Bevezetés | 1. Fejezet | 2. Fejezet | 3. Fejezet | 4. Fejezet | 5. Fejezet | 6. Fejezet | 7. Fejezet | 8. Fejezet | 9. Fejezet | 10. Fejezet | 11. Fejezet | 12. Fejezet | 13. Fejezet | 14. Fejezet | 15. Fejezet | 16. Fejezet | 17. Fejezet | 18. Fejezet | 19. Fejezet | 20. Fejezet | 21. Fejezet | 22. Fejezet | 23. Fejezet

 Mālinīvijayottaratantra (Malini Vijaya uttara Tantra): 2. Fejezet - Kashmir Nem-duális Shaivizmusa

Normál fordítás

 Bevezetés

A Mālinīvijayottaratantra folytatódik. Ez a második fejezet 60 stanza-ból áll. Hozzáadom a magyarázatom minden stanza, vagy stanza-k csoportja alatt.

Olvasd a Mālinīvijayottaratantra-t, és tapasztald a Legfőbb Gyönyört, kedves Śiva.

Fontos: Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) hasonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.

fel

 2. Fejezet

अथ
द्वितीयोऽधिकारः
Atha
Dvitīyo'dhikāraḥ

És most (atha) a második (dvitīyaḥ) fejezet (adhikāraḥ)|

अथैषामेव तत्त्वानां धरादीनामनुक्रमात्।
प्रपञ्चः कथ्यते लेशाद्योगिनां योगसिद्धये॥१॥
Athaiṣāmeva tattvānāṁ dharādīnāmanukramāt|
Prapañcaḥ kathyate leśādyogināṁ yogasiddhaye||1||

És most (atha) eme tattva-k --kategóriák--, amik a föld elemmel kezdődnek --36. kategória-- (eṣām eva tattvānām dharādīnām) megnyilvánulása (prapañcaḥ) lépésről-lépésre (anukramāt), bevezető jelleggel le van (kathyate leśāt) írva a yogī-k számára, hogy sikerrel járjanak a Yoga-ban (yoginām yogasiddhaye)||1||

A második fejezete ennek a Trika Shaivizmusban kiemelt fontosságú szövegnek elkezdődik. Śiva itt az első stanzában bejelenti, hogy ő le fogja írni az univerzális megnyilvánulást -a 36. kategóriától az elsőig- az Ő speciális stílusában. Ez egy igen bevezető jellegű leírás. Ha szeretnél látni egy hagyományosabb kifejtést a 36 kategóriáról, akkor nézd meg a Ṣaṭtriṁśattattvasandoha-t. Továbbá, megnézheted a 36 kategória teljes sémáját a Tattva Táblázatban.

शक्तिमच्छक्तिभेदेन धरातत्त्वं विभिद्यते।
स्वरूपसहितं तच्च विज्ञेयं दशपञ्चधा॥२॥
Śaktimacchaktibhedena dharātattvaṁ vibhidyate|
Svarūpasahitaṁ tacca vijñeyaṁ daśapañcadhā||2||

A föld elem (dharā-tattvam) --36. tattva vagy kategória-- fel van osztva (vibhidyate) (két) részre (bhedena) : Śaktimān --Śakti Birtoklója-- és Śakti (śaktimat-śakti). Ez (tad) --a föld elem--, együtt saját formájával --a föld elem formájával-- (sva-rūpa-sahitam), bizonyosan úgy ismert (ca vijñeyam), mint ami tizenötrétű (daśapañcadhā)||2||

Śiva (Śaktimān vagy Śakti Birtoklója-- együtt az Ő Erejével (Śakti-val) létezik az univerzális megnyilvánulás minden tattva-jában vagy kategóriájában, mint pramātā (ismerő) és (mint) az ő vonatkozó śakti-ja ereje. Úgy mond, ez a föld elem (36. tattva vagy kategória) tizenötrétű (és tény, hogy minden tattva a Prakṛti-ig -13. kategória-- szintén tizenötrétű, amit Śiva bejelent a 4. stanzában), lévén 7 pramātā-t (ismerőt), azok 7 śakti-ját és a svarūpa-t vagy esszenciális formát (a tattva maga itt és ugyanez igaz lesz minden tattva-ra a Prakṛti-ig) tartalmaz.Így, 7+7+1 = 15. A ' pramātā-kat és azok śakti-jait tartalmazza' alatt azt értem, hogy a tattva-kat (mindegyiküket kivéve az elsőt és a másodikat) egy pramātā tapasztalja. Például, egy merő Sakala szemszögéből (a leglacsonyabb ismerő), a Pṛthivītattva csupán szilárdság az univerzum minden objektumában, de a magasabb tapasztalók szemében, pl.: Mantreśvara, a föld elem a Legfőbb Úrnője (a Csodának), ami feltárul eme objektum formájában. Ezért, ami csupán merő anyag a Sakala számára, egy Forrása a Gyönyörnek és a végtelen Ragyogásnak a Mantreśvara számára. Be fogom mutatni egy értelmező táblázatban, amikor Śiva befejezi Kifejtését, vagyis a 7. stanza alatt.

शिवादिसकलात्मान्ताः शक्तिमन्तः प्रकीर्तिताः।
तच्छक्तयश्च विज्ञेयास्तद्वदेव विचक्षणैः॥३॥
Śivādisakalātmāntāḥ śaktimantaḥ prakīrtitāḥ|
Tacchaktayaśca vijñeyāstadvadeva vicakṣaṇaiḥ||3||

A Śaktimān --Śakti Birtoklója-- (śaktimantaḥ) úgy mond (prakīrtitāḥ) Śiva-val --Śivapramātā-- kezdődik és Sakala-val --Sakalapramātā-- végződik (śiva-ādi-sakala-ātma-antāḥ). Emellett (ca... tadvat eva), azok śakti-jai (tad-śaktayaḥ) úgy tekintettek (, mint amik hétrétűek) (vijñeyāḥ) a bölcsek által (vicakṣaṇaiḥ)||3||

Most Śiva kifejti, amit elmondtam a 2. stanza alatt. Mindenesetre a 7 tapasztaló/tudó a következő: (1) Śivapramātā (1. és 2. kategóriák), (2) Mantramaheśvarapramātā (3. kategória), (3) Mantreśvarapramātā (4. kategória) (4) Mantrapramātā (5. kategória), (5) Vijñānākalapramātā (5. és 6. kategóriák között) együtt a (6 és 7) Pralayākalapramātā-val és Sakalapramātā-val (kategóriák 7-36-ig). Később Śiva megmutatja, hogy a dolgok nem ilyen egyszerűek a tapasztalók/ismerők témakörében. Emellett, ezek a vonatkozó śakti-k vagy erők vagyis erők, amik képessé teszik a pramātā-kat arra, hogy adott állapotukban maradjanak: (1) Śivapramātāśakti (vagyis a Legfőbb Śakti), (2) Mantramaheśvarapramātāśakti, (3) Mantreśvarapramātāśakti, (4) Mantrapramātāśakti, (5) Vijñānākalapramātāśakti, (6) Pralayākalapramātāśakti és (7) Sakalapramātāśakti.

Most, hogy teljesen érthető legyek és feloldjunk egy lehetséges zavart: Hozzáadom a 'pramātā' (ismerő/tapasztaló) minden tapasztaló/tudó neve után, de ugyanarról a tapasztalóról/tudóról beszélek. Például:

'Sakalapramātā' azt jelenti, 'a tapasztaló/ismerő, kinek neve Sakala'. És ez igaz minden további 'pramātā'-ra. Tehát:

1. Sakala = Sakalapramātā
2. Pralayākala = Pralayākalapramātā
3. Vijñānākala = Vijñānākalapramātā
4. Mantra = Mantrapramātā
5. Mantreśvara = Mantreśvarapramātā
6. Mantramaheśvara = Mantramaheśvarapramātā
7. Śiva = Śivapramātā

Igen, talán 'Nyilvánvaló' kapitánynak tűnök, de tekintve, hogy mennyi gyenge intellektus van, jobb kivédeni ezt, mint szabadkozni.

एवं जलादिमूलान्तं तत्त्वव्रातमिदं महत्।
पृथग्भेदैरिमैर्भिन्नं विज्ञेयं तत्फलेप्सुभिः॥४॥
Evaṁ jalādimūlāntaṁ tattvavrātamidaṁ mahat|
Pṛthagbhedairimairbhinnaṁ vijñeyaṁ tatphalepsubhiḥ||4||

Így (evam), eme (idam) nagy (mahat) csoportja a tattva-knak --kategóriák-- (tattva-vrātam) a víz elemtől --35. tattva vagy kategória-- a Prakṛti-ig --13. tattva vagy kategória-- (jala-ādi-mūla-antam) úgy tekintendő (vijñeya) azok által, kik vágynak a gyümölcseik (megszerzésére, mint) (tad-phala-īpsubhiḥ) ami felosztott (pṛthak... bhinnam) eme (tizenöt) részre (bhedaiḥ imaiḥ)||4||

Most Śiva meghatározza, hogy a Pṛthivītattva (föld elem) tizenötrétű természete szintén érvényes minden kategóriára az Āpastattva-tól (35. kategória, minek neve Jalatattva) egészen a Prakṛtitattva-ig (13. kategória). Miért ilyen ez az osztály? Más szavakkal, miért csupán a tattva-k 36-tól 13-ig tizenötrétűek? Ez kiderül, amikor Śiva kifejti később a tattva-k osztályait tojásokként (aṇḍa-k) .

अनेनैव विधानेन पुंस्तत्त्वात्तु कलान्तिकम्।
त्रयोदशविधं ज्ञेयं रुद्रवत्प्रलयाकलाः॥५॥
Anenaiva vidhānena puṁstattvāttu kalāntikam|
Trayodaśavidhaṁ jñeyaṁ rudravatpralayākalāḥ||5||

Eme módszer által (anena eva vidhānena), (a tattva-k vagy kategóriák csoportja) a Puruṣatattva-tól --12. kategória-- (puṁs-tattvāt tu) fel egészen a Kalātattva-ig --7. kategória-- (kalā-antikam) úgy tekintendő (jñeyam), mint ami tizenháromrétű (trayodaśavidham). És a Pralayākala-k --kimondottan itt most a Savedyapralayākala-k-- (pralayākalāḥ) (tizenegyrétűnek tekintendők,) mint a Rudra-k (száma) (rudra-vat)||5||

A módszerrel, melyben elveszünk kettőt (a legalacsonyabb pramātā és annak vonatkozó śakti-ja), Śiva megerősíti, hogy minden tattva a 12. és 7. között tizenháromrétű. Itt a legalacsonyabb pramātā a Sakala. Ez a pramātā elvételre kerül együtt śakti-jával, ami létrehozza a számcsökkenést, 15-ről 13-ra (hat pramātā, hat śakti-ja eme pramātā-knak, valamint a svarūpa vagy objektum, vagyis 6+6+1 = 13). A svarūpa itt nem az a tattva, ami korábban volt, hanem a pramātā vagy ismerő maga, aki el lett véve a listáról. Így, ebben az esetben a Sakala a svarūpa. Mit jelent ez? Azt, hogy ebben a 12-7-ig tartó tattva csoportban, a Sakalapramātā egy objektum a többi pramātā számára. De mit jelent ez? Figyelj: A Trika Shaivizmusban létezik a felosztása (1) pramātā-nak (tudó vagy tapasztaló), (2) pramāṇa (tudás vagy tapasztalás, ami természetesen magába foglalja a tudás vagy tapasztalás erejét), és (3) prameya (tudható vagy tapasztalható objektum). A Pramātā egy tapasztaló (tudó, ismerő). Egy másik neve śaktimān (śakti birtoklója). Pramāṇa az ereje vagy śakti-ja minden pramātā-nak, míg a prameya a svarūpa ebben a kontextusban. Összességében, minden pramātā (kivéve a Śivapramātā) egy objektum (prameya) a következő pramātā-knak. Például a Sakala egy objektum a magasabb hat pramātā-nak, Ha ezt észben tartod, a kettes számcsökkentés módszere helyesen értelmezhető.

Mindenesetre, érdekes megérteni, mi pontosan az 'egy pramātā śakti-ja'. Abhinavagupta kifejti ezt nagyon alaposan az Ő Tantrāloka-jának 10. fejezetében. Készítek egy táblázatot, hogy jobban átláthasd:

Most Śiva elkezd zavarosnak tűnni, mert ahelyett, hogy arról beszélne, miszerint a tattva-k vagy kategóriák tizenegyrétűek, Ő azt mondja, hogy a Pralayākalapramātā tizenegyértű. Nincs gond, mert biztosan tudod, hogy ez a pramātā általában a Māyātattva-val azonosított. Így, a tattva-k köre most csupán a Māyātattva (6. kategória). És ez a szint tizenegyértű, mert a Pralayākalapramātā és Sakalapramātā nincs hozzáadva, ami csupán 5 magasabb tattva-k ad (Śivapramātā, Mantramaheśvarapramātā, Mantreśvarapramātā, Mantrapramātā és Vijñānākalapramātā) és azok vonatkozó śakti-jai. És az objektum vagy svarūpa most a Pralayākalapramātā maga (ami immáron nem pramātā vagy tudó itt). Így, 5+5 +1 = 11. Śiva nem említi ezt az számot, hanem inkább azt mondja, hogy a szám egyezik a Rudra-k számával. Jelenlegi tudásom szerint Ő 11 Rudra-ról beszélt: Śambhu, Pinākī, Girīśa, Sthāṇu, Bharga, Sadāśiva, Śiva, Hara, Śarva, Kapālī és Bhava.

Végül Śiva nem említi konkrétan, de a Savedyapralayākala-ról beszél (lásd fentebb a táblázatot, hogy ez tiszta legyen) .

तद्वन्मायापि विज्ञेया नवधा ज्ञानकेवलाः।
मन्त्राः सप्तविधास्तद्वत्पञ्चधा मन्त्रनायकाः॥६॥
Tadvanmāyāpi vijñeyā navadhā jñānakevalāḥ|
Mantrāḥ saptavidhāstadvatpañcadhā mantranāyakāḥ||6||

Hasonlóképpen (tadvat), Māyātattva --6. kategória, az Apavedyapralayākala-k székhelye-- (māyā) szintén (tizenegyrétűnek) tekintendő (api vijñeyā). A Vijñānākala-k (jñāna-kevalāḥ) kilencrétűek (navadhā). Valamint (tadvat) a Mantra-k (mantrāḥ) hétrétűek (saptavidhāḥ), (és) a Mantreśvara-k (mantra-nāyakāḥ) ötrétűek (pañcadhāḥ)||6||

És most Śiva végül említi a Māyātattva-t. És, természetesen, ez tizenegyérű, mint a Pralayākalapramātā. Ám annak ellenére, hogy nem említette kimondottan az Apavedyapralayākala vagy Apavedyapralayākalapramātā székhelyéről beszél itt. A fenti táblázatban, ahogy említettem már, megvilágítottam a két féle Pralayākala-t.

És a Vijñānākalapramātā kilencrétű, a módszer szerint, melyben elveszünk kettőt az előző számból. Śiva nem említi a tattvikus terepet itt, ahogy azt tette a Pralayākala esetében, de itt az 5. és 6. tattva-k közötti állapotról van szó. Nevezhetnénk tömören Māyordhva-nak is (Māyātattva feletti), vagyis a régi, melynek neve 'Mahāmāyā'. Itt a Vijñānākalapramātā kikerül a pramātā-k csoportjából és svarūpa-ként vagy objektumként van jelen. Így, négy pramātā marad (Śivapramātā, Mantramaheśvarapramātā, Mantreśvarapramātā és Mantrapramātā), együtt azok śakti-jaival. Így 4 tapasztaló, plusz a 4 śakti, plusz egy svarūpa az 9 (4+4+1 = 9) .

És a Mantra-k (azaz Mantrapramātā-k) hétrétűek. Dióhéjban: 3 ismerő + 3 śakti + svarūpa (itt Mantrapramātā) = 7. A Mantreśvara-k ötrétűek, mert 2 ismerő + śakti + svarūpa (itt Mantreśvarapramātā) = 5 (2+2+1 = 5). Továbbra is ezt a módszert használom, melyben elveszem az utolsó pramātā-t és śakti-ját, ahogy elmondtam korábban.

त्रिधा मन्त्रेश्वरेशानाः शिवः साक्षान्न भिद्यते।
भेदः प्रकथितो लेशादनन्तो विस्तरादयम्॥७॥
Tridhā mantreśvareśānāḥ śivaḥ sākṣānna bhidyate|
Bhedaḥ prakathito leśādananto vistarādayam||7||

A Mantramaheśvara-k (mantra-īśvara-īśānāḥ) háromrétűek (tridhā). Śiva (śivaḥ) valójában (sākṣāt) nem osztható (na bhidyate). (Amikor) Ő (ayam) bevezető jelleggel van leírva (prakathitaḥ leśāt), akkor vannak Benne osztályok (bhedaḥ), (de amikor az Ő leírása) teljes részletességel van jelen (vistarāt), Ő végtelen (anantaḥ)||7||

A Mantramaheśvara háromrétűek, mert 1 tudó + 1 śakti + svarūpa (itt Mantramaheśvarapramātā) = 3 (1+1+1 = 3). És a Nagy Úr nem osztható egyáltalán. Śiva nem osztható, mert Ő a Szubjektum és nem tapasztalható más által. Nincs tehát további felosztottság a Nagy Úrban. Ő mindig Egy. Mindazonáltal, Ő felosztható, de csak azok elmében (bevezető jelleggel vagyis a Róla való tanulás kezdetén), akik elhivatottak a számozásban. Bár, amikor Őt próbáljuk leírni részletesen és hosszan, a leíró realizálja, hogy Ő végtelen, lévén Ő Egy. Variációk csak a többi tapasztalóban történnek, az 'univerzumnak' nvezett Játék fenntartásárt, mivel ha nem volna variáció az univerzumban, az azonnal olyanná válna, mint az Úr, vagyis 'Eggyé'. A 35. stanzában, Śiva megmutatja majd hogyan osztható fel a Legfőbb Ismerő öt részre, miközben Egy marad. Ok, ez elég.

Most egy teljes táblázat, ami bemutatja azt, amit Śiva tanított az első 7 stanza:

Remélem, ez a témakör már kicsit jobban érthető.

एवं भुवनमालापि भिन्ना भेदैरिमैः स्फुटम्।
विज्ञेया योगसिद्ध्यर्थं योगिभिर्योगपूजिता॥८॥
Evaṁ bhuvanamālāpi bhinnā bhedairimaiḥ sphuṭam|
Vijñeyā yogasiddhyarthaṁ yogibhiryogapūjitā||8||

Így (evam), a világok fűzérét (bhuvana-mālā api), ami felosztott ilyen részekre (bhinnā bhedaiḥ imaiḥ), tisztán ismernie (vijñeyā) (és) imádnia kell a Yoga (praxisa) közben (yoga-pūjitā) a yogī-knak (yogibhiḥ), hogy elérjék a sikert a Yoga-ban (yoga-siddhi-artham)||8||

A jelentés az, ahogy írtam a fenti 2. Táblázat címében, a pramātā, pramāṇa és prameya osztályától mindezen részekig, a világok tapasztalásának fűzére tárul fel. A Yoga gyakorlójának tökéletesen kell ismernie és imádnia ezt a csodálatos valóságokkal teli fűzért, hogy elérje a Yoga célját. Más szavakkal,, hogy elérje a nyomorúsággal teli Saṁsāra-ból való Felszabadulást.

एतेषामेव तत्त्वानां भुवनानां च शाङ्करि।
य एकमग्नि जानाति सोऽपि योगफलं लभेत्॥९॥
Eteṣāmeva tattvānāṁ bhuvanānāṁ ca śāṅkari|
Ya ekamagni jānāti so'pi yogaphalaṁ labhet||9||

Óh Śāṅkarī -- Śāṅkara Śakti-a, azaz Pārvatī-- (śāṅkari) ! Az, aki (yaḥ... saḥ) ismer (jānāti) akár (api) csak egyet is (ekam) ezen tattva-k vagy világok közül (eteṣām eva tattvānām bhuvanānām ca), eléri (labhet) a Yoga gyümölcsét (yoga-phalam)||9||

És a Saṁsāra-ból való Felszabadulás gyümölcse azon yogī-k elért, kik legalább egyet jól ismernek e tattva-k vagy világok közül.

यः पुनः सर्वतत्त्वानि वेत्त्येतानि यथार्थतः।
स गुरुर्मत्समः प्रोक्तो मन्त्रवीर्यप्रकाशकः॥१०॥
Yaḥ punaḥ sarvatattvāni vettyetāni yathārthataḥ|
Sa gururmatsamaḥ prokto mantravīryaprakāśakaḥ||10||

Bár (punar), ő (saḥ) úgymond (proktaḥ) egy Guru (guruḥ), egyenlő (samaḥ) Velem (mad), aki (yaḥ) ismeri (vetti) az összes tattva-t --kategóriát-- (sarva-tattvāni... etāni), azok valójában (yathārthataḥ), (és következésképpen) feltárja (prakāśakaḥ) a mantra-k (mantra) létét vagy potencialitását (vīrya)||10||

Amikor egy yogī teljesen elhivatott mindezekkel a tattva-kkal (és vonatkozó világokkal) kapcsolatosan, lévén ő ismeri őket, azon teljes valójában, és ennek eredményeképpen képes feltárni ragyogó esszenciális Aham-ot (Én-tudatosságot) minden létező számára, akik készek fogadni egy ilyen kinyilatkoztatást, akkor kétség nélkül megerősíthető, hogy ő egy Guru, aki egyenlő Śiva-val.

fel

 Stanzák 11-20-ig

स्पृष्टाः सम्भाषितास्तेन दृष्टाश्च प्रीतचेतसा।
नराः पापैः प्रमुच्यन्ते सप्तजन्मकृतैरपि॥११॥
Spṛṣṭāḥ sambhāṣitāstena dṛṣṭāśca prītacetasā|
Narāḥ pāpaiḥ pramucyante saptajanmakṛtairapi||11||

Az emberek (narāḥ), akiket érintett (spṛṣṭāḥ), akikhez beszélt (sambhāṣitāḥ) és (ca) látott (dṛṣṭāḥ) az, kinek elméje megelégedett --vagyis a Guru, aki egyenlő Vele-- (tena... prīta-cetasā), felszabadultak (pramucyante) még az előző hét születésükben tett (sapta-janma-kṛtaiḥ) vétkek bűnei alól is (pāpaiḥ... api)||11||

Azok, akik csupán kapcsolatba kerültek ezzel a valódi Guru-val --vagyis azok, akikhez ő beszélt vagy akiket érintett vagy akiket látott- felszabadultak minden bűn alól, amit előző hét születésükben tettek. Ez a csodája a vele való kapcsolatban levésnek.

ये पुनर्दीक्षितास्तेन प्राणिनः शिवचोदिताः।
ते यथेष्टं फलं प्राप्य पदं गच्छन्त्यनामयम्॥१२॥
Ye punardīkṣitāstena prāṇinaḥ śivacoditāḥ|
Te yatheṣṭaṁ phalaṁ prāpya padaṁ gacchantyanāmayam||12||

Mindazonáltal (punar), azok (te) a létezők (prāṇinaḥ), akiket felkarol és inspirál Śiva (śiva-coditāḥ), akik (ye) beavatottak (dīkṣitāḥ) általa --a Guru által, aki egyenlő Śiva-val-- (tena), miután elérték (prāpya) a vágyott gyümölcsöt (yathā-īṣṭam phalam), (olyan) Állapotba (padam) mennek (gacchanti), ahol nincs boldogtalanság --szó szerint, ahol nincs betegség-- (anāmayam)||12||

De a valódi tanítványai ennek a Sadguru-nak (valódi Guru), megkapnak mindent. Dióhéjban, elérik a Saṁsāra-ból való Felszabadulást (megszűnnek vándorolni egyik születésből a másikba) és Śiva Legfőbb Állapotába mennek. Ez nem menés valahová a testükkel, elméjükkel, stb. Ők csupán tapasztalják az Ő Esszenciális Erőinek kiterjedését.

रुद्रशक्तिसमावेशस्तत्र नित्यं प्रतिष्ठितः।
सति तस्मिंश्च चिह्नानि तस्यैतानि विलक्षयेत्॥१३॥
Rudraśaktisamāveśastatra nityaṁ pratiṣṭhitaḥ|
Sati tasmiṁśca cihnāni tasyaitāni vilakṣayet||13||

Abban, aki (sati tasmin... tasya) mindig (nityam) stabil (pratiṣṭhitaḥ) abban (tatra), vagyis Rudra --Śiva-- Erejében való elmerülésben (rudra-śakti-samāveśaḥ), mindenkinek látnia kell (vilakṣayet) ezeket a jeleket vagy jellemzőket (cihnāni... etāni)||13||

Śiva Kegyelem adományozásával kapcsolatosan, számos szint létezik a három alap szint, mint 'intenzív', 'közepes' és 'gyenge' kombinációival. Például: intenzív-intenzív, intenzív-közepes, intenzív-gyenge, közepes-intenzív, közepes-közepes, stb. Most, az első három szinttel kapcsolatosan:

Intenzív-intenzív — Ez a Śaktipāta (Kegyelem adományozás) legerősebb formája. Śiva Erejének alászállása rá --a yogī-ra-- olyan hatalmas, hogy ő azonnal éberré válik a Nagy Úrral való belső egységéről. Ez emellett a fizikai test összeomlását is produkálja, mivel a kisülés intenzitása tolerálhatatlan a test számára. A test elhagyása után ez a Nagy Létező titokban él itt az Énben, ám anélkül, hogy bárki észrevenné, kivételt képeznek a spiritualitásban nagyon fejlettek. Ő tovább dolgozik az arra érdemes valódi tanítványok felemeléséért, de mindig az árnyékból, úgy mond.

Intenzív-közepes — Ez a Śaktipāta második intenzitási fokozata. Śakti kisülése szintén rendkívüli, de nem elég a fizikai test megöléséhez. Az ilyen nagy létezőt 'Prātibhaguru'-nak nevezzük, mert ő egy valódi Guru-vá saját Guru-sága által vált, vagyis Saját Énjének (Prātibha) Fénye által. Neki nincs szüksége másik Guru-ra, hogy elérje a Guru Állapotot.

Intenzív-gyenge — Ez a Śaktipāta harmadik intenzitási fokozata. Ez a jelen stanzában említett yogī ('Abban, aki mindig stabil abban vagyis Rudra --Śiva-- Erejében való elmerülésben'). Így, ennek a típusú felemelt yogī-nak van egy vágy, mi szerint szeretne Guru-t találni és a Guru számára olyan lesz, aki Śaktipāta intenzitásának második szintjét nyerte el (Prātibhaguru). Ő nem kap beavatást egy ilyen Guru-tól, hanem csak megérinti őt ez a Guru vagy ránéz, stb. Eme egyszerű érintkezés által, a yogī eléri a Felszabadulást, bármiféle spirituális praxis végzése nélkül. Ez az a típusú yogī, akinek öt jele van, amit leír a következő három stanza.

तत्रैतत्प्रथमं चिह्नं रुद्रे भक्तिः सुनिश्चला।
द्वितीयं मन्त्रसिद्धिः स्यात्सद्यः प्रत्ययकारिका॥१४॥
Tatraitatprathamaṁ cihnaṁ rudre bhaktiḥ suniścalā|
Dvitīyaṁ mantrasiddhiḥ syātsadyaḥ pratyayakārikā||14||

Benne (tatra), ez (etad) az első (prathamam) jel (cihnam) : Nagyon szilárd (suniścalā) odaadás (bhaktiḥ) Rudra --Śiva-- felé (rudre). A második (dvitīyam) (jel a következő:) Jelen van a Mantrasiddhi --siker a mantra-kkal-- (mantra-siddhiḥ), ami azonnal felébreszti benne a bizonyosságot (sadyas pratyaya-kārikā)||14||

A Nagy Śiva iránti nagyon szilárd odaadás ismert minden nagy śaiva között. A különbség tehát más jelekben rejlik. Mi a Mantrasiddhi? Egy mantra ismétlésekor a mantra istenségének látványa azonnal létrejön. Összességében, minden mantra istensége azonnal meg lesz elégedve egy ilyen nagy Yogī-val.

सर्वसत्त्ववशित्वं च तृतीयं लक्षणं स्मृतम्।
प्रारब्धकार्यनिष्पत्तिश्चिह्नमाहुश्चतुर्थकम्॥१५॥
Sarvasattvavaśitvaṁ ca tṛtīyaṁ lakṣaṇaṁ smṛtam|
Prārabdhakāryaniṣpattiścihnamāhuścaturthakam||15||

És (ca) a harmadik (tṛtīyam) jel (lakṣaṇam) úgy mond (smṛtam) ural minden létezőt (sarva-sattva-vaśitvam). (A bölcsek) mondják (āhuḥ), hogy a negyedik (caturthakam) jel (cihnam) minden elkezdett munka befejezése (prārabdha-kārya-niṣpattiḥ)||15||

Minden létező egy ilyen Yogī uralma alatt van, mint a szóban forgó. Emellett, van egy speciális jel még: Amit elkezd, azt be is fejezi. Ez a jel fontos és jelzi az elme feletti teljes kontrolt.

कवित्वं पञ्चमं ज्ञेयं सालङ्कारं मनोहरम्।
सर्वशास्त्रार्थवेत्तृत्वमकस्माच्चास्य जायते॥१६॥
Kavitvaṁ pañcamaṁ jñeyaṁ sālaṅkāraṁ manoharam|
Sarvaśāstrārthavettṛtvamakasmāccāsya jāyate||16||

Vonzó (manas-haram) poéta képességek (kavitvam), felruházva díszekkel (sa-alaṅkāram) úgy ismertek (jñeyam), mint az ötödik (jel) (pañcamam). És (ca) indokolatlanul/hirtelen (akasmāt) feltárul (jāyate) benne --abban aki ilyen jelekkel rendelkezik-- (tasya) minden szöveg jelentésének ismerete (sarva-śāstra-artha-vettṛtvam)||16||

A poézissel kapcsolatos képességek kifejlődésével, a minden szöveg jelentésének ismerete is kifejlődik idővel.

रुद्रशक्तिसमावेशः पञ्चधा परिपठ्यते।
भूततत्त्वात्ममन्त्रेशशक्तिभेदाद्वरानने॥१७॥
Rudraśaktisamāveśaḥ pañcadhā paripaṭhyate|
Bhūtatattvātmamantreśaśaktibhedādvarānane||17||

Óh, széparcú Kedves (vara-ānane), a bhūta, tattva, ātmā, mantra és śakti osztályai szerint (bhūta-tattva-ātma-mantreśa-śakti-bhedāt), a Rudra --Śiva-- Erejébe való elmerülés (rudra-śakti-samāveśaḥ) úgy mond (paripaṭhyate) ötrétű (pañcadhā)||17||

Ezt könnyű megérteni. A nehezen megérthető dolog a következő stanzában tárul fel.

पञ्चधा भूतसञ्ज्ञस्तु तथा त्रिंशतिधा परः।
आत्माख्यस्त्रिविधः प्रोक्तो दशधा मन्त्रसञ्ज्ञकः॥१८॥
Pañcadhā bhūtasañjñastu tathā triṁśatidhā paraḥ|
Ātmākhyastrividhaḥ prokto daśadhā mantrasañjñakaḥ||18||

(Az elmerülés,) melynek neve 'bhūta' (bhūta-sañjñaḥ) ötrétű (pañcadhā... tu). Hasonlóképpen (tathā) a másik (elmerülés, melynek neve 'tattva') (paraḥ) harmincrétű (triṁśatidhā). (Az elmerülés), melynek neve ' ātmā' (ātmā-ākhyaḥ), úgy mond (proktaḥ) háromrétű (trividhaḥ). (És az elmerülés,) melynek neve 'mantra' (mantra-sañjñakaḥ) tízrétű (daśadhā)||18||

Ki fogom fejteni ezt a következő stanza alatt, amikor Śiva leírja a bhūta, tattva, ātmā, mantra és śakti öt szintjét.

द्विविधः शक्तिसञ्ज्ञोऽपि ज्ञातव्यः परमार्थतः।
पञ्चाशद्भेदभिन्नोऽयं समावेशः प्रकीर्तितः॥१९॥
Dvividhaḥ śaktisañjño'pi jñātavyaḥ paramārthataḥ|
Pañcāśadbhedabhinno'yaṁ samāveśaḥ prakīrtitaḥ||19||

(Az elmerülést,) melynek neve 'śakti' (śakti-sañjñaḥ api), úgy kell ismerni (jñātavyaḥ paramārthataḥ), mint ami kétrétű (dvividhaḥ). (Ezért, ) ez (ayam) az (öt típusú --bhūta, tattva, ātmā, mantra és śakti--) elmerülés (samāveśaḥ), úgy mond (prakīrtitaḥ) ötven felé oszlik (pañcāśat-bheda-bhinnaḥ)||19||

Abhinavagupta kifejti ezt az ő Tantrāloka-jában I.186-ban (bár csak bevezetőleg) és az azt követő aforizmákban. Megpróbálom egy bizonyos szinten elmagyarázni (mert nem szeretnék még több zavart kelteni most) azt, amit Śiva mondott: (1) Az elmerülés (samāveśa), mely úgy nevezett, mint 'bhūta' ötrétű, mert az öt durva elemmel (tattva-k 32-36-ig). (2) Az elmerülés, minek neve 'tattva' harmincrétű, mert az a tattva-kkal foglalkozik a Gandhatanmātra-tól (31. kategória) fel a Śaktitattva-ig (2. kategória). Nem belevéve az öt durva elemet (amik az előző elmerülésbe tartoznak), (3) Az elmerülés, melynek neve 'ātmā', háromrétű, mert az a Puruṣa, Vidyā —azaz Śuddhavidyā— és Śakti hármasával foglalkozik (emellett, e három valóság, mint Puruṣa, Vidyā és Śakti), mely áthat mindent, fel van osztva 4, 10 és 3 részre, rendre). (4) Az elmerülés, melynek neve 'mantra', tízrétű, mivel az az Aum̐ első tíz szintjéhez tartozik az A betűtöl (első szint) fel Vyāpinī-ig vagy Vyāpikā-ig. Írtam egy ezt kifejtő teljes dokumentumot: Meditation 6. (5) Végül, az elmerülés, melynek neve 'śakti' kétrétű, mert az Śakti-val és Śiva-val foglalkozik. Ezért 5+30+3+10+2 = 50 (ötven rész).

Ilyen módon, van már egy jobb megértésed Śiva itt elmondott szavaival kapcsolatosan. Nem fejtem ki a Puruṣa, Vidyā és Śakti, hogy ne keltsek még több zavart.

आणवोऽयं समाख्यातः शाक्तोऽप्येवंविधः स्मृतः।
एवं शाम्भवमप्येभिर्भेदैर्भिन्नं विलक्षयेत्॥२०॥
Āṇavo'yaṁ samākhyātaḥ śākto'pyevaṁvidhaḥ smṛtaḥ|
Evaṁ śāmbhavamapyebhirbhedairbhinnaṁ vilakṣayet||20||

(Emellett,) az --vagyis az elmerülés-- (ayam) úgy van meghatározva (samākhyātaḥ... smṛtaḥ), mint 'āṇava' (āṇavaḥ), valamint (api) 'śākta' (śāktaḥ), hasonló jellemzőkkel (evaṁvidhaḥ). Így (evam), látni kell (vilakṣayet), hogy még a 'śāmbhava' (elmerülés) is (śāmbhavam api) fel van osztva (bhinnam) ezekre a részekre --az ötven részre, amit az előző stanza említett (ebhiḥ bhedaiḥ)||20||

Így, ez az ötvenrétű osztály áthatja a fő háromrétű osztályát a Rudra Erejében való elmerülésnek. Ez a hármas csoport a következőkből áll: āṇava, śākta és śāmbhava. És ez a három elmerülés megint csak csupán śāmbhava, mert mind a három Śiva-val foglalkozik, bár az első kettő nem közvetlenül. Ez hozzátesz plusz egy réteg zavart, nyilván, de szükséges volt ezt tisztázni.

Emellett, érdekes lehet megjegyezni, hogy Śiva felosztja az elmérülést Rudra Erejébe ilyen módon: āṇava, śākta and śāmbhava, ebben a sorrendben, míg Abhinavagupta az ellenkező sorrendet használja, vagyis: 'śāmbhava, śākta és āṇava'. Más szavakkal, Abhinavagupta szerint mindenkinek a legmagasabb elmerüléssel kell kezdenie (śāmbhava), és ha nem sikerül, akkor próbálnia a következőt (śākta), és ha ez sem megy, akkor a harmadik típusú elmerülésben kell menedéket vennie (āṇava). Ez a sorrend, amit Abhinavagupta adott, időt spórol a spirituális úton a törekvő számára.

Mindegyik elmerülés ezen hármasból kifejtésre kerül Śiva által a következő stanzától.

fel

 Stanzák 21-35-ig

उच्चारकरणध्यानवर्णस्थानप्रकल्पनैः।
यो भवेत्स समावेशः सम्यगाणव उच्यते॥२१॥
Uccārakaraṇadhyānavarṇasthānaprakalpanaiḥ|
Yo bhavetsa samāveśaḥ samyagāṇava ucyate||21||

A teljes (saḥ... samyak) elmerülés az egyén saját esszenciális természetében (samāveśaḥ), ami (yaḥ) megtörténik (bhavet) Uccāra, Karaṇa, Dhyāna, Varṇa és Sthānakalpanā által (uccāra-karaṇa-dhyāna-varṇa-sthānaprakalpanaiḥ) úgy ismert (ucyate), mint āṇava (āṇavaḥ... iti)||21||

Eme āṇava elmerülés általában úgy ismert, mint 'Āṇavopāya' vagy a módszer, mely Aṇu-hoz vagy Puruṣa-hoz (korlátolt individuum) tartozik. Ez olyan elmerülésekkel foglalkozik, amiben a yogī vizualizációt, légzést, testet, stb. használ, hogy sikerre jusson. Kifejtem mindezt a Meditation 4 és Meditation 5 dokumentumokban.

उच्चाररहितं वस्तु चेतसैव विचिन्तयन्।
यं समावेशमाप्नोति शाक्तः सोऽत्राभिधीयते॥२२॥
Uccārarahitaṁ vastu cetasaiva vicintayan|
Yaṁ samāveśamāpnoti śāktaḥ so'trābhidhīyate||22||

Az, aki (saját) elméjével (cetasā eva) a Valóságot (vastu) fürkészi (vicintayan), ami nincs a kimondhatóság (uccāra) körében (rahitam), elér (āpnoti) egy elmerülést (a Legfőbb Énben) (yam samāveśam). Itt (atra), az (elmerülés) (saḥ) úgy ismert (abhidhīyate), mint śākta (śāktaḥ... iti)||22||

Ez a śākta elmerülés úgy ismert általában, mint 'Śāktopāya' -a módszer, mely Śakti-hoz tartozik, aki Rudra (Śiva) Ereje - a Trika Shaivizmusban. Ez az elmerülés olyan, melyben a yogī azon Valóságon koncentrál, amit kimondani nem lehet, vagyis az Aham-on (Én-tudatosság). Ez a Valóság a két mozdulat között található (pl.: két lézgés, két gondolat, etc.) Kifejtem ezt a Meditation 3-ban.

अकिञ्चिच्चिन्तकस्यैव गुरुणा प्रतिबोधतः।
जायते यः समावेशः शाम्भवोऽसावुदाहृतः॥२३॥
Akiñciccintakasyaiva guruṇā pratibodhataḥ|
Jāyate yaḥ samāveśaḥ śāmbhavo'sāvudāhṛtaḥ||23||

Úgy mond (udāhṛtaḥ) śāmbhava elmerülés (samāveśaḥ śāmbhavaḥ) ez (asau), ami (yaḥ) kizárólag (eva) abban történik meg (jāyate), aki nem gondol semmire (a-kiñcid-cintakasya), a Guru által (adományozott) (guruṇā... iti) felébredésen keresztül (pratibodhataḥ)||23||

Ez a śāmbhava elmerülés általában úgy ismert, mint 'Śāmbhavopāya' - a módszer, mely Magához Śiva-hoz tartozik- a Trika Shaivizmusban. Ez az elmerülés, amiben a törekvő feloldja minden gondolatát saját akarata által és csak vár az Úr Śiva Kegyelmére, hogy elérje a végső Felszabadulást a Saṁsāra-ból. Ez a spirituális út utolsó szakasza, általában. Azért mondom, hogy 'általában', mert nagyon kevés esetben tud valaki közvetlenül Śāmbhavopāya-val kezdeni és utána gyorsan elérni a Felszabadulást. Az ő esetükben a Śāmbhavopāya nem csupán utolsó szakasza, kezdő pontja is spirituális útjuknak. Kifejtem mindezt a Meditation 2-ben.

सार्धमेतच्छतं प्रोक्तं भेदानामनुपूर्वशः।
सङ्क्षेपाद्विस्तरादस्य परिसङ्ख्या न विद्यते॥२४॥
Sārdhametacchataṁ proktaṁ bhedānāmanupūrvaśaḥ|
Saṅkṣepādvistarādasya parisaṅkhyā na vidyate||24||

Tömören összefoglalva (saṅkṣepāt), ez --a háromrétű elmerülés-- (etad) úgy mond (proktam) (eléri számát) százötven (sārdham... śatam) résznek (bhedānām) rendre (anupūrvaśaḥ), (ám) részletesen kifejtve (vistarāt), nincs (na vidyate) határa a számoknak (parisaṅkhyā) ez esetben (asya) --vagyis a három féle elmerülés részei számtalanok--||24||

Ha valaki észben tartja, hogy ötven típusú elmerülés van minden egyes három fő elmerülésben (Āṇavopāya, Śāktopāya és Śāmbhavopāya), így könnyű megérteni, hogy Śiva miért mondta a 150 részt (vagyis 50x3 = 150) ebben a három fő módban, elmerülésben. Ám ez valójában egy tömör kifejtés. Ha részletesen van kifejtve, akkor nincs végső száma a lehetséges elmerüléseknek, vagyis azok száma végtelen.

संवित्तिफलभेदोऽत्र न प्रकल्प्यो मनीषिभिः।
भेदोऽपरोऽपि सङ्क्षेपात्कथ्यमानोऽवधार्यताम्॥२५॥
Saṁvittiphalabhedo'tra na prakalpyo manīṣibhiḥ|
Bhedo'paro'pi saṅkṣepātkathyamāno'vadhāryatām||25||

Bár (api) tömören (saṅkṣepāt) szólva lett (kathyamānaḥ) a különböző osztályokról vagy felosztásokról (bhedaḥ aparaḥ), (mindenesetre,) itt (atra) osztályokról vagy felosztásokról, a Saṁvitti --Tudatosság, vagyis Śiva-- nevű gyümölccsel kapcsolatosan (saṁvitti-phala-bhedaḥ), nem kell képzelegnie (na prakalpyaḥ) a bölcs embereknek (manīṣibhiḥ). Ezt (maradéktalanul) meg kell érteni (avadhāryatām)||25||

Ahogy mondtam az előző stanza alatt, azok száma végtelen. Mindazonáltal, a yogī által tett erőfeszítések gyümölcse, azaz Śiva nem felosztott. Más szavakkal, Ő csupán Egy és Osztatlan. A bölcseknek maradéktalanul meg kell értenie ezt az egyszerű igazságot.

जाग्रत्स्वप्नादिभेदेन सर्वावेशक्रमो बुधैः।
पञ्चभिस्तु परिज्ञेयः स्वव्यापारात्पृथक् पृथक्॥२६॥
Jāgratsvapnādibhedena sarvāveśakramo budhaiḥ|
Pañcabhistu parijñeyaḥ svavyāpārātpṛthak pṛthak||26||

Az elmerülések minden típusának sorát (sarva-āveśa-kramaḥ) azok funkciói és aktivitásai fényében (sva-vyāpārāt) szeparáltként (pṛthak pṛthak) kell ismernie (parijñeyaḥ) a bölcs embernek (budhaiḥ), mint ami öt osztályból áll (bhedena... pañcabhiḥ tu), vagyis ébrenlét, álom, stb. (jāgrat-svapna-ādi)||26||

Minden típusú elmerülésnek öt osztálya van: A tudatosság öt állapota, mint jāgrat (ébrenlét), svapna (álmodás), suṣupti vagy suṣupta (mély alvás), Turya (Negyedik Állapot) és Turyātīta (a Negyediken túli Állapot) ). Más szavakkal, ez az öt osztály áthat mindent Sakala-tól (a legalacsonyabb tapasztaló/ismerő) fel a Mantramaheśvara-ig (a Mantra nagy ura, aki csak második Śiva mellett). A Nagy Útnak nincs osztálya, természetesen, mert Ő 'Egy.' Bár, a bölcs skolasztikusok mély intelligenciáján keresztül, Ő fel van vértezve öt osztállyal. Ez csupán az ő saját, gazdag képzeletükben történik meg, mert Śiva végtelen és létezik mindenhol, mint a Tudatosság összetett egysége, és ezért Ő valójában teljességgel oszthatatlan.

Ezt a tanítást sokkal könnyebb megérteni, a lenti kifejtésem elolvasása után, amit a 27-35-ig terjedő stanzák alatt írtam, lévén készítettem egy elemző táblázatot.

तत्र स्वरूपं शक्तिश्च सकलश्चेति तत्त्रयम्।
इति जाग्रदवस्थेयं भेदे पञ्चदशात्मके॥२७॥
अकलौ द्वौ परिज्ञेयौ सम्यक् स्वप्नसुषुप्तयोः।
मन्त्रादितत्पतीशानवर्गस्तुर्य इति स्मृतः॥२८॥
शक्तिशम्भू परिज्ञेयौ तुर्यातीते वरानने।
त्रयोदशात्मके भेदे स्वरूपमकलावुभौ॥२९॥
मन्त्रमन्त्रेश्वरेशानाः शक्तिशम्भू च कीर्तितौ।
प्रलयाकलभेदेऽपि स्वं विज्ञानाकलावुभौ॥३०॥
मन्त्रमन्त्रेश्वरेशानाः शक्तीशावपि पूर्ववत्।
नवधा कीर्तिते भेदे स्वं मन्त्राः मन्त्रनायकाः॥३१॥
तदीशाः शक्तिशम्भू च पञ्चावस्थाः प्रकीर्तिताः।
पूर्ववत्सप्तभेदेऽपि स्वं मन्त्रेशेशशक्तयः॥३२॥
शिवश्चेति परिज्ञेयाः पञ्चैव वरवर्णिनि।
स्वं शक्तिः स्वनिजेशाना शक्तिशम्भू च पञ्चके॥३३॥
त्रिके स्वं शक्तिशक्तीच्छाशिवभेदं विलक्षयेत्।
सव्यापाराधिपत्वेन तद्धीनप्रेरकत्वतः॥३४॥
इच्छानिवृत्तेः स्वस्थत्वादभिन्नमपि पञ्चधा।
इति पञ्चात्मके भेदे विज्ञेयं वस्तु कीर्तितम्॥३५॥
Tatra svarūpaṁ śaktiśca sakalaśceti tattrayam|
Iti jāgradavastheyaṁ bhede pañcadaśātmake||27||
Akalau dvau parijñeyau samyak svapnasuṣuptayoḥ|
Mantrāditatpatīśānavargasturya iti smṛtaḥ||28||
Śaktiśambhū parijñeyau turyātīte varānane|
Trayodaśātmake bhede svarūpamakalāvubhau||29||
Mantramantreśvareśānāḥ śaktiśambhū ca kīrtitau|
Pralayākalabhede'pi svaṁ vijñānākalāvubhau||30||
Mantramantreśvareśānāḥ śaktīśāvapi pūrvavat|
Navadhā kīrtite bhede svaṁ mantrāḥ mantranāyakāḥ||31||
Tadīśāḥ śaktiśambhū ca pañcāvasthāḥ prakīrtitāḥ|
Pūrvavatsaptabhede'pi svaṁ mantreśeśaśaktayaḥ||32||
Śivaśceti parijñeyāḥ pañcaiva varavarṇini|
Svaṁ śaktiḥ svanijeśānā śaktiśambhū ca pañcake||33||
Trike svaṁ śaktiśaktīcchāśivabhedaṁ vilakṣayet|
Savyāpārādhipatvena taddhīnaprerakatvataḥ||34||
Icchānivṛtteḥ svasthatvādabhinnamapi pañcadhā|
Iti pañcātmake bhede vijñeyaṁ vastu kīrtitam||35||

Ott (tatra), a tizenötrétű osztályban --a föld elemtől (36. kategória) fel a Prakṛti-ig (13. kategória) -- (bhede pañcadaśa-ātmake), eme hármas (tad-trayam iti) (, mely áll) svarūpa-ból --a tattva maga, 36-13-ig--, sakala-ból és (az ő) śakti-jából (sva-rūpam śaktiḥ ca sakalaḥ ca iti), (az) eme (iyam) ébrenléti állapot (jāgrat-avasthā). (A másik) két erőtlen (ismerő) --Pralayākala és Vijñānākala-- (akalau dvau) úgy ismerendő (parijñeyau), mint ami maradéktalanul (samyak) az álom és mély alvás állapotaiban (nyugszik) (svapna-suṣuptayoḥ). (Emellett,) úgy mond (iti smṛtaḥ) a Mantra, Mantreśvara és Mantramaheśvara csoportja (mantra-ādi-tat-pati-īśāna-vargaḥ) a Turya-ban --a Negyedik Állapot-- (nyugszik) (turye). (Végül,) óh szép-arcú Kedves --azaz Pārvatī-- (vara-ānane) Śakti és Śambhu --Śakti és Śiva-- (śakti-śambhū) úgy tekintendő (parijñeyau), mint (akik) a Turyātīta-ban --a Turya-n túli Állapot-- (honolnak) (turyātīte).

A tizenháromrétű osztályban --Puruṣa-ról (12. kategória) fel Kalā-ig (7. kategória) -- (trayodaśa-ātmake bhede) (nyugszik a) svarūpa --itt Sakala-- (sva-rūpam), a két erőtlen (ismerő) --Pralayākala és Vijñānākala-- (akalau ubhau), Mantra, Mantreśvara, Mantramaheśvara (mantra-mantreśvara-īśānāḥ), valamint (ca) Śakti és Śambhu --Śakti és Śiva-- (śakti-śambhū) (is) úgy mond (itt található) (kīrtitau).

A Pralayākala osztályban --vagyis a tizenegyrétű osztályban, mely a Māyātattva (pralayākala-bhede api) -ban (6. kategória) lakozik-- (nyugszik) svarūpa --itt Pralayākala-- (svam), Vijñānākala és śakti-ja (vijñānākalau ubhau), Mantra, Mantreśvara, Mantramaheśvara (mantra-mantreśvara-īśānāḥ), valamint (api) Śakti és az Úr --Śakti és Śiva-- (śakti-īśau) mint korábban (pūrva-vat).

Az osztályban, mely kilencrétűként van említve --Māyātattva (6. kategória) és Sadvidyātattva (5. kategória) -- (navadhā kīrtite bhede) (van) svarūpa --itt Vijñānākala-- (svam), Mantra-k (mantrāḥ), Mantreśvara-k (mantra-nāyakāḥ), Mantramaheśvara-k --szó szerint azok urai, vagyis a Mantreśvara-k urai-- (tad-īśāḥ), valamint (ca) Śakti és Śambhu --Śakti és Śiva (śakti-śambhū), (és), mint korábban (pūrva-vat), az öt állapot --mint jāgrat, svapna, suṣupta vagy suṣupti, Turya és Turyātīta (ébrenlét, álom, mély alvás, a Negyedik Állapot és a Negyediken túli Állapot) -- (pañca-avasthāḥ) úgy tételezett (, mint ami itt van, ebben az osztályban) (prakīrtitāḥ).

A hétrétű osztályban --Sadvidyātattva-ban (5. kategória) -- (sapta-bhede api) (kap helyet) az öt (entitás) (pañca eva), amik úgy ismertek (parijñeyāḥ), mint svarūpa --itt Mantra-- (svam) Mantreśvara, Mantramaheśvara, Śakti (mantreśa-īśa-śaktayaḥ) és (ca) Śiva (śivaḥ... iti), óh Becsületes --azaz Pārvatī-- (vara-varṇini).

Az ötrétű (osztályban) --Īśvaratattva-ban (4. kategória) -- (pañcake) (nyugszik) svarūpa --itt Mantreśvara-- (svam), Mantramaheśvara śakti-ja (śaktiḥ), Mantramaheśvara (sva-nija-īśānā), valamint (ca) Śakti és Śambhu --Śakti és Śiva-- (śaktiśambhū).

A háromrétű (osztályban) --Sadāśivatattva-ban (3. kategória) -- (trike), mindenkinek látnia kell (vilakṣayet) a svarūpa-t --itt Mantramaheśvara-- (sva) (és) az osztályt, melyet formál Kriyāśakti, Jñānaśakti, Icchāśakti és Śiva (śakti-śakti-icchā-śiva-bhedam).

Bár (api) (Śivapramātā-nak, a Legfőbb Ismerőnek,) nincs osztálya (abhinnam), (Ő) ötrétűvé válik (pañcadhā) a Kriyāśakti és Jñānaśakti --szó szerint a (minden) aktivitásban vagy Turya-ban elmerülő urak-- (sa-vyāpāra-adhipatvena), Icchāśakti --szó szerint attól mentes (vagyis mentes az aktivitástól és tudástól-- (osztálya) miatt, és lendíti (tad-hīna-prerakatvataḥ) Ānandaśakti-t --szó szerint az Akarat megszűnése-- (icchā-nivṛtteḥ) (és) Cicchakti --Cit-śakti, szó szerint saját Énjében maradó-- (sva-sthatvāt).

Így (iti), az ötösből álló osztály (pañca-ātmake bhede), úgy mond (kīrtitam) a Valóság (vastu), amit ismerni kell (vijñeyam)||27-35||

Természetesen, amikor Śiva azt mondja 'Śakti és Śiva', Ő 'Śivapramātāśakti-ról és Śivapramātā-ról' beszél; és amikor Śiva Śiva-t említ, akkor csak 'Śivapramātā'-ról beszél. Nos, gondolom most már az egész témakör sokkal érthetőbb.

Készítettem egy teljes táblázatot, amiben könnyen átlátható a jāgrat (ébrenlét), svapna (álmodás), suṣupti vagy suṣupta (mély alvás), Turya (Negyedik Állapot) és Turyātīta (a Negyediken túli Állapot). Ezt a 3. Táblázatot könnyebb megérteni, ha a második táblázattal együtt tanulmányozzuk, a 7. stanza alatt. Még egy dolog, hozzáadtam a 'pramātā'-t, a tapasztaló/ismerő nevéhez, de a végső jelentést ez egyáltalán nem befolyásolja: Sakala = Sakalapramātā, Pralayākala = Pralayākalapramātā, stb. (a 'pramātā' egyszerűen azt jelenti 'tapasztaló/ismerő' és csak létrehozza a 'Sakala tapasztaló/ismerő' jelentést vagy 'a tapasztaló/ismerő, kinek neve Sakala' jelentést, stb. OK, gondolom ez immáron teljesen tiszta. Nem kell Szanszkrit nyelvésznek lenni ahhoz, hogy valaki ezt megértse:

Most pedig ez a bonyolult témakör már érthetőbb, gondolom. Mindazonáltal, az olvasó csodálkozhat: Mi ennek a tanításnak a gyakorlati haszna? Megpróbálom tisztázni ez a pontot neked, hogy legyen némi elképzelésed eme teljes Yoga fontosságáról, amit a Nagy Śiva tanít. Egyszerű fogalmakat fogok használni, hogy még könnyebb legyen. Lássuk az első szintet a fenti táblázatban (a 36. tattva-tól 13. tattva-ig tartó szakasz) :

1. Van négy kategóriája az ismerőnek vagy tapasztalónak: Parapramātā (a Legfőbb Ismerő, azaz Śiva), pramātā (ismerő, tapasztaló, szubjektum), pramāṇa (tudás, tapasztalás), prameya (tudható, objektum).
2. Jāgrat (ébrenlét) az állapot, amiben egy létező teljesen elmerül kizárólag a 'prameya-ban'. Bár szubjektivitása ('Énje', a 'pramātā') szintén jelen van, ő gyakorlatilag azt mindig elfelejti.
3. Svapna (álmodás) az állapot, amiben egy létező teljesen elmerül a 'pramāṇa-ban', azaz a saṁskāra-kban vagy az objektumok által hagyott benyomásokban. És megint, ő teljesen elfelejti a pramātā-t.
4. Suṣupta vagy suṣupti (mély alvás) az állapot, amiben egy létező teljesen elmerül a 'pramātā -ban', ám anélkül, hogy tudatos volna arról. Ez a tudatosság hiány a pramātā-ról, létrehoz egy masszív ürességet.
5. Turya (Negyedik Állapot) az Állapot, amiben egy létező teljesen elmerül a Parapramātā -ban és teljesen tudatos arról, hogy ő Śiva, de anélkül, hogy teljesen stabilizálódna ebben a Vele való azonosságban.
6. Turyātīta (a Negyediken túli Állapot) az Állapot, amiben egy létező teljesen elmerül és megalapozódik kizárólag a Parapramātā -ban. Ez a Legmagasabb Állapot.

Ez az 5 állapota a tudatosságnak elérhető minden szinten (vagyis a tizenötrétű szinten, a tizenháromrétű szinten, stb.), de nyilvánvalóan a tizenötrétű szint egyszerűen egy komoly akadály mindenkinek a Yoga-ban. A legtöbb yogī csupán a tizenötrétű aspektus vagy variáció állapotában mozog. Mit értek ez alatt valójában? Kifejtem lentebb, de előbb egy áttekintése a 7 tapasztalónak/ismerőnek és azok pozícióinak a tattvikus sémában:

1. A Sakalapramātā nyugszik az összes tattva-ban a 7-től a 36-ig (Jayaratha szerint, aki a Tantrāloka kommentátora, a Sakalapramātā a Puruṣatattva).
2. A Pralayākalapramātā a Māyātattva (6. tattva) nyugszik, de áthat minden tattva-t 6-tól a 36-ig.
3. Vijñānākalapramātā a Mahāmāyā-ban él (5. és 6. tattva-k között), de áthat minden tattva-t Mahāmāyā.tól a 36.-ig.
4. A Mantrapramātā az 5. tattva-ban honol, de áthat minden tattva-t az 5.-től a 36.-ig.
5. A Mantreśvarapramātā a 4. tattva-ban honol, de áthat minden tattva-t a 4.-től a 36.-ig.
6. A Mantreśvarapramātā a 3. tattva-ban honol, de áthat minden tattva-t a 3.-től a 36.-ig.
7. A Śivapramātā mindenhol jelen (Ő áthatja mind a 36 tattva-t), de ebben a kontextusban azt mondhatod, hogy Ő az 1. és 2. tattva-kban él.

Megmutatom a gyakorlatban a különböző aspektusok vagy variációk Yoga-ját, úgy, ahogy az a fenti táblázatban szerepel (legyen előtted a táblázat, hogy láthasd, amit mondok) :

1. A Tizenötrétű osztály (36.-tól a 13. tattva-ig): Itt a svarūpa vagy objektum a tattva maga. Hogy megértsd ezt, tekintve a meditáció folyamatát, amiben egy objektumot veszel a koncentrációhoz, pl.: egy anyag edényt, mely a föld elemet reprezentálja --36. tattva-- (bár vehetnéd bármelyik tattva-t 36 és 13 között, pl.: a Jñānendriya-kat vagy a Tapasztalás Erőit, ám általában mással nehezebb megtenni, mint egy agyagedénnyel, nyilvánvalóan). Majd, elkezdesz koncentrálni és fenntartod ezt, amíg elfelejted még a szubjektumot is (Sakalapramātā) és kizárólag az objektum az egyetlen dolog a tapasztalásodban (ezt Patañjali az ő Yogasūtra-iban samādhi-nak nevezi). Ez a 'jāgrat' vagy ébrenlét itt, mert a svarūpa tisztán megnyilvánul, valamint a Sakalapramātā és śakti-ja (bár úgy tűnik, mintha hiányoznának, az objektumra való extrém koncentráció miatt, valójában jelen vannak itt). Amikor ebben a samādhi állapotban vagy, akkor a svarūpa-ban vagy objektumban vagy (ez az első szakasz a tizenötrétű aspektusban vagy variációban). Innen tovább kell emelkedned a szubjektumig, a Sakalapramātāśakti használatával. Hogyan? Egyre több és több figyelmet szentelni a szubjektumnak vagy Sakalapramātā-nak, aki nézi az objektumot. Amíg a szubjektum felé való haladás folyamatában vagy, tapasztalod az előtted lévő agyagedény benyomásait (vagyis nem látod az edényt többé, mert be van csukva a szemed és kizárólag annak formájára, színére, stb. emlékszel). Ez a 'svapna' vagy 'álmodás' itt. Végül, elérkezel a szubjektumhoz (a Sakalapramātā-hoz) és teljesen éber vagy saját állapotodról, mint az agyagedény szemlélője. Ez után el kell felejtened ezt a korlátolt szubjektumot (a Sakala nevű tapasztalót vagy ismerőt) és erőfeszítést kell tenned ahhoz, hogy még tovább emelkedj, tovább a Vijñānākalapramātā felé. Ám mielőtt elérnéd ezt a pramātā-t, belépsz az ürességbe. Ez az üresség az állapot, amiben a Pralayākalapramātā lakik ('suṣupta' vagy 'suṣupti' - 'mély alvás'). Ha itt maradsz és nem próbálasz emelkedni a következő szubjektum vagy pramātā felé, akkor lesüllyedsz a Sakala szintjére később, mint a legtöbb emberi létező reggel, amikor felébredsz a mély alvásból. Nem akarod ezt, nyilván, ezért törekszel és igyekszel éberré válni az ürességről, amíg az ürességben vagy. Ez rendkívüli erőfeszítést igényel részedről és egy igen nagy adag Kegyelmet Śiva-tól, különben az erőfeszítésed haszontalan. 'Śiva Kegyelme' alatt nem csupán a természetfeletti Kegyelmet értem, ami árad közvetlenül saját Énedből, aki Śiva, hanem saját Guru-d Áldását és Śiva szövegeinek Áldását is.
   
   Tehát, végül, fel tudsz emelkedni a Pralayākalapramātā szintjére és belépni a Vijñānākalapramātā állapotába. Innen meg tudod tapasztalni a 'Turya-ba' való belépést (a Negyedik Állapot, Śiva Állapota, az ő különböző aspektusaiban). Itt nem erőfeszítésről van szó, kizárólag az Ő Kegyelméről. Amikor át tudod lépni az Āṇavamala határát az 5. és 6. tattva-k között, az Ő indokolatlan Könyörülete miatt, fokozatosan behatolsz a Mantrapramātā, Mantreśvarapramātā, Mantramaheśvarapramātā és Śivapramātā állapotaiban automatikusan. És igen, eléred Śiva Állapotát és a Felszabadulás gyümölcsét (vagyis eléred a 'Turyātīta'-t vagy 'a Negyediken túli Állapotot' itt), de ez csak ideiglenes. Nincs elég szükséges erőd ahhoz, hogy a Legmagasabb Állapotban maradj. Így, újra meg kell tenned mindezt, de már a következő szintről: A tizenháromrétű aspektusból vagy variációból. Az öt állapot minden szintje (ébrenlét, álmodás, stb.) meg fog jelenni újra minden fennmaradó szinten, de minden alkalommal fokozatosan magasabb síkon.
    
2. A Tizenháromrétű osztály (12. tattva-tól a 7.-ig): Csak több erővel rendelkező yogī-k képesen belépni a koncentráció eme síkjába. Ahhoz, hogy mesteri fokra emeled ezt a folyamatot, korábban mesteri fokra kell jutnod az előző, tizenötrétű folyamatban. Itt az objektum nem lehet agyagedény, Jñānendriya, stb. (vagyis egyik tattva sem 36 és 13 között). Az objektum vagy svarūpa itt maga a Sakalapramātā (és emellett az ő ereje). Itt a pramātā (szubjektum) a Pralayākalapramātā, míg az ő śakti-ja képessé teszi őt arra, hogy a Sakalapramātā-ra tudjon koncentrálni. Ha nem emeled mesterfokra a tizenötrétű folyamatot, nem fogod megérteni mit jelent a Sakalapramātā-ra való koncentráció valójában. Így, elkezded tapasztalni először a Sakalapramātā-t, amíg ő kitölti a tapasztalásodat, teljesen. Majd, apránként haladsz a Pralayākalapramātā felé. Amikor végre tudatossá válsz erről az ismerőről, belépsz egy ürességbe. Eme ürességből fel kell emelned magad az erőfeszítésed és a Kegyelem (valójában, minden Kegyelem). A célod, hogy elérd a Vijñānākalapramātā-t, amiben az üresség többé nem győz le téged. Végül, eléred a Vijñānākalapramātā-t és bizonyos vagy ebben, mert tudatossá tudsz válni az ürességről, anélkül, hogy annak ereje túlnőne azt. Ez a jele egy fejlett yogī-nak. Majd, a további magasabb ismerőkbe/tapasztalókba való belépés automatikus és kizárólag Śiva Kegyelmétől függ. Tehát eléred a Turya-t és Turyātīta-t megint, de ezúttal a tizenháromrétű folyamaton keresztül. Most még több erőd van ahhoz, hogy saját természetedben marad, vagyis Śiva Állapotában. Mindenesetre, ez megint ideiglenes és ez a következő folyamathoz vezet (ez a tizenegyrétű).
    
3. A Tizenegyérétű osztály (6. tattva): Ahhoz, hogy mesteri fokra emeled ezt a folyamatot, korábban mesteri fokra kell jutnod az előző, tizenháromrétű folyamatban, Itt az objektum a Pralayākalapramātā maga (és az ő ereje is, természetesen). Itt a pramātā (a szubjektum) a Vijñānākalapramātā, míg az ő śakti-ja képessé tesz arra, hogy koncentrálj a Pralayākalapramātā-ra. Így először koncentrálsz a Pralayākalapramātā-ra, amíg teljesen ki nem tölti a tapasztalásodat. Ez után fokozatosan emelkedsz a szubjektum vagy Vijñānākalapramātā felé. Megerősíted, hogy elérted ezt a tapasztalót/ismerőt, amikor képessé válasz a Māyātattva (6. tattva) ürességének szemlélésére. Más szavakkal, amikor szemléled a mély alvás ürességét, de az soha nem kerekedik felül rajtad, eléred a Vijñānākalapramātā szintjét. És innen minden automatikus, mert a Vijñānākalapramātā egy ajtó Śiva Állapotába. Ezért, a Mantrapramātā, Mantreśvarapramātā, Mantramaheśvarapramātā és Śivapramātā állapotai spontán kerülnek elérésre, kizárólag az Ő Kegyelme által. Így, eléred megint a Legmagasabb Állapotot, de az erőd ahhoz, hogy magadat megtartsd Śiva Állapotában még mindig nem elég. Ezért természetes módon vezet ez el a következő folyamathoz (ez a kilencrétű).
    
4. A Kilencrétű osztály (a Mahāmāyā-ban az 5. és 6. tattva-k között): Nyilvánvalóan ahhoz, hogy mesteri fokra emeled ezt a folyamatot, korábban mesteri fokra kell jutnod az előzőben. Itt az objektum a Vijñānākalapramātā maga (és az ő ereje, szintén). Itt a pramātā (szubjektum) a Mantrapramātā, míg az ő śakti-ja képessé tesz arra, hogy egyhegyűen koncentrálj a Vijñānākalapramātā-ra. Mivel az emelkedés a Vijñānākalapramātā-tól a Śivapramātā-ba automatikus és kizárólag a Kegyelem által történhet meg, ebben a kilencrétű folyamatban nincs erőfeszítés a részedről. De még miután el is érted megint a Legmagasabb Állapotot, az nem elég ahhoz, hogy megszilárdítsa a Turyātīta realizációját. Automatikusan a következő folyamatba vezet (ami a hétrétű).
    
5. A Hétrétű osztály (5. tattva): Itt minden automatikus. Az objektum a Mantrapramātā (az ő erejével), és a szubjektum a Mantreśvarapramātā. A śakti-ja vagy ereje a Mantreśvarapramātā-nak képessé teszi őt, hogy figyelmét a Mantrapramātā-ra összpontosítsa. A többi, ahogy az előbb, automatikusan történik Śiva Kegyelme által. De megint, nem vagy képes stabilizálódni a Legmagasbb Állapotban. Így ez elvezet téged a következő folyamathoz (ez az ötrétű), bármiféle erőfeszítésed nélkül.
    
6. Az Ötrétű osztály (4. tattva): Minden automatikus újra. Az objektum a Mantreśvarapramātā (és az ő ereje vagy śakti-ja), valamint a szubjektum a Mantramaheśvarapramātā. A śaktija a Mantramaheśvarapramātā-nak képessé teszi őt, hogy a Mantreśvarapramātā-ra koncentráljon. A magasabb szintekre való emelkedés magától történik, a Legfőbb Úr Kegyelme miatt. Bár, megint elbuksz a Legmagasabb Állapotban való szilárd stabilizálódásban. Ezért, mindez a következő folyamathoz vezet (ez a háromrétű), anélkül, hogy bármit is tennél.
    
7. A Háromrétű osztály (3. tattva): Az egész dolog megint automatikus. Az objektum a Mantramaheśvarapramātā (és az ő śakti-ja) és a szubjektum a Śivapramātā. A Śakti (A Legfőbb Erő) megengedi Neki, hogy maradéktalanul a Mantramaheśvarapramātā-ra koncentráljon. De ez a Śiva és Śakti felosztás csak a témakör tanulmányozásáért létezik. A gyakorlatban, mindkettő ugyanazon valóság és nincs különbség köztük. A Śiva Állapotába való belépés spontán, a Nagy Úr Masszív Ereje miatt. Most találod magad teljesen megalapozódva Saját Állapotodban. Ez a Felszabadulás végső elérése.

Nem létezik 'egyrétű folyamat', hogy nevezzük valahogy, mert Śiva-ban az objektum és a szubjektum egy és ugyanaz. Ezért, nem lehet jelen koncentráció semmiféle objektumra, lévén a szubjektum és az objektum elmerült az isteni Tudatosságban. Mindenesetre, Śiva Maga felosztja saját Állapotát itt öt részre, az Ő fő śakti-jainak (Kriyāśakti, Jñānaśakti, Icchāśakti, Ānandaśakti és Cicchakti - A Cselekvés Ereje, a Tudás Ereje, az Akarat Ereje, a Gyönyör Ereje és a Tudatosság Ereje, rendre) .

Ezért az, amiért talán hallgatsz a Guru-kra, amikor valami ilyesmit mondanak: 'Elértem a Felszabadulást, ám szükségem volt még időre, hogy stabilizálódjak a Legfőbb Állapotban'. Más szavakkal, egy ilyen Guru elérte a Felszabadulást a tizenötrétű folyamatban, de, mivel nem volt elég ereje, hogy stabilizálódjon Śiva Állapotában, szüksége volt arra, hogy végig menjen minden minden további folyamaton (tizenháromrétű, tizenegyrétű, stb.) .

Remek, talán most már ez a bonyolult témakör jobban érthető számodra.

fel

 Stanzák 36-40-ig

भूयोऽप्यासामवस्थानां सञ्ज्ञाभेदः प्रकाश्यते।
पिण्डस्थः सर्वतोभद्रो जाग्रन्नाम द्वयं मतम्॥३६॥
Bhūyo'pyāsāmavasthānāṁ sañjñābhedaḥ prakāśyate|
Piṇḍasthaḥ sarvatobhadro jāgrannāma dvayaṁ matam||36||

Megint (bhūyas api), (egy másik) osztályra, eme állapotok --ébrenlét, álmodás, mély alvás, Negyedik Állapot és a Negyediken túli Állapot-- neveivel kapcsolatosan (sañjñā-bhedaḥ-āsām avasthānām) derül fény (itt) (prakāśyate). Az ébrenlét neve (jāgrat-nāma) kétrétűnek (dvayam) tekintendő (matam) : Piṇḍastha (piṇḍa-sthaḥ) (és) sarvatobhadhra (sarvatas-bhadraḥ)||36||

És Śiva most adja meg alternatív neveit a tudatosság öt állapotának, a hétköznapi emberek, a yogī-k és a jñānī-k fényében. Ez tisztázva lesz teljesen a 4. és 5. Táblázat segítségével a 46. stanza alatt.

द्विसञ्ज्ञं स्वप्नमिच्छन्ति पदस्थं व्याप्तिरित्यपि।
रूपस्थं तु महाव्याप्तिः सुषुप्तस्यापि तद्द्वयम्॥३७॥
Dvisañjñaṁ svapnamicchanti padasthaṁ vyāptirityapi|
Rūpasthaṁ tu mahāvyāptiḥ suṣuptasyāpi taddvayam||37||

(A bölcsek) úgy tartják (icchanti), hogy az álmodásnak (svapnam) két neve van (dvi-sañjñam) : Padastha (pada-stham) (és) vyāpti (vyāptiḥ iti) is (api). A mély alvás (suṣuptasya api) két neve (tad-dvayam) : Rūpastha (rūpa-stham tu) (és) mahāvyāpti (mahā-vyāptiḥ)||37||

Lásd a 4. és 5. Táblázatot a 46. stanza alatt.

प्रचयं रूपातीतं च सम्यक् तुर्यमुदाहृतम्।
महाप्रचयमिच्छन्ति तुर्यातीतं विचक्षणाः॥३८॥
Pracayaṁ rūpātītaṁ ca samyak turyamudāhṛtam|
Mahāpracayamicchanti turyātītaṁ vicakṣaṇāḥ||38||

Turya --a Negyedik Állapot-- (turyam) helyesen nevezett (samyak turyam udāhṛtam) Pracaya-nak (pracayam) és (ca) Rūpātīta-nak (rūpātītam) ; (míg) a bölcsek (vicakṣaṇāḥ) mondják (icchanti), hogy a Turyātīta --a Negyediken túli Állapot-- (turya-atītam) a Mahāpracaya (mahā-pracayam)||38||

Lásd a 4. és 5. Táblázatot a 46. stanza alatt.

पृथक्तत्त्वप्रभेदेन भेदोऽयं समुदाहृतः।
सर्वाण्येव हि तत्त्वानि पञ्चैतानि यथा शृणु॥३९॥
Pṛthaktattvaprabhedena bhedo'yaṁ samudāhṛtaḥ|
Sarvāṇyeva hi tattvāni pañcaitāni yathā śṛṇu||39||

Eme (ayam) osztály (bhedaḥ) (emellett) úgy mond (samudāhṛtaḥ) elkülönülve (pṛthak) felosztott (prabhedena) a tattva-kban vagy princípiumokban --itt most nem a 36 tattva-- (tattva). Figyeld (śṛṇu), erőd teljéből (yathā), mind (sarvāṇi eva hi) ezt (etāni) az öt (pañca) tattva-t --princípiumot-- (tattvāni)||39||

Lásd a 4. és 5. Táblázatot a 46. stanza alatt.

भूततत्त्वाभिधानानां योगोऽधिष्ठेय इष्यते।
पिण्डस्थमिति तं प्राहुः पदस्थमपरं विदुः॥४०॥
Bhūtatattvābhidhānānāṁ yogo'dhiṣṭheya iṣyate|
Piṇḍasthamiti taṁ prāhuḥ padasthamaparaṁ viduḥ||40||

A létezők, tattva-k --a megnyilvánulás princípiumai-- és a kifejezések (bhūta-tattva-abhidhānānām) kombinációi (yogaḥ) úgy tekintendők (iṣyate), mint (amik) objektivizáltak --szó szerint legyőzhetők-- (adhiṣṭheyaḥ). (A bölcsek) megerősítik (prāhuḥ), hogy azok --a bhūtatattvābhidhāna-k vagy létezők, tattva-k és kifejezések-- (tam) az ébrenlét állapota (piṇḍa-stham iti). Úgy tartják (viduḥ) a másik --az ami nem ilyen, vagyis elmerült az 'objektivizáltban'-- (aparam) az álmondás állapota (pada-stham)||40||

Lásd a 4. és 5. Táblázatot a 46. stanza alatt.

fel

 Stanzák 41-53-ig

मन्त्रास्तत्पतयः सेशा रूपस्थमिति कीर्त्यते।
रूपातीतं परा शक्तिः सव्यापाराप्यनामया॥४१॥
Mantrāstatpatayaḥ seśā rūpasthamiti kīrtyate|
Rūpātītaṁ parā śaktiḥ savyāpārāpyanāmayā||41||

Mantra-k (mantrāḥ), Mantreśvara-k (tad-patayaḥ), együtt a Mantramaheśvara-kkal (sa-īśāḥ), úgy mond (kīrtyate) a mély alvás -­rūpastha-- állapota (rūpa-stham iti). A Negyedik Állapot -- Rūpātīta vagy Turya-- (rūpātītam) a Legfőbb Śakti (parā śaktiḥ), ami bár (api) fel van ruházva aktivitással --vagyis Ő immanens az univerzumban-- (sa-vyāpārā), transzcendens --szó szerint szabad a betegségektől-- (anāmayā)||41||

Lásd a 4. és 5. Táblázatot a 46. stanza alatt.

निष्प्रपञ्चो निराभासः शुद्धः स्वात्मन्यवस्थितः।
सर्वातीतः शिवो ज्ञेयो यं विदित्वा विमुच्यते॥४२॥
Niṣprapañco nirābhāsaḥ śuddhaḥ svātmanyavasthitaḥ|
Sarvātītaḥ śivo jñeyo yaṁ viditvā vimucyate||42||

(A tattva vagy princípium), ami bármiféle sokaság nélkül (niṣprapañcaḥ), bármiféle megnyilvánulás nélkül (való) (nirābhāsaḥ), ami tiszta (śuddhaḥ), ami megmarad (avasthitaḥ) Saját Énjében (sva-ātmani) (és) ami túl van mindenen (sarva-atītaḥ), mit ismervén (yam viditvā), az egyén teljesen felszabadult (vimucyate), úgy nevezett (jñeyaḥ), mint Śiva (śivaḥ)||42||

És Ő Turyātīta. Lásd a 4. és 5. Táblázatot a 46. stanza alatt.

चतुर्विधं तु पिण्डस्थमबुद्धं बुद्धमेव च।
प्रबुद्धं सुप्रबुद्धं च पदस्थं च चतुर्विधम्॥४३॥
गतागतं सुविक्षिप्तं सङ्गतं सुसमाहितम्।
चतुर्धा रूपसञ्ज्ञं तु ज्ञातव्यं योगचिन्तकैः॥४४॥
उदितं विपुलं शान्तं सुप्रसन्नमथापरम्।
मनोन्मनमनन्तं च सर्वार्थं सततोदितम्॥४५॥
Caturvidhaṁ tu piṇḍasthamabuddhaṁ buddhameva ca|
Prabuddhaṁ suprabuddhaṁ ca padasthaṁ ca caturvidham||43||
Gatāgataṁ suvikṣiptaṁ saṅgataṁ susamāhitam|
Caturdhā rūpasañjñaṁ tu jñātavyaṁ yogacintakaiḥ||44||
Uditaṁ vipulaṁ śāntaṁ suprasannamathāparam|
Manonmanamanantaṁ ca sarvārthaṁ satatoditam||45||

Piṇḍastha --ébrenlét-- (piṇḍa-stham) négyrétű (caturvidham tu) : Abuddha, buddha, prabuddha és suprabuddha (abuddham buddham eva ca prabuddham suprabuddham ca).

Padastha --álmodás-- (padastham) szintén négyrétű (ca caturvidham) : Gatāgata, suvikṣipta, saṅgata (és) susamāhita (gatāgatam suvikṣiptam saṅgatam susamāhitam).

Azt, aminek neve rūpastha --mély alvás-- (rūpa-sañjñam) tisztán úgy kell tudni (tu jñātavyam), (mint ami) négyrétű (caturdhā), azoknak, akik elmerülnek a Yoga-ban (yoga-cintakaiḥ) : Udita, vipula, śānta (és) suprasanna (uditam vipulam śāntam suprasannam).

És a másik -- Rūpātīta vagy Turya, és szintén Turyātīta-- (atha aparam) (fel van osztva) : Manonmana, ananta, sarvārtha --a Turya három osztálya--; satatodita (a Turya-n túl) --vagyis Turyātīta, amiben nem létezik felosztás-- (manonmanam anantam ca sarvārtham satatoditam)||43-45||

És Ő Turyātīta. Lásd a 4. és 5. Táblázatot a 46. stanza alatt.

प्रचये तत्र सञ्ज्ञेयमेकं तन्महति स्थितम्।
इत्येवं पञ्चधाध्वानं त्रिधेदानीं निगद्यते॥४६॥
Pracaye tatra sañjñeyamekaṁ tanmahati sthitam|
Ityevaṁ pañcadhādhvānaṁ tridhedānīṁ nigadyate||46||

Az --a Legfőbb Valóság vagy Paramaśiva-- (tad), ami megmarad (sthitam) Mahāpracaya-ban --a Turyātīta, a Turya-n túli Állapot-- (pracaye tatra... mahati) úgy tekintendő, mint (ami) (sañjñeyam) egy (ekam) --más szavakkal, nincs benne felosztás--. Így (iti evam), az ötrétű (pañcadhā) út (adhvānam) (meg lett számozva --a tudatosság öt állapotának útja--. Most (idānīm), a háromrétű (út) --egy másik módja ugyanazon dolog felosztásának-- (tridhā) kifejtésre kerül (a következő stanzában) (nigadyate)||46||

Most két teljes táblázattal, az egész témaköre a tudatosság öt állapotának, sokkal könnyebben érthető lesz:

És most, az 5. táblázat, mely bemutatja a tudatosság állapotainak alosztályait (kivéve a Turyātīta-t, mely az nem keveredik más állapottal). A Mālinīvijayottaratantra-ban. Śiva neveket ad a tudatosság állapotai keveredésének, mint 'abuddha', 'buddha', stb., de én hozzáadtam az eredeti nevet, hogy mutassam a kombinációt, mint 'jāgrat-jāgrat' (ébrenlét az ébrenlétben, 'jāgrat-svapna' (álmodás az ébrenlétben), stb. Minden egyéb kombinációra ugyanez a logika érvényes. Remélem értesz engem.

Remélhetőleg, hosszú kifejtésem után, jobban érted ezt a bonyolult témakört.

विज्ञानाकलपर्यन्तमात्मतत्त्वमुदाहृतम्।
ईश्वरान्तं च विद्याह्नं शेषं शिवपदं विदुः॥४७॥
Vijñānākalaparyantamātmatattvamudāhṛtam|
Īśvarāntaṁ ca vidyāhvaṁ śeṣaṁ śivapadaṁ viduḥ||47||

Az Ātmātattva (territóriuma) (ātma-tattvam) úgy mond (kiterjed) (udāhṛtam) egészen a Vijñānākala-ig (vijñāna-akala-paryantam). (A rész, ami a Mantra-ban kezdődik és az) Īśvaratattva-ban --4. kategória-- ér véget (īśvara-antam) úgy nevezett (āhvam), mint a Vidyātattva (terriróriuma) (vidyā). (A bölcsek) úgy tartják (viduḥ) a többit (śeṣam), mint Śiva Állapota --vagyis, mint a Śivatattva, de nem az 1. kategória a jól ismert 36 tattva sémájában, hanem a 'princípium', melybe beletartoznak a Mantramaheśvara és a Śivapramātā ismerők-- (śiva-padam)||47||

Van egy másik eme valóság felosztásának. Śiva úgy nevezi 'hármas út' a 46. stanzában. (1) Ātmātattva -az Ātmā princípium--, mely a 36. tattva-tól tart a Mahāmāyā-ig (a Vijñānākalapramātā régiója az 5. és 6. tattva-k között). (2) Vidyātattva -a Vidyā princípium (nem a 8. tattva) -, mely az 5. tattva-tól (ez a Mantrapramātā) terjed az Īśvaratattva-ig (4. tattva). És (3) Śivatattva (itt most nem az 1. tattva) -Śiva princípiuma-, mely a 3. tattva-ból terjed az 1. és 2. tattva-kig (ez a Mantramaheśvarapramātā és Śivapramātā). Nézd meg a Tattva Táblázatot ha szeretnéd felfrissíteni a 36 tattva vagy kategóriák sorrendjét.

एवं भेदैरिमैर्भिन्नस्तत्राध्वा परिकीर्तितः।
युगपत्सर्वमार्गाणां प्रभेदः प्रोच्यतेऽधुना॥४८॥
Evaṁ bhedairimairbhinnastatrādhvā parikīrtitaḥ|
Yugapatsarvamārgāṇāṁ prabhedaḥ procyate'dhunā||48||

Így (evam), az út (mely 3 tattva-t vagy princípiumot tartalmaz) (adhvā), mely fel van osztva (bhinnaḥ) ott --az előző stanzában-- (tatra) ezekre a részekre (bhedaiḥ imaiḥ), említve lett (parikīrtitaḥ). Immáron (adhunā), minden út (sarva-mārgāṇām) osztálya (prabhedaḥ) egyszerre (yugapad) említésre került (procyate)||48||

Most a három út vagy folyamat egyszerű kifejtése véget ért, Śiva megkezdi kifejteni a négy aṇḍa-t (tojást) .

पार्थिवं प्राकृतं चैव मायीयं शाक्तमेव च।
इति सङ्क्षेपतः प्रोक्तमेतदण्डचतुष्टयम्॥४९॥
Pārthivaṁ prākṛtaṁ caiva māyīyaṁ śāktameva ca|
Iti saṅkṣepataḥ proktametadaṇḍacatuṣṭayam||49||

Eme (etad) négy tojás csoportja (aṇḍa-catuṣṭayam), röviden leírva (saṅkṣepataḥ proktam) (a következőkből áll) : 'Pṛthivī tojás (pārthivam), Prakṛti tojás (prākṛtam), Māyā tojás (māyīyam) és (ca eva... eva ca) Śakti tojás (śāktam... iti)'||49||

A négy tojás felosztása megegyezik a későbbi négy alsó 4 Kalā-val, az 5 Kalā osztályán belül, mely a 'ṣaḍadhvā' (az univerzális megnyilvánulás hat folyamata) része. Írtam már erről a bonyolult témakörről egy egészen bevezető jellegű tanulmányt. Másrészt, jelen van a szubjektív oldal, mely 'varṇa'-ból, 'mantra'-ból and 'pada'-ból áll, emellett, létezik az objektív oldal, mely 'kalā'-ból, 'tattva'-ból and 'bhuvana'-ból. Minden kategória speciális módon számozott, vagyis van 36 tattva, stb. Bár, a számot eltérnek különböző szövegekben. Például, Abhinavagupta 118 bhuvana-ról (világról) beszél követvén a Mālinīvijayottaratantra-t, míg a Svacchandatantra negyedik fejezetében, Śiva 224-et bhuvana-t említ. Ez a témakör nagyon bonyolult és le kellene fordítanom hozzá a Svacchandatantra, ezzel a témakörrel foglalkozó összes stanzáját, Kṣemarāja Svacchandoddyota-ban leírt kommentárjával. Ez itt nyilván lehetetlen. Mindenesetre tudok idézni néhány stanzát a Svacchandatantra-ból (a 4. fejezetből) csak azért, hogy legyen némi fogalmad arról, hogy miről is szól ez:

षडध्वा चैकतो ज्ञेयः तस्य सङ्ख्यां पुनः शृणु।
कलाश्च पञ्च विज्ञेयास्तत्त्वषट्त्रिंशदेव तु॥१९८॥

सचतुर्विंशति ज्ञेयं भुवनानां शतद्वयम्।
एकाशीतिपदान्यत्र वर्णार्धशतिका स्मृता॥१९९॥

मन्त्रा एकादश ज्ञेया इत्येतच्चाध्वमण्डलम्।
एतस्मिञ्शुद्धिमापन्ने मुक्तिमाप्नोति दीक्षितः॥२००॥

Ṣaḍadhvā caikato jñeyaḥ tasya saṅkhyāṁ punaḥ śṛṇu|
Kalāśca pañca vijñeyāstattvaṣaṭtriṁśadeva tu||198||

Sacaturviṁśati jñeyaṁ bhuvanānāṁ śatadvayam|
Ekāśītipadānyatra varṇārdhaśatikā smṛtā||199||

Mantrā ekādaśa jñeyā ityetaccādhvamaṇḍalam|
Etasmiñśuddhimāpanne muktimāpnoti dīkṣitaḥ||200||

A hat folyamat-ot (ṣaṭ-adhvā ca) egyenként (ekatas) kell ismerni (jñeyaḥ). Figyelj --mondja Śiva Pārvatī-nak-- (śṛṇu), annak --a hat folyamatnak-- (tasya) számaira (saṅkhyām) újra és újra (punar). (A vācya oldalon --az objektív oldalon--,) a kalā-k (kalāḥ ca) úgy ismertek (vijñeyāḥ), mint (miknek száma) 5 (pañca), (míg száma) a tattva-knak valójában 36 (tattva-ṣaṭtriṁśat eva tu)||198||

(A következő folyamat) úgy ismert (jñeyam), mint ami 224 világból (áll) (sa-caturviṁśati... śata-dvayam-bhuvanānām). (És) itt --a vācaka vagy szubjektív oldalon-- (atra) (van) 31 pada --szó szerint szó-- (ekāśīti-padāni) (valamint) az 50 varṇa --szó szerint betűk-- csoportja (varṇa-ardha-śatikā) van említve (smṛtā)||199||

(És) a mantra-k (mantrāḥ) úgy ismertek (jñeyāḥ), mint (miknek száma) 11 (ekādaśa). Így (iti), ez (etad ca) a köre a (hat) folyamatnak (adhva-maṇḍalam). Amikor ő --a beavatott-- eléri a Tisztaságot (etasmin śuddhim āpanne), a beavatott (dīkṣitaḥ) eléri (āpnoti) a Felszabadulást (muktim)||200||

Kṣemarāja kommentárja ezekhez az aforizmákhoz meglepően rövid, kizárólag ő tudja miért. Emellett, Kṣemarāja átalában leírja az ő Svacchandoddyota-jában (a Svacchandatantra nagy kommentárja), az utolsó kommentált stanza számát egy adott stanza csoportból (ebben az esetben a 200.), ám azokat egyszerre kommentálja mindig, természetesen. Most bárki valami ilyesmit várhatna a kommentár végén: ||198-200||, de sajnos ez nincs így. OK, most a rendkívül rövid kommentárja:

शुद्धिरस्य परमशिवस्याभिव्यक्तिरित्युक्तम्॥२००॥

Śuddhirasya paramaśivasyābhivyaktirityuktam||200||

A Tisztaság (śuddhiḥ) (ebben a kontextusban) úgy mond (uktam) 'Paramaśiva feltárulása' (parama-śivasya-abhivyaktiḥ iti) számára --a beavatott számára-- (asya)||200||

Szerencsére Abhinavagupta feltárja a ṣaḍadhvā-t az ő híres Tantrāloka-jának 11. és 12. fejezeteiben. Igen, ez egy elég masszív és homályos feltárás, kifejtés, de mégis kifejtés.

És most, a négy tojással vagy keretekkel kapcsolatosan, Abhinavagupta említette ez a témakört az ő Paramārthasāra (4. stanza). Megadtam a teljes kifejtést a stanza alatt, természetesen. Így itt most nem kell hosszas kifejtésbe kezdenem.

पृथग्द्वयमसङ्ख्यातमेकमेकं पृथक् पृथक्।
आद्यं धारिकया व्याप्तं तत्रैकं तत्त्वमिष्यते॥५०॥
एकमेकं पृथक् क्षार्णं पदार्णमनुषु स्मरेत्।
कालाग्निभुवनाद्यावद्वीरभद्रपुरोत्तमम्॥५१॥
पुरषोडशकं ज्ञेयं षड्विधोऽध्वा प्रकीर्तितः।
आप्यायिन्या द्वितीयं च तत्र तत्त्वानि लक्षयेत्॥५२॥
त्रयोविंशत्यवादीनि तद्वट्टाद्यक्षराणि च।
पदानि पञ्च मन्त्राश्च षट्पञ्चाशत्पुराणि च॥५३॥
Pṛthagdvayamasaṅkhyātamekamekaṁ pṛthak pṛthak|
Ādyaṁ dhārikayā vyāptaṁ tatraikaṁ tattvamiṣyate||50||
Ekamekaṁ pṛthak kṣārṇaṁ padārṇamanuṣu smaret|
Kālāgnibhuvanādyāvadvīrabhadrapurottamam||51||
Puraṣoḍaśakaṁ jñeyaṁ ṣaḍvidho'dhvā prakīrtitaḥ|
Āpyāyinyā dvitīyaṁ ca tatra tattvāni lakṣayet||52||
Trayoviṁśatyavādīni tadvaṭṭādyakṣarāṇi ca|
Padāni pañca mantrāśca ṣaṭpañcāśatpurāṇi ca||53||

(Bár) a két tojás (melyeknek neve Pṛthivī és Prakṛti) (dvayam) elkülönült (pṛthak), ők nincsenek (a) egyenként (ekam ekam) külön (pṛthak pṛthak) számozva (saṅkhyātam). Az első (tojást) --Pṛthivī tojás-- (ādyam) áthatja (vyāptam) a Dhārikā (kalā) (dhārikayā). Ebben a (tojásban) (tatra), (kizárólag) egy (ekam) tattva vagy kategória --vagyis a 36. tattva vagy kategória-- (tattvam) ismert (iṣyate) --azaz Pṛthivī vagy föld, a legalsó elem--. A szó-val, betű-vel és mantra-val kapcsolatosan (pada-arṇa-manuṣu), (azokat) egyenként (ekam ekam) elkülönültnek (pṛthak) kell tudni (smaret), mint amilyen a "kṣa" betű (kṣa-arṇam), (ami felölti a 'kṣa' szó --pada-- és a kṣa' mantra formáját is). Tudni kell (jñeyam), hogy ez a tizenhat világ (pura-ṣoḍaśakam) -a Kālāgni-nak (nevezett) világtól (kālāgni bhuvanāt) fel Vīrabhadra-ig (yāvat vīrabhadrapura-uttamam) (jelen van eme Pṛthivī tojásban. Ez,) úgy mond (prakīrtitaḥ) a Hatrétű Út vagy Folyamat --vagy Hat Folyamat-- (ṣaḍvidhaḥ adhvā). A második (tojást) --Prakṛti tojás-- (dvitīyam ca) áthatja a Āpyāyinī (kalā) (āpyāyinyā), Ott (tatra) --ebben a tojásban--, az egyén harminchárom békés tattva-t --kategóriát-- (tattvāni... trayoviṁśati-avādīni), ugyanannyi betűt, kezdve a 'ṭa'-val --vagyis 23 betűt-- (tadvat ṭādi-akṣarāṇi ca), öt szót, öt mantra-t (padāni pañca mantrāḥ) és (ca... ca) ötvenhat bhuvana-t vagy világot (ṣaṭpañcāśat-purāṇi) tapasztal (lakṣayet)||50-53||

Célszerű megnyitni a Tattva Táblázatot, hogy követni tudd a kifejtésemet:

A Pṛthivī tojás csupán egy tattva: Pṛthivītattva (36. kategória). Ezt áthatja a Dhārikākalā (véleményem szerint ez egy másik neve a Nivṛttikalā-nak). Nem csupán 1 tattva vagy itt, hanem 1 pada (szó szerint szó), 1 varṇa (szó szerint betű) és 1 mantra, és mindegyikük csupán 'kṣa'. Emlékezz, hogy a pada-k, varṇa-k és mantra-k teljes száma 81, 50 és 11 a Svacchandatantra szerint. A Mālinīvijayottaratantra szerint 16 bhuvana vagy világ létezik (Kālāgni-tól --a legalacsonyabb világ, ami az idő tüzének végén létezik-- fel Vīrabhadra-ig --jelen tojás legmagasabb létezője--. A Svacchandatantra szerint 224 világ létezik, de a Mālinīvijayottaratantra (és Abhinavagupta, a Mālinīvijayottaratantra nagy tisztelője) szerint 118 világ van. A hat valósága a kalā-nak, tattva-nak, bhuvana-nak, varṇa-nak, mantra-nak és pada-nak összessége a misztikus ṣaḍadhvā (Hat Folyamat) .

A Prakṛti tojás köre 23 tattva: Āpastattva-tól (35. kategória) fel a Prakṛtitattva-ig (13. kategória). Ezt áthatja az Āpyāyinīkalā (véleményem szerint ez egy másik neve a Pratiṣṭhākalā-nak). Itt az egyén nem csupán 23 tattva-t, de 23 varṇa-t, kezdve a 'ṭa'-val, 5 pada-t, 5 mantra-t és 56 bhuvana-t tapasztal. Jelen fejezet végén (2. fejezet), készítek egy táblázatot, ami összefoglalja ezeket a fontos tanításokat Brahmā négy tojásáról.

fel

 Stanzák 54-60-ig

तत्त्वानि सप्त बोधिन्या तच्चतुर्धा पुराणि च।
तृतीये सप्त वर्णाः स्युः पदमन्त्रद्वयं द्वयम्॥५४॥
Tattvāni sapta bodhinyā taccaturdhā purāṇi ca|
Tṛtīye sapta varṇāḥ syuḥ padamantradvayaṁ dvayam||54||

A harmadik (tojásban) --Māyā tojás-- (tṛtīye), (mit áthat) a Bodhinī (kalā) (bodhinyā), hét tattva vagy kategória (tattvāni sapta) és (ca) huszonnyolc --szó szerint négyszer ennyi, azaz négyszer hét-- (tad-caturdhā purāṇi) világ létezik (syuḥ), (együtt) hét betűvel (sapta varṇāḥ), (emellett) két szó és két mantra --szó szerint egy kettes pár-- (pada-mantra-dvayaṁ dvayam)||54||

A Māyā tojás köre 7 tattva: Puruṣatattva-tól (12. kategória) fel a Māyātattva-ig (6. kategória). Ezt áthatja a Bodhinīkalā (véleményem szerint ez egy másik neve a Vidyākalā-nak). Itt az egyén csak 7 tattva-k, de emellett 28 bhuvana-t, 7 varṇa-t, 2 pada-t és 2 mantra-t ismer fel.

उत्पूयिन्या चतुर्थं तु तत्र तत्त्वत्रयं विदुः।
वर्णत्रयं मन्त्रमेकं पदमेकं च लक्षयेत्॥५५॥
अष्टादश विजानीयाद्भुवनानि समासतः।
शिवतत्त्वं परं शान्तं कला तत्रावकाशदा॥५६॥
स्वरषोडशकं मन्त्रं पदं चैकं विलक्षयेत्।
इत्येवं षड्विधोऽप्यध्वा समासात्परिकीर्तितः॥५७॥
Utpūyinyā caturthaṁ tu tatra tattvatrayaṁ viduḥ|
Varṇatrayaṁ mantramekaṁ padamekaṁ ca lakṣayet||55||
Aṣṭādaśa vijānīyādbhuvanāni samāsataḥ|
Śivatattvaṁ paraṁ śāntaṁ kalā tatrāvakāśadā||56||
Svaraṣoḍaśakaṁ mantraṁ padaṁ caikaṁ vilakṣayet|
Ityevaṁ ṣaḍvidho'pyadhvā samāsātparikīrtitaḥ||57||

A negyedik (tojás) --Śakti tojás-- (caturtham tu) (át van hatva) Utpūyinī (kalā) által (utpūyinyā). Ott (tatra), (a bölcsek) ismerik (viduḥ) a tattva-k vagy kategóriák egy hármasát (tattva-trayam). (Vagyis, ott) az egyén lát (lakṣayet) három betűt (varṇa-trayam), egy mantra-t (mantram ekam) és (ca) egy szót (padam ekam). (Továbbá,) felismerhető (vijānīyāt) (ott jelenléte) tizennyolc (aṣṭādaśa) világnak (bhuvanāni), tömören szólva (samāsataḥ).

(Végül, minden tojáson túl, létezik) a Śivatattva --az 1. kategória-- (śiva-tattvam), ami rendkívül békés (param śāntam). Az Avakāśadākalā (kalā... avakāśadā) Benne (nyugszik) (tatra). (Ott) az egyén tapasztalja (vilakṣayet) tizenhat magánhangzó egy csoportját (svara-ṣoḍaśakam), egy mantra-t (mantram... ekam) és (ca) egy szót (padam... ekam) .

.

Így (iti-evam), a Hatrétű út --vagy a Hat Folyamat-- (ṣaḍvidhaḥ api adhvā) röviden említésre került (samāsāt parikīrtitaḥ)||55-57||

A Śakti tojás köre 3 tattva: Sadvidyātattva-tól (5. kategória) fel Sadāśivatattva-ig (3. kategória). Azt áthatja az Utpūyinīkalā (véleményem szerint ez egy másik neve a Śāntikalā-nak.) Itt, nem csupán 3 tattva tapasztalható, de 3 varṇa, 1 mantra, 1 pada, és 18 bhuvana is.

És Brahmā's minden tojásán túl nyugszik a Nagy Úra mindennek, Aki teljesen békés (nem zavart objektivitás által, benyomások által vagy szubjektivitás által). Egy tattva van itt (mert a Śaktitattva csupán egy kiterjedése a Śivatattva-nak és nem egy valódi elkülönült tattva). Mindenesetre, hogy tanulmányozhassuk a Legfőbb Urat és az Ő Legfőbb Erejét, mindkettő elkülönül, hogy egyszerűsítse a tanítás és tanulás folyamatát. Az a Śivatattva át van hatva az Avakāśadākalā által (véleményem szerint ez a Śāntyatītākalā egy másik neve). Az 1 tattva mellett, tapasztalható itt 16 varṇa (ebben az esetben 16 magánhangzó), 1 mantra és 1 szó. Itt nincs bhuvana.

शुद्धाशुद्धं जगत्सर्वं ब्रह्माण्डप्रभवं यतः।
तस्माच्छुद्धमिमैः शुद्धैर्ब्रह्माण्डैः सर्वमिष्यते॥५८॥
Śuddhāśuddhaṁ jagatsarvaṁ brahmāṇḍaprabhavaṁ yataḥ|
Tasmācchuddhamimaiḥ śuddhairbrahmāṇḍaiḥ sarvamiṣyate||58||

Lévén (yatas) az egész (sarvam) tiszta és tisztátalan (śuddha-aśuddham) univerzum (jagat) Brahmā tojásaiból származik (brahmāṇḍa-prabhavam), úgy (tasmāt) mindaz --a tiszta és a tisztátalan univerzum-- (sarva) tiszta (śuddham), (mivel) azokat Brahmā eme tiszta tojásai (imaiḥ śuddhaiḥ brahmāṇḍaiḥ) hajtják (iṣyate)||58||

A tiszta univerzum tartalmazza a tattva-kat 3-5-ig, míg a többi tattva (6-36-ig) a tisztátalan univerzum. Tiszta és tisztátalan nem morális értelemben van itt jelen, hanem az egységgel kapcsolatosan. Így, a tiszta azt jelenti 'egységben', míg a tisztátalan azt jelenti 'egység nélkül'. Végül, lévén mindezek a tojásai Brahmā-nak tiszták, hiszen 4 Kalā-ból állnak --Śiva Legfőbb Erejének 4 aspektusa (Śāntikalā, Vidyākalā, Pratiṣṭhākalā és Nivṛttikalā) --, így még a tisztátalan univerzum is tiszta, mivel azt ezek a tojások hajtják (jelenítik meg és tartják mozgásban) .

ब्रह्मा विष्णुश्च रुद्रश्च ईश्वरश्चेति सुव्रते।
पृथगेतेषु बोद्धव्यं शान्तं पतिचतुष्टयम्॥५९॥
Brahmā viṣṇuśca rudraśca īśvaraśceti suvrate|
Pṛthageteṣu boddhavyaṁ śāntaṁ paticatuṣṭayam||59||

Óh Erényes (suvrate) !, a négy úr békés csoportját (śāntam pati-catuṣṭayam) (mely honol) ezekben a tojásokban külön-külön (pṛthak eteṣu) -vagyis 'Brahmā (brahmā), Viṣṇu (viṣṇuḥ), Rudra (rudraḥ) és (ca... ca... ca iti) Īśvara (īśvaraḥ) - ismerni kell (boddhavyam)||59||

Négy úr uralja ezeket a tojásokat. A Pṛthivī tojást Brahmā, a Prakṛti tojást Viṣṇu, a Viṣṇu tojást Rudra és a Śakti tojást Īśvara. Ez a négy úr említve volt bevezető jelleggel Abhinavagupta által az ő Tantrasāra-jának hatodik fejezetében.

यो हि यस्माद्गुणोत्कृष्टः स तस्मादूर्ध्व उच्यते।
एतत्ते कथितं सर्वं किमन्यत्परिपृच्छसि॥६०॥
Yo hi yasmādguṇotkṛṣṭaḥ sa tasmādūrdhva ucyate|
Etatte kathitaṁ sarvaṁ kimanyatparipṛcchasi||60||

Egy úr (a fent említett négyes csoportban) --szó szerint ő-- (saḥ) úgy mond (ucyate) egy másik úr felett --szó szerint felette-- van (tasmāt ūrdhvaḥ), aki (yaḥ) magasabb rendű jó kvalitások tekintetében az alatta lévő úrhoz képest --szó szerint velük kapcsolatosan magasabb rendű, a jó kvalitások fényében-- (yasmāt guṇa-utkṛṣṭaḥ). Mindez (sarvam-etad) el lett mondva (kathitam) Neked (te) --vagyis elmondtam neked mindazt, ami nagyon fontos--. Mi mással kapcsolatban (kim anyat) (kívánsz még) kérdezni? (paripṛcchasi)?||60||

इति श्रीमालिनीविजयोत्तरे तन्त्रे व्याप्त्यधिकारो द्वितीयः॥२॥
Iti śrīmālinīvijayottare tantre vyāptyadhikāro dvitīyaḥ||2||

Itt ér véget (iti) a tiszteletreméltó Mālinīvijayottaratantra (śrī-mālinī-vijaya-uttare) második fejezete, mely az 'áthatással' foglalkozik (vyāpti-adhikāraḥ dvitīyaḥ)||2||

Viṣṇu magasabb rendű Brahmā-nál, Rudra magasabb rendű Viṣṇu-nál és Īśvara magasabb rendű Rudra-nál, ha követjük a szabályt, miszerint 'a fentebbi magasabb rendű'. Most egy táblázat mutatja elemezve a tanítást Brahmā tojásáról (bár Viṣṇu, Rudra és Īśvara, a három utolsó tojás uralkodó urai, mindezek a tojások összességében 'Brahmā tojásai' néven ismertek) :

Jelen elemző táblázat után, a dolgok bizonyosan sokkal érthetőbbek.

És ez a vége a Mālinīvijayottaratantra második fejezetének, mely a 'vyāpti'-val vagy 'áthatással' foglalkozik. Jöjjön jólét a Nagy Śiva minden valódi követője számára!

fel

 További Információ

Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.

Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.

Vissza 1. Fejezet

Folytatás 3. Fejezet

Írj kommentet