| Töltsd le és telepítsd a nélkülözhetetlen betűtípusokat(s) Hogy megtekinthesd a Szanszkritot annak teljes fényében Olvass Transzliteráció (2) (magyar) hogy teljes mértékben átlásd a transzliterációs rendszert |
Spandanirṇaya (Spanda Nirnaya): 4. Fejezet (aforizmák 1 - 2) - Nem-duális kashmiri Shaivizmus
Normál fordítás
Bevezetés
Ez az első és utolsó 2 aforizmát tartalmazó negyedik és utolsó Fejezet (mely az epilógussal foglalkozik). Ahogy azt biztosan tudod, a teljes mű a Spandakārikā-k 53 aforizmájából és a hozzájuk tartozó kommentárból áll.
Természetesen mellékelem az eredeti aforizmákat, amiket Kṣemarāja kommentál. Nem fogom én magam is kommentálni az eredeti aforizmákat és Kṣemarāja kommentárját sem. Néhány megjegyzésben kifejtem a szükséges jelentéseket, amennyiben szükséges. Ha szeretnél egy részletes kifejtést, keresd fel ezt az oldalt "Scriptures (study) |Spandanirṇaya" a Trika szekcióban.
Kṣemarāja Szanszkritja sötétzöld színnel jelenik meg, míg Vasugupta eredeti aforizmái sötétvörössel. A transzliterációban az eredeti aforizmák színe barna, míg Kṣemarāja kommentárja fekete színnel szedett. A fordításon belül Vasugupta eredeti aforizmái, azaz a Spandakārikā-k, zöld és fekete színnel, valamint Kṣemarāja kommentárja vörös és fekete színnel szerepel.
Olvasd a Spandanirṇaya-t és tapasztald meg a Legmagasabb Ānanda-t vagy Isteni Gyönyört, kedves Śiva.
Fontos: Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) hasonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.
1. Aforizma
ग्रन्थान्ते परमां स्पन्दभूमिं गुरुगिरं च श्लेषोक्त्या स्तौति
अगाधसंशयाम्भोधिसमुत्तरणतारिणीम्।
वन्दे विचित्रार्थपदां चित्रां तां गुरुभारतीम्॥१॥
तामसामान्यां भगवतीं गुरुं शैवी मुखमिहोच्यत इति स्थित्या शिवधामप्राप्तिहेतुत्वादाचार्यरूपाम्। अथच गुरुं पश्यन्त्यादिक्रोडीकरान्महतीं भारतीं परां वाचं तथा गुरोराचार्यस्य सम्बन्धिनीमुपदेष्ट्रीं गिरं चित्रां लोकोत्तरचमत्काररूपां वन्दे सर्वोत्कृष्टत्वेन समाविशामि। अथ च सर्वावस्थासु स्फुरद्रूपत्वादभिवदन्तीमुद्यन्तृताप्रयत्नेनाभिवादये स्वरूपविमर्शनिष्ठां तां समावेष्टुं सम्मुखीकरोमि। कीदृशीमगाधो दुरुत्तरो यः संशयः पूर्णाहन्तानिश्चयाभावात्मा विचित्रः शङ्काकलङ्कः स एव विततत्वेनाम्भोधिस्तस्य सम्यगुत्तरणे या तारिणी नौरिव तामित्युभयत्रापि योज्यम्। तथा विचित्रार्थानि नानाचमत्कारप्रयोजनानि पदानि विश्रान्तयो यस्यां परस्यां वाचि तां विचित्राणि रम्यरचनानुप्रविष्टान्यर्थपदानि वाच्यवाचकानि यस्यां गुरुवाचि ताम्॥१॥
Granthānte paramāṁ spandabhūmiṁ gurugiraṁ ca śleṣoktyā stauti
Agādhasaṁśayāmbhodhisamuttaraṇatāriṇīm|
Vande vicitrārthapadāṁ citrāṁ tāṁ gurubhāratīm||1||
Tāmasāmānyāṁ bhagavatīṁ guruṁ śaivī mukhamihocyata iti sthityā śivadhāmaprāptihetutvādācāryarūpām| Athaca guruṁ paśyantyādikroḍīkarānmahatīṁ bhāratīṁ parāṁ vācaṁ tathā gurorācāryasya sambandhinīmupadeṣṭrīṁ giraṁ citrāṁ lokottaracamatkārarūpāṁ vande sarvotkṛṣṭatvena samāviśāmi| Atha ca sarvāvasthāsu sphuradrūpatvādabhivadantīmudyantṛtāprayatnenābhivādaye svarūpavimarśaniṣṭhāṁ tāṁ samāveṣṭuṁ sammukhīkaromi| Kīdṛśīmagādho duruttaro yaḥ saṁśayaḥ pūrṇāhantāniścayābhāvātmā vicitraḥ śaṅkākalaṅkaḥ sa eva vitatatvenāmbhodhistasya samyaguttaraṇe yā tāriṇī nauriva tāmityubhayatrāpi yojyam| Tathā vicitrārthāni nānācamatkāraprayojanāni padāni viśrāntayo yasyāṁ parasyāṁ vāci tāṁ vicitrāṇi ramyaracanānupraviṣṭānyarthapadāni vācyavācakāni yasyāṁ guruvāci tām||1||
A könyv (grantha) végén (ante), egy kettős értelmű kifejezés által (śleṣa-uktyā), (Kallaṭa --Vasugupta fő tanítványa és a Spandakārikā-kl eredeti kommentátora--) dicsőíti (stauti) a legfőbb (paramām) Spanda állapotot (spanda-bhūmim) és (ca) Guru-jának --Vasugupta-- beszédét (guru-giram) 1 :
Hódolatom (vande) a (tām) Guru (guru) csodálatos (citrām) beszédének (bhāratīm), ami (csordultig tele van) változatos (vicitra) szavakkal --pada-- (padām) (és azok megfelelő) jelentésével (artha), (és) lehetőséget ad (tāriṇīm) a kétségek (saṁśaya) kifürkészhetetlen (agādha) óceánján (ambhodhi) való biztonságos átkelésre (samuttaraṇa)||1||
Számára (tām), a nem hétköznapi Úrnő (számára) (asāmānyām bhagavatīm), aki az axióma szerint (sthityā), 'Ő úgy mond (ucyate) itt --a kinyilvánított szövegekben-- (iha) Śiva (śaivī... iti) arca (mukham) ' --Vijñānabhairava 20--, (a valódi) Guru (gurum) ; vagyis (Számára) ő a spirituális tanító formájában jelenik meg (ācārya-rūpām), lévén Ő az oka (hetutvāt) Śiva Állapota (śiva-dhāma) elérésének (prāpti) |
Továbbá (athaca), (''gurubhāratīm' azt jelenti, az aforizma második értelmezésének fényében,) 'a Guru-nak vagy Nagy (gurum mahatīm) Beszédnek (bhāratīm), vagyis a Legfőbb Beszédnek --Parāvāk-- (parām vācam), lévén Ő (Śakti) átöleli (kroḍīkarāt) Paśyantī-t, stb. (paśyantī-ādi) '. Hasonlóképpen (tathā), (az aforizma első értelmezésének esetén,) 'Hódolatom (vande) a Guru vagy spirituális tanítóhoz (guroḥ ācāryasya) tartozó (sambandhinīm) csodálatos (citrām) tanítás (upadeṣṭrīm) beszédének (giram) ', (és az aforizma második értelmezésének esetén pedig, ) 'Maradéktalanul belépek (samāviśāmi), mivel Ő (Śakti) magasabb mindennél (sarva-utkṛṣṭatvena), (eme Parāvāk-ba), ami citrā (citrām), vagyis minek formája (rūpām) a nem hétköznapi --transzcendentális-- (loka-uttara) ragyogása az Én-tudatosságnak (camatkāra) '|
És hasonlóképpen (atha ca), Én, felemelő erőfeszítéssel, tiszteletteljesen hódolok (udyantṛtā-prayatnena abhivādaye) Neki, aki üdvözöl (engem) (abhivadantīm), mivel Ő (Śakti vagy Parāvāk) lüktet és villan (sphurat-rūpatvāt) minden állapotban --a beszéd minden állapotában-- (sarva-avasthāsu), (és) Én Őt, aki elkötelezett az esszenciális természet felé, teszem fő célommá (sva-rūpa-vimarśa-niṣṭhāṁ tām... sammukhīkaromi), hogy belépjek (samāveṣṭum) Belé (Parāvāk-ba) (tām) |
OMilyen természetű (Ő) (kīdṛśīm) ? A kétség (saṁśayaḥ), mely (yaḥ) kifürkészhetetlen (agādhaḥ) és (ca) meghaladni igen nehéz (duruttaraḥ), a bizonytalanság különböző foltjaiból (áll) (vicitraḥśaṅkā-kalaṅkaḥ), amik (csupán) a tökéletes Én-tudatossággal kapcsolatos (pūrṇā-ahantā) bizonyosság (niścaya) hiánya (abhāva-ātmā). Az --a kétség-- (saḥ eva) egy óceán (ambhodhiḥ) kiterjedtsége miatt (vitatatvena). (Ő --Parāvāk vagy a Guru beszéde--) olyan, mint egy hajó (nauḥ iva), ami (yā) alkalmassá teszi (az egyént) (tāriṇī), hogy megfelelő módon áthaladjon (samyak uttaraṇe) eme (óceánon) (tasya). A 'tām' -- Neki, Számára-- (szóval) kapcsolatosan (az aforizmában) (tām iti), (eme interpretáció) alkalmazható (yojyam) mindkét esetben (ubhayatra api) --vagyis abban az esetben, amikor Ő Parāvāk és amikor a Guru beszéde--|
Hasonlóképpen (tathā), a Beszéddel kapcsolatosan, ami a Legfőbb --Parāvāk-- (yasyām parasyām vāci), Számára (tām) (ami vicitrārthapadā,) vagyis Annak, kinek állapotai (padāni) -megnyugvásai (viśrāntayaḥ) - 'vicitrārthāni'-k (vicitra-arthāni) (vagy) az Én-tudatosság Gyönyöre (camatkāra) különböző (nānā) (típusai) elérésének módszere (prayojanāni). (Vagy másképp,) a Guru beszédével kapcsolatosan (yasyām guru-vāci), Számára (tām) (ami vicitrārthapadā,) vagyis Annak, aki jelzettből és jelölőből áll (vācya-vācakāni) (dióhéjban,) Annak, kinek vannak szavai (padāni) (és) jelentései (artha), kielégítő (megfelelő) (ramya) sorrendbe (racana) téve (anupraviṣṭāni) 2 ||1||
1 A negyedik fejezet első aforizmáját Kallaṭa írta, Vasugupta fő tanítványa. Láthatod ezt az aforizmát az Vṛtti-jének vagy Spandakārikā-k kommentárjának végén. Kṣemarāja szerint ez az aforizma két módon interpretálható. Az aforizma első interpretációjában, a Guru beszédét (Vasugupta beszédét) dicsőíti, míg a második interpretációban a Spanda princípiumot (más néven Parāvāk vagy Legfőbb Beszéd) dicsőíti.
2 A Guru valójában nem emberi létező, hanem a Legfőbb Úr Kegyelem-adományozó Ereje. Ezért erősíti meg Kṣemarāja, hogy az Úrnő a valódi Guru. Ő az oka Śiva Állapota elérésének valójában, véleménye szerint, és az emberi Guru nem más, mint Ő Maga ilyen formában megjelenve a tanítványok számára.
A második interpretációja az aforizmának nem lett fent bemutatva (az aforizma fordításában, együtt az első interpretációval, mert az zavaros lenne a legtöbb olvasónak. Csak az első interpretációt közöltem (ahol a ’gurubhāratī’ a ’Guru beszédét’ jelenti. Most megtanítom részletesen a második lehetséges interpretációját az aforizmának, ahogy azt Kṣemarāja jelezte itt a kommentárjában:
अगाधसंशयाम्भोधिसमुत्तरणतारिणीम्।
वन्दे विचित्रार्थपदां चित्रां तां गुरुभारतीम्॥१॥
Agādhasaṁśayāmbhodhisamuttaraṇatāriṇīm|
Vande vicitrārthapadāṁ citrāṁ tāṁ gurubhāratīm||1||
Hódolatom (vande) a (tām) csodálatos --vagyis minek formája a rendkívüli (transzcendentális) gyönyöre az Én-tudatosságnak-- (citrām) Nagy (guru) Beszédnek (bhāratīm) --vagyis Parāvāk--, ami (csordultig tele van) változatos (vicitra) szavakkal --pada-- (padām) (és azok megfelelő) jelentésével (artha), (és) lehetőséget ad (tāriṇīm) a kétségek (saṁśaya) kifürkészhetetlen (agādha) óceánján (ambhodhi) való biztonságos átkelésre (samuttaraṇa) ||1||
OK!, mostmár tiszta! Kṣemarāja ad egy másik interpretációt a 'vicitrārthapadām' kifejezésre is, amit később kifejtek.
És Parāvāk átöleli a beszéd másik három szintjét: Paśyantī, Madhyamā and Vaikharī. Képes vagy elérni a beszéd három különböző állapot, de nem érheted el a Parāvāk-ot, mert a Legfőbb Beszéd minden. Nem érheted el a Mindent, nyilván. És mert ez ilyen, a Felszabadulás valójában nem a Parāvāk elérését jelenti, szó szerint értve. Nincs elérés két okból: (1) Lehetetlen elérni a Parāvāk-ot, mert Ő Minden, (2) Nincs egó, mi elérne bármit is. Ez csak megtörténik számodra. Gondolhatod, hogy Ő elér téged, mert ’te’, mint egó, egy objektum Számára. Egy objektum nem érheti el a Legfőbb Szubjektumot semmilyen módon.
Az aforizma első interpretációjában (a legismertebb interpretáció), Kallaṭa a Guru, Vasugupta, csodálatos beszédének tiszteleg. Állítása azon a tanításon alapszik, miszerint ’a Guru beszéde Guru-bb, mint a Guru maga’. A második interpretációban Kallaṭa Parāvāk-nak tisztelegne, aki a valódi Guru. Összességében, akár saját emberi Guru-jának (Vasugupta) beszédéről beszél vagy a Legfőbb Beszédről (Parāvāk-ról vagy Śakti-ról, aki a valódi Guru), végül mindenképpen hódolatát fejezi ki a Guru felé.
Ez után, Kṣemarāja továbbra is úgy beszél, mint Kallaṭa és tanítja, hogy Śakti-t teszi fő céljának, hogy belépjen Belé (Śakti-ba). Ez a tanítása. Mindenesetre, az én tanításom az, hogy a fő cél Śiva kell, hogy legyen, mindig (Śakti Birtoklója) és nem Śakti. Ez a különbség a véleményeinkben. Általánosságban és Abhinavagupta és Kṣemarāja hajlamos Śakti-t tenni Śiva elé, tapasztalataim szerint, de véleményem szerint ez nem a helyes módszer. Sohasem imádom Śakti-t semmiféle formában. Kizárólag Śiva-t és Śiva-t egyedül imádom. Ha Ő velem van, automatikusan velem van Śakti is. Van valami ködös a tanításomban, mert ez nem valami olyan, ami hirtelen az elmémben felmerült saját egómból, hanem ez egy kinyilatkoztatás volt, amit mély transzban kaptam. Így, bár Śiva és Śakti egy és ugyanazon Valóság, kizárólag a Śaktimān-t kell imádni, Śakti Birtokosát. Ez Shaivizmus, nem Shaktizmus.
Egy tudatlan ember nem más, mint akinek kétsége van saját önazonosságáról. Nem biztos benne, hogy Ő Śiva. Minden lépésében hezitál, és eme hezitáció miatt, saját erőinek imádatába zuhan, ami megköti őt. Kṣemarāja kifejti ez után Kallaṭa meghatározását -mi szerint akár a Guru, akár Parāvāk teszi alkalmassá az egyént, hogy biztonságosan átkeljen a kétségek kifürkészhetetlen óceánján- az által, hogy Śakti-t egy hajóhoz hasonlítja, ami alkalmas arra, hogy valakit átvigyen a túlpartra, a Felszabadulásba, aminek jellemzője az egyén saját Énjével kapcsolatos kétség hiánya.
Végül, Kṣemarāja bemutatja a második interpretációt a 'vicitrārthapadām'-hoz az aforizmában. Az első interpretáció az, amit fentebb a fordításban olvashatsz, vagyis ’annak, ami tele van változatos szavakkal és azok megfelelő jelentésével’. De a második interpretáció így nézne ki: ’annak, kinek állapotai vagy megnyugvásai a módszere az Én-tudatosság különböző Gyönyörei elérésének’. OK, most még jobban újraformálom az aforizma fordítását (az első reform a 'gurubhāratī', Parāvāk-ként való interpretációja volt). Így, a teljes második interpretációja az aforizmának, minden Kṣemarāja által ajánlott módosítással együtt így nézne ki:
अगाधसंशयाम्भोधिसमुत्तरणतारिणीम्।
वन्दे विचित्रार्थपदां चित्रां तां गुरुभारतीम्॥१॥
Agādhasaṁśayāmbhodhisamuttaraṇatāriṇīm|
Vande vicitrārthapadāṁ citrāṁ tāṁ gurubhāratīm||1||
Hódolatom (vande) a (tām) csodálatos --vagyis minek formája a rendkívüli (transzcendentális) gyönyöre az Én-tudatosságnak-- (citrām) Nagy (guru) Beszédnek (bhāratīm) --vagyis Parāvāk--, kinek állapotai vagy megnyugvásai a módszere az Én-tudatosság különböző Gyönyörei elérésének (vicitra-artha-padām) (és) lehetőséget ad (tāriṇīm) a kétségek (saṁśaya) kifürkészhetetlen (agādha) óceánján (ambhodhi) való biztonságos átkelésre (samuttaraṇa) ||1||
Remek, most a második interpretáció Kṣemarāja-tól, teljes ragyogásában látható!
2. Aforizma
प्रसिद्धप्रभावस्वनामोदीरणात्सम्भावनाप्रत्ययेनार्थिनः प्रवर्तयन् गूहनीयतया महाफलतामस्य शास्त्रस्य निरूपयति शास्त्रकारः
लब्ध्वाप्यलभ्यमेतज्ज्ञानधनं हृद्गुहान्तकृतनिहितेः।
वसुगुप्तवच्छिवाय हि भवति सदा सर्वलोकस्य॥२॥
एतच्छास्त्रोक्तमेतज्ज्ञानमेव पुरुषार्थप्राप्तिहेतुत्वाद्धनमलभ्यमपि दुष्प्रापमपि लब्ध्वा शङ्करस्वप्नोपदेशसारं शिलातलादवाप्य प्रकाशविमर्शात्मकं हृदयमेव विश्वान्तःप्रवेशावकाशप्रदत्वाद्गुहा तस्यामन्तेन निश्चयेन कृता निहितिः स्थापना येनार्थात्तस्यैव ज्ञानधनस्य तस्य स्वामिनः श्रीवसुगुप्ताभिधानस्य गुरोर्यथैव तच्छिवाय जातं तद्वदधिकारिनियमसङ्कोचाभावात्सर्वलोकस्यापि हृद्गुहान्तकृतनिहितेर्यत्नादसामयिकाद्गोपयतो दृढप्रतिपत्त्या च स्वात्मीकुर्वतः सदा शिवाय भवति नित्यशङ्करात्मकस्वस्वभावसमावेशलाभाय सम्पद्यत इति शिवम्॥२॥
Prasiddhaprabhāvasvanāmodīraṇātsambhāvanāpratyayenārthinaḥ pravartayan gūhanīyatayā mahāphalatāmasya śāstrasya nirūpayati śāstrakāraḥ
Labdhvāpyalabhyametajjñānadhanaṁ hṛdguhāntakṛtanihiteḥ|
Vasuguptavacchivāya hi bhavati sadā sarvalokasya||2||
Etacchāstroktametajjñānameva puruṣārthaprāptihetutvāddhanamalabhyamapi duṣprāpamapi labdhvā śaṅkarasvapnopadeśasāraṁ śilātalādavāpya prakāśavimarśātmakaṁ hṛdayameva viśvāntaḥpraveśāvakāśapradatvādguhā tasyāmantena niścayena kṛtā nihitiḥ sthāpanā yenārthāttasyaiva jñānadhanasya tasya svāminaḥ śrīvasuguptābhidhānasya guroryathaiva tacchivāya jātaṁ tadvadadhikāriniyamasaṅkocābhāvātsarvalokasyāpi hṛdguhāntakṛtanihiteryatnādasāmayikādgopayato dṛḍhapratipattyā ca svātmīkurvataḥ sadā śivāya bhavati nityaśaṅkarātmakasvasvabhāvasamāveśalābhāya sampadyata iti śivam||2||
Említvén (udīraṇāt) saját nevét (sva-nāma), kinek fensége (prabhāva) jól ismert (prasiddha) (és) sürgetvén (pravartayan) a (spirituális) keresőket (arthinaḥ) (saját) szilárd hitük által (pratyayena), (teljes) tisztelettel (iránta) (sambhāvanā), (Vasugupta,) a szerzője a szövegnek --a Spandakārikā-k szerzője-- (śāstra-kāraḥ), meghatározza (nirūpayati) a nagy gyümölcsét (mahā-phalatām) eme szövegnek (asya śāstrasya), amikor az titokban van tartva (gūhanīyatayā) 1 :
Emellett (api), e (etad) tudás (jñāna) kincse (dhanam) elérésének (aktusa) (labdhvā), melyet igen nehéz (elérni) (alabhyam), (annak) végső megőrzésének (aktusával együtt) (anta-kṛta-nihiteḥ), a szív (hṛd) barlangjában (guhā), kétségtelenül (bhavati-hi) mindig (sadā) az egész (sarva) világ (lokasya) javára válik (śivāya), ahogy (vat) (így volt ez) Vasugupta-val (is) (vasugupta) ||2||
Eme tudás (etad-jñānam) (mely) ki lett fejtve ebben a szövegben (etad-śāstra-uktam), bizonyosan (eva) egy kincs (dhanam), lévén ez az oka (hetutvāt) az emberi létezés célja --szó szerint emberi cél-- (puruṣa-artha) elérésének (prāpti). (És) bár (api... api) (az) 'alabhyam' (alabhyam) (vagy) nehezen elérhető (duṣprāpam), 'labdhvā' --lásd az aforizmát-- (labdhvā), vagyis miután (azt) megszerezte (avāpya) egy kő felületéről (śilā-talāt) Śaṅkara tanításai esszenciájának (formájában) egy álom közben (śaṅkara-svapna-upadeśa-sāram) --vagyis miután megszerezte azt egy kő felületéről a Śivasūtra-k formájában, ő --Vasugupta-- végül megőrizte --szó szerint megőrzés van jelen az ő oldalán-- (antena... kṛtā nihitiḥ... yena), eme tudás kincsét (tasya eva jñāna-dhanasya) (abban), vagyis úgy mond (arthāt), ő megalapozta --szó szerint megalapozás van jelen az ő oldalán-- (sthāpanā yena) (eme tudás kincsét) az abban való (tasyām) bizonyossággal és meggyőződéssel (niścayena). (Mi az?) Az a barlang (guhā) -mert az helyet vagy teret (avakāśa) biztosít (pradatvāt) a Totalitásba --a mindent átfogó Valóság-- (viśva) való belépéshez (antaḥpraveśa) - (mely úgy ismert, mint) a Szív (hṛdayam eva), ami --a Szív-- Śiva-ból és Śakti-ból (prakāśa-vimarśa) áll (ātmakam). (Továbbá,) miképp (yathā eva) eme (tudás kincse) (tad) javára vált (śivāya jātam) eme Mesternek és Guru-nak (tasya svāminaḥ... guroḥ), kinek neve (abhidhānasya) a tiszteletreméltó (śrī) Vasugupta (vasugupta), úgy szintén (tadvat), lévén nincsenek megkötő (saṅkoca-abhāvāt) szabályok (niyama) a spirituális jelölt esetében --a tanítvány, aki elkezdi járni a spirituális utat-- (adhikāri), az (bhavati) mindig (sadā) javára válik (śivāya) valójában az egész világnak (sarva-lokasya api), amikor végül óvatossággal van megőrizve (anta-kṛta-nihiteḥ yatnāt) a szív (hṛd) barlangjában (guhā) és (ca) megvédve (gopayataḥ) azoktól, kiknek nincs meg ugyanez a nézőpontja (asāmayikāt), (és amikor az) megemésztésre kerül (sva-ātmī-kurvataḥ), szilárd tapasztalás vagy realizáció által (dṛḍha-pratipattyā). (A 'kétségtelenül mindig javára válik' azt jelenti) az létrehozza (sampadyate) az egyén saját esszenciális természetébe (sva-sva-bhāva), ami az örök Śaṅkara (nitya-śaṅkara-ātmaka), való teljes elmerülés (samāveśa) elérését (lābhāya). Jöjjön jólét minden létező számára (iti śivam)!2 ||2||
1 Eme második aforizma Vasugupta-hoz tartozik Kṣemarāja szerint, de nem található meg a Spandakārikā-k kommentárjaiban, amiket Bhaṭṭotpala, Rāmakaṇṭha és Kallaṭa írt.
Ebben az aforizmában Vasugupta említi saját nevét, ami Kṣemarāja szerint bizonyítéka annak, hogy a Spandakārikā-kat ő írta és nem tanítványa, Kallaṭa. A Trika rendszerben, a tanítások titokban tartásának aktusa mindig ünnepelt. Miért? Véleményem szerint azért, mert azokról beszélni közönséges embereknek, egyszerűen haszontalan. Közömbösek lesznek vagy vitatkoznak vagy erőszakossá válnak, stb. Ez nem az ő pillanatuk, hogy ezt a tudást megszerezzék és nincs mód eme kritériumot átlépni. Mindenesetre, miután publikáltam fordításait és kifejtéseit néhány Trika szövegnek és azok teljes kommentárjainak, nem mondhatom, hogy én vagyok a szobra a ’szövegek titokban tartása aktusának’, tudod.
2 Mindez a Trika tudás a legnagyobb kincs, mert ez egy személy szabaddá tesz a spirituális tudatlanságtól (eme szüntelen hiányától a teljességnek). Mi lehetne fontosabb, mint saját Szabadságod? Férfiak harcolnak a szabadságért abban a formában, ahogy ő azt interpretálják, ám végül kötöttségben maradnak. A kötöttség, amiről beszélek belső és számos limitáció rétegből tevődik össze: A teljesség hiánya (az elsődleges tudatlanság) karöltve a dualitás érzetével és a hamis tevőség érzetével, korlátolt cselekvői, tudói, stb. kapacitással. Nem számít milyen szabad a fizikai teste a személynek, ha továbbra is ilyen limitációk súlytják, tudatlansága miatt saját esszenciális természetéről, így ő végül is kötöttségben van. Eme belső kötöttség nem feloldható a test másik helyre való cipelésével (egy másik országba például) vagy némi mentális gyakorlattal. Nem, ez csupán az Ő Kegyelme által kerülhet feloldásra. De ez a Kegyelem három módon jelenhet meg valaki számára: (1) Śiva Maga samādhi-ban, (2) Śiva szövegei és (3) az emberi Guru. Így, ha hozzá tudsz férni jelen szöveghez, akkor éppen fogadod az Ő Kegyelmét ezen a módon. Látszólag, bárki képes elérni ezt a szöveget vagy már Trika szövegeket, de nem így van, sajnos. Śiva Ereje (azaz Śakti) válogat az emberek közül, hogy ki lesz alkalmas hozzájuk férni. Emellett, Ő szintén kontrollálja a hozzáférés szintjét, vagyis azt, hogy sekély lesz vagy mély számára. Mindez nincs az egó irányítása alatt. Látszólag szabadon hozzáférhetők a Trika szövegek, de ez csak: egy látszat és nem valódi vagy igaz.
A Szív, mely említve lett az aforizmában, Paramaśiva, aki Prakāśavimarśamaya (Śiva-ból és Śakti-ból áll). A siker kulcsa mindig a szent Spandakārikā-k tudásának elmélyítése (és minden más Trika tudásnak is) azok igazságának szilárd realizációja által, együtt azok megvédésének aktusával, olyan emberekkel szemben, akiknek más ideájuk van a Legmagasabb Valóságról. Ahogy mondtam korábban, megosztani ezt a tudást olyanokkal, akiknek más nézőpontjuk van, közömbösséghez, vitához vagy akár erőszakhoz is vezethet. Amikor valaki így tesz, eme tudás mindig a javára válik, vagyis valódi önazonosságának realizációját hozza létre, mi szerint ő a Nagy Úr Śiva.
A Spandanirṇaya című szöveg teljesen elkészült! Amik maradtak, azok csupán a Kṣemarāja által írt hódolati stanzák.
A szöveg vége
यद्यप्यस्मिन् विवृतिगणना विद्यते नैव शास्त्रे लोकश्चायं यदपि मतिमान् भूयसोत्तानवृत्तिः।
जानन्त्येते तदपि कुशलास्तेऽस्मदुक्तेर्विशेषं केचित्सारग्रहणनिपुणाश्चेतनाराजहंसाः॥१॥
अनन्तापरटीकाकृन्मध्ये स्थितिममृष्यता।
विवृतं स्पन्दशास्त्रं नो गुरुणा नो मयास्य तु॥२॥
विशेषलेशः सन्दोहे दर्शितः पूर्वमद्य तु।
रुद्रशक्तिसमावेशशालिनः शिवरूपिणः॥३॥
शूरनाम्नः स्वशिष्यस्य प्रार्थनातिरसेन तत्।
निर्णीतं क्षेमराजेन स्फारान्निजगुरोर्गुरोः॥४॥
येषां नो धिषणोपदेशविशदा सद्दैशिकैर्दर्शिता श्रीमच्छाम्भवशासनोपनिषदा येषां न भग्नो भ्रमः।
ये नास्वादितपूर्विणो मृदुधियः श्रीप्रत्यभिज्ञामृतं ते नात्राधिकृताः परैः पुनरिदं पूर्णाशयैश्चर्व्यताम्॥५॥
शिवादिक्षित्यन्तो विततविततो योऽध्वविभवः स्फुरन्नानासर्गस्थितिलयदशाचित्रिततनुः।
इयद्विश्वं यस्य प्रसरकणिकासौ विजयते परः संवित्स्पन्दो लसदसमसौख्यायतनभूः॥६॥
समाप्तोऽयं श्रीस्पन्दनिर्णयः।
कृतिः श्रीप्रत्यभिज्ञाकारप्रशिष्यस्य महामाहेश्वराचार्यश्रीमदभिनवगुप्तनाथदत्तोपदेशस्य श्रीक्षेमराजस्येति शिवम्॥
Yadyapyasmin vivṛtigaṇanā vidyate naiva śāstre lokaścāyaṁ yadapi matimān bhūyasottānavṛttiḥ|
Jānantyete tadapi kuśalāste'smadukterviśeṣaṁ kecitsāragrahaṇanipuṇāścetanārājahaṁsāḥ||1||
Anantāparaṭīkākṛnmadhye sthitimamṛṣyatā|
Vivṛtaṁ spandaśāstraṁ no guruṇā no mayāsya tu||2||
Viśeṣaleśaḥ sandohe darśitaḥ pūrvamadya tu|
Rudraśaktisamāveśaśālinaḥ śivarūpiṇaḥ||3||
Śūranāmnaḥ svaśiṣyasya prārthanātirasena tat|
Nirṇītaṁ kṣemarājena sphārānnijagurorguroḥ||4||
Yeṣāṁ no dhiṣaṇopadeśaviśadā saddaiśikairdarśitā śrīmacchāmbhavaśāsanopaniṣadā yeṣāṁ na bhagno bhramaḥ|
Ye nāsvāditapūrviṇo mṛdudhiyaḥ śrīpratyabhijñāmṛtaṁ te nātrādhikṛtāḥ paraiḥ punaridaṁ pūrṇāśayaiścarvyatām||5||
Śivādikṣityanto vitatavitato yo'dhvavibhavaḥ sphurannānāsargasthitilayadaśācitritatanuḥ|
Iyadviśvaṁ yasya prasarakaṇikāsau vijayate paraḥ saṁvitspando lasadasamasaukhyāyatanabhūḥ||6||
Samāpto'yaṁ śrīspandanirṇayaḥ|
Kṛtiḥ śrīpratyabhijñākārapraśiṣyasya mahāmāheśvarācāryaśrīmadabhinavaguptanāthadattopadeśasya śrīkṣemarājasyeti śivam||
Bár (yadi api) nincs (vidyate na eva) becsült száma (gaṇanā) a kommentároknak (vivṛti) eme szöveghez (asmin... śāstre) és (ca) bár (yad api) (vannak) intelligens emberek (lokaḥ... matimān), ők (ayam) többnyire (bhūyasā) tompa elméjűek (uttāna-vṛttiḥ). Mindazonáltal (tad api), azok (ete... te... kecid), akik képzettek (kuśalāḥ) és járatosak az esszencia tapasztalásában (sāra-grahaṇa-nipuṇāḥ), (és) intelligens hattyúk (cetanā-rājahaṁsāḥ), ismerik (jānanti) fenségét (viśeṣam) kommentáromnak --szó szerint beszédemnek-- (asmad-ukteḥ) 1 ||1||
(Lévén) számtalan (ananta) más (apara) kommentátor (ṭīkā-kṛt) között (madhye) élve (sthitim), (kik számára) tolerálhatatlanok voltak (amṛṣyatā), a Spandakārikā-kat (spandaśāstram) Guru-m --Abhinavagupta-- (nas guruṇā) nem (no) fejtette ki (vivṛtam). Mindazonáltal (tu), eme (szöveggel kapcsolatosan) (asya) jómagam korábban bemutattam (mayā... darsitaḥ pūrvam) egy apró részét (leśaḥ) sajátságos nézőpontomnak (viśeṣa) a Spandasandoha-ban (sandohe). Ám (tu) ma (adya), saját tanítványom (sva-śiṣyasya), kinek neve Śūra (śūra-nāmnaḥ), aki Śiva (śiva-rūpiṇaḥ), nyughatatlan és buzgó fohásza miatt (prārthanā-atirasena), (és) ki telve van Rudra Erejében való elmerüléssel (rudra-śakti-samāveśa-śālinaḥ), az --a Spandakārikā-k-- (tad) teljességgel kifejtésre került (nirṇītam) (általam), Kṣemarāja-által (kṣemarājena), Saját Guru-m (nija-guroḥ) Guru-jának (guroḥ) részletes (elemzésén) keresztül (sphārāt) 2 ||2-4||
Nem alkalmasak (na... adhikṛtāḥ) ezzel kapcsolatosan --vagyis a Spandanirṇaya tanulmányozásával kapcsolatosan, vagyis nem alkalmasak a Spandanirṇaya tanulmányozására-- (atra) azok (yeṣām), kiknek intellektusa (dhiṣaṇā) nem (no) megfelelő (viśadā) (ezekhez) a tanításokhoz (upadeśa) (mivel) az --vagyis az alkalmas intellektus-- le lett írva a valódi spirituális tanítók (sat-daiśikaiḥ) által (darśitā), (valamint azok,) kiknek (yeṣām) zavara (bhramaḥ) nem oszlott el (na bhagnaḥ) a tiszteletreméltó (Trika) Shaivizmus (śrīmat-śāmbhava-śāsana) titkos doktrínája által (upaniṣadā), (és) aki (ye... te), lévén intellektusa szerény --gyenge-- (mṛdu-dhiyaḥ), korábban nem ízlelte meg (na āsvādita-pūrviṇaḥ) a szent Īśvarapratyabhijñā (śrī-pratyabhijñā) nektárját (amṛtam). Bár (punar), eme --Spandanirṇaya-- (idam) élvezhető --szó szerint rágható-- (carvyatām) más tökéletes lelkek számára (paraiḥ... pūrṇa-āśayaiḥ) 3 ||5||
A (asau) Tiszta Tudatosság Legfőbb Vibrációja (paraḥ-saṁvid-spandaḥ), ami (bhūḥ) székhelye (āyatana) a csillogó (lasat), utolérhetetlen (asama) Ragyogásnak (saukhya), (mindig) győzedelmeskedik (vijayate), kinek útja fensége (yaḥ adhva-vibhavaḥ) rendkívül tágas (vitata-vitataḥ) Śiva-tól le a föld elemig (śiva-ādi-kṣiti-antaḥ), aki felvillan (yaḥ... sphurat), változatos megnyilvánulásokként (citrita-tanuḥ) a kiáradás --teremtés--, fenntartás és feloldódás (sarga-sthiti-laya) sokrétű (nānā) állapotainak (formájában) (daśā), kinek kiterjedésében a hatalmas univerzum egy apró porszem (iyad-viśvam yasya prasara-kaṇikā) 4 ||6||
Eme (ayam) tiszteletreméltó Spandanirṇaya (śrī-spandanirṇayaḥ) véget ér (samāptaḥ) |
Ez az alkotás (kṛtiḥ) a tiszteletreméltó Kṣemarāja (munkája) (śrī-kṣemarājasya), aki a tanításokat a csodálatos Abhinavaguptanātha-tól --Abhinavagupta-- kapta (datta-upadeśasya-śrīmat-abhinavagupta-nātha), (ki) a Nagy Mester és a Nagy Úr híve (mahā-māheśvara-ācārya), aki (szintén) az Īśvarapratyabhijñā (pratyabhijñā) híres (śrī) szerzője (kāra) --vagyis Utpaladeva, Lakṣmaṇagupta Guru-ja-- tanítványának tanítványa (praśiṣyasya). Jöjjön jólét minden létező számára (iti śivam)!||
1 A jelentés az, hogy Kṣemarāja idejében, számos kommentárja létezett a Spandakārikā-knak (a legtöbb elveszett), amit intelligens emberek írtak, de nem voltak teljesen alkalmasok, hogy valójában kifejtsék ezeket az ezoterikus témaköröket. Mindazonáltal, azok, akik alkalmasak, képesek megragadni a Spanda-t bármelyik pillanatban, és intelligens hattyúk (vagyis fel vannak ruházva a Trika szövegek tanulmányozásának kompetenciájával), tudatosak Kṣemarāja kommentárjának fenségéről.
2 Abhinavagupta, Kṣemarāja szerint, nem írt semmilyen kommentárt a Spandakārikā-khoz, mert nem akarta, hogy neve ott szerepeljen a többi kommentátor neve között.
Mindenesetre, a szerény Kṣemarāja elfogadta a kihívást és először megírta a Spandasandoha nevű kommentárt, csupán a Spandakārikā első aforizmájához. Ám utána, felszabadult tanítványa kérésére, kinek neve Śūra, Kṣemarāja megalkotta a Spandanirṇaya-t, amiben a teljes Spandakārikā-kat kommentálja. Kṣemarāja ezt saját Guru-ja Guru-jának részletes kifejtése által tette meg. No igen, véleményem szerint valószínűleg Lakṣmaṇagupta-ról (Utpaladeva tanítványa) beszél, aki tanította Abhinavagupta-nak Kṣemarāja Guru-ja) a Trika minden iskoláját a Kula kivételével. Egy másik jelölt lehetne Bhaṭṭendurāja, Mukula tanítványa (aki magának Kallaṭa-nak volt tanítványa), ám ő azt mondja Abhinavagupta-nak csak ’dhvani’-t (költészetet) és a 'Bhagavadgītā-t' tanította.
3 Az adhikārī/adhikāriṇī vagy jelölt kell, hogy rendelkezzen megfelelő intellektussal, mint ahogy azt meghatározták a tradíció valódi Guru-i. Ez egy intellektus, mely képes érvelni megfelelő nézőpontból a Legfőbb Valóságot illetően. Emellett, a benne lévő minden zavarodottságnak meg kell szűnnie a Trika Shaivizmusban kifejtett tanítás által. Végül, az e személynek először tanulnia kell Utpaladeva Īśvarapratyabhijñā-ját, a Trika Shaivizmus Pratyabhijñā ágának nagy munkáját. Ez a szöveg híres arról, hogy a tanítványoknak a helyes érvelést tanítja a spirituális Igazságról. Ezért Kṣemarāja állítja, hogy az Īśvarapratyabhijñā tanulmányozása a harmadik követelmény. Összességében, lényegében a teljes emberiség alkalmatlan, kivéve néhány tökéletes lelket, jelen szöveg tanulmányozására és csak kicsit sem túlzok. Ezért, ha nem tudod teljesíteni a követelményeket és emellett szüntelen azt érzed, hogy nem érted az itt, a Spandanirṇaya-ban átadott tanítást, abban nincs semmi igazán meglepő.
4 Spanda (Śiva Ereje) mindig diadalmaskodik, mert a szüntelen akadályok és elbukások helyett, Az megmarad örökké, mint Én-tudatosság (mint ’ÉN VAGYOK’). Nem létezik eme Spanda megszűnése, még a test elhullása után sem vagy még az után sem, hogy az egész univerzum elpusztul. A Spanda útja rendkívül tágas, mert az Śiva-ból (1. tattva vagy kategória) származik és egészen le vezet a föld elemig (36. tattva vagy kategória), mindenféle számos elágazással, mely a folyamatban felmerül (milliárd megnyilvánulási, fennmaradási és visszavonódási állapot), a teljes kolosszális univerzum csupán egy apró részecske, mely az Annak --Spanda-nak-- Léte sarkában honol. Ez elég!
További Információ
Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.
Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.
| Vissza III. 11-19 | |