| Töltsd le és telepítsd a nélkülözhetetlen betűtípusokat(s) Hogy megtekinthesd a Szanszkritot annak teljes fényében Olvass Transzliteráció (2) (magyar) hogy teljes mértékben átlásd a transzliterációs rendszert |
Parātrīśikāvivaraṇa (Paratrishika Vivarana): Stanzák 3 - 4 - 3. Rész - Nem-duális kashmiri Shaivizmus
Normál fordítás
|
Bevezetés
A Parātrīśikāvivaraṇa folytatódik. Abhinavagupta folytatja kommentárját a Parātrīśikā 3. és 4.Stanzáihoz.
Ez a kommentár harmadik része a 3. és 4. stanzákhoz
Természetesen, mellékelem az eredeti stanzákat is, amiket Abhinavagupta kommentál. Írok majd egy "globális, hosszú kifejtést" konkrétan a fordítás után, mert ha az individuális "megjegyző kifejtések" rendszerét használnám, mint általában, akkor a túl sok megjegyzés nem volna praktikus. Emellett, ilyen sok megjegyzést leprogramozni egyenként, rendkívül időigényes volna. Ezzel a "globális, hosszú kifejtéssel" annyira érthetővé próbálom majd tenni a szöveget, amennyire csak lehetséges.
Abhinavagupta Szanszkritja sötétzöld színt kap, míg az eredeti Śiva/Śakti stanzák sötétvörössel jelennek meg. Emellett, a transzliteráción belül, az eredeti stanzák barnák, míg Abhinavagupta kommentárja fekete színnel szerepel. Szintén, a fordításon belül Śiva/Śakti eredeti stanzái, vagyis a Parātrīśikā zöld és fekete színeket kap, míg Abhinavagupta kommentárja (azaz a Vivaraṇa) fekete és vörös színnel lesz látható.
Olvasd a Parātrīśikāvivaraṇa-t és tapasztald meg a Legfőbb Ānanda-t vagy Isteni Gyönyört, kedves Śiva.
Fontos: Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) ha sonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.
Stanzák 3-4 (A kommentár harmadik része)
श्रीमालिनीतन्त्रेऽपि
एवं सर्वाणुसङ्घातमधिष्ठाय यथा स्थिता।
तथा ते कथिता शम्भोः शक्तिरेकैव शाङ्करी॥
इति। श्रीतन्त्रसमुच्चयेऽपि
नरशक्तिशिवावेशि विश्वमेतत्सदा स्थितम्।
व्यवहारे कृमीणां च सर्वज्ञानां च सर्वशः॥
इति। तदेव नरशक्तिशिवात्मकं स्फुटप्रतिपत्तिसम्प्रदायोपदेशेन दर्शितम्। नरः शक्तिः शिव इति तु सर्वंसहः प्रतिपत्तिक्रमः परमेश्वरेच्छास्वातन्त्र्यसृष्टिः। इत्यलं परशक्तिपातपवित्रितबहुश्रुतसहृदयसोपदेशकतिपयजनहृदयहारिण्या प्रसक्तानुप्रसक्त्या। तद् व्याख्यातं शृणु देवि इति। उत्तरस्यापीति यदुक्तं — कथमनुत्तरमिति तत्र प्रतिवचनम् — उत्तरस्यापि सन्निहितस्य यद् अनुत्तरं प्रागुक्तक्रमेण ह्युत्तरमप्यनुत्तरतादात्म्येनैव भवेन्नान्यथा अत एवोत्तरमप्यनादृत्य अनादरे षष्ठी। उत्तरं रूपं ह्यनादृततद्भावमनुत्तररूपमेव। भेदो ह्ययमुत्तररूपो नितरामेवाभेदभुवमधिशय्य तथा भवेत्। यथोक्तम्
परव्यवस्थापि परे यावन्नात्मीकृतः परः।
तावन्न शक्यते कर्तुं यतो बुद्धः परः परे॥
इति। तथोत्तरस्यापि ग्रन्थभागस्यानुत्तरं तेनाप्युत्तरीतुं न शक्यते। पश्यन्त्यापि पराभट्टारिकायाः प्रथमप्रसरत्वादुत्तरस्यापि च मदीयस्यैतदेवानुत्तरं परमार्थः। उत्तरस्य त्रिशूलप्रेरणादिमयस्य यद् अनुत्तरं विश्रान्तिस्थानम्। किं तद् इत्याह — अयं कौलिको विधिः कौलिकः — कुलाकुलात्मा प्राग् व्याख्यातो विधीयमानत्वाद्विधिर्महासृष्टिरूपो गर्भीकृतानन्तसृष्ट्यादिकोटिशतो यस्मात्प्रसृत एतदेव तदनुत्तरं यदुक्तम्
... यतः सर्वं...
इति। तथाहीदं विश्वं चिच्चित्तप्राणदेहसुखदुःखेन्द्रियभूतघटादिमयमेकस्यां परस्यां परमेश्वर्यां भैरवसंविद्यविभागेनैव बोधात्मकेन रूपेणास्ते। यद्यपि बोधात्मकं रूपं नास्तमेति जातुचिदपि तदस्तमयेऽप्रकाशमानताप्रत्तेस्तथापि परस्पराभावात्मकोऽवच्छेदस्तत्र नास्ति विश्वात्मान एव भावाः। तत्र च यद्येतेषामवस्थितिर्न स्यात्तत् प्रथमानुसन्धानादिकमेवाक्षप्रेरणोपयोग्यपि न भवेदिति समुचितानुदितेदन्ताकमहम्परामर्शमात्राभिन्नमेव भावजातं विगतभेदकलनं तिष्ठति। न तत्र कश्चिदवच्छेदः। तथा यद् यत्र स्पष्टः सन्नयं विधिः कौलिकः स्थितो विश्रान्तिं प्राप्तः। सर्वमिदं हि षट्त्रिंशदात्म ततः सामान्यस्पन्दसंविदात्मनः शक्तिमतः परशक्तिप्रधानात्शिवात्स्वशक्त्या सृष्टमपि सत् तत्रैव भैरवविशेषस्पन्दात्मनि शक्तिप्रधाने स्वस्वरूपे विश्राम्येत्तदेव स्वस्वभावनिष्ठितत्वं भावानाम्। यदुक्तम्
यस्मिन्सर्वं...
इति। तदेतत् शिवशक्त्यात्मैव सामान्यविशेषरूपमेकात्मकमपि परमेश्वरेणैवोपदेशोपायप्रवेशाय पृथक्कृत्य निरूप्यमाणं वस्तुतः पुनरेकमेव स्वतन्त्रचिन्मयमहमित्यैश्वर्यशक्तिसारमनुत्तरम्। कीदृशे स्वस्वरूपेऽवस्थितो मम हृद्व्योम्नि — ममेति यद् एतद् हृदयं सर्वभावानां स्थानं प्रतिष्ठाधाम नीलादीनां ह्यन्ततः क्रिमिपर्यन्तं चिदंशानिविष्टानां न किञ्चित्। नीलादि रूपमिति प्रमातुरेव। यन् ममेत्यविच्छिन्नचमत्कारांशोपारोहित्वं मम नीलं भातमिति तदेव नीलादिरूपत्वमिति तस्य ममेत्यस्य नीलाद्यनन्तसर्वभावहृदयस्य यद् व्योम — यत्र तन् ममकारात्मकं विश्वं वीतं — सम्यग् धृतमत एव त्यक्तभिन्ननिजरूपतया शून्यरूपं व्योम यत्र। तथा ममेत्यस्य भिन्नाभिन्नरूपपरापरसंविदात्मनो यद् हृदयं पर्यन्तप्रतिष्ठाधाम अहमिति तस्यापि व्योम संहाररूपकलनेन म ह अ इति नरात्मकं लीनं बिन्द्वात्मशक्तौ म इति कुण्डलिनीहकलारूपायां प्रविश्य परिपूर्णनिरर्गलचमत्कारे सर्वाविच्छिन्ने अ इत्यनुप्रविष्टं तथा भवत्येतदेव मम हृद्व्योम। एवं यत इदं प्रसृतं यत्र च विश्रान्तं तदेव नित्यमनावृतस्वभावं स्वयं प्रथमानमनपह्नवनीयमनुत्तरम्। यथोक्तम्
यत्र स्थितमिदं सर्वं कार्यं यस्माच्च निर्गतम्।
तस्यानावृतरूपत्वान्न निरोधोऽस्ति कुत्रचित्॥
इति। आवरकत्वेन निरोधकाभिमतोऽपि हि तदावरणादिस्वातन्त्र्येण प्रकाशमानो दृक्क्रियात्मक एव परमेश्वरः। यदित्ययं निपातः सर्वविभक्त्यर्थवृत्तिरपरवाक्यीयसम्बन्धौचित्याद्विशेषे स्थास्नुरत्र पञ्चम्यर्थे सप्तम्यर्थे च वर्तते। अयं ह्याञ्जस्येनार्थः — यदयं कौलिकः सृष्टिप्रसरो यच्च मम हृद्व्योम्न्यवस्थितस्तदेवानुत्तरम्। एवं तस्यैव प्रसरविश्रान्त्युभयस्थानत्वं निरूप्य प्रसरक्रमस्वरूपं क्रियाशक्तिस्पन्दविसर्गं निरूपयति कथयामीत्यादि। तदेव हि रूपमहं परानुत्तरात्मपरापरादिमयपश्यन्त्यादिप्रसरपरिपाट्या अविच्छिन्नैकतापरमार्थः। कथयामीति समुचितव्यपदेशं पराभट्टारिकोदयभागि वैखर्यन्तं वाक्यप्रबन्धं शास्त्रीयलौकिकादिबहुभेदं व्यक्तयामीति तदुक्तम्
... सर्वतश्च यः
इति। प्रथमपर्यन्तभुवि पराभट्टारिकात्मनि तत्प्रसरात्मनि च परापरादेवतावपुष्यनुत्तरध्रुवपदविजृम्भैव तदाहुर्निजविवृतौ श्रीसोमानन्दपादाः — कथयामीत्युच्चारयाम्युत्कलिकात इति तथाहमेव सर्वस्यान्तश्चिद्रूपेण कथयामीति तदेवास्माभिर्युक्त्युपदेशसंस्कारैर्निर्मलय्य हृदयङ्गमीकृतम्। स्वरूपं चास्य परमेश्वरस्य सद्य इति — य एव च परमेश्वरो भैरवात्माकुलानुत्तरध्रुवधामतया — उक्तस्तदेवेदं सर्वं सत् — कौलिकविधिरूपं नहि प्रकाशविमर्शशुद्धभैरवस्वरूपातिरेकि किञ्चिद् भावानां सत्त्वम्। सत्तासम्बन्धार्थक्रियाकारित्वादीनामपि सत्ताहेतुता पराभिमतानामपि सत्तायोगे तथात्वानुपपत्तेः सत्त्वान्तरार्थक्रियान्तरयोगे चानवस्थापत्तेः पथमत एव तथा विमर्शजीवितप्रकाशमयत्वमेव सत्त्वं तच् च स्वातन्त्र्यविमर्शसाराहम्भावभरितमिति भैरवरूपमेव।...
Śrīmālinītantre'pi
Evaṁ sarvāṇusaṅghātamadhiṣṭhāya yathā sthitā|
Tathā te kathitā śambhoḥ śaktirekaiva śāṅkarī||
iti| Śrītantrasamuccaye'pi
Naraśaktiśivāveśi viśvametatsadā sthitam|
Vyavahāre kṛmīṇāṁ ca sarvajñānāṁ ca sarvaśaḥ||
iti| Tadeva naraśaktiśivātmakaṁ sphuṭapratipattisampradāyopadeśena darśitam| Naraḥ śaktiḥ śiva iti tu sarvaṁsahaḥ pratipattikramaḥ parameśvarecchāsvātantryasṛṣṭiḥ| Ityalaṁ paraśaktipātapavitritabahuśrutasahṛdayasopadeśakatipayajanahṛdayahāriṇyā prasaktānuprasaktyā| Tad vyākhyātaṁ śṛṇu devi iti| Uttarasyāpīti yaduktaṁ — Kathamanuttaramiti tatra prativacanam — Uttarasyāpi sannihitasya yad anuttaraṁ prāguktakrameṇa hyuttaramapyanuttaratādātmyenaiva bhavennānyathā ata evottaramapyanādṛtya anādare ṣaṣṭhī| Uttaraṁ rūpaṁ hyanādṛtatadbhāvamanuttararūpameva| Bhedo hyayamuttararūpo nitarāmevābhedabhuvamadhiśayya tathā bhavet| Yathoktam
Paravyavasthāpi pare yāvannātmīkṛtaḥ paraḥ|
Tāvanna śakyate kartuṁ yato buddhaḥ paraḥ pare||
iti| Tathottarasyāpi granthabhāgasyānuttaraṁ tenāpyuttarītuṁ na śakyate| Paśyantyāpi parābhaṭṭārikāyāḥ prathamaprasaratvāduttarasyāpi ca madīyasyaitadevānuttaraṁ paramārthaḥ| Uttarasya triśūlapreraṇādimayasya yad anuttaraṁ viśrāntisthānam| Kiṁ tad ityāha — Ayaṁ kauliko vidhiḥ kaulikaḥ — Kulākulātmā prāg vyākhyāto vidhīyamānatvādvidhirmahāsṛṣṭirūpo garbhīkṛtānantasṛṣṭyādikoṭiśato yasmātprasṛta etadeva tadanuttaraṁ yaduktam
... yataḥ sarvaṁ...
iti| Tathāhīdaṁ viśvaṁ ciccittaprāṇadehasukhaduḥkhendriyabhūtaghaṭādimayamekasyāṁ parasyāṁ parameśvaryāṁ bhairavasaṁvidyavibhāgenaiva bodhātmakena rūpeṇāste| Yadyapi bodhātmakaṁ rūpaṁ nāstameti jātucidapi tadastamaye'prakāśamānatāprattestathāpi parasparābhāvātmako'vacchedastatra nāsti viśvātmāna eva bhāvāḥ| Tatra ca yadyeteṣāmavasthitirna syāttat prathamānusandhānādikamevākṣapreraṇopayogyapi na bhavediti samucitānuditedantākamahamparāmarśamātrābhinnameva bhāvajātaṁ vigatabhedakalanaṁ tiṣṭhati| Na tatra kaścidavacchedaḥ| Tathā yad yatra spaṣṭaḥ sannayaṁ vidhiḥ kaulikaḥ sthito viśrāntiṁ prāptaḥ| Sarvamidaṁ hi ṣaṭtriṁśadātma tataḥ sāmānyaspandasaṁvidātmanaḥ śaktimataḥ paraśaktipradhānātśivātsvaśaktyā sṛṣṭamapi sat tatraiva bhairavaviśeṣaspandātmani śaktipradhāne svasvarūpe viśrāmyettadeva svasvabhāvaniṣṭhitatvaṁ bhāvānām| Yaduktam
Yasminsarvaṁ...
iti| Tadetat śivaśaktyātmaiva sāmānyaviśeṣarūpamekātmakamapi parameśvareṇaivopadeśopāyapraveśāya pṛthakkṛtya nirūpyamāṇaṁ vastutaḥ punarekameva svatantracinmayamahamityaiśvaryaśaktisāramanuttaram| Kīdṛśe svasvarūpe'vasthito mama hṛdvyomni — Mameti yad etad hṛdayaṁ sarvabhāvānāṁ sthānaṁ pratiṣṭhādhāma nīlādīnāṁ hyantataḥ krimiparyantaṁ cidaṁśāniviṣṭānāṁ na kiñcit| Nīlādi rūpamiti pramātureva| Yan mametyavicchinnacamatkārāṁśopārohitvaṁ mama nīlaṁ bhātamiti tadeva nīlādirūpatvamiti tasya mametyasya nīlādyanantasarvabhāvahṛdayasya yad vyoma — Yatra tan mamakārātmakaṁ viśvaṁ vītaṁ — Samyag dhṛtamata eva tyaktabhinnanijarūpatayā śūnyarūpaṁ vyoma yatra| Tathā mametyasya bhinnābhinnarūpaparāparasaṁvidātmano yad hṛdayaṁ paryantapratiṣṭhādhāma ahamiti tasyāpi vyoma saṁhārarūpakalanena ma ha a iti narātmakaṁ līnaṁ bindvātmaśaktau ma iti kuṇḍalinīhakalārūpāyāṁ praviśya paripūrṇanirargalacamatkāre sarvāvicchinne a ityanupraviṣṭaṁ tathā bhavatyetadeva mama hṛdvyoma| Evaṁ yata idaṁ prasṛtaṁ yatra ca viśrāntaṁ tadeva nityamanāvṛtasvabhāvaṁ svayaṁ prathamānamanapahnavanīyamanuttaram| Yathoktam
Yatra sthitamidaṁ sarvaṁ kāryaṁ yasmācca nirgatam|
Tasyānāvṛtarūpatvānna nirodho'sti kutracit||
iti| Āvarakatvena nirodhakābhimato'pi hi tadāvaraṇādisvātantryeṇa prakāśamāno dṛkkriyātmaka eva parameśvaraḥ| Yadityayaṁ nipātaḥ sarvavibhaktyarthavṛttiraparavākyīyasambandhaucityādviśeṣe sthāsnuratra pañcamyarthe saptamyarthe ca vartate| Ayaṁ hyāñjasyenārthaḥ — Yadayaṁ kaulikaḥ sṛṣṭiprasaro yacca mama hṛdvyomnyavasthitastadevānuttaram| Evaṁ tasyaiva prasaraviśrāntyubhayasthānatvaṁ nirūpya prasarakramasvarūpaṁ kriyāśaktispandavisargaṁ nirūpayati kathayāmītyādi| Tadeva hi rūpamahaṁ parānuttarātmaparāparādimayapaśyantyādiprasaraparipāṭyā avicchinnaikatāparamārthaḥ| Kathayāmīti samucitavyapadeśaṁ parābhaṭṭārikodayabhāgi vaikharyantaṁ vākyaprabandhaṁ śāstrīyalaukikādibahubhedaṁ vyaktayāmīti taduktam
... sarvataśca yaḥ
iti| Prathamaparyantabhuvi parābhaṭṭārikātmani tatprasarātmani ca parāparādevatāvapuṣyanuttaradhruvapadavijṛmbhaiva tadāhurnijavivṛtau śrīsomānandapādāḥ — Kathayāmītyuccārayāmyutkalikāta iti tathāhameva sarvasyāntaścidrūpeṇa kathayāmīti tadevāsmābhiryuktyupadeśasaṁskārairnirmalayya hṛdayaṅgamīkṛtam| Svarūpaṁ cāsya parameśvarasya sadya iti — Ya eva ca parameśvaro bhairavātmākulānuttaradhruvadhāmatayā — Uktastadevedaṁ sarvaṁ sat — Kaulikavidhirūpaṁ nahi prakāśavimarśaśuddhabhairavasvarūpātireki kiñcid bhāvānāṁ sattvam| Sattāsambandhārthakriyākāritvādīnāmapi sattāhetutā parābhimatānāmapi sattāyoge tathātvānupapatteḥ sattvāntarārthakriyāntarayoge cānavasthāpatteḥ pathamata eva tathā vimarśajīvitaprakāśamayatvameva sattvaṁ tac ca svātantryavimarśasārāhambhāvabharitamiti bhairavarūpameva|...
(Meg lett határozva) a tiszteletreméltó Mālinīvijayatantra-ban (śrī-mālinītantre) is (api):
"Ezért (evam), miképp (yathā) Śāṅkarī (śāṅkarī), Śambhu (śambhoḥ) Egy (vagy Legfőbb) (ekā eva) Ereje (śaktiḥ), továbbra (sthitā) is uralkodik (adhiṣṭhāya) az aṇu-k --vagyis szavak első, második és harmadik személyben-- (aṇu) teljes (sarva) sokasága (saṅghātam) (felett), és így Ő (Śakti) meg lett határozva (kathitā) számodra (te... iti)".
Szintén (api), (ugyanez az igazság van megemlítve) a tiszteletreméltó Tantrasamuccaya (śrī-tantrasamuccaye):
"Ez (etad) az univerzum (viśvam) mindig (sadā) (és) továbbra (sthitam) (is) zavaratalanul (sarvaśas) lép be (āveśi) 'nara', 'Śakti' és 'Śiva' szintjeibe --első, második és harmadik személyek, rendre-- (nara-śakti-śiva), mind (ca) a férgek (kṛmīṇām), mind (ca) a mindentudók (sarvajñānām... iti) aktivitásába (vyavahāre)".
Ez a bizonyos (tad eva) univerzum, ami "nara"-ból, "Śakti"-ból és "Śiva"-ból (nara-śakti-śiva) áll (ātmakam), ki lett fejtve (darśitam) a Szent Tradíció (sampradāya) tanítása által (upadeśena), egy tiszta tudáson keresztül (sphuṭa-pratipatti).
A "nara"-ból, "Śakti"-ból és "Śiva"-ból (álló csoport alkotja,) (naraḥ śaktiḥ śivaḥ iti tu) egy mindent magába foglaló (sarvaṁsahaḥ) sorrendjét (kramaḥ) a tapasztalásnak (pratipatti) (, valamint) a Nagy (parama) Úr (īśvara) Akaratához tartozó (icchā) Abszolút Szabadság (svātantrya) megnyilvánulását (sṛṣṭiḥ). Elég (iti alam) szüntelen (prasakta) elmerülni (másodlagos témakörökben) (anuprasaktyā), amik --vagyis egy efféle elmerülés-- (kizárólag) néhány (katipaya) ember (jana) szívét (hṛdaya) szólítja meg (hāriṇyā), akik (egy autentikus Guru-tól) kapták a tanítást (sa-upadeśa), akik jó szívűek (sa-hṛdaya), akik sokat tanultak és hallottak (a szövegek ismerőitől) (bahuśruta) (és) kik megtisztultak (pavitrita) az Erő (śakti) legfőbb (para) alászállása által (pāta) --vagyis a legfőbb Kegyelem adományozása által--.
Ezért (tad), a "Figyelj (śṛṇu), óh Úrnő (devi iti) " (kifejezés, mely megjelenik a 3. stanza legelején), kifejtésre került (vyākhyātam) .
[Most, Abhinavagupta az "uttarasyāpyanuttaram" "(Figyelj, óh Úrnő, ki rendkívül szerencsés vagy, Anuttara-ra még uttara ellenére is" kifejezésre, mely a 3. stanzában szerepel, több értelmezést is ad:]
1) (Bhairava) válasza (prativacanam) itt (atra) az, ami (yad) el lett mondva (said), vagyis hogyan (katham) létezhet 'Anuttara" (anuttaram iti) még (api) uttara ellenére (is) (uttarasya... iti) "? (Más szavakkal, az Úrnőnek figyelnie kell) Anuttara-ra (anuttaram), ami (yad) (létezik), (még) "uttara" (uttarasya), vagyis "az ami közel van" (sannihitasya) ellenére is (api). Mert (hi), a korábban (prāk) --amikor Abhunavagupta ez előtt meghatározta, hogy "a Minden mindent tartalmaz"--, elmondott (ukta) módszer szerint (krameṇa), "uttara" --ami közel van-- (uttaram api) "Anuttara"-val --Az, ami messze van-- (anuttara) azonosként (tādātmyena eva) létezik (bhavet) és nem (na) másképp (anyathā) --vagyis az egész univerzális megnyilvánulás azonosként létezik a Legfőbb Énnel--. Ez okból kifolyólag (atas eva), (az "uttarasya") szó (mely megjelenik a 3. stanzában, jelezheti "a figyelmen kívül hagyás aktusát", lévén) a hatodik eset --a Birtokos esete a Szanszkrit ragozásnak-- (ṣaṣṭhī) az "anādara" vagy "figyelmen kívül hagyás" értelmében használatos (anādare), vagyis még (api) (annak) "uttara" (állapotától) (uttaram) függetlenül is (anādṛtya) .
(Dióhéjban:) Az, ami bizonyosan "uttara" (uttaram rūpam hi), miután figyelmen kívül hagyja saját (uttara) állapotát (anādṛta-tad-bhāvam), Anuttara-vá (válik) (anuttara-rūpam eva) .
(Tény, hogy) ez (ayam) a dualitás (bhedaḥ hi), minek formája (rūpaḥ) "uttara" --az univerzális megnyilvánulás totalitása-- (uttara), ilyenné --azaz "dualitássá" tele különbségekkel-- (tathā) válik (bhavet) az által, hogy maradéktalanul nyugszik (nitarām eva... adhiśayya) azon (bhuvam), ami nem-duális (abheda) .
Ahogy (yathā), tételezve lett (uktam) :
"Nem tehető meg (na śakyate kartum) 'egy másik' (para) létezése megalapozásának aktusa (vyavasthā api) (eme bizonyos) 'másik'-kal kapcsolatosan (pare) addig (tāvat), amíg (yāvat) a Legfőbb (Valóság) (paraḥ) nem (na) válik az egyén sajátjává (ātmī-kṛtaḥ), mert (yatas) 'para' vagy 'egy másik' (paraḥ) (csupán) a Legfőbb (Valóságban) (pare... iti) ismert (buddhaḥ)".
2) Hasonlóképpen (tathā), (amennyiben "uttara" azt jelenti "későbbi", akkor az) "uttarasyāpyanuttaram" (uttarasya api anuttaram) (kifejezés azt jelezné,) hogy (még eme) könyv (grantha) későbbi részében (bhāgasya) (sincs) válasz (Bhairava valódi természetével kapcsolatosan) (anuttaram), vagyis lehetetlen válaszolni (uttarītum na śakyate) (egy ilyen kérdésre) még (api) azon keresztül (is) --vagyis jelen szöveg későbbi részében található tudáson keresztül-- (tena).
3) (És ha "uttara" azt jelenti "válasz" ebben a kontextusban, akkor) még (api ca) az Én válaszom (uttarasya... madīyasya), (kiterjesztve) a Paśyantī (szint) által (paśyantyā api) -lévén (ez a szint) a legnagyobb tiszteletre méltó (bhaṭṭārikāyāḥ) Parā (szint) --vagyis Parāvāk, a Legfőbb Beszéd-- (parā) első kiterjedése (prathama-prasaratvāt), (ellenére is), eme (etad eva) "anuttara" vagy "nem-válasz" --Abszolút Csend-- (anuttaram) a Legfőbb Valóság (parama-arthaḥ).
4) (Abban az esetben, amikor "uttara" azt jelenti "aktusok, és így tovább, miket a Szigony --az Akarat, Tudás és Cselekvés Erői-- hajt--, akkor) Anuttara (anuttaram) Az (yad), ami a nyughelye (viśrānti-sthānam) "uttara"-nak (uttarasya), vagyis ami telve van (mayasya) a Szigony által (triśūla) hajtott aktusokkal, stb. (preraṇa-ādi).
"Mi (kim) Az --vagyis Anuttara-- (tad iti) ?". (Bhairava) azt mondta (āha) : "Ez (ayam) a mód vagy aspektus (vidhiḥ), minek esszenciája Kula --Śakti-- és Akula --Śiva (kaulikaḥ) ". A "kaulika" (kaulikaḥ) (kifejezés) korábban kifejtésre került (prāk vyākhyātaḥ), mint (Az,) aminek esszenciája (ātmā) Kula --Śakti-- és Akula --Śiva-- (kula-akula). (És) mivel az létre lett hozva (vidhīyamānatvāt), "vidhi" --szó szerint mód-- (vidhiḥ) a Nagy Megnyilvánulás --az Anāśritaśiva és Sadvidyātattva (ötödik kategória) szintjei között-- (mahā-sṛṣṭi) természete (rūpaḥ), ami tartalmazza --mint egy embrió-- (garbhī-kṛta) Kroreok --1 Krore = tíz millió-- (koṭi) százainak (śataḥ) végtelen (ananta) teremtését (sṛṣṭi). (Ezért,) Anuttara (anuttaram) Az (tad), amiből (yasmāt) eme (Nagy Megnyilvánulás) (etad eva) létrejött (prasṛtaḥ). Ahogy (yad) el lett mondva (uktam):
"...(Az,) amiből (yatas) minden (sarvam... iti) (létrejött)...".
Mint (tathāhi), ez (idam) az univerzum (viśvam), mely cit-ből --vagyis "a mély alvás tapasztalója" ebben a kontextusban-- (cit), elméből (citta), életenergiából (prāṇa), fizikai testből (deha), örömből (sukha), fájdalomból (duḥkha), a tapasztalás és cselekvés erőiből (indriya), durva elemekből (bhūta), egy kannából (ghaṭa), stb. (ādi) áll (mayam), megmarad (āste) osztatlan Bodha-ként --szó szerint Tudatosság-- (avibhāgena eva bodha-ātmakena rūpeṇa) Bhairava (bhairava) Tiszta Tudatosságában (saṁvidi), azaz a Legfőbb (és) Legmagasabb Úrnőben (parasyām parama-īśvaryām), aki csupán egy (ekasyām) .
Bár (yadi api), Az, kinek természete Bodha --Tudatosság-- (bodha-ātmakaṁ rūpam) soha nem (na... jātucid api) szűnik meg (létezni) (astam eti), mert Annak eltűnése nyomán, egy Fény nélküli állapot lehetősége volna jelen --sötétség volna az univerzumban-- (tad-astamaye aprakāśamānatā-āpratteḥ), ám (tathā api) Abban (tatra) különbség vagy elkülönültség (avacchedaḥ), mely (a megnyilvánult entitások --azaz a létezők--) ellentétes (paraspara) hiányából (abhāva) áll (ātmakaḥ), nincs jelen (na asti), lévén (azok) a megnyilvánult entitások (bhāvāḥ) mindenfélék (viśva-ātmānaḥ eva) .
És (ca) ha (yadi) nem lett volna (na syāt) egy székhelye --a nyugvás aktusa-- (avasthitiḥ) ezeknek (a megnyilvánult entitásoknak) (eteṣām) Abban (tatra), akkor (tad) nem létezett volna még (api na bhavet) az első (prathama) meghatározatlan tapasztalás (anusandhāna) stb. (ādikam eva) (sem), mely az érzékeket (akṣa) igyekszik (upayogi) sürgetni (preraṇa) (saját objektumai felé). Így (iti) a megnyilvánult entitások (bhāva) sokasága (jātam) megmarad (tiṣṭhati) (Abban), a dualitás (bheda) nyoma nélkül (vigata... kalanam), a megfelelő "azság" vagy objektivitás egy állapotával (samucita... idantākam), mely nem tárul fel (anudita) (és) kizárólag (mātra) az Én-tudatossággal (aham-parāmarśa) van egységben (abhinnam eva) .
Abban (tatra) különbség vagy elkülönültség (avacchedaḥ) nincs (na... kaścid) .
Így (tathā), ami miatt (yad), ez (ayam) a mód vagy aspektus (vidhiḥ), minek esszenciája Kula --Śakti-- és Akula --Śiva-- (kaulikaḥ), tisztán létezik (san spaṣṭaḥ) Abban (yatra), megnyugszik (sthitaḥ), azaz elér (prāptaḥ) egy megnyugvást (viśrāntim) (ebben a bizonyos Legfőbb Valóságban) .
Mindez (sarvam-idam) --vagyis az univerzum-- ami harminchat (ṣaṭ-triṁśat) (kategóriából) áll (ātma), bár (api) az megnyilvánult (sṛṣṭam... sat) ama (tataḥ) Śiva-ból (śivāt) -Saját Ereje által (sva-śaktyā) -, kiben a Legfőbb Śakti honol vagy dominál (para-śakti-pradhānāt), (és) aki Śakti Mestere (śaktimataḥ) (és) aki esszenciálisan Tiszta Tudatosságból (saṁvid) áll (ātmanaḥ), az alapvető (sāmānya) Spanda --isteni Vibráció-- (spanda) (formájában) (viśrāmyet), ott (tatra) nyugszik (viśrāmyet), vagyis Śakti saját természetében (sva-sva-rūpe) --szó szerint ahol Śakti honol vagy dominál-- (śakti-pradhāne), aki esszenciálisan (ātmani) Bhairava (bhairava) felosztott (viśeṣa) Spanda-ja (spanda). Az (tad eva) a léte vagy nyughelye (niṣṭhitatvam) a megnyilvánult entitásoknak --a létezőknek-- (bhāvānām) saját (sva) esszenciális természetükben (ami Bhairava) (sva-bhāva) .
Ahogy (yad) meg lett határozva (uktam) :
"Akiben (yasmin) minden (sarvam... iti) ...".
Ez a bizonyos (sokasága a megnyilvánult entitásoknak --a létezőknek--) (tad etad), miknek esszenciája (ātma eva) Śiva és Śakti (śiva-śakti) -akiknek természete (rūpam) az alapvető és partikuláris (Spanda) (sāmānya-viśeṣa) -, bár (api) egy (eka-ātmakam), miután a Legfőbb Úr létrehozta (ezt) szeparációt (parama-īśvareṇa eva... pṛthak-kṛtya), (a létezők sokasága) így lett meghatározva (nirūpyamāṇam), hogy (egy ilyen meghatározás) használható legyen (praveśāya) a tanítás (upadeśa) egy módjaként (upāya). Mindazonáltal (punar), az valójában egy (vastutas... ekam eva) (Valóság, mi úgy ismert, mint) Anuttara (anuttaram), kinek kvintesszenciája (sāram) a Szabadság (aiśvarya) Ereje (śakti) az "Aham" vagy "Én" (formájában) (aham iti), ami telve van (mayam) Független (svatantra) Tudatossággal (cit) .
Milyen esszenciális természetben (kīdṛśe sva-svarūpe) marad (ez a mód vagy aspektus, minek esszenciája Kula --Śakti-- és Akula --Śiva--) (avasthitaḥ) ? (Bhairava válaszol a 4. tanzában) : "Az Én (mama) Szívem (hṛd) éterében (vyomni) ". Ez (etad) a Szív (hṛdayam) az (yad), ami "az Enyém" (mama iti) (alkotja) Helyét (sthānam) (vagy) Gyüjtőjét (pratiṣṭhā-dhāma) minden megnyilvánult entitásnak (sarva-bhāvānām), vagyis (létezőknek) kezdve (ādīnām) a kék színnel (nīla) (és) befejezve (paryantam) a férgekkel (krimi), amik semmik (na kiñcid), ha nem a Cit (cit) részben (aṁśa) --a Tudatosságban--nyugszanak (aniviṣṭānām) .
(Tény, hogy) a "kék szín, stb." (nīla-ādi rūpam iti) kizárólag (eva) az ismerőhöz tartozik (pramātuḥ). Az (tad eva), ami (yad) "az Enyém" (mama iti) (és) egy felemelkedésből (áll) (upārohitvam) a részbe (aṁśa), (melynek neve) "zavartalan (avicchinna) Ragyogás" (camatkāra) --azaz Én-tudatosság--, a "természete (rūpatvam) a kék színnek, stb. (nīla-ādi... iti) ", mint (például a következő kifejezésben) : "A kék (nīlam) szín megjelenik (bhātam) előttem (mama... iti)".
(Most, Abhinavagupta számos interpretációt ad a "mama hṛdvyomni" vagy "az Én Szívem éterében" kifejezésre. Ám, figyelembe véve, hogy a "vyomni" a Helyhatározói esete a "vyoma" szónak vagy "éternek", vagyis "vyomni" azt jelenti "az éterben", észre fogod venni, hogy Abhinavagupta valójában a "mama hṛdvyoma" vagy "az Én Szívem étere" kifejezést elemzi, úgy, hogy figyelmen kívül hagyja a szóban forgó Helyhatározói esetet. Természetesen, mivel ez a szöveg nagyon fejlett törekvőknek és Guru-knak szól, ezek az alapvető témakörök "eleve ismertként" vannak kezelve, miszerint az olvasó "már tisztában van" ezekkel. Így Abhinavagupta nem fejti ki részletesen ezeknek a változtatásoknak a természetét:)
1) Annak esetében (ami meg lett határozva) (tasya), az "Én" (mama iti) éterem (vyoma), amié (yad) eme Szíve (asya... hṛdayasya) minden (sarva) végtelen (ananta) megnyilvánult létezőnek (bhāva), (mint) kék szín (nīla), stb. (ādi), (a hely) ahol (yatra) az univerzum (tad... viśvam), mely abból áll (ātmakam) (ami meghatározható) az "enyém" (mama) szóval (kāra) --vagyis az objektum-- rejtett (vītam), vagyis maradéktalanul tartott (samyak dhṛtam). Ezért (atas eva), (ez) "vyoma" vagy "éter" (vyoma), ahol (yatra) létezik egy üresség (śūnya-rūpam), minek belső formája (nija-rūpatayā) részek híján van (tyakta-bhinna) .
2) Hasonlóképpen (tathā), "mama" vagy "Enyém" (mama iti) (azt jelenti az), minek esszenciája (ātmanaḥ) a legalacsonyabb és legmagasabb (apara-para) Tudatosság (saṁvid), (mit jellemez) az osztály és az osztály hiánya (bhinna-abhinna). A "hṛd" vagy "Szív" (hṛdayam) (kifejezés) az, mi (yad) (alkotja) a végső (paryanta) Nyughelyet (pratiṣṭhādhāma), vagyis "Aham" vagy "Én" --Én-tudatosság-- (aham iti). (És) a "vyoma" vagy "étere" (vyoma) annak (a Szívnek) (tasya api), válik (bhavati) azzá (tathā) --vagyis válik Anuttara-vá-- (a következő folyamat után:) A mozgás által (kalanena) a visszavonás (saṁhāra) formájában (rūpa), (mely úgy ismert, mint) "ma-ha-a" (ma ha a iti), a "nara" szint (nara-ātmakam) (mit reprezentál a) "ma" (ma iti), feloldódik (līnam) az erőben (śaktau), ami megjelenik egy pontként (bindu-ātma) --vagyis Anusvāra-ként az Ahaṁ-ban-- ("vyoma" vagy "éter") belép --szó szerint belépett-- (praviśya) a (kalā-rūpāyām) "ha"-ba (ha), ami a Kuṇḍalinī-t reprezentálja (kuṇḍalinī), (és) végül az behatol --szó szerint behatolt-- (anupraviṣṭam) az "a" (betűbe) (a iti), ami egyesült (avicchinne) mindennel (sarva) (és) Teljes és Zavartalan Ragyogás (paripūrṇa-nirargala-camatkāre). Ez (etad) az Én (mama) Szívem (hṛd) étere (vyoma).
Így (evam), Az (tad eva), miből (yatas) ez --vagyis az univerzum-- (idam) előtör (prasṛtam) és (ca) amiben (yatra) az nyugszik (viśrāntam), Anuttara --a Legfőbb Valóság, amit semmi sem képes elfedni-- (anuttaram), minek esszenciális természete (sva-bhāvam) szüntelen (nityam) feltárt (anāvṛta), magától (svayam) kiterjed (prathamānam) (és) nem megtagadható (anapahnavanīyam). Ahogy (yathā), az ki említve lett (uktam) (a Spandakārikā-s I.2) -ben:
"Miután Ő fedetlen (anāvṛta) természetű --rūpa-- (rūpatvāt), akadály (nirodhaḥ) Számára (tasya) nincs (na.. asti) sehol (kutracid), abban (yatra), akiben ez az (idam) egész (sarvam) univerzum (kāryam) nyugszik (sthitam) és (ca) akiből (yasmāt) kiárad (nirgatam)".
Mert (hi) a Legfőbb Úr (parama-īśvaraḥ), kinek esszenciája (ātmakaḥ eva) a Tudás (dṛk) (és) Cselekvés (kriyā), még ha (api) feltételezzük is, hogy (abhimataḥ) (Számára) létezik egy akadály (nirodha) egy elfedés formájában (āvarakatvena), Ő (továbbra is) ragyog (prakāśamānaḥ), (Saját) Abszolút Szabadsága által (svātantryeṇa), mint (tad) az az elfedés (āvaraṇa), stb. (ādi) .
Ez (ayam) a "yad" --aki, ami, az-- (yad iti) rész (nipātaḥ) --ami megjelenik ragozottan, mint "yatra" (akiben) és "yasmāt" (akiből) az említett Spandakārikā-k stanzájában--, birtokolja az erőt, hogy kifejezze (vṛttiḥ), (a Szanszkrit ragozás) minden (sarva) esetének (vibhakti) jelentését (artha), (és) egy másik mondattal való (apara-vākyīya) kapcsolat létrehozásának (sambandha) képessége vagy alkalmassága miatt (aucityāt), itt (atra) szilárdan áll (sthāsnuḥ) egy különleges módon (viśeṣe) (és) az Eredethatározói, valamint Helyhatározói esetek -- "yasmāt"-ban és "yatra"-ban-- (pañcamī... saptamī) értelmében (arthe... arthe) használt (vartate) .
Ez (ayam) kétségtelenül (hi) azonnal (āñjasyena) (annak) jelentése --a "yad"-nak és annak vonatkozó ragozásainak-- (arthaḥ). Az (tad eva) Anuttara (anuttaram), ami (yad) (mind) az univerzális megnyilvánulás (sṛṣṭi) eme (ayam) kiterjedése (prasaraḥ), minek esszenciája Kula --Śakti-- és Akula --Śiva-- (kaulikaḥ) --itt az Eredethatározói eset van használva, mert az univerzális megnyilvánulás feltárul "Abból"-- és (ca) ami (yad) megmarad (avasthitaḥ) az Én (mama) Szívem (hṛd) éterében (vyomni) --itt a Helyhatározói eset van használva, mert az univerzális megnyilvánulás megnyugszik "Abban"--.
Így (evam), jelevén (nirūpya), hogy Az --vagyis Anuttara-- a Helye mind a kiterjedésnek, mind a megnyugvásnak (tasya eva prasara-viśrānti-ubhaya-sthānatvam), (az Úr Bhairava most) meghatározza (nirūpayati) Cselekvés (kriyā) Ereje (śakti) Spanda-jának vagy Vibrációjának (spanda) Kiáradását (visargam), minek természete (sva-rūpam) a kiterjedések (prasara) sora (krama). (Ő azt mondja a 4. stanzában:) "Beszélni fogok (kathayāmi), stb. (iti-ādi) ".
Az (tad eva) kétségtelenül (hi) az "Aham" vagy "Én" (aham) természete (rūpam), vagyis, vagyis a Legfőbb Valóság (parama-arthaḥ), minek egysége (ekatā) szakadatlan (avicchinna), a kiterjedések (prasara), (mint) Paśyantī (paśyantī), stb. (ādi) során keresztül (paripāṭyāḥ), (ami) a Parāparā (parā-aparā), stb. (ādi) (néven ismert szintből) áll (maya), minek esszenciája (ātma) a Legfőbb (para) Anuttara (anuttara) .
A "Beszélni fogok" (szóösszetétel) (kathayāmi iti) (azt jelenti) "Megnyilvánítom (vyaktayāmi) a mondatok (vākya) folytonos sorát (prabandham), melyek megfelelő nevekből állnak (samucita-vyapadeśam), amik --vagyis a folytonos sorok-- (udaya-bhāgi) feltárulnak (udaya-bhāgi) a legnagybb tiszteletre méltó (bhaṭṭārikā) Parā-ban (parā), (és) végződnek (antam) Vaikharī-ban (vaikharī), (és ami megjelenik) számos (bahu) sásztrikus (śāstrīya), világi (laukika), stb. (ādi... iti) (formák) variációiban (bhedam). Ez (tad) (az igazság) tételezve lett (uktam) (itt is:)
"Aki (yaḥ) (létezik) mindenhol (sarvatas ca... iti)".
(Akár) a bevezető, (akár) a végső szintekben --vagyis Parā-ban vagy Aparā-ban-- (prathama-paryanta-bhuvi), minek esszenciája (ātmani) a legnagyobb tiszteletre méltó (bhaṭṭārikā) Parā (parā), és (ca) abban, minek formája (vapuṣi) az istenség (devatā), (mi úgy ismert, mint) Parāparā (parā-aparā), ami (szintén) az Ő (Śakti) (tad) (tad) egy kiterjedése (prasara-ātmani), egészen bizonyosan (eva) jelen van Anuttara (anuttara) változatlan (dhruva) Állapotának (pada) megjelenése (vijṛmbhā). A Legnagyobb tiszteletre méltó Somānanda (śrī-somānanda-pādāḥ) (szintén) mondta (āhuḥ) ezt (tad) saját kommentárjában (nija-vivṛtau). A "Beszélni fogok" (szóösszetétel) (kathayāmi iti) (azt jelenti tehát), "Meghatározom (uccārayāmi), mert az (Úrnő) sóvárog utána (utkalikātas iti) ". És szintén (tathā) "El fogom mondani, (kathayāmi) hogy Én Magam (aham eva) (vagyok) mindenben (antar-sarvasya) a Tudatosság (cit... iti) formájában (rūpeṇa) ". Miután végigment a tisztuláson (nirmalayya), eme bizonyos (igazság) (tad eva) helyet foglal a szívemben (asmābhiḥ... hṛdayaṅgamī-kṛtam), érvelés, tanítás és fennmaradó lenyomatok által (amik az azokkal való közvetlen tapasztalásból származnak) (yukti-upadeśa-saṁskāraiḥ) .
(Most, Abhinavagupta feltár számos lehetséges jelentést a "sadyas" --szó szerint azonnal-- kifejezéshez, mely megjelenik a negyedik stanzában:)
1)"Sadyas" (sadyas iti) az esszenciális természete (sva-rūpam ca) eme Legfőbb Úrnak (asya parama-īśvarasya). ("Sadyas" "sadyaḥ" válik a sandhi vagy kombinációk szabályainak megfelelően. Ebben az esetben, ha a "sadyaḥ" szó feloszlik ilyen módon : "sat-yaḥ", követvén ugyanazt a sandhi szabályt, akkor a jelentése a következő "Az, aki Sat", a következő érvelésen keresztül: "Yaḥ" jelzi, hogy) a Legfőbb Úr (parama-īśvaraḥ) Az, aki (yaḥ eva ca) le lett írva (uktaḥ), mint a változatlan Állapota (dhruva-dhāmatayā) Anuttara-nak (anuttara), vagyis Akula (akula), aki (ātma) Bhairava (bhairava) ". Ez a bizonyos (Valóság) (tad eva) mindez (sarvam-idam) a Sat (sat) --szó szerint Létező--, vagyis (ez,) minek formája (rūpam) a mód vagy aspektus (vidhi), minek esszenciája Kula --Śakti-- és Akula --Śiva-- (kaulika). Nincs (nahi... kiñcid) Létezése (sattvam) a megnyilvánult entitásoknak --létezőknek-- (bhāvānām), (mely) elfedné vagy különböző volna (atireki) a Tiszta (śuddha) Bhairava (bhairava) esszenciájától (sva-rūpa), aki Fény (prakāśa) (és Én-) Tudatosság (vimarśa).
A létezés, kapcsolat, céllal végrehajtott cselekvés, (egy cselekvés) megtevésének ereje, stb. (sattā-sambandha-arthakriyā-kāritva-ādīnām api), bár (api) (ezek a dolgok) lehetnek (tévesen ) tekintve (abhimatānām) (különbözők és elkülönültek) másoktól (para), (azok) oka a létezés --szó szerint (van) okozatiság a létezéssel kapcsolatosan-- (sattā-hetutā), mert ha nincs kapcsolat a létezéssel, egy ilyen kondíció --vagyis kapcsolat, céllal végrehajtott cselekvés, (egy cselekvés) megtevésének ereje, stb. lehetetlen volna (sattā-ayoge tathātva-anupapatteḥ). És (ca) ha van kapcsolat (yoge) egy másik (antara) céllal végrehajtott cselekvéssel (arthakriyā), ami egy másik (antara) létezésből jön (sattva), akkor van lehetőség (āpatteḥ) szüntelen folytonosságra --vagyis végtelenségre-- (anavasthā). Így (tathā), a létezés (sattvam) főként (mayatvam-prathamatas) csupán (eva) Fény (prakāśa), minek élete (jīvita) az (Én-) Tudatosság (vimarśa). És (ca) az (tad) a természete (rūpam eva) Bhairava-nak (bhairava), "ami --az Ő természete-- telve van (bharitam) Én-érzettel (aham-bhāva), minek esszenciája (sāra) az Abszolút Szabadság (svātantrya) ébersége --realizációja-- (vimarśa)"...
Jelenleg még hosszú kifejtések nélkül
További Információ
Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.
Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.
| Vissza Stanzák 3 - 4 - 2. Rész |  |
Folytatás Stanzák 3 - 4 - 4. Rész |