| Töltsd le és telepítsd a nélkülözhetetlen betűtípusokat(s) Hogy megtekinthesd a Szanszkritot annak teljes fényében Olvass Transzliteráció (2) (magyar) hogy teljes mértékben átlásd a transzliterációs rendszert |
Parātrīśikāvivaraṇa (Paratrishika Vivarana): Stanzák 3 - 4 - 4. Rész - Nem-duális kashmiri Shaivizmus
Normál fordítás
|
Bevezetés
A Parātrīśikāvivaraṇa folytatódik. Abhinavagupta befejezi kommentárját a Parātrīśikā 3. és 4.Stanzáihoz.
Ez a kommentár negyedik (és utolsó) része a 3. és 4. stanzákhoz
Természetesen, mellékelem az eredeti stanzákat is, amiket Abhinavagupta kommentál. Írok majd egy "globális, hosszú kifejtést" konkrétan a fordítás után, mert ha az individuális "megjegyző kifejtések" rendszerét használnám, mint általában, akkor a túl sok megjegyzés nem volna praktikus. Emellett, ilyen sok megjegyzést leprogramozni egyenként, rendkívül időigényes volna. Ezzel a "globális, hosszú kifejtéssel" annyira érthetővé próbálom majd tenni a szöveget, amennyire csak lehetséges.
Abhinavagupta Szanszkritja sötétzöld színt kap, míg az eredeti Śiva/Śakti stanzák sötétvörössel jelennek meg. Emellett, a transzliteráción belül, az eredeti stanzák barnák, míg Abhinavagupta kommentárja fekete színnel szerepel. Szintén, a fordításon belül Śiva/Śakti eredeti stanzái, vagyis a Parātrīśikā zöld és fekete színeket kap, míg Abhinavagupta kommentárja (azaz a Vivaraṇa) fekete és vörös színnel lesz látható.
Olvasd a Parātrīśikāvivaraṇa-t és tapasztald meg a Legfőbb Ānanda-t vagy Isteni Gyönyört, kedves Śiva.
Fontos: Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) ha sonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.
Stanzák 3-4 (A kommentár negyedik része)
यद्वा सति सद्रूपे यस्यति यत्नं करोति क्रियाशक्तिप्राणत्वात्तत् सद्य इति क्विपि नपुंसकनिर्देशः। सद्यदिति केचिद् गुरवः पठन्ति। तदुक्तं श्रीसिद्धसन्ताने
प्रकाशमानाभासैव यद्भूतिस्तत्सदेव हि।
इति। श्रीस्पन्देऽपि
... तदस्ति परमार्थतः।
इति। श्रीसोमानन्दपादैरपि
यत्सत्तत्परमार्थो हि प्रमार्थो हि परमार्थस्ततः शिवः।
इति स्वरूपमुक्तम्। तदुक्तम्
यः सर्वं...
इति। अस्यैव क्रियाशक्तिप्रसरं निरूपयति कौलिकसिद्धिदमिति कौलिकं यद् व्याख्यातं तस्य सिद्धिस्तथात्वदार्ढ्यं तद् यतो भवति तत्र हि परमार्थप्रमातरि सकलं कुलाकुलादि तथा भवति यत्र प्रतीयमानं सर्वं तथात्वदार्ढ्यं भजते। तदुक्तम्
... परात्परतरं त्रिकम्।
इति। अन्यत्रापि
वेदाच्छैवं ततो वामं ततो दक्षं ततः कुलम्।
ततो मतं ततश्चापि त्रिकं सर्वोत्तमं परम्॥
इति। श्रीनिशाचारेऽपि
वाममार्गाभिषिक्तोऽपि दैशिकः परतत्त्ववित्।
संस्कार्यो भैरवे सोऽपि कुले कौले त्रिकेऽपि सः॥
इति। श्रीसर्वाचारेऽपि
वाममार्गाभिषिक्तोऽपि दैशिकः परतत्त्ववित्।
क्रमाद्भैरवतन्त्रेषु पुनः संस्कारमर्हति॥
इति। क्रमश्चास्यैष एव यत् सर्वलोकवेदसिद्धान्तवामदक्षिणकुलमतभूमिषु परमार्थप्रमातृभाव इति। यथोक्तम्
यश्च सर्वमयो नित्यं तस्मै सर्वात्मने नमः।
इति। तदेवानुत्तरमेतत्सर्वं गर्भीकृत्योक्तं निजविवृतौ सोमानन्दपादैः किंबहुना सर्वमेवानुत्तरमनुत्तरत्वादिति। अयं तात्पर्यार्थः —
इतीदृग् व्याख्यानं त्यक्त्वा यद् अन्यैर्व्याख्यातं तत्प्रदर्शनं दूषणम्। यद्यपि पदवाक्यसंस्कारविहीनैः सह व्रीडावहा गोष्ठी कृता भवति तथापि सचेतसोऽनुत्तरमवबोधयितुं तद् एकवारं तावल्लिख्यते — अनुत्तरमित्यादिना सार्धेन श्लोकेन शिवविषयः प्रश्नः। हृदयस्थेत्यादिना श्लोकेन शक्तिविषयः। तथा शृणु देवीत्यत्र प्रतिवचनग्रन्थ उत्तरस्याप्यनुत्तरमिति तत्रार्थ उत्तरं च शृण्वनुत्तरं चेति। अत्र यद्येषा त्रिकार्थाभिप्रायेण व्याख्या तन् नरविषयतृतीयप्रश्नप्रसङ्गः। अथ तु यामलाभिप्रायेण तत्रापि न द्वे वस्तुनी शिवशक्त्यात्मके यामलमुच्यते येन पृथक् प्रश्नविषयतोपपत्तिरथशब्दार्थश्च न सङ्गच्छते — स हि सजातीयनिश्चयानन्तर्यवृत्तिरुत्तरस्वरूपावधारणमन्तरेण चानुत्तरविषयस्यैकप्रश्नस्यानुपपत्तिः। तथाहि केषुचिद् वृद्धपुस्तकेष्वीदृक् श्लोकान्तरं दृश्यते
श्रुतं देव महाज्ञानं त्रिकाख्यं परमेश्वर।
उत्तरं च तथा ज्ञानं त्वत्प्रसादावधारितं॥
इति। तस्मात् श्रीसोमानन्दपादनिरूपितव्याख्यानुसारेणैव यद् गुरवः समादिक्षन् तदेव सर्वस्य करोति शिवम्।
इत्यसंस्कृतदुर्व्याख्यातामसोन्मूलनव्रतः।
षडर्धशासनापूतहृदम्बुजविकासकः॥
संस्त्यानानन्तपाशौघविलापनलसद्रुचिः।
दीप्तोऽभिनवगुप्तेन व्याख्याभानुः प्रकाशितः॥
एवं यतोऽयं कौलिको विधिः प्रभवति यत्र च प्रतिष्ठापदवीं भजते यन्मयं चेदं कौलिकं तदेवानुत्त्तरमित्युक्तम्। तत्र कस्तावत् कौलिको विधिः कथं चास्य प्रसरोऽनुत्तरात् कथं चात्रैवास्य प्रतिष्ठा कथं चानुत्तरैकरूपत्वं यच्चोक्तं — उत्तरस्याप्यनुत्तरमिति तत् सर्वं युक्त्यागमस्वसंवेदननिष्कर्षणतत्त्वावबोधावाप्तविमर्शनिपुणान् शिष्यान् प्रति वितत्य निर्णिनीषुर्भगवान् प्रस्तौति ग्रन्थान्तरमेतावद्दृढोपदेशनिर्दलितभेदाभिमानविकल्पानल्पसंस्काराणं तु सर्वमेतावतैव अनुत्तरं कथमित्यादिसार्धश्लोकयुगलनिगमितेन प्रश्नेन शृणु देवि इत्यादिना सार्धश्लोकनिर्णीतेन चोत्तरेणानुत्तरपदप्राप्तिवशाविष्टजीवन्मुक्तभावानां कृतकृत्यता। अतस्तावन्मात्र एव दृढप्रतिपत्तिपवित्रीकृतैर्विश्रमणीयम् — इत्युद्भुजाः फूत्कुर्मः। तदनुत्तरपरभैरवपदविमलदर्पणान्तर्निविष्टकौलिकपदप्रविविक्तये ग्रन्थान्तरमवतरतीत्युक्तम्॥४॥
Yadvā sati sadrūpe yasyati yatnaṁ karoti kriyāśaktiprāṇatvāttat sadya iti kvipi napuṁsakanirdeśaḥ| Sadyaditi kecid guravaḥ paṭhanti| Taduktaṁ śrīsiddhasantāne
Prakāśamānābhāsaiva yadbhūtistatsadeva hi|
iti| Śrīspande'pi
... Tadasti paramārthataḥ|
iti| Śrīsomānandapādairapi
Yatsattatparamārtho hi pramārtho hi paramārthastataḥ śivaḥ|
iti svarūpamuktam| Taduktam
Yaḥ sarvaṁ...
iti| Asyaiva kriyāśaktiprasaraṁ nirūpayati kaulikasiddhidamiti kaulikaṁ yad vyākhyātaṁ tasya siddhistathātvadārḍhyaṁ tad yato bhavati tatra hi paramārthapramātari sakalaṁ kulākulādi tathā bhavati yatra pratīyamānaṁ sarvaṁ tathātvadārḍhyaṁ bhajate| Taduktam
... parātparataraṁ trikam|
iti| Anyatrāpi
Vedācchaivaṁ tato vāmaṁ tato dakṣaṁ tataḥ kulam|
Tato mataṁ tataścāpi trikaṁ sarvottamaṁ param||
iti| Śrīniśācāre'pi
Vāmamārgābhiṣikto'pi daiśikaḥ paratattvavit|
Saṁskāryo bhairave so'pi kule kaule trike'pi saḥ||
iti| Śrīsarvācāre'pi
Vāmamārgābhiṣikto'pi daiśikaḥ paratattvavit|
Kramādbhairavatantreṣu punaḥ saṁskāramarhati||
iti| Kramaścāsyaiṣa eva yat sarvalokavedasiddhāntavāmadakṣiṇakulamatabhūmiṣu paramārthapramātṛbhāva iti| Yathoktam
Yaśca sarvamayo nityaṁ tasmai sarvātmane namaḥ|
iti| Tadevānuttarametatsarvaṁ garbhīkṛtyoktaṁ nijavivṛtau somānandapādaiḥ kiṁbahunā sarvamevānuttaramanuttaratvāditi| Ayaṁ tātparyārthaḥ —
Itīdṛg vyākhyānaṁ tyaktvā yad anyairvyākhyātaṁ tatpradarśanaṁ dūṣaṇam| Yadyapi padavākyasaṁskāravihīnaiḥ saha vrīḍāvahā goṣṭhī kṛtā bhavati tathāpi sacetaso'nuttaramavabodhayituṁ tad ekavāraṁ tāvallikhyate — Anuttaramityādinā sārdhena ślokena śivaviṣayaḥ praśnaḥ| Hṛdayasthetyādinā ślokena śaktiviṣayaḥ| Tathā śṛṇu devītyatra prativacanagrantha uttarasyāpyanuttaramiti tatrārtha uttaraṁ ca śṛṇvanuttaraṁ ceti| Atra yadyeṣā trikārthābhiprāyeṇa vyākhyā tan naraviṣayatṛtīyapraśnaprasaṅgaḥ| Atha tu yāmalābhiprāyeṇa tatrāpi na dve vastunī śivaśaktyātmake yāmalamucyate yena pṛthak praśnaviṣayatopapattirathaśabdārthaśca na saṅgacchate — Sa hi sajātīyaniścayānantaryavṛttiruttarasvarūpāvadhāraṇamantareṇa cānuttaraviṣayasyaikapraśnasyānupapattiḥ| Tathāhi keṣucid vṛddhapustakeṣvīdṛk ślokāntaraṁ dṛśyate
Śrutaṁ deva mahājñānaṁ trikākhyaṁ parameśvara|
Uttaraṁ ca tathā jñānaṁ tvatprasādāvadhāritaṁ||
iti| Tasmāt śrīsomānandapādanirūpitavyākhyānusāreṇaiva yad guravaḥ samādikṣan tadeva sarvasya karoti śivam|
Ityasaṁskṛtadurvyākhyātāmasonmūlanavrataḥ|
Ṣaḍardhaśāsanāpūtahṛdambujavikāsakaḥ||
Saṁstyānānantapāśaughavilāpanalasadruciḥ|
Dīpto'bhinavaguptena vyākhyābhānuḥ prakāśitaḥ||
Evaṁ yato'yaṁ kauliko vidhiḥ prabhavati yatra ca pratiṣṭhāpadavīṁ bhajate yanmayaṁ cedaṁ kaulikaṁ tadevānutttaramityuktam| Tatra kastāvat kauliko vidhiḥ kathaṁ cāsya prasaro'nuttarāt kathaṁ cātraivāsya pratiṣṭhā kathaṁ cānuttaraikarūpatvaṁ yaccoktaṁ — Uttarasyāpyanuttaramiti tat sarvaṁ yuktyāgamasvasaṁvedananiṣkarṣaṇatattvāvabodhāvāptavimarśanipuṇān śiṣyān prati vitatya nirṇinīṣurbhagavān prastauti granthāntarametāvaddṛḍhopadeśanirdalitabhedābhimānavikalpānalpasaṁskārāṇaṁ tu sarvametāvataiva anuttaraṁ kathamityādisārdhaślokayugalanigamitena praśnena śṛṇu devi ityādinā sārdhaślokanirṇītena cottareṇānuttarapadaprāptivaśāviṣṭajīvanmuktabhāvānāṁ kṛtakṛtyatā| Atastāvanmātra eva dṛḍhapratipattipavitrīkṛtairviśramaṇīyam — Ityudbhujāḥ phūtkurmaḥ| Tadanuttaraparabhairavapadavimaladarpaṇāntarniviṣṭakaulikapadapraviviktaye granthāntaramavataratītyuktam||4||
2)Vagy (yad vā) "sadyas" (sadyaḥ iti) Az (tad), (ami,) amikor Az Annak valódi természetében van, mint Sat --szó szerint Létezés-- (sati sat-rūpe), törekszik (yasyati), vagyis erőfeszítést (yatnam) tesz (karoti), lévén Az az Aktivitás (kriyā) Erejének (śakti) Élete (prāṇatvāt). (És) amikor a "kvip" utórag (kvipi) (hozzá van adva, akkor az) jelzi (nirdeśaḥ), (hogy a "sadyas") semleges nemben van (napuṁsaka).
Néhány (kecid) Guru (guravaḥ) úgy (is) olvassa (paṭhanti) "sat-yat" (sat-yad iti).
Ez (tad) (a bizonyos igazság) ki van mondva (uktam)a tiszteletreméltó Siddhasantāna-ban (śrī-siddhasantāne):
"Az (tad), kétségtelenül (eva hi) Sat (sat), minek Ereje (yad-bhūtiḥ) ragyog megnyilvánulásokként --vagyis minden dologként, ami az univerzumot alkotja-- (prakāśamāna-ābhāsā eva... iti)".
A tiszteletreméltó Spandakārikā-kban (śrī-spande) (ugyanez az igazság) szintén (api) (említve lett:)
"...az (tad), a (asti) legmagasabb értelemben (paramārthatas... iti), (a Spanda princípium)".
(Az Úr Śiva) esszenciális természete (svarūpam) szintén (api) ki lett mondva (uktam) a tiszteletreméltó Somānanda által (śrī-somānanda-pādaiḥ) (a következő állításban:)
"Az (tad), ami (yad) Sat (sat), (alkotja) a Legfőbb Valóságot (parama-arthaḥ) (és) következésképpen (tatas) (ez) a Legfőbb Valóság (parama-arthaḥ) Śiva (śivaḥ... iti)".
Ez (a bizonyos tanítás itt is) (tad) ki lett mondva (uktam):
"Ő (yaḥ), aki minden (sarvam... iti)".
(Most, Abhinavagupta analizálni fogja a "kaulikasiddhidam" kifejezést, ami megjelenik a 4. stanzában:)
(Śiva --az Úr Bhairava--) meghatározza (nirūpayati) Aktivitása (asya eva-kriyā) Erejének (śakti) kiterjedését (prasaram) (a kifejezéssel:) "kaulikasiddhidam" (kaulika-siddhi-dam iti). A "siddhi"-je --szó szerint teljesülés, siker, realizáció-- (siddhiḥ) annak (tasya) a "kaulika"-nak --vagyis Anuttara, minek esszenciája Śiva és Śakti-- (kaulikam), ami (yad) (már korábban) ki lett fejtve (vyākhyātam) az (bhavati-tad), ami által (yatas) egy ilyen kondíciónak --Anuttara Állapota-- (tathātva) szilárdsága van jelen (dārḍhyam). (Miért?) Mert (hi) a Legfőbb Realitás Tapasztalójában --vagyis Śiva-ban-- (tatra... parama-artha-pramātari) minden (sakalam), mi Kula, Akula, stb. (kula-akula-ādi) ilyenné (tathā) válik (bhavati), (vagyis Anuttara-vá,) ahol (yatra) minden (sarvam) tapasztalt (pratīyamānam) osztozik (bhajate) egy ilyen kondíció --Anuttara Állapota-- (tathātva) szilárdságán (dārḍhyam) .
Ez (a bizonyos instrukció) (tad) meg lett határozva (uktam) (itt:)
"A Trika (trikam) magasabb (parataram), mint a legmagasabb (parāt... iti .
Emellett (api), egy másik helyen (anyatra) (tanítva van, hogy:)
"A Śaivasiddhānta (śaivam) magasabb (param), mint a Védikus rendszer (vedāt), a bal-kéz útja (vāmam) (magasabb,) mint az --mint a Śaivasiddhānta-- (tatas), a jobb-kéz útja (dakṣam) (magasbb), mint az --a bal-kéz útja-- (tatas), a Kula iskola (kulam) (magasabb), mint az, --mint a jobb-kéz útja-- (tatas), a Mata rendszer (matam) (magasabb, mint) az, --mint a Kula iskola-- (tatas), és (ca) a Trika (trikam) még (api) (magasabb) annál is --a Mata rendszernél-- (tatas). (Így, a Trika) a legjobb mind közül (sarva-uttamam... iti)".
A tiszteletreméltó Niśācāra-ban (śrī-niśācāre) (jelen van) szintén (api) (egy Trika-val kapcsolatos hasonlóság:)
"TA Legfőbb (para) Princípium (tattva) ismerője (vit... saḥ... saḥ), aki fel van szentelve (abhiṣiktaḥ), mint spirituális tanító (daiśikaḥ) a bal-kéz útján (vāma-mārga), szintén fel kell, hogy legyen szentelve a szükséges ceremóniákkal (saṁskāryaḥ) a Bhairava doktrínában (bhairave), valamint (api) a Kula (kule), Kaula (kaule) (és) Trika (trike... iti) (doktrínákban)".
A tiszteletreméltó Sarvācāra-ban (śrī-sarvācāre) szintén (api) (egy hasonló dolog van megerősítve a Trika-val kapcsolatosan:)
"A Legfőbb (para) Princípium (tattva) ismerőjének (vit), aki fel van szentelve (abhiṣiktaḥ) spirituális tanítóként (daiśikaḥ) a bal-kéz útján (vāma-mārga), újra (punar) szükséges, hogy (végigmenjen) (arhati) a (felszentelési) ceremónián (saṁskāram) fokozatosan (kramāt... iti) a Bhairavatantra-knak megfelelően (bhairava-tantreṣu)".
Kizárólag (eva) ez (eṣaḥ) az Ő (asya) módszere (kramaḥ ca), úgy mond (yad), " (a módszer, amiben) a Legfőbb Valóság (parama-artha) Ismerőjének vagy Tapasztalójának (pramātṛ) Állapota (bhāvaḥ) (nyugszik) minden szinten (sarva... bhūmiṣu), (akár) hétköznapi élet az (loka), Veda (veda), Śaivasiddhānta (siddhānta), bal-kéz útja (vāma), jobb-kéz útja (dakṣiṇa), Kula (kula) (vagy) Mata (mata... iti) ".
Ahogy (yathā) ki lett mondva (uktam) :
"Hódolat (namaḥ) az minden (sarva) Énjének (tasmai... ātmane), aki (yaḥ ca) szüntelen (nityam) minden (sarva-mayaḥ... iti)".
Az (tad) a bizonyos (eva) (Valóság) teljes mértékben (sarvam) eme (etad) Anuttara (anuttaram). Miután tapasztalta (eme Valóságot ilyen módon) (garbhī-kṛtya), (a következőt) határozta meg (uktam) a legnagyobb tiszteletre méltó Somānanda (somānanda-pādaiḥ), saját (Parātrīśikā) kommentárjában (nijavivṛtau) : "Miért beszélnének többet (kiṁbahunā) ? Minden (sarvam) csupán (eva) Anuttara (anuttaram), mert léte maga Anuttara (anuttaratvāt iti) ".
Ez (ayam) a jelentés (tātparya-arthaḥ). Így (iti), bemutatása (tad-pradarśana) annak, mit (yad) mondanak (vyākhyātam) mások (anyaiḥ), miután elvetettünk (tyaktvā) egy ilyen (īdṛk) kifejtést (vyākhyānam), hiba (volna) (dūṣaṇam) .
Bár (yadi api), társalgást tartani (goṣṭhī kṛtā bhavati) (olyan emberekkel, akik) híján vannak (saha-vihīnaiḥ) a nyelvtan (pada), a logika (vākya) (és a közvetlen tapasztalásból származó) fennmaradó lenyomatok (tudásának) (saṁskāra), szégyenletes (volna) (vrīḍāvahā), ám (tathā api), hogy informáljuk (avabodhayitum) az intelligens embereket (sacetasas) Anuttara-ról (anuttaram), a (következő dolog) (tad) kerül leírásra (likhyate) most (tāvat), csupán egyszer (ekavāram) :
"A 'Anuttara', stb. (szavak) által (anuttaram iti-ādinā), a kérdés (praśnaḥ), ami Śiva (śiva) körében van (viṣayaḥ) (fel lett téve) egy és fél stanzán keresztül --1. stanza és a 1 ½. stanza-- (sa-ardhena ślokena). (A kifejezés: 'az Erő, mely) a Szívben nyugszik', stb. --a 2. stanzában-- által (hṛdaya-sthā iti-ādinā), (a kérdés) ami Śakti körében van (viṣayaḥ -śakti) (fel lett téve) egy stanzán keresztül --a 2. stanza maga-- (ślokena). Hasonlóképpen (tathā), a könyv eme (szakaszában, mely) a választ tartalmazza (atra prativacana-granthe), vagyis a (3. stanzában, ahol olvasható:) 'Figyelj (śṛṇu) óh Úrnő (devi iti) ' (és) 'Anuttara-ra (anuttaram), uttara (uttarasya... iti) ellenére is (api) ', a jelentés (arthaḥ) ott (tatra) az (volna:) 'Figyelj (śṛṇu) mind uttara-ra --Śakti kiterjedése-- (uttaram) és (ca) Anuttara-ra --Śiva kiterjedése-- (anuttaram... iti) '".
Ha (yadi) ez (eṣā) a kifejtés (vyākhyā) azzal a céllal (abhiprāyeṇa) (lett) ide (téve) (atra), hogy (bemutassa) a Trika rendszer fényében (adott) jelentést (trika-artha), akkor (tad) van lehetőség (prasaṅgaḥ) egy (hiányzó) harmadik (tṛtīya) kérdésre (praśna), aminek köre (viṣaya) a "nara" (nara). Ám (atha), (ha egy ilyen kifejtése ide kerül) a "yāmala" --szó szerint pár-- koncepciójából (abhiprāyeṇa-yāmala), még (api) abban az esetben is (tatra), úgy mond (ucyate), nincs (na) pár (yāmalam), mit két realitás alkot (dve vastunī) (nevezetesen) Śiva és Śakti (śiva-śakti-ātmake), így (yena) hát nincs (na) elfogadható lehetősége (upapattiḥ) (két) elkülönülő (pṛthak) körnek (viṣayatā) (hogy fel tegyen) kérdést (praśna). Emellett (ca), az "atha" szó (śabda) jelentése (arthaḥ) --ami megjelenik az 5. stanzában-- (atha) nem (na) harmonizálna (saṅgacchate) a (fent említett interpretációval), mert (hi) az --az "atha" szó jelentése"-- ugyanannak (sajātīya) elérése (niścaya) azonnali fokozatosságának (ānantarya) speciális értelmében használatos (vṛttiḥ). Tételezhetetlen és lehetetetlen (anupapattiḥ), egy kérdés (eka-praśnasya) "Anuttara" (anuttara) köréről (viṣayasya), ami híján van (antareṇa) "uttara" (uttara... ca) esszenciális természete (sva-rūpa) (egy előző) realizációjának (avadhāraṇam) .
Például (tathāhi), néhány régi könyvben (keṣucid vṛddha-pustakeṣu), ilyen (īdṛk) különös (antaram) stanzák (śloka) láthatók (dṛśyate) :
"Óh Uram (deva), hallottam (śrutam) a Negy (mahā) Tudást (jñānam), melynek (ākhyam) neve Trika (trika), és (ca) így (tathā), óh Legfőbb Úr (parama-īśvara), elnyertem (avadhāritam) a tudást (jñānam) 'uttara'ról (uttara) Áldásodon keresztül (tvat-prasāda... iti)".
Ezért (tasmāt), csupán csak (eva) az (tad), amit (yad) a Guru-k (guravaḥ) tételeznek (samādikṣan), a legnagyobb tiszteletre méltó Somānanda által (śrī-somānanda-pāda) meghatározott (nirūpita) kifejtéssel (vyākhyā) egybehangzóan (anusāreṇa eva), tesz (karoti) jót (śivam) mindenkinek (sarvasya) .
"Így (iti), (ez a) ragyogó (dīptaḥ), Nap-szerű kifejtés (vyākhyā-bhānuḥ) fel lett tárva (prakāśitaḥ) Abhinavagupta által (abhinavaguptena). (Egy ilyen kifejtésnek) szilárd célja (vrataḥ) a rossz (dus) kifejtések (vyākhyā), melyek nem (alaposan) kidolgozottak (asaṁskṛta), sötétségének (tāmasa) eliminálása (unmūlana). (Emellett az) kinyitja (vikāsakaḥ) a szív-lótuszt (hṛd-ambuja), ami (még) nem lett megtisztítva (apūta) a Trika (ṣaḍ-ardha) diszciplína (śāsana), (és) annak villanó (lasat) ragyogása által (ruciḥ), (mely) megolvasztja (vilāpana) a végtelen (ananta) hurkok --kötöttségek-- (pāśa) alvadt (saṁstyāna) folyamát (ogha)".
Így (evam), Az (tad eva), úgy mond (uktam) "Anuttara" (anuttaram iti), amiből (yatas) ez (ayam) a mód vagy aspektus (vidhiḥ), minek esszenciája Kula --Śakti-- és Akula --Śiva-- (kaulikaḥ) feltárul (prabhavati), amiben (yatra) az megmar erősad (pratiṣṭhā-padavīm bhajate) és (ca... ca) amit (yad) ez (idam), minek esszenciája Kula --Śakti-- és Akula --Śiva-- (kaulikam) alkot (mayam) .
Tehát (tatra), mi (kaḥ) valójában (tāvat) ez a mód vagy aspektus (vidhiḥ), minek esszenciája Kula --Śakti-- és Akula --Śiva-- (kaulikaḥ) ? Hogyan (katham) működik az ő (asya) kiterjedése (prasaraḥ) Anuttara-ból (anuttarāt) ? Hogyan (katham) áll (pratiṣṭhā) ő (asya) Abban --Anuttara-ban-- (atra) egyedül (eva) ? És (ca... ca... ca) hogyan (katham) lehet az Anuttara (anuttara) egyetlen formája (eka-rūpatvam) ? Emellett (ca), ahogy (yad) említve lett (uktam) (a 3. stanzában:) " (Figyelj, óh Úrnő, ki rendkívül szerencsés,) Anuttara-ra (anuttaram), még (api) uttara ellenére is (uttarasya... iti). "Feltárván és kidolgozván (vitatya) mindent (tad-sarvam) --vagyis az elmondott témakört-- a tanítványoknak (prati-śiṣyān), akik alkalmassá váltak (nipuṇān), miután elérték az éberségét --vagyis egy realizációját-- (avāpta-vimarśa) a (Legfőbb) Princípiumról szóló (tattva) Tudásnak (avabodha), (lévén realizációjuknak) esszenciája (niṣkarṣaṇa) a (helyes) érvelés (yukti), a kinyilvánított szövegek (āgama) (és) a személyes tapasztalás --vagyis közvetlen tapasztalásuk-- (sva-saṁvedana), a Szerencsés --az Úr-- (bhagavān) kínálja (prastauti) tartalmát (jelen) könyv (további részének) (antaram-grantha), a (mély) elemzés és felfedezés (amennyire az csak lehetséges) egy vágyával (nirṇinīṣuḥ). Valójában (tu) teljes megelégedés van jelen (sarvam... kṛtakṛtyatā) azok számára, akiknek számos, duális (bheda) koncepciókon (abhimāna) alapuló gondolatból származó (vikalpa) fennmaradó lenyomata (analpa-saṁskārāṇam) el lett pusztítva (nirdalita) egy ilyen (etāvad) szilárd (dṛḍha) tanítás által (upadeśa) (és) kik elérték (āviṣṭa) az életben felszabadult (jīvat-mukta) állapotát (bhāvānām), ami Anuttara (anuttara) Állapotának (pada) elérésével (prāpti) azonos (vaśa). (Hogyan érték el a megelégedés kondícióját?). (A Parātrīśikā-ban található szöveg azon része által), minek kiterjedése ez (etāvatā eva) : A kérdés (praśnena), mely azzal kezdődik (ādi) "Anuttara (anuttaram... iti) hogyan... (katham) ?" --az 1. stanzában-- (és) két és fél stanzát (sa-ardha... yugala) alkot (nigamitena) --1, 1 ½ és 2 stanzák--, együtt (ca) a válasszal (uttareṇa), mely úgy kezdődik (ādinā) "Figyelj (śṛṇu), óh Úrnő (devi... iti) " --a 3. stanzában-- (és végződik) egy meghatározással (nirṇītena) (mely lefed) egy és fél (sa-ardha) stanzát (śloka) --3. és 4. stanzák--.
Ezért (atas), felemelt karokkal hirdetem hangosan (phūt-kurmaḥ-ut-bhujāḥ), ennyivel (mātraḥ eva) milyen sokat (tāvat) --vagyis a minőségét és mennyiségét a tanításnak, amit az első négy stanza adott-- (szerzett) az, aki megtisztult (pavitrī-kṛtaiḥ) egy ilyen szilárd (dṛḍha) meggyőződésen keresztül (pratipatti), mely felér egy menedékvétellel (megnyugvással) (viśramaṇīyam).
(Most,) úgy mond (iti-uktam) : (jelen) könyv (grantha) (további részének) tartalma (antaram) alászáll (avatarati) a "kaulika" (kaulika) állapot (pada) elemzéséért (praviviktaye), ami megmarad (niviṣṭa) a makulátlan (vimala) Tükörben (antar-darpaṇa) (, mely úgy nevezett, mint) a Legfőbb (para) Bhairava (bhairava) Állapota (para), aki (az a bizonyos) (tad) Anuttara (anuttara).
[Így, Abhinavagupta lezárja a "Bimba" vagy "Mirror" szakaszát jelen szövegnek, amiben a dolgok Valódi Természet került elemzésre, és most megnyitja a "Pratibimba" --Tükröződés-- szekcióját a szövegnek, amiben mindannak, ami tükröződik a Tudatosság Tükrében, tanulmányozása kezdődik meg. A "Bimba" szekció az egyén esszenciális természetébe való visszavonulásról szól, míg a "Pratibimba" az univerzum formájában megnyilvánuló vagy kiterjedő Tudatosságról szól]||4||.
Jelenleg még hosszú kifejtések nélkül
További Információ
Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.
Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.
| Vissza Stanzák 3 - 4 - 3. Rész |  |
Folytatás Stanzák 5 - 8 - 1. Rész |