Bevezetés | I. 1-2 | I. 3-5 | I. 6-10 | I. 11-16 | I. 17-21 | I. 22-25 | II. 1-7 | III. 1-10 | III. 11-19 | IV. 1-2

 Spandanirṇaya (Spanda Nirnaya) 1. Fejezet (aforizmák 1 - 2) - Nem-duális kashmiri Shaivizmus

Normál fordítás

 Bevezetés

Kezdődjön a Spandanirṇaya. Először Kṣemarāja bemutatja engesztelő imáját Śakti-nak (Śiva Ereje). Majd kifejti a kapcsolatot a Śivasūtra-k és a Spandakārikā-k (a szöveg, amit éppen kommentál) közt. Ezután, összefoglalja a teljes szöveg tartalmát, valamint az első fejezetét. Végül, elkezdi kommentálni magukat az aforizmákat.

Ez az első 2 aforizma kommentárja a 25-ből, ami az első Fejezetet (melynek tárgya a Svarūpaspanda avagy a Spanda, mint az individuum saját természete). Mint azt tudod, a teljes szöveg a Spandakārikā-k 53 aforizmájából áll plusz a hozzájuk tartozó kommentárokból.

Természetesen mellékelem az eredeti aforizmákat, amiket Kṣemarāja kommentál. Nem fogom én magam is kommentálni az eredeti aforizmákat és Kṣemarāja kommentárját sem. Néhány megjegyzésben kifejtem a szükséges jelentéseket, amennyiben szükséges. Ha részletes kifejtést szeretnél a szöveg rejtett jelentéséről, akkor menj "Scriptures(study)|Spandanirṇaya" dokumentumhoz, a Trika szekcióban.

Kṣemarāja Szanszkritja sötétzöld színnel jelenik meg, míg Vasugupta eredeti aforizmái sötétvörössel. A transzliterációban az eredeti aforizmák színe barna, míg Kṣemarāja kommentárja fekete színnel szedett. A fordításon belül Vasugupta eredeti aforizmái, azaz a Spandakārikā-k, zöld és fekete színnel, valamint Kṣemarāja kommentárja vörös és fekete színnel szerepel.

Ha csodálkozol, hogy miért "csak" az első két aforizmát és a hozzájuk tartozó kommentárt tartalmazza ez a dokumentum…nos, meg fogod találni a választ hamar, csak bízz bennem.

Olvasd a Spandanirṇaya-t és tapasztald meg a Legmagasabb Ānanda-t vagy Isteni Gyönyört, kedves Śiva.

Fontos: Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) hasonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.

fel

 Kiengesztelő ima Śakti-nak

सर्वं स्वात्मस्वरूपं मुकुरनगरवत्स्वस्वरूपात्स्वतन्त्र-
स्वच्छस्वात्मस्वभित्तौ कलयति धरणीतः शिवान्तं सदा या।
दृग्देवी मन्त्रवीर्यं सततसमुदिता शब्दराश्यात्मपूर्णा-
हन्तानन्तस्फुरत्ता जयति जगति सा शाङ्करी स्पन्दशक्तिः॥१॥

स्पन्दामृते चर्वितेऽपि स्पन्दसन्दोहतो मनाक्।
पूर्णस्तच्चर्वणाभोगोद्योग एष मयाश्रितः॥२॥

सम्यक्सूत्रसमन्वयं परिगतिं तत्त्वे परस्मिन्परां
तीक्ष्णां युक्तिकथामुपायघटनां स्पष्टार्थसद्व्याकृतिम्।
ज्ञातुं वाञ्छथ चेच्छिवोपनिषदं श्रीस्पन्दशास्त्रस्य त-
द्वृत्तावत्र धियं निधत्त सुधियः स्पन्दश्रियं प्राप्नुत॥३॥

Sarvaṁ svātmasvarūpaṁ mukuranagaravatsvasvarūpātsvatantra-
svacchasvātmasvabhittau kalayati dharaṇītaḥ śivāntaṁ sadā yā|
Drigdevī mantravīryam satatasamuditā śabdarāśyātmapūrṇā-
hantānantasphurattā jayati jagati sā śāṅkarī spandaśaktiḥ||1||

Spandāmṛte carvite'pi spandasandohato manāk|
Pūrṇastaccarvaṇābhogodyoga eṣa mayāśritaḥ||2||

Samyaksūtrasamanvayaṁ parigatiṁ tattve parasminparāṁ
tīkṣṇāṁ yuktikathāmupāyaghaṭanāṁ spaṣṭārthasadvyākṛtim|
Jñātuṁ vāñchatha cecchivopaniṣadaṁ śrīspandaśāstrasya ta-
dvṛttāvatra dhiyaṁ nidhatta sudhiyaḥ spandaśriyaṁ prāpnuta||3||

Ő (sā), az Elsődleges Vibráció (spanda) Ereje (śaktiḥ), Śaṅkara Śakti-ja (śāṅkarī), aki (yā) mindig (sadā) tapasztal (kalayati) minden (tattva-t vagy kategóriát) (sarvam), melyek Saját (sva) Énjének (ātma) esszenciális természetét (sva-rūpam) alkotják (sva-rūpam), a földtől (dharaṇītaḥ) fel Śiva-ig (śiva-antam), Saját (sva) vásznán (bhittau), mely Saját (sva) szabad (svatantra) és átlátszó (svaccha) Énjéből való (ātma) (említett) esszenciális természetén keresztül (sva-rūpāt), miképp (vat) egy város (nagara)  (tükröződik) a tükörben (mukura); (aki az) Istennő (devī), aki látja --azaz "tudatos róla"-- (dṛk) a Mantra (mantra) teremtő erejét vagy férfiasságát (vīryam), (aki) a végtelen (ananta) villanás (sphurattā), a szüntelen (satata) feltárulása (samuditā) a tökéletes (pūrṇa) Én-tudatosságnak (ahantā), minek esszenciája (ātma) a hangok (śabda) sokaságából (áll) (rāśi), (s) ki győzedelmes (jayati) (ebben) a világban (jagati)||1||

Habár (api) az Elsődleges Vibráció (spanda) Nektárja (amṛte) némileg (manāk) (ki lett) árasztva (carvite) a Spandasandoha-n keresztül (spandasandohataḥ), (most) teljes (pūrṇaḥ) erőfeszítést (udyogaḥ eṣaḥ) teszek (mayā āśritaḥ), hogy megadjam (a tanítványoknak), Annak --azaz az Isteni Énnek, a Spanda formájában--  (tad) (teljes) kiáradásának (carvaṇā) élvezetét (bhoga) ||2||

Ha (ced) tudni (jñātum) szeretnétek mindannyian (vāñchatha) Śiva (śiva) titkos doktrínáját (upaniṣadam), az aforizmák közti (sūtra) pontos (samyak), belső kapcsolatot (samanvayam), a Legmagasabb (parasmin) Princípium (tattve) legmagasabb (parām) kifejtését (parigatim), a lelkes és borotvaéles (tīkṣṇām) érvelések állításait (yukti-kathām), a módszerek (upāya) helyes alkalmazását (ghaṭanām), részletes kifejtését (vyākṛtim) annak, ami igazi és érvényes (sad) és tiszta (spaṣṭa) jelentéseket (ad) (artha), (úgy,) óh bölcsek (sudhiyaḥ), rögzítsétek (nidhatta) gondolataitokat (dhiyam) eme (tad) Elsődleges Vibrációval vagy Spanda-val foglalkozó (spanda), Tiszteletreméltó (śrī) szöveg (śāstrasya) e (atra) kommentárjára (vṛttau), (és) érjétek el (prāpnuta) e (bizonyos) Spanda (spanda) bőségét (śriyam)!||3||

fel

 Kapcsolat a Śivasūtra-k és a Spandakārikā-k között

इह हि शिवानुजिघृक्षापरपरमशिवावेशोन्मीलितमहिमा स्वप्नोपलब्धोपदेशः श्रीमान् वसुगुप्ताचार्यो महादेवपर्वताद्भगवदिच्छयैव महाशिलातलोल्लिखितान्यतिरहस्यानि शिवसूत्राण्यासाद्य प्रसन्नगम्भोरैरेकपञ्चाशता श्लोकैरागमानुभवोपपत्त्येकीकारं प्रदर्शयन्सङ्गृहीतवान्।

Iha hi śivānujighṛkṣāparaparamaśivāveśonmīlitamahimā svapnopalabdhopadeśaḥ śrīmān vasuguptācāryo mahādevaparvatādbhagavadicchayaiva mahāśilātalollikhitānyatirahasyāni śivasūtrāṇyāsādya prasannagambhorairekapañcāśatā ślokairāgamānubhavopapattyekīkāraṁ pradarśayansaṅgṛhītavān|

Itt --ebben a világban-- (iha), Śiva-val (śiva), aki (szüntelen) kész (para) Kegyelmét szórni (anujighṛkṣā) mindenkire (viśva), a Legmagasabbal (parama) való egyesülés (āveśa) csodája (mahimā), kinyilváníttatott (unmīlita) a Tiszteletreméltó (śrīmān) mester (ācāryaḥ), Vasugupta számára (vasugupta). (E mester) (közvetlenül Śiva-tól) kapta (upalabdha) az instrukciót (upadeśa) álmában (svapna) (, hogy keressen meg néhány aforizmát). Elérvén (āsadya) a legtitkosabb (ati-rahasyāni) Śivasūtra-kat --azaz Śiva aforizmái-- (śivasūtrāṇi), amik egy nagy (mahā) szikla (śilā) sima felületére (tala) voltak vésve (likhitāni), a Mahādeva (mahādeva) hegyen (parvatāt), kizárólag (eva) az Isteni Akarton keresztül (bhagavat-icchayā), (Vasugupta) bemutatván (pradarśayan) az egységét vagy egyezését (ekīkāram) érvelésnek (upapatti), tapasztalásnak (anubhava) (és) kinyilvánításnak (āgama), összefoglalta (sangṛhītavān) (az aforizmák jelentését) 51 stanza -- śloka-- (ślokaiḥ) formájában (ekapañcāśatā), (melyek, bár) mélyek (gambhīraiḥ), (mégis) tiszták és érthetők (prasanna)|

fel

 A könyv tartalmának áttekintő leírása
az első Fejezet összefoglalásával

तत्र १ पञ्चविंशत्या स्वरूपस्पन्दः २ सप्तभिः सहजविद्योदयस्पन्दः ३ एकोनविंशत्या विभूतिस्पन्द उक्तः — इति त्रिनिःष्यन्दमिदं स्पन्दशास्त्रम्। तत्र प्रथमनिःष्यन्देऽस्मिन् स्तुतिपूर्वं प्रकरणार्थः श्लोकेनोपक्षिप्तः। ततश्चतुर्भिः श्लोकैः सोपपत्तिकं स्पन्दतत्त्वं व्यवस्थापितम्। ततः श्लोकाभ्यां साभिज्ञानं तत्प्राप्तावुपाय उक्तः। श्लोकेनोपायविप्रतिपत्तिर्निरस्ता। श्लोकेनोपाय एवोपेयप्राप्त्यानुरूप्यकथनेनोपोद्वलितः। तत एकेन तदुपायलभ्यं यादृगुपेयस्य स्वरूपं तदुपदशितम्। ततस्तदवष्टम्भात्संसाराभावः श्लोकेनोक्तः। द्वयेनाभाववादिमतं व्युदस्यता तद्वैलक्षण्यं स्पन्दतत्त्वस्योक्तम्। श्लोकेन तदुल्लासितस्य कार्यस्य क्षयित्वेऽपि तदक्षयमित्याख्यातम्। एतदेव श्लोकाभ्यामुपपाद्याभाववाद एवोन्मूलितः। तत एकेन सुप्रबुद्धस्य सदैवैतत्प्राप्तिः प्रबुद्धस्य तु पूर्वापरकोट्योरित्यावेदितम्। एकेन सुप्रबुद्धस्य प्रतीतेर्विषयविभाग उक्तः। ततोऽन्येन सुप्रबुद्धस्यावरणाभावे युक्तिरूपक्षिप्ता। श्लोकेनाप्रबुद्धस्य स्थगितस्वरूपतोक्ता। तत एकेन सुप्रबुद्धतालाभाय सततमुद्यन्तव्यमित्युक्तम्। श्लोकेन व्यवहारावस्था एव काश्चित्तदितरसकलवृत्तिक्षयरूपा उद्योगस्य विषया इत्यावेदितम्। ततोऽपि प्राप्तप्रबोधेन सुप्रबुद्धतायै योग्युचितसौषुप्ततमोवरणविदलने प्रजागरितव्यमित्युक्तं श्लोकत्रयेण — इति यस्योन्मेष इत्यादेः प्रबुद्धः स्यादनावृत इत्यन्तस्य तात्पर्यम्। अथ ग्रन्थार्थो व्याख्यायते।

Tatra 1 pañcaviṁśatyā svarūpaspandaḥ 2 saptabhiḥ sahajavidyodayaspandaḥ 3 ekonaviṁśatyā vibhūtispanda uktaḥ — iti triniḥṣyandamidaṁ spandaśāstram| Tatra prathamaniḥṣyande'smin stutipūrvaṁ prakaraṇārthaḥ ślokenopakṣiptaḥ| Tataścaturbhiḥ ślokaiḥ sopapattikaṁ spandatattvaṁ vyavasthāpitam| Tataḥ ślokābhyāṁ sābhijñānaṁ tatprāptāvupāya uktaḥ| Ślokenopāyavipratipattirnirastā| Ślokenopāya evopeyaprāptyānurūpyakathanenopodvalitaḥ| Tata ekena tadupāyalabhyaṁ yādṛgupeyasya svarūpaṁ tadupadaśitam| Tatastadavaṣṭambhātsaṁsārābhāvaḥ ślokenoktaḥ| Dvayenābhāvavādimataṁ vyudasyatā tadvailakṣaṇyaṁ spandatattvasyoktam| Ślokena tadullāsitasya kāryasya kṣayitve'pi tadakṣayamityākhyātam| Etadeva ślokābhyāmupapādyābhāvavāda evonmūlitaḥ| Tata ekena suprabuddhasya sadaivaitatprāptiḥ prabuddhasya tu pūrvāparakoṭyorityāveditam| Ekena suprabuddhasya pratīterviṣayavibhāga uktaḥ| Tato'nyena suprabuddhasyāvaraṇābhāve yuktirūpakṣiptā| Ślokenāprabuddhasya sthagitasvarūpatoktā| Tata ekena suprabuddhatālābhāya satatamudyantavyamityuktam| Ślokena vyavahārāvasthā eva kāścittaditarasakalavṛttikṣayarūpā udyogasya viṣayā ityāveditam| Tato'pi prāptaprabodhena suprabuddhatāyai yogyucitasauṣuptatamovaraṇavidalane prajāgaritavyamityuktaṁ ślokatrayeṇa — Iti yasyonmeṣa ityādeḥ prabuddhaḥ syādanāvṛta ityantasya tātparyam| Atha granthārtho vyākhyāyate|

Itt --azaz eme 51 aforizma rövid összefoglalásában-- (tatra):

(1) A Legmagasabb Vibráció vagy Spanda (spandaḥ), mint az egyén saját természete (sva-rūpa) kerül kifejtésre (uktaḥ) 25 (stanzán) keresztül (pañcaviṁśatyā).
(2) A Spanda (spandaḥ), mint a természetes (sahaja) tudás (vidyā) feltárulása (udaya) kerül kifejtése (uktaḥ) 7 (stanzán) keresztül (saptabhiḥ).
(3) Spanda (spandaḥ), mint a természetfeletti erők (vibhūti) (forrása) kerül kifejtésre (uktaḥ) 19 (stanzán) (ekonaviṁśatyā) keresztül.
Így (iti), ez (idam) a szöveg (śāstram), mely a Spanda-val (foglalkozik) (spanda), három (tri) fejezetből áll (niḥṣyandam)¹ |

Itt --azaz a szövegben-- (tatra), a legelső (asmin-prathama) fejezetben (niḥṣyande), először (pūrvam) egy kiengesztelés (jelenik meg) (stuti) (Śiva-nak, az első stanzában. Valamint,) eme (első) stanzán keresztül (ślokena), az (egész) értekezés (prakaraṇa) célja (arthaḥ) említve van (upakṣiptaḥ)|

Ezután (tatas), négy (caturbhiḥ) stanzán át (ślokaiḥ), a Spanda (spanda) princípium (tattvam) van meghatározva (vyavasthāpitam) (valódi) érveléssel (sa-upapattikam)|

Majd (tatas), két stanza által (ślokābhyām), e (Spanda) (tad) elérésének (prāptau) útja, (upāyaḥ) annak helyes felismerésével (sa-abhijñānam), van kifejtve (uktaḥ)|

A (nyolcadik) stanzával (ślokena), az úttal vagy módszerrel (upāya) (szembeni) ellenvetések (vipratipattiḥ) kerülnek megszűntetésre (nirastā)|

A (kilencedik) stanza által (ślokena), az út (upāyaḥ) valójában (eva) megerősítést nyer (upodvalitaḥ), a cél (upeya) elérésével (prāpti) kapcsolatos alkalmasságának (anurūpya) kifejtése által (kathanena)|

Később (tatas), csupán egy (stanzán) --azaz a tízediken-- keresztül (ekena), az ilyen (yādṛś) cél (upeyasya) esszenciális természete (sva-rūpam tad), ami --az esszenciális természet és nem a cél-- elérhető (labhyam) eme (tad) út által (upāya), kerül kifejtésre (upadarśitam)|

Ezután (tatas), a (tizenegyedik) stanza által (ślokena), a Saṁsāra vagy Transzmigráció²  (saṁsāra) hiánya (abhāvaḥ), mely (eléretik) annak --azaz a cél esszenciális természetének; a cél természetesen az Én-- (tad) szilárd megragadása által (avaṣṭambhāt), kerül kifejtésre (uktaḥ)|

A (következő) két (stanzán) keresztül --azaz tizenkettedik és tizenharmadik-- (dvayena) a nem-létezést --azaz Nihilizmus-- (abhāva) tételező (vādi) doktrína (matam) cáfolata által (vyudasyatā), a Spanda (spanda) princípium (tattvasyai) (és) e (tad) (doktrína) közötti különbség (vailakṣaṇyam) kerül kifejtésre (uktam)|

A (tizennegyedik) stanza által (ślokena) a (Spanda) (tad) eltűnésének hiánya (akṣayam) van tételezve (iti ākhyātam), akkor is, amikor (api) a (Spanda-ból vagy Okból) feltáruló (ullāsitasya) okozat (kāryasya)--azaz az univerzum-- eltűnése (kṣayitve) (jelen van)|

E (etad) bizonyos (idea) (eva) (rendkívüli vehemenciával van kifejtve) a (következő) két stanzában --tizenötödik és tizenhatokig-- (ślokābhyām), (miszerint) a nem-létezés vagy nem Én --azaz Nihilizmus-- (abhāva) doktrínája (vādaḥ) valójában (eva) bizonyítottan (upapādya) (teljes) felszámolásra kerül (unmūlitaḥ)|

Ezután (tatas), csupán egy (stanzán) keresztül --azaz a tizenhetedik-- (ekena) feltárásra kerül (iti āveditam), (hogy) e (Spanda) (etad) mindig (sadā eva) elért vagy realizált (prāptiḥ) a teljesen felébredett számára (suprabuddhasya), de (tu) a részlegesen felébredett számára (prabuddhasya) (eléretett vagy realizált, csupán) a kezdeti (pūrva) (és) végső (apara) állapotokban (koṭyoḥ)|

(Újra), egyetlen (stanza) által --azaz a tizennyolcadik-- (ekena) kifejtésre kerül (uktaḥ) a teljesen felébredett által (suprabuddhasya) észlelt vagy tapasztalt (pratīteḥ) objektumok (viṣaya) köre (vibhāgaḥ)|

Majd (tatah), egy újabb (stanzán) keresztül --ez a tizenkilencedik-- (anyena) bemutatásra kerül (upakṣiptā) a kötelék (āvaraṇa) feloldásának (abhāve) útja (yuktiḥ) a teljesen felébredett esetében (suprabuddhasya)|

(Egy) stanza által --huszadik-- (ślokena) kerül kifejtésre (uktā) a nem-felébredett (aprabuddhasya), elfedett vagy eltakart (sthagita) esszenciális természete (sva-rūpatā)|

Ezután (tatas), egy (stanzán) keresztül --ez a huszonegyedik-- (ekena), ki van fejtve (iti uktam), hogy az egyénnek szüntelen törekednie kell (satatam udyantavyam) a teljesen felébredett állapot (suprabuddhatā) elérésére (lābhāya)|

Ezután, még egy (stanzán) keresztül --ez a huszonkettedik-- (ślokena) bemutatásra kerül (iti āveditam), hogy a hétköznapi élet (vyavahāra) néhány (eva kāścid) állapota (avasthāḥ), Azt --azaz Spanda-- (tad) kivéve (itara), minden (sakala) állapot (vṛtti) megszűnésének (kṣaya) jellegét ölti (rūpāḥ), (és következésképpen ezek) alkalmas körülmények (viṣayāḥ) a (Spanda) megérintésére (udyogasya)|

Majd ezután (tatas) ugyancsak ki van mondva (api... iti uktam) az (utolsó) három stanza által (trayena-śloka), hogy az, aki elérte (prāpta) a Megvilágosodást --prabodha-- (prabodhena), annak muszáj ébernek lennie (prajāgaritavyam), hogy darabokra téphesse (vidalane) a sötétség --azaz a spirituális tudatlanság-- (tamas) leplét (varaṇa), ami olyan, mint a mély-alvás (sauṣupta), és így alkalmas arra (ucita), hogy Yogī (legyen) (yogī), (így) fenntartsa a teljesen felébredett állapotát (suprabuddhatāyai) -ezen a módon (iti), az (első fejezet) jelentése és célja (tātparyam), mely így kezdődik (iti ādeḥ) "Yasyonmeṣa..." (yasyonmeṣa) (és) így végződik (iti antasya) "...prabuddhaḥ syādanāvṛtaḥ" (prabuddhaḥ syādanāvṛtaḥ) (össze lett foglalva)|

És most (atha) a könyv (grantha) céljának (arthaḥ) részletes kifejtése következik (vyākhyāyate)|

¹ Itt Kṣemarāja az utolsó két stanzára utal, mely a negyedik fejezetet alkotja, valószínűleg azért, mert azok egyfajta konklúzióként működnek és nem valami bizonyos témakörrel foglalkoznak. Habár a teljes szöveg "valójában" "négy" fejezetből és "53" aforizmából áll, ez nem kétséges.

² A "transzmigráció" alatt nem csupán a születés-halál-újjászületés folyamata jelölt, ahogy azt a legtöbben gondolják, hanem bármiféle mozgást, ami valaki végez. Például, mindenki szüntelen mozog egyik gondolatról a másikra, miközben ezekkel a gondolatokkal önmagát azonosítja. Mindenféle mozgás vagy transzmigráció véget ér, a szerző szerint, az Én esszenciális természetének szilárd megragadása által.

fel

 1. Aforizma

यस्योन्मेषनिमेषाभ्यां जगतः प्रलयोदयौ।
तं शक्तिचक्रविभवप्रभवं शङ्करं स्तुमः॥१॥

शम् उपशान्ताशेषोपतापपरमानन्दाद्वयमयस्वचैतन्यस्फारप्रत्यभिज्ञापनस्वरूपमनुग्रहं करोति यस्तमिमं स्वस्वभावं शङ्करं स्तुमस्तं विश्वोत्कर्षित्वेन परामृशन्तस्तत्कॢप्तकल्पितप्रमातृपदनिमज्जनेन समाविशामस्तत्समावेश एव हि जीवन्मुक्तिफल इह प्रकरण उपदेश्यः। बहुवचनमनुग्रहदृष्टिकटाक्षिताशेषानुग्राह्याभेदप्रथनाय। तमित्यनेन यदस्य निःसामान्यत्वमपि ध्वनितं तत्प्रथयति यस्येत्यर्धेन। इह परमेश्वरः प्रकाशात्मा महादेवः शब्दराशिपरमार्थपूर्णाहन्तापरामर्शसारत्वात् सदैवानन्दघनस्फुरत्तात्मकोभयविसर्गारणिपराशक्त्यात्मकपूर्णस्वातन्त्र्यस्वरूपस्तत एव चित्स्वाभाव्यादचलस्यापि श्रीभगवतः स्वातन्त्र्यशक्तिरविभक्ताप्यशेषसर्गसंहारादिपरम्परं दर्पणनगरवत्स्वभित्तावेव भावियुक्त्यानधिकामप्यधिकामिव दर्शयन्ती किञ्चच्चलत्तात्मकधात्वर्थानुगमात्स्पन्द इत्यभिहिता तेन भगवान्सदा स्पन्दतत्त्वसतत्त्वो न स्वस्पन्दः। यदाहुः केचिदस्पन्दं परं तत्त्वमिति। एवं हि शान्तस्वरूपत्वादनीश्वरमेवैतद्भवेत्। स्फुरत्तासारस्पन्दशक्तिमयशङ्करात्मकस्वस्वभावप्रतिपादनायैव चेदं शास्त्रं समुचितस्पन्दाभिधानं महागुरुभिर्निबद्धम्। एतच्च व्यक्तीभविष्यति। सा चैषा स्पन्दशक्तिर्गर्भीकृतानन्तसर्गसंहारैकधनाहन्ता चमत्कारानन्दरूपा निःशेषशुद्धाशुद्धरूपा मातृमेयसङ्कोचविकासाभासनसतत्त्वा सर्वोपनिषदुपास्या युगपदेवोन्मेषनिमेषमयी। तथा हि — शिवादेः क्षित्यन्तस्याशेषस्य तत्त्वग्रामस्य प्राक्सृष्टस्य संहर्तृरूपा या निमेषभूरसावेवोद्भविष्यद्दशापेक्षया स्रष्टृरूपोन्मेषभूमिस्तथा विश्वनिमेषभूश्चिद्धनतोन्मेषसारा चिद्धनतानिमज्जनभूमिरपि विश्वोन्मेषरूपा। यदागमः

लेलिहाना सदा देवी सदा पूर्णा च भासते।
ऊर्मिरेषा विबोधाब्धेः शक्तिरिच्छात्मिका प्रभोः॥

इति। श्रीमान्महेश्वरो हि स्वातन्त्र्यशक्त्या शिवमन्त्रमहेश्वरमन्त्रेश्वरमन्त्रविज्ञानाकलप्रलयाकलसकलान्तां प्रमातृभूमिकां तद्वेद्यभूमिकां च गृह्णानः पूर्वपूर्वरूपतां भित्तिभूततया स्थितामप्यन्तः स्वरूपावच्छादनक्रीडया निमेषयन्नेवोन्मेषयति उत्तरोत्तररूपतामवरोहक्रमेणारोहक्रमेण तूत्तरोत्तररूपतां निमेषयन्नेव ज्ञानयोगिनामुन्मेषयति पूर्वपूर्वरूपतामत एवोत्तरमुत्तरं पूर्वत्र पूर्वत्र सङ्कोचात्मतां जहद्बिकसितत्त्वेनासावाभासयति पूर्वं पूर्वं तु रूपं यथोत्तरं विकसिततां निमज्जयन् सङ्कुचितत्वेन दर्शयति। एवं च सर्वं सर्वमयमेव प्रथयति केवलं तदवभासितसङ्कोचमात्रत इयं भेदप्रतिपत्तिरिव यदुद्दलनायेहत्योपदेश इत्यास्तां तावदेतत्। नीलसुखाद्याभासोन्मेषमय्यपि च संवित्प्रमात्रेकात्मकतत्स्वरूपनिमेषरूपावभातचरपीताद्याभासोपसंहाररूपा चेति स्वसंवेदनसिद्धामिमां युगपदेवोन्मेषनिमेषोभयरूपां प्रतिभां भगवतीं विचिन्वन्तु महाधियः संसारविच्छेदाय। अत वोन्मेषनिमेषाभ्यामित्येतत्पदं निजवृत्तौ भट्टश्रीकल्लटेन सङ्कल्पमात्रेण इत्यविभक्तमेवेच्छाशक्तिरूपतया व्याख्यायि। सङ्ग्रहकृतापि

एकचिन्ताप्रसक्तस्य यतः स्यादपरोदयः।
उन्मेषः स तु विज्ञेयः स्वयं तमुपलक्षयेत्॥

इत्यत्र प्रारब्धचिन्तासंहरणमेव परस्वरूपोदयहेतुरुन्मेष इत्यभिधास्यते। प्रवृत्तचिन्तासंहारं विना परस्वरूपोदयाभावात्। एतच्च तत्रैव वितनिष्यामः।

परामृतरसापायस्तस्य यः प्रत्ययोद्भवः।
तेनास्वतन्त्रतामेति स च तन्मात्रगोचरः॥

इत्यत्राप्युदयः प्रलयपरमार्थ इति स्पष्टमेव वक्ष्यते।

यदा क्षोभः प्रलीयेत तदा स्यात्परमं पदम्।

इत्यत्रापि क्षोभप्रलयात्मा निमेषः परपदोन्मेषरूप इत्यपि निरूपयिष्यते। तदेवमेकैवोभयरूपापि शक्तिः कदाचिदुन्मेषप्रधानतया व्यवह्रियते कदाचिन्निमेषप्रधानतया। ततश्च यस्य सम्बन्धिन्याः स्वरूपनिमेषात्मनः कार्योन्मेषप्रधानायाः शक्तेर्हेतोर्जगतो विश्वस्य शिवादेर्धरण्यन्तस्योदयोऽभेदसारतानिमज्जनसतत्त्वो नानावैचित्र्यशाली भेदरूपः सर्गः स्वरूपोन्मेषात्मनश्च बाह्यतानिमेषप्रधानायाः शक्तेर्जगतः प्रलयोऽभेदमयतोदयात्मा विचित्रभेदरूपतासंहार इति प्रलयोऽप्युदयरूप उदयोऽपि च प्रलयरूप इति व्याख्येयम्। वस्तुतस्तु न किञ्चिदुदेति व्ययते वा केवलं स्पन्दशक्तिरेव भगवत्यक्रमापि तथातथाभासरूपतया स्फुरन्त्युदेतीव व्ययत इव चेति दर्शयिष्यामः। स्थितिविलयानुग्रहाणां विशिष्टप्रलयोदयरूपत्वान्नाधिक्यमिति प्रलयोदयाभ्यामेव पञ्चविधं पारमेश्वर्यं कृत्यं सङ्गृहीतम्। निर्णीतं चैवम्प्रायं मयैव प्रथमसूत्रमात्रविवरणे स्पन्दसन्दोहे। ननु श्रीमन्महार्थदृष्ट्या सृष्ट्यादिदेवताभिरेव विचित्रा जगतः प्रलयोदयाः सम्पाद्यन्ते तत्कथमेतदुक्तं यस्येत्यादीत्याशङ्क्याह — तं शक्तिचक्रविभवप्रभवमिति। शक्तीनां सृष्टिरक्तादिमरीचिदेवीनां चक्रं द्वादशात्मा समूहस्तस्य यो विभव उद्योगावभासनचर्वणविलापनात्मा क्रीडाडम्बरस्तस्य प्रभवं हेतुम्। एता हि देव्यः श्रीमन्मन्थानभैरवं चक्रेश्वरमालिङ्ग्य सर्वदैव जगत्सर्गादिक्रीडां सम्पादयन्तीत्याम्नायः। अथ च कस्मात्परमेश्वरस्य जगत्सर्गसंहारादिहेतुत्वमित्याशङ्कायामेतदेवोत्तरं शक्तिचक्रेति। यावद्धि किञ्चिद्विश्वं सम्भवति तत्प्रकाशमान्त्वेन प्रकाशमयत्वात्।

स्वामिनश्चात्मसंस्थस्य भावजातस्य भासनम्।
अस्त्येव न विना तस्मादिच्छामर्शः प्रवर्तते॥

इति विपश्चिन्निश्चितनीत्या परमेश्वरस्यान्तःप्रकाशैकात्म्येन प्रकाशमानं स्थितं सच्छक्तिचक्रमित्युच्यते यतः परमेश्वरस्यागमेष्वनन्तशक्तित्वमुद्धोष्यते तस्य शक्तिचक्रस्याभासपरमार्थस्य विश्वस्य यो विभवः परस्परसंयोजनावियोजनावैचित्र्यमनन्तप्रकारं तस्य प्रभवं कारणम्। स एव हि भगवान्विज्ञानदेहात्मकान्स्वात्मैकात्म्येन स्थितान्विश्वानाभासानन्योन्यं नानावैचित्र्येण संयोजयन्वियोजयंश्च विश्वोदयप्रलयहेतुः। तदुक्तं श्रीभट्टकल्लट्टेन।

विज्ञानदेहात्मकस्य शक्तिचक्रैश्वर्यस्योतत्तिहेतुत्वात्।

उत्येतद्वृत्त्यक्षराणामत्र व्याख्याद्वयेऽप्यानुरूप्यम्। अपि च

शक्तयोऽस्य जगत्कृत्स्नम्।

इत्यागमदृष्ट्या

तस्माच्छब्दार्थचिन्तासु न सावस्था न या शिवः।

इतीहत्यस्थित्या च जगदात्मनः

तत्खेचर्यूर्ध्वमार्गस्थं व्योम वामेशीगोचरम्।

इति रहस्यनीत्या च वामेश्वरीखेचरीगोचरीदिक्चरीभूचरीरूपस्य मयैव स्पन्दसन्दोह सम्यङ्निर्णीतस्य

अप्रबुद्धधियस्त्वेते स्वस्थितिस्थगनोद्यताः।

इत्यत्रहि निर्णेष्यमाणस्यैतद्व्याख्याद्वयव्याख्यातशक्तिचक्रप्रपञ्चभूतस्य च

यतः करणवर्गोऽयं विमूढोऽमूढवत्स्वयम्।
सहान्तरेण चक्रेण प्रवृत्तिस्थितिसंहृतीः॥

इति स्थित्येन्द्रियग्रामात्मनः

तदाक्रम्य बलं मन्त्राः सर्वज्ञबलशालिनः।
प्रवर्तन्तेऽधिकाराय करणानीव देहिनाम्॥

इति नित्यमन्त्रात्मनः

शब्दराशिसमुत्थस्य शक्तिवर्गस्य भोग्यताम्।
कलाविलुप्तविभवो गतः सन्स पशुः स्मृतः॥

इति नीत्या ब्राह्म्यादिदेवतास्वभावस्यैवमादेरनन्तप्रकारस्यापि मयैव स्पन्दसन्दोहे वितत्य निर्णीतस्य शक्तिचक्रस्य यो विभवो माहात्म्यं तत्र प्रभवतीति प्रभवं स्वतन्त्रं न तु पशुवत्परतन्त्रम्। शक्तिचक्रस्य रश्मिपुञ्जस्य यो विभवोऽन्तर्मुखो विकासस्ततः प्रभव उदयोऽभिव्यक्तिर्यस्येति बहुव्रीहिणाऽन्तर्मुखतत्स्वरूपनिभालनादयत्नेन परमेश्वरस्वरूपप्रत्यभिज्ञानं भवतीत्यर्थः। किञ्च यस्य चिदानन्दघनस्यात्मन उन्मेषनिमेषाभ्यां स्वरूपोन्मीलननिमीलनाभ्यां यदन्तस्तद्वहिरिति युक्त्या जगतः शरीररूपस्य तदनुषङ्गेण बाह्यस्यापि विश्वस्य प्रलयोदयौ यथासङ्ख्यं मज्जनोन्मज्जने भवतस्तं शक्तिचक्रविभवस्य परसंविद्देवतास्फारस्य प्रभवं भक्तिभाजामेतत्स्वरूपप्रकाशकं शङ्करं स्तुमः। तथा यस्य स्वात्मनः सम्बन्धिनो बहिर्मुखताप्रसररूपादुन्मेषाज्जगत उदयोऽन्तर्मुखतारूपाच्च निमेषात्प्रलयस्तं विश्वसर्गादिकार्युन्मेषादिस्वरूपसंविद्देवीमाहात्म्यस्य हेतुं शङ्करं स्तुम इति यथासम्भवमपि योज्यम्। देहाद्याविष्टोऽपि परमेश्वरः करणोन्मीलननिमीलनाभ्यां रूपादिपञ्चकमयस्य जगतः सर्गसंहारौ करोति। यदुक्तं रहस्यतत्त्वविदा

तदेव व्यवहारेऽपि प्रभुर्देहादिमाविशन्।
भान्तमेवान्तरथौ घमिच्छया भासयेद्वहिः॥

इति। एवंविधार्थपरिग्रहायापि यस्य स्वातन्त्र्यशक्त्येति त्यक्त्वा यस्योन्मेषनिमेषाभ्यामिति न्यरूपि गुरूणा। अत्र च शङ्करस्तुतिः समावेशरूपा प्राप्यत्वेनाभिधेया शक्तिचक्रविभवात्प्रभवो यस्येति बहुव्रीहिणा शक्तिचक्रविकासस्तत्प्राप्तावुपाय उक्तः शक्तिचक्रविभवस्य परसंविद्देवतास्फारस्य भक्तिभाजां प्रभवं प्रकाशकमिति तत्पुरुषेण फलमुक्तम्। यद्वक्ष्यति

ततश्चक्रेश्वरो भवेत्।

इत्यभिधेयोपाययोरुपायोपेयभावः सम्बन्ध इत्यभिधेयोपायसम्बन्धप्रयोजनान्यनेनैव सूत्रेण सूत्रितानि॥१॥

Yasyonmeṣanimeṣābhyāṁ jagataḥ pralayodayau|
Taṁ śakticakravibhavaprabhavaṁ śaṅkaraṁ stumaḥ||1||

Śam upaśāntāśeṣopatāpaparamānandādvayamayasvacaitanyasphārapratyabhijñāpanasvarūpamanugrahaṁ karoti yastamimaṁ svasvabhāvaṁ śaṅkaraṁ stumastaṁ viśvotkarṣitvena parāmṛśantastatkḷptakalpitapramātṛpadanimajjanena samāviśāmastatsamāveśa eva hi jīvanmuktiphala iha prakaraṇa upadeśyaḥ| Bahuvacanamanugrahadṛṣṭikaṭākṣitāśeṣānugrāhyābhedaprathanāya| Tamityanena yadasya niḥsāmānyatvamapi dhvanitaṁ tatprathayati yasyetyardhena| Iha parameśvaraḥ prakāśātmā mahādevaḥ śabdarāśiparamārthapūrṇāhantāparāmarśasāratvāt sadaivānandaghanasphurattātmakobhayavisargāraṇiparāśaktyātmakapūrṇasvātantryasvarūpastata eva citsvābhāvyādacalasyāpi śrībhagavataḥ svātantryaśaktiravibhaktāpyaśeṣasargasaṁhārādiparamparāṁ darpaṇanagaravatsvabhittāveva bhāviyuktyānadhikāmapyadhikāmiva darśayantī kiñciccalattātmakadhātvarthānugamātspanda ityabhihitā tena bhagavānsadā spandatattvasatattvo na tvaspandaḥ| Yadāhuḥ kecidaspandaṁ paraṁ tattvamiti| Evaṁ hi śāntasvarūpatvādanīśvaramevaitadbhavet| Sphurattāsāraspandaśaktimayaśaṅkarātmakasvasvabhāvapratipādanāyaiva cedaṁ śāstraṁ samucitaspandābhidhānaṁ mahāgurubhirnibaddham| Etacca vyaktībhaviṣyati| Sā caiṣā spandaśaktirgarbhīkṛtānantasargasaṁhāraikaghanāhantā camatkārānandarūpā niḥśeṣaśuddhāśuddharūpā mātṛmeyasaṅkocavikāsābhāsanasatattvā sarvopaniṣadupāsyā yugapadevonmeṣanimeṣamayī| Tathā hi — śivādeḥ kṣityantasyāśeṣasya tattvagrāmasya prāksṛṣṭasya saṁhartṛrūpā yā nimeṣabhūrasāvevodbhaviṣyaddaśāpekṣayā sraṣṭṛrūponmeṣabhūmistathā viśvanimeṣabhūściddhanatonmeṣasārā ciddhanatānimajjanabhūmirapi viśvonmeṣarūpā| Yadāgamaḥ

Lelihānā sadā devī sadā pūrṇā ca bhāsate|
Ūrmireṣā vibodhābdheḥ śaktiricchātmikā prabhoḥ||

iti| Śrīmānmaheśvaro hi svātantryaśaktyā śivamantramaheśvaramantreśvaramantravijñānākalapralayākalasakalāntāṁ pramātṛbhūmikāṁ tadvedyabhūmikāṁ ca gṛhṇānaḥ pūrvapūrvarūpatāṁ bhittibhūtatayā sthitāmapyantaḥ svarūpāvacchādanakrīḍayā nimeṣayannevonmeṣayati uttarottararūpatāmavarohakrameṇārohakrameṇa tūttarottararūpatāṁ nimeṣayanneva jñānayogināmunmeṣayati pūrvapūrvarūpatāmata evottaramuttaraṁ pūrvatra pūrvatra saṅkocātmatāṁ jahadbikasitattvenāsāvābhāsayati pūrvaṁ pūrvaṁ tu rūpaṁ yathottaraṁ vikasitatāṁ nimajjayan saṅkucitatvena darśayati| Evaṁ ca sarvaṁ sarvamayameva prathayati kevalaṁ tadavabhāsitasaṅkocamātrata iyaṁ bhedapratipattiriva yaduddalanāyehatyopadeśa ityāstāṁ tāvadetat| Nīlasukhādyābhāsonmeṣamayyapi ca saṁvitpramātrekātmakatatsvarūpanimeṣarūpāvabhātacarapītādyābhāsopasaṁhārarūpā ceti svasaṁvedanasiddhāmimāṁ yugapadevonmeṣanimeṣobhayarūpāṁ pratibhāṁ bhagavatīṁ vicinvantu mahādhiyaḥ saṁsāravicchedāya| Ata evonmeṣanimeṣābhyāmityetatpadaṁ nijavṛttau bhaṭṭaśrīkallaṭena saṅkalpamātreṇa ityavibhaktamevecchāśaktirūpatayā vyākhyāyi| Saṅgrahakṛtāpi

Ekacintāprasaktasya yataḥ syādaparodayaḥ|
Unmeṣaḥ sa tu vijñeyaḥ svayaṁ tamupalakṣayet||

ityatra prārabdhacintāsaṁharaṇameva parasvarūpodayaheturunmeṣa ityabhidhāsyate| Pravṛttacintāsaṁhāraṁ vinā parasvarūpodayābhāvāt| Etacca tatraiva vitaniṣyāmaḥ|

Parāmṛtarasāpāyastasya yaḥ pratyayodbhavaḥ|
Tenāsvatantratāmeti sa ca tanmātragocaraḥ||

ityatrāpyudayaḥ pralayaparamārtha iti spaṣṭameva vakṣyate|

Yadā kṣobhaḥ pralīyeta tadā syātparamaṁ padam|

ityatrāpi kṣobhapralayātmā nimeṣaḥ parapadonmeṣarūpa ityapi nirūpayiṣyate| Tadevamekaivobhayarūpāpi śaktiḥ kadācidunmeṣapradhānatayā vyavahriyate kadācinnimeṣapradhānatayā| Tataśca yasya sambandhinyāḥ svarūpanimeṣātmanaḥ kāryonmeṣapradhānāyāḥ śakterhetorjagato viśvasya śivāderdharaṇyantasyodayo'bhedasāratānimajjanasatattvo nānāvaicitryaśālī bhedarūpaḥ sargaḥ svarūponmeṣātmanaśca bāhyatānimeṣapradhānāyāḥ śakterjagataḥ pralayo'bhedamayatodayātmā vicitrabhedarūpatāsaṁhāra iti pralayo'pyudayarūpa udayo'pi ca pralayarūpa iti vyākhyeyam| Vastutastu na kiñcidudeti vyayate vā kevalaṁ spandaśaktireva bhagavatyakramāpi tathātathābhāsarūpatayā sphurantyudetīva vyayata iva ceti darśayiṣyāmaḥ| Sthitivilayānugrahāṇāṁ viśiṣṭapralayodayarūpatvānnādhikyamiti pralayodayābhyāmeva pañcavidhaṁ pārameśvaryaṁ kṛtyaṁ saṅgṛhītam| Nirṇītaṁ caivamprāyaṁ mayaiva prathamasūtramātravivaraṇe spandasandohe| Nanu śrīmanmahārthadṛṣṭyā sṛṣṭyādidevatābhireva vicitrā jagataḥ pralayodayāḥ sampādyante tatkathametaduktaṁ yasyetyādītyāśaṅkyāha — Taṁ śakticakravibhavaprabhavamiti| Śaktīnāṁ sṛṣṭiraktādimarīcidevīnāṁ cakraṁ dvādaśātmā samūhastasya yo vibhava udyogāvabhāsanacarvaṇavilāpanātmā krīḍāḍambarastasya prabhavaṁ hetum| Etā hi devyaḥ śrīmanmanthānabhairavaṁ cakreśvaramāliṅgya sarvadaiva jagatsargādikrīḍāṁ sampādayantītyāmnāyaḥ| Atha ca kasmātparameśvarasya jagatsargasaṁhārādihetutvamityāśaṅkāyāmetadevottaraṁ śakticakreti| Yāvaddhi kiñcidviśvaṁ sambhavati tatprakāśamānatvena prakāśamayatvāt|

Svāminaścātmasaṁsthasya bhāvajātasya bhāsanam|
Astyeva na vinā tasmādicchāmarśaḥ pravartate||

iti vipaścinniścitanītyā parameśvarasyāntaḥprakāśaikātmyena prakāśamānaṁ sthitaṁ sacchakticakramityucyate yataḥ parameśvarasyāgameṣvanantaśaktitvamuddhoṣyate tasya śakticakrasyābhāsaparamārthasya viśvasya yo vibhavaḥ parasparasaṁyojanāviyojanāvaicitryamanantaprakāraṁ tasya prabhavaṁ kāraṇam| Sa eva hi bhagavānvijñānadehātmakānsvātmaikātmyena sthitānviśvānābhāsānanyonyaṁ nānāvaicitryeṇa saṁyojayanviyojayaṁśca viśvodayapralayahetuḥ| Taduktaṁ śrībhaṭṭakallaṭena|

Vijñānadehātmakasya śakticakraiśvaryasyotpattihetutvam|

ityetadvṛttyakṣarāṇāmatra vyākhyādvaye'pyānurūpyam| Api ca

Śaktayo'sya jagatkṛtsnam|

ityāgamadṛṣṭyā

Tasmācchabdārthacintāsu na sāvasthā na yā śivaḥ|

itīhatyasthityā ca jagadātmanaḥ

Tatkhecaryūrdhvamārgasthaṁ vyoma vāmeśīgocaram|

iti rahasyanītyā ca vāmeśvarīkhecarīgocarīdikcarībhūcarīrūpasya mayaiva spandasandoha samyaṅnirṇītasya

Aprabuddhadhiyastvete svasthitisthaganodyatāḥ|

ityatrahi nirṇeṣyamāṇasyaitadvyākhyādvayavyākhyātaśakticakraprapañcabhūtasya ca

Yataḥ karaṇavargo'yaṁ vimūḍho'mūḍhavatsvayam|
Sahāntareṇa cakreṇa pravṛttisthitisaṁhṛtīḥ||

iti sthityendriyagrāmātmanaḥ

Tadākramya balaṁ mantrāḥ sarvajñabalaśālinaḥ|
Pravartante'dhikārāya karaṇānīva dehinām||

iti nityamantrātmanaḥ

Śabdarāśisamutthasya śaktivargasya bhogyatām|
Kalāviluptavibhavo gataḥ sansa paśuḥ smṛtaḥ||

iti nītyā brāhmyādidevatāsvabhāvasyaivamāderanantaprakārasyāpi mayaiva spandasandoha vitatya nirṇītasya śakticakrasya yo vibhavo māhātmyaṁ tatra prabhavatīti prabhavaṁ svatantraṁ na tu paśuvatparatantram| Śakticakrasya raśmipuñjasya yo vibhavo'ntarmukho vikāsastataḥ prabhava udayo'bhivyaktiryasyeti bahuvrīhiṇā'ntarmukhatatsvarūpanibhālanādayatnena parameśvarasvarūpapratyabhijñānaṁ bhavatītyarthaḥ| Kiñca yasya cidānandaghanasyātmana unmeṣanimeṣābhyāṁ svarūponmīlananimīlanābhyāṁ yadantastadbahiriti yuktyā jagataḥ śarīrarūpasya tadanuṣaṅgeṇa bāhyasyāpi viśvasya pralayodayau yathāsaṅkhyaṁ majjanonmajjane bhavatastaṁ śakticakravibhavasya parasaṁviddevatāsphārasya prabhavaṁ bhaktibhājāmetatsvarūpaprakāśakaṁ śaṅkaraṁ stumaḥ| Tathā yasya svātmanaḥ sambandhino bahirmukhatāprasararūpādunmeṣājjagata udayo'ntarmukhatārūpācca nimeṣātpralayastaṁ viśvasargādikāryunmeṣādisvarūpasaṁviddevīmāhātmyasya hetuṁ śaṅkaraṁ stuma iti yathāsambhavamapi yojyam| Dehādyāviṣṭo'pi parameśvaraḥ karaṇonmīlananimīlanābhyāṁ rūpādipañcakamayasya jagataḥ sargasaṁhārau karoti| Yaduktaṁ rahasyatattvavidā

Tadeva vyavahāre'pi prabhurdehādimāviśan|
Bhāntamevāntararthaughamicchayā bhāsayedbahiḥ||

iti| Evaṁvidhārthaparigrahāyāpi yasya svātantryaśaktyeti tyaktvā yasyonmeṣanimeṣābhyāmiti nyarūpi gurūṇā| Atra ca śaṅkarastutiḥ samāveśarūpā prāpyatvenābhidheyā śakticakravibhavātprabhavo yasyeti bahuvrīhiṇā śakticakravikāsastatprāptāvupāya uktaḥ śakticakravibhavasya parasaṁviddevatāsphārasya bhaktibhājāṁ prabhavaṁ prakāśakamiti tatpuruṣeṇa phalamuktam| Yadvakṣyati

Tataścakreśvaro bhavet|

ityabhidheyopāyayorupāyopeyabhāvaḥ sambandha ityabhidheyopāyasambandhaprayojanānyanenaiva sūtreṇa sūtritāni||1||

Dicsőítjük (stumaḥ) e (tam) Śaṇkara-t --Śiva egy jelzője-- (śaṅkaram), ki az erők (śakti) ragyogó (vibhava) csoportjának (cakra) forrása vagy oka (prabhavam), (és) kinek (yasya) szeme kinyitása és becsukása által (unmeṣa-nimeṣābhyām), az univerzum (jagataḥ) kiárad és eltűnik (pralaya-udayau)||1||

(Śaṅkara azt jelenti), az aki (yaḥ) megteszi (karoti) a "Śam"-ot (śam), (más szavakkal, aki adományozza) a Kegyelmet (anugraham), minek természete (sva-rūpam) érthetővé teszi (āpana) az egyén saját (sva), mindentudó, mindenható és abszolút szabad Tudatossága (caitanya) kiterjedésének (sphāra) Felismerését (pratyabhijñā), ami csordultig tele van (maya) Non-dualizmussal (advaya) (és) Legmagasabb (parama) Gyönyörrel (ānanda), (mely) lehűti (upaśānta) a szenvedés teljes (aśeṣa) tüzét (upatāpa). Dicsőítjük (stumaḥ) e bizonyos (tam imam) Śaṅkara-t (śaṅkaram), (aki) az egyén (sva) esszenciális természete (sva-bhāvam), (és) belépünk (samāviśāmaḥ) Belé (tam), az Általa (tad) létrehozott (kḷpta) képzelt (kalpita)¹ tapasztaló (pramātṛ) állapotának (pada) feloldódásán keresztül (nimajjanena), megértve (parāmṛśantaḥ), (hogy) Ő (tam) túl van (utkarṣitvena) az univerzumon (viśva). Itt (iha), az értekezés (prakaraṇaḥ)² megtanítja (upadeśyaḥ), hogy a Belé (tad) való belépés (samāveśaḥ) kétségtelenül (eva hi) az életben való (jīvat) Felszabadulás (mukti) gyümölcse vagy eredménye (phalaḥ)|

A többes szám (a "Dicsőítjük…"-ben) (bahuvacanam) (azt jelenti), mutatni vagy kiterjeszteni (prathanāya) (az egyén saját) önazonosítását (abheda) mindenkire (aśeṣa), ki érdemes az Isteni Szívességre (anugrāhya), kire (Ő) rátekint --azaz kire Ő rátekint szeme sarkából-- (kaṭākṣita)³ (teljes) Kegyelme (anugraha) egyetlen pillantásával (dṛṣṭi)|

A "Tam" (kifejezésen) keresztül (az aforizmában) (tam iti anena) az Ő (asya) "rendkívüli" állapotára vagy karakterére (yad... niḥsāmānyatvam) szintén (api) utalva van (dhvanitam). (A szerző) e (fent említett kondíciót) (tad) kijelenti (prathayati) a (stanza) első felében (ardhena) "(és) kinek…" (yasya iti)⁴ |

Itt (iha), a Legmagasabb (parama) Úr (īśvaraḥ), kinek természete (ātmā) a Tudatosság Fénye és Ragyogása (prakāśa), a Nagy (mahā) Isten (devaḥ), kinek esszenciális természete (sva-rūpaḥ) a teljes és abszolút (pūrṇa) Szabadság (svātantrya), mely mind (ubhaya) az Én (araṇi), mind (ubhaya) a kiáradt univerzum (visarga) (formájában látszó) Legmagasabb (parā) Erőből (śakti) áll (ātmaka), ami (ātmaka) mindig (sadā eva) egy vibráló villanása (sphurattā) a Gyönyör (ānanda) összetett egységének (ghana), mivel az (Ő)⁵ esszenciája (sāratvāt) a teljes és tökéletes (pūrṇa) Én-tudatosságra (ahantā) való emlékezés (parāmarśa), ami a hangok és szavak (śabda) sokaságának (rāśi) legmagasabb (parama) jelentése (artha). Ez okból kifolyólag (tataḥ eva), Ő⁶ esszenciálisan (svābhāvyāt) Cit vagy Tudatosság (cit), a tiszteletreméltó (śrī) Úr (bhagavataḥ) Abszolút Szabadságának (svātantrya) Ereje (śaktiḥ), (aki) (api) Acala vagy Mozdulatlanként (acalasya) is (api) (ismert), habár (api) nem különbözik (Tőle⁷ )(avibhaktā), (s) ki láttatja (darśayantī) a teljes (aśeṣa), zavartalan folyamatát (paramparām) a megnyilvánulásnak (sarga), feloldódásnak (saṁhāra), stb. (ādi) Saját (sva) vásznán (bhīttau eva), mint (vat), (miképp) egy város (nagara) (tükröződik) a tükörben (darpaṇa). (Újra,), egy későbbi (bhāvi) érvényes kifejtés által (yuktyā), (be fogunk mutatni), hogy bár (api) Őt (Śakti-t) nem lehet nagyítani vagy kitágítani (anadhikām)⁸ , Ő továbbra is úgy képviselteti (Magát) (darśayantī), mintha (iva) számfeletti lenne (adhikām). (Emellett,) Őt úgy nevezik (abhihitā) "Spanda" (spandaḥ iti)  (mert), a ("spand"⁹ ) gyök (dhātu) jelentése (artha) szerint (anugamāt), Ő egy finom (kiñcid) mozdulatból (calattā) áll (ātmaka). Ezért (tena), a Legmagasabb Úré (bhagavān) mindig (sadā) a Legmagasabb Vibráció (spanda) princípiuma (tattva), mint Saját természete (satattvaḥ). Ő soha sincs (na) Spanda (aspandaḥ) nélkül valójában (tu)|

Néhányan (kecid) (mégis) azt tartják (āhuḥ), hogy (yad) a "Legmagasabb (param) Princípium (tattvam) Spanda vagy Vibráció nélkül létezik (teljes mértékben" (aspandam... iti)|

Így (evam), (ha előző állítás igaz volna), ez (az univerzum) (etad) kétségtelenül (hi) Úr nélkül (anīśvaram eva) létezne (bhavet), mivel (eme Legmagasabb Princípium) természete (sva-rūpatvāt) aktivitás vagy vibráció --azaz Spanda-- nélkül való (śānta)|

Ez (idam) a szöveg (śāstram) kizárólag (eva) azért lett összeállítva (nibaddham) a nagy (mahā) Guru-k által (gurubhiḥ), (hogy) kifejtsék (pratipādanāya), hogy az egyén saját (sva) esszenciális természete (sva-bhāva) Śaṅkara-ból (śaṅkara)¹⁰ , áll (ātmaka), ki csordultig tele van (maya) a Legmagasabb Vibráció (spanda) Erejével (śakti), minek esszenciája (sāra) a reszkető Villanás (sphurattā) és (ca) (amit ezért) értelemszerűen (samucita) úgy nevezünk (abhidhānam) Spanda --azaz "Spandakārikā-k"-- (spanda)|

Ez (etad ca) érthető lesz (vyaktībhaviṣyati) (később)|

És (ca) e (eṣā) bizonyos (sā) Legmagasabb Vibráció (spanda) Ereje (śaktiḥ) az Én-tudatosság (ahantā), ami kizárólag egyetlen (eka) egység (ghana), (mely) keblében hordja (garbhīkṛtā) a végtelen (ananta) megnyilvánulást (sarga) (és) feloldást (saṁhāra). (Ő az Én-tudatossága) a Gyönyör (ānanda) természetének (rūpā... rūpā... sattattvā), mely mindannak (niḥśeṣa) ámulatából tárul fel¹¹(camatkāra), mi tiszta (śuddha) (és) tisztátalan (aśuddha) (és) (ami) a korlátoltságot (saṅkoca) villanva kinyilvánító (ābhāsana) (és) (ami) a szubjektumok (mātṛ) és objektumok (meya) kiterjedése (vikāsa) . (Ő ugyancsak) egyidejűleg (yugapad eva) tele van (mayī) Unmeṣa-val (unmeṣa) (és) Nimeṣa-val (nimeṣa)¹² , (és) mit minden (sarva) ezoterikus doktrína (upaniṣad) tisztel (upāsyā) (nincs kétség efelől)|

Ahogy az ki lett mondva (tathā hi)- Eme (asau) bizonyos (eva) (Spanda Princípium alktoja) a Nimeṣa vagy Elnyelés (nimeṣa) szintjét (bhūḥ), ami (yā) elhozza a visszavonódását vagy eltűnését (saṁhartṛrūpā) az egész (aśeṣasya), korábban (prāñc) megnyilvánult (sṛṣṭasya) tattva-k (tattva) csoportjának --grāma-- (grāmasya), Śiva-tól (śiva-ādeḥ) le a földig (kṣiti-antasya), valamint (tathā) az Unmeṣa --kinyilvánítása vagy kiterjesztés-- (unmeṣa) szintjét (bhūmi), ami (rūpā) a megnyilvánító entitás vagy teremtő (sraṣṭṛ) az (új) állapottal (daśā) kapcsolatban (apekṣayā), ami éppen feltárulni kíván (udbhaviṣyat). A Nimeṣa vagy az univerzum (viśva) elnyelésének (nimeṣa) szintje (bhūḥ), az Unmeṣa-ból vagy kinyilvánításából (unmeṣa) áll (sārā) a Tudatosság (cit) egységének (ghanatā). Emellett (api), a Tudatosság (cit) egysége (ghanatā) elnyelődésének --azaz Nimeṣa-- (nimajjana) szintje (bhūmiḥ), az (rūpā) univerzum (viśva) megnyilvánítása vagy Unmeṣa (unmeṣa)|

Ahogy azt a kinyilvánított szöveget állítják (yad āgamaḥ):

"Az istennő (devī) mindig (sadā) (buzgó) az univerzális megnyilvánulás megnyalásában és élvezésében (lelihānā) és (ca) (mégis) Ő mindig (sadā) teljesként (pūrṇā) látszik (bhāsate). E (eṣā) Tudatosság (vibodha) Óceánjának (abdheḥ) hulláma (ūrmiḥ) az (ātmikā) Úr (prabhoḥ... iti) akaratának (icchā) ereje (śaktiḥ)."||

Kétségtelenül (hi), a ragyogóan (śrīmān) hatalmas (mahā) Úr (īśvaraḥ), (Saját) Abszolút Szabadságának (svātantrya) Ereje által (śaktyā), felölti (gṛhṇānaḥ) a tapasztalók (pramātṛ) szerepét (bhūmikām), (kik úgy ismertek, mint) Śiva (śiva), Mantramaheśvara (mantra-mahā-īśvara), Mantreśvara (mantra-īśvara), Mantra (mantra), Vijñānākala (vijñānākala), Pralayākala (pralayākala) (és) Skala (sakala-antām)¹³ , valamint (ca) ezek --az említett tapasztalók-- (tad) tapasztalása tárgyainak (vedya)¹⁴ szerepét (bhūmikām), kinyilvánítva (unmeṣayati) az alászálló (avaroha) folyamatban (krameṇa), az Ő esszenciális természete (sva-rūpa) elfedésének (avacchādana) játékán keresztül (krīḍayā), minden következő (szintet) (uttara-uttara-rūpatām), ez előző (szint) (pūrva-pūrva-rūpatām) uralása által (nimeṣayan eva), melyek benne (a következő szintekben) (antaḥ), állnak (sthitām) valójában (api) mint (bhūtatāyā)  (azok) alapja (bhitti). Mindazonáltal (tu), a felfelé szálló (āroha) folyamatban (krameṇa), Ő megnyilvánít (unmeṣayati), a Yogī-knak (yoginām), kik a tudás útján járnak (jñāna), minden előző (szintet) (pūrva-pūrva-rūpatām), minden következő (uttara-uttara-rūpatām) uralása által (nimeṣayan eva). Ezért (atas eva), eme (asau) (Úr) kinyilvánít (ābhāsayati), (a felemelkedő folyamatban) minden következő (szintet) (uttara-uttaram) egy kiterjedt, kinyújtott formában (vikasitatvena), minden egyes előzőben (pūrvatra pūrvatra), (azáltal, hogy) feloldatja velük (jahat) (azok) korlátolt kondícióját (saṅkoca-ātmatām). De (tu), Ő bemutat (darśayati) (a lefelé szálló folyamatban), minden egyes előző (szintet) (pūrvam pūrvam... rūpam), egyiket a másik után (yathā uttaram), egy korlátolt vagy limitált formában (saṅkucitatvena), azok kitárult állapotának elnyelésével vagy feloldásával (nimajjayan)|

Így (evam ca), eme (Úr) (ayam) feltár és kinyilvánít (eva prathayati) mindent (sarvam), minden más (sarva) természeteként (mayam). E (iyam) különbözőség (bheda) tapasztalása (pratipattiḥ), úgymond (iva), kizárólag (kevalam) az Általa (tad) láttatott (avabhāsita) korlátozás (saṅkoca) miatt (van jelen) (mātrataḥ). Azért, hogy feloldódjon (uddalanāya) eme (hibás tapasztalás) (yad), (e szöveg) tanítása (upadeśaḥ) itt bemutatásra kerül (ihatyaḥ). Legyen itt vége (iti āstām tāvat) e (etad) (terjengős kifejtésnek)|

És (ca) bár (api) Ő (Śakti) csordultig tele van (mayī) unmeṣa-val avagy a kék (nīla), élvezet (sukha), stb (ādi). villanó (ābhāsa) megnyilvánításával (unmeṣa), a Tudatosság (saṁvid)¹⁵ a természete (rūpā) az Ő (Śakti) (tad) esszenciális természete (sva-rūpa) elfedésének (nimeṣa), mint ami azonos (ekātmaka) a tapasztalóval vagy szubjektummal (pramātṛ) és (ca) természete (rūpā) a sárga (pīta), stb (ādi). villanó megnyilvánítása (ābhāsa) feloldásának (upasaṁhāra), ami korábban volt (cara) látott (avabhāta). Tehát (iti), azért, hogy vége legyen (vicchedāya) a transzmigrációnak (saṁsāra), (hadd) vizsgálják és keressék (vicinvantu) a fejlett (mahā) intellektusú  emberek (dhiyaḥ) eme (imām) Úrnőt (bhagavatīm), (kit) a Tudatosság Fényének (pratibhām) (neveznek), (s) kinek esszenciája (rūpām) egyidejűleg  (yugapad eva) (áll) mind (ubhaya) a kinyilvánításból (unmeṣa) (és) elfedésből (nimeṣa), (és) aki jól ismert (siddhām), az egyén saját (sva) tapasztalása számára (saṁvedana)|

Ez az, amiért (atas eva) eme (etad) összekapcsolás --szó szerint 'szó'--(padam) "unmeṣanimeṣābhyām" (unmeṣanimeṣābhyām iti)¹⁶ (ami megjelenik jelen aforizma első sorában¹⁷ , úgy van kifejtve, mint) "merő (mātreṇa iti) akaratból (saṅkalpa)" a tiszteletreméltó (bhaṭṭaśrī) Kallaṭa¹⁸ által (kallaṭena), saját (nija) (Spandakārikā) kommentárjában (vṛttau). (Így,) ő összekötve --azaz nem külön értelmezve-- (avibhaktam eva) fejtette ki (Unmeṣa-t --kinyitás vagy kinyilvánítás-- és Nimeṣa-t --becsukás vagy elfedés--) (vyākhyāyi), mint az Akarat (icchā) Erő (śakti) természete (rūpatayā)|

(A következő tanítás) szintén (api) össze van foglalva (saṅgrahakṛtam) (a Spandakārikā¹⁹ szerzője által a harmadik fejezet kilencedik aforizmájában):

"Ezt (saḥ) Unmeṣa-ként (unmeṣaḥ) kell tudni valójában (tu vijñeyaḥ), amiből (yatas) egy másik (éberség --Kṣemarāja szerint-- vagy gondolat --mások szerint--) (apara) tárul fel (syāt- udayaḥ), egy (személyben), aki (immáron) egyetlen (eka) gondolattal (cintā) van kitöltve (prasaktasya). Mindenkinek saját magának (svayam) kell tapasztalnia (upalakṣayet) eme (Unmeṣa)-t (tam)."||

Az (aforizmában) (atra) (a szerző) azt mondja (abhidhāsyate): "Unmeṣa (unmeṣaḥ) a (korábban) kezdődött (prārabdha) gondolatok (cintā) megszűnése (saṁharaṇam), (ami) kétségtelenül (eva) a következő (gondolat) feltárulásának (udaya) oka (hetuḥ)"

(Ez azért van,) mert nem lehetséges (abhāvāt) feltárulása vagy létrejövése (udaya) a következő (gondolatnak) (para-sva-rūpa) az (előzőleg) feltárult (pravṛtta) gondolat (cintā) megszűnése (saṁhāram) nélkül (vinā)|

Ki fogjuk bővíteni (vitaniṣyāmaḥ) ezt a (témakört) (etad) szintén (ca), a későbbiekben (tatra eva)|

Ugyancsak (api), ebben (a harmadik fejezet, tizennegyedik aforizmájában) (atra), (a szerző) tisztázza (spaṣṭam eva vakṣyate), hogy "(Az ideák) feltárulása (udayaḥ) valójában (paramārthaḥ) (jelzi) (a Halhatatlanság Legmagasabb Nektárja ízének) eltűnését (pralaya... iti)":

"Az ideák (pratyaya) feltárulása (udbhavaḥ), melyek (yaḥ) e (paśu-ban vagy korlátolt létezőben) (tasya) (jelennek meg), (jelzik) a Legmagasabb (para) Halhatatlanság Nektárja (amṛta) ízének (rasa) eltűnését (apāyaḥ). Ebből (tena), (a korlátolt létező) függővé válik (asvatantratām eti). Ezen (ideák feltárulása) (saḥ ca) a Tanmātra-k --minden dolog finom aspektusa-- (tanmātra) körében működik (gocaraḥ)."||

(És) még (api) ebben (az első fejezet, kilencedik aforizmájának szemelvényében) (atra) is (api), (a szerző) szintén rámutat (nirūpayiṣyate), hogy "Nimeṣa vagy megszűnés (nimeṣaḥ), minek természete (ātmā) a zavarodottság (kṣobha) megszűnése (pralaya) (szintén) rámutat (rūpaḥ), Unmeṣa-ra vagy kinyilvánítására (unmeṣa) a Legmagasabb (para) Állapotnak (pada... iti)":

"Amikor (yadā) a zavarodottság (kṣobhaḥ) teljesen feloldódik (pralīyeta), akkor (tadā) a Legmagasabb (paramam) Állapot (padam) jelenik meg (syāt)."||

Így (evam), ez (tad) csupán (ekā eva) Erő vagy Śakti (śaktiḥ, még akkor is (api), ha mindkettő --azaz Unmeṣa-nak és Nimeṣa-nak-- (ubhaya) természetét birtokolja (rūpā), (s) olykor (kadācid) főként (pradhānatayā) Unmeṣa-nak vagy kinyilvánításnak (unmeṣa) (és) máskor (kadācid) főként (pradhānatayā) Nimeṣa vagy megszűnésnek (nimeṣa) nevezzük²⁰ (vyavahriyate)|

Ezért (tataḥ ca), ez (iyam) (volna) (az aforizma első felének)²¹  kifejtése (vyakhyā):

"Az (Ő) Erejéből vagy Śakti-ból (śakteḥ) Ok-ként (hetoḥ) (működve) (és) közeli kapcsolatban (sambandhinyāḥ) Vele --azaz Śiva-val-- (yasya), (jelen van) a világ (jagataḥ) (vagy) univerzum (viśvasya) feltárulása (udayaḥ), ami Śiva-val (śiva) kezdődik (ādeḥ) (és) a föld elemmel (dharaṇī) ér véget (antasya), amikor Ő --azaz Śakti-- elsősorban (pradhānāyāḥ) a Teremtést (kārya) nyilvánítja meg (unmeṣa) (és mindeközben) elfedi (nimeṣa-ātmanaḥ) az Ő --azaz Śiva-- esszenciális természetét (sva-rūpa). (Eme) Kiáradás vagy Megnyilvánulás (sargaḥ), (mely) a különbségre és elkülönülésre alapszik (bheda-rūpaḥ), valójában (satattvaḥ) a (Śiva-val) való esszenciális (sāratā) egység (abheda) elsüllyedése (nimajjana), (és) tele van (śālī) a változatok (vaicitrya) sokaságával (nānā). Emellett (ca), ebből (a bizonyos) Erőből vagy Śakti-ból (śakteḥ), (jelen van) a világ (jagataḥ) eltűnése (pralayaḥ), amikor Ő --azaz Śakti-- elsősorban (pradhānāyāḥ) a külsőségek (bāhyatā) elfedését (nimeṣa) nyilvánítja meg (és ezzel egyidőben) feltárja (unmeṣa-ātmanaḥ) az Ő --azaz Śiva-- esszenciális természetét (sva-rūpa). (Ez a pralaya vagy eltűnés) az egység (abhedamayatā) feltárulása (udaya-ātmā) (és) a változatos (vicitra) különbségekből (bheda) állónak (rūpatā) visszavonása (saṁhāraḥ). Így (iti), pralaya vagy feloldódás , eltűnés (pralayaḥ) ugyancsak (api) udaya vagy feltárulás (udaya-rūpaḥ), és (ca) udaya vagy feltárulás (udayaḥ) ugyancsak (api) pralaya vagy feloldódás (pralaya-rūpaḥ)"|

Tény (vastutas), hogy valójában (tu) semmi sem (na kiñcid) tárul fel (udeti) és semmi sem (vā) tűnik el (vyayate). Rá kell mutatnunk (darśayiṣyāmi), (hogy) ez csupán (kevalam) e bizonyos (eva) Legmagasabb (spanda) Vibráció Ereje (śaktiḥ), az Úrnő (bhagavatī), (aki) bár (api) mindenféle fokozatosság nélkül való (akramā) (és) hasonló természetű --azaz fokozatosság nélküli-- (tathā-tathā) briliáns megnyilvánulásokból (ābhāsa) áll (rūpatayā), (s) villan (sphurantī) úgy, mintha (iva) feltárulna (udeti), és (ca... iti) mintha (iva) eltűnne (vyayate)|

Az univerzum fenntartásával (sthiti), az egyén esszenciális természete elfedésével (vilaya) (és) az Isteni Kegyelem --anugraha-- (adományozásának) (aktivitásával) kapcsolatosan (anugrahāṇām), mivel ezek esszenciálisan (rūpatvāt) különböző (viśiṣṭa) feltárulások (udaya) és feloldódásának (pralaya)…(és) nem (na) valami más dolog (ādhikyam iti)…a Legmagasabb Úr (parama-īśvaryam)²² Ötrétű (pañcavidham) Aktivitása (kṛtyam) rövidíthető (sangṛhītam) a feloldódás (pralaya) (és) feltárulás --udaya-- formájában (udayābhyām eva).

Ugyancsak (ca), (ez a témakör) így (evam) bőségesen és meggyőzően (prāyam) elemezve lett (nirṇītam) általam (mayā eva) a Spandasandoha-ban (spandasandohe), a csupán (mātra) az első (prathama) aforizmára (sūtra) reflektáló (vivaraṇe) (írásomban)²³ |

Egy probléma merül fel itt (nanu): A tiszteletreméltó (śrīmat) Mahārtha (mahārtha)²⁴nézőpontja szerint (dṛṣṭyā), a világ (jagataḥ) változatos (vicitrāḥ) feloldódásai (pralaya) (és) feltárulásai --udaya-- (udayāḥ), az istennők által (devatābhiḥ) történnek meg (sampādyante), mint Sṛṣṭi (sṛṣṭi), stb. (ādi). Ezért (tad) hogyan lehetséges (katham) (eme első aforizmában) annak kimondása (uktam), hogy (etad) "(és) kinek (yasya), stb. (iti ādi)"²⁵ . Felvetvén ezt a problémát (iti āśaṅkya), (Kṣemarāja, hogy eloszlassa azt) azt mondja (ami az aforizmában is lett fejtve) (āha... iti):"…e (tam) Śaṅkara --Śiva egy jelzője-- (śaṅkaram), Ki a forrása (prabhavam) az erők (śakti) ragyogó (vibhava) csoportjának (cakra)"²⁶ |

--Most, az aforizma, "śakticakravibhavaprabhavam" szókapcsolatának első interpretációja--

Az erők (śaktīnām) csoportja (cakram)²⁷ (mely megnyilvánul a) ragyogó (marīci) istennők --devyaḥ-- (formáiban, mint) (devīnām) Sṛṣṭi (sṛṣṭi), Raktā (raktā), stb. (ādi), egy olyan csoport (samūhaḥ), mely a tizenkét (istenségből) (dvādaśa) áll (ātmā). Ennek --azaz a csoportnak-- (tasya) "vibhava"-ja²⁸ (yaḥ vibhavaḥ) (az első interpretáció szerint), a játék (krīḍā) végtelensége (āḍambaraḥ), minek természete (ātmā) a kreatív aktivitás (udyoga) (vagyis megnyilvánítás), fenntartás (avabhāsana), visszavonás (carvaṇa) (és) elfedés (vilāpana). (És) "prabhava" (prabhavam) (nem más, mint) ezek (tasya) oka (hetum)|

--Így az első interpretáció szerint, az összetétel "śakticakravibhavaprabhavam" jelentése:
"A végtelen játék oka, melynek természete a kreatív aktivitása, fenntartása, visszavonása és elfedése a tizenkét istenségből álló csoportnak, mint Sṛṣṭi, Raktā, stb.," Más szavakkal, az aforizma így is fordítható lenne:

"Dicsőítjük (stumaḥ) e (tam) Śaṅkara-t --Śiva egy jelzője-- (śaṅkaram), ki az oka (prabhavam) a végtelen játéknak, melynek természete a kreatív aktivitása, fenntartása, visszavonása és elfedése (vibhava) a tizenkét istenségből (mint Sṛṣṭi, Raktā, stb) álló (śakti) csoportnak (cakra), (és) kinek (yasya) szeme kinyitása és becsukása által (unmeṣa-nimeṣābhyām), az univerzum (jagataḥ) kiárad és eltűnik (pralaya-udayau)."--

A Szent Tradíció szerint (iti āmāyaḥ), ezek (etāḥ) az istennők (devyaḥ), mindig (sarvadā eva) átölelik (āliṅgya) a tiszteletreméltó (śrīmat) Manthānabhairava-t (manthāna-bhairavam)²⁹ , (ki) az (erők) csoportjának (cakra) Ura (īśvaram), (s ezáltal) kétségtelenül (hi) létrehozzák (sampādayanti) a világ megnyilvánulásának (sarga), stb. (ādi)³⁰ játékát (krīḍām)|

És hasonlóképpen (atha ca), "Miért (kasmāt) a Legmagasabb (parama) Úr (īśvarasya) a világ (jagat... iti) megnyilvánulásának (sarga), feloldódásának (saṁhāra), stb. (ādi), oka (hetutvam)? Hogy feloldódjon (ez) a bizonytalanság (āśaṅkāyām), itt van (etad eva) (eme interpretációja) (uttaram) a "Śakticakra..."³¹ (összetételnek) (śakticakra iti) |

--Most, az aforizma, "śakticakravibhavaprabhavam" szókapcsolatának második interpretációja--

Kétségtelen (hi) (,hogy) az univerzum (viśvam) úgy létezik (sambhavati) csupán (yāvat), mint "valami" (kiñcid)³² . Ez --azaz az univerzum-- (tad) (megjelenik, mint ami) át van itatva a ragyogó megnyilvánulás állapotával (prakāśamānatvena), mert a Legmagasabb Fényből (prakāśa) való (mayatvāt)|

A bölcs --azaz Utpaladeva-- (vipaścit)³³ által tételezett (niścita) tanítás szerint (nītyā) :

"Nyilvánvalóan (eva) jelen van (asti) egy villanó megnyilvánulás (bhāsanam) az élőlények (bhāva) sokasága számára (jātasya) (mert) mindannyian az Úr (svāminaḥ) Énjében (ātma) állnak együtt (saṁsthasya). E (tasmāt) nélkül (vinā)--azaz az Úrban való közös "korábbi" együtt állásuk nélkül-- nem lenne (na... pravartate) kapcsolatuk (āmarśaḥ) az Icchāśakti-val --az Akarat Legmagasabb Ereje-- (icchā... iti)--azaz nem lenne lehetséges a megnyilvánulás, hiszen az Úr Icchāśakti-ja az egész univerzum forrása--"³⁴ ||

Úgy mondják (iti ucyate), (hogy) az erők (śakti) valódi (sat) csoportja (cakram) megnyilvánulva (prakāśamānam) marad (sthitam), megtartva azonosságát (ekātmyena) a Legmagasabb (parama) Úr --Īśvara-- (īśvarasya) belső (antar) Fényével (prakāśa). Ezért (yatas), ki van jelentve (uddhoṣyate) a kinyilvánított szövegekben (āgameṣu) a Legmagasabb (parama) Úr (īśvarasya) végtelen (ananta) Ereje (śaktitvam). A "vibhava"-ja (yaḥ vibhavaḥ) az univerzumnak (viśvasya), ami tény (paramārthasya), hogy egy villanó megnyilvánulása (ābhāsa) eme (tasya) erők (śakti) csoportjának (cakrasya), melyek kapcsolatok (és) rések kölcsönös (paraspara) változatosságának (vaicitryam) aktivitásából állnak, (s minek) természete végtelen. Ennek --azaz a végtelen, kölcsönös aktivitása az összekapcsolódásoknak és szétkapcsolódásoknak, melyeket az erők csoportja hajt végre-- az oka "prabhava"|

Kétségtelen (hi), hogy e bizonyos (saḥ eva) Bhagavān vagy Úr --szó szerint Szerencsés, Prosperáló, stb.-- (bhagavān) kölcsönösen (anyonyam)³⁵  összekapcsolja (samyojayan) és (ca) szétkapcsolja (viyojayan) változatos (nānā) módokon (vaicitryeṇa) az egész (viśvān) villanó megnyilvánulást  (ābhāsān), ami azonos (ekātmyena sthitān) az Ő saját Énjével --azaz Önmagával-- (sva-ātma) (és) minek formája (deha-ātmakān) a Vijñāna vagy Tudatosság (vijñāna)³⁶ , (eme Úr nem más, mint) oka (hetuḥ) az univerzum (viśva) megnyilvánulásának (udayan) (és) visszavonásának (vagy megszűnésének) (pralaya)|

--Így "śakticakravibhavaprabhavam" összetétel jelentése, a második interpretáció szerint:
"Az oka az összekapcsolás és szétkapcsolás kölcsönös aktivitása végtelen változatosságának, (melyet) az erők csoportja végez." Más szavakkal, az aforizma így is fordítható lenne:

"Dicsőítjük (stumaḥ) e (tam) Śaṅkara-t --Śiva egy jelzője-- (śaṅkaram) aki az oka (prabhavam) az összekapcsolás és szétkapcsolás kölcsönös aktivitása végtelen változatosságának (vibhava), (melyet) az erők (śakti) csoportja (cakra) végez (és) kinek szeme kinyitása és becsukása által (unmeṣa-nimeṣābhyām), az univerzum (jagataḥ) kiárad és eltűnik (pralaya-udayau)."--

Ugyanezt (tad) mondta (uktam) a legmagasztosabb (śrībhaṭṭa) Kallaṭa (kallaṭena)³⁷ :

""(Az, aki) az oka (hetutvam) a Śakticakra (śakti-cakra) Legmagasabb Ereje (aiśvaryasya) feltárulásának (utpatti)--azaz a śakti-k vagy erők csoportja--, minek --azaz a Śakticakra Legmagasabb Erejének-- formája vagy természete (dehātmakasya) a Tudatosság… (vijñāna... iti)..."|

Ebben a (kontextusban) (atra), a két (dvaye) interpretáció (vyākhyā) (amiket adtam) szintén (api) összhangban van (ānurupyam) az ő --azaz Kallaṭa-- (etad) kifejtésének vagy kommentárjának (vṛtti) szavaival (akṣarānām)|

--Most, az aforizma, "śakticakravibhavaprabhavam" szókapcsolatának harmadik interpretációja--

Továbbá (api ca), a kinyilvánított szövegek (āgama) nézőpontja szerint (dṛṣṭyā):

"Az Ő (asya) erői (śaktayaḥ) (alkotják) az egész (kṛtsnam) világot… (jagat... iti)"|

És szintén (ca), azzal kapcsolatosan, ami meg lett alapozva itt (sthityā)--azaz a Spandakārikā-kban-- (ihatya), ennek --azaz a Śakticakra vagy az erők csoportja-- tekintetében, melynek  természete (ātmanaḥ) a világ (jagat):

""…ezért (tasmāt), nincs (na) állapot (avasthā), mely (yā) nem (na) Śiva (śivaḥ), (akár) szóban (śabda), objektumban (artha) (vagy) gondolatban --cintā--"(cintāsu... iti)³⁸ |

--Így a harmadik interpretáció szerint, az összetétel "śakticakravibhavaprabhavam" jelentése:
"A forrása vagy oka a világ formájában megjelenő erők ragyogó csoportjának." Más szavakkal, az aforizma szintén fordítható a következő módon:

"Dicsőítjük (stumaḥ) e (tam) Śaṇkara-t --Śiva egy jelzője-- (śaṅkaram), ki az erők (melyek a világ formájában jelennek meg) (śakti) ragyogó (vibhava) csoportjának (cakra) forrása vagy oka (prabhavam), (és) kinek (yasya) szeme kinyitása és becsukása által (unmeṣa-nimeṣābhyām), az univerzum (jagataḥ) kiárad és eltűnik (pralaya-udayau)…"--

--Most, az aforizma, "śakticakravibhavaprabhavam" szókapcsolatának negyedik interpretációja--

A titkos (rahasya) tanítás szerint (nītyā):

"A (tad) Tudatosság tere (vyoma), mely a Khecarī --egyfajta śakti vagy erő-- (khecarī) felső (ūrdhva) útjában (mārga) áll (stham) (és) és Vāmeśī (vameśī... iti) köréből áll (gocaram)"³⁹ |

És szintén (ca) (azzal kapcsolatban, ami) teljes mértékben (samyak) ki lett fejtve (nirṇītasya) általam (mayā eva) a Spandasandoha-ban --Lásd 23. megjegyzés-- (spandasandohe) (erről --azaz a Śakticakra-ról-- Śakticakra vagy az erők csoportja) Vāmeśvarī-ból (vagy Vāmeśī-ből) (vāmeśvarī), Khecarī-ból (khecarī), Gocarī-ból (gocarī), Dikcarī-ból (dikcarī) (és) Bhūcarī-ból (bhūcarī)⁴⁰ áll --rūpam-- (rūpasya). Ez (etad) bizonyosan (hi) (ki lett fejtve szintén) itt --azaz a Spandakārikā-kban-- (atra) (az első fejezet huszadik aforizmájában megjelenő állítás alapján):

"Mindazonáltal (tu), ezek (a Spanda megnyilvánulásai) (ete), szorgalmasan és szüntelen azon munkálkodnak (udyatāḥ), hogy elfedjék (sthagana) azok --vagyis a fejletlen intellektusú emberek-- (sva) (valódi) állapotát vagy természetét (sthiti), (és) behajítsák a fejletlen intellektusú embereket (aprabuddha-dhiyaḥ... pātayanti)⁴¹ ..."|

(A Śakticakra-t), amit most elemezve lesz --azaz a továbbiakban még több elemzés lesz erről-- (nirṇeṣyamānasya) az erők (Vāmeśī, Khecarī, stb. formájában) (śakti) sokrétű (prapañca) csoportja (cakra) alkotja --bhūtam-- (bhūtasya), ahogy az ki lett fejtve (vyākhyāta) a két (dvaya) (előző) interpretációban (vyākhyā ca).

--Így a negyedik interpretáció szerint, az összetétel "śakticakravibhavaprabhavam" jelentése:
"A forrása vagy oka az istennők, mint Vāmeśī (vagy Vāmeśvarī), Khecarī, Gocarī, Dikcarī és Bhūcarī ragyogó csoportjának." Más szavakkal, az aforizma szintén fordítható a következő módon:

"Dicsőítjük (stumaḥ) e (tam) Śaṇkara-t --Śiva egy jelzője-- (śaṅkaram), ki az istennők, mint Vāmeśī (vagy Vāmeśvarī), Khecarī, Gocarī, Dikcarī és Bhūcarī (śakti) ragyogó (vibhava) csoportjának (cakra) forrása vagy oka (prabhavam), (és) kinek (yasya) szeme kinyitása és becsukása által (unmeṣa-nimeṣābhyām), az univerzum (jagataḥ) kiárad és eltűnik (pralaya-udayau)"--

--Most, az aforizma, "śakticakravibhavaprabhavam" szókapcsolatának ötödik interpretációja--

A szerint, amit tételezve lett (sthityā) (a Spandakārikā-k első fejezetének hatodik aforizmájában):

"…mely által (yatas) eme (ayam) érzékszervek (karaṇa) csoportja (vargaḥ) (intellektus, egó, elme, a tapasztalás és cselekvés erői)¹,(habár) élettelen (vimūḍhaḥ), (ám mégis) mintha (vat) élne (amūḍha) magától (svayam), (és) a belső (āntareṇa) csoporttal (cakreṇa) (Karaṇeśvarī-k avagy az érzékszervek istennői ) együtt (saha) belép (labhate) a "Pravṛtti" --azaz külső dolgok felé való fordulás-- (pravṛtti), a "Sthiti" --azaz e külső dolgok fenntartása egy ideig-- (sthiti) (és) a "Saṁhṛti" --azaz ezen külső dolgok feloldása az egyén saját Énjében--…" ⁴² ||

(Śakticakra vagy az erők csoportja) a szervek vagy eszközök --intellektus, ego, elme, a tapasztalás erői és a cselekvés erői-- (indriya) sokaságából (grāma) áll (ātmanaḥ)⁴³ .

--Így az ötödik interpretáció szerint, az összetétel "śakticakravibhavaprabhavam" jelentése:
"A forrása vagy oka a szervek vagy eszközök (érzékszervek) --intellektus, egó, elme, a tapasztalás erői és a cselekvés erői-- ragyogó sokrétűségének." Más szavakkal, az aforizma szintén fordítható a következő módon:

"Dicsőítjük (stumaḥ) e (tam) Śaṇkara-t --Śiva egy jelzője-- (śaṅkaram), ki a szervek vagy eszközök (érzékszervek) --intellektus, egó, elme, a tapasztalás erői és a cselekvés erői-- (śakti) ragyogó (vibhava) sokrétűségének (cakra) forrása vagy oka (prabhavam), (és) kinek (yasya) szeme kinyitása és becsukása által (unmeṣa-nimeṣābhyām), az univerzum (jagataḥ) kiárad és eltűnik (pralaya-udayau)."--

--Most, az aforizma, "śakticakravibhavaprabhavam" szókapcsolatának hatodik interpretációja--

(Hasonlóképpen, a Spandakārikā-k második fejezetének első aforizmájában kifejtettek szerint:)

"Megragadván (ākramya) ezt az (tad) Erőt (balam), a Mantra-k (mantrāḥ), csordultig tele (śālinaḥ) a mindentudó (sarvajña) erővel (bala), önmaguk, saját funkcióikkal való kitöltéséhez (adhikārāya) folyamodnak (pravartante) (a testet öltött létező felé), csak úgy, mint  (iva) a tapasztalás és cselekvés erői (karaṇāni) (eme bizonyos) testet öltött létezőknek (dehinām) (önmaguk, saját funkcióikkal való kitöltéséhez folyamodnak, ugyancsak eme Erő megragadása által)."||

(Śakticakra vagy az erők csoportja) lennének (ātmanaḥ) az örök (nitya) mantra-k (mantra)⁴⁴ .

--Így a hatodik interpretáció szerint, az összetétel "śakticakravibhavaprabhavam" jelentése:
"A forrása vagy oka az örök mantra-k ragyogó csoportjának." Más szavakkal, az aforizma szintén fordítható a következő módon:

"Dicsőítjük (stumaḥ) e (tam) Śaṇkara-t --Śiva egy jelzője-- (śaṅkaram), ki az örök mantra-k (śakti) ragyogó (vibhava) csoportjának (cakra) forrása vagy oka (prabhavam), (és) kinek (yasya) szeme kinyitása és becsukása által (unmeṣa-nimeṣābhyām), az univerzum (jagataḥ) kiárad és eltűnik (pralaya-udayau)."--

--Most, az aforizma, "śakticakravibhavaprabhavam" szókapcsolatának hetedik interpretációja--

(Végül,) a szerint, mi tételezve lett (nītyā) (Spandakārikā-k harmadik fejezetének tizenharmadik aforizmájában):

"Az, kinek ragyogását (vibhavaḥ) elvette (vilupta) Kalā (kalā), az (gataḥ san) élvezett vagy használt --azaz imába zuhant-- (bhogyatām) az erők (śakti) csoportja által (vargasya), melyek a szavak (śabda) sokaságából (rāśi) származnak (samutthasya). (Ezért,) ő (saḥ) úgy nevezett (smṛtaḥ), mint paśu vagy korlátolt létező (paśuḥ)."||

(Śakticakra vagy az erők csoportja így nem más, mint) minek esszenciális természete (sva-bhāvasya) az istenek (devatā) (mint) Brāhmī (brāhmī), stb. (ādi) (köre)⁴⁵ .

--Így a hatodik interpretáció szerint, az összetétel "śakticakravibhavaprabhavam" jelentése:
"A forrása vagy oka az istenek (mint) Brāhmī, Yogīśvarī (vagy Mahālakṣmī), Māheśvarī, Kaumārī, Vaiṣṇavī, Vārāhī, Aindrī (vagy Indrāṇī) és Cāmuṇḍā ragyogó csoportjának." Más szavakkal, az aforizma szintén fordítható a következő módon:

"Dicsőítjük (stumaḥ) e (tam) Śaṇkara-t --Śiva egy jelzője-- (śaṅkaram), ki az istenek (mint) Brāhmī, Yogīśvarī (vagy Mahālakṣmī), Māheśvarī, Kaumārī, Vaiṣṇavī, Vārāhī, Aindrī (vagy Indrāṇī) és Cāmuṇḍā (śakti) ragyogó (vibhava) csoportjának (cakra) forrása vagy oka (prabhavam), (és) kinek (yasya) szeme kinyitása és becsukása által (unmeṣa-nimeṣābhyām), az univerzum (jagataḥ) kiárad és eltűnik (pralaya-udayau)."--

Így (evam), a Spandasandoha-ban --lásd 23. megjegyzés-- (spandasandohe) tisztán és részletesen kifejtettem (api mayā eva... vitatya) a "vibhava"-ját (yaḥ vibhavaḥ) vagy ragyogó helyzetét (māhātymyam) az erők (śakti) elsődleges (ādeḥ) csoportjának (cakrasya), ami (ezért) maradéktalanul ki lett elemezve (nirṇītasya), (és) minek természete (prakārasya) végtelen (ananta). Ebben a kontextusban (tatra), a "prabhava" kifejezés (prabhavam) jelentése, az, aki felette áll vagy uralja (prabhavati iti), azaz aki szabad (svatantram) és nem (na tu) az, aki korlátolt (paratantram), mint (vat) egy állat (paśu)⁴⁶ |

--Most, az aforizma, "śakticakravibhavaprabhavam" szókapcsolatának egy további interpretációja--

(Śakticakravibhavaprabhavam úgy is értelmezhető, mint) Bahuvrīhi összetétel (bahuvrīhiṇā)⁴⁷ . (Eszerint), a kifejezés "vibhava"  (yaḥ vibhavaḥ) (azt jelenti) a belső (antarmukhaḥ) megnyilvánítás vagy feltárása (vikāsaḥ) a sugarak (raśmi) összességének (puñjasya)⁴⁸ .Következésképpen (tatas), a kifejezés "prabhava" (prabhavaḥ), (mivel ez az utolsó tagja egy ilyen Bahuvrīhi összetételnek, úgy értelmezendő, mint) "akinek (yasya) feltárulása (udayaḥ) (és) megnyilvánulása  (abhivyaktiḥ)"--figyeld meg, hogy ebben az interpretációban "prabhava" azt jelenti feltárulás és megnyilvánulás, és nem csupán "forrás vagy ok" ahogy azt általában fordítjuk--.

--Így e további értelmezés szerint a "śakticakravibhavaprabhavam" összetétel, amennyiben az a Bahuvrīhi összetételként kerül interpretálásra, azt jelenti:
"Akinek feltárulása és megnyilvánulása a belső feltárásából vagy megjelenítéséből (áll) a sugarak összességének --az érzékszervek isteneinek-- (melyek úgy is ismertek, mint az erők csoportja." Más szavakkal, az aforizma így is fordítható:

"Dicsőítjük (stumaḥ) e (tam) Śaṇkara-t --Śiva egy jelzője-- (śaṅkaram), Akinek feltárulása és megnyilvánulása (prabhavam) belső feltárásából vagy megjelenítéséből (áll) a sugarak összességének --az érzékszervek isteneinek--  (vibhava) (mely úgy is ismert, mint) az erők (śakti)  csoportja (cakra) (és) kinek (yasya) szeme kinyitása és becsukása által (unmeṣa-nimeṣābhyām), az univerzum (jagataḥ) kiárad és eltűnik (pralaya-udayau)."--

A teljes jelentés az (iti arthaḥ), hogy a Legmagasabb (parama) Úr (īśvara) Énjének (sva-rūpa) felismerése (pratyabhijñānam) erőfeszítés nélkül (ayatnena) történik meg (bhavati), eme (tad) belső (antarmukhaḥ) esszenciális természet (sva-rūpa) tapasztalása által (nibhālanāt)|

Továbbá (kiñca), dicsőítjük (stumaḥ) Śaṅkara-t --azaz Śiva-- (śaṅkaram), aki a feltárója (prakāśakam) Saját (etad) primordiális természetének (sva-rūpa)⁴⁹ azok számára, akik telve vannak (bhājām) odaadással (bhakti). (Dicsőítjük) Őt (tam), (ki a) forrása vagy oka (prabhavam) a Śakticakravibhava-nak (śakti-cakra-vibhavasya), azaz az Isteniség (devatā) végtelen kiterjedésének (sphārasya), mely a Legmagasabb (para) Tudatosság (saṁvid) (formájában jelenik meg). A visszaoldódása (vagy eltűnése) (pralaya) (és) megjelenése vagy megnyilvánulása --udaya-- (udayau) a világnak (jagat), azaz annak, minek természete (rūpasya) a test (śarīra), (és természetesen) a külső (bāhyasya) világ (viśvasya) is (api) egyesülésükön keresztül (tad-anusaṅgeṇa)--azaz a testet használva, mint egyfajta híd-- (valójában) feltárulása --unmajjana-- (unmajjane) (és) visszavonása (majjana), egy fokozatos módon (yathā-saṅkhyam) annak, Aki --az Én--(bhavataḥ)⁵⁰ , megegyezően (yuktyā) (a jól ismert tanítással): "Ami (yad) belül van (antar), az kívül (is) van (tad bahis iti)". (Az említett visszaoldódás és megnyilvánulása folyamata) eme (yasya) Én (ātmanaḥ) szemének kinyitása és becsukása útján (történik meg) (unmeṣa-nimeṣābhyām), Aki a Tudatosság (cit) (és) Gyönyör (ānanda) összetett egysége (ghanasya), vagyis feltárulása és elfedése (unmīlana-nimīlanābhyām) az (Ő) esszenciális természetének (sva-rūpa)|

Hasonlóképpen (tathā), (kimondható, hogy) a világ (jagataḥ) megnyilvánulása vagy feltárulása (udayaḥ), ami szoros egységben vagy kapcsolatban van (sambandhinaḥ) az Ő (yasya sva) Énjével (ātmanaḥ), az "unmeṣa" --az Ő szemének kinyitása-- (unmeṣāt) tekintetében, minek természete (rūpāt) egy kiterjedésből áll (prasara), mely külsőként jelenik meg (bahis-mukhatā). Emellett (ca), (jelen van) az elmerülése (pralayaḥ) (e világnak), a "nimeṣa" --az Ő szemének becsukása-- (nimeṣāt) miatt, ami  esszenciálisan (rūpāt) belső (antar-mukhatā). (Ezért,) amennyire csak lehetséges (yathā-sambhavam) (az aforizma) így is (api) felírható (yojyam): Dicsőítjük (stumaḥ) e (tam) Śaṅkara-t (śaṅkara) aki a forrása vagy oka (hetum) az Istennő (devī) Tudatossága (saṁvid) ragyogó helyzetének (māhātmyasya), kinek esszenciája (sva-rūpa) az 'unmeṣa' (unmeṣa), stb. --azaz 'nimeṣa'-- (ādi), ami létrehozza (kāri) az univerzum (viśva) megnyilvánulását vagy feltárulását (sarga), stb. --azaz 'pralaya' vagy eltűnés--(ādi... iti)"|

Még akkor is (api), amikor belép (āviṣṭaḥ) a testbe (deha), stb. (ādi), a Legmagasabb (parama) Úr (īśvaraḥ), kinyitván (unmīlana) (és becsukván --nimīlana-- (nimīlanābhyām) az érzékeit (karaṇa) annak, aki az ötös (pañcaka) csoportból áll (mayasya), azaz Rūpa-tanmātra (rūpa), stb  (ādi)⁵¹ , létrehozza (karoti) a megnyilvánulását (sarga) (és) eltűnését --saṁhāra-- (saṁharau) a világnak (jagataḥ)|

Ugyanez (yad) lett kimondva (uktam) a titkos (rahasya) princípium (tattva) ismerője (vidā) által --vagy másképp, "az ezoterikus tanítás (rahasya) igazsága (tattva)"--⁵² :

"Így (evam), eme (tad) Úr (prabhuḥ), még (api) a hétköznapi életben is (vyavahāre), testbe (deha) stb. (ādim) lépése (āviśan) útján, (rábírja) a belső (antar) objektumok (artha) sokaságát (ogham), melyek formája villámcsapás (bhāntam eva)⁵³ , hogy jelenjenek meg (bhāsayet) kívül (bahis) (Saját) Akarata által. (icchayā... iti)."|

Tehát azok (az emberek, akik olvassák ezt az aforizmát) talán megértik (parigrahāya) a jelentést (artha) ezen a módon --azaz azon a módon, ahogy azt fent Utpaladeva kifejtette-- (evaṁvidha) is (api), a guru vagy spirituális vezető --a Spandakārikā-k szerzője, azaz Vasugupta, Kṣemarāja szerint-- (guruṇā), eldobván (tyaktvā) a "yasya svātantryaśaktyā" kifejezést, azaz "Kinek (yasya) Abszolút Szabad (svātantrya... iti) Ereje (által) (śaktyā)", és a "yasyonmeṣanimeṣābhyām" kifejezést veszi (nyarūpi), azaz"Kinek  (yasya) (Saját) szeme kinyitása (és) becsukása által (unmeṣanimeṣābhyām iti)"|

Ebben a tekintetben (atra ca), Śaṅkara (śaṅkara) dicsőítése (stutiḥ) (az aforizmában, azt jelenti), akinek természete (rūpā) a "samāveśa" vagy behatolás --behatolás az Úrba-- (samāveśa), ami --azaz a "samāveśa"-- úgymond az (abhideyā), amit el kell érni --azaz a cél-- (prāpyatvena). (Egyrészt, a "Śakticakravibhavaprabhavam") Bahuvrīhi összetételként értelmezve --lásd a 47. megjegyzést további információért-- (bahuvrīhiṇā), (a következő formában): "Śakticakravibhavātprabhavo yasya", (vagyis,) "Kinek (yasya) megnyilvánulása (prabhavaḥ) az erők (śakti) csoportjának (cakra) belső megjelenése (vikāsaḥ) miatt történik (vibhavāt)", (majd) az erők (śakti) csoportjának (cakra) (belső) megjelenése vagy feltárulása (úgymond) (uktaḥ) annak (tad) --"samāveśa" vagy a Legmagasabb Létezőbe való behatolás-- elérésének (prāptau) módja  (upāyaḥ). (Másrészt, a Śakticakravibhavaprabhavam") Tatpuruṣa összetételként (tatpuruṣeṇa)⁵⁴ értelmezve, (mely eltűnésekor a következő formában jelenik meg): "Śakticakravibhasya... prabhavam"⁵⁵ , (vagyis) "A (prabhava vagy) feltárója (prakāśakam) (a Śakticakravibhava-nak), azaz a Legmagasabb (para) Tudatosság (saṁvid) Istene (devatā) végtelen kiterjedésének (sphārasya). azok számára, akik telve vannak (bhājām) odaadással (bhakti... iti)", (majd,) az eredményt vagy gyümölcs (phalam) említve lett (uktam)|

Ez (yad)  (az, amit Vasugupta, a Spandakārikā-k szerzője, Kṣemarāja szerint,) mondani fog (vakṣyati) (a harmadik fejezet tizenkilencedik aforizmájában):

"... következésképpen (tatas), ő (szintén) az (erők vagy śakti-k) csoportjának (cakra... iti) Urává (īśvaraḥ) válik (bhavet)."|

A kapcsolat (sambandhaḥ) a (Spandakārikā-k) jelentése vagy lényege (abhidheya)⁵⁶ (és) a módszerek --upāya-- (upāyayoḥ) közt a (bhāvaḥ) módszer (upāya) (és) a cél (upeya). Vagyis (iti), a (Spandakārikā-k) jelentése vagy lényege (abhidheya), a módszerek (upāya), (azok) kapcsolata (sambandha) (és) az elérendő cél --azaz "prayojana", az eredmény vagy gyümölcs-- (prayojanāni) meg lett határozva és ki lett fejtve (sūtritāni) ezen konkrét (eva) aforizmán (sūtrena) keresztül (anena) --azaz a Spandakārikā-k első aforizmája, melyek Kṣemarāja maradéktalanul kommentált-- ||1||

¹ A "kalpita" szó azt is jelenti "képzelt, mentálisan tapasztalt, feltalált, fabrikált, mű, stb." röviden Kṣemarāja itt az "egóra" vagy hamis Én-tudatosságra utal (pl.: Én vagyok Gabriel).

² Más szavakkal az eredeti Spandakārikā-k, amiket Kṣemarāja kommentál az ő Spandanirṇaya című művében.

³ Az ősi tradíció szerint, Śiva Kegyelmét adja valaki számára, úgy, hogy rá pillant szeme sarkából. Misztikus, ugye?

⁴ Vedd észre, hogy Kṣemarāja az eredeti Szanszkrit stanza első felére reflektál itt (yasyonmeṣa... , azaz. yasya unmeṣa...) nem a magyar fordításra, nyilvánvalóan. Mint látod, a "yasya" (kinek) szó a fordítás közepén található, míg az eredeti stanzában az elején.

⁵ Az Ő itt most " Parāśakti-ra vagy a Legmagasabb Erőre" vonatkozik. Amint tudod, Parāśakti női alakú szó.

⁶ Kṣemarāja itt újra Parāśakti-ra (A Legmagasabb Erő) vagy Svātantryaśakti-ra (Az Abszolút Szabadság Ereje) utal. Röviden, Śakti-ra vagy az Én-tudatosságra utal. Mint tudod, "Parāśakti", "Svātantryaśakti" és "Śakti"női alakok.

⁷ Más szavakkal, "Magából az Úrtól".

⁸ Egy másik lehetséges fordítás ez lenne "Ő semmi különös".

⁹ A "spand" gyök általános jelentése "lüktet, vibrál".

¹⁰ Más szavakkal "Śiva".

¹¹  Bár úgy fordítottam a "camatkāra" szót, mint "ámulat" ebben a kontextusban, tudd, hogy szintén jelent még azt is, hogy "az Én-tudatosság Gyönyöre" és "a művészi tapasztalásból feltáruló öröm".

¹² "Unmeṣa" és "Nimeṣa" szó szerint azt jelentik "a szem kinyitásának aktusa" és "a szem becsukásának aktusa", rendre. Ebben a kontextusban, úgy is interpretálható, mint "megnyilvánulás" és "visszavonás". Amikor "Unmeṣa" van jelen az univerzum tekintetében, ez a kozmikus megnyilvánulás, akkor "Nimeṣa" van jelen az Én-tudatosság tekintetében. Más szavakkal, az egyén Én-tudatossága elfedésre kerül, így az univerzum kiáradhat. Emellett, amikor "Unmeṣa" van jelen az Én-tudatosság tekintetében, akkor "Nimeṣa" van jelen az univerzum tekintetében. Ezt maga Kṣemarāja is kifejti jelen kommentárjában az első aforizmánál…olvass tovább, kérlek.

¹³ Hét tapasztaló létezik a Trika szerint: Śiva (tattva-k 1 és 2), Mantramaheśvara (tattva 3), Mantreśvara (tattva 4), Mantra (tattva 5), Vijñānākala (tattva-k 5 és 6 között), Pralayākala (tattva-k 6 - 11) és Sakala (tattva-k 12 - 36). Nézd meg a dokumentumokat a Trika szekcióban, további információkért.

¹⁴ Röviden, a ragyogó Úr maga mind a hét tapasztaló és minden amit ezek tapasztalnak.

¹⁵ A Tudatosság vagy Saṁvid nőnemű alak. Ezért Ő devī-ként vagy istennőként tekintendő.

¹⁶ Szó szerint: "Az Ő szeme kinyitása (és) becsukása által". Lásd az első aforizmát fentebb. Figyeld meg, hogy az aforizmában a "yasya" (akinek) együtt jelenik meg az "unmeṣanimeṣābhyām" összetétellel és így a teljes fordítás ez "Kinek szeme kinyitása (és) becsukása által. Érted? Remek.

¹⁷ Más szavakkal, a Spandakārikā-k első aforizmája, amit most tanulmányozunk.

¹⁸ Kallaṭa az egyik legfontosabb tanítványa volt Vasugupta-nak, a bölcsnek, aki megtalálta a Śivasūtra-kat a Mahādeva hegyen. Kṣemarāja szerint, ő emellett a Spandakārikā-k szerzője is, míg más szerzők szerint ez maga Kallaṭa. Ez még mindig vita kérdése.

¹⁹ Kṣemarāja szerint, Vasugupta a Spandakārikā-k valódi szerzője, mások szerint az ő tanítványa, Kallaṭa.

²⁰ A fordítás "nevezett vagy tekintett", szintén lehetséges itt.

²¹ Más szavakkal: "Yasyonmeṣanimeṣābhyāṁ jagataḥ pralayodayau" - "… kinek (yasya) szeme kinyitása és becsukása által (unmeṣa-nimeṣābhyām), az univerzum (jagataḥ) kiárad és eltűnik (pralaya-udayau)".

²² A Legmagasabb Úr Ötrétű Aktusa tartalmazza az udaya-t (az univerzum feltárulása), sthiti-t (az univerzum fennmaradása), pralaya-t (az univerzum visszavonása), vilaya-t --mely tirodhāna or pīḍana-ként is ismert-- (az egyén esszenciális természetének elfedése) és anugraha (Isteni Szívesség vagy Kegyelem). A tiszteletreméltó Kṣemarāja szerint, ez az ötrétű aktus valójában csak különböző formái az udaya-knak (feltárulás) és pralaya-knak (visszavonás).

²³ A Spandasandoha egy korábbi munkája Kṣemarāja-nak, amiben csupán a Spandakārikā-k első aforizmáját kommentálja. Ezután írta meg a Spandanirṇaya-t, melyben kiterjeszti a kommentárját a teljes könyvre, vagyis minden aforizmáját kommentálja a Spandakārikā-knak.

²⁴ Mahārtha nem más, mint a jól ismert Krama iskola (úgy is nevezett, mint Mahānaya), ami i.sz. 7. században jött létre Kashmir-ban. Ez a rendszer azt tételezi, hogy az univerzális megnyilvánulás és visszavonás egy bizonyos számú istennő által történik meg.

²⁵ A felvető azt kérdezi, hogy miért egyes számot használ a stanza itt "… kinek (yasya) szeme kinyitása és becsukása által (unmeṣa-nimeṣābhyām), az univerzum (jagataḥ) kiárad és eltűnik (pralaya-udayau)", ha a Krama rendszer szerint a megnyilvánulás és visszavonás folyamata több istenség által történik meg. Emlékezz, hogy a Krama rendszer nagyon közel áll a Trika-hoz, ezért a felvetés ebben a kontextusban érvényes.

²⁶ Így, Kṣemarāja, azzal, hogy idézi az előző részét e konkrét aforizmának, deklarálja, hogy Śaṅkara (Śiva) a forrása ezeknek az istenségeknek vagy erőknek (śakti-k), akik a világ megnyilvánulását és visszavonását végzik. Ezért, valójában Śiva az, aki az univerzális megnyilvánulás és visszavonást végzi az Ő istenségein (azaz erői vagy istennői) keresztül. Tehát, nincs valójában ellentét a Trika és a Krama rendszer között.

²⁷ "Śaktīnāṁ... cakram" --az erők (śaktīnām) csoportja (cakram)--, mely úgy is írható lenne, mint ez az összekapcsolás: "śakticakram", azaz "śakticakra", annak nyers (ragozatlan) formájában. Figyeld meg, hogy a "śakticakram" alanyesetben van ragozva. Nézd meg a Ragozás dokumentumok további információkért. Azért tisztázom ezt, hogy rámutassak, az interpretáció először a "śakticakra" összetételt analizálja az aforizmában.

²⁸ Bár úgy fordítottam a "vibhava"-t, mint "ragyogó" az eredeti aforizmában, számos egyéb interpretáció is lehetséges, ez csak egy ezek közül. Ugyanez igaz a "śakticakra" és a "prabhava" kifejezésekre is. Nem tudom mindet bemutatni a fordításomban…ezért létezik a kommentár, hehe.

²⁹ A "manthāna-bhairava" kifejezés szó szerint ezt jelenti: "A rettenetes, ijesztő Létező (bhairava), aki rázza (az univerzumot) (manthāna)". Paradox módon a "bhairava" kifejezés a "bhīru" gyökből (félelmetes) származik. Az évszázadok során ez egy olyan kifejezést szült, mely az ellenkezőjét jelenti. Röviden, Manthānabhairava A Legmagasabb Úr, mindennek forrása. Mi egyebet mondhatnék erről?

³⁰ A "stb" itt azt jelenti "fenntartás és visszavonás", természetesen.

³¹ Más szavakkal, a "Śakticakravibhavaprabhavam" soron következő, második interpretációja feloldja ezt a problémát.

³² A "valami" szó alatt a szerző "valami megnyilvánultat" ért. Ez egyértelmű, nem? Nézz körül, hehe.

³³ A bölcs Utpaladeva volt Somānanda tanítványa, aki maga Vasugupta (a  Śivasūtra-k felfedezője) híres tanítványa volt. Emellett, Somānanda és Utpaladeva a Pratyabhijñā iskola (A Trika irodalmának harmadik kategóriája --Lásd a Trika szekciót bővebb információért--) fő műveinek szerzői. A Śivadṛṣṭi és az Īśvarapratyabhijñā a két legfontosabb szöveg, amiket Somānanda és Utpaladeva szerzett, rendre.

³⁴ Egyszerű szavakkal, "Az Úr azért vágyik arra, hogy megnyilvánítson élőlényeket, mert azok már eleve Benne vannak".

³⁵ Ez a korlátolt formája az "anyo'nyam" (anyas anyam) kifejezésnek. Így írható "anyo'nyam" formában is,  "anyonyam" helyett.

³⁶ Igen, Igen, a "vijñāna" kifejezésnek sok más jelentése is van, de ebben a kontextusban "Tudatosság" formájában kell fordítani.

³⁷ Kallaṭa volt a tiszteletreméltó Vasugupta legkiemelkedőbb tanítványa.

³⁸ Lásd a negyedik aforizmát a Spandakārikā-k második fejezetében, a szövegben, amit Kṣemarāja éppen kommentál.

³⁹ Vāmeśī istennő úgy is ismert, mint Vāmeśvarī. Az istennők csoportjának fő istennője.

⁴⁰ Vāmeśvarī (vagy Vāmeśī) a legfőbb az erők vagy śakti-k ötös csoportjában: Khecarī (ez az erő a korlátolt individuum körében mozog), Gocarī (ez az erő az elme körében mozog), Dikcarī (ez az erő az érzékszervek körében mozog) és Bhūcarī (ez pedig az objektumok körében mozog).

⁴¹ Lásd az (I,20) aforizmát a Spandakārikā-kban a fordítás további részéért. Spanda azt jelenti "Vibráció" szó szerint. Ez Śakti, a Legmagasabb Erő egy jelzője.

⁴² Olvasd el a Spandakārikā-k első fejezetének 6. és 7. aforizmáját, hogy jobban megértsd a lényeget, mert szorosan összekapcsolódnak.

⁴³ A tapasztalás és cselekvés erői a Jñānendriya-k és Karmendriya-k. Lásd a Tattva Táblázatot (tattva 17 - 26) további információkért.

⁴⁴ Az örök mantra-k végeredményben a Legmagasabb Én primordiális mantra-jának testet öltései. Sok szent hang van, de egyik sem reprezentálja "tökéletesen" a legfinomabb hangot, melyet az Abszolút Tudatosság hangoztat. Olyanok ezek, mint folyók, melyek az Úr végtelen hangjának óceánjába ömlenek. Fizikai nyelv, nem képes kiejteni e hangot.

⁴⁵ A szóban forgó istenségek a varga-kra (betűcsoportok) vonatkoznak: a-varga (magánhangzó csoport), melyet Yogīśvarī (vagy Mahālakṣmī) ural; ka-varga (torokhang csoport), melyet Brāhmī ural; ca-varga (szájpadláshang csoport), melyet Māheśvarī ural; ṭa-varga (kakuminális csoport), melyet Kaumārī ural, ta-varga (foghang csoport), melyet Vaiṣṇavī ural, pa-varga (ajakhang csoport), melyet Vārāhī ural, ya-varga (félmagánhangzó csoport), melyet Aindrī (vagy Indrāṇī) ural és śa-varga (sziszegő és zöngéshangzó csoport), melyet Cāmuṇḍā ural. Lásd a Szanszkrit ABC (hagyományos sorrend) további információkért.

⁴⁶ A "paśu" kifejezés azt jelenti "állat" és ebben az értelemben a korlátolt individuumra vonatkozik, mert azok olyanok, mint az állatok a Legmagasabb Úrhoz viszonyítva.

⁴⁷ Bahuvrīhi vagy Jelzői összetétel teljesen elemezve lett az Összetételek dokumentumban (lásd Szanszkrit/Összetételek a fő menüben). Ugyanez a " bahuvrīhi" kifejezés használható bahuvrīhi összetételre is. Ez szó szerint azt jelenti "sok (bahu) rizs (vrīhiḥ) " (figyeld meg, hogy hozzáadtam egy Visarga-t --ḥ-- a "vrīhi"-hez, hogy Alanyi esetben ragozzam a főnevet --lásd a Ragozás dokumentumot, további információért--). Ebben az értelemben, ha szó szerint fordítjuk, azt jelenti "sok rizs", de mivel ez egy bahuvrīhi összetétel, a helyes jelentése "akinek sok rizse van". Ezért, ez a további interpretációja a "Śakticakravibhavaprabhavam" kifejezésnek jelzi, hogy Bahuvrīhi összetételként kell kezelni, vagyis "Kinek van prabhavam-ja…" Érted? OK, ez bonyolult a kezdőknek, de végülis a Szanszkrit univerzumban vagy, ahol mindig minden bonyolult, haha. Mindenesetre, ha még mindig nem értesz, semmi gond, ne siess. Meg fogod érteni idővel.

⁴⁸ A "sugarak összessége" az érzékszervek istenségeit jelenti. Ezért a "vibhava" kifejezés úgy is érthető, mint "az érzékszervek istennőinek belső feltárulása vagy megjelenése".

⁴⁹ Egy alternatív fordítás a "... bhaktibhājāmetatsvarūpaprakāśakam"-ra lehetne ez is: …aki a feltárója (prakāśakam) annak --azaz a śakticakravibhava-nak, ami rögtön ezután ki van fejtve-- (etad) primordiális természetének (sva-rūpa), azok számára, aki telve vannak (bhājām) odaadással (bhakti) ". Nos, azt választottam, hogy az "etad" szót "Ő"-ként fordítom, ami szintén érvényes, de mindkét fordítás lehetséges, úgy gondolom, jelenlegi tudásom szerint.

⁵⁰ "Bhavataḥ" úgy is fordítható, mint "Tied", de mivel az Úr folyamatosan harmadik személyben szerepel az egész szakaszban, ezért bevezetni a második személyt, értelmetlen. A "bhavat" szó a nyers formájú "bhavān" (udvarias "Te") mellett, az is jelenti "aki van vagy létezik", és "bhavataḥ" a birtokos eset, ebben az esetben, azaz "annak, aki van, aki létezik". Emlékezz rá, hogy a "tvam" egy általános "te", míg a "bhavān" nem más, mint "Te", amennyiben tiszteletedet akarod kifejezni, pl.: A Te nagyságod, szentséged, stb. Érted? Így "bhavān" (mely a "bhavat"-ból származik, sokkal illedelmesebb, mint a csupasz "tvam". Röviden, "bhavataḥ" azt jelenti "a Tiéd", vagy egyszerűen "Tiéd", de jobb úgy fordítani, hogy "azé, aki van vagy aki létezik". Kicseréltem az "Őt", "Az"-ra a fordításban, az átláthatóság kedvéért, természetesen.

⁵¹ A "rūpādipañcakamayasya" összetétel vagy "azé, aki az ötös csoportból áll, azaz Rūpa-tanmātra, etc." azt jelenti röviden "a korlátolt létezőé". Minden élőlény az öt Tanmātra-ból áll (Rūpa, Śabda, Sparśa, Rasa és Gandha). Lásd a Tattva Táblázatot további információkért. Ennek a kifejezésnek az értelme, hogy a Legmagasabb Úr, még ha be is lép a fizikai testébe az élőlénynek, létrehozza a megnyilvánulását és visszavonását a világnak, egyszerűen úgy, hogy kinyitja és becsukja a szemét a létezőnek. Ez az élőlény "te vagy", itt és most. A világ akkor nyilvánul meg, amikor a szemeidet kinyitja az Úr, majd visszavonódik, amikor ezek az érzékek bezáródna Általa. Amit "világnak" nevezel csupán egy isteni játéka a Legmagasabb Énnek, aki benned él "Te-ként", a Trika szerint.

⁵² Ez a nagyszerű Utpaladeva-ra vonatkozik, aki Somānanda kiemelkedő tanítványa.

⁵³ A "bhānta" szó két dolgot jelent: "akinek formája villámcsapás" és "hold". Ebben az esetben, az első fordítást választottam. A rejtett oka ennek az, hogy a változatos belső objektumok az Úrban nyugszanak egy "ragyogó" formában, mint egy villámcsapás. Emellett a "bhāsayet" (rábírni a megjelenésre) kifejezés, ami ezután jelenik meg, a "bhās" gyökből ered, ami azt jelenti "megjelenni", de emellett "ragyogni, fényesnek lenni" is a jelentések közé tartozik. Majd, az "eva" szó (csak, csupán, bizonyosan, valójában, stb.) itt egyszerű töltelékszó vagyis olyan szó, melyet nem fordítunk, de a mondat teljes értelmére hatással van. Ebben az esetben az "eva" szó a hangsúly szerepet tölti be.

⁵⁴ A Meghatározó vagy Tatpuruṣa összetétel lényege, hogy két tagja van és előbbi "meghatározza" az utóbbi fontosságát. Lásd a dokumentumot az Összetételek al-szekcióban, a Szanszkrit szekción belül (főmenü), részletes kifejtésért, ezzel a bizonyos összetétellel kapcsolatosan. Tény, hogy ez az egyik leggyakoribb összetétel típus.

⁵⁵ Kṣemarāja itt úgy véli, hogy a "Śakticakravibhavaprabhavam" egy ragozó Tatpuruṣa összetétel, birtokos formában. Amikor egy ilyen ragozó Tatpuruṣa összetétel eltűnik, akkor első tagja (úgynevezett "jelzői"), a megfelelő eset ragozását ölti magára (itt Birtokos, természetesen). A nagy bölcs azt tételezi, hogy az első tag a "Śakticakravibhava" a második pedig a "prabhavam". Így , amikor az összetétel feloldódik, az első tagot Birtokos esetben kell ragozni…és ez történik a kommentárban is: "Śakticakravibhavasya... prabhavam", érted? Nos, ha nem érted, akkor olvasd el az Összetételek al-szekciót (Lásd Szanszkrit/Összetételek a főmenüben).

⁵⁶ Néhány szerző ezt "abhideya"-nak fordítja, mint "témakör".

fel

 2. Aforizma

नन्वेवम्भूतशङ्करस्वरूपसत्तायां किं प्रमाणं कुतश्चोपादानादिहेतुं विना जगदसौ जनयति तस्यैवोपादानत्वे मृत्पिण्डस्येव घतेन जगता तिरोधानं क्रियेत तिरोहितातिरोहिततायां च भगवतः स्वभावभेदः स्यात्पुनरुन्मज्जने च हेतुश्चिन्त्यो जगदुदये च द्वैतप्रसङ्ग इत्येताः शङ्का एकप्रहारेणापहर्तुमाह—

यत्र स्थितमिदं सर्वं कार्यं यस्माच्च निर्गतम्।
तस्यानावृतरूपत्वान्न निरोधोऽस्ति कुत्रचित्॥२॥

तस्यास्य शङ्करात्मनः प्रकाशानन्दघनस्य स्वस्वभावस्य न कुत्रचिद्देशे काल आकारे वा निरोधः प्रसरख्याघातोऽस्त्यनावृतरूपत्वादस्थगितस्वभावत्वात्। अयं भावः। इह यत्किञ्चित्प्राणपुर्यष्टकसुखनीलादिकं चित्प्रकाशस्यावरकं सम्भाव्यते तद्यदि न प्रकाशते न किञ्चित्प्रकाशमानं तु प्रकाशात्मकशङ्करस्वरूपमेवेति किं कस्य निरोधकं को वा निरोधार्थः। एतदेव तस्येत्येतद्विशेषणेन यत्रेत्यादिनोपपादयति। यत्र यस्मिंश्चिद्रूपे स्वात्मनीदं मातृमानमेयात्मकं सर्वं जगत्कार्यं स्थितं यत्प्रकाशेन प्रकाशमानं सत्स्थितिं लभते तस्य कथं तेन निरोधः शक्यस्तन्निरोधे हि निरोधकाभिमतमेव न चकास्यादित्याशयशेषः। यथोक्तम्

तदात्मनैव तस्य स्यात्कथं प्राणेन यन्त्रणा।

इत्यजडप्रमातृसिद्धौ। ननूत्पन्नस्य स्थित्यात्मा प्रकाशो भवत्युत्पत्तिरेव त्वस्य कुत इत्याह यस्माच्च निर्गतमिति। स्मृतिस्वप्नसङ्कल्पयोगिनिर्माणदृष्ट्या चितः स्वानुभवसिद्धं जगत्कारणत्वमुज्झत्वाप्रमाणकमनुपपन्नं च प्रधानपरमाण्वादीनां न तत्कल्पयितुं युज्यते। कार्यपदेन चेदमेव ध्वनितं कर्तुः क्रियया निष्पाद्यं हि कार्यमुच्यते न तु जडकारणानन्तरभावि जडस्य कारणत्वानुपपत्तेरीश्वरप्रत्यभिज्ञोक्तनीत्या। भविष्यति चैतत्

अवस्थायुगलं चात्र कार्यकर्तृत्वशब्दितम्।

इत्यत्र। सर्वशब्देनोपादानादिनैरपेक्ष्यं कर्तुर्ध्वनितम्। न च कार्यं घटादि कर्तुः कुम्भकारादेः कदाचित्स्वरूपं तिरोदधद्दृष्टम्। ननु निर्गतिरवस्थितस्य भवति तत्किमेतत्क्वचिदादावेव स्थितं नान्यत्र स्थितमपि तु तत्रैव चिदात्मनीत्याह यत्र स्थितमिति। आवृत्त्या चैतद्योज्यम्। अयमर्थो यदि चिदात्मनि जगदहम्प्रकाशाभेदेन न भवेत्तत्कथमुपादानादिनिरपेक्षं तत उदियात्। यतस्तु

यथा न्यग्रोधबीजस्थः शक्तिरूपो महाद्रुमः।
तथा हृदयबीजस्थं जगदेतच्चराचरम्॥

इत्याम्नायस्थित्या

स्वामिनश्चात्मसंस्थस्य।

इति पूर्वोक्तयुक्त्या च तत्रैतदभेदेन स्फुरत्स्थितं ततोऽयं चिदात्मा भगवान्निजरसाश्यानतारूपं जगदुन्मज्जयतीति युज्यते। एवं च यत्र स्थितमेव सद्यस्मान्निर्गतमित्यत्र योजना जाता। च एवार्थे भिन्नक्रमः। ननु यदि तस्मात्प्रकाशवपुष इदं जगन्निर्यातं तन्न प्रथेत न हि प्रभाबाह्यं च प्रथते चेति युक्तमित्याशङ्क्य यस्मान्निर्गतमपि सद्यत्र स्थितमित्यावृत्त्या सङ्गमनीयम्। चोऽप्यर्थे भिन्नक्रमः। एतदुक्तं भवति न प्रसेवकादिवाक्षोटादि तत्तस्मान्निर्गतमपि तु स एव भगवान्स्वस्वातन्त्र्यादनतिरिक्तामप्यतिरिक्तामिव जगद्रूपतां स्वभित्तौ दर्पणनगरवत्प्रकाशयन्स्थितः। ननु च भवत्वेवं सर्गस्थित्यवस्थयोर्जगतास्यानिरुद्धत्वं संहारावस्थया त्वभावात्मना सुषुप्तदेशीयया जगतः सम्बन्धिन्या कथं नैतत्तिरोधीयते नहि ग्राह्यं जगद्विना ग्राहकश्चिदात्मा कश्चिदित्यावृत्त्यैतदेवोत्तरं यस्मान्निर्गतमपि सद्यत्रैव स्थितमुत्पन्नमपि जगत्संहारावस्थायां तदैकात्म्येनैवास्ते न त्वस्यान्यः कश्चिदुच्छेदः शून्यरूपस्तस्य वक्ष्यमाणयुक्त्या प्रकाशं भित्तिभूतं विनानुपपत्तेरित्यर्थः। यथोक्तं श्रीस्वच्छन्दशास्त्रे

अशून्यं शून्यमित्युक्तं शून्यं चाभाव उच्यते।
देव्यभावः स विज्ञेयो यत्र भावाः क्षयं गताः॥

इति। एवं सर्वं यस्य कार्यं यत्प्रकाशेनैव प्रकाशते संहृतमपि च सद्यत्प्रकाशैकात्म्येन तिष्ठति न तस्य देशकालाकारादि किञ्चिन्निरोधकं युज्यते — इति व्यापकं नित्यं विश्वशक्तिखचितं स्वप्रकाशमादिसिद्धं चैतत्तत्त्वमिति। नास्य सद्धावज्ञातार्थप्रकाशरूपं प्रमाणवराकमुपपद्यत उपयुज्यते सम्भवति वा प्रत्युतैतत्तत्त्वसिद्ध्यधीना प्रमाणादिविश्ववस्तुसिद्धिः। तदुक्तमस्मद्गुरुभिस्तन्त्रालोके

प्रमाणान्यपि वस्तूनां जीवितं यानि तन्वते।
तेषामपि परो जीवः स एव परमेश्वरः॥

इति। यस्मान्निर्गतमपीदं जगद्यत्र स्थितं यत्प्रकाशेन प्रकाशमानं तथाभूतमपि यत्र स्थितं यत्प्रकाशैकरूपं। यत्प्रकाश एव यस्य सिद्ध्यै न्यक्षेणेक्ष्यमाणं भवति न त्वन्यज्जगन्नाम किञ्चित्। अत्र यत्र स्थितमित्यावर्त्य द्विर्योज्यम्। एवं च स्वानुभवसिद्धमेवास्य तत्त्वस्य सृष्टिस्थितिसंहारमेलनावभासिनोऽतिदुर्घटकारिणः सर्वदा सर्वत्रानिरुद्धत्वम्। यथोक्तं श्रीमदुत्पलदेवाचार्यैः

परमेश्वरता जयत्यपूर्वा तव सर्वेश यदीशितव्यशून्या।
अपरापि तथैव ते यथेदं जगदाभाति यथा तथा न भाति॥

इति। अत्र हि भासमानमेव जगद्भासनैकशेषीभूतत्वाद्भासनातिरिक्तं न किञ्चिद्भातीत्यर्थः। किञ्च यत्र स्थितमित्युक्त्योपशमपदे यस्माच्च निर्गतमिति प्रसरपदे यतोऽस्य न निरोधस्ततो निमीलनोन्मीलनसमाधिद्वयेऽपि योगिना स्वस्वभावसमावेशपरेणैव भवितव्यम्। यद्वक्ष्यते

यदा क्षोभः प्रलीयेत तदा स्यात्परमं पदम्।

इति। तथा

तस्माच्छब्दार्थचिन्तासु न सावस्था न या शिवः।

इत्यपि च। कुत्रचिदनात्मवादिनि सौगतादौ प्रमातरि कुत्रचिच्च बाधकाभिमते प्रमाणे सति न तस्य निरोधः प्रतिषेधोऽस्ति यतो यस्तस्य प्रतिषेधको यच्च तस्य प्रतिषेधकं परमाणं तद्यदि न सिद्धमभित्तिकमेतच्चित्रं सिद्धिश्चास्य प्रकाशत इति तत्सिद्ध्यैव भगवानादिसिद्धस्वप्रकाशमूर्तिरस्तीत्येतत्प्रतिषेधायोदितेनाप्यनक्षरमुक्तम्। भविष्यति चैतत्

न तु योऽन्तर्मुखो भावः।

इत्यत्रान्तरे। एवं चानेन विश्वोत्तीर्णं विश्वमयं विश्वसर्गसंहारादिकारि शाङ्करं स्वस्वभावात्मकं तत्त्वमित्यभिदधता सर्वेषु पारमेश्वरेषु यदुपास्यं तदितः स्पन्दतत्त्वान्नाधिकं केवलमेतत्स्वातन्त्र्यवशेनैव तदुपासावैचित्र्यमाभास्यते। वस्तुतस्तु एतद्वीर्यसारमेवाशेषम्। यद्वक्ष्यति

तदाक्रम्य बलं मन्त्राः सर्वज्ञबलशालिनः।

इत्येतदपि भङ्ग्या प्रतिपादितम्। एवं च न कश्चिदुक्तचोद्यावकाशः। एवमेतादृशेषु चिन्तारत्नप्रायेषु श्रीस्पन्दसूत्रेषु यदन्यैः सर्वैर्विवृतिकृद्भिर्व्याख्यायि यच्चास्माभिः किञ्चिद्व्याक्रियते तत्रान्तरममत्सरा अनवलिप्ताश्च स्वयमेव विचिन्वन्तु सचेतसो न तु तदस्माभिरुद्घाट्य प्रतिपदं प्रदर्श्यते ग्रन्थगौरवापत्तेः॥२॥

Nanvevambhūtaśaṅkarasvarūpasattāyāṁ kiṁ pramāṇaṁ kutaścopādānādihetuṁ vinā jagadasau janayati tasyaivopādānatve mṛtpiṇḍasyeva ghaṭena jagatā tirodhānaṁ kriyeta tirohitātirohitatāyāṁ ca bhagavataḥ svabhāvabhedaḥ syātpunarunmajjane ca hetuścintyo jagadudaye ca dvaitaprasaṅga ityetāḥ śaṅkā ekaprahāreṇāpahartumāha—

Yatra sthitamidaṁ sarvaṁ kāryaṁ yasmācca nirgatam|
Tasyānāvṛtarūpatvānna nirodho'sti kutracit||2||

Tasyāsya śaṅkarātmanaḥ prakāśānandaghanasya svasvabhāvasya na kutraciddeśe kāla ākāre vā nirodhaḥ prasarakhyāghāto'styanāvṛtarūpatvādasthagitasvabhāvatvāt| Ayaṁ bhāvaḥ| Iha yatkiñcitprāṇapuryaṣṭakasukhanīlādikaṁ citprakāśasyāvarakaṁ sambhāvyate tadyadi na prakāśate na kiñcitprakāśamānaṁ tu prakāśātmakaśaṅkarasvarūpameveti kiṁ kasya nirodhakaṁ ko vā nirodhārthaḥ| Etadeva tasyetyetadviśeṣaṇena yatretyādinopapādayati| Yatra yasmiṁścidrūpe svātmanīdaṁ mātṛmānameyātmakaṁ sarvaṁ jagatkāryaṁ sthitaṁ yatprakāśena prakāśamānaṁ satsthitiṁ labhate tasya kathaṁ tena nirodhaḥ śakyastannirodhe hi nirodhakābhimatameva na cakāsyādityāśayaśeṣaḥ| Yathoktam

Tadātmanaiva tasya syātkathaṁ prāṇena yantraṇā|

ityajaḍapramātṛsiddhau| Nanūtpannasya sthityātmā prakāśo bhavatyutpattireva tvasya kuta ityāha yasmācca nirgatamiti| Smṛtisvapnasaṅkalpayoginirmāṇadṛṣṭyā citaḥ svānubhavasiddhaṁ jagatkāraṇatvamujjhitvāpramāṇakamanupapannaṁ ca pradhānaparamāṇvādīnāṁ na tatkalpayituṁ yujyate| Kāryapadena cedameva dhvanitaṁ kartuḥ kriyayā niṣpādyaṁ hi kāryamucyate na tu jaḍakāraṇānantarabhāvi jaḍasya kāraṇatvānupapatterīśvarapratyabhijñoktanītyā| Bhaviṣyati caitat

Avasthāyugalaṁ cātra kāryakartṛtvaśabditam|

ityatra| Sarvaśabdenopādānādinairapekṣyaṁ karturdhvanitam| Na ca kāryaṁ ghaṭādi kartuḥ kumbhakārādeḥ kadācitsvarūpaṁ tirodadhaddṛṣṭam| Nanu nirgatiravasthitasya bhavati tatkimetatkvacidādāveva sthitaṁ nānyatra sthitamapi tu tatraiva cidātmanītyāha yatra sthitamiti| Āvṛttyā caitadyojyam| Ayamartho yadi cidātmani jagadahamprakāśābhedena na bhavettatkathamupādānādinirapekṣaṁ tata udiyāt| Yatastu

Yathā nyagrodhabījasthaḥ śaktirūpo mahādrumaḥ|
Tathā hṛdayabījasthaṁ jagadetaccarācaram||

ityāmnāyasthityā

Svāminaścātmasaṁsthasya|

iti pūrvoktayuktyā ca tatraitadabhedena sphuratsthitaṁ tato'yaṁ cidātmā bhagavānnijarasāśyānatārūpaṁ jagadunmajjayatīti yujyate| Evaṁ ca yatra sthitameva sadyasmānnirgatamityatra yojanā jātā| Ca evārthe bhinnakramaḥ| Nanu yadi tasmātprakāśavapuṣa idaṁ jaganniryātaṁ tanna pratheta na hi prabhābāhyaṁ ca prathate ceti yuktamityāśaṅkya yasmānnirgatamapi sadyatra sthitamityāvṛttyā saṅgamanīyam| Co'pyarthe bhinnakramaḥ| Etaduktaṁ bhavati na prasevakādivākṣoṭādi tattasmānnirgatamapi tu sa eva bhagavānsvasvātantryādanatiriktāmapyatiriktāmiva jagadrūpatāṁ svabhittau darpaṇanagaravatprakāśayansthitaḥ| Nanu ca bhavatvevaṁ sargasthityavasthayorjagatāsyāniruddhatvaṁ saṁhārāvasthayā tvabhāvātmanā suṣuptadeśīyayā jagataḥ sambandhinyā kathaṁ naitattirodhīyate nahi grāhyaṁ jagadvinā grāhakaścidātmā kaścidityāvṛttyaitadevottaraṁ yasmānnirgatamapi sadyatraiva sthitamutpannamapi jagatsaṁhārāvasthāyāṁ tadaikātmyenaivāste na tvasyānyaḥ kaściducchedaḥ śūnyarūpastasya vakṣyamāṇayuktyā prakāsaṁ bhittibhūtaṁ vinānupapatterityarthaḥ| Yathoktaṁ śrīsvacchandaśāstre

Aśūnyaṁ śūnyamityuktaṁ śūnyaṁ cābhāva ucyate|
Devyabhāvaḥ sa vijñeyo yatra bhāvāḥ kṣayam gatāḥ||

iti| Evaṁ sarvaṁ yasya kāryaṁ yatprakāśenaiva prakāśate saṁhṛtamapi ca sadyatprakāśaikātmyena tiṣṭhati na tasya deśakālākārādi kiñcinnirodhakaṁ yujyate — iti vyāpakaṁ nityaṁ viśvaśaktikhacitaṁ svaprakāśamādisiddhaṁ caitattattvamiti| Nāsya saddhāvajñātārthaprakāśarūpaṁ pramāṇavarākamupapadyata upayujyate sambhavati vā pratyutaitattattvasiddhyadhīnā pramāṇādiviśvavastusiddhiḥ| Taduktamasmadgurubhistantrāloke

Pramāṇānyapi vastūnāṁ jīvitaṁ yāni tanvate|
Teṣāmapi paro jīvaḥ sa eva parameśvaraḥ||

iti| Yasmānnirgatamapīdaṁ jagadyatra sthitaṁ yatprakāśena prakāśamānaṁ tathābhūtamapi yatra sthitaṁ yatprakāśaikarūpam| Yatprakāśa eva yasya siddhyai nyakṣeṇekṣyamāṇaṁ bhavati na tvanyajjagannāma kiñcit| Atra yatra sthitamityāvartya dviryojyam| Evaṁ ca svānubhavasiddhamevāsya tattvasya sṛṣṭisthitisaṁhāramelanāvabhāsino'tidurghaṭakāriṇaḥ sarvadā sarvatrāniruddhatvam| Yathoktaṁ śrīmadutpaladevācāryaiḥ

Parameśvaratā jayatyapūrvā tava sarveśa yadīśitavyaśūnyā|
Aparāpi tathaiva te yathedaṁ jagadābhāti yathā tathā na bhāti||

iti| Atra hi bhāsamānameva jagadbhāsanaikaśeṣībhūtatvādbhāsanātiriktaṁ na kiñcidbhātītyarthaḥ| kiñca yatra sthitamityuktyopaśamapade yasmācca nirgatamiti prasarapade yato'sya na nirodhastato nimīlanonmīlanasamādhidvaye'pi yoginā svasvabhāvasamāveśapareṇaiva bhavitavyam| Yadvakṣyate

Yadā kṣobhaḥ pralīyeta tadā syātparamaṁ padam|

iti| Tathā

Tasmācchabdārthacintāsu na sāvasthā na yā śivaḥ|

ityapi ca| Kutracidanātmavādini saugatādau pramātari kutracicca bādhakābhimate pramāṇe sati na tasya nirodhaḥ pratiṣedho'sti yato yastasya pratiṣedhako yacca tasya pratiṣedhakaṁ paramāṇaṁ tadyadi na siddhamabhittikametaccitraṁ siddhiścāsya prakāśata iti tatsiddhyaiva bhagavānādisiddhasvaprakāśamūrtirastītyetatpratiṣedhāyoditenāpyanakṣaramuktam| Bhaviṣyati caitat

Na tu yo'ntarmukho bhāvaḥ|

ityatrāntare| Evaṁ cānena viśvottīrṇaṁ viśvamayaṁ viśvasargasaṁhārādikāri śāṅkaraṁ svasvabhāvātmakaṁ tattvamityabhidadhatā sarveṣu pārameśvareṣu yadupāsyaṁ taditaḥ spandatattvānnādhikaṁ kevalametatsvātantryavaśenaiva tadupāsāvaicitryamābhāsyate| Vastutastu etadvīryasāramevāśeṣam| Yadvakṣyati

Tadākramya balaṁ mantrāḥ sarvajñabalaśālinaḥ|

ityetadapi bhaṅgyā pratipāditam| Evaṁ ca na kaściduktacodyāvakāśaḥ| Evametādṛśeṣu cintāratnaprāyeṣu śrīspandasūtreṣu yadanyaiḥ sarvairvivṛtikṛdbhirvyākhyāyi yaccāsmābhiḥ kiñcidvyākriyate tatrāntaramamatsarā anavaliptāśca svayameva vicinvantu sacetaso na tu tadasmābhirudghāṭya pratipadaṁ pradarśyate granthagauravāpatteḥ||2||

(Itt,) egy felvetés (nanu) Śaṅkara (śaṅkara) ilyen (evambhūta) esszenciális természetének (sva-rūpa) létével (sattāyām) kapcsolatosan:

"Mi (kim)  a bizonyítéka (pramāṇam), és (ca) hogyan (kutas) (történik) (az, hogy) Ez --azaz Śaṅkara-- (asau) megteremti (janayati) a világot (jagat) (bármiféle) ok (hetum), pl.: materiális ok (upādāna), stb. (ādi) nélkül (vinā)? (Továbbá,) ha pedig (Ő Maga) az anyag (upādānatve) (amiből) e (világ áll) (tasya eva), az (Ő) eltűnése (tirodhānam) meg kellene, hogy történjen (kriyeta) a világ által (jagatā), miképp (iva) egy marék (piṇḍasya) agyag (mṛd) (eltűnik), az edény által (ghaṭena)¹ .Emellett (ca), abban az esetben, hogy ha létezik a megjelenés --atirohita-- és eltűnés állapota (tirohita-atirohitatāyām)  az Úrnak (bhagavataḥ), akkor különbség (bhedaḥ) volna (syāt) --azaz hiányozna az egység-- az Ő esszenciájában (sva-bhāva). Valamint (ca), az (Ő) újra-megjelenésének (punar unmajjane) okát, (hetuḥ) muszáj, lenne elképzelni (cintyaḥ) (hogy kifejtsük ezt a tényt.) És a világ (jagat) feltárulásával (udaye), (jelen lenne) a tendenciája (prasaṅga) a dualitásnak (dvaita... iti)² ".

Hogy feloldjuk (apahartum) ezt (etāḥ) a problémát vagy felvetést (śaṅkāḥ) egyetlen (eka) vonással (prahāreṇa), (a Spandakārikā-k szerzője --azaz Kṣemarāja szerint Vasugupta--) azt mondja (āha):

Miután Ő fedetlen (anāvṛta) természetű --rūpa-- (rūpatvāt), akadály (nirodhaḥ) Számára (tasya) nincs (na.. asti) sehol (kutracid), abban (yatra), akiben ez az (idam) egész (sarvam) univerzum (kāryam) nyugszik (sthitam) és (ca) akiből (yasmāt) kiárad (nirgatam)||2||

Nincs (na... asti) elfedés (nirodhaḥ) (vagy) akadály (vyāghātaḥ) az (Ő) kiterjedésében (prasara) sehol (na kutracid), (akár) térben (deśe), időben (kāle) vagy (vā) formában (ākāre) e bizonyos (asya) Śaṅkara (śaṅkara) Énjének (tasya- ātmanaḥ), aki a Fény (prakāśa) és Gyönyör (ānanda) összetett egysége (ghanasya), (és) aki (szintén) az egyén saját (sva) esszenciális természete (sva-bhāvasya), mivel az (Ő) természete (rūpatvāt) fedetlen (anāvṛta), vagyis mivel (az Ő) esszenciája (sva-bhāvatvāt) nem rejtett vagy eltakart (asthagita)|

Ez (ayam) a jelentés (bhāvaḥ)|

Itt, ebben a világban (iha), bármi (yatkiñcid) (mint pl.:) életerő (prāṇa), finom test (puryaṣṭaka), élvezet (sukha), kék (nīla), stb. (ādikam), tartható (sambhāvyate) a Tudatosság (cit) Fényének (prakāśasya) egy elfedőjeként (āvarakam). (Mindenesetre,) ha (yadi) ez --azaz életerő, finomtest élvezet, kék, stb.-- (tad) nem (na) tapasztalható vagy nem nyilvánul meg (Prakāśa vagy a Tudatosság Fénye miatt) (prakāśate), (akkor) az semmi (na kiñcid)³ . De (tu), mivel ez tapasztalható, vagyis megnyilvánult (prakāśamānam), (így ez) csupán (eva) Śaṅkara (śaṅkara) természete (sva-rūpam), aki Fényből (prakāśa) áll (ātmaka)⁴ . Tehát (iti), mi (kim) az elfedése (nirodhakam) Neki (kasya), vagy (vā) mit (kaḥ) jelent (arthaḥ) (egyáltalán) az elfedés (nirodha)?|

(Vasugupta, a szerző, Kṣemarāja szerint,) bizonyítja (upapādayati) ezt (etad) a konkrét (tényt) (eva) e (etad) meghatározó kifejezéssel (viśeṣaṇena)⁵ : "akiben", stb. --azaz akiben ez az egész univerzum nyugszik…", lásd az aforizma első sorát-- (yatra-iti-ādinā), (ami meghatározza a jelentését a másik kifejezésnek, mely így kezdődik) "Számára" --azaz "akadály Számára nincs sehol…", lásd az aforizma második sorát-- (tasya-iti)|

A "yatra" (kifejezés az aforizmában) (yatra) (azt jelenti "yasmiṁścidrūpe svātmani" :) "akiben (yasmin), azaz az egyén saját (sva) Énjében --ātmā-- (ātmani), kinek természete --rūpa-- (rūpe) (a) Tudatosság (cit)". (Emellett, a szó) "idam" (idam) (azt jelenti " mātṛmānameyātmakam" :) azaz "az, ami a tudót vagy tapasztalót (mātṛ), tudást vagy a tudás módját (māna) (és) a tudhatót vagy objektumot (meya) tartalmazza (ātmakam)". (A kifejezés) "sarvaṁ kāryam" (sarvam... kāryam) (azt jelenti "sarvaṁ jagat" :) azaz "az egész (sarvam) világ (jagat)". (Végül, a kifejezés) "sthitam" --nyugszik-- (sthitam) (azt jelenti "yatprakāśena prakāśamānaṁ satsthitiṁ labhate":) azaz "kinek Fénye vagy Prakāśa-ja (prakāśena) által (yad), (ez az egész világ) tapasztalható lesz vagy megnyilvánul (prakāśamānam) (és így) eléri (labhate) (annak) valódi (sat) helyzetét (sthitim)"⁶ . (Ezért, a teljes mondat "yatra sthitamidaṁ sarvaṁ kāryam" jelentése nem más, mint "akiben, azaz az egyén saját Énjében, kinek természete a Tudatosság, az egész világ, mely a tapasztalót vagy tudót, a tudást vagy a tudás módját és a tudhatót vagy objektumot tartalmaz, nyugszik; vagyis kinek Fénye vagy Prakāśa-ja által ez megnyilvánul vagy tapasztalható lesz és így eléri valódi helyzetét". Majd,) hogyan (katham) lehetséges (śakyaḥ) az Ő (tasya) elfedése (nirodhaḥ) e(z) (világ) által (tena)? Mert (hi), az Ő elfedésének pillanatában (tad-nirodhe), ami az elfedőként (nirodhaka) van tételezve (abhimatam) --azaz a világ-- az egyáltalán (eva) nem (na) jelenne meg (cakāsyāt). Ez az, amit hozzá kell adni (iti... śeṣaḥ) (az aforizmához, hogy teljes legyen) a jelentés|

Ahogy (yatha) az ki lett fejtve (uktam) az Ajaḍapramātṛsiddhi-ben (ajaḍapramātṛsiddhi):

"Hogyan (katham) létezhetne (syāt) az Ő (tasya) korlátozása (yantraṇā) az életerő által (prāṇena) (ha utóbbi) természete --ātmā-- (ātmanā) Ő Maga (tad... iti)?"|

Egy felvetés (itt) (nanu):

"Prakāśa vagy a Tudatosság Fénye (prakāśaḥ) (nyilvánvalóan) a (bhavati)  (Fény), annak "sthiti" vagy "a megnyilvánulás fenntartása" (sthiti) aspektusában (ātmā), az, hogy az --vagyis a világ-- (utpannasya) kiáradt, de (tu) honnan (kutas) (jön) ennek (asya) kiáradása vagy feltárulása (utpattiḥ eva... iti)?⁷ "|

(Hogy megválaszoljuk ezt a kérdést, a szerző) azt mondja (a második aforizma első sorának végén) (āha) "yasmācca nirgatam":) azaz "és (ca) akiből (yasmāt) kiárad (nirgatam iti)"|

Elvetve (ujjhitvā) a Tudatosságot --Cit-- (citaḥ), mint a világ (jagat) oka (kāraṇatvam), ami talán bizonyítható (siddham) (egyszerűen) az egyén saját (sva) tapasztalatához folyamodván (anubhava), a yogī-k (yogi) emlékezés (smṛti), alvás (svapna), képzelgés (saṅkalpa) (és) teremtéssel (kapcsolatos) (nirmāṇa) nézőpontja szerint (dṛṣṭyā), nem (na) helyes (yujyate) a Pradhāna-t (pradhāna), atom-t, (paramāṇu) stb. (ādīnām)⁸ (a világ okaként) tartani (kalpayitum), mert ez (tad) bizonyíték nélkül (apramāṇakam) és (ca) érvényes háttér nélkül áll (anupapannam)|

Ugyancsak (ca), a "kārya" (kārya) szó által (padena) (az aforizmában) e (idam) bizonyos (tényre) (eva) utalva van (dhvanitam), vagyis ki lett mondva (ucyate), hogy egy "kārya" --szó szerint hatás-- (kāryam) (vagy) produktum (niṣpādyam) kétségtelenül (hi) egy tevő (kartuḥ) aktivitásának (eredménye) (kriyayā), de (tu) ez (bhavi) nem (na) egy későbbi eredménye (anantara) egy halott vagy élettelen (jaḍa) oknak (kāraṇa). A szerint, ami meg lett határozva az Īśvarapratyabhijñā-ban (a bölcs Utpaladeva által) (yogi), az okozatiság (kāraṇatva) (valami halott vagy élettelen esetében nem lehetséges), mert nincs érvényes bizonyíték (anupapatteḥ). Ez (a koncepció) (etad) szintén (ca) meg fog jelenni (bhaviṣyati) ebben (a szövegben) --lásd a Spandakārikā-kelső fejezetének 14. aforizmája első sorát-- (atra):

"Úgy mondják (śabditam), hogy két (yugalam) állapota (avasthā) (létezik a Spanda princípiumnak) (ca atra), (vagyis) a cselekvő állapota (kārya... tva)  (és) a cselekvés állapota (kartṛtva... iti)."|

A "sarva" --szó szerint minden--  (sarvam) szó által (padena) (az aforizmában) a cselekvő (kartuḥ), matériával (upādāna), stb. (ādi) kapcsolatos független állapotára (nairapekṣyam) utalva van (dhvanitam)|

Sohasem (na ca... kadācid) látható olyan (dṛṣṭam), hogy a produktum (kāryam) (pl.:) egy edény (ghaṭa), stb. (ādi) elfedné (tirodadhat) esszenciális természetét (sva-rūpam) a cselekvőnek (kartuḥ), (azaz) a fazekasnak (kumbhakāra), stb. (ādeḥ)|

Egy (további) felvetés (nanu):

"(Csupán) annak feltárulása (nirgatiḥ) történhet meg (bhavati), ami valami másban van benne (avasthitasya) --azaz csak olyan valaminek a feltárulása lehetséges, ami már eleve valami másban létezik--. Ezért (tad), ez (a világ) (kim etad) egy bizonyos helyen (kvacid) nyugszik (sthitam) már (eva) a legelején (ādau)?"

A válasz:) "Ez sehol máshol nem (na anyatra) nyugszik (sthitam), csak (api tu) és kizárólag (eva) Abban (tatra), minek természete (ātmani) a Tudatosság (cit... iti)." (Ezért) Vasugupta azt mondja (āha) "yatra sthitam", azaz "akiben (yatra) (az egész univerzum) nyugszik (sthitam iti)"|

Bizonyosan (ca), e (kifejezést, azaz "yatra sthitam") (etad) ismételten --kétszer is -- (āvṛttyā) használni kell (yojyam)|

Ez (ayam) (a) jelentés (arthaḥ): Ha (yadi) a világ (jagat) nem (na) létezik (bhavet) Abban, minek természete (ātmani) a Tudatosság (cit), (mely) teljes egységet (élvez) (abhedena) az Aham  (aham) Fényével --azaz "Én-ség"-- (prakāśa), akkor (tad) hogyan (katham) tárul fel (udiyāt) abból (az Aham Fényéből) (tatas) anélkül, hogy folyamodna --szó szerint függetlenül-- (nirapekṣam) matériához (upādāna), stb. (ādi)?|

Mivel (yatas tu), aszerint, ami meg lett határozva (sthityā) a szent tradícióban (āmnāya) (a Parātriṁśikhā 24. stanzájában):

"Miképp (yathā) egy nagy (mahā) fa (drumaḥ) potenciálisan (śakti-rūpaḥ) nyugszik (sthaḥ) a banyan fa (nyagrodha) magjában (bīja), úgy (tathā) ez (etad) a világ (jagat), (mind) élő (cara) (és) élettelen (része) (acaram) a Szív (hṛdaya... iti) magjában (bīja) nyugszik (stham)⁹ ."||

És szintén (ca), az előbb említett (pūrva-ukta) érvelés vagy kifejtés szerint (yuktyā), (az Īśvarapratyabhijñā 5-10 kifejti):

"És (ca) ami (samsthasya) honol a Mester --azaz az Úr-- (svāminaḥ) Énjében (ātma)."|

(Valaki arra következtethet) , hogy e (etad) (világ vagy univerzum) abban (az Úrban) (tatra) nyugszik (sthitam), (s úgy) villan (sphurat), mint ami azonos (abhedena) (Vele). Ezért (tatas), helyes (yujyate) (megállapítani azt, hogy) "Ez (ayam) az Úr --szó szerint Prosperáló, Szerencsés-- (bhagavān), kinek természete (ātmā) a Tudatosság (cit), okozza a világ feltárulását (jagat-unmajjayati) az Ő saját (nija) esszenciájának (rasa... iti) dermedt vagy alvadt (āśyānatā) formájaként (rūpam)¹⁰" |

Így (evam ca), a mondattani szerkezet (yojanā), ami itt (atra) megjelenik (jātā) (nem más, mint "yatra sthitameva sadyasmānnirgatam" :) azaz "csupán (azért) (eva), mert (yasmāt)  (ez az egész univerzum) Benne (yatra) nyugszik (sthitam) (vagy) létezik (sat), (képes az) Belőle (yasmāt... iti) kiáradni (nirgatam)"|

(Ebben az esetben a) "ca"--és-- (szó) (a "yasmāccanirgatam"-ban) (ca) azt jelentené (arthe) "eva"--csak-- (eva) (és át kellene) helyezni, azaz annak helye máshol lenne (bhinna-kramaḥ). (Röviden, a fent említett tanítás szerint, az aforizma első sorát így kellene írni, :"yatra sthitameva idaṁ sarvaṁ kāryaṁ yasmānnirgatam", azaz "csupán azért, mert ez az egész univerzum Benne nyugszik, képes az kiáradni Belőle", a "yatra sthitamidaṁ sarvaṁ kāryaṁ yasmācca nirgatam" helyett, azaz "akiben az egész univerzum nyugszik és akiből az képes kiáradni")|

(Egy újabb) felvetés (nanu):

"Ha (yadi) ez (idam) a világ (jagat) a (tasmāt) Fény vagy Prakāśa (prakāśa) csodálatos formájából (vapuṣaḥ) áradna ki (niryātam), akkor (tad) az nem is tárulna fel (na pratheta), azaz (hi) nem (na) helyes (yuktam) (azt mondani), hogy kívül van (bāhyam) a Fényen (prabhā) és (ca... ca) (mindeközben) feltárul --azaz megnyilvánul-- (prathate... iti... iti)."

Mivel ez fel lett vetve (āśaṅkya), (ez itt a válasz):

(A szavakat szükséges) összerakni (saṅgamanīyam) (így), ismétlés által (āvṛttyā): ("yasmānnirgatamapi sadyatra sthitam") azaz "még (api) (ha) Belőle (yasmāt) is árad ki (nirgatam), (ez az egész univerzum) Benne (yatra... iti) létezik (sat) (vagy) nyugszik (sthitam)"|

(Ilyen körülmények között) a "ca" --és-- szó (az aforizma "yasmācca nirgatam" részéban) (ca) azt jelentené (arthe) "api"--még-- (api) (és át kellene) helyezni, azaz, annak helye máshol lenne (bhinna-kramaḥ). (Tehát, a fenti interpretáció szerint, az aforizma első sora így kellene, hogy legyen írva: "yasmānnirgatamapīdaṁ sarvaṁ kāryaṁ yatra sthitam", azaz "még ha Belőle is árad ki, ez az egész univerzum Benne nyugszik" ehelyett "yatra sthitamidaṁ sarvaṁ kāryaṁ yasmācca nirgatam", azaz "akiben ez az egész univerzum nyugszik és akiből kiárad")|

Ami (etad) ki lett fejtve (uktam) azt (a következő módon kell értelmezni) (bhavati): E (világ) (tad) nem (úgy) (na) tárul fel (nirgatam) Belőle (tasmāt), miképp (iva) (ahogy) egy dió (akṣota), stb. (ādi) feltárul egy zsákból (prasevakāt); hanem (api tu) az Ő saját (sva) Abszolút Szabadságán keresztül (saḥ), e (saḥ) bizonyos (eva) Úr --szó szerint Prosperáló, Szerencsés-- (bhagavān) fenntartja (sthitaḥ) a megnyilvánulást (prakāśayan) Saját (sva) vásznán vagy hátterén (bhittau) --szó szerint fal--, mint (vat) egy várost (nagara) a tükör (darpaṇa), úgy, mintha (iva) a világ (jagat) formája (rūpatām) különbözne (atiriktām), bár (api) nem különbözik (Tőle) (anatiriktām)¹¹ |

Még (ca) (egy újabb) felvetés (nanu): "Nos (bhavatu), így (evam) (létezik) egy nem-elfedő kondíció (aniruddhatvam) Számára (asya) a világ által (jagatā) a megnyilvánulás (sarga) (és) fenntartás (sthiti) két állapotában (avasthayoḥ). Habár (tu), hogyhogy (katham) nincs (na) eme (Úr) (etad) elfedve (tirodhīyate) a világ (jagataḥ) feloldódásának (saṁhāra) állapotával (avasthayā) kapcsolatosan (sambandhinyā), ami --azaz a saṁhāra vagy feloldódása a világnak-- olyan, mint (deśīyayā) a mély alvás (suṣupta) (és) minek természete (ātmanā) a (tudhatók) hiánya (abhāva)? (Mert) a tapasztalható (grāhyam) világ (jagat) nélkül (vinā), a tapasztaló (grāhakaḥ), kinek természete (ātmā) a Tudatosság (cit), valójában senki (nahi... kaścid... iti)."

(Erre) valójában (eva) ez (etad) a válasz (uttaram): (A "yasmānnirgatamapi sadyatraiva sthitam" kifejezés) megismétlésével (āvṛttyā), azaz "még ha (api) ki is árad (nirgatam) Belőle (yasmāt), (ez az egész univerzum még mindig) csupán (eva) Benne (yatra) nyugszik (sthitam)  (vagy) létezik (sat)". (És e tanítás alkalmazásával erre a bizonyos helyzetre, megállapítható, hogy) a világ (jagat) ami kiáradt (utpannam), a Vele való (tad... eva) azonosulás kondíciójában (aikātmyena) áll (āste), még (api) annak feloldódási (saṁhāra) állapota közben is (avasthāyām). Kétségtelen (tu), hogy nincs (na... kaścid) egyéb (anyaḥ) megszűnése (ucchedaḥ) ennek a (világnak) (asya) az üresség (śūnya) formájában (rūpaḥ), mivel eme (üresség) (tasya) létezésének bizonyítására nincs lehetőség (anupapatteḥ), aszerint (yuktyā), ami később ki lesz fejtve (lentebb) (vakṣyamāna), anélkül (vinā), hogy annak alapja vagy háttere (bhitti) ne a Fény vagy Prakāśa (prakāśam) lenne (bhūtam)¹² . Ez a jelentés (iti arthaḥ)|

Ahogy (yathā) ki van mondva (uktam) a tiszteletreméltó (śrī) szövegben (śāstre), (melynek neve) Svacchanda (svacchanda)¹³ :

"(Az, ami) úgy van meghatározva (uktam), mint 'üresség' (śūnyam iti)  (valójában) nem üresség (aśūnyam). Úgymond (ucyate) eme üresség (śūnyam) valójában (ca) 'abhāva' (abhāvaḥ). Óh istennő (devi), ami (saḥ), 'abhāva'-ként (abhāvaḥ) ismerhető (vijñeyaḥ), abban (yatra) a tudhatók vagy tapasztalható objektumok (bhāvāḥ) oldódtak fel (kṣayam gatāḥ... iti)."||

Így (evam), az Ő (yasya) egész (sarvam) univerzuma --szó szerint hatás-- (kāryam) csupán (eva) az Ő saját (yad) Fénye --prakāśa-- (prakāśena) által nyilvánul meg (prakāśate), és (ca) még (api) (amikor ez az univerzum) feloldódott (saṁhṛtam), (akkor is) az Ő Fényével egyként áll (tiṣṭhati) (vagy) létezik (sat). (Legyen az akár) tér (deśa), idő (kāla), forma (ākāra) stb. (ādi), semmi sem (na... kiñcid) alkalmas (arra) (yujyate) (,hogy) az Ő (tasya) elfedője  legyen (nirodhakam) - így (iti), "átható (vyāpakam), örökké való (nityam), az univerzális (viśva) Erővel (śakti) felvértezett (khacitam) (mint egy ékszer)¹⁴ , ön-fényű (svaprakāśam) és (ca) szüntelen létező (ādisiddham) ez (etad) a (Legmagasabb) Princípium (tattvam iti)."|

E (Legmagasab Princípium) (asya) bizonyításának esetében (siddhau), egy nyomorult (varākam) bizonyítási módszer (pramāṇa), mely egy ismeretlen (ajñāta) dolgot (artha) tár fel (prakāśa-rūpam), nem (na) érvényes (upapadyate), alkalmas (upayujyate) vagy (vā) lehetséges (sambhavati). Ezzel ellentétben (pratyuta), minden (viśva) dolog (vastu) (,mint) bizonyítási módszer (pramāṇa), stb. (ādi), tökéletessége és sikere (siddhiḥ) e (etad) Princípium (tattva) tökéletességétől és sikerétől (siddhi) függ (adhīnā)|

Ez (tad) ki van mondva (uktam) spirituális tanítóink (asmad-gurubhiḥ) által a Tantrāloka-ban (I,55) (tantrāloke):

"E (saḥ) bizonyos (eva) Legmagasabb (parama) Úr (īśvaraḥ) (a) legfőbb (paraḥ) élete (jīvaḥ) még (api) azoknak (teṣām) a bizonyítási módszereknek (is) (pramāṇāni), melyek (yāni) valójában (api) a dolgok (vastūnām) létét (jīvitam) határozzák meg (tanvate)."||

E (idam) világ (jagat), még amikor (api) fel is tárul (nirgatam) Belőle (yasmāt), Benne (yatra) nyugszik (sthitam). (És) (mikor) megnyilvánulttá válik (prakāśamānam) az Ő Fénye (prakāśena) által (yad), az Benne (yatra) nyugszik (sthitam), (és) szintén (api) e természetet birtokolja (tathā-bhūtam). (Más szavakkal,) az Ő (yad) Fényével (prakāśa) azonos (aikarūpam) (még azután is, hogy megnyilvánult e bizonyos Fény által)|

Az Ő (yad) Fényének (prakāśaḥ) egésze (īkṣyamāṇam-nyakṣeṇa) önmagában (eva) (elég) annak --azaz a világ-- (yasya)  (létezése) bizonyításához (bhavati-siddhyai). Amit világnak (jagat) neveznek (nāma), nem (na... kiñcid)  egyéb (anyat) (,mint az Ő Fénye vagy Prakāśa) valójában (tu)|

(Következésképpen, a kifejezés "yatra sthitam",) azaz "akiben (yatra) (ez az egész univerzum) nyugszik (sthitam... iti)", kétszer (dvis) használandó (yojyam), ismétlés által (āvartya) ebben a kontextusban (atra)|

Így (evam ca), (ahogy az) valójában (eva) bizonyítva (siddham) van az egyén saját (sva) tapasztalata által (anubhava), (létezik) egy kondíciója e (asya) (Spanda) princípium --tattva-- (tattvasya) nem-elfedésnek (aniruddhatvam), mindig (sarvadā) (és) mindenhol (sarvatra), mely feltárja (avabhāsinaḥ) az összekapcsoló vagy találkozási pontját (melana) a megnyilvánulásnak (sṛṣṭi), fenntartásnak (sthiti) (és) feloldódásnak (saṁhāra), (és) ami előmozdítja (kārinaḥ) (azt, amit) rendkívül nehéz elérni (atidurghaṭa)|

Ahogy (yathā) az ki lett mondva (uktam) a tiszteletreméltó (śrīmat) tanító (ācāryaiḥ)¹⁵ Utpaladeva által (utpaladeva):

"Óh (īśaḥ) mindennek (sarva) Ura, a Te (tava) példátlan (apūrvā) (és) győzedelmes (jayatī)¹⁶ , Legmagasabb (parama) Uradalmad, (īśvaratā) híján (īśvaratā) van minden (yad) uralandónak (īśitavya). Még (api) (Uradalmad)¹⁷ más (te) (állapotai) is (szintén) (tathā eva). (Uradalmad állapotán keresztül,) ez (idam) a világ (jagat) nem úgy (yathā tathā na) jelenik meg (követőid vagy híveid számára) (bhāti), mint ahogy (yathā) megjelenik (a többi ember számára (ābhāti... iti)¹⁸ ."||

Itt (atra) a jelentés (iti arthaḥ) kétségkívül (hi) az, (hogy) semmi sem (na kiñcid) jelenik meg (bhāti) a Tudatosság Ragyogásától (bhāsana) különbözőként (atiriktam) (mert) a világ (jagat), amint megnyilvánul (bhāsamānam eva), egy (eka-śeṣībhūtatvāt), eme Ragyogással (bhāsana)|

Emellett (kiñca), mivel (yatas) nincs (na) elfedés (nirodhaḥ) e (Spanda princípiumnak) számára (asya), (sem) a feloldódás (upaśama) állapotában (pade), (ahogy az jelezve van a) ("yatra sthitam",) kifejezés által (uktyā) azaz "akiben (yatra) (az egész univerzum) nyugszik (sthitam... iti), (vagy) a kiterjedés (prasara) állapotában (pade), (ahogy jelezve van a) ("yasmācca nirgatam") a kifejezés által (uktyā) azaz "és (ca) akiből (yasmāt) kiárad (nirgatam)", ezért (tatas) a yogī-nak (yoginā) valójában (eva) szándéka (pareṇa) kell, hogy legyen (bhavitavyam) a belépés (samāveśa) saját (sva) esszenciális természetébe (sva-bhāva) mind a két (api-dvaye) Samādhi vagy Tökéletes Koncentráció (típusában) (samādhi): Nimīlana (nimīlana) (és) Unmīlana (unmīlana)¹⁹ |

Ez a (bizonyos tanítás) (yad) (szintén) ki lesz fejtve (vakṣyate) (az első fejezet 9. stanzájának első sorában):

"Amikor (yadā) zavarodottsága (kṣobhaḥ), teljesen feloldódik (pralīyeta), akkor (tadā) a Legmagasabb (paramam) Állapot (padam) jelenik meg (syāt... iti)."|

Továbbá (api ca), hasonlóan (ki van mondva) (tathā) (a Spandakārikā-k második fejezete 4. stanzájának első sorában):

"Ezért (tasmāt) nincs (na) állapot (sā avasthā), mely (yā) nem (na) Śiva (śivaḥ), (akár) szóban (śabda), objektumban (artha) (vagy) gondolatban --cintā-- (cintāsu)."|

²⁰ (Még ha) van is --sat-- (sati) valahol (kutracid... kutracid) egy tapasztaló --pramātṛ-- (pramātari), aki a nem-Én (an-ātma) doktrínájának követője (vādini), mint például egy Buddhista (saugata), stb. (ādau), és (ca) egy bizonyíték --pramāṇa-- (pramāṇe) ami úgy ismert (abhimate), mint ami elutasítja (az Ént) (bhādaka), nem létezik (na... asti) elfedése (nirodhaḥ) (vagy) elutasítása (pratiṣedhaḥ) Neki --azaz az Énnek vagy Spanda princípiumnak-- (tasya), mert (yatas) ha (yadi) az (tad) nem elismert eredendően valódiként és létezőként (siddham), (azaz ha) valaki (yaḥ), aki tagadja (pratiṣedhakaḥ) Őt (tasya) és (ca) a bizonyíték (pramāṇam), mely (yad) (szintén) tagadja (pratiṣedhakam) Őt (tasya) (nem eredendően elismert, mint valódi és létező, akkor) eme (tagadás) (etad) vászon nélküli (abhittikam) képpé (citram)  (válik). (Ezért,) a bizonyítéka (siddhiḥ) eme (Énnek vagy Spanda princípiumnak) (asya) "megnyilvánult vagy feltárult" (prakāśate iti) kétségtelenül (ca) ennek (tad) bemutatása által (siddhyā eva), (azaz a tagadó létezése és valósága által. Így) ez (etad) (a kifejtés) (mely azt tételezi, hogy) "a Prosperáló és Szerencsés Úr, (bhagavān) kinek formája (mūrtiḥ) egy örökké megalapozott Valóság (ādi-siddha) (és) az egyén saját (sva) Prakāśa-ja vagy Fénye (prakāśa), létezik (asti... iti)" hallgatólagosan (anakṣaram) kinyilvánításra kerül (uktam) még (api) az által is, aki feltárul (uditena), hogy tagadja (Őt) (pratiṣedhāya)|

Ez a (pont) (etad) megjelenik (később) (bhaviṣyati) szintén (ca) (a 16. stanza első sorának első felében), itt (antare-atra) (ebben a konkrét fejezetben):

"Nem (na tu) (létezik megszűnése ennek a) belső (antarmukhaḥ) állapotnak vagy természetnek (bhāvaḥ), ami…(yaḥ... iti)..."

Így (evam) e (anena) (szöveg) bizonyosan (ca) kifejti (abhidadhatā) "a (Legmagasabb) Princípiumot (tattvam) (aki) Śaṅkara --Śiva vagy az Úr-- (śaṅkaram), aki az egyén saját (sva) esszenciális természetéből (sva-bhāva) áll (ātmakam), (aki mind) transzcendens (uttīrṇam) (és) immanens (mayam) az univerzumban (viśva... viśva), (és) aki létrehozza (kāri) a megnyilvánulását (sarga), feloldódását (saṁhāra), stb. (ādi) (eme bizonyos) univerzumnak (viśva)". Következésképpen (itas), az (tad), ami (yad) imádott vagy tisztelt (upāsyam) minden (sarveṣu), a Legmagasabb Úrral vagy Parameśvara-val (parameśvareṣu) (foglalkozó doktrínában), nem egyéb (na adhikam), mint a Spanda (spanda) princípium (tattvāt). (És) az (tad) imádatok (upāsā) különbözősége (vaicitryam) kizárólag (kevalam) az Ő (etad) Abszolút Szabadsága (svātantrya) miatt (vaśena eva) látszik (ābhāsyate)|

Tény (vastutas tu), hogy ez --azaz az univerzum-- (etad) teljes egészében (aśeṣam) csupán (eva) az (Ő) Erejének (vīrya) esszenciája (sāram). Ez (a témakör) (etad) szintén (api) (ki van) fejtve (pratipāditam) egy közvetett módon (bhaṅgyā) (eme szöveg második fejezete első stanzájának első sorában:)

"Megragadván (ākramya) ezt az (tad) Erőt (balam), a Mantra-k (mantrāḥ)²¹ , csordultig tele (śālinaḥ) a mindentudó (sarvajña) erővel (bala)…"

Így (evaṁ ca), nincs (na kaścid) helye (avakāśaḥ) a fent említett (ukta) ellenvetésnek (codya)|

(Hadd) kutassák és elemezzék (vicinvantu)²² az intelligens (emberek) (sacetasaḥ), (kik) önzetlenek (amatsarāḥ) és (ca) szabadok az arroganciától (anavaliptāḥ), maguk számára (svayam) a különbséget (antaram) (aközött) ami (yad) ki van fejtve (vyākhyāyi) minden (sarvaiḥ) más (anyaiḥ) kommentár (vivṛti) szerzője által (kridbhiḥ) és (ca) ami (yad) ki lett fejtve (vyākriyate), röviden (kiñcid), általunk (asmābhiḥ) itt (tatra) egy ilyen (etādṛśeṣu) tiszteletreméltó (śrī) (azaz a) Spandakārikā-k vagy Spandasūtra-k --a Spanda Princípiummal foglalkozó aforizmák-- (spandasūtreṣu) (szöveghez), melyek olyanok, mint (prāyeṣu) a gondolatok (cintā) drágakövei (ratna). Habár (tu) e (tad) (különbség) nincs (na) nyíltan (udghāṭya) bemutatva vagy kifejtve (pradarśyate) általunk (asmābhiḥ), (röviden,) szóról szóra (pratipadam), (nehogy) egy túl hosszú érveléssel (felruházott) (gaurava) könyv (grantha) megalkotásának problémájába vagy szerencsétlenségébe essünk (āpatteḥ)||2||

¹ A jelentés itt az, hogy miképp egy marék vagy adag agyag eltűnik, amikor edény készül belőle, úgy a világ megjelenése el kellene, hogy tűntesse az Urat is. Természetesen, ez az eltűnés csak látszólagos, hiszen az agyag még mindig jelen van, akárcsak az Úr.

² A "prasaṅga" szó azt jelenti "a lehetőség, eshetőség stb.,  előfordulása." Így, a "dvaitaprasaṅgaḥ" emellett úgy is fordítható, hogy: "(akkor jelen lenne) a dualitás megjelenésének lehetősége" vagy "(akkor jelen lenne) a dualitás eshetősége", stb.

³ Más szavakkal, "nem megnyilvánult" és nem "nem létezik", mert tény, hogy "minden mindig létezik", hiszen a Legmagasabb Létezésből születik. Amikor valami megnyilvánul a Tudatosság Fényéből, látható lesz az Úr (Te) számára, és amikor nem megnyilvánult, akkor minden a Tiszta Tudatosság Fényeként nyugszik az Ő Énjében, azaz a Te Énedben. Egyszerű.

⁴ Röviden, "kinek esszenciája a Tudatosság Fénye".

⁵ Egy "meghatározó" (viśeṣaṇa) a Szanszkrit nyelvtanban egy olyan szó, mely meghatároz egy másik szót, ami "viśeṣya"-ként ismert. Ebben az esetben, ez nem csupán szavak, hanem teljes kifejezések működnek viśeṣaṇa-ként és viśeṣya-ként, rendre.

⁶ Röviden, a világ így jelenik meg, azaz mint tudható vagy megnyilvánult objektum. Következésképpen, ez az objektum, melyet "az egész világnak" nevezünk, soha nem fedheti el a Legmagasabb Szubjektumot, amiből az születik. Ez a jelentés, véleményem szerint.

⁷ Más szavakkal, "Honnan származik a világ feltárulása?".

⁸ Pradhāna vagy más néven "Prakṛti" (lásd tattva 13 a Tattva táblázatban további információért). Habár a Trika nem, de más rendszerek a Pradhāna-nát tartják a világ okának. Ugyanez igaz a Paramāṇu-k vagy atomok tekintetében). Néhány rendszer azt tételezi, hogy ezen világ atomok kreálmánya (lásd az Első Lépések dokumentumot a különböző filozófiai rendszerekkel kapcsolatos további információért).

⁹ A "hṛdayabīja" kifejezés a szent mantra "Sauḥ" másik neve.

¹⁰ A jelentés itt az, hogy Ő megnyilvánítja az "anyagot", amiből ez a materiális univerzum összeáll, Saját esszenciájának "materializálásával".

¹¹ Miképp egy város tükörképe a tükörben, ami bár nem különbözik az eredeti várostól, különbözőnek látszik.
¹² A Prakāśa vagy Fény támogatása nélkül, az üresség bizonyítása nem lehetséges.

¹³ "Svacchanda" egy tantrikus szöveg, ami szent a Trika rendszer számára. Ezért, gyakran "Svacchandatantra"-nak nevezzük. Mint megannyi más tantrikus munka, egy dialógus formájában jelenik meg Śiva (mint guru vagy spirituális vezető) és Śakti --az istennő-- (mint az Ő tanítványa).

¹⁴ "Viśva" azt is jelenti "minden". Ezért a fordítás "minden erővel felvértezett (, mint egy ékszer)" szintén lehetséges.

¹⁵ "ācāryeṇa"-t (a vezető által) várnál és nem többes számú formát :  "ācāryabhiḥ" (a vezetők által), mert a szöveg egy vezetőre, tanítóra (Utpaladeva, ebben az esetben) utal. Azonban, úgy néz ki, hogy általános gyakorlat, hogy a főneveket, mint "ācārya", "guru", stb. többes számban ragozzák, különösen, amikor a melléknév "śrī" vagy "śrīmat" --tiszteletreméltó, nagy, stb.--- az összetétel mellé kerül.

¹⁶ Két alternatív fordítás létezik, amennyiben a "jayatyapūrvā" kifejezést úgy értelmezed, mint "jayati apurvā" a "jayatī apūrvā" helyett (ahogy azt én értelmeztem a fenti fordításban; figyeld meg, hogy "jayatī" --győzedelmes-- jelen idejű melléknévi igenév, női alak, és a "ji" gyökből származik --győzedelmesnek, uralkodónak, stb. lenni.--; természetesen, az igenév neme összhangban van az összetételek egyikével "parameśvaratā", ami szintén női alakú). Ezek az alternatív fordítások lehetségesek, hiszen a szerző a Magánhangzó Sandhi 4. Elsődleges Szabályát használta és alkalmazta és kicserélte az eredeti "ī" vagy "i" betűt "y"-re (talán ez volt a célja, ki tudja?). Nos, ha a szó "jayati", akkor a mondat így néz ki: "Óh Mindennek (sarva) Ura (īśaḥ), a Te (tava) Legmagasabb (parama) Uradalmad (īśvaratā) példátlan állapota (apūrvā), ami (mindig) uralkodik (jayati), híján van (śūnyā) mindennek (yad), mit uralni lehetne (īśitavya)". Valamint, a "jayati" szó értelmezhető egyfajta Felszólító Módként is, a "dicsőség neked!" vagy "éljen soká!" értelmében. Ezért, a szöveg így is értelmezhető: "Óh Mindennek (sarva) Ura (īśaḥ), dicsőség (jayati) a Te (tava) Legmagasabb (parama) Uradalmad (īśvaratā) példátlan állapotának (apūrvā), ami híján van (śūnyā) mindennek (yad), mit uralni lehetne (īśitavya)!". Ahogy látod, számos lehetséges fordítása van Utpaladeva szavainak.

¹⁷ Ez a két tiszta tattva-ra vagy kategóriára vonatkozik (Sadāśiva és Īśvara), ami Śiva-ból (Az Úr) tárul fel. Nézd meg a Tattva Táblázatot, további információkért.

¹⁸ Szükségtelen mondani, hogy a "híveid és követőid" alatt a szerző nem "kimondottan" a "śaiva" hívekre vagy a népszerű Śiva isten követőire gondolt. A szerző itt most a "Legmagasabb Úrról" beszél és nem egy bizonyos istenről. A Trika-ban (Nem-duális Kashmiri Shaivizmus) a "Śiva" kifejezés arra szolgál, hogy rámutasson a Legmagasabb Énre. A Trika egyáltalán nem a régi "Purāṇikus" Śiva-ról beszél (a személyes isten, aki ágyékkötőt visel és egy tigris bőrön ül, akiről olvashatsz az ősi szövegben, a "Śivapurāṇa"-ban.) A századok során, a Purāṇa-k írásától a Trika születéséig, "Śiva" koncepciója átalakult az antropomorf istenből a formátlan Valóságig, amivel a Trika rendszere foglalkozik. Meg kell értened ezt, különben a Trika-ban nyugvó igazság soha nem érint meg téged. Emellett, ha Śiva nem úgy van értelmezve a Trika-ban, mint a Legmagasabb Úr, csupán egy személyes isten, akkor a többi isten (Viṣṇu, Gaṇeśa, stb.) követői mind kimaradnak, ami teljességgel abszurd. Ezért "a hívek és követők" alatt Utpaladeva "a spirituális érdeklődésű emberekre gondol valójában".

¹⁹ Nimīlanasamādhi az a Tökéletes Koncentráció, amikor a szemeid csukva vannak és eléred a teljes azonosulást a belső Énnel (a Szemlélővel). Emellett, az Unmīlanasamādhi az a Tökéletes Koncentráció, amiben az érzékszervek teljesen nyitva vannak és az egész világot Śiva formájaként tapasztalod, saját legbelső Énedként. Természetesen, ezek az állapotok "kizárólag" isteni kegyelem vagy adomány által érhetők el. Ha nicns isteni kegyelem, akkor nem éred el őket, akármilyen eltökélt vagy. És aki ilyen isteni kegyelmet kiérdemel, az egy nagy yogī. Így, Kṣemarāja egy igen tapasztalt yogī-ról beszél, aki kimagasló bölcsességgel és ragaszkodás mentességgel bír és nem csupán egy merő keresőről.

²⁰ A következő kifejezés abszolút helyhatározói szerkezet (egy speciális Szanszkrit nyelvtani szerkezet), ezért tettem hozzá a "még ha" kifejezést az elején, hogy adjak egy logikai struktúrát magyarul. Így, le fogom írni az eredeti szavakat, anélkül, hogy azokat helyhatározói esetben ragoznám, dupla kötőjelek között (-- --), hogy a fordításomat még átláthatóbbá tegyem. Olvasd el a Ragozás dokumentumot további információkért a Helyhatározói esetről. Ha nem érted, mi a csuda az az abszolút Helyhatározói eset? Nos, a Szanszkritban van egy úgynevezett "abszolút konstrukció" (akár Helyhatározói vagy Birtokos esetben). Mi ez? Figyeld a technikai definíciót:

"Amikor a melléknévi igenév megegyezik a tárggyal, ami különbözik az ige tárgyától, a kifejezés abszolút konstrukció".

Egy egyszerű példa: "Mūle hate hataṁ sarvam", ami "szó szerint" így fordítható: "A gyökérben (mūle), amiben meg lett ölve (hate), megölve (hatam) minden (sarvam)". A fő tárgy (azaz az ige tárgya) a "sarvam" (minden), és az igéje a "hatam" (adományoz, ez a múlt idejű melléknévi igeneve a "han" -"ölni" gyöknek, de ez a Szanszkrit írás klasszikus módja, ami megment attól a bajtól, hogy ragozzam a "han" igét, érted?) Emellett, a "gyökér" szó a "mūlam" és a melléknévi igenév, mely megegyezik vele, az első "hatam" (megölt), ami immáron így látszik a mondatban: "hate". OK, mivel ez az első "hatam" (a melléknévi igenév) megegyezik egy tárggyal ("mūlam"), ami különbözik az ige (a második "hatam" ebben az esetben) tárgyától ("sarvam"), mind a melléknévi igenevet, mind a vele megegyező tárgyat, Helyhatározói esetben kell ragozni. Tehát, a "mūlam" és "hatam" helyett, "mūle" és "hate" lesz az, amit használsz (Helyhatározói eset). Természetesen, nem fordíthatod a mondatot szó szerint, mert semmi értelme nem lenne. Így, hozzá kell adni a "bár, amikor, amíg, miképp, mióta, stb." szavakat a mondathoz, a kontextus függvényében, hogy megfelelő struktúrát kapj magyarul, érted? Ezért a "Mūle hate hataṁ sarvam" fordítása így néz ki:

(Amikor) a gyökér --mūla-- (mūle) meg lett ölve --hatam-- (hate), minden (sarvam) el lett pusztítva (hatam)".

Figyeld meg, hogy a "hatam" szót úgy fordítottam, hogy "el lett pusztítva", hogy elkerüljem a szóismétlést. Emellett, szintén figyeld meg, hogy dupla kötőjelek között hozzáadtam a szavak eredeti nyers formáját, azaz Helyhatározói esetben való ragozás nélkül. Másrészt, néhány esetben, nem használhatom az abszolút konstrukciót (óh, hogy miért, azt most hosszú lenne kifejteni) és le kell írnom a "yadā" (amikor) kifejezést és helyesen ragozni, legalább egyszer. Most, tegyük fel, hogy nem tudom használni az abszolút konstrukciót, hogy kifejtsem az előző mondatot. Jó…akkor így kellene írnom az egészet:

"Yadā mūlaṁ hanyate hataṁ sarvam" - "Amikor (yadā) a gyökér (mūlam) meg lett ölve (hanyate), minden (sarvam) el lett pusztítva (hatam)".

Túl hosszú, ha összehasonlítod a "Mūle hate hataṁ sarvam" formával. Végül, ragoznom kellett a "han" (ölni) gyököt Szenvedő Szerkezetben, 3. Személyben, egyes számban ("hanyate")… milyen bonyolult ez egy Szanszkritban kezdőnek, mint amilyen én is vagyok! Ezért jobb abszolút konstrukciót használni, amikor csak lehetséges. Létezik abszolút Birtokos szerkezet is, ami általában ugyanilyen körülmények között használatos, mint az abszolút Helyhatározói szerekezet, de megvannak a saját jellegzetességei. Óh, ez olyan, amit nem tudok most kifejteni itt, nyilvánvalóan. Nos, ha nem értettél semmit, ne aggódj emiatt, mert ez a témakör valóban furcsa. Csak bízz bennem, kérlek.

²¹ "Mantra-k" alatt a stanza szerzője nem "kimondottan" a szent szavakra gondol (amik, technikai értelemben sem mantra-k…óh igen, egy hosszú témakör ahhoz, hogy kifejtsem egy egyszerű megjegyzésben), hanem az ötödik tattva (Sadvidyā) tapasztalói. Lásd a Tattva Táblázatot további információkért.

²² "Vicinvantu" a 3. Személyú többes számú, Felszólító Módja a "vici" (vizsgál, elemez) igének. Tény, hogy "Vicinvantu" azt jelenti "hadd…elemezze és vizsgálja", de oda kellett tennem a "hadd" szót a mondat elejére az egyértelműsítés miatt, mert a Szanszkrit mondat struktúra nagyon különbözik a magyar nyelvben használatostól.

fel

 További Információ

Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.

Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.

Vissza Bevezetés

Folytatás I. 3-5

Írj kommentet