Śivasūtravimarśinī (Shiva Sutra Vimarshini) 3. Fejezet (aforizmák 11-22) - Nem-duális kashmiri Shaivizmus

Normál fordítás

 Bevezetés

A Śivasūtravimarśinī folytatódik: Kṣemarāja tovább kommentálja az aforizmákat:

Ez a következő 11 aforizmából álló csoport a 45-ből, ami a harmadik Fejezetet alkotja (ami az Āṇavopāya-val foglalkozik). Amint azt tudod, a teljes szöveg a Śivasūtra-k 77 aforizmájából, valamint a hozzájuk tartozó kommentárból áll.

Természetesen mellékelem Śiva aforizmáit, amiket Kṣemarāja kommentál. Nem fogom én magam is kommentálni az eredeti aforizmákat és Kṣemarāja kommentárját sem. Néhány megjegyzésben kifejtem a szükséges jelentéseket, amennyiben szükséges. Ha részletes kifejtést szeretnél a szöveg rejtett jelentéséről, akkor menj a "Scriptures(study)/Śivasūtravimarśinī"dokumentumhoz, a Trika szekcióban.

Kṣemarāja Szanszkritja sötétzöld színnel jelenik meg, míg az eredeti Śivasūtra-k aforizmái sötétvörössel. A transzliterációban az eredeti aforizmák színe barna, míg Kṣemarāja kommentárja fekete színnel szedett. A fordításon belül Śiva aforizmái, azaz a Śivasūtra-k, zöld és fekete színnel, valamint Kṣemarāja kommentárja vörös és fekete színnel szerepel.

Olvasd a Śivasūtravimarśinī-t és tapasztald meg a Legmagasabb Fényt, kedves Śiva.

Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) hasonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.

fel

 12. Aforizma

És e (Yogī-nak) -

A kimagasló spirituális intelligencia által, az Én-tudatosság felvillanó, finom és belső vibrációjának realizációja (nyilvánul meg)||12||

Dhī a valódi esszenciális természet éberségében jártas (vagy) képzett intelligencia . Ezáltal a (kimagasló spirituális intelligencia által) , a Sattva siddhi-je (vagy) realizációja --azaz megnyilvánulása, evidenssé válása-- jelenik meg , azaz egy finom (és) belső vibráció --parispanda-- , minek esszenciája a Sphurattā --a tökéletes, felvillanó Én-tudatosság-- |

A táncoló drámában ugyancsak, a siddhi vagy tökéletesség éretik el a Sattva vagy belső érzet eljátszásában, kizárólag az intelligencia képzettségén keresztül ¹ ||12||

¹  Először is: A "Sattva" kifejezésnek it  egyáltalán semmi köze a híres Guṇa-hoz vagy a Prakṛti minőségéhez (Lásd Trika 5). Most, a bölcs egy analógiát mutat be a nāṭya vagy táncoló drámával kapcsolatban: Míg a Yoga-ban a Sattva (a tökéletes Én-tudatosság villanó, finom és belső vibrációja) siddhi-je vagy realizációja jelenik meg a dhī (kimagasló spirituális intelligencia) által, addig a táncoló drámában siddhi vagy tökéletesség jelenik meg a Sattva (belső hangulat, érzés) eljátszása folytán, az intelligencia (buddhi) képzettségén keresztül, azaz a tehetségen keresztül. A "buddhi" kifejezés izz szinonimája a "" - - "dhī"-nek, ám az utóbbi jelentésének értelmében, azaz intelligencia. Most már tiszta. 

fel

 13. Aforizma

Így, a Sattva elérése által, ami a Sphurattā-ból --felvillanó tökéletes Én-tudatosság-- áll, a Yogī  (esetében) -

A Független és Szabad létezés állapota eléretett ||13||

Siddhah (azt jelenti) "elért, bevégzett" (és így tovább), (míg) svatantrabhāva  (azt jelenti) Szabadság, ami az egész univerzumot alárendeltségbe hozza, (és) minek természete a Természetes Tudás (és) Aktivitás |

Ez (ki lett) mondva a Nagy-Tiszteletreméltó Nāthapāda által :

"Saját Abszolút Szabad Erejéhez kell folyamodnia az egyénnek. Ő --az ilyen Erő-- a tiszteletreméltó Kālī , a Legmagasabb Kalā --azaz Śakti vagy erő-- ¹ "|

A Tiszteletreméltó Svacchandatantra-ban is (deklarálva lett) :

"Minden tattva vagy princípium --azaz az univerzális megnyilvánulás 36 kategóriája--, az élőlények, a betűk és a mantra-k, amik ismertek ; azok (mind) szubjektumok számára --azaz a Yogī számára-- mindig valójában, e Śiva-n való kontempláció által "|
(Lásd VII, 245 a Svacchandatantra-ban)

||13||

¹  A Kalā kifejezés egy másik példa arra, amit minden fordító leginkább fordítatlanul szeret hagyni. Miért? Mert a lehetséges jelentések "sora" túlságosan komplikált (Nézd meg torokhanggal kezdődő szavak listáját a Trika szótárban hogy legyen némi elképzelésed). Emellett, számos egyéb jelentés-sorozat létezik, amik a gyökökből erednek. De most, a fordítás, "Śakti vagy Erő" több, mint elég. A Parā kifejezés jelentése itt "Legmagasabb", de van más lehetséges jelentés is a gyökből eredeztetve. Óh Istenem, légy kegyelmes hozzánk, halandókhoz! Remek, olvass tovább. 

top

 14. Aforizma

Az Ő állapota a Függetlenség és Szabadság ¹ —

Miképp ott, úgy máshol is,
(azaz "miképp a független Yogī képes kinyilvánítani a Szabadságot saját testében, képes ezt megtenni bármilyen más helyen is"; ez a jelentés)||14||

Ahogyan saját megnyilvánításának (ereje) megjelenik ott --a Yogī testében--, úgy e (megnyilvánításának ereje) az állandóan éber Yogī-nak máshol (is) megjelenik --azaz mindenhol |

Ahogy a Tiszteletreméltó Svacchandatantra mondja :

"(A Yogī-k ura) mindig szabadon barangol, (akár a kezdetben, a középen vagy a végén)² "||
(Lásd Svacchandatantra VII,260)

A Spandakārikā-kban szintén (tételezve van) :

"Ezt a (Spanda) princípiumot nagy tisztelettel (és) figyelemmel kell fürkészni, [mi által az érzékszervek csoportja --intellektus, egó, elme, tapasztalás és aktivitás erői--, (bár) érzéketlenek, érzékennyé válnak maguktól, (és) a (Karaṇeśvarī-k vagy az érzékszervek istennői) belső csoportjával együtt belép [a "Pravṛtti" --azaz külső dolgok felé irányuló-- "Shtiti" --azaz ezen külső dolgok ideiglenes fenntartásának-- (és) "Saṁhṛti" --azaz ezen dolgokat az Én-be visszaoldó-- állapotába], mert e természetes Szabadsága mindenhol (létezik) ³ "||
(Lásd Spandakārikā-k I,7)

||14||

¹ Szó szerint: Ez, (eṣaḥ) a Függetlenség és Szabadság (svatantra) állapota (bhāvaḥ) neki (asya) --hozzá tartozó--. Mivel ez furcsán hangzik, úgy döntöttem,hogy sokkal érthetőbb formában fordítom ezt le. 

² Hogy megértsd, miért fordítottam úgy, ahogy tettem, idézem most Kṣemarāja kommentárját az ő Svacchandoddyota-jából: "" - "Nityamādimadhyāntakoṭiṣvayaṁ śrīsvacchandabhairava eva sphuran sthitaḥ - iti yāvat||" - "Ez a Szentül Szabad Bhairava --A Legmagasabb Létező-- tovább fénylik vagy látható marad konstans, azaz az elején, közepén és a végén is. Ez a kifejtés".

Más szavakkal, a Legmagasabb Létező (Bhairava) megnyilvánulva marad az Yogī-k urában, akár az elején, közepén vagy végén mindennek (múlt, jelen, jövő). Röviden, az ilyen nagy Yogī szüntelen a Szabadság állapotában vándorol. 

³ Mivel az I.7. stanza nagyon erősen kapcsolódik az előzőhöz (I.6), hozzá kellett adnom az utóbbit zárójelben. Nézd meg a stanza-t ( I,6-7) a Spandakārikā-kban hogy teljesen megértsd azt, amit mondok. 

fel

 15. Aforizma

Még ekkor is --azaz még az előzőekben említett természetfeletti erők elérése után is-- ez a (Yogī) nem lehet közömbös, sokkal inkább -

(E Yogī-nak) a figyelmet a Magra (kell fordítania), (más szavakkal, "a Legmagasabb Śakti-ra vagy a tökéletes Én-tudatosságra, ami az egész megnyilvánulás forrása") ||15||

"Áldoznia vagy fordítania kell", ez kiegészíti (az aforizmát, hogy értelme teljes legyen) -- más szavakkal, "a figyelmet a Magra kell áldoznia vagy fordítania"--|

A Mag a Legmagasabb Śakti vagy Erő, ki az univerzum oka (és) kinek természete Sphurattā-ból (áll) --a felvillanó, tökéletes Én-tudatosság--|

Ez deklarálva van a nagy Tiszteletre méltó Mṛtyujit-ban --azaz Netratantra --

"Ő --a Legmagasabb Śakti--, különböző módokon, minden isten és egyben a Śakti-k vagy erők Forrása. (E) Forrás természete a tűz és a hold ¹ .Minden Belőle --ebből a Forrásból-- származik (pravartate, stb. "||
(Lásd Netratantra VII,40)

A figyelmet erre a Magra (kell fordítani vagy áldozni), kinek esszenciája a Legmagasabb Śakti vagy Erő, vagyis újra és újra kell gyakorolni (e Magra irányuló) mentális koncentrációt ||15||

¹ A tűz és a hold a kontextustól függően több jelentéssel bírhat: azaz tudás és aktivitás, stb. 

fel

 16. Aforizma

(Ez a) létező, tehát e Yogī -

Megszilárdulva a Legmagasabb Śakti (vagy a tökéletes Én-tudatosság, ami egy "trón" a számára) erejében, (a felébredett Yogī) könnyedén elmerül (az isteni és halhatatlan Tudatosság) Tavában ||16||

Āsana vagy székhely az, amin ő --a Yogī-- ül, azaz amiben ő szüntelen áll az egység vagy azonosulás (érzésével). (Itt, Āsana vagy székhely jelenti) a Legmagasabb Śakti  erejét. Ő, aki itt áll (és) aki szüntelen mentálisan megragadja e (Valóságot) --azaz a Legmagasabb Śakti erejét--, egy befelé fordulás értelmében, miután minden aktivitás (bevonó) erőfeszítést feladott, (mint) a magasabb --azaz a Śāktopāya-hoz tartozó-- (és) alacsonyabb --azaz Āṇavopāya-hoz tartozó-- meditáció, koncentráció, stb., könnyedén --erőfeszítés nélkül-- elmerül a Tóban, s azonosul (e Tóval) a test (formáját öltő), stb. korlátoltság fennmaradó benyomásainak elsüllyesztésével. (Más szavakkal, ő elmerül) a halhatatlanság legmagasabb óceánjában, mely az átlátszóság, feltárulás, stb. karakterisztikájával (bír) (és) ami a folytonos univerzális folyam kiterjedésének forrása |

Ez ki lett mondva a nagy Tiszteletre méltó Mṛtyujit-ban --Netratantra-- :

"A meditációt se nem felfelé, se nem lefelé, sem középre, sem előre (vagy) visszafelé, és még csak nem is valami két oldalon (lévő) felé kell irányítani ¹ .

Nem valami testen belül nyugvón kell kontemplálni, sem (valami) külsőn. Nem az égre kell a tekintetet fókuszálni, se nem valami ez alatt lévőre kell összpontosítani a figyelmet ² .

Nem becsukni (kell) a szemet (és) nem rögzíteni a tekintetet  (egyáltalán) --ami a szem pislogás nélküli nyitva tartására utal--; nem kontemplálni kell valamin támasztékként, (sem) megtagadni e támasztékot, sem a támasztékon újra és újra ³ .

Nem az Indriya-kon --aktivitás és tapasztalás erő, tattva-k 17-26-- (kell kontemplálni), sem a Mahābhūta-kon --durva elemek, tattva 32-26--, (sem) azon ami hang-mintából, érintés-mintásból, íz-mintából, stb. (áll) --azaz az öt Tanmātra vagy finom elemek, tattva-k 27-31)--. Mindezek eldobása után, megszilárdulva a Samādhi-ban, csupán azonosulni kell Ezzel --azaz a Legmagasabb Valósággal-- ⁴ .

Ez úgymond a Legmagasabb Állapota a Legmagasabbnak, azaz a Legmagasabb Létezőnek. Ez a Kondíció híján van (külső) megnyilvánulásnak --azaz semmi sem látszik vagy nyilvánul meg ebben az Állapotban--. Ezt elérvén --röviden, elérvén ezt az Állapotot--, a (transzmigráció) megszűnik ⁵ "||
(Lásd VIII,41-45 Netratantra)

||16||

¹ A bölcs Kṣemarāja a Netratantra ezen stanzáit mindet kommentálta az ő Netroddyota-jában (tudós szintű kommentárja a Netratantra-hoz), de ez a témakör annyira hosszú és bonyolult, hogy nem tudom az egészet "Szanszritul" megmutatni itt egy ilyen egyszerű megjegyzésben (pl.: eme öt stanza bizonyos részeinek kifejtéséhez a Vijñānabhairavatantra számos versszakát idézi, amik mindegyike "speciális" kifejtést igényelne tőlem a fordítás mellett). Az ilyen hosszú/bonyolult témakörök részletes kifejtéséért mindig keresd fel a "Scriptures (study) Śivasūtravimarśinī" részt a Trika szekcióban. Mindenesetre, az első stanzához (41) a bölcs tisztán és érthetően meghatározza a következőt: "" - "Ūrdhve dvādaśānte'dhaḥ kandādau madhye hṛdādāvagrataḥ pṛṣṭhataḥ pārśvayostatpuruṣasadyojātādirūpam|" - "Felfelé - az (ūrdhva) dvādaśānta (vagy a szemöldökközéptől a fej tetején lévő Brahmrandhra-ig tartó 12 ujjnyi távolság végén) felé; lefelé - a Kanda --a finom test csatornáinak tojás-szerű forrása--, stb., felé; középre -a szív, stb., felé-, előre, hátra, s valami olyan felé ami mindkét oldalon (található) - afelé, aminek formája a Tatpuruṣa, Sadyojāta, stb. --azaz Tatpuruṣa, Sadyojāta, Vāmadeva and Aghora--—".

Olvasd el a Trika szójegyzéket, hogy többet megtudj a dvādaśānta és Kanda témakörökről.Śiva-nak feje vagy aspektusa létezik: (1) Tatpuruṣa (keletre néző -vagyis előre--, és ami Śakti szimbóluma, azaz a második tattva), (2) Sadyojāta (nyugatra néző --visszafelé, -- ami a Sadāśiva szimbóluma, a harmadik tattva), (3) Vāmadeva (északra néző --azaz balra--, és ami Īśvara szimbóluma, negyedik tattva), (4) Aghora (délre néző --azaz jobbra-- és ami a Sadvidyā szimbóluma, az ötödik tattva) - ez az első négy aspektus vagy fej került említésre Kṣemarāja által, az előre, hátra, két oldalra (jobbra és balra) irányuló meditáció tekintetében-, és végül (5) Īśāna (felfelé néző, ami Śiva, az első tattva szimbóluma). Ez a témakör sokkal komplexebb és nagyon nehéz, természetesen…Még a felszínt is éppen hogy megkarcoltam. Így, csak bízz bennem, kérlek. 

² Ez a Netratantra VIII,42. stanzája. A nagy Kṣemarāja a Vijñānabhairavatantra 28. stanzáját idézte, hogy kifejtse a testen belül nyugvó valamin kontemplációt. Ez a stanza meghatározza a meditációt a Mūlādhāra-ból (a gerincoszlop aljánál lévő cakra) felszálló Kuṇḍalinī-n, ami a Brahmarandhra-ig megy a fej tetején. Ezután a 122. stanzát idézi ugyanezen könyvből, hogy kifejtse a testen kívül lévő valamin való kontemplációt. Ez a stanza egy különálló tárgyon való koncentrációból származó üresség elérésével foglalkozik. Végül, hogy kifejtse az égen és valami azalatt lévőre irányuló koncentrációt, a Vijñānabhairavatantra 76. és 115. stanzáját idézi, rendre. Előbbi a tekintet, égen egy részén való fixálását tárja fel, míg utóbbi kifejti, hogyan kell fixálni a szemeket egy nagyon mély kút belsején, hogy a gyakorló elérje az elme feloldódását. 

³ Ez a Netratantra VIII,43. stanzája. Kṣemarāja idézi a Vijñānabhairavatantra 88. stanzáját, hogy leírja a szem becsukását. Ez a stanza a Bhairava (Az Úr Śiva) rettentő alakján való kontemplációt írja le, miszerint a gyakorlónak először be kell csukni a szemét és megtartania a rettenetes sötétséget, stb. Ezután a bölcs a 60. stanzáját használja ugyanazon szövegből, hogy példázza a tekintet fixálását. Ez a stanza egy olyan területre ajánlja a tekintet fixálást, ahol nincs fa, vagy egy hegyre, vagy egy falra, stb. hogy az elme fluktuációja megszűnjön.

Ezután, hogy kifejtse az "avalamba" mély jelentését, így szól: "" - "avalambyata iti avalambo dhyeya ākāras" - "Avalamba vagy támasz egy olyan forma, mely egy meditáció tárgyaként (használható), hogy a (gyakorló figyelme) megszilárdulhasson azon". A bölcs a Vijñānabhairavatantra 62. stanzáját idézi, hogy ezt példázza. Ez a stanza leírja a mentális koncentrációt két bhāva között vagy olyan tárgyak között, ami a gyakorló elméjéből tárul fel. Amikor az első bhāva megjelenik, a gyakorló erre koncentrál, megtartja, hogy a következő ne jelenhessen meg. Ebben az értelemben, az első úgymond "pozitív" a második "negatív". Ahogy a gyakorló tovább tartja figyelmét az első bhāva-n, egyre szilárdabban, átcsúszik a két bhāva közti réshez (az egyik ami feltárult és a másik sosem tárult fel…igen őrülten hangzik, de igazat beszélek).

És a bölcs kifejti a "nirālamba"-t a 61. stanza idézésével, ami leírja a két bhāva vagy objektum közti résen való koncentrációt. Mindkét bhāva pozitív, azaz feltárulhatnak, de ezzel egy időben, mindkettő "elutasítva/eldobva van", abban az értelemben, hogy a gyakorló figyelme a kettő közötti résre irányul. Ezért ennek neve nirālamba avagy a támaszték vagy ālamba elutasítása.

Végül, Kṣemarāja kifejti a "sālamba"-t így: "" - "sahālambena vartate sālambaṁ sākāraṁ jñānam" - "sālamba egy forma-alapú tudás vagy tapasztalás, észlelés, ami (szükségszerűen) jelen van, amikor valamilyen objektumot használ (a gyakorló) támasztékként". Ezután idézi a Vijñānabhairavatantra 98. stanzáját, ami leírja gyakorló elméjében tudásként vagy vágyként feltámadó bhāva-n való koncentrációt. Ez a bhāva pozitív és engedélyezett a feltárulása. Majd, amint valaki fixálta ezen a figyelmét, amit úgy tekint, mint aminek módján saját Én-je tör előre, annak megadatik e bizonyos Én-nek víziója. Mindenesetre az ālamba vagy bhāva állandóan tovatűnik, így a gyakorlónak vissza kell hoznia újra és újra, hogy folytatni tudja a rajta való koncentrációját. Ezért fordítottam úgy, ahogy, vagyis "… a támasztékon újra és újra". Ez a különbség az "avalamba" és "sālamba" között, vagyis, míg előbbi nem más, mint a gyakorló koncentrációja stabil az elméből feltáruló bhāva -n (nem engedve, hogy a második feltáruljon), addig az utóbbiban a bhāva állandóan tovatűnik és újra vissza kell hoznia azt, hogy folytatni lehessen a praxist. Természetesen a sālamba módszer az, amit a meditálni leülő emberek nagy része használ. Elég most ezt. 

⁴ Le kell fordítanom Kṣemarāja kommentárját a Samādhi, ebben a kontextusban való jelentésének megértéséhez:

"" - "... samādhistha ityakiñciccintakatvena svasvarūpavimarśanapravaṇastanmaya ityānandapadasaṁlīnasamarasajñānamayaḥ||44||" - "'... Megszilárdulva a Samādhi-ban', azaz saját esszenciális természetének tudatossága felé irányuló odaadással lenni (és ennek eredményeképpen) azonosulni ezzel, a semmire nem gondolás által. (Más szavakkal,) csordultig tele egynemű Tudással, ami közeli kapcsolatban áll az Ānanda vagy (Isteni) Gyönyör állapotával||44||".

Nagyon tisztává kellett ezt tennem, hogy az olvasó ne úgy értelmezze a Samādhi-t, mint ahogy azt Patañjali teszi a Yogasūtra-jában (lásd a Samādhi - Tökéletes Koncentráció-- definícióját a Yogasūtra-k III, 3-nál). 

⁵ Kṣemarāja bevezetőleg kommentálja a VIII,45-öt saját Netroddyota-jában:

"" - "Sāṁsārikīṁ sthitimujjhati||45||" - "Az egyén feldobja a transzmigráció állapotát||45||". 

fel

 17. Aforizma

E (létező) tehát, a Śuddhavidyā-ból --Tiszta Tudás¹ -- álló Śakti ereje által elért kiválóságon és felsőbbrendűségen keresztül, mely a Moha vagy Káprázat --Māyā-- legyőzéséből támad fel, (s ami) fokozatosan éretett el az āṇava --azaz az Āṇavopāya-hoz tartozó-- módszer által (,mint) (az élet-energia) feloldódása a finom csatornákban, stb., --Lásd III,5-- a Yogī  Śiva állapotát birtokba veszi, ami (nem más, mint) a Legmagasabb halhatatlanság Tava —

(Ez a felszabadult Yogī képes) létrehozni (bármilyen formát) a kreatív Tudatosság (ami az ő" āsana -ja" vagy "trónja") mértéke vagy aspektusa (szerint) ||17||

(A svamātrā azt jelenti) saját (kreatív) Tudatosságához tartozó mérték, (röviden,) ahhoz a részhez, aminek természete a Tudatosság esszenciájának alvadt (állapota vagy aspektusa) ² . E (kreatív Tudatosság) mértéke szerint, (a felszabadult Yogī) hatással van a tapasztalók--azaz a létezők-- (és) tapasztalhatók --azaz objektumok-- megnyilvánításából álló teremtésre, az ő vágya (fényében). (Más szavakkal,) láthatóvá teszi (mindezen létezőket) azáltal, hogy megnyilvánítja (őket)

Ez tételezve van a Tiszteletreméltó Svacchandatantra-ban :

"Óh kedves !, Ez ³ egyedül létezik durvaként (saját) vágya miatt, (miszerint) megjelenik (annak formájában,) ami durva. Ez egyedül nyilvánul meg a durva és a finom változatosságaként "||
(Lásd IV, 295 Svacchandatantra)

Az Īśvarapratyabhijñā-ban (ez) szintén (deklarálva van) :

"E bizonyos (Vimarśaśakti --szó szerint a megnyilvánító tudatosság ereje--) miatt, Ő Saját Magát alakul jñeya vagy tudhatóvá --azaz objektummá--. A tudhatónak nincs elkülönült léte. [Ha (Ő) függne --azaz kifelé irányulna-- e (tudhatótól), Az Ő Abszolút Szabadsága megtörne]⁴ "|
(Lásd Īśvarapratyabhijñā I,5,15)

Az Āgama-kban --kinyilvánított szövegek-- is (a következő) van kimondva, ugyanezzel a szándékkal :

"Óh kedves !, az, aki tudja, abból ami a spirituális tanító száját elhagyja hogy a víz és a jég (ugyanaz a dolog, az teljesen felszabadult.) Neki nincs mit tennie. Az utolsó születés állapota az övé --nincs több születése, mert elérte a létezés célját, további Saṁsāra vagy Transzmigráció már nem szükséges számára--"||

Ugyanez a (tanítás) ki van fejtve a Spandakārikā-k ezen (aforizmája) által :

"Vagy ő  , aki birtokolja e tudást vagy realizációt (és) szüntelen egyesülve van (a Legmagasabb Énnel), úgy látja az egész világot, mint (isteni) játék. Ő felszabadult miközben él, nincs semmi kétség (efelől) "||
(Lásd Spandakārikā-k II,5)

||17||

¹ Ez egyáltalán nem az ötödik tattva vagy kategóriája az univerzális megnyilvánulásnak (ami Sadvidyā-ként is) ismert. Tiszta Tudás ebben a kontextusban nem egyéb, mint a korlátolt tudás egy kiterjedése. Olvasd el a II, 10-et jelen szövegbenhogy teljesen megértsd ezt. 

² A Trika-ban a teremtés nem olyan, mint egy mesterember munkája, azaz, mint valami, amit valaki készített külső dolgok felhasználásával, melyből végül kialakult valami, ami tőle (a mesterembertől) különbözik. NEM. Ez csupán a Tudatosság vagy Caitanya aki mindenné és mindenkivé válik szüntelen, azaz Ő megalvad, majd dolgok és létezők formáját ölti anélkül, hogy bármihez is folyamodna, ami nem az Ő esszenciája. Ezért a "megnyilvánulás" kifejezés sokkal pontosabb, mint a "teremtés" a Trika kontextusában. 

³ Kṣemarāja az ő Svacchandoddyota-jában úgy írja le "Ezt", mint "" - "Mahāprakāśātmā śrīsvatantranāthaḥ" - "A Tiszteletreméltó szabad Úr, kinek természete a Nagy Fény". Mindent egybevéve, Ő nem egyéb, mint Caitanya vagy Tudatosság Abszolút Szabadságban. 

⁴ Le kellett fordítanom az egész stanzát, hogy meg tudjam mutatni a teljes jelentést. A fennmaradó rész, ami nem szerepel (fent) és aminek helyét a pontok jelölik, ez: "" - "tadaunmykhyātkhaṇḍyetāsya svatantratā||15||". A fordítás maga zárójelben található a fenti szövegben []. Ezen kívül hozzáadtam a "Vimarśaśakti" kifejezést a fordításomhoz. Miért? Mert mielőtt a kimagasló bölcs Abhinavagupta (Kṣemarāja guru-ja) kommentálja ezt a stanzát (tény, hogy a 15. és a 16.-at együtt kommentálja) az ő Īśvarapratyabhijñāvimarśinī-jében (az igen nagy, tudományos szintű kommentárja Utpaladeva Īśvarapratyabhijñā-jának), felvet egy észrevételt (problémát), amiben a Vimarśaśakti kifejezés szerepel. Majd a 15. és 16. stanza feloldja ezt a problémát, melyet ő maga hozott létre, természetesen. Ezek a szerzők (pl.: Abhinavagupta, Kṣemarāja, stb.) általában azzal a módszerrel írnak, hogy felvetnek egy problémát, hogy kommentárjukat még szórakoztatóbbá és tanító érvényűvé tegyél (a Szanszkrit tudósoknak persze, lol!). OK, most már minden tiszta. Csak bízz bennem mindig kedves olvasó, mert általában "őrülten hosszú" szövegeket olvasok, miközben jelenlegit fordítom. Néha nem tudok mindent kifejteni részletesen, tudod, különben a fordítás enciklopédikus terjedelmű lenne. 

fel

 18. Aforizma

Így, nincs jelen kötelék születés, stb. (formájában), annak, aki megszerezte azt a testet, melyet saját Śakti-ja vagy Ereje teremtett, ami --azaz a test-- bhūta-kból --azaz Mahābhūta-kból vagy Durva elemekből (tattva 32-36) (és) bhāva-kból --azaz Tanmātra-kból vagy Finom elemekből (tattva 27-31), érzelmekből, stb. áll. (A Śivasūtra-k szerzője, azaz Śiva) így szólt -

Amíg a Sahajavidyā vagy Śuddhavidyā (a Természetes vagy Tiszta Tudás), nem tűnik el, (egy másik) születés (lehetősége) eltűnik (e fenséges Yogī számára) ||18||

Amíg nem tűnik el az említett Természetes Tudás, azaz amíg megnyilvánulva marad, mint egy konstans feltárult valóság, (addig) egy (újabb) születés, mely testek, érzékek, stb. sokaságából áll, tele fájdalommal (és) minek oka az (egyén saját) tettei, melyek a Tudatlansággal (vagy Māyā és szaporulata) működnek együtt, eltűnése vagy megszűnése valójában eléretett ¹ |

Ez tételezve van a Tiszteletreméltó Kaṇṭhī-ban :

"Elhagyván (a világot), annak jelenségeivel, melyek elfogadhatók és elutasíthatók (formájában) jelenik meg, és ugyancsak ,mint egy fűszál és hasonlók, (és mint) egy falevél, egy kő, együtt a mozdítható és mozdíthatatlan létezőkkel, kezdve Śiva-val --tattva 1-- (és) befejezve a földdel --tattva 36--, (valamint) társulva negatív és pozitív entitásokkal ; (és) miután mindezeken úgy meditálva, mint ami azonos Śiva-val, az ember nem ér el új   születést "||

(És) a Tiszteletreméltó Svacchandatantra-ban :

"A fenséges felszabadulás a spirituális tanítók tökéletesen tiszta tradíciójából ered. Ismervén ezt (a felszabadulás) --azaz megtapasztalva ezt-- az ember felszabadul (miközben él) ² , (és) miután elment, többé nem születik újjá ³ "|
(Lásd Svacchandatantra IV, 240-241)

(Ez) szintén (ki van mondva) a Tiszteletreméltó Mṛtyujit-ban --Netratantra--:

"Látván, az isteni Yoga útja által, azt, mi szabad a három tattva-tól, (s) mi valójában végtelen, változatlan (és) örökkévaló, az ember nem születik újjá ⁴ "||
(Lásd VIII, 26-27 Netratantra)

||18||

¹ Amíg a Természetes Tudás meg van nyilvánulva egy konstans feltárult valóságként, addig egy újabb születés lehetősége megszűnik egy ilyen nagy Yogī számára. A születés dolgok sokaságából áll (pl.: test, érzékek, stb.), és tele van fájdalommal és a Karma törvénye által van jelen (azaz az egyén tettei hozzák létre). Emellett együtt működik a Tudatlansággal Māyīyamala (mayikus tisztátalanság, mely különbséget és elkülönülést generál) és Kārmamala  (tisztátalanság, ami zavarodottságot generál a valódi Cselekvő természetével kapcsolatban) formájában. Olvasd el a Trika 4 dokumentumot további információkét e két mala-ról vagy tisztátalanságról. Végül, mivel a felszabadult Yogī által nyilvánulnak meg a testek, az ő saját Icchāśakti-jából és nem a Karma törvénye által, így az újjászületés egyáltalán nem lehetséges e fenséges Yogī számára, mert minden, mit e testek tesznek, nem karmikus és így azok nem hoznak létre új születést számára. 

² A bölcs Kṣemarāja így kommentál az ő Svacchandoddyota-jában: "" - "vimucyata iti jīvanneva vimuktaḥ syāt" - "''vimucyate' (azt jelenti) élve felszabadult". Ezért adtam hozzá az "élve" kifejezést a fordításomhoz, annak ellenére, hogy a "vimucyate" egyszerűen azt jelenti "felszabadult". 

³ Kṣemarāja kifejti e stanza utolsó részét a Svacchandatantra kommentárjában:"" - "gatveti dehānte tadaikātmyameti||" - "'gatvā (azt jelenti) 'a test végén' --azaz, amikor a halál elérkezik--, (ebben a pillanatban,) a Yogī eléri az egységet Azzal --a Legmagasabb Valósággal, és következésképpen nem születik újjá--". A Trika szerint és az indiai filozófiai rendszerek legtöbbje szerint, kizárólag azért születik valaki emberként, hogy elérje a Felszabadulást. Minden rendszer, természetesen más-más módon értelmezi a Felszabadulást. A Trika-ban, a végső Felszabadulás nem egyéb, mint elérni az egységet a Legmagasabb Valósággal. Ezért nem szükséges újabb születés a felszabadult lélek számára. 

⁴  A bölcs Kṣemarāja  Netroddyota-jában kommentál sok dolgot bizonyos ellentmondó fogalmak és kifejezések terén a Netratantra jelen stanzájában: (1) "" - "dṛṣṭvā sākṣātkṛtya" - "Látván vagy miután látta, azaz miután realizálta"; (2) "" - "divyena yogamārgeṇa vikalpahānonmiṣadavikalpavimarśāvaṣṭambhopāyena" - "A Yoga isteni útja átal, azaz az avikalpavimarśa vagy 'gondolat nélküli tudatosság' módszere vagy útja által' ami a gondolatok megszűnésével tárul fel"; (3) "" - "Tattvatrayaṁ naraśaktiśivākhyam|" - "A három tattva vagy princípium úgy ismert, mint nara (férfi), Śakti és Śiva", még akkor is, ha az utolsó kettő Annak (Paramaśiva) megnyilvánulása, ami szabad e hármas felosztástól, röviden, Ez még csak nem is az Úr és az Ő Ereje, nem beszélve a férfiról (egy rejtélyes témakör, itt nem tudom mélységében kifejteni); (4) "" - "acalamapariṇāmi" - "acala, azaz változatlan" (5) "" - "dhruvaṁ nityam" - "dhruva, azaz örökkévaló, szüntelen". 

fel

 19. Aforizma

De, amikor a Śuddhavidyā vagy Tiszta Tudás esszenciális természete, mely e Yogī-hoz tartozik, elsüllyed, akkor-

Māheśvarī és más istennők (kiknek megvan a hatókörük) a "ka" csoportban, stb., (és amik a) korlátolt létezők anyái, (válnak az uralkodó isteneivé) [a Yogī-nak, akiben a Sahajavidyā eltűnt]||19||

"(Azok az istennők) válnak (a korlátolt individuum) uralkodó isteneivé ", ez szükséges, mint egy támasz (hogy kiegészítse az aforizma jelentését) |

"Úgy mondják, hogy e Śakti avagy Ereje a világ Teremtőjének, (Benne - Śiva-ban) nyugszik. Óh istennő !, Ő változik e (Teremtő) Akaratává (amikor) Ő (Śiva) arra vágyik, hogy megnyilvánítsa (az univerzumot). Figyeld miképp  lesz Ő (Śakti) több, miközben Ő egy :

Amikor annak meghatározását kijelenti, hogy 'Ez a tudható vagy objektum olyan, mint ez, (és) nem másmilyen !', (akkor) Őt úgy nevezzük a Tudás Ereje, ebben a világban .

Habár, amikor Ő megnyilvánul, (mint) 'Legyen ez a dolog ilyen természetű !', akkor olyanná téve azt (a dolgot), mint ez itt, Ő úgymond a Cselekvés (Ereje) .

Így, bár e bizonyos (Śakti-nak) két (fő) formája van, Ő végtelen változásokon megy keresztül, a (vágyott) objektum karakterisztikájának megfelelően. (Következésképpen, eme) Úrnő olyan, mint egy gondolat-drágakő --mely elhozza birtoklójának minden vágyát--.

Majd, (amikor az Úrnő) először felölti az anya kondícióját, Ő két részre és kilenc részre oszlik, és (amikor eme Úrnő feloszlik) ötven részre, Az (ötven betűből álló Szanszkrit ABC) virágfüzérének hordozójává (válik).

A bīja-ból (és) yoni-ból álló osztállyal, Ő két módon jelenik meg. A magánhangzók bīja vagy magként ismertek. Ka-val, stb., Ő úgymond a yoni vagy méh --a mássalhangzók yoni-ként ismertek--. (Ezért,) a varga-k vagy betűcsoportok osztálya szerinti kilenc módon (látszik Ő) ¹ .

Ebben a (kontextusban), bīja --magánhangzó-- (és) yoni --mássalhangzó-- úgy nevezettek (mint) Śiva  (és) Śakti . A betűk nyolc csoportjának osztályában, nyolc (istenség) csoportja (létezik) valójában, (mint) Māheśvarī, stb. .

(És) a betűről betűre látszó osztály tekintetében, Ő ötven sugárként látszik --azaz Ő a Szanszkrit ABC ötven betűjeként jelenik meg--. Ő a rudra-k kinyilvánítója, kiknek száma ennyi (azaz ötven), Ő megszilárdult (ebben a számban) ² "||
(Lásd Mālinīvijayatantra III, 5-13)

A Tiszteletreméltó Mālinīvijayatantra-ban meghatározott és feltárt tanítás szerint, a Legmagasabb Úrhoz tartozó Legmagasabb Beszéd --azaz az Ő Śakti-ja vagy Ereje-- kiterjed azzá, amit az Akarat, Tudás (és) Cselekvés formáz. (Ezután, Ő tovább terjed) a magánhangzók, mássalhangzók, betűcsoportok, e csoportokhoz tartozó betűk, stb. formájában, miután magára öltötte Mātṛkā  természetét, minek formája "a"-val kezdődik és "kṣa"-val végződik --azaz a teljes Szanszkrit ABC--, (mindezek, azaz mindezen ötven betű) jelzője Śiva-nak, Śakti-nak, Māheśvarī-nak, stb ³ . Minden tapasztalóban ⁴ , amikor a gondolattal teli (és) gondolatmentes tudás különböző állapotai jelennek meg, Ő, a belső éberségén keresztül, a durva és finom szavak létrejöttét --azaz behatolását, hiszen a szavak belül hatolnak-- hajtja végre. A betűk csoportjának, s e csoportokhoz tartozó betűk, stb., istenségeinek ereje vagy hatalma stb. által, Ő megjeleníti a csoda, öröm, félelem, ragaszkodás, irtózás, stb., megnyilvánulását. (És) az egyén esszenciális természetének elfedése által, ami egy korlátlan --kondicionálatlan--, független egysége a Tudatosságnak, Ő létrehozza a korlátolttal --kondicionálttal-- és függő testtel, stb. való önazonosítást |

Ez ki van mondva a Tiszteletreméltó Timirodghāṭa-ban is :

"A Mahāghorā-k --szó szerint „nagyon félelmetes”-- (a Śakti-k vagy erők) akik a Tudatosság közepén a Karandhra-ban --azaz a Brahmarandhra-ban-- vannak, s kik Brahma hurkán lógnak (és) kik a Pīṭha-k vagy trónok --az érzékszervek-- Istennői, megtévesztenek újra és újra ⁵ "||

(Ami fent idézve lett,) már szintén ki lett fejtve korábban --az I,4-ben--|

"A (korlátolt és limitált) tudás (jñāna) alapja (adhiṣṭhānam) a félreértett Anya (mātṛkā). (I,4) (jelen szövegben) (1-4 iti)". Ez bizonyosan ki lett fejtve egy általános értelemben. (Itt, jelen aforizmában --III.19--, mātṛkā sokkal inkább) azzal szándékkal (van jelen, hogy rámutasson) "(ha) még az, aki el is érte a (Legmagasabb) Princípiumot, óvatlan és figyelmetlen, azt Māheśī --vagy Māheśvarī--, stb. ugyancsak becsapja, aki az uralkodó (istensége) a korlátolt individuumnak, a szavak használata --behatolása-- által ". Ez a különbség (--a két analízis, vagyis az I,4-ben kifejtett és jelen analízis közt--)

¹  A Szanszkrit ABC tradicionális formája 8 varga-t vagy betűcsoportot tartalmaz:

1. A-varga (Magánhangzók), amik uralkodó istensége Yogīśvarī (vagy Mahālakṣmī)
2. Ka-varga (Torokhangok), amik uralkodó istensége Brāhmī
3. Ca-varga (Szájpadláshangok), amik uralkodó istensége Māheśvarī
4. Ṭa-varga (Kakuminálisok), amik uralkodó istensége Kaumārī
5. Ta-varga (Foghangok), amik uralkodó istensége Vaiṣṇavī
6. Pa-varga (Ajakkerekítéses hangok), amik uralkodó istensége Vārahī
7. Ya-varga (Fél-magánhangzók), amik uralkodó istensége Aindrī (vagy Indrāṇī)
8. Śa-varga (Sziszegők, Zöngéshangzók + Kūṭabīja) -- a kṣa összevonás, mely "ka + sa" formációjából áll, de gyakran külön betűként értelmezik), amik uralkodó istensége Cāmuṇḍā

Most, az ABC, mely a tradicionális formában jelenik meg "nem" tartalmazza a Kūṭabīja-t (a kṣa betűt), de ha igen, akkor a Kūṭabīja általában a nyolcadik varga-hoz vagy betűcsoporthoz tartozik (Śa-varga). Nos, milliók kérdése nem más, mint: Ha 8 varga vagy csoport van, akkor az Úr miért mondja ezt fentebb? "(Ezért,) a varga-k vagy betűcsoportok osztálya szerinti kilenc módon (látszik Ő)". Egyszerű: Kūṭabīja olykor saját, különálló varga-t alkot, azaz külön csoportnak tekintendő. kṣa-varga. Ebben a speciális helyzetben, a varga-k teljes száma 9 és nem 8. Most már a szöveg ezen része tiszta, ugye? 

² Hogy ennek megértése létrejöjjön, mind a tanítónak, mind a tanítványnak nagyon jól kell ismernie azt a tudást, amit a Mālinīvijayatantra feltár. Mindenesetre, lássuk: Jelző, azt jelenti, hogy Ő (Śakti) jelzi vagy leírja mindazt az ötven rudra-t vagy istenséget, melyek a Szanszkrit ABC ötven betűjéhez kapcsolódnak. Az Úr így ötven rétűvé teszi Őt (Śakti-t), és így ő megszilárdul az ötvenes számban. A rudra-k mellett mindegyiknek van egy-egy felesége (így 50), azaz Rudrāṇī-k. Óh, ez a témakör nagyon hosszú és bonyolult. Mindig nézd meg a "Scriptures (study)/Śivasūtravimarśinī"- dokumentumot a Trika szekcióban, további részletes információkért. 

³ Mindezekről bővebb információt találsz a jelen szöveg II,7 alatti kifejtésemben: Első Lépések (4) and Első Lépések (5). 

⁴ Négy tapasztaló létezik vagy inkább egy Tapasztaló hét szintje:

(1) Śiva (az Ő terepe a Śiva és Śakti tattva-k, az első két tattva);
(2) Mantramaheśvara (az Ő terepe a Sadāśiva-tattva, a harmadik kategória);
(3) Mantreśvara (az Ő tereje az Īśvara-tattva, a negyedik kategória);
(4) Mantra (az Ő terepe a Sadvidyā-tattva, az ötödik kategória);
(5) Vijñānākala (az ő terepe a Sadvidyā és a Māyā  tattva-k közt van, azaz az ötödik és hatodik tattva közt);
(6) Pralayākala  (az ő terepe a Māyā  és az ő öt Kañcuka-ja, a hatodiktól a tizenegyedik kategóriáig);
(7) Sakala (az ő terepe a Puruṣa állapota --a tizenkettedik tattva-- le egészen az utolsóig. 

⁵ Mivel ez a stanza már idézve lett Kṣemarāja által jelen szöveg (amit fordítok), I,4-ben, olvasd el a 2. megjegyzést ott, hogy megértsd a jelentést. 

fel

 20. Aforizma

Mert így --azaz mert még azt is, aki elérte a Legmagasabb Princípiumot, becsapják az ilyen istenségek--, ezért a Yogī-nak figyelmesnek és óvatosnak kell lennie minden körülmények között, így a Tiszta Tudás esszenciális természete, amit elért, nem tűnik el. (Śiva, a Śivasūtra-k szerzője,) így szólt -

A tudatosság negyedik állapotát, (ami egy Szemlélő), bele kell önteni, mint (szakadatlan folyó) olajat, a (másik) háromba, (azaz az ébrenlétbe, az álomba és a mély-alvásba)||20||

A triṣu (kifejezés) (azt jelenti), a (másik) három állapotba, mint ébrenlét, stb.. A caturtha (szó) --szó szerint negyedik-- (azt jelenti) az állapot, mely a Turya gyönyörének --azaz a tudatosság negyedik állapotának gyönyöre-- elixírjéből áll, melynek természete a Tiszta Tudás Fénye. (A kifejezés) "tailavat" (azt jelenti) ahogy (a szakadatlan folyó) olaj, fokozatosan szétterjed egyre jobban, behatol (az azt) felvevőbe (pl.: vízbe), így (a tudatosság negyedik állapotát) bele kell önteni (az ébrenlét, álom és mély-alvásba).

A szilárd megragadás --azaz az Énre való szilárd figyelemmel, aki egy Szemlélő-- eszközével, (a Yogī-nak) be kell engednie a Turya --a Negyedik Állapot-- elixírjét a köztes állapotba, ami (azaz a Turya) a kezdeti és végső pontokban tör elő - ahol az unmeṣa --azaz az univerzális megnyilvánulás jelenléte-- megszűnése van jelen az (ébrenlét, álom és mély-alvás) három állapota közben. E módon --ezt téve--, (a tudatosság közönséges állapotának hármas csoportja) eléri az Azzal --Turya vagy Negyedik Állapottal-- való azonosulás kondícióját ¹ |

"(Még) az ébrenlét, álom és mély-alvás különböző állapotai közt is, a Negyedik Állapot fényének élvezete van jelen. (I,7) (jelen szövegben) (1-7 iti)". Ezen (aforizma) által, csupán a Turya léte került deklarálásra, ami szétterjeszti saját elixírjét az ébrenlét, stb. állapotában, (annak esetében) aki elkötelezett az erők csoportja folyamatos éberségének szilárd megragadásában (vagy egyszerűen, abban, aki számára megnyilvánul) az udyama vagy a spontán feltárulása (a Negyedik Állapotnak) (udyama|

Ő Az érzékszerveinek mestere, aki az (említett Ābhoga vagy isteni ragyogás) élvezője (az ébrenlét, álom és mély-alvás) hármasában. (I,11) (jelen szövegben) (1-11 iti)". (Ebben az aforizmában,) az ébrenlét, stb. feloldódása lett bemutatva a haṭhapāka --szó szerint asszimiláció erővel vagy konoksággal-- eszköze által a Śāmbhavopāya --a Śiva-hoz tartozó módszer vagy út--² tekintetében (anuguṇa. Habár, ezen aforizma --vagyis tárgyalt aforizma-- által az van kimondva, hogy az ébrenlét, stb. hármasát, ami olyan, mint a kard hüvelye ³ át kell itatni a Negyedik Állapot elixírjével az (említett) szilárd megragadás eszköze által, ami az Āṇavopāya-nak --az út vagy módszer, mely az aṇu-hoz vagy korlátolt individuumhoz tartozik-- felel meg. Ez a különbség   (az aforizmák között, azaz az I,7, I,11 és jelen aforizma --III,20-- között)||20||

¹ Hogy teljesen megértsd azt, amit a bölcs kifejt ebben a szakaszban, Yogī-nak kell lenned, aki járatos ezekben a folyamatokban. Mindenesetre, ha még nem vagy egy ilyen Yogī, megpróbálhatod intellektuálisan megérteni. Figyelj: A legtöbb ember csupán a tudatosság közönséges állapotai között (ébrenlét, álom, mély-alvás) tapasztalja saját Én-jét. Természetesen, A gyakorlás kezdeti fázisában egy ember…olyan, mint a többi. Tehát az Én Tapasztalása, mint Szemlélő csak az említett állapotok között történik meg. Az állapot, melyben az egyén saját Énje nyugszik Turya vagy Negyedik Állapotként ismert, mivel az különbözik a másik háromtól. Amikor egy közönséges állapot (akár ébrenlét, akár álom vagy mély-alvás) kezdődik és véget ér, ezen a ponton az unmeṣa vagy az univerzális megnyilvánulás feloldódása van jelen. Unmeṣa alatt bármilyen megnyilvánulás értek ébrenlétben (pl.: egy fa), álomban (pl.: furcsa színek) és mély-alvásban (pl.: üresség). Az unmeṣa csupán "a közepén" van jelen a tudatosság közönséges állapotainak. A kezdeti és végső fázisokban az unmeṣa hiányzik.

Másrészt, a Turya vagy a Negyedik Állapot sohasem különül el saját természetétől, vagyis örökkévaló. Nem olyan, mint a másik három állapot, amik változóak. A Turya csak akkor nyilvánvaló a legtöbb ember számára, amikor az unmeṣa nincs jelen, de amikor utóbbi megjelenik (vagyis nem a kezdeti és végső azaz köztes fázis, hanem a tudatállapot maga, pl.: ébrenlét, álom vagy mély-alvás), ezek az emberek nem tudatosak saját Énjükről többé. Ahogy a Yogī fejlődik a praxisában, egy napon a Tiszta Tudás (Śuddhavidyā) feltárul és teljesen realizálja saját Énjét, minden ébrenléti, álom és mély-alvásban történő tapasztalás Szemlélőjeként. Ez az Ő Turya realizációjának a jele. Ettől kezdve, be kell engednie a Turya-t fokozatosan a másik három tudatállapotba is, mint szakadatlan folyó olajat egy másik közegbe. Végül, mindez a (három) közönséges tudatállapot (ébrenlét, álom és mély-alvás) egyenlő lesz a Turya-val és "egy Állapot" marad csupán, vagyis a Yogī teljesen megszilárdul saját Énjében, konstans. Tény, hogy csupán egyetlen Állapot létezik itt. A másik három egész egyszerűen Śakti gyönyörteli játéka. Ezek akkor tárulnak fel, amikor Śakti elfedi (látszólag) a Turya-t és megnyilvánítja az unmeṣa-t vagy az univerzális megnyilvánulás megjelenését. A kifejtésemen túl, mindez személyes tapasztalás kérdése. Tehát, légy egy igazi Yogī és tapasztald meg saját végtelenségedet. OK, ez elég. 

² Mivel ez az aforizma (I.11) a Śāmbhavopāya-val foglalkozó első Fejezetben jelenik meg, a tudatosság közönséges állapotainak (ébrenlét, álom és mély-alvás) feloldódása a haṭhapāka vagy a feloldódásnak, beolvadásnak "egy vonásnyi" (képletesen értve) erővel történő tapasztalatát mutatja. Ez a mód kramātikrama, hiszen ez túl van krama-n vagy fokozatosságon, azaz a Yogī egy lépéssel éri el a Negyedik Állapotot. Természetesen, ez óriási spirituális erőt igényel, ami az aspiránsok legtöbbjéből hiányzik. A legtöbb törekvő Āṇavopāya-val kezdi spirituális útját, és idővel eléri a Śāktopāya-t és a Śāmbhavopāya-t (ez általában évekbe, évtizedekbe vagy egy egész életbe kerül). Nagyon kevesen kezdenek Śāktopāya-val és csak a legkiválóbbak kezdik spirituális útjukat a Śāmbhavopāya-val. Természetesen, minél értéktelenebb a törekvő, annál magasabb upāya-val (út vagy módszer) akar kezdeni, lol! Ez egy általános probléma az emberekkel: túlértékelik saját kapacitásukat spirituális témakörökön belül. Egy kvantumfizikával foglalkozó kurzuson, a legtöbbjük meg sem mer szólalni, de ez Yoga órán majdnem minden ellen van valami véleményük. Miért? Az arrogancia formájában megnyilvánuló tudatlanságuk miatt. Miután a Yoga egy nagyon mély/komplex tudomány, kizárólag Yoga szakértők és tudósok mondhatnak bármi olyat, amit érdemes meghallgatni

. 

³ Itt a "dala" kifejezés azt jelenti "" - "khaḍgakośa"vagy a kard hüvelye. Miképp a kard hüvelye különbözik a kardtól, mégis tartja azt, úgy e három közönséges tudatállapot is különbözik a Turya-tól (a Negyedik), de mégis Az tartja és tölti ki (azokat). 

fel

 21. Aforizma

Ezzel kapcsolatban --vagyis a három közönséges állapot Turya-val való átitatásával--, (Śiva) elmondta a módszert -

Be kell lépnie (a tudatosság negyedik állapotába) saját elméjének (a negyedikbe való) bemerítésével (ami természetesen minden gondolattól mentes)||21||

(A Mṛtyujit-ben --ami Netratantra-ként is ismert-- meg van határozva azzal) ami így kezdődik :

"Elhagyva a prāṇa , stb. durva állapotát, majd (elvetve még) a belső, finom (prāṇāyāma-t is), a Legmagasabb Vibráció, aki túl van a finom (prāṇāyāma-n) eléretik ebből --vagyis a durva és finom prāṇāyāma elvetéséből--  ¹ "||
(Lásd Netratantra VIII,12)

(és így végződik:)

"…a törekvő belép (A Legmagasabb Állapotba) saját elméjével, mint az --vagyis mint a tudó-- ² "|
(Lásd a Netratantra VIII,14 stanzájának első részét)

A Nagy Tiszteletreméltó Mṛtyujit-ban --Netratantra-- lévő tanítás által, miután maradéktalanul eldobásra került a durva módszer (mint) prāṇāyāma , meditáció, koncentráció, stb., a törekvőnek be kell lépnie (vagy) hatolnia (a Turya-ba vagy Negyedik Állapotba) saját elméjével, azaz a gondolatmentes éberséggel és kinek természete a belső tudatosság --vagyis az Én-tudatosság-- egy befelé forduló camatkāra-ja --ámulattal teli gyönyöre-- |

Milyen módon ? Elmerülve (abban), (más szavakkal), eloltva (a képzetet), miszerint a test, az élet-energia, stb. a Pramātā vagy Tapasztaló --az egyén saját Énje, mint Szemlélő--, a konkrétan benne való elmerülés által, azaz a Tudatosság gyönyörének elixírjében --röviden, "a Turya-ban vagy a Negyedik Állapotban--|

Ez ki van mondva a Tiszteletreméltó Svacchandatantra-ban :

"Elhagyva (minden) mentális aktivitást, (a Yogī-nak) eggyé kell válnia (Śiva-val) a gondolatmentes éberség (érintésével). Majd, a korlátolt individuum felszabadul a létezés körforgásának --azaz szenvedésnek-- óceánjából és eléri Śiva állapotát ³ "||
(Lásd Svacchandatantra I,437)

(És) a Nagy Tiszteletreméltó Vijñānabhairava-ban is (tételezve van a következő) :

"Óh kedves !, amikor a négyes csoport, melyet 'képzetekből és vágyakból álló elme, elemző intellektus, élet-energia és korlátolt tapasztaló ' (alkot), teljesen feloldódik, akkor az (említett), Bhairava-ként --az Úr-- (ismert) vapus vagy esszenciális természet  (feltárul)"||

Ez a konkrét (igazság) (ki van fejtve) a Jñānagarbha himnuszban, e (stanza) által, melyet a nagy spirituális tanító --ez Pradyumnabhaṭṭa-ra vonatozik, aki Vasugupta kimagasló tanítványának, Kallaṭa-nak egyik fő tanítványa-- szerzett :

"Óh Anya !, minden mentális aktivitás maradéktalan feladása után, (feltárul) egy pompás állapot, ami szabad az érzéki aktivitások hajszolásának függőségétől. Ez a Legmagasabb Állapot, a páratlan boldogság nektárját csurgatja, mely bárminemű káprázattól vagy zavarodottságtól mentes, azonnal eléretik Kegyelmeden keresztül azok számára, akik (eme említett pompás állapotban vannak "||

||21||

¹ Hogy megértsd miért fordítottam a stanzát úgy, ahogy, meg kell, hogy mutassam mit kommentált Kṣemarāja erre a stanzára a Netroddyota-jában:"" - "Prāṇādau prāṇāpānasamāneṣu yaḥ sthūlo recakapūrakādirbhāvaḥ svabhāvastaṁ tyaktvā ujjhitvā atheti etatsthūlaprāṇāyāmānantarabhāvi sūkṣmamāntaramiti madhyapathena recanācamanādirūpaṁ ca taṁ tyaktvā yato yasmātsūkṣmamapyatītaṁ paramamiti prāṇādyacitsphurattātma spandanaṁ labhyate..." - "(A kifejezés 'Prāṇādisthūlabhāvaṁ tu tyaktvā' azt jelenti) 'elhagyva vagy feladva a durva bhāva-t --kondíciót, állapotot-- ami kilégzésből, belégzésből, stb. áll és ami a prāṇa-ra (fókuszál), stb., azaz a prāṇa-ra, apāna-ra, samāna-ra'. (A kifejezés 'sūkṣmamathāntaram' azt jelenti) 'majd eldobván a belső, finom (prāṇāyāma-t), mely rögtön a durva prāṇāyāma után jön (és) minek természete a kilégzés, beolvasztás, stb. a középső úton keresztül --azaz Suṣumnā--'. 'Yatas', azaz 'ebből' --a durva és finom prāṇāyāma eldobásából--, a Legmagasabb Vibráció (vagy Spanda), mely még a finom prāṇāyāma-n is túl van --ezért Legmagasabb-- és minek esszenciális természete a Sphurattā vagy a rögtön az élet-energia --Prāṇa-- előtt található Tudatosság, eléretik…".

Más szavakkal, Spanda nem egyéb, mint a Legmagasabb Én-tudatosság, ami mindig bármiféle megnyilvánulás, mint élet-energia, stb. előtt van. Ez a jelentés. Ok, most már minden teljesen tiszta…persze csak ha tudod mi a prāṇāyāma, Suṣumnā, stb. valójában. Ha ötleted sincs, akkor újra el kell olvasnod jelen szöveg korábbi kommentárjait. Elnézést kérek, de nem tudom mindig ugyanazt újra és újra kifejteni, érted…, hehe. Menj biztosra és legyél képben ezekkel a gyakori Szanszkrit kifejezésekkel, mert folyamatosan beléjük fogsz botlani a Trika és más filozófiai rendszerek tanulmányozása közben. 

² Kṣemarāja  úgy tűnik, hogy egyszerűsítette ezt a kis részt vagy más olvasata van. Én elolvastam a Netratantra VIII,14-et:"" - "... praviśeddhāma paramaṁ tatsvacetasā|" - "…a törekvő belép (A Legmagasabb Állapotba) saját elméjével, mint az --vagyis mint a tudó--".

Mivel "praviśet" a "praviś" (belépni) ige harmadik személyű, egyes számú (parasmaipada) ragozása Óhajtó Módban, ezért általában úgy fordítjuk, hogy "be kell lépnie". De ebben a kontextusban az Óhajtó Mód hatást gyakorol a Jelen Időre és következésképpen a "praviśet" helyesen fordítható "belép" formában is. Ezért a fenti fordításom a "praviśet" esetében Jelen Idejű ([a törekvő] "belép"), míg magában a 21. aforizmában úgy fordítottam "be kell lépnie". Most már érted miért így fordítottam, ahogy. 

³ Újra, mivel a stanzában a "bodha" kifejezés jelentése homályos, megvilágítom ezt úgy, hogy a kimagasló Kṣemarāja Svacchandoddyota-jához folyamodok:"" - "bodharūpeṇeti avikalpasaṁvitsparśenaiva" - "(a kifejezés)  ' bodharūpeṇa  ' (azt jelenti) 'a gondolatmentes éberség érintésével'". 

fel

 22. Aforizma

Így, az ilyen (Yogī) esetében, aki belépett a Legmagasabb Állapotba, amikor újra jelen van a kiterjedés --megnyilvánulás-- a Valóság esszenciális természete miatt, akkor -

Amikor (a Yogī) élet-energiájának lassú, de szilárd kiterjedése (megtörténik), (akkor) az egyenlőség látása (nyilvánul meg) (azaz a Yogī realizálja, a minden mögött nyugvó egységet)||22||

"A (Yogī) élet-energiájának " (azt jelenti) "annak, ami Śakti illata által megszentelt, ki a Legmagasabb Sphurattā vagy Csillogó Én-tudatosság ". (Az aforizmában, a kifejezés "samācāre" egy egyes számú helyhatározói esete a "samācāre"-nak. A "sam" előtag a "samācāre" szóban jelzi, hogy) "samyak" --mely a "samyañc"-ból ered-- (vagy) "egy belső (Énre) irányuló szilárd megragadás ereje által, melyben (a belső Énben) minden csomó nyitott  --azaz egyesített--"¹ .(Az előtag) "ā" (a " amācāre"-ban) (jelzi, hogy) "egy kissé lassan kifelé ", (míg a szó) "cāre" (a "samācāre"-ban) (azt jelenti) "a kiterjedésben " --azaz amikor a kiterjedés megtörténik--. (A kifejezés) "sama" (a "samadarśanam"-ban) (arra mutat rá, hogy) "ez, ami egységesen jelenik meg, mint a Tudatosság --azaz Śiva-- és a Gyönyör --azaz Śakti-- összetett egysége ". (Végül,) "a darśana" (azt jelenti) "éberség ". (Tehát,) a (szó) jelentése szerint --ami részletesen ki lett fejtve--, (samadarśana vagy éberség, ami mindent egységesen tapasztal, a Tudatosság és Gyönyör összetettségeként, azaz "egyenlőség látása",) tárul fel ebben (a Yogī-ban) minden körülmények között --azaz a tudatosság minden állapotában, mert azok teljesen át vannak hatva a Turya vagy Negyedik Állapot által--. Ez a jelentés |

(Ez) szintén ki lett mondva a Tiszteletreméltó Ānandabhairava-ban :

"Feladván a szokásos gyakorlatokat, a (Yogī-nak) a non-dualitáshoz kell folyamodnia, ami Felszabadulás ad. Ő egyenlőnek (tartja) az összes isteneket és a kasztokat is, az életszakaszokat, stb. 2. (Mindent) egységben lát. Ő szabad minden köteléktől "||

Ez okból kifolyólag, meg lett határozva a Tiszteletreméltó Īśvarapratyabhijñā (kommentárjában) :

"Azoknak, akiknek nincs korlátoltsága, (melyet a) külső tér feltételezése, stb. (produkál), még az intellektus (vagy) élet-energia megnyilvánulása esetén is, saját esszenciális természetük tapasztalása van jelen, mint az univerzum Énje --röviden, látják, hogy énjük valójában az Énje vagy Lelke, melyből az univerzum áll--"||

||22||

¹ A finom testben van három csomó (granthi-k),melyeket Brahmagranthi-nak, Viṣṇugranthi-nak és Rudragranthi-nak neveznek. Mindegyik csomó egy bizonyos limitációt jelöl (hosszú témakör!). Mivel a belső Én teljesen szabad, Ő költői módon úgy lett leírva Kṣemarāja által, mint Akiben minden csomó egyesült. Ez a jelentés. 

² A kasztok rendszere és az életszakaszok egy másik bonyolult témakört, melyekkel részletesen foglalkozik több szöveg is (pl.: Manu törvénykönyve). Mindenesetre itt egy áttekintés:

Négy kaszt létezik. (1) Brāhmaṇa --pap--, (2) Kṣatriya --a katonaság vagy az uralkodó osztály tagja--, (3) Vaiśya --kereskedők és gazdálkodó emberek--) Śūdra --szolgák--. És négy életszakasz létezik, mint: (1) Brahmacārin --a Veda-k cölibátust gyakorló tanulója 25 éves korig--, (2) Gṛhastha --családfenntartó; 25-től 50 éves korig--, (3) Vānaprastha --házaikat és családjukat elhagyó remeték, akik az erdőkben élnek aszketikus életet; 50-től 75 éves korig-- és (4) Sannyāsin --az, aki lemondott mindent világ gondról, 75 éves kortól--. 

fel

 További információ

Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.

Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.