूपेषु कर्मसु परिकल्पिततत्तत्समुचितसौम्यरौद्रप्रकाराः कृत्यादिभेदाद्देवतात्वेनोपास्या उक्ता मतादिशास्त्रेषु भगवद्भैरवभट्टारकपरिवारभूताश्च। यथोक्तम्

उच्चाटने काकवक्त्रा...।

इत्याद्युपक्रम्य

ता एव देवदेवस्य रश्मयः कादिधारिकाः॥

इत्यादि। तथात्वेन त्वपरिज्ञातस्वरूपाश्चिच्चमत्कारं विकल्पेऽपि निर्विकल्पैकसारं तेन तेन विचित्रवर्णाक्षरपुञ्जात्मना घोरतरात्मना विकल्परूपेण देवतात्मना शङ्कातङ्कानुप्रवेशेन तिरोदधत्यः सांसारिकपाश्यपशुभावदायिन्यः। यथोक्तम्

पीठेश्वर्यो महाघोरा मोहयन्ति मुहुर्मुहुः।

इति। तथा

विषयेष्वेव संलीनानधोऽधः पातयन्त्यणून्।

इत्यादि। तथा

शब्दराशिसमुत्थस्य शक्तिवर्गस्य भोग्यताम्।
कलाविलुप्तविभवो गतः सन् स पशुः स्मृतः॥

इति। ज्ञातस्वरूपास्ता एवोक्तयुक्त्या जीवन्मुक्तताप्रदायिन्यः। तथोक्तम्

यदा त्वेकत्र संरूढस्तदा तस्य लयोद्भवौ।
नियच्छन् भोक्तृतामेति ततश्चक्रेश्वरो भवेत्॥

इति। स्वरूपपरिज्ञानं चैतावदेव — यद् एतासु क्रोधादिषु वृत्तिषूदयसमयनिर्विकल्पैकरूपासु विकल्पोऽप्युदयमानो वर्णराशिसमारब्धतत्तद्विचित्रशब्दरूषितत्वेऽपि न तादृशेन वर्णपुञ्जात्मना शक्तिचक्रेण युज्यते यत्तस्य प्राक्तननिर्विकल्पैकव्यवहारमयस्य विकल्पात्मनो मातुः स्वरूपं खण्डयेत्। न च विकल्पा अनुभवाद्विकल्पान्तराद्वा भिन्ना अपि तु स एवैकः स्वातन्त्र्यभेदितभावोपरागलब्धभेदभूताद्यभिधविज्ञानचक्रप्रभुस्तदेवं खेचरीसाम्यमेव मोक्षस्तच्च अनुत्तरस्वरूपपरिज्ञानमेव सततोदितं परमेश्वर्याः शिवात्मनि सङ्घट्टसमापत्त्या उभयविमर्शानन्दरूढि।...

Tasmāttamapi pratyaya evaṁvidhavākyakaraṇamayuktameva| Na ca tarapastamap adhikamatiśayamabhidadhyāt| Evaṁ tāvattu syāt — Avivakṣite pratiyogiviśeṣe tamapprayogaḥ pratiyogiviśeṣāpekṣāyāṁ tu tarap pratiyogyapekṣaiva dvivacanavibhajyopapadārtha eka eva hi pratiyogī bhavedanayorayaṁ śuklo'tiśayeneti na tṛtīyaḥ pratīyate nirdhāraṇārthena prathamasyaiva pratiyogitvāvagateḥ| Na ca dviprabhṛtyapekṣā bhavatyekasya yugapadekaikāpekṣā matā — Iti tasya krameṇa nādhiko'rthaḥ kaścit| Tāratamyamiti tu prayogaḥ kramātiśaye'vyutpanna eva rūḍha na tu taraptamappratyayārthānugamāttāryaṁ tāmyamityādyapi hi syāt| Tadalamakāṇḍe śrutalavakauśalaprathanena| Iha tu uttarakramikapratiyogyapekṣāyāṁ tarap| Pratiyogyanapekṣāyāmanuttamamityapi prayoge'yamevārthaḥ| Tathāhyāgamāntare

Adyāpi yanna viditaṁ siddhānāṁ bodhaśālinām|
Na cāpyaviditaṁ kasya kimapyekamanuttamam||

iti| Evaṁ svātantryasārākalitakriyāśaktiśarīramanuttaram| Taduktamutpaladevapādaiḥ

Sakramatvaṁ ca laukikyāḥ kriyāyāḥ kālaśaktitaḥ|
Ghaṭate na tu śāśvatyāḥ prābhavyāḥ syātprabhoriva||

iti| Tad vyākhyātamidamanuttaraṁ ṣoḍaśadhā| Yaduktaṁ trikasāraśāstre

Anuttaraṁ taddhṛdayaṁ hṛdaye granthirūpatā|
Granthiṁ ṣoḍaśadhā jñātvā kuryātkarma yathāsukham||

iti| Tathā

Hṛdaye yaḥ sthito granthiḥ...|

ityādi| Tad īdṛganuttaraṁ kena prakāreṇa kimuttararūpaparityāgena uta svidanyathā — Iti| Kaścāyaṁ prakāraḥ — Yadanuttaraṁ sarvamidaṁ hi jñānajñeyajātaṁ sarvata evānyonyaṁ bhedamayaṁ virodhamupalabhate tataścedamauttarādharyaṁ bhavedeva — Iti kasmiṁśca prakāre mokṣa eva kiṁ vā bandhābhimate'pi — Iti thamupratyayasya vibhaktiviśeṣārthāniyamena prakāramātre vidhānātprakāramātraviṣaya evāyaṁ praśnaḥ| Deva iti vyākhyātam| Kulaṁ sthūlasūkṣmaparaprāṇendriyabhūtādi samūhātmatayā kāryakāraṇabhāvācca| Yathoktam

Saṁhatyakāritvāt

iti| Tathā kulaṁ bodhasyaivāśyānarūpatayā yathāvasthānādbodhasvātantryādeva cāsya bandhābhimānāt| Uktaṁ hi kula saṁstyāne bandhuṣu ceti| Nahi prakāśaikātmakabodhaikarūpādṛte kimapyeṣāmaprakāśamānaṁ vapurupapadyate tatra kule bhavā kaulikī siddhiḥ — Tathātvadārḍhyaṁ parivṛttya ānandarūpaṁ hṛdayasvabhāvaparasaṁvidātmakaśivavimarśatādātmyaṁ tāṁ siddhiṁ dadātyanuttarasvarūpatādātmye hi kulaṁ tathā bhavati| Yathoktam

Vyatireketarābhyāṁ hi niścayo'nyanijātmanoḥ|
Vyavasthitiḥ pratiṣṭhātha siddhirnirvṛttirucyate||

iti| Sadya iti śabdaḥ samāne'hani ityarthavṛttiruktanayena ahno'navasthitatvātsamāne kṣaṇa ityatrārthe vartate| Samānatvaṁ ca kṣaṇasya na sādṛśyamapitu tattvaparyavasāyyevaivameva sadyaḥśabdātpratīteḥ| Atastasminneva kṣaṇa iti vartamānakṣaṇasya sāvadhāraṇatvena bhūtabhaviṣyatkṣaṇāntaranirāse tadubhayāpekṣakalanāprāṇāṁ vartamānasyāpi kālatāṁ nirasyeta yato yadidaṁ parameśvarasya bhairavabhāno raśmicakrātmakaṁ nijabhāsāsphāramayaṁ kulamuktaṁ tacca yadā antarmukhaparabhairavasaṁvittādātmyalakṣaṇaṁ nirodhameti tadaiva paramānandāmṛtāsvādamayamadeśakālakalitamanuttaraṁ dhruvaṁ visargarūpaṁ satatoditam| Taduktaṁ śrīvādyatantre

Saṁrudhya raśmicakraṁ svaṁ pītvāmṛtamanuttamam|
Kālobhayāparicchinnaṁ vartamāne sukhī bhavet||

iti| Vistāritaśca vistarato'nyatra mayaiva kālobhayāparicchedaḥ| Tathā kulātprāṇadehāderāgatā siddhirbhedaprāṇānāṁ nīlasukhādīnāṁ niścayarūpā tāṁ dadātīti — Śarīrādayo hi jhagityanuttaradhruvavisargavīryāveśenākālakalitena prāṇādimadhyamasopānāroheṇaiva bhāvānāṁ tathātvaniścayarūpāṁ siddhiṁ vidadhate| Yathoktam

Api tvātmabalasparśātpuruṣastatsamo bhavet|

iti| Tathā

... karaṇānīva dehinām|

iti| Tathā kule śivaśaktyātmani sannihite'pi siddhiruktanayena jīvanmuktatāmayī samabhilaṣitāṇimādiprasavapadā tāṁ sadyo'nākalitameva bhāvanākaraṇādirahitatvenaiva dadāti| Yaduktaṁ śrīsomānandapādaiḥ

Bhāvanākaraṇābhyāṁ kiṁ śivasya satatoditeḥ|

iti| Tathā

Ekavāraṁ pramāṇena śāstrādvā guruvākyataḥ|
Jñāte śivatve sarvasthe pratipattyā dṛḍhātmanā||
Karaṇena nāsti kṛtyaṁ kvāpi bhāvanayāpi vā||

iti| Kule jātā siddhiḥ śāktahādirūpaprasaraṇādārabhya bahirbhāvapaṭalavikāsaparyantaṁ bhedāvabhāsamānatā tāṁ dadāti| Tadeva hyanuttaraṁ mahāprakāśātma antaḥkṛtabodhamayaviśvabhāvaprasaramanuttarādeva niratiśayasvātantryaiśvaryacamatkārabharādbhedaṁ vikāsayati| Nahyaprakāśarūpaṁ bhāvavikāsaprakāśe kāraṇaṁ bhavetprakāśātmakaṁ cennūnaṁ tat parameśvarabhairavabhaṭṭārakarūpameva — Iti kimapareṇa vāgjālena| Tathā yenānuttareṇa viśeṣeṇa jñātā mātrā mānena pramātmanā trāṇaṁ pālanaṁ patitvaṁ yāsāṁ pramātṛpramāṇaprameyapramitirūpāṇāṁ tā mātrā vijñātā yena tad vijñātamātram| Tayā viśeṣeṇa pratipattidārḍhyabandhena yaj jñātaṁ tad vibhātameva na punar bhāvanīyaṁ sakṛdvibhātātmatvāt| Tathā jñātamātraṁ jñātameva jñeyaikarūpatvānna tu kadācijjñātṛrūpaṁ ghaṭādi tathā jñātā jñeyarūpā bhedamayīyaṁ māyā tadubhayaṁ vigataṁ yatra tad vijñātamātraṁ ghaṭādayo yatra jñātrekarūpatvena svaprakāśātmāno yatra ca māyā na prabhavati tena vijñātamātreṇa| Khe brahmaṇyabhedarūpe sthitvā carati — Viṣayamavagamayati tathā hānādānādiceṣṭāṁ vidhatte svarūpe cāsta iti khecaryantarbahiṣkaraṇatadarthasukhādinīlādirūpā| Tathāhi vedyavedakabhāvānullāsipade śūnye saṁvinmātradṛgullāse saṁvedyagatāntaraikyarūpadiśyamānabhedollāse sphuṭabhedodreke ca krameṇa vyomacarīgocarīdikcarībhūcarībhūtā yāḥ śaktayastā vastuta uktanayena svabhāvacarakhecarīrūpaśaktyavibhaktā eva — Ityekaiva sā pārameśvarī śaktiḥ| Yaduktam

Śaktayo'sya jagat kṛtsnaṁ śaktimāṁstu maheśvaraḥ|

iti| Tataḥ strīliṅgena nirdeśaḥ| Nahyātmano manasa indriyāṇāṁ bāhyānāṁ ca bhedaviṣayasya vyavasthāpanaṁ vyavasthā ca yujyate — Abhisaṅdhānādyayogādaprakāśātvācca| Saiva khecarī kāmakrodhādirūpatayā vaiṣamyena lakṣyate tasyāḥ samatā sarvatraiva paripūrṇabhairavasvabhāvāt| Aṇumātramapyavikalānuttarasvarūpāparijñānameva cittavṛttīnāṁ vaiṣamyam| Sa eva ca saṁsāro'pūrṇābhimānena svātmanyaṇutvāpādanādāṇavamalasya tadapūrṇarūpaparipūraṇākāṅkṣāyāṁ bhedadarśanānmāyākhyasya malasya tacchubhāśubhavāsanāgraheṇa kārmamalasya collāsātsvarūpāparijñānamayatadvaiṣamyanivṛttau malābhāvātkrodhamohādivṛttayo hi paripūrṇabhagavadbhairavabhaṭṭārakasaṁvidātmikā eva| Yaduktaṁ śrīsomānandapādaiḥ

... tatsaratprakṛtiḥ śivaḥ|

iti| Tathā

Sukhe duḥkhe vimohe ca sthito'haṁ paramaḥ śivaḥ|

iti|

Duḥkhe'pi pravikāsena sthairyārthe dhṛtisaṅgamāt|

ityādi| Krodhādivṛttayo hi ciccamatkāratādātmyādanyathā tatsvarūpalābhasyaivāyogācca| Pārameśvaryaḥ karaṇadevatā eva bhagavatyastāstāḥ krīḍā vitanvantyaḥ śivārkasya dīdhitirūpāstathā tā eva tattatparasparasāṅkaryalabdhāsaṅkhyeyarūpāstattaduccāṭanamāraṇaśāntyādirūpeṣu karmasu parikalpitatattatsamucitasaumyaraudraprakārāḥ kṛtyādibhedāddevatātvenopāsyā uktā matādiśāstreṣu bhagavadbhairavabhaṭṭārakaparivārabhūtāśca| Yathoktam

Uccāṭane kākavaktrā...|

ityādyupakramya

Tā eva devadevasya raśmayaḥ kādidhārikāḥ||

ityādi| Tathātvena tvaparijñātasvarūpāściccamatkāraṁ vikalpe'pi nirvikalpaikasāraṁ tena tena vicitravarṇākṣarapuñjātmanā ghoratarātmanā vikalparūpeṇa devatātmanā śaṅkātaṅkānupraveśena tirodadhatyaḥ sāṁsārikapāśyapaśubhāvadāyinyaḥ| Yathoktam

Pīṭheśvaryo mahāghorā mohayanti muhurmuhuḥ|

iti| Tathā

Viṣayeṣveva saṁlīnānadho'dhaḥ pātayantyaṇūn|

ityādi| Tathā

Śabdarāśisamutthasya śaktivargasya bhogyatām|
Kalāviluptavibhavo gataḥ san sa paśuḥ smṛtaḥ||

iti| Jñātasvarūpāstā evoktayuktyā jīvanmuktatāpradāyinyaḥ| Tathoktam

Yadā tvekatra saṁrūḍhastadā tasya layodbhavau|
Niyacchan bhoktṛtāmeti tataścakreśvaro bhavet||

iti| Svarūpaparijñānaṁ caitāvadeva — Yad etāsu krodhādiṣu vṛttiṣūdayasamayanirvikalpaikarūpāsu vikalpo'pyudayamāno varṇarāśisamārabdhatattadvicitraśabdarūṣitatve'pi na tādṛśena varṇapuñjātmanā śakticakreṇa yujyate yattasya prāktananirvikalpaikavyavahāramayasya vikalpātmano mātuḥ svarūpaṁ khaṇḍayet| Na ca vikalpā anubhavādvikalpāntarādvā bhinnā api tu sa evaikaḥ svātantryabheditabhāvoparāgalabdhabhedabhūtādyabhidhavijñānacakraprabhustadevaṁ khecarīsāmyameva mokṣastacca anuttarasvarūpaparijñānameva satatoditaṁ parameśvaryāḥ śivātmani saṅghaṭṭasamāpattyā ubhayavimarśānandarūḍhi|...

Ezért (tasmāt), egy ilyen (evaṁvidha) mondat (vākya) formája (karaṇam) a "tamap" toldalék tekintetében --azaz Anuttama használata Anuttara helyet-- (tamapi pratyaye), bizonyosan (eva) nem megfelelő (ayuktam) .

A "tamap" (tamap) sem (na ca) fejez ki (abhidadhyāt) többet (adhikam atiśayam), mint a "tarap" (tarapaḥ) .

Így (evam), most (tāvat tu) (ez) volna (a végső jelentés) (syāt) : A "tamap" (tamap) használata (prayogaḥ) (jelenik meg), amikor egy külön kötőszó használata nem szándékolt (avivakṣite pratiyogi-viśeṣe). De (tu) "tarap" (tarap) egy külön (viśeṣa) kötőszóként (pratiyogi) van (használva) (apekṣāyām). Az "upapada" vagy "másodlagos szó" --alárendelt egy másik szónak-- (upapada) jelentése (arthaḥ) (megjelenik), amikor jelen van egy kettes szám (dvivacana) által létrehozott osztály (vibhajya), amíg a kötőszó érvényes (pratiyogi-apekṣā eva). Mert (hi) csak (eva) egy (ekaḥ) kötőszó (pratiyogī) van (bhavet). (A meghatározásban:) "Ez az (ayam) egy kimagaslóan (atiśayena) fehér (śuklaḥ) --vagyis "fehérebb"-- a többi között (anayoḥ... iti) ", egy harmadik (tṛtīyaḥ) nem kerül szóba (na... pratīyate). Hogy (arthena) valami bizonyossággal meghatározzunk (nirdhāraṇa), jelen kell lennie a "kötőszó" koncepciójának (avagateḥ-pratiyogitva), az első dologgal kapcsolatosan (prathamasya eva) --vagyis ez a dolog fehérebb, mint az a másik--.

És (ca) egyetlen egy dolog esetében (ami épp szóban forog) (ekasya), nincs (na... bhavati) összehasonlítás (apekṣā) két (dolog) (dvi), stb. (prabhṛti). Között. Egy összehasonlítása (apekṣā) egy időben egy dolognak, egy másikkal (yugapad eka-eka) kapcsolatosan történik (matā). Így (iti), a ("tamap" rag) esetében (tasya), nincs (na... kaścid) további (adhikaḥ) jelentés (arthaḥ), mint "karma" vagy "fokozatosság" --mint például egy a dolog fehérebb, mint az a másik" ---nem---ez egyszerűen csak "ez a legfehérebb", és ennyi… nincs fokozatosság itt-- (krameṇa) .

A "tarap" és "tamap" használata (prayogaḥ), mint fokozás (tāratamyam iti tu), csupán (eva) konvencionális (rūḍhaḥ) (és) nincs valódi vagy általános forrása --nincs etimológiája-- (avyutpannaḥ) a fokozatosságban (krama) való kimagaslóság tekintetében (atiśaye). (Egy ilyen használat) nem (na tu... syāt) összefüggésben (anugamāt) a "tarap" (tarap) (és) "tamap" (tamap) ragok (pratyaya) jelentéseivel (artha), mert (ha ez volna a helyzet) (hi), (akkor) még (api) a "tārya", "tāmya", stb. ragok (tāryam tāmyam iti-ādi) (használhatók volnának). Ezért (tad), elég (alam) megnyilvánításból (prathanena) a szakértelemnek (kauśala) (ezzel a kérdéssel kapcsolatosan,) (mi) egy kevés (lava), ami véletlen hallott (akāṇḍe śruta) (Szanszkrit skolasztikusoktól) .

Itt (iha tu), a "tarap" (rag) (tarap) az "uttara" szóban (uttara) (került használatra), hogy (apekṣāyām) (be legyenek mutatva) fokozatos (kramika) kötőszavak (pratiyogi) .

Még (api) ha nem is vesszük figyelembe (anapekṣāyām) a kötőszavak (témakörét) (pratiyogi), az "Anuttama" (anuttamam iti) használatával kapcsolatosan (prayoge), annak jelentés ugyanaz (ayam eva arthaḥ) .

Például (tathāhi), egy másik (antare) kinyilvánított szövegben (āgama), (azt olvasni:)

"Bár (api) az egyetlen (ekam) Anuttaram (kim api... anuttamam) nem (na ca) ismeretlen (aviditam) senki számára (na kasya), még most is (adya api) eme (Anuttama) (yad) ismeretlen (na viditam) a Siddha-knak --tökéletes létezőknek-- (siddhānām), kik telve vannak (śālinām) Tudással (bodha... iti) ".

Így (evam), Anuttara (anuttaram) Az, kinek Teste (śarīram) a mérhetetlen --túl van időn-- (akalita) Ereje (śakti) az Aktivitásnak (kriyā), minek esszenciája (sāra) az Abszolút Szabadság (svātantrya) .

Ez (a bizonyos igazság) (tad) meg lett határozva (uktam) a legnagyobb tiszteletre méltó Utpaladeva által (utpaladeva-pādaiḥ) :

"A karma vagy fokozatosság egy állapota (sakramatvaṁ ca) jelenik meg (ghaṭate) a világi aktivitások esetében (laukikyāḥ kriyāyāḥ) az Idő (kāla) ereje miatt (śaktitaḥ), de (tu) (egy ilyen állapot) nem (na) létezik (syāt) az Úr örök Úrnőjének esetében --Śakti vagy Én-tudatosság esetében-- (śāśvatyāḥ prābhavyāḥ), miképp (nincs fokozatosság) (Magában) az Úrban (prabhoḥ... iti) ".

Így (tad), eme (idam) Anuttara (anuttaram) kifejtésre került (vyākhyātam) tizenhat módon (ṣoḍaśadhā). Ahogy (yad) az ki lett mondva (uktam) a szövegben (śāstre), (minek címe) Trikasāra (trikasāra) :

"Anuttara (anuttaram) a Szív (tad hṛdayam). Ebben (a) Szívben (hṛdaye), jelen van egy csomó formája (granthi-rūpatā). Tudván (jñātvā) (egy ilyen) csomót (granthim) tizenhat rétűnek (ṣoḍaśadhā), az egyénnek (saját) tetteit (karma) nyugalommal kell (kuryāt) végrehajtania (yathāsukham... iti) ".

Hasonlóan (tathā) :

"A csomó (granthiḥ), mi (yaḥ) megmarad (sthitaḥ) a Szívben… (hṛdaye... iti-ādi) ...".

 (Most, Abhinavagupta a "katham" --hogyan?-- szó jelentését az első stanzának, három féle módon:)

(1) Így (tad), "milyen módon (kena prakāreṇa) (adományoz valakinek azonnal Kaulikasiddhi-t…) egy ilyen (īdṛk) Anuttara (anuttaram), akár (kim) az "uttara" (uttara) elvetése által (parityāgena) vagy (uta svid) máshogy (anyathā... iti) ?".

(2) Mi (kaḥ ca) ez (ayam) a módszer (prakāraḥ) ? Mivel (hi) e t (idam) teljes (sarvam) csoportja (jātam) eme tudásnak (jñāna) (és) tudhatóknak --objektumok-- (jñeya), ami (yad) Anuttara (anuttaram), eléri (upalabhate) egy állapotát a kölcsönös ellentétnek (anyonyam... virodham), tele (mayam) dualitással (bheda) mindenhol (sarvatas eva), majd (tatas ca) "eme (Anuttara) (idam) egy alul és felül lévő állapottá (auttarādharya... iti) válna (bhavet eva) ". (3) Milyen módon (kasmin ca prakāre) (adományoz valakinek azonnal Kaulikasiddhi-t…) egy ilyen Anuttara, akár (kiṁ vā) a Felszabadulásban (mokṣe eva) (vagy) akár (api) abban, ami úgy tekintett (abhimate), mint kötöttség (bandha... iti) ? Mivel nincs szabály (aniyamena) egy bizonyos (viśeṣa) esettel (artha) kapcsolatban a "thamu" --mi megjelenik a "tham"-ként a "katham" vagy "hogy?" (thamu) szóban-- toldalékra vonatkozóan (pratyayasya) a ragozásban (vibhakti), (és) mivel úgy vehető, mint egy toldalék (vidhānāt), mely egyszerűen "prakāra"-t vagy "módszert, a kivitelezés módját" (prakāra-mātre) jelzi, ez (ayam) a kérdés (praśnaḥ) --vagyis a "hogyan?" --csupán a "prakāra" vagy módszer, a kivitelezés módja" (prakāra) körében van jelen (mātra-viṣayaḥ eva) .

A "deva" --vagyis "óh Uram"-- (deva iti) (kifejezés) (az első stanzában, mert kifejtésre került) (vyākhyātam) .

 (Azért, hogy a "sadyaḥ kaulikasiddhidam", mely megjelenik a stanzában, mély jelentését kifejtsük, Abhinavagupta megkezdi "a 'kaulikasiddhidam' első interpretációját'"

"Kula" (kulam) durva (sthūla), finom (sūkṣma) és magasabb --az, ami túl van a finomon-- (para), életenergia (prāṇa), az tapasztalás és cselekvés erői (indriya), durva elemek (bhūta), stb., (ādi) (mind) (az univerzális megnyilvánulás alkotó dolgok) egy csoport megnyilvánulásának formájában (samūha-ātmatayā) és (ca) az ok (kāraṇa) (és) okozat (kārya) értelmében (bhāvāt).

Ahogy az említve let (a Pātañjalayogasūtra-kban) (yathā uktam) :

"[Eme (elme), bár változik a számtalan Vāsanā-k azaz benyomások, melyek érzésekből származnak, de nem tettekből--, (létezik) egy másikért --azaz Puruṣa--], mivel (annak alkotói) együttesen (saṁhatya... iti) működnek (kāritvāt) ".

Így (tathā), Kula (kulam) (úgy ismert, mint Totalitás,) mert a Tudatosság ennek megfelelően megmarad (, mint objektív univerzum) (bodhasya eva... yathā-avasthānāt) egy alvadék (āśyāna) formájában (rūpatayā) és (ca), a Tudatosság Abszolút Szabadsága miatt (svātantryāt eva), mivel Az --vagyis a Tudatosság-- (bodha) úgy van tekintve, mint (ami felölti) a kötöttséget (asya bandha-abhimānāt) .

Bizonyosan ki lett mondva (uktam hi) : "a 'Kula' (kula) (kifejezés) az alvadás (saṁstyāne) és (ca) hasonlók (bandhuṣu... iti) ".

Az egységes (eka-rūpāt) Tudatosság (bodha) nélkül (ṛte), minek egyetlen természete (eka-ātma) Fény (prakāśa), semmilyen valóság (nahi... kim api... vapus), mi egy ilyen Fény nélkül való (aprakāśamānam) ezen (dolgok) esetében --vagyis mindaz, ami formálja az egész univerzumot-- (eṣām) nem jön létre (upapadyate). Kaulikī siddhi --vagy írható úgy is, mint "Kaulikasiddhi"-- (kaulikī siddhiḥ) eme Kula-hoz tartozik (bhavā), (jelzi) szilárdságát (dārḍhyam) egy ilyen kondíciónak --vagyis a Tudatosság Fényének-- (tathātva) az által, hogy megfordul --azaz a visszafordul mindennek Forrásához (parivṛttya) --, természete (rūpam) Gyönyör (ānanda) (és megjelenik, mint) egy azonosulás (tādātmyam) Śiva (śiva) Én-tudatosságával (vimarśa), mi a Legmagasabb (para) Tiszta Tudatosságból (saṁvid) áll (ātmaka), minek esszenciája (sva-bhāva) a Szív (hṛdaya). (Ezért, a "Kaulikasiddhidam" az Anuttara, az Egyetlen, ki) adományozza (dadāti) a (tām) "Siddhi-t" vagy "Elérést" (siddhim), mivel (hi) amikor azonosulás van jelen (tādātmye) Anuttara (anuttara) esszenciális természetével (sva-rūpa), (akkor) "Kula" --a Totalitás-- (kulam) ilyenné --azaz, mint Anuttara-- válik (bhavati). Ahogy ki lett mondva (yathā uktam) :

"Kirekesztésen és a másikon --befoglaláson-- (vyatireka-itarābhyām) keresztül, (jelen van) a Meggyőződés (hi niścayaḥ) az Én saját Énjével és a másikkal --azaz az univerzummal-- (anya-nija-ātmanoḥ) kapcsolatosan. (Eme Meggyőződés) úgy mond (ucyate) a Bizonyosság (vyavasthitiḥ), Stabiliás (pratiṣṭhā), csak úgy, mint (atha) Realizáció (siddhiḥ) (és) Gyönyör (nirvṛttiḥ... iti) ".

 (Most Abhinavagupta megadja első kifejtését a "sadyaḥ" kifejezésnek, ami szintén megjelenik az 1. Stanzában:)

A "sadyaḥ" (sadyas iti) szó (śabdaḥ) megjelenik (az első stanzában) "ugyanazon a napon" (samāne ahani iti) értelemben (artha-vṛttiḥ). A módszer által (nayena), ami említve lett (korábban) (ukta), lévén nincs szabály (anavasthitatvāt) a "nap" (kifejezéssel) kapcsolatosan (ahnaḥ), ("sadyaḥ") megjelenik (vartate) ezért) itt --az első stanza kontextusában-- (atra), az "ugyanabban a pillanatban (samāne kṣaṇe iti) " értelmében (arthe). És (ca) az azonosság (samānatvam) nem (na) pillanatnyi (kṣaṇasya) azonosság (sādṛśyam), hanem (api tu) (ami) "a (Legfőbb) Princípiumban (tattva) végződik (paryavasāyi eva) ", mert a "sadyaḥ" (sadyas) szó (śabdāt) így (evam eva) értelmezendő (pratīteḥ) (az első stanzában) .

Ez okból kifolyólag (atas), (ha "sadyaḥ" azt jelentené, hogy) "abban a bizonyos pillanatban" (tasmin eva kṣaṇe iti), (majd,) elvetvén (nirāse) a többit (antara), mint múltbéli (bhūta) (és) jövőbéli (bhaviṣyat) pillanatok (kṣaṇa), a jelen pillanatra való (vartamāna-kṣaṇasya) korlátozás miatt (sāvadhāraṇatvena), akkor (szintén) el kell vetni (nirasyeta) az "idő" állapotát (kālatām), még a jelen idő esetében (vartamānasya) is (api), (mivel) annak élete, --vagyis az "idő" azon állapotának, amit "jelennek" nevezünk-- (prāṇām), a (másik) kettővel --múlt és jövő-- (tad-ubhaya) kapcsolatosan (apekṣa) kalkulált (kalanā). Mert (yatas) ez (idam), ami (yad) úgy került definiálásra (uktam), mint Kula (kulam), (mely) a Nap (bhānoḥ), (minek neve) Bhairava (bhairava) -vagyis a Legfőbb Úr (parama-īśvarasya) - sugarainak (raśmi) csoportjábó (cakram) l áll (ātmakam) (és)(ki) telve van (mayam) Saját (nija) Fényének (bhāsā) vibrációjával és kiterjedésével (sphāra). Ám (ca), amikor (yadā) Az --vagyis Kula-- (tad) felölt egy "nirodha"-t --megállás, irányítás-- (nirodham), (mit) a Legfőbb (para) Bhairava (bhairava) belső (antarmukha) Tudatosságával (saṁvid) való azonosulás (tādātmya) jellemez (lakṣaṇam), majd (tadā eva) (Kula) telve van (mayam) a Legfőbb (parama) Gyönyör (ānanda) Nektárjának (amṛta) ízével (āsvāda), nincs felruházva (a... kalitam) térrel (deśa) (és) idővel (kāla), (nem más, mint) Anuttaradhruva --az "a" betű az "Aham-ban vagy "Énben"-- (anuttaram dhruvam), Annak formája (rūpam) a Visarga a "h" betű az "Aham-ban vagy "Énben"-- (visarga). (és) eme Kula, mindig emelkedett (satata-uditam) .

Ez (tad) (szintén) tételezve van (uktam) a tiszteletreméltó Vādyatantra-ban (śrī-vādyatantre) :

"Az egyén saját (svam) sugarainak (raśmi) csoportját (raśmi) megállítva (saṁrudhya) (és) ízlelve (pītvā) a legkiválóbb (anuttamam) Nektárt (amṛta), az egyénnek boldognak kell lennie (sukhī-bhavet) a jelen pillanatban --vagyis saját Én-realizációjában-- (vartamāne), nem korlátozva (aparicchinam) mindkét (ubhaya) idő által (kāla... iti) (kāla... iti) (kāla... iti) --vagyis múlt és jövő által--".

A mindkét időre (ubhaya-kāla) --múlt és jövő-- való korlátok erőltetésének lehetetlensége (aparicchedaḥ) már maradéktalanul tételezve lett (vistāritaḥ ca) általam (mayā eva) hosszasan (vistaratas), máshol (anyatra) .

 (Most, Abhinavagupta megadja a második interpretációját a "Kaulikasiddhidam" kifejezésnek":)

Miképp (tathā), (Kaulikasiddhi azt jelenti) egy "siddhi" vagy "realizáció, elérés" (siddhiḥ), ami Kula-ból (kulāt) származik (āgatā), (mi) megjelenik, mint életenergia, fizikai test, stb. (prāṇa-deha-ādeḥ) (és) annak természete (rūpā) a bizonyossággal való meghatározása (niścaya) (olyan dolgoknak, mint) kék szín, öröm, stb. (nīla-sukha-ādīnām) ., minek élete vagy esszenciája (prāṇānām) a dualitás (bheda). (Eredeményképpen, "Kaulikasiddhidam" az, ami) megadja (dadāti) (fent említett Kaulikasiddhi-t) (tām... iti). A Test, stb. (śarīra-ādayaḥ) valóban (hi) azonnal (jhagiti) létrehozza (vidadhate) a "siddhi-t" vagy "elérést, realizációt" (siddhim), ami megjelenik, mint meghatározása az "ez hát az"-nak (tathātva-niścaya-rūpā), a létezőkkel entitásokkal --a létezőkkel-- (bhāvānām) kapcsolatosan. (A test, stb. tehát) belépvén (āveśena) Anuttaradhruva --az "a" betű-- (anuttara-dhruva) (és) Visarga --a "ha" betű-- (visarga) erejébe (vīrya). (Egy ilyen belépés) híján van (a... kalitena) időnek (kāla) (és) az életenergia (prāṇa) középső (madhyama) szintjére (sopāna) való felemelkedésnek (āroheṇa eva) és így tovább. (ādi)

Ahogy az meg lett határozva (yathā uktam) (a Spandakārikā-kban:)

"De amint (api tu) kapcsolatba kerül (sparśāt) az Én (ātma) Erejével (bala), (ez a) személy (puruṣaḥ) egyenlővé (samaḥ) válik (bhavet) Azzal (tad... iti) ".

Szintén (tathā) (a Spandakārikā-k mondja:)

"... miképp (iva) tapasztaló és cselekvő erői (karaṇāni) (ennek) a testet öltött létezőnek (dehinām... iti) (kitöltik önmagukat saját funkcióik ellátásával, szintén megragadván ezt az Erőt) ".

 (Most, Abhinavagupta kifejti a harmadik lehetséges interpretációját a "Kaulikasiddhidam"-nak és második interpretációját a "sadyaḥ"-nak:)

Tehát (tathā), (Kaulikasiddhi azt jelenti), a módszer által (nayena), (mi már) említve lett (ukta), hogy a "siddhi" (siddhiḥ) -egy kondíció (padā), ahol jelen van létrejövése (prasava) a vágyott (samabhilaṣita) (természetfeletti erőknek, mint) "aṇimā" (aṇimā), stb. (ādi) (és az) telve van (mayī) az életben való felszabadulás állapotával (jīvanmuktatā) - a Kula-val kapcsolatban (kule), minek teremészete (ātmani) Śiva és Śakti (śiva-śakti), (mi) bár (api) "kéznél van" (sannihite) (mégsem realizált mindenki által. És "Kaulikasiddhidam" Az, aki) megadja (dadāti) eme (tām) (siddhi-t) "sadyaḥ" (sadyas), vagyis (korábbi) megfontolás --elszámolás vagy kalkuláció-- (anākalitam eva) nélkül... (más szavakkal, Ő megadja eme "siddhi-t") egy bhāvanā, karaṇa, stb.-től (bhāvanā-karaṇa-ādi) mentes állapot által (rahitatvena eva) .

Ahogy (yad) azt kifejtette (uktam) a legnagyobb tiszteletre méltó Somānanda (śrī-somānanda-pādaiḥ)

"Amikor Śiva mindig feltárul --vagyis jelen van-- (śivasya satata-uditeḥ), mi haszna (kim) a bhāvanā-nak és karaṇa-nak (bhāvanā-karaṇābhyām... iti) ?".

Így (tathā) :

"Amikor Śiva állapota, ki minden tudottban létezik (jñāte śivatve sarva-sthe), egy szilárd észlelés által (pratipattyā dṛḍha-ātmanā), csupán egyszer (ekavāram), a helyes tudáson, szövegen vagy a Guru állításán keresztül (pramāṇena śāstrāt vā guru-vākyataḥ), akkor nincs sehol (na asti... kvāpi) semmi tennivaló (kṛtyam) karaṇa (karaṇena) vagy akár (api vā) bhāvanā (bhāvanayā... iti) ".

 (Abhinavagupta most megadja negyedik interpretációját a "Kaulikasiddhidam" kifejezésnek":)

 ("Kaulikasiddhidam" azt is jelenti) a "siddhi" (siddhiḥ), (mi) Kula-ban (kule) született (jātā). (Mi ez a "siddhi"? Ő --lévén a "siddhi" szó nemét tekintve női-- a) dualitás (bheda) előretörésének állapota (avabhāsamānatā), kezdve (ārabhya) a Śakti (śākta) "ha"-ja, stb. (ha-ādi-rūpa) kiterjedésével (prasaraṇāt) (és) befejezve (paryantam) a külső (bahis) létezők (bhāva) sokaságának (paṭala) megjelenésével (vikāsa). ("Kaulikasiddhidam" egyszerűen Az, aki) megadja (dadāti) ezt a (siddhit-t) (tām) .

Valójában (hi) eme bizonyos (tad eva) Anuttara (anuttaram) (az), kinek esszenciája (ātma) a Nagy (mahā) Fény (prakāśa), (s ki) Magába foglalja (antaḥkṛta) a Tudatossággal (bodha) azonos (maya) univerzális (viśva) állapot (bhāva) megnyilvánulását (prasaram), (és) (egy ilyen) Anuttara-ból (anuttarāt eva), (eme Tudatosság) hozza létre/okozza a dualitás kiterjedését (bhedam vikāsayati), a felülmúlhatatlan (niratiśaya) Abszolút Szabadságból (svātantrya) (és) Hatalomból (aiśvarya) származó Gyönyör (camatkāra) bőségén (bharāt) keresztül.

Aminek természete (rūpam) nem a (Tudatosság) Fénye (aprakāśa) --vagyis Māyā, stb.--, az nem (nahi... bhavet) oka (kāraṇam) a létezők --azaz minden mi létezik-- (bhāva) kiterjedésének (vikāsa) (és) megnyilvánulásának (prakāśe). Ha (ced) az Fény (prakāśa-ātmakam), (akkor) az bizonyosan (nūnam... rūpam eva) a legnagyobb tiszteletre méltó (bhaṭṭāraka) Bhairava (bhairava), a Legfőbb Úr (parama-īśvara). Így (iti), mi értelme (kim) egyéb (apareṇa) szavak zavaró kavalkádjának (vāk-jālena) ?

 (Most Abhinavagupta megadja első interpretációját a "yena vijñātamātreṇa" kifejezésnek, ami megjelenik az első stanzában:)

(Abhinavagupta, nincs megelégedve ezzel a lehengerlő első kifejtéssel, ezért megadja a "yena vijñātamātreṇa" kifejezés következő interpretációját:)

Az (tad), ami (yad) ismert (jñātam) egy részleges kapcsolaton (bandhena) keresztül (viśeṣeṇa), egy az egyén (saját) tapasztalatának (pratipatti) szilárdságával (dārḍhya), észlelhetővé válik (vibhātam eva) az által --egy ilyen szilárd tapasztalás által-- (tayā). (És), mivel annak esszenciája (ātmatvāt) megjelenik --láthatóvá vált-- (vibhāta) egyszer (sakṛt), (egy ilyen megjelenést) nem érint (na... bhāvanīyam) újra (punar) (semmi) .

Így (tathā), " jñātamātra" (jñāta-mātram) (azt jelenti, hogy) "mivel az csupán a tudható --egy objektum-- formájában ismert (jñātam eva jñeya-ekarūpatvāt) (, mint) egy kanna, stb. (ghaṭa-ādi) és soha (na tu kadācid) sem a tudó (jñātṛ) formájában (rūpam). Ilyen módon (tathā), a " jñāta" kifejezés (a "jñātamātra"-ban jelentheti, hogy) (jñātā) eme (iyam) Māyā (māyā) telve van (mayī) dualitással (bheda) (és) minek formája (rūpā) a tudhatók --az objektumok-- (jñeya). (Ennek eredményeképpen,) "vijñātamātra" (vijñāta-mātram) Az --vagyis Anuttara-- (tad), ahol (yatra) mindkettő --objektumok és Māyā-- (tad-ubhayam) megszűnik (vigatam). Ezért (tena), a "vijñātamātreṇa" (összetétel) (mi megjelenik az első stanzában, ezen interpretáció szerint azt jelenti:) Ahol (yatra) a kanna, stb., (ghaṭa-ādayaḥ) birtokolva esszenciájaként (ātmānaḥ) az Én (sva) Fényét (prakāśa), (megjelenik), mint egy (eka-rūpatvena) Tudó (jñātṛ), és (ca) ahol (yatra) Māyā (māyā) nem (na) uralkodik (prabhavati) .

 (Abhinavagupta most ki fogja fejteni a "khecarīsamatām" kifejezés jelentését, ami szintén megjelenik az első stanzában:)

Khecarī (khecarī) (az, ami,) "Kha"-ban (khe) -Brahma-ban (brahmaṇ), minek természete (rūpe) nem duális (abheda) - áll (sthitvā), mozog --azaz Ő bizonyos tetteket hajt végre-- (carati) : (1) (Az Ő neve Gocarī, amikor) bemutatja --vagyis amikor Ő informál-- (avagamayati) az objektumokról (viṣayam), valamint (tathā) (2) (Ő úgy ismert, mint Dikcarī, amikor) végrehajtja (vidhatte) az aktivitásokat (ceṣṭām), (mint) elutasítás (hāna), megragadás (ādāna), stb. (ādi), és (ca) (3) (Ő felölti a "Bhūcarī", amikor) megmarad (āste) természetes helyzetében --mint létezés-- (sva-rūpe). (Ilyen módon, Ő) az (rūpā) Antaḥkaraṇa --a belső pszichikai szerv, mely intellektusból, egóból és elméből áll-- (antaḥ... karaṇa), A Bahiṣkaraṇa --A tapasztalás és cselekvés Erői-- (bahiṣkaraṇa), együtt saját tárgyaikkal --az Antaḥkaraṇa és Bahiṣkaraṇa tárgyai-- (tad-artha) (, mint) öröm (sukha), stb. (ādi), kék szín (nīla), és így tovább (ādi) .

Miképp (tathāhi), az (tāḥ) erők (śaktayaḥ), melyek (yāḥ) (neve) sorban (krameṇa) Vyomacarī, Gocarī, Dikcarī és Bhūcarī (vyomacarī-gocarī-dikcarī-bhūcarī) (, s mozognak rendre) (a) az ürességben (śūnye) (vagy) a kondícióban (pade), ahol nincs megnyilvánulása (anullāsi) a tudó --szubjektum-- (vedaka) (és) tudható --objektum-- (vedya) állapotainak (bhāva), (b) (az állapotban), ahol csupán (mātra) a Tiszta Tudatosság (saṁvid) tudása (dṛk) jelenik meg (ullāse), (c) (az állapotban), ahol jelen van a megnyilvánulás (ullāse), mely a belső (antar) egység (aikya) (a tudó és) a tudható (saṁvedya) (között) formájában (rūpa) látszik (diśyamāna), (teljesen) eltűnt (gata) --ebben az állapotban a tudó és a tudható látszólag egymástól el van különülve--, és (ca) (d) (az állapotban, ahol) egy tiszta (sphuṭa) dominanciája (udreke) van a dualitásnak (bheda). (Ez a négy erő) valójában (vastutas), a (korábban) leírt (ukta) módszer szerint (nayena), nem különbözik (avibhaktāḥ eva) az Erőtől (śakti) (, melynek neve) Khecarī (khecarī-rūpa), mely az egyén saját esszenciális természetében --azaz Anuttara-ban-- (sva-bhāva) létezik (cara). Így (iti), a Legfőbb Úr (pārama-īśvarī) Ereje (sā... śaktiḥ) csupán (eva) egy (ekā) .

Ahogy (yad) az említve volt (ukta) (a tiszteletreméltó a Sarvamaṅgalātantra:)

"Śakti birtoklója (śaktimān) bizonyosan (tu) a Nagy (mahā) Úr (īśvaraḥ) --azaz Śiva--, (és) az Ő (asya) Śakti-jai vagy erői --Śakti által felöltött sokféle aspektus-- (śaktayaḥ) (a) egész (kṛtsnam) világ (jagat... iti) ".

Ez okból kifolyólag (tatas), (Khecarī) női nemben (strī-liṅgena) (kerül) jelzésre (nirdeśaḥ) .

Nem megfelelő (nahi... yujyate) egy fix sorrendet (vyavasthāpana) és (ca) egy elkülönülést (vyavasthā) (tételezni) a dualitás (bheda) körében (viṣayasya), (Khecarī) esetében (mi) az Énben (mozog) (ātmanaḥ), (Gocarī esetében, mi) az elmében (mozog) (manasaḥ), (Dikcarī esetében, mi) az Indriya-kban (mozog) (indriyāṇām) és (ca) (Bhūcarī esetében, mi) a külső objektumokban (mozog) (bāhyānām). (Miért?) (Az ilyen erők), stb. (ādi) közötti kapcsolat (abhisaṅdhāna) lehetetlensége miatt, és (ca) meg nem nyilvánulás (miatt) (aprakāśātvāt) --vagyis az utolsó három erővel (Gocarī, Dikcarī és Bhūcarī), Khecarī-val való kapcsolatának lehetetlensége miatt (ayogāt), ez a három erő nem nyilvánul meg--.

Ez (sā eva) a Khecarī (khecarī) "nem egységesként" --nem mindenhol ugyanaz-- (vaiṣamyena) tapasztalható (lakṣyate) az állati kielégülés vágya (kāma), düh (krodha) és így tovább (ādi) formájaként (rūpatayā), (ám) az ő (tasyāḥ) egységessége --mindenhol ugyanaz-- (samatā) mindenhol (létezik) (sarvatra eva), lévén az ő esszenciális természete (sva-bhāvāt) a Tökéletes (paripūrṇa) Bhairava (bhairava) .

Még (api) csupán (mātram) egy igen kevés mértékű --szó szerint atomi-- (aṇu) nem-tapasztalása (aparijñānam eva) Anuttara (anuttara) páratlan (avikala) természetének is (sva-rūpa), (jelzi) a egyenlőtlenségét --vagyis az egység hiányát-- (vaiṣamyam) a mentális fluktuációnak (citta-vṛttīnām). És (ca) ez az apró (dolog) (saḥ eva) (alkotja) a szenvedéssel teli Transzmigrációt (saṁsāraḥ), az Āṇavamala --elsődleges tisztátalanság-- (āṇava-malasya) megjelenése miatt (ullāsāt) -az atomi állapot --az állapot, amiben valaki önmagát korlátolt individuumnak tekinti-- (aṇutva) létrejövésén keresztül (āpādanāt), az egyén saját Énjével kapcsolatosan (sva-ātmani), a tökéletlenség --nem Teljesség-- (apūrṇa) tévképzete miatt (abhimānena) - (valamint,) a Māyīya nevű tisztátalanság (miatt) (māyā-ākhyasya malasya) -a dualitás (bheda) látásának aktusán keresztül (darśanāt), amikor valaki arra vágyik --szó szerint vágyban-- (kāṅkṣāyām), hogy kitöltse (paripūraṇa) (valahogy) ezt (tad) a tökéletlen (apūrṇa) természetet (rūpa) - és (ca) a Kārmamala (kārma-malasya) (miatt) -eme (Māyīyamala-ból) származó (tad) jó és rossz tettekből (śubha-aśubha) (felhalmozódott) benyomások (vāsanā) megragadásának aktusán keresztül (graheṇa) -. (Amikor), a mala-k vagy tisztátalanságok (mala) hiánya miatt (abhāvāt), megszűnése van jelen (nivṛttau) ennek (tad) az "egyenlőtlenségnek" (vaiṣamya), (mely) az egyén saját esszenciális természetének (sva-rūpa) nem-tapasztalásából (aparijñāna) áll (maya), (akkor) a (mentális) fluktuációk (vṛttayaḥ), (mint) düh (krodha), káprázat (moha), stb. (ādi) (úgy jelennek meg) valójában (hi), mint csupán (eva) a Tiszta Tudatosság (saṁvid-ātmikā), vagyis mint a maradéktalanul Teljes (paripūrṇa) (és) legnagyobb tiszteletre méltó (bhaṭṭāraka) Úr Bhairava (bhagavat-bhairava) .

Ahogy (yad) azt meghatározta (uktam) a legnagyobb tiszteletre méltó Somānanda (śrī-somānanda-pādaiḥ) :

"Śiva (śivaḥ) Az (tat), kinek természetes állapota (prakṛtiḥ) terjed (sarat... iti) ...".

Hasonlóképpen (athā), (ugyanez a bölcs mondja, hogy:)

"(Legyen az) akár öröm, bánat vagy káprázat (sukhe duḥkhe vimohe ca), Én (aham) megmaradok (sthitaḥ) (azokban) Paramaśiva-ként (paramaḥ śivaḥ... iti) ".

 (Vagy szintén:)

"Még (api) a fájdalomban is (duḥkhe) a stabilitás (elérése) (sthairya) a cél (arthe), (az egyén saját esszenciális természetének) kiterjedése által (pravikāsena), az azzal való állandó (dhṛti) kapcsolaton keresztül (saṅgamāt) ".

stbstb (iti-ādi) .

Mert (hi) a (mentális) fluktuációk (vṛttayaḥ) (, mint) düh (krodha), stb. (ādi) A Tudatosság (cit) Ragyogásával (camatkārat) való azonosságuk (tādātmyāt) (miatt jönnek létre), (vagy) máskülönben (anyathā) (azok nem léteznének) saját (tad) természetük (sva-rūpa) elérésének (lābhasya eva) lehetetlensége (ayogāt ca) miatt.

A bizonyos istenei (devatāḥ eva) az érzékeknek (karaṇa), akik a Legfőbb Úrból származnak (pārama-īśvaryaḥ), (és akik) a Szerencsés Úr úrnői (bhagavatyaḥ), (kik) bemutatnak (vitanvantyaḥ) különböző (tāḥ tāḥ) játékokat (krīḍāḥ), a (rūpāḥ) Śiva (nevű) (śiva) Nap (arkasya) sugarai (dīdhiti). Így tehát (tathā) (az érzékek istenei) (tāḥ eva) különböző (tad-tad) közös (paraspara) keveredésekből (sāṅkarya) származó (labdha) számtalan formát (asaṅkhyeya-rūpāḥ) öltenek magukra (asaṅkhyeya-rūpāḥ). (Ők) feloszlanak (parikalpita) különböző (tad-tad) (és) alkalmazkodó (samucita) kedvező (saumya) (és) kedvezőtlen (raudra) típusokra (prakārāḥ) a különböző (tad-tad) természeteknek (rūpeṣu) megfelelő cselekedetek fényében (karmasu), (mint) "uccāṭana" (uccāṭana), "māraṇa" (māraṇa), "śānti" (śānti), stb. (ādi). A szövegekben (śāstreṣu), (mint amilyen) a Mata (mata) (is), stb. (ādi) .ők úgy mond (uktāḥ) méltók a szolgálatra és instenekként való imádatra (devatātvena-upāsyāḥ), a Kṛtyā (kṛtyā) és így tovább (ādi), osztályoknak megfelelően (bhedāt). Ők szintén (bhūtāḥ ca) követők, (kik) körbeveszik (parivāra) a legnagyobb tiszteletre méltó (bhaṭṭāraka) Úr (bhagavat) Bhairava-t (bhairava) .

Az, hogy az ki lett mondva (yathā uktam) (egy bizonyos szövegben), kezdve ezzel (upakramya) :

"(Fel kell ölteni) a varjú-arc pozitúrát (kāka-vaktrā) az uccāṭana eléréséhez (uccāṭane) ...".

stbstb (iti-ādi). (És szintén:)

"Ők (tāḥ) bizonyosan (eva) az istenek (deva) Istenének (devasya) sugarai (raśmayaḥ) (és) a 'ka' (ka) (csoport) és így tovább (ādi), tartói (dhārikāḥ) ".

stbstb (iti-ādi). De (tu), (amikor) azok valódi természete (sva-rūpāḥ) nem tapasztalt --vagyis nem felismert-- (aparijñāta) ilyen módon (tathātvena), azok elfedik (tirodadhatyaḥ) a Tudatosság (cit) Ragyogását (camatkāram), minek egyetlen esszenciája (eka-sāram) a bárminemű változatosságtól való mentesség (nis-vikalpa), még (api) a változatosság közepette (vikalpe) is (és) biztosítják (dāyinyaḥ) a korlátolt individuum (paśu) állapotát (bhāva), világi csapdák sora által (sāṁsārika-pāśya) (és) (egyéb) különböző (módokon) (tena tena), pl.: különböző (vicitra) betűk (varṇa) (és) szótagok (akṣara) sokaságán keresztül (puñja-ātmanā), a Ghoratarī-k (ghora-tara-ātmanā) (vagy) istenségek által (devatā-ātmanā), kiknek esszenciája (rūpeṇa) a vikalpa vagy gondolat (vikalpa) (és) azáltal, hogy beléptetnek (anupraveśena) a félelem (állapotába) (taṅka), mely a kétségekből tárul fel (śaṅkā) .

Ahogy, az ki lett fejtve (yathā uktam) :

"A Mahāghorā-k (mahā-ghorāḥ) (vagy) Úrnői (īśvaryaḥ) a ' pīṭha'-knak --székhelyek-- (pīṭha) összezavarnak és káprázatba hajtanak (mohayanti) újra és újra (muhurmuhuḥ... iti) ".

Hasonlóképpen (tathā) :

"Ők hajítják (pātayanti) a korlátolt individuumokat (aṇūn) lejjebb és lejjebb (adhas adhas), akik az objektumokhoz (viṣayeṣu eva) ragadnak (saṁlīnān) ".

stbstb (iti-ādi) .

Így (iti-ādi), (van mondva a Spandakārikā-kban is:)

"Az, akinek ragyogása (vibhavaḥ) korlátozott (vilupta) Kalā által (kalā), az (gataḥ san) használt vagy élvezett --azaz áldozatául esik-- (bhogyatām) a szavak (śabda) sokaságából (rāśi) származó (samutthasya) erők (śakti) csoportjának (vargasya). (Így,) ő (saḥ) úgy ismert (smṛtaḥ), mint paśu vagy korlátolt létező (paśuḥ... iti) ".

(Amikor) azoknak a dolgoknak természete ismert --vagyis amikor az állati kielégülés vágyának, dühnek, stb. természete tisztán látott-- (jñāta-svarūpāḥ tāḥ eva) azok megadják (pradāyinyaḥ) az élvetben való Felszabadulás állapotát (jīvat-muktatā), a módszer által (yuktyā), mi már ki lett fejtve (ukta) --azaz a Khecarī-val való önazonosítás által--.

Ez szintén (tathā) ki van mondva (uktam) (a Spandakārikā-kban szintén:)

"De (tu), amikor (yadā) szilárdan gyökerezik (saṁrūḍhaḥ) egy helyen --vagyis a Spanda princípiumban-- (ekatra), akkor (tadā) irányítván (niyacchan) eltűnését és megjelenését (laya-udayau) eme (Puryaṣṭaka) -nak (tasya), (az ex-limitált létező) a (valód) élvezővé válik (bhoktṛtām eti) (és,) következésképpen (tatas), ő a (śakti-k vagy erők) csoportjának (cakra... iti) Urává (īśvaraḥ) (is) válik (bhavet) ".

 (Az olyan dolgok, mint állati kielégülés vágya, düh és így tovább) esszenciális természetének (sva-rūpa) tapasztalása --felismerése-- (parijñānam) olyan (etāvat eva), úgy mond (yad), (hogy) még (api) amikor egy vikalpa vagy gondolat (vikalpaḥ) fel is tárul (udayamānaḥ), a düh, stb. (mentális) fluktuációja közben (etāsu krodha-ādiṣu vṛttiṣu) -miknek természete (eka-rūpāsu) "nirvikalpa" --gondolatok formájában megnyilvánuló variációtól mentes-- (nis-vikalpa) feltárulásuk (udaya) pillanatában (samaya) -, bár (api) jelen van aktusa a különböző (tad-tad) szavak (śabda) sokaságával (vicitra) való meghintésnek (rūṣitatve), mit betűk (varṇa) garmadája (rāśi) épít fel (samārabdha), (egy ilyen vikalpa vagy gondolat) nincs (na) felruházva vagy nem kapcsolódik (yujyate) az erők egy olyan csoportjával, minek esszenciája a betűk egy sokasága (tādṛśena varṇa-puñja-ātmanā śakti-cakreṇa), ami --vagyis ha egy ilyen vikalpa vagy gondolat "valójában" fel "volna" ruházva vagy kapcsolódva az erők eme csoportjával-- (yad) megtörné --megszűntetné, eltűntetné-- (khaṇḍayet) a Tudó --a Nagy Yogī-- (mātuḥ) esszenciális természetét (sva-rūpam), kinek egyetlen dolga (eka-vyavahāra-mayasya) a nirvikalpa-ban --a gondolatok formájában megjelenő változatosságtól mentes állapot-- (nis-vikalpa) való megnyugvás (prāktana), (annak ellenére), hogy Ő fel van ruházva vikalpa-kkal vagy gondolatokkal (vikalpa-ātmanaḥ) .

És (ca) a gondolatok (vikalpāḥ) nem különböznek (bhinnāḥ) a (nirvikalpa) tapasztalásától (anubhavāt) vagy (vā) egy másik (antarāt) gondolattól (vikalpa), hanem inkább (api tu) (ez mind) a bizonyos "vijñānacakra" (vijñāna-cakra) Úrának (Munkája) (sa eva ekaḥ... prabhuḥ), ami jelzi (abhidha) a durva elemeket (bhūta), stb. (ādi) amik (egymástól) különbözővé lettek (labdha-bheda) a létezők (bhāva) hatása alatt (uparāga), (miket) felosztott (bhedita) az (Ő) Abszolút Szabadsága (svātantrya). Következésképpen (tad), a Felszabadulás (mokṣaḥ) ilyen módon (evam) (az) "egységessége" --vagyis uniformitása, azonossága-- (sāmyam eva) a Khecarī-nak (khecarī). És (ca) eme (egységessége a Khecarī-nak) (tad) csupán (eva) egy szüntelen jelenlévő (satata-uditam) tapasztalása --felismerése-- (parijñānam) Anuttara (anuttara) esszenciális természetének (sva-rūpa). (Eme tapasztalás, mely eléretett) a Legfőbb Úrnővel --azaz Śakti-- (parama-īśvaryāḥ) való egyesülés (saṅghaṭṭa) végbemenetele által (samāpattyā), Śiva-val kapcsolatosan (śiva-ātmani), (jelzi) egy kifejlődését vagy feltárulását (rūḍhi) a Gyönyörnek (ānanda), mely a kettőre --Śiva és Śakti-- (ubhaya) (vonatkozó) éberségből (tárul fel) (vimarśa) ...

Jelenleg még teljes kifejtés nélkül

fel

 További Információ

Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.

Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.

Vissza Stanzák 1 - 2 - 2. Rész

Folytatás Stanzák 1 - 2 - 4. Rész