Gurugītā (Gurugita) - Rövid verzió - 3. Rész
Stanzák 121-182 és a végső szöveg
Fontos
Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) hasonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett. Kevés kifejtő megjegyzést fogok írni, mert a Gurugītā kommentárjában ez a szöveg részletesen elemezve lesz.
Stanzas 121-130
श्रीमहादेव उवाच
पिण्डं कुण्डलिनीशक्तिः पदं हंसमुदाहृतम्।
रूपं बिन्दुरिति ज्ञेयं रूपातीतं निरञ्जनम्॥१२१॥
Śrīmahādeva uvāca
Piṇḍaṁ kuṇḍalinīśaktiḥ padaṁ haṁsamudāhṛtam|
Rūpaṁ binduriti jñeyaṁ rūpātītaṁ nirañjanam||121||
A Tiszteletreméltó (śrī) Nagy (mahā) Isten (devaḥ)1 szólt (uvāca):
Piṇḍa, (piṇḍam) a Kuṇḍalinīśakti (kuṇḍalinī-śaktiḥ), (és) Pada (padam) úgy (is) ismert (udāhṛtam) (,mint) Haṁsa (haṁsam). Rūpa (rūpam) (pedig) ismert, mint (iti jñeyam) Bindu (binduḥ), (míg) Rūpātīta (rūpātītam) a Makulátlan Létező (nirañjanam)||121||
1 Az Úr Śiva egy jelzője.
पिण्डे मुक्ताः पदे मुक्ता रूपे मुक्ता वरानने।
रूपातीते तु ये मुक्तास्ते मुक्ता नात्र संशयः॥१२२॥
Piṇḍe muktāḥ pade muktā rūpe muktā varānane|
Rūpātīte tu ye muktāste muktā nātra saṁśayaḥ||122||
Óh szép-arcú Kedves (vara-ānane), (megszabadultak azok, kik) felszabadultak (muktāḥ... muktāḥ... muktāḥ) Piṇḍa-ban (piṇḍe), Pada-ban (pade) (és) Rūpa-ban (rūpe); de (tu) azok (te) (valóban) Megszabadultak (muktāḥ), akik (ye) felszabadultak (muktāḥ) a Rūpātīta-ban (rūpātīte), nincs (na) kétség (saṁśayaḥ) efelől (atra)||122||
स्वयं सर्वमयो भूत्वा परं तत्त्वं विलोकयेत्।
परात्परतरं नान्यत् सर्वमेतन्निरालयम्॥१२३॥
Svayaṁ sarvamayo bhūtvā paraṁ tattvaṁ vilokayet|
Parātparataraṁ nānyat sarvametannirālayam||123||
Annak, aki (svayam) azonossá (mayaḥ) vált (bhūtvā) mindennel (sarva), látnia kell (vilokayet) a Legmagasabb (param) Princípiumot (tattvam). Nincs semmi (na anyat) magasabb (parataram), mint a Legmagasabb (Valóság) (parāt). Ez (etad) az egész (univerzum) (sarvam) székhely nélkül való (nirālayam)||123||
तस्यावलोकनं प्राप्य सर्वसङ्गविवर्जितम्।
एकाकी निःस्पृहः शान्तस्तिष्ठासेत्तत्प्रसादतः॥१२४॥
Tasyāvalokanaṁ prāpya sarvasaṅgavivarjitam|
Ekākī niḥspṛhaḥ śāntastiṣṭhāsettatprasādataḥ||124||
Miután elérte (prāpya) Annak --azaz a Legmagasabb Valóságnak-- (tasya) a tapasztalatát (avalokanam), Annak (tad) Áldása --prasāda-- miatt (prasādataḥ), meg kell maradnia (tiṣṭhāset) minden (sarvam) ragaszkodástól (saṅga) mentesnek (vivarjitam), elkülönültnek (ekākī), szabadnak minden vágytól (niḥspṛhaḥ) (és) nyugodtnak (śāntaḥ)||124||
लब्धं वाथ न लब्धं वा स्वल्पं वा बहुलं तथा।
निष्कामेनैव भोक्तव्यं सदा सन्तुष्टचेतसा॥१२५॥
Labdhaṁ vātha na labdhaṁ vā svalpaṁ vā bahulaṁ tathā|
Niṣkāmenaiva bhoktavyaṁ sadā santuṣṭacetasā||125||
Akár (vā atha) eléretett (labdham... labdham) (eme Legmagasabb Valóság), akár nem (na...vā), akár (vā) nagyon kicsi (Az) (svalpam) (és) mégis oly (tathā) hatalmas (bahulam), Azt1 vágytalan állapotban (bhoktavyam sadā) kell élvezni (niṣkāmena eva) (és) teljesen megelégedett (santuṣṭa) elmével --cetas-- (cetasā)||125||
1 A Legmagasabb Valóság.
सर्वज्ञपदमित्याहुर्देही सर्वमयो बुधाः।
सदानन्दः सदा शान्तो रमते यत्रकुत्रचित्॥१२६॥
Sarvajñapadamityāhurdehī sarvamayo budhāḥ|
Sadānandaḥ sadā śānto ramate yatrakutracit||126||
A bölcs (budhāḥ) azt mondja (āhuḥ), (hogy) a "Mindentudó (sarvajña) Állapot (padam iti)" (az, amiben) a testet öltött létező (dehī) azonos (mayaḥ) mindennel (sarva). (Miután) mindig (sadā... sadā) gyönyörteli (ānandaḥ) (és) nyugodt (śāntaḥ), (ez ilyen létező) elégedett (ramate) mindenhol (yatrakutracid)||126||
यत्रैव तिष्ठते सोऽपि स देशः पुण्यभाजनम्।
मुक्तस्य लक्षणं देवि तवाग्रे कथितं मया॥१२७॥
Yatraiva tiṣṭhate so'pi sa deśaḥ puṇyabhājanam|
Muktasya lakṣaṇaṁ devi tavāgre kathitaṁ mayā||127||
Akárhol (yatra eva) van (tiṣṭhate) ő (saḥ), még (api) az (saḥ) a hely (deśaḥ) is kedvező (puṇya) lakóhely --azaz székhellyé-- (bhājanam) (válik).
Óh Úrnő (devi), leírtam (kathitam mayā) előtted (agre-tava) a felszabadult létező (muktasya) jellemzőjét (lakṣaṇam)||127||
उपदेशस्तथा देवि गुरुमार्गेण मुक्तिदः।
गुरुभक्तिस्तथा ध्यानं सकलं तव कीर्तितम्॥१२८॥
Upadeśastathā devi gurumārgeṇa muktidaḥ|
Gurubhaktistathā dhyānaṁ sakalaṁ tava kīrtitam||128||
Óh Úrnő (devi), így (tathā) (átadtam) Neked (tava) a tanítást (upadeśaḥ), (ami) Felszabadulást (mukti) adományoz (daḥ), a Guru (guru)
(által mutatott) ösvény szerint (mārgeṇa), és (tathā) (kifejtettem) Neked (tava) a Guru (guru) iránti odaadást (bhaktiḥ). (Így,) mindez átruházta (kīrtitam) Rád (tava) a (Rajta való) meditáció (dhyānam) teljességét (sakalam)||128||
अनेन यद्भवेत्कार्यं तद्वदामि महामते।
लोकोपकारकं देवि लौकिकं तु न भावयेत्॥१२९॥
Anena yadbhavetkāryaṁ tadvadāmi mahāmate|
Lokopakārakaṁ devi laukikaṁ tu na bhāvayet||129||
Óh Te, aki fejlett (mahā) intelligenciával bír (mate), (most) beszélni fogok (vadāmi) a (tad) hatásról (kāryam), ami (yad) ezen keresztül --azaz mindazon keresztül, amit Śiva említett a korábbi stanzákban-- (anena) jön létre (bhavet). Óh Úrnő (devi), (ez a hatás) a világ (loka) javáért (upakārakam) és ne (tu na) (merő) világi célokért (laukikam) legyen (bhāvayet)||129||
लौकिकात्कर्मणो यान्ति ज्ञानहीना भवार्णवम्।
ज्ञानी तु भावयेत्सर्वं कर्म निष्कर्म यत्कृतम्॥१३०॥
Laukikātkarmaṇo yānti jñānahīnā bhavārṇavam|
Jñānī tu bhāvayetsarvaṁ karma niṣkarma yatkṛtam||130||
Azok, akik Tudás (jñāna) nélkül vannak (hīnāḥ), az újjászülető létezés (bhava) óceánjába (arṇavam) süllyednek (yānti), tetteik miatt (karmāṇaḥ), (amik) világi célokon alapszanak (laukikāt) --szó szerint "világi vagy hétköznapi tettek miatt"--. Mindazonáltal (tu), az (Igazság) Tudója (jñānī) minden (sarva) végrehajtott (yad-kṛtam) tettet (karma) úgy lát (bhāvayet), mint ami nem tett (niṣkarma)||130||
Stanzák 131-140
इदं तु भक्तिभावेन पठते शृणुते यदि।
लिखित्वा तत्प्रदातव्यं तत्सर्वं सफलं भवेत्॥१३१॥
Idaṁ tu bhaktibhāvena paṭhate śṛṇute yadi|
Likhitvā tatpradātavyaṁ tatsarvaṁ saphalaṁ bhavet||131||
Ha (yadi) (valaki) recitálja (paṭhate) (vagy) hallja (śṛṇute) ezt --azaz a Gurugītā-t-- (idam) az odaadás (bhakti) valódi (tu) érzésével (bhāva), írja le (azt) --azaz készítsen másolatot-- (likhitvā), e (tad) (másolatot) pedig oda kell adni (másoknak) (pradātavyam). Mindez (tad-sarvam) gyümölcsöt (sa-phalam) terem (bhavet) (hosszútávon)||131||
गुरुगीतात्मकं देवि शुद्धतत्त्वं मयोदितम्।
भवव्याधिविनाशार्थं स्वयमेव जपेत्सदा॥१३२॥
Gurugītātmakaṁ devi śuddhatattvaṁ mayoditam|
Bhavavyādhivināśārthaṁ svayameva japetsadā||132||
Óh Úrnő (devi), kifejtettem (mayā uditam) a Tiszta (śuddha) Igazságot (tattvam) a Guru-ról (guru) szóló Ének (gītā) formájában (ātmakam) --azaz Gurugītā--. Mindenkinek (svayam eva) mindig ismételnie kell (japet sadā), hogy (artham) az újjászülető létezésként (ismert) (bhava) betegség (vyādhi) megszűnjön (vināśa)||132||
गुरुगीताक्षरैकं तु मन्त्रराजमिमं जपेत्।
अन्ये च विविधा मन्त्राः कलां नार्हन्ति षोडशीम्॥१३३॥
Gurugītākṣaraikaṁ tu mantrarājamimaṁ japet|
Anye ca vividhā mantrāḥ kalāṁ nārhanti ṣoḍaśīm||133||
A Gurugītā (guru-gītā) egyetlen (ekam) szótagja (akṣara) bizonyosan (tu) a Mantra-k (mantra) Királya (rājam). (Ezért,) mindenkinek ismételnie kell (japet) ezt --azaz a Gurugītā-t-- (imam). Más (anye ca) különböző (vividhāḥ) Mantra-k (mantrāḥ) nem (na) érik (arhanti) tizenhatod (ṣoḍaśīm) részét (kalām) (sem a Gurugītā-nak)||133||
अनन्तफलमाप्नोति गुरुगीताजपेन तु।
सर्वपापप्रशमनं सर्वदारिद्र्यनाशनम्॥१३४॥
कालमृत्युभयहरं सर्वसङ्कटनाशनम्।
यक्षराक्षसभूतानां चोरव्याघ्रभयापहम्॥१३५॥
महाव्याधिहरं सर्वं विभूतिसिद्धिदं भवेत्।
अथवा मोहनं वश्यं स्वयमेव जपेत्सदा॥१३६॥
Anantaphalamāpnoti gurugītājapena tu|
Sarvapāpapraśamanaṁ sarvadāridryanāśanam||134||
Kālamṛtyubhayaharaṁ sarvasaṅkaṭanāśanam|
Yakṣarākṣasabhūtānāṁ coravyāghrabhayāpaham||135||
Mahāvyādhiharaṁ sarvaṁ vibhūtisiddhidaṁ bhavet|
Athavā mohanaṁ vaśyaṁ svayameva japetsadā||136||
A Gurugītā (guru-gītā) recitálásával (japena), valóban (tu) eléretik (āpnoti) a végtelen (ananta) Gyümölcs (phalam), ami minden (sarva) bűnt (pāpa) felold (praśamanam) (és) elpusztít (nāśanam) minden (sarva) szegénységet (dāridrya), megszünteti (haram) az Idő (kāla) (és) Halál (mṛtyu) félelmét (bhaya), elhárít (nāśanam) minden (sarva) nehézséget (saṅkaṭa), elűzi (apaham) a tolvajoktól (cora), tigrisektől (vyāghra), Yakṣa-któl (yakṣa), Rākṣasa-któl (rākṣasa)1, szellemektől -- bhūta-k-- (bhūtānām) való félelmet (bhaya), megöli (haram) a nagy --súlyos-- (mahā) betegségeket (vyādhi) (és) ez (bhavet) adományozza (dam) a természetfeletti erőt (siddhim), (mely által valaki képes) áthatni (vibhūti) mindent (sarvam) vagy (athavā) leigázni (vaśyam) (és) megtéveszteni (más létezőket) (mohanam). (Ezért,) mindenkinek (svayam eva), mindig (sadā) ismételnie kell (a Gurugītā-t) (japet)||134-136||
11Két fajta természetfeletti lény. Több információ róluk a kommentárban.
वस्त्रासने च दारिद्र्यं पाषाणे रोगसम्भवः।
मेदिन्यां दुःखमाप्नोति काष्ठे भवति निष्फलम्॥१३७॥
Vastrāsane ca dāridryaṁ pāṣāṇe rogasambhavaḥ|
Medinyāṁ duḥkhamāpnoti kāṣṭhe bhavati niṣphalam||137||
(Ha a Gurugītā recitálása történik) egy ülőhelyen (āsane) (mely) ruhából való (vastra), szegénység (dāridryam) (az eredménye) nem kétséges (ca); (ha pedig) kövön (pāṣāne), (akkor) megjelennek (sambhavaḥ) a betegségek (roga), a földön (medinyām) fájdalmat (duḥkham) hoz (āpnoti), (és) fán (kāṣṭhe) (ülve a recitálás) nem hoz (bhavati) gyümölcsöt --azaz nem termékeny-- (niṣphalam)||137||
कृष्णाजिने ज्ञानसिद्धिर्मोक्षश्रीर्व्याघ्रचर्मणि।
कुशासने ज्ञानसिद्धिः सर्वसिद्धिस्तु कम्बले॥१३८॥
Kṛṣṇājine jñānasiddhirmokṣaśrīrvyāghracarmaṇi|
Kuśāsane jñānasiddhiḥ sarvasiddhistu kambale||138||
(Ha a Gurugītā recitálása történik) egy fekete antilop prémjén (ülve) (kṛṣṇa-ajine), (akkor) eléretik (siddhiḥ) a (közvetett) tudás --azaz paro'kṣajñāna-- (jñāna), egy tigris (vyāghra) prémjén (carmaṇi) a Felszabadulás (mokṣa) ragyogása (śrīḥ) (a végső eredmény, és) Kuśa fűből (kuśa) (készült) ülőhelyen (āsane), a (közvetlen) tudás elérése (siddhiḥ) (tárul fel) --azaz aparokṣajñāna-- (jñāna). Azonban (tu), (ha az) egy gyapjú takarón (kambale) (recitált), minden (sarva) elérhető (siddhiḥ) (eléretik)||138||
कुशैर्वा दूर्वया देवि आसने शुभ्रकम्बले।
उपविश्य ततो देवि जपेदेकाग्रमानसः॥१३९॥
Kuśairvā dūrvayā devi āsane śubhrakambale|
Upaviśya tato devi japedekāgramānasaḥ||139||
Ezért (tatas), Óh Úrnő (devi) egy āsana-n --azaz ülőhelyen-- (āsane) ülve (upaviśya), (ami) fehér (śubhra) gyapjú takaróból (kambale) (áll) Dūrvā fűvel (dūrvayā) vagy (akár) (vā) egy marék Kuśa fűvel (kuśaiḥ) (alatta), recitálni kell (a Gurugītā-t) (japet), egyhegyű (ekāgra) elmével (mānasaḥ)||139||
ध्येयं शुक्लं च शान्त्यर्थं वश्ये रक्तासनं प्रिये।
अभिचारे कृष्णवर्णं पीतवर्णं धनागमे॥१४०॥
Dhyeyaṁ śuklaṁ ca śāntyarthaṁ vaśye raktāsanaṁ priye|
Abhicāre kṛṣṇavarṇaṁ pītavarṇaṁ dhanāgame||140||
Hogy eléressen (ca... artham) a béke (śānti), fehér (ülőhelyet) (śuklam) kell (használni) (dhyeyam), (de) más létezők leigázását lehetővé tevő természetfeletti erő eléréséhez (vaśye), egy vörös (rakta) ülőhely (āsanam) (használandó), óh kedves (priye). (Emellett,) varázslatok szóráshoz (abhicāre) fekete színű (ülőhely) (kṛṣṇa-varṇam) (a fontos, míg) egy sárga színű (pīta-varṇam) a gazdagság eléréséhez (dhana) való (āgame)||140||
Stanzák 141-150
उत्तरे शान्तिकामस्तु वश्ये पूर्वमुखो जपेत्।
दक्षिणे मारणं प्रोक्तं पश्चिमे च धनागमः॥१४१॥
Uttare śāntikāmastu vaśye pūrvamukho japet|
Dakṣiṇe māraṇaṁ proktaṁ paścime ca dhanāgamaḥ||141||
Recitálni kell (a Gurugītā-t) (japet) arccal (mukhaḥ) északnak (uttare) (fordulva, ha) a béke (śānti) vágyott (kāmaḥ), de (tu) kelet felé (pūrva) (fordulva), hogy eléressen más létezők leigázásának természetfeletti ereje (vaśye). Úgymond (proktam), (ha valaki arccal fordul) dél felé (dakṣiṇe), (a recitálás elhozza) az ellenségek elpusztítását (māraṇam), és (ca) (ha az irány) nyugat felé néz (paścime), eléretik (āgamaḥ) a gazdagság (dhana)||141||
मोहनं सर्वभूतानां बन्धमोक्षकरं भवेत्।
देवराजप्रियकरं सर्वलोकवशं भवेत्॥१४२॥
सर्वेषां स्तम्भनकरं गुणानां च विवर्धनम्।
दुष्कर्मनाशनं चैव सुकर्मसिद्धिदं भवेत्॥१४३॥
असिद्धं साधयेत्कार्यं नवग्रहभयापहम्।
दुःस्वप्ननाशनं चैव सुस्वप्नफलदायकम्॥१४४॥
सर्वशान्तिकरं नित्यं तथा वन्ध्यासुपुत्रदम्।
अवैधव्यकरं स्त्रीणां सौभाग्यदायकं सदा॥१४५॥
Mohanaṁ sarvabhūtānāṁ bandhamokṣakaraṁ bhavet|
Devarājapriyakaraṁ sarvalokavaśaṁ bhavet||142||
Sarveṣāṁ stambhanakaraṁ guṇānāṁ ca vivardhanam|
Duṣkarmanāśanaṁ caiva sukarmasiddhidaṁ bhavet||143||
Asiddhaṁ sādhayetkāryaṁ navagrahabhayāpaham|
Duḥsvapnanāśanaṁ caiva susvapnaphaladāyakam||144||
Sarvaśāntikaraṁ nityaṁ tathā vandhyāsuputradam|
Avaidhavyakaraṁ strīṇāṁ saubhāgyadāyakaṁ sadā||145||
(A Gurugītā recitálása) elbűvöl és zavarba ejt (mohanam... bhavet) minden (sarva) létezőt (bhūtānām), felszabadít (mokṣa-karam bhavet) a kötelékből (bandha), az istenek (deva) királyának (rāja) --azaz Indra-nak-- vonzerejét (priya) adja (karam), (megadja) az (bhavet) irányítást és uralmat (vaśam) minden (sarva) világ felett (loka); megbénít (stambhana-karam) minden (létezőt) (sarveṣām) és (ca) növeli (vivardhanam) a jó képességeket (guṇānām), elpusztítja (nāśanam) a rossz karma-kat (dus-karma) és (ca eva) tökéletesíti (siddhi-dam bhavet) a jó karma-kat (su-karma)1; befejezi (sādhayet) a munkát (kāryam), ami nincs készen (asiddham), feloldja (apaham) a kilenc (nava) bolygótól (graha) való félelmet (bhaya), eltaszítja (nāśanam) a rossz (dus) álmokat (svapna) és (ca eva) megadja (dāyakam) a jó (su) álmok (svapna) gyümölcsét (phalam); univerzális (sarva) békét (śānti) teremt (karam) mindig (nityam), valamint (tathā) jó (su) gyermeket (putra) ad (dam) egy meddő nőnek (vandhyā), elhozza (karam) a nők számára (strīṇām) a nem-özvegységet (avaidhavya), (és) szüntelen (sadā) jó szerencsét (saubhāgya) szül (dāyakam)||142-145||
1A"karma" kifejezés fő jelentése itt, "a tettek felgyülemlett hatása". Viszont az általános jelentés, azaz "cselekvés", szintén érvényes.
आयुरारोग्यमैश्वर्यपुत्रपौत्रप्रवर्धनम्।
अकामतः स्त्री विधवा जपान्मोक्षमवाप्नुयात्॥१४६॥
अवैधव्यं सकामा तु लभते चान्यजन्मनि।
सर्वदुःखभयं विघ्नं नाशयेच्छापहारकम्॥१४७॥
सर्वबाधाप्रशमनं धर्मार्थकाममोक्षदम्।
यं यं चिन्तयते कामं तं तं प्राप्नोति निश्चितम्॥१४८॥
कामितस्य कामधेनुः कल्पनाकल्पपादपः।
चिन्तामणिश्चिन्तितस्य सर्वमङ्गलकारकम्॥१४९॥
Āyurārogyamaiśvaryaputrapautrapravardhanam|
Akāmataḥ strī vidhavā japānmokṣamavāpnuyāt||146||
Avaidhavyaṁ sakāmā tu labhate cānyajanmani|
Sarvaduḥkhabhayaṁ vighnaṁ nāśayecchāpahārakam||147||
Sarvabādhāpraśamanaṁ dharmārthakāmamokṣadam|
Yaṁ yaṁ cintayate kāmaṁ taṁ taṁ prāpnoti niścitam||148||
Kāmitasya kāmadhenuḥ kalpanākalpapādapaḥ|
Cintāmaṇiścintitasya sarvamaṅgalakārakam||149||
(Ez a recitálás) növeli (pravardhanam) a gyermekek (putra) (és) unokák (pautra) (számát), hatalmat ad (aiśvarya) az életkorral (együtt) (āyus) (és) egészséget (ārogyam). Egy özvegy (strī vidhavā) eléri (avāpnuyāt) a Felszabadulást (mokṣam) (a Gurugītā) vágytalan (akāmataḥ) recitálás által (japāt). Azonban (tu), (ha az) vággyal (recitált) (sakāmā), bizonyosan (ca) eléretik (labhate) a nem-özvegység (avaidhavyam) egy másik (anya) születésben --janma-- (janmani). (Eme recitálás szintén) feloldja (nāśayet) az akadályt (vighnam) (mely megjelenik) a mindenféle (sarva) fájdalomtól való (duḥkha) félelem (formájában) (bhayam), (és) az átkokat eltaszítja (śāpa-hārakam). Megszüntet (praśamanam) minden (sarva) sérülést (bādhā), adományozza (dam) (a létezés négy célját, mint) igazság (dharma)1, gazdagság (artha), a vágyak kielégítése (kāma) és Felszabadulás (mokṣa). Bármilyen (yam yam) vágyra (kāmam) is gondoljon bárki (cintayate), azt (tam tam) bizonyosan (niścitam) eléri (prāpnoti). (A Gurugītā "Kāmadhenu") azaz a (mítikus) Tehén (az ismert Vasiṣṭha tehene) (dhenuḥ) (ami kielégít minden) vágyat (kāma), amire az egyén vágyik (kāmitasya) (és "Kalpapādapa") azaz (egyike az öt) isteni fának Indra paradicsomában (kalpa-pādapaḥ) (ami kielégíti az egyén) fantáziáit (kalpanā). (Tény, hogy a recitálás "Cintāmaṇi") azaz, Gondolat-Drágakő (cintā-maṇiḥ), azzal kapcsolatban ami tanítva lett (cintitasya), (és szintén az), ami elhoz (kārakam) minden (sarva) jólétet (maṅgala)||146-149||
1A "dharma" kifejezés összetett és mély jelentésekkel bír természetesen, vagyis "egy" szó, mint "igazság", nem ad rá helyes fordítás. Mindenesetre, így kellett most fordítanom, de a kommentárban kifejtem ennek a fontos szónak a jelentését, amennyire lehetséges.
मोक्षहेतुर्जपेन्नित्यं मोक्षश्रियमवाप्नुयात्।
भोगकामो जपेद्यो वै तस्य कामफलप्रदम्॥१५०॥
Mokṣaheturjapennityaṁ mokṣaśriyamavāpnuyāt|
Bhogakāmo japedyo vai tasya kāmaphalapradam||150||
Szüntelen (nityam) recitálnia kell (japet) (a Gurugītā-t) annak, aki motivált (hetuḥ) a Felszabadulás (elérésében) (mokṣa). (Így,) eléri (avāpnuyāt) a Felszabadulás (mokṣa) ragyogását (śriyam). (Más részt,) kétségtelen (vai) (,hogy egy ilyen recitáció) megadja (pradam) a vágyai (tasya-kāma) gyümölcsét (phalam) (annak) (yaḥ), aki azt (világi) élvezetekre (bhoga) vágyva (kāmaḥ) recitálja (japet)||150||
Stanzák 151-160
जपेच्छाक्तश्च सौरश्च गाणपत्यश्च वैष्णवः।
शैवश्च सिद्धिदं देवि सत्यं सत्यं न संशयः॥१५१॥
Japecchāktaśca sauraśca gāṇapatyaśca vaiṣṇavaḥ|
Śaivaśca siddhidaṁ devi satyaṁ satyaṁ na saṁśayaḥ||151||
Óh Úrnő (devi), Śakti egy követője (śāktaḥ), Sūrya --azaz a nap-- (sauraḥ), Gaṇapati -- Gaṇeśa egy jelzője-- (gāṇapatyaḥ), Viṣṇu (vaiṣṇavaḥ), vagy (ca... ca... ca... ca)1Śiva (śaivaḥ) is kell, hogy recitálja (a Gurugītā-t) (japet). (Egy ilyen tett) megadja (dam) a tökéletességet (siddhi)2. (Ez az) igazság (satyam), (ez az) igazság (satyam), nincs (na) kétség (saṁśayaḥ) (efelől)||151||
1Annak ellenére, hogy a "ca… ca… ca… ca" szó szerint azt jelenti, hogy "és… és… és… és" itt, úgy kell fordítanom az egészet, mint "és" azért, hogy elkerüljem a szóismétlést, vagyis nem fordíthatok így: "Śakti egy követője és Sūrya egy követője és Gaṇapati egy követője, stb.". Emellett, ha úgy fordítok, hogy: "Śakti egy követője, Sūrya, Gaṇapati, Viṣṇu és Śiva" így a "ca… ca… ca… ca" egyszerűen fordítható "és"-ként. Úgy tűnik, mintha ez azt jelentené, hogy egyetlen személy követi mindezeket az isteneket, de természetesen nem erről van szó.
2A "siddhi" szó emellett "sikert" is jelent. Így "siddhidam" úgy is interpretálható, mint "az, ami sikert ad", abban az értelemben, hogy "megadja valakinek a siker, a cél elérését". Ezért, a szerző azt is állítja itt, hogy a Gurugītā recitálása, ismétlése lehetővé teszi mindegyik követőnek, hogy sikerre vigyék törekvésüket, amikor imádják a választott istenüket (Śakti, Sūrya, stb.).
अथ काम्यजपे स्थानं कथयामि वरानने।
सागरे वा सरित्तीरेऽथवा हरिहरालये॥१५२॥
शक्तिदेवालये गोष्ठे सर्वदेवालये शुभे।
वटे च धात्रीमूले वा मठे वृन्दावने तथा॥१५३॥
Atha kāmyajape sthānaṁ kathayāmi varānane|
Sāgare vā sarittīre'thavā hariharālaye||152||
Śaktidevālaye goṣṭhe sarvadevālaye śubhe|
Vaṭe ca dhātrīmūle vā maṭhe vṛndāvane tathā||153||
Óh szép-arcú Kedves (vara-ānane), most (atha) leírom (kathayāmi) a (megfelelő) helyeket (sthānam), ahol (annak) recitálása (történhet) (jape) (így eléretik) a vágyott dolog (kāmya): akár (vā) az óceánban (sāgare) vagy (athavā) egy folyó (sarit) partján (tīre), (vagy) egy templomban (ālaye), melyet Hari-nak --Viṣṇu egy jelzője-- (hari) vagy Hara-nak --Śiva egy jelzője-- emeltek (hara). Óh Szépséges (śubhe), (akár) egy Śakti (śakti) szentélyben (devālaye) (vagy) egy tehén istállóban (go-ṣṭhe) (vagy) egy templomban (ālaye), mely minden (sarva) istennek szól (deva). Akár (ca) egy banyan fa (vaṭe) (gyökerén) vagy (vā) egy Dhātrī fa (dhātrī) gyökerén (mūle), (vagy) egy elhagyott kunyhóban (maṭhe), valamint (tathā) egy szent bazsalikom --Szanszkritul Tulasī-ként is ismert-- (vṛndā) bozótban (vane)||152-153||
पवित्रे निर्मले स्थाने नित्यानुष्ठानतोऽपि वा।
निर्वेदनेन मौनेन जपमेतं समाचरेत्॥१५४॥
Pavitre nirmale sthāne nityānuṣṭhānato'pi vā|
Nirvedanena maunena japametaṁ samācaret||154||
Vagy ha (api vā) (említett helyek nem elérhetők), akkor ezt (etam) a (Gurugītā) recitálást (japam) csendesen (maunena) (és) ragaszkodás nélkül (nirvedanena) kell gyakorolni (samācaret), bármilyen helyen (sthāne), ami tiszta (pavitre) (és) makulátlan (nirmale) a folyamatos spirituális praxis --anuṣṭhāna-- miatt (nitya-anuṣṭhānataḥ) (amit itt hajtottak végre)||154||
श्मशाने भयभूमौ तु वटमूलान्तिके तथा।
सिध्यन्ति धौत्तरे मूले चूतवृक्षस्य सन्निधौ॥१५५॥
गुरुपुत्रो वरं मूर्खस्तस्य सिध्यन्ति नान्यथा।
शुभकर्माणि सर्वाणि दीक्षाव्रततपांसि च॥१५६॥
Śmaśāne bhayabhūmau tu vaṭamūlāntike tathā|
Sidhyanti dhattūre mūle cūtavṛkṣasya sannidhau||155||
Guruputro varaṁ mūrkhastasya sidhyanti nānyathā|
Śubhakarmāṇi sarvāṇi dīkṣāvratatapāṁsi ca||156||
Valójában (tu) minden (sarvāṇi) jó (śubha) tett (karmāṇi) sikerül --azaz sikeressé válik, vagy annak gyümölcse érik be-- (sidhyanti), (ha a Gurugītā recitálva van) egy halottégetőben (śmaśāne), egy rémisztő (bhaya) helyen (bhūmau) valamint (tathā) egy banyan fa (vaṭa) gyökerének (mūla) közelében (antike). (Szintén siker jön, ha a recitálás) egy csattanó maszlag bokor (dhattūre) gyökerén (mūle) (történik) (vagy) közel (sannidhau) egy mango (cūta) fához --vṛkṣa-- (vṛkṣasya). Egy Guru (guru) ostoba (mūrkhaḥ) fia --vagyis egy valódi Guru ostoba tanítványa-- (putraḥ)1 jobb (varam), (mint bárki, aki nem a Guru fia). Minden (sarvāṇi) jó (śubha) cselekedete (tasya-karmāṇi), (mint) beavatás (dīkṣā), fogadalmak megtartása (vrata) (és) lemondás, mértékletesség --tapas-- (tapāṁsi) kétségtelenül eléretik --azaz megérik azok gyümölcse, eredménye-- (sidhyanti... ca). (Ez) nem (na) lehet másképp (anyathā)!||155-156||
1 Itt a szerző egy túlzással él, hogy rámutasson arra, hogy egy Guru legostobább tanítványa még mindig sokkal jobb, mint a legnagyobb személyiség, aki nem egy Guru tanítványa.
संसारमलनाशार्थं भवपाशनिवृत्तये।
गुरुगीताम्भसि स्नानं तत्त्वज्ञः कुरुते सदा॥१५७॥
Saṁsāramalanāśārthaṁ bhavapāśanivṛttaye|
Gurugītāmbhasi snānaṁ tattvajñaḥ kurute sadā||157||
Az Igazság --azaz a Legmagasabb Princípium-- (tattva) Ismerője (jñaḥ) mindig (sadā) végezze (kurute) rituális fürdőjét (snānam) a Gurugītā (gurugītā) vizében (ambhasi), hogy (artham) feloldja (nāśa) az Újjászületésnek (nevezett) (saṁsāra) tisztátalanságot (mala) (és így) megmeneküljön (nivṛttaye) az újjászülető létezős (bhava) kötelékétől (pāśa)||157||
स एव च गुरुः साक्षात् सदा सद्ब्रह्मवित्तमः।
तस्य स्थानानि सर्वाणि पवित्राणि न संशयः॥१५८॥
Sa eva ca guruḥ sākṣāt sadā sadbrahmavittamaḥ|
Tasya sthānāni sarvāṇi pavitrāṇi na saṁśayaḥ||158||
És (ca) ő (saḥ) maga (eva), (vagyis az Igazság ismerője, aki valójában egy igazi tanítvány) a Guru (guruḥ) személyesen (sākṣāt) (és) mindig (sadā) a legjobb (tamaḥ) Ismerője (vit) az igazi (sat) Brahma-nak --az Abszolút-- (brahma). Nem (na) kétséges (saṁśayaḥ), (hogy) minden (sarvāṇi) hely (sthānāni) tisztító és szent (pavitrāni) számára (tasya)||158||
सर्वशुद्धः पवित्रोऽसौ स्वभावाद्यत्र तिष्ठति।
तत्र देवगणाः सर्वे क्षेत्रे पीठे वसन्ति हि॥१५९॥
Sarvaśuddhaḥ pavitro'asau svabhāvādyatra tiṣṭhati|
Tatra devagaṇāḥ sarve kṣetre pīṭhe vasanti hi||159||
Ez a (valódi tanítványa a Guru-nak) (asau) természetes módon (sva-bhāvāt) szent (pavitraḥ) (és) tiszta (śuddhaḥ) minden (tekintetben) (sarva). A helyen (kṣetre) (vagy) házban (pīṭhe) ahol (yatra) ő van (tiṣṭhati), az istenek (deva) követőinek (gaṇāḥ) mindegyike (sarve) ott (tatra) él (vasanti), ez nem kétséges (hi)||159||
आसनस्थः शयानो वा गच्छँस्तिष्ठन् वदन्नपि।
अश्वारूढो गजारूढः सुप्तो वा जागृतोऽपि वा॥१६०॥
Āsanasthaḥ śayāno vā gaccham̐stiṣṭhan vadannapi|
Aśvārūḍho gajārūḍhaḥ supto vā jāgṛto'pi vā||160||
(Akár) ül (āsana-sthaḥ) vagy (vā) fekszik (śayānaḥ), (akár) járkál (gacchan), áll (tiṣṭhan) (vagy) akár (api) beszél (vadan); (akár) lovagol (ārūḍhaḥ... ārūḍhaḥ-aśva) (vagy) elefánton nyargal (gaja), vagy (vā) alszik (suptaḥ); vagy (vā) akár (api) ébren van (jāgṛtaḥ)…1||160||
1Ez a stanza folytatódik a következőben (161)
.
Stanzák 161-170
शुचिष्मांश्च सदा ज्ञानी गुरुगीताजपेन तु।
तस्य दर्शनमात्रेण पुनर्जन्म न विद्यते॥१६१॥
Śuciṣmāṁśca sadā jñānī gurugītājapena tu|
Tasya darśanamātreṇa punarjanma na vidyate||161||
…(az Igazság) Ismerője (jñānī) mindig (sadā) ragyog és szikrázó (śuciṣmān ca), valójában (tu) a Gurugītā recitálása által (gurugītā-japena). Csupán (mātreṇa) az Ő (tasya) látványa nyomán (darśana), nincs (na vidyate) újabb (punar) születés (janma) --röviden, az, aki látja Őt, nem születik újjá--||161||
समुद्रे च यथा तोयं क्षीरे क्षीरं घृते घृतम्।
भिन्ने कुम्भे यथाकाशस्तथात्मा परमात्मनि॥१६२॥
Samudre ca yathā toyaṁ kṣīre kṣiraṁ ghṛte ghṛtam|
Bhinne kumbhe yathākāśastathātmā paramātmani||162||
Miképp (ca yathā) a víz (toyam) (eltűnik) az óceánban (samudre), a tej (kṣīram) a tejben (kṣīre), a tisztított vaj (ghṛtam) a tisztított vajban (ghṛte); (és) miképp (yathā) egy edény vagy korsó --kumbha-- (kumbhe) (ha) eltörik (bhinne), a tér (ākāśaḥ) (ami benne van, eltűnik, eggyé válik az azon kívüli térrel), úgy (tathā) az (individuális) Én (ātmā) (eltűnik) (parama) a Legmagasabb Énben (ātmani)||162||
तथैव ज्ञानी जीवात्मा परमात्मनि लीयते।
ऐक्येन रमते ज्ञानी यत्र तत्र दिवानिशम्॥१६३॥
Tathaiva jñānī jīvātmā paramātmani līyate|
Aikyena ramate jñānī yatra tatra divāniśam||163||
Így (tathā eva) egy individuális lélek (jīva-ātmā), felvértezve Tudással (jñānī), eltűnik (līyate) a Legmagasabb (parama) Énben (ātmani).
Akárhol (is van ő) (yatra tatra), (egy ilyen) Ismerő(je) (az Igazságnak) (jñānī) ragyog (ramate), nappal és éjjel (divā-niśam), a (Legmagasabb Valóság) Egységében (aikyena)||163||
एवंविधो महामुक्तः सर्वदा वर्तते बुधः।
तस्य सर्वप्रयत्नेन भावभक्तिं करोति यः॥१६४॥
सर्वसन्देहरहितो मुक्तो भवति पार्वति।
भुक्तिमुक्तिद्वयं तस्य जिह्वाग्रे च सरस्वती॥१६५॥
Evaṁvidho mahāmuktaḥ sarvadā vartate budhaḥ|
Tasya sarvaprayatnena bhāvabhaktiṁ karoti yaḥ||164||
Sarvasandeharahito mukto bhavati pārvati|
Bhuktimuktidvayaṁ tasya jihvāgre ca sarasvatī||165||
Egy nagy (mahā) felszabadult létező (muktaḥ), azaz egy bölcs (budhaḥ), mindig (sarvadā) így (evaṁvidhaḥ) él (vartate). Óh Pārvatī (pārvati), az, aki (yaḥ) híján van (rahitaḥ) minden (sarva) kétségnek (sandeha) (és) képességéhez mérten (sarva-prayatnena) kitárja (karoti) (valódi) szeretettel (teljes) (bhāva) odaadását (bhaktim) Felé (tasya), felszabadult létezővé (muktaḥ) válik (szintén) (bhavati). Mind (dvayam) a Felszabadulás (mukti) (és a világi) élvezet (bhukti) az övé (tasya), és (ca) Sarasvatī --azaz a tudás és az ékesszólás istennője-- (sarasvatī) az ő (tasya) nyelvének (jihvā) hegyén (agre) (ül)||164-165||
अनेन प्राणिनः सर्वे गुरुगीताजपेन तु।
सर्वसिद्धिं प्राप्नुवन्ति भक्तिं मुक्तिं न संशयः॥१६६॥
Anena prāṇinaḥ sarve gurugītājapena tu|
Sarvasiddhiṁ prāpnuvanti bhaktiṁ muktiṁ na saṁśayaḥ||166||
Kétségtelen (na-saṁśayaḥ), (hogy) minden (sarve) létező (prāṇinaḥ) valóban (tu) elér (prāpnuvanti) minden (sarva) természetfeletti erőt (siddhim), (valamint) odaadást (bhaktim) (és) Felszabadulást (muktim) eme (anena) Gurugītā (gurugītā) recitálásán--japa-- keresztül (japena)||166||
सत्यं सत्यं पुनः सत्यं धर्म्यं साङ्ख्यं मयोदितम्।
गुरुगीतासमं नास्ति सत्यं सत्यं वरानने॥१६७॥
Satyaṁ satyaṁ punaḥ satyaṁ dharmyaṁ sāṅkhyaṁ mayoditam|
Gurugītāsamaṁ nāsti satyaṁ satyaṁ varānane||167||
(Ez) az igazság (satyam), (ez) az igazság (satyam). Még egyszer (punar), (ez) igaz (satyam), hogy a megkülönböztető Tudás (sāṅkhyam)1, amit feltártam (mayā uditam), érvényes (dharmyam). Nincs semmi (na asti), ami olyan lenne, mint (samam) a Gurugītā (guru-gītā). (Ez) az igazság (satyam), (ez) az igazság (satyam), Óh szép-arcú Kedves (vara-ānane)||167||
1 Ez a szó "felsorolást" is jelent. Kétségtelen, hogy a szerző több dolgot is felsorolt, így ez a fordítás szintén helyes.
एको देव एकधर्म एकनिष्ठा परं तपः।
गुरोः परतरं नान्यन्नास्ति तत्त्वं गुरोः परम्॥१६८॥
Eko deva ekadharma ekaniṣṭhā paraṁ tapaḥ|
Guroḥ parataraṁ nānyannāsti tattvaṁ guroḥ param||168||
(Követni) egy (ekaḥ) Istent (devaḥ), egy (eka) Dharma-t (dharmaḥ)1, egy (eka) Hitet (niṣṭhā), a legmagasabb (param) lemondás (tapas). Nincs semmi (na anyat) magasabb (parataram), mint a Guru (guroḥ), nincs (na asti) princípium vagy igazság (tattvam), ami magasabb (param), mint a Guru (guroḥ)||168||
1Mivel ez a kifejezés számos lehetséges jelentést takar, mint: igazságosság, vallás, kötelesség, vallásos, stb. jobbnak láttam fordítatlanul hagyni, ahogy az látható is a stanzában. Vegyük úgy a Dharma szó jelentését, hogy "ami összetart". A Védikus szövegek szerint ez az alap, amire az egész univerzális rend alapszik, hogy egész pontos legyek. Nos, a kommentárban majd kifejtem ezt.
माता धन्या पिता धन्यो धन्यो वंशः कुलं तथा।
धन्या च वसुधा देवि गुरुभक्तिः सुदुर्लभा॥१६९॥
Mātā dhanyā pitā dhanyo dhanyo vaṁśaḥ kulaṁ tathā|
Dhanyā ca vasudhā devi gurubhaktiḥ sudurlabhā||169||
Áldott (dhanyā) a (Guru valódi tanítványának) édesanyja (mātā), áldott (dhanyaḥ) (az ő) édesapja (pitā), áldott (dhanyaḥ) (az ő) vonala (vaṁśaḥ), valamint (tathā) (az ő) családja (kulam). És (ca) áldott (dhanyā) (az egész) világ (vasudhā) (az ő jelenléte miatt). Óh Úrnő (devi), a Guru iránti (guru) (ilyen) odaadást (bhaktiḥ) nagyon nehéz elérni (sudurlabhā)||169||
शरीरमिन्द्रियं प्राणश्चार्थः स्वजनबान्धवाः।
माता पिता कुलं देवि गुरुरेव न संशयः॥१७०॥
Śarīramindriyaṁ prāṇaścārthaḥ svajanabāndhavāḥ|
Mātā pitā kulaṁ devi gurureva na saṁśayaḥ||170||
Kétségtelen (na-saṁśayaḥ), (hogy) a test (śarīram), az érzékek (indriyam), az életenergia (prāṇaḥ) és (ca) a jólét (arthaḥ), az egyén saját emberei --azaz a rokonok-- (sva-jana) (és) barátok (bāndhavāḥ), az anya (mātā), az apa (pitā) (és) a közösség (kulam)1csupán (eva) a Guru (guruḥ)||170||
1 Ebben az esetben, "kula" azt jelenti "közösség" és nem "család", mert utóbbi már eleve a felsorolás része volt, mielőtt a szerző a rokonokat említette.
Stanzák 171-182
आकल्पजन्मना कोट्या जपव्रततपःक्रियाः।
तत्सर्वं सफलं देवि गुरुसन्तोषमात्रतः॥१७१॥
Ākalpajanmanā koṭyā japavratatapaḥkriyāḥ|
Tatsarvaṁ saphalaṁ devi gurusantoṣamātrataḥ||171||
(Az olyan) aktivitások, (kriyāḥ) mint Mantra-k recitálása (japa), fogadalmak betartása (vrata) (és) lemondás (tapas) (amit gyakorolnak) millió (koṭyā) születésen (janmanā) át, amíg egy Kalpa véget nem ér, (amikor az univerzum feloldódik) (ā-kalpa); (nos,) mindez (tad-sarvam) kizárólag (mātrataḥ) a Guru (guru) megelégedése által (santoṣa) hoz gyümölcsöt (sa-phalam) --azaz amikor a Guru elégedett--, óh Úrnő (devi)||171||
विद्यातपोबलेनैव मन्दभाग्याश्च ये नराः।
गुरुसेवां न कुर्वन्ति सत्यं सत्यं वरानने॥१७२॥
Vidyātapobalenaiva mandabhāgyāśca ye narāḥ|
Gurusevāṁ na kurvanti satyaṁ satyaṁ varānane||172||
Az emberek (narāḥ), kik (ye) nem (na) szolgálják (sevām... kurvanti) a Guru-t (guru) valóban (ca) szerencsétlenek (manda-bhāgyāḥ), (még akkor is, ha fel vannak ruházva) a tudás (vidyā) erejével (balena eva) (és) lemondással (tapas). (Ez) az igazság (satyam), (ez) az igazság (satyam), óh szép-arcú Kedves (vara-ānane)!||172||
ब्रह्मविष्णुमहेशाश्च देवर्षिपितृकिन्नराः।
सिद्धचारणयक्षाश्च अन्येऽपि मुनयो जनाः॥१७३॥
Brahmaviṣṇumaheśāśca devarṣipitṛkinnarāḥ|
Siddhacāraṇayakṣāśca anye'pi munayo janāḥ||173||
Brahmā (brahmā), Viṣṇu (viṣṇu), Maheśa --szó szerint "Nagy Úr", Śiva egy jelzője-- (mahā-īśaḥ), valamint (ca) az isteni (deva) Látók (ṛṣi), Elődök (pitṛ), Kinnara-k (kinnarāḥ), Siddha-k (siddha), Cāraṇa-k (cāraṇa), Yakṣa-k (yakṣāḥ)1 és (ca) még (api) más (anye) emberek is (janāḥ) (,mint) Muni-k vagy Bölcsek (munayaḥ), (mindezek a Gurusevā vagy a Guru szolgálata által érték el helyzetüket)||173||
1Lásd a 84. stanzát több információért a Kinnara-k, Cāraṇa-k és Yakṣa-k témakörében. Emellett, a "Siddha-k" kifejezésnek számos különböző jelentése lehetséges, amiket kifejtek a kommentárban.
गुरुभावः परं तीर्थमन्यतीर्थं निरर्थकम्।
सर्वतीर्थाश्रयं देवि पादाङ्गुष्ठं च वर्तते॥१७४॥
Gurubhāvaḥ paraṁ tīrthamanyatīrthaṁ nirarthakam|
Sarvatīrthāśrayaṁ devi pādāṅguṣṭhaṁ ca vartate||174||
A Guru (guru) állapota vagy kondíciója (bhāvaḥ)1a legfontosabb (param) zarándokhely (tīrtham). (Bármilyen) más (anya) zarándokhely (tīrtham) haszontalan (nirarthakam). Óh Úrnő (devi), a (Guru jobb) lábának (pāda) nagylábujja (aṅguṣṭham) kétségtelenül (ca-vartate) minden (sarva) zarándokhely (tīrtha) menedéke (āśrayam)||174||
1A "bhāva" kifejezés szintén jelent "szeretetet, érzést, stb.". Így a "Gurubhāva" érvényes fordítása lehet "a Guru szeretete" is. Emellett, a "bhāva", mint "állapot vagy kondíció" magában rejti a Vele való azonosulás folyamatát, amit egy igazi tanítvány mutat be. Röviden, az ilyen tanítvány azonosítja önmagát a Guru-val és maga válik a Guru-vá.
जपेन जयमाप्नोति चानन्तफलमाप्नुयात्।
हीनकर्म त्यजन्सर्वं स्थानानि चाधमानि च॥१७५॥
Japena jayamāpnoti cānantaphalamāpnuyāt|
Hīnakarma tyajansarvaṁ sthānāni cādhamāni ca||175||
Az, aki (tyajan) megtagadja minden (sarvam) rossz (hīna) tettét (karma) a leghitványabb (adhamāni) helyekkel (sthānāni) együtt (ca... ca), az győzedelmes (jayam āpnoti) és (ca) eléri (āpnuyāt) a végtelen (ananta) gyümölcsö(ke)t (phalam)1(a Gurugītā) recitálásával (japena)||175||
1Egy másik jelentése az "anantaphalam" kifejezésnek a "végtelen gyümölcs" (egy számban). Lásd stanza 134.
जपं हीनासनं कुर्वन् हीनकर्मफलप्रदम्।
गुरुगीतां प्रयाणे वा सङ्ग्रामे रिपुसङ्कटे॥१७६॥
जपन्जयमवाप्नोति मरणे मुक्तिदायकम्।
सर्वकर्म च सर्वत्र गुरुपुत्रस्य सिध्यति॥१७७॥
Japaṁ hīnāsanaṁ kurvan hīnakarmaphalapradam|
Gurugītāṁ prayāṇe vā saṅgrāme ripusaṅkaṭe||176||
Japanjayamavāpnoti maraṇe muktidāyakam|
Sarvakarma ca sarvatra guruputrasya sidhyati||177||
Az, aki nem megfelelő (hīna) ülőhelyen (āsanam) végez (kurvan) (ilyen) recitációt (japam), az --azaz a Gurugītā recitációja-- (ugyanazt) a gyümölcsöt (phala) hozza (pradam), mint (hīna) a rossz tettek (karma) (amikor helytelen körülmények között van recitálva, annak megfelelő gyümölcsöt hoz). Az, aki recitálja (japan) a Gurugītā-t (guru-gītām) egy csatában (saṅgrāme), tele (saṅkaṭe) ellenségekkel (ripu) vagy (vā) egy invázió1, közben (prayāṇe), az győzedelmes (jayam āpnoti). (A Gurugītā recitációja) Felszabadulást (mukti) adományoz (dāyikam) a halál pillanatában (maraṇe). Továbbá (ca), akárhol (sarvatra), minden (sarva) tette (karma) a Guru (guru) fiának (putrasya) --azaz a Guru valódi tanítványának-- sikerrel jár --azaz gyümölcsöt terem-- (sidhyati)||176-177||
1A "prayāṇe" kifejezés azt is jelent, hogy "egy utazás közben". Mindenesetre, az "invázió" jelentést választottam, mivel a kontextus csatákról és ellenségekről beszél. Ezen kívül, az "út vagy utazás" jelentés úgy értendő, mint "menetelni az ellenség felé" és nem merő "utazás" értelmében", egyszerű.
.
इदं रहस्यं नो वाच्यं तवाग्रे कथितं मया।
सुगोप्यं च प्रयत्नेन मम त्वं च प्रिया त्विति॥१७८॥
Idaṁ rahasyaṁ no vācyaṁ tavāgre kathitaṁ mayā|
Sugopyaṁ ca prayatnena mama tvaṁ ca priyā tviti||178||
Ez (idam) a titok (rahasyam), (amit) Én (mayā) tártam fel (kathitam) Előtted (tava-agre), nem (na u) mondható el (vācyam)1, hanem (ca) rejtve (kell) tartani (su-gopyam) (külön) erőfeszítéssel (prayatnena). És (ca) (azért mondtam el ezt a titkot Neked), mert (iti) valójában (tu) Te (tvam) (vagy) az Én (mama) Imádott Kedvesem (priyā)!!||178||
1Azaz "másokra való átruházás" értelmében.
स्वामिमुख्यगणेशादिविष्ण्वादीनां च पार्वति।
मनसापि न वक्तव्यं सत्यं सत्यं वदाम्यहम्॥१७९॥
Svāmimukhyagaṇeśādiviṣṇvādīnāṁ ca pārvati|
Manasāpi na vaktavyaṁ satyaṁ satyaṁ vadāmyaham||179||
Óh Pārvatī (pārvati), (ezt a titkot) tényleg tilos elmondani (na vaktavyam... ca), még (api) mentálisan is (manasā), Gaṇeśa-nak (gaṇeśa) (vagy) azoknak, kiknek vezetője (mukhya) Svāmī (Kārttikeya) (svāmi), stb, (ādi) (vagy) Viṣṇu-nak (viṣṇu) és más hasonló istennek (ādīnām). Én (aham) az igazat (satyam) mondom (vadāmi), Én (aham) az igazat (satyam) mondom (vadāmi)||179||
अतीवपक्वचित्ताय श्रद्धाभक्तियुताय च।
प्रवक्तव्यमिदं देवि ममात्माऽसि सदा प्रिये॥१८०॥
Atīvapakvacittāya śraddhābhaktiyutāya ca|
Pravaktavyamidaṁ devi mamātmā'si sadā priye||180||
Ezt (a titkot) (idam) át kell adni (pravaktavyam), óh Úrnő (devi), azoknak, kiknek elméje (cittāya) rendkívül (atīva) érett (pakva) és (ca) kik telve vannak (yutāya) hittel (śraddhā) (és) odaadással (bhakti). Óh Kedves (priye), Te vagy (asi) mindig (sadā) az Én (mama) Lényegem (ātmā)!||180||
अभक्ते वञ्चके धूर्ते पाषण्डे नास्तिके नरे।
मनसापि न वक्तव्या गुरुगीता कदाचन॥१८१॥
Abhakte vañcake dhūrte pāṣaṇḍe nāstike nare|
Manasāpi na vaktavyā gurugītā kadācana||181||
A Gurugītā-t (guru-gītā) soha sem szabad elmondani (na vaktavyā... kadācana) még (api) mentálisan (sem) (manasā), olyan embernek (nare), aki nem követő (abhakte), (vagy) aki gazember (vañcake) (vagy) ravasz (dhūrte) (vagy) eretnek (pāṣaṇḍe)1(vagy) ateista (nāstike)||181||
1 "Pāṣaṇḍe" egy Helyhatározói esete, egyes számú alakja a "pāṣaṇḍa" vagy "eretnek" szónak (Lásd a Ragozás szekciót további információkért a Helyhatározói esetről). Ezt a szót gyakran hibásan "pākhaṇḍa"-nak írják.
संसारसागरसमुद्धरणैकमन्त्रं ब्रह्मादिदेवमुनिपूजितसिद्धमन्त्रम्।
दारिद्र्यदुःखभवरोगविनाशमन्त्रं वन्दे महाभयहरं गुरुराजमन्त्रम्॥१८२॥
Saṁsārasāgarasamuddharaṇaikamantraṁ brahmādidevamunipūjitasiddhamantram|
Dāridryaduḥkhabhavarogavināśamantraṁ vande mahābhayaharaṁ gururājamantram||182||
Hódolatom (vande) a Mantra-nak (mantram) (, mely úgy ismert, mint) Gururāja --szó szerint "a Guru-k királya", azaz a Gurugītā-- (guru-rāja), ami feloldja (haram) a nagy (mahā) félelmeket (bhaya). (Hódolatom) a Mantra-nak (mantram), ami elpusztítja (vināśa) a szegénységet (dāridrya) (és) a fájdalmat (duḥkha) (együtt) a betegséggel (roga) (melynek neve) újjászülető létezés (bhava). (Hódolatom) a tökéletes (siddha) Mantra-nak (mantram), amit imádnak (pūjita) a bölcsek (muni) (és) az istenek (deva) (, mint) Brahmā (brahma), stb. (ādi). (Hódolatom) az egyetlen (eka) Mantra-nak (mantram), ami megmenti (a létezőket) (samuddharaṇa) az Újjászületés (saṁsāra) óceánjából (sāgara)||182||
Lezáró szöveg
इति श्रीस्कन्दपुराण उत्तरखण्ड ईश्वरपार्वतीसंवादे गुरुगीता समाप्ता।
श्रीगुरुदेवचरणार्पणमस्तु॥
ॐ शान्तिः शान्तिः शान्तिः॥
Iti śrīskandapurāṇa uttarakhaṇḍa īśvarapārvatīsaṁvāde gurugītā samāptā|
Śrīgurudevacaraṇārpaṇamastu||
Om̐ śāntiḥ śāntiḥ śāntiḥ||
Így (iti) a Guru-ról (guru) szóló Ének (gītā), (ami) az Úr --azaz Śiva-- (īśvara) (és) Pārvatī (pārvatī) közötti párbeszéd formájában (saṁvāde) (íródott), (s mely megjelenik) a tiszteletreméltó (śrī) Skandapurāṇa (skanda-purāṇe) utolsó (uttara) szekciójában --khaṇḍa-- (khaṇḍe), (most) véget ért (samāptā). Legyen (astu) ez egy felajánlás (arpaṇam) Gurudeva (guru-deva) szent (śrī) lába (előtt) (caraṇa)! ||1
Om̐ (Om̐), béke (śāntiḥ), béke (śāntiḥ), béke (śāntiḥ)!||
1Ez a mondat így interpretálandó: "Legyen a Guru-ról szóló Ének (Gurugītā) egy felajánlás Gurudeva szent lába előtt!". Ez a jelentés. Emellett, a "Gurudeva" szó (szó szerint isten Guru), egy másik módja a Guru megnevezésének.
.
További információ
Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.
Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.
| Vissza Gurugītā (Gurugita) - Rövid verzió - 2. Rész |  |
Folytatás Gurugītā (Gurugita) - Hosszú verzió - 1. Rész |