Svātantryasūtram (Svatantryasutram) - Nem-duális rosarioi Shaivizmus

Az Abszolút Szabadság aforizmái - Csak Devanāgarī

 Bevezetés a Svātantryasūtram-ba

Üdvözöllek, ez itt újra Gabriel Pradīpaka --–helytelenül írva Pradipaka--. Ez az első szöveg, amit Szanszkrit nyelven alkottam. Kétrétű a célja annak az erőfeszítésnek, amiből ez a mű született:

1. A spirituális aspiránsok újra-összekapcsolása saját Énükkel
2. A Szanszkrit irodalom naprakészen és életben tartása

A mai, különösen technológiai időkben nem mondhatom többé, hogy „mielőtt papírt és tollat ragadtam..”, azt viszont igen, hogy „ mielőtt elkezdtem gépelni a monitor előtt” a legelső aforizmát, meg kellett küzdenem a belső démonok áradatával, hehe, akik azt mondták, hogy ez a misszió lehetetlen és csak nagy szenteknek adatik meg ennek véghezvitele. Ha arra várok, hogy Gabriel Pradīpaka egy nagy szentté váljon, ez a szöveg sohasem készül el, pláne nem kerül megjelenésre. Két hét félelemmel teli harc után, elérkezett a pillanat és hozzákezdtem az első Szanszkrit nyelvű szövegem megírásához. A feladat rendkívül nehéznek ígérkezett, nem csupán a Szanszkrit nyelvtan oroszlánokat megrémítő természete miatt, hanem mert három bonyolult témakört kellett kifejtenem: A Végső Valóság, a spirituális tudatlanság és az Önfelismerés témakörét.

Szerencsémre (és mindenki szerencséjére), az egó sohasem a valódi cselekvő, így az aforizmák spontán tárultak fel. Az én feladatom csupán annyi volt, hogy nagy odafigyelést tanúsítsak a belső Guru szavai felé és azt leírjam Szanszkritul. Mindig így történik, de amikor bárki hozzákezd ilyesmihez, először nem érti ezt. Gyakorlatilag semmi sem volt előre megtervezve. Minden természetes módon áradt belülről. A legtöbb emberrel ellentétben (beleértve engem is, mielőtt a munkának nekiláttam), az aforizmák nem egymás után érkeztek. Nem. Csupán megjelentek és nekem csak sorba kellett raknom őket, mintha téglákból építenék falat. Amikor a fal összeállt, nem tudtam több aforizmát leírni, így a mű elkészült. Furcsa módon, tudtam finomítani, csiszolni az egyes aforizmákon (téglákon), de drasztikus változtatásra, vagy áthelyezésre nem volt mód, mert a fal struktúrája ezt nem engedte meg. Egy nagyon érdekes tapasztalást szeretnék megosztani az olvasóval. Annak az érzése, hogy az ember sohasem a valódi cselekvő, teljesen nyilvánvaló, amikor Szanszkrit nyelven komponál szöveget.

Minden aforizmát röviden, tömören kifejtek azért, hogy a jelentése még tisztább legyen és a félreértések ne homályosítsák a valódi értelmezést. Hogy még több fény süthessen e témakörre, jelenleg is e szöveg nagy és teljes kommentárjának megírásán dolgozom. Természetesen mindig követem a Trika
(Nem-duális Kashmíri Shaivizmus) tanításait, hiszen ez a specialitásom, de személyes tapasztalatokat is hozzá fogok adni. Ez az egész így reprezentálja azt, amit mostantól úgy nevezek: Rosario Trika-ja vagy Nem-duális rosarioi Shaivizmus.

Minden javítást szívesen fogadok, hiszen kezdőnek érzem magam a Szanszkrit nyelv ismeretében, amit könnyen el tudok felejteni, annak ellenére, hogy hosszú évek óta tanulom a számtalan szabályt és kivételt. Mondhatja bárki, hogy rossz író vagyok vagy a tudásom a Szanszkrit nyelvtan tekintetében gyenge, de azt senki sem mondhatja, hogy nem próbáltam meg mindent, hogy segítsem a spirituális törekvőket, kapacitásomhoz mérten, még ha ez meg is haladja korlátaimat. Végül pedig, ez semmi egyéb, mint egy csepp az Ő Együttérzésének Tengeréből. Tehát, olvasd a svātantryasūtram-ot és légy különösen Boldog és Szabad, mint az ÉN.

Fontos: Minden, ami zárójelben, vagy kötőjelek között szerepel a szövegben, azt én adtam hozzá, hogy egy adott mondat vagy kifejezés tiszta jelentésére rámutassak. A dupla kötőjel (--…--) által határolt részek szintén további információkat adnak át, melyek ugyancsak tőlem származnak.

Köszönet Dávid Farkas-nak Aki lefordította ezt a dokumentumot angolról magyar nyelvre.

fel

 Eredeti szöveg

स्वातन्त्र्यसूत्रम्

प्रथमोऽध्यायः
परमार्थप्रदीपकः

यावचिन्त्यावात्मास्य शक्तिश्चैतौ परमार्थो भवतः॥१॥

तयोरुभयोः स्वरूपं स्वातन्त्र्यानन्दात्मकैकघनत्वेनापि तत्सन्तताध्ययनाय वचोविषय एव द्विधाकृतम्॥२॥

आत्मा प्रकाशात्मकशुद्धबोधोऽपि सोऽहमिति वचोविषये स्मृतः॥३॥

या प्रथमस्पन्दात्मिकास्य शक्तिः साहंविमर्श एव॥४॥

तस्मादहंविमर्शरूपात्प्रथमस्पन्दात्परमस्य शक्तिस्त्रिविधा भवति॥५॥

त्रिविधा भूत्वा सा विश्वमुत्पादयति॥६॥

विश्वमिदमस्य शक्त्या जन्यते न तु प्रत्यक्षमात्मनैव॥७॥

सा शक्तिरहंविमर्शभावेन तत्स्फारात्मकविश्वरूपेण वा तिष्ठति॥८॥

आत्मा सदा विविक्तं तिष्ठति॥९॥

परमार्थो स्वातन्त्र्यानन्दस्वभावघनो नाभावत्वं सम्पूर्णशून्यता कदाचिदस्ति॥१०॥

नास्य परमार्थस्याभावो जातुचित्साधितुं शक्यते॥११॥

परमार्थः परमं पदं कृत्स्नस्य विश्वस्य भित्तिभूतस्तदभावस्य तथा॥१२॥

यत्त्वेकरसं सर्वेषां भूतानामेतत् परमं पदम्॥१३॥

एषा परमा दशा सर्वदारोध्या॥१४॥

परमार्थो घन इत्युच्यते स्वसर्वव्यापकत्वात्॥१५॥

न परमार्थात्पृथक् किञ्चिदप्यस्ति॥१६॥

 द्वितीयोऽध्यायः
अज्ञानप्रदीपकः

आत्मा स्वतन्त्रो विश्वस्य सत्तां नैव जानाति॥१॥

विश्वमस्य शक्तेः स्फारमात्रम्॥२॥

तत्सत्यानुपलब्धिरज्ञानमेव॥३॥

अज्ञानमिहाणवमलम्॥४॥

अज्ञानादेव सर्वा अन्याः परिमितता उत्थिताः॥५॥

अणुरात्मा खल्वज्ञानेन तु बद्धः॥६॥

अयं बन्धोऽस्य शक्तेः क्रीडा केवलम्॥७॥

अणवोऽज्ञानमूलका अस्या दिव्यायाः क्रीडायाः फलम्॥८॥

अज्ञानं पश्चाद्बन्धश्चात्मनः स्वाच्छन्द्यं दर्शयतः॥९॥

 तृइतीयोऽध्यायः
स्वात्मप्रत्यभिज्ञाप्रदीपकः

आत्मन एषा परमा दशा यद्यपि सर्वेषु भूतेषु वर्तते तथापि नैव सर्वैस्तैः प्रत्यभिज्ञायते॥१॥

सर्वमिदं स्वस्वातन्त्र्यमपि दर्शयति॥२॥

यस्मादात्मा स्वेच्छयैवाज्ञानेनाणवमलेन बद्धस्तस्मात्स्वाच्छन्द्येनाप्यज्ञानेन मुक्तः॥३॥

तस्य हेतोरणोः प्रयत्नोऽज्ञानं नाशयितुं न शक्नोति॥४॥

अनुपाय आत्मानुग्रहमात्रेण तात्कालिकं स्वस्वरूपप्रकाशनम्॥५॥

अनुभवपुण्यराशीकरणार्थमन्ये त्रय उपायाः॥६॥

शाम्भवोपाय इच्छोपाय आत्मन उद्यम उन्मज्जनेऽवहितता॥७॥

शाक्तोपाये ज्ञानोपायेऽहंविमर्शेऽवधानम्॥८॥

आणवोपाये क्रियोपाये कस्मिंश्चिदन्यस्मिन्नप्यवधानं दत्तम्॥९॥

मोक्षो नान्यः स्वस्वभावप्रत्यभिज्ञायाः॥१०॥

आत्मनि प्रसन्ने मोक्षो भवति॥११॥

शाम्भवशाक्ताणवोपायेष्वभ्यस्तेष्विच्छाज्ञानक्रियाशक्तय उत्थिताः॥१२॥

मोक्षात्पूर्वं च तास्तिस्रः शक्तय आनन्दशक्तितां यान्ति॥१३॥

यावत्परमानन्दोन्मज्जनं चमत्कारप्रकर्षाद्विस्मयमुद्रा वर्तते॥१४॥

इहास्याचिन्त्यशक्तेरहंविमर्शस्य सारं ज्ञायते॥१५॥

परमानन्दस्य चोन्मज्जनमहन्तारसशालि न चास्ति मोक्षः स्वस्वातन्त्र्यशक्त्यभावात्॥१६॥

अस्मिन् पदे सहसैव शिखाग्रे सहस्रार उन्मनाभूमिरनुभूता॥१७॥

उन्मनायामुदितायां चित्तं संह्रियते॥१८॥

इह स्वतन्त्रताभावेन स्वात्मप्रकाशनमस्ति॥१९॥

तदात्मा ह्यात्मानं प्रत्यभिजानात्येव॥२०॥

मोक्षः सम्यगासक्त्यभावलक्षणः॥२१॥

एतत्परमं पदमुच्यते यतोऽस्मात्परतरं नान्यत्किञ्चिदस्ति॥२२॥

आत्मैवाज्ञानेन स्वशक्तिविजृम्भितेन बद्धः स्वानुग्रहेण वा मुक्तः स स्वातन्त्र्यभरितः सर्वदा॥२३॥

कृतिः श्रीमुक्तानन्दपरमहंसोपजीविनः परमशिवदत्तोपदेशस्य गब्रिएल्प्रदीपकनाम्नो योगिनः। श्रीमदभिनवगुप्तस्य महाशिष्याय श्रीक्षेमराजाय नमोऽस्तु। इति शिवम्॥

fel

 További információk

Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.

Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.