| Töltsd le és telepítsd a nélkülözhetetlen betűtípusokat(s) Hogy megtekinthesd a Szanszkritot annak teljes fényében Olvass Transzliteráció (2) (magyar) hogy teljes mértékben átlásd a transzliterációs rendszert |
Mālinīvijayottaratantra (Malini Vijaya uttara Tantra): 1. Fejezet - Kashmir Nem-duális Shaivizmusa
Normál fordítás
Bevezetés
A Mālinīvijayottaratantra kezdődik. Ez az első fejezet 50 stanza-ból áll. Hozzáadom a magyarázatom minden stanza, vagy stanza-k csoportja alatt.
Olvasd a Mālinīvijayottaratantra-t, és tapasztald a Legfőbb Gyönyört, kedves Śiva.
Fontos: Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) hasonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.
1. Fejezet
अथ
मालिनीविजयोत्तरे तन्त्रे
प्रथमोऽधिकारः।
Atha
Mālinīvijayottare tantre
Prathamo'dhikāraḥ|
És most (atha) a Mālinīvijayottaratantra (mālinī-vijaya-uttare tantre) első (prathamaḥ) fejezete (adhikāraḥ)|
जयन्ति जगदानन्दविपक्षक्षपणक्षमाः।
परमेशमुखोद्भूतज्ञानचन्द्रमरीचयः॥१॥
Jayanti jagadānandavipakṣakṣapaṇakṣamāḥ|
Parameśamukhodbhūtajñānacandramarīcayaḥ||1||
A bölcsesség holdjának s (jñāna-candra) ugarai (marīcayaḥ), (amik) a Legfőbb Úr (parama-īśa) szájából (mukha) származnak (udbhūta), (s) mik képesek (kṣamāḥ) legyőzni (kṣapaṇa) a Jagadānanda --a Gyönyör, mely annak realizációjából származik, hogy az egész univerzum a Legfőbb Śiva-- (jagat-ānanda) ellenségeit (vipakṣa), (örökké) diadalmaskodik (jayanti)||1||
A Jagadānanda a legmagasabb Gyönyör, ami elérhető a Trika Shaivizmusban. Ennek elérése megegyezik a Felszabadulással, ebben a rendszerben. Ez a legfőbb Gyönyöre a realizációnak, melyben ez az univerzum nem különbözik Paramaśiva-tól, az egyén saját Énjétől. Röviden, ez a Gyönyör, mely minden dolog egységének teljes realizációjából tárul fel.
जगदर्णवमग्नानां तारकं तारकान्तकम्।
सनत्कुमारसनकसनातनसनन्दनाः॥२॥
नारदागस्त्यसंवर्तवसिष्ठाद्या महर्षयः।
जिज्ञासवः परं तत्त्वं शिवशक्त्युन्मुखीकृताः॥३॥
समभ्यर्च्य विधानेन ते तमूचुः प्रहर्षिताः।
भगवन्योगसंसिद्धिकाङ्क्षिणो वयमागताः॥४॥
सा च योगं विना यस्मान्न भवेत्तमतो वद।
ऋषिभिर्योगमिच्छद्भिः स तैरेवमुदाहृतः॥५॥
Jagadarṇavamagnānāṁ tārakaṁ tārakāntakam|
Sanatkumārasanakasanātanasanandanāḥ||2||
Nāradāgastyasaṁvartavasiṣṭhādyā maharṣayaḥ|
Jijñāsavaḥ paraṁ tattvaṁ śivaśaktyunmukhīkṛtāḥ||3||
Samabhyarcya vidhānena te tamūcuḥ praharṣitāḥ|
Bhagavanyogasaṁsiddhikāṅkṣiṇo vayamāgatāḥ||4||
Sā ca yogaṁ vinā yasmānna bhavettamato vada|
Ṛṣibhiryogamicchadbhiḥ sa tairevamudāhṛtaḥ||5||
A nagy Bölcsek (maharṣayaḥ), (mint) Sanatkumāra, Sanaka, Sanātana, Sanandana, Nārada, Agastya, Saṁvarta, Vasiṣṭha, stb. (sanatkumāra-sanaka-sanātana-sanandanāḥ... nārada-agastya-saṁvarta-vasiṣṭha-ādyāḥ... te), Śiva Ereje által inspirálva (śiva-śakti-unmukhīkṛtāḥ), vágynak arra, hogy ismerjék (jijñāsavaḥ) a Legfőbb Princípiumot (param tattvam) (és) teljes örömmel töltve (praharṣitāḥ), miután tiszteletüket tették (samabhyarcya vidhānena) Tāraka démon legyőzőjének -- Kārttikeya, Śiva egyik fia-- (tāraka-antakam), ki megmentője (tārakam) azoknak, kik elsüllyedtek a világ tengerében --a Saṁsāra-ban, vagy a nyomorúsággal teli Transzmigrációban-- (jagat-arṇava-magnānām) -, azt mondták (ūcuḥ) neki (tam) : „Óh Uram (bhagavan), azért jöttünk (vayam-āgatāḥ) (hozzád, mert) vágyunk (kāṅkṣiṇaḥ) a Yoga-ban való (yoga) siker (elérésére) (saṁsiddhi). Mivel (yasmāt) az --a siker-- (sā ca) nem lehetséges (na bhavet) Yoga nélkül (yogam vinā), ezért (atas) mond el (nekünk) (vada), eme Yoga-t (tam), (így sikeresek leszünk). Ő --Kārttikeya-- (saḥ) fel lett kérve (udāhṛtaḥ) ilyen módon (evam) --szó szerint azt mondták neki-- azon Bölcsek által, akik vágynak (egy ilyen) Yoga tanulására (ṛṣibhiḥ yogam icchadbhiḥ... taiḥ)||2-5||
Minden Védikus Ṛṣi, inspirálva Paramaśiva Kegyelme által, Kārttikeya-hoz (Tāraka démon Legyőzője járult), hogy elérjék a sikert a Yoga-ban. Azért jöttek hozzá, mert ő híres arról, hogy könyörületes a Saṁsāra tengerében vagy a szomorúsággal teli Transzmigrációban (születni a halálért, és halni az újjászületésért, stb.) elsüllyedt emberekhez. Miután tiszteletüket tették megfelelő módon, teljes boldogsággal teltek. Majd, megkérték őt, hogy tanítsa nekik a Yoga-t, ami a Yoga-ban való siker kulcsa. Ez kicsit redundánsan hangzik, de igaz: Nem értheted el a Yoga-ban a sikert, a Yoga gyakorlása nélkül.
प्रत्युवाच प्रहृष्टात्मा नमस्कृत्य महेश्वरम्।
शृणुध्वं सम्प्रवक्ष्यामि सर्वसिद्धिफलप्रदम्॥६॥
मालिनीविजयं तन्त्रं परमेशमुखोद्गतम्।
भुक्तिमुक्तिप्रदातारमुमेशममरार्चितम्॥७॥
स्वस्थानस्थमुमा देवी प्रणिपत्येदमब्रवीत्।
सिद्धयोगीश्वरीतन्त्रं नवकोटिप्रविस्तरम्॥८॥
यत्त्वया कथितं पूर्वं भेदत्रयविसर्पितम्।
मालिनीविजये तन्त्रे कोटित्रितयलक्षिते॥९॥
योगमार्गस्त्वया प्रोक्तः सुविस्तीर्णो महेश्वर।
भूयस्तस्योपसंहारः प्रोक्तो द्वादशभिस्तथा॥१०॥
Pratyuvāca prahṛṣṭātmā namaskṛtya maheśvaram|
Śṛṇudhvaṁ sampravakṣyāmi sarvasiddhiphalapradam||6||
Mālinīvijayaṁ tantraṁ parameśamukhodgatam|
Bhuktimuktipradātāramumeśamamarārcitam||7||
Svasthānasthamumā devī praṇipatyedamabravīt|
Siddhayogīśvarītantraṁ navakoṭipravistaram||8||
Yattvayā kathitaṁ pūrvaṁ bhedatrayavisarpitam|
Mālinīvijaye tantre koṭitritayalakṣite||9||
Yogamārgastvayā proktaḥ suvistīrṇo maheśvara|
Bhūyastasyopasaṁhāraḥ prokto dvādaśabhistathā||10||
Miután meghajolt (namaskṛtya) a Nagy Úr --Śiva-- előtt (mahā-īśvaram), a rendkívül kedves --Kārttikeya-- (prahṛṣṭa-ātmā) válaszolt (pratyuvāca) : Figyelj (śṛṇudhvam), (mert) ki fogom fejteni (sampravakṣyāmi) a Mālinīvijayatantra-t (mālinīvijayam tantram), ami a Legfőbb Úr (parama-īśa) szájából (mukha) származik (udgatam) (és) ami minden tökéletesség (sarva-siddhi) gyümölcsét (phala) adományozza (pradam) : Miután Ő Maga földre borult (praṇipatya) Umā Ura előtt (umā-īśam) -az előtt, Aki saját Helyén marad --Saját Énjében--, (sva-sthānas-tham) (ki) világi élvezeteket és spirituális Felszabadulást adományoz (bhukti-mukti-pradātāram) (és) imádott az istenek által (amara-arcitam) -; Umā Úrnő --azaz Pārvatī-- (umā devī) azt (idam) mondta (abravīt) : A Siddhayogīśvarītantra (siddhayogīśvarī-tantram) kilencven millió (stanzából) áll (nava-koṭi-pravistaram), ami (yad) már el lett mondva korábban (kathitam pūrvam) Általad (tvayā), Három szakaszra oszlik (bheda-traya-visarpitam). A Mālinīvijayatantra-ban (mālinī-vijaye tantre), amit jellemez (, hogy) harminc millió (stanzát tartalmaz) (koṭi-tritaya-lakṣite), a Yoga útja (yoga-mārgaḥ) részletesen kifejtésre került (proktaḥ suvistīrṇa) Általad (tvayā), óh Nagy Úr (mahā-īśvara) ! Hasonlóképpen (tathā), újra (bhūyas), tizenkétezer (stanza) által (dvādaśabhiḥ), annak összegzése (tasya-upasaṁhāraḥ) --a harminc millió stanzát számláló verzióé-- ki lett fejtve (Általad) (proktaḥ)||6-10||
Most Kārttikeya megkezdi a Mālinīvijayottaratantra történetének kifejtését. Azt mondja, hogy az Úrnő (Pārvatī), vagyis Umā (Paramaśiva Ragyogása), egy napon a Nagy Úrhoz járult és elkezdte a szöveg történetét kifejteni
Először volt egy igen terjedelmes Tantra, minek neve Siddhayogīśvarītantra, mely 90 millió stanzát tartalmaz (ez sok!) Eme Tantra fel volt osztva három szakaszra, mely a bheda, bhedābheda és abheda (dualitás, a dualitás és nem-dualitás és nem-dualitás) témaköreivel foglalkozik. Mivel ez az első verzió rendkívül hosszú, Paramaśiva csökkentette annak hosszát 30 millió stanzára (még mindig nagyon sok!). Eme verzió neve Mālinīvijayatantra. Ebben, a Yoga útja részletesen kifejtésre került a Nagy Úr által. Ám újra, Paramaśiva-nak újra csökkentenie kellett a méretet a létezők gyenge intellektusa miatt. Majd létrehozta a 12.000 stanzából álló verziót, ami egy összegzése a 30 millió stanzából álló verziónak.
Stanzák 11-21-ig
सहस्रैः सोऽपि विस्तीर्णो गृह्यते नाल्पबुद्धिभिः।
अतस्तमुपसंहृत्य समासादल्पधीहितम्॥११॥
सर्वसिद्धिकरं ब्रूहि प्रसादात्परमेश्वर।
एवमुक्तस्तदा देव्या प्रहस्योवाच विश्वराट्॥१२॥
Sahasraiḥ so'pi vistīrṇo gṛhyate nālpabuddhibhiḥ|
Atastamupasaṁhṛtya samāsādalpadhīhitam||11||
Sarvasiddhikaraṁ brūhi prasādātparameśvara|
Evamuktastadā devyā prahasyovāca viśvarāṭ||12||
Még (api) ez (saḥ) a terjedelmes (verzió, mely tizenkétezer stanzát tartalmaz) (vistīrṇaḥ) sem megfogható (gṛhyate na) ezer és ezer létező által, kiknek intellektusa gyenge (sahasraiḥ... alpa-buddhibhiḥ). Ezért (atas), óh Legfőbb Úr (parama-īśvara), miután röviden összefoglaltad (upasaṁhṛtya samāsāt) azt (a tizenkétezer stanzát tartalmazó verziót egy még rövidebb verzióban) (tam) azok számára, kiknek gyenge intellektusa van (alpa-dhī-hitam), meséld el (brūhi), áldásként (prasādāt) (eme új verzióját a Tantra-nak, mely, tömörsége ellenére képes) minden sikert --sikert mindenben-- létrehozni (sarva-siddhi-karam). Majd (tadā), az univerzum királya --Paramaśiva-- (viśva-rāṭ), úgy mondta (evam uktaḥ) az Úrnő (devyā), miután mosolygott (prahasya), így szólt (uvāca)||11-12||
Még a szövegnek egy rövid verziója, mely 12.000 stanzát számlál, sem érthető sok ezer egyszerű elméjű számára. Bár ez viccnek tűnik, nem az. Számos fontos szöveg a Védikus tradícióban hosszabb ennél. Tehát Śakti kedvesen megkérte Paramaśiva-t két dologra: (1) Foglalja össze a még mindig hosszú verziót egy rövidebb 12.000 stanzát tartalmazó verzióvá és (2) mesélje el azt a létezők spirituális sikere érdekében. Ennek eredményeképpen, a Nagy Úr mosolygott, mert még a 12.000 stanzát számláló verzió is nagyon bonyolult volt az akkori emberek sokaságának. A végeredmény a szöveg lett, amit jelenleg tanulmányozunk: Egy igen tömör verzió, mely 1281.5 stanzából áll, s neve Mālinīvijayottaratantra. Azt mondhatom, hogy amikor írom ezt a fordítást és megjegyzést, a szövegnek még kisebbnek kellene lennie, mondjuk 10 stanza. A gond most nem csupán a gyenge intellektusú emberek nagy száma, hanem a rendkívül nagy száma azoknak, akiknek jóformán semmiféle intellektusa nincs. 'Intellektus' alatt itt most azt értem: Egy intellektus, mely minimálisan képes arra, hogy ilyen súlyú és mélységű szöveget tanulmányozzon, Az itt szóban forgó intellektus nem egy olyan intellektus, mely csupán matematikához, stb. hasznos.
शृणु देवि प्रवक्ष्यामि सिद्धयोगीश्वरीमतम्।
यन्न कस्यचिदाख्यातं मालिनीविजयोत्तरम्॥१३॥
Śṛṇu devi pravakṣyāmi siddhayogīśvarīmatam|
Yanna kasyacidākhyātaṁ mālinīvijayottaram||13||
Óh Úrnő (devi), figyelj (śṛṇu) ! (Most) el fogom mondani (pravakṣyāmi) a Mālinīvijayottaratantra-t, mely a Siddhayogīśvarītantra doktrínáját tartalmazza (siddhayogīśvarī-matam), mely --vagyis a Mālinīvijayottaratantra-- (yad) még senki (másnak) (kasyacid) nem lett kifejtve (na... ākhyātam)||13||
Az utolsó tömörítése a Siddhayogīśvarītantra masszív tanításának úgy ismert, mint Mālinīvijayottaratantra (a Tantra, amit jelenleg tanulmányozunk).
मयाप्येतत्पुरा प्राप्तमघोरात्परमात्मनः।
उपादेयं च हेयं च विज्ञेयं परमार्थतः॥१४॥
शिवः शक्तिः सविद्येशा मन्त्रा मन्त्रेश्वराणवः।
उपादेयमिति प्रोक्तमेतत्षट्कं फलार्थिनाम्॥१५॥
मलः कर्म च माया च मायीयमखिलं जगत्।
सर्वं हेयमिति प्रोक्तं विज्ञेयं वस्तु निश्चितम्॥१६॥
Mayāpyetatpurā prāptamaghorātparamātmanaḥ|
Upādeyaṁ ca heyaṁ ca vijñeyaṁ paramārthataḥ||14||
Śivaḥ śaktiḥ savidyeśā mantrā mantreśvarāṇavaḥ|
Upādeyamiti proktametatṣaṭkaṁ phalārthinām||15||
Malaḥ karma ca māyā ca māyīyamakhilaṁ jagat|
Sarvaṁ heyamiti proktaṁ vijñeyaṁ vastu niścitam||16||
Korábban kaptam ezt (a Tantra-t) (mayā api etad purā prāptam) a nem-félelmetes Paramātmā-tól (aghorāt paramātmanaḥ). Pontosan kell tudni (vijñeyam paramārthataḥ) mi elfogadandó (upādeyam) és (ca... ca) mi elvetendő (heyam). Śiva, Śakti, Savidyeśa-k --vagyis Mantramaheśvara-k--, Mantra-k, Mantreśvara-k és Āṇava-k --vagyis Vijñānākala-k-- (śivaḥ śaktiḥ savidyeśāḥ mantrāḥ mantreśvara-āṇavaḥ) ; eme (etad) hatos csoport (ṣaṭkam) úgy mond (proktam) 'elfogadandó' (upādeyam iti) a spirituális törekvők számára, akik vágynak (jó) eredményekre (spirituális útjuk során) (phala-arthinām). Mala --vagyis Āṇavamala--, Karma --vagyis Kārmamala-- és Māyā -- vagyis Māyīyamala-- (malaḥ karma ca māyā ca) mindez a teljesen mayikus világ (māyīyam akhilam jagat... sarvam) (és) úgy mond (proktam) 'elvetendő' (heyam). Ezt a tényt (vastu) mindenképpen meg kell érteni (vijñeyam... niścitam)||14-16||
Bár a Nagy Úr Śiva nyilvánvalóan a Legfőbb Én (Paramātmā), lévén Ő most egy narrátor szerepében van, Ő mondhatja, hogy eme Mālinīvijayottaratantra-t a Legfőbb Éntől (Paramātmā) kapta, akiben nincs dualitás egyáltalán narrátor és a narrációt hallgató formájában. Így, ez Ő Maga egy alcsonyabb aspektusban, aki kapja a tanításokat Saját Magától, egy magasabb aspektusban. És ez a magasabb aspektus mindig nem-félelmetes, mert el van merülve a nem-duális Igazságban.
Majd, Śiva feltárja az első öt tattva (olvasd el a Tattva Táblázatot) öt pramātā-jának (tapasztaló/ismerő) nevét: Śivapramātā (a Śivatattva és Śaktitattva tapasztalója/ismerője), Mantramaheśvara (a Sadāśivatattva tapasztalója/ismerője), Mantreśvara (az Īśvaratattva tapasztalója/ismerője) és Mantra (a Sadvidyātattva tapasztalója/ismerője). Továbbá, egy ötödik tapasztaló, melynek neve Vijñānākala (az 5. és 6. tattva-k között lévő Mahāmāyā felső rétegének tapasztalója/ismerője) szintén 'elfogadandóként' van jelen, vagyis az ő állapota vágyott a némi limitációt fenntartó szennyeződés ellenére. Ám végül, a teljesen mayikus világ, mely a mala-kból vagy tisztátalanságokból származik (Āṇavamala, Māyīyamala és Kārmamala), vagyis az Āṇavamala-tól az 5. és 6. tattva-k között, le egészen a föld elemig (36. tattva), 'elvetendő', minden esetben.
Az Āṇavamala a 'tökéletlenség vagy nem teljesség' érzetét jelzi a limitációval súlytott létezők elméjében. A Māyīyamala jelzi a dualitást, míg a Kārmamala jelzi a tevőség érzetét. E három mala-t el kell vetni.
Ebben a mayikus világban két tapasztaló/ismerő létezik: Pralayākala (mélyen alszik a Māyātattva méhében) és Sakala (a legalacsonyabb tapasztaló/ismerő, kire mind a három mala hat). Eme tény, miszerint mi elfogadandó és mi elvetendő tökéletesen értett kell, hogy legyen, különben számora zavar fog feltárulni. És eme zavar megint egy nem vágyott eredménye a mayikus világnak.
एतज्ज्ञात्वा परित्यज्य सर्वसिद्धिफलं लभेत्।
तत्रेशः सर्वकृच्छान्तः सर्वज्ञः सर्वकृत्प्रभुः॥१७॥
Etajjñātvā parityajya sarvasiddhiphalaṁ labhet|
Tatreśaḥ sarvakṛcchāntaḥ sarvajñaḥ sarvakṛtprabhuḥ||17||
Miután ismeri (jñātvā) ezt (mi elvetendő és) (etad) miután elvetette (azt) teljesen (parityajya), (a spirituális aspiráns) eléri (labhet) a gyümölcsöt (phalam) (melynek neve) minden tökéletesség (sarva-siddhi). --Ott --az elvetendők csoportjában-- (tatra), Īśa --vagyis a Śivapramātā-- (īśaḥ) a Tevője mindannak (mi létzik) (sarva-kṛt), Békés (śāntaḥ), Mindentudó ( (sarva-jñaḥ) és) az Úr, ki elvégez mindent --vagyis Ő képes tenni, visszavonni vagy máskép tenni, ha akar-- (sarvakṛt prabhuḥ)||17||
Amikor a spirituális aspiráns nem csupán ismeri azt mi elvetendő, de képes is teljesen elvetni azt, akkor elér minden típusú tökéletességet a Yoga-ban. Az elfogadandók csoportjában Īśa (vagyis Śiva), Az, aki létrehozza és teszi mindazt, ami az univerzumben létezik. Ő maradéktalanul Békés, vagyis Saját esszenciális természete nem változik a különböző objektumok létrejövésének féktelensége által. Ő emellett szintén Mindentudó, mert az Ő Ereje áthat mindent. Sőt, képes tenni, visszavonni és másképp tenni, ha úgy kívánja, vagyis Ő az Úr, aki véghezvisz mindent.
सकलो निष्कलोऽनन्तः शक्तिरप्यस्य तद्विधा।
स सिसृक्षुर्जगत्सृष्टेरादावेव निजेच्छया॥१८॥
विज्ञानकेवलानष्टौ बोधयामास पुद्गलान्।
अघोरः परमो घोरो घोररूपस्तदाननः॥१९॥
भीमश्च भीषणश्चैव वमनः पिवनस्तथा।
एतानष्टौ स्थितिध्वंसरक्षानुग्रहकारिणः॥२०॥
मन्त्रमन्त्रेश्वरेशत्वे सन्नियोज्य ततः पुनः।
मन्त्राणामसृजत्तद्वत्सप्त कोटीः समण्डलाः॥२१॥
Sakalo niṣkalo'nantaḥ śaktirapyasya tadvidhā|
Sa sisṛkṣurjagatsṛṣṭerādāveva nijecchayā||18||
Vijñānakevalānaṣṭau bodhayāmāsa pudgalān|
Aghoraḥ paramo ghoro ghorarūpastadānanaḥ||19||
Bhīmaśca bhīṣaṇaścaiva vamanaḥ pivanastathā|
Etānaṣṭau sthitidhvaṁsarakṣānugrahakāriṇaḥ||20||
Mantramantreśvareśatve sanniyojya tataḥ punaḥ|
Mantrāṇāmasṛjattadvatsapta koṭīḥ samaṇḍalāḥ||21||
(Ő emellett) részekből (sakalaḥ), részektől mentes (niṣkalaḥ) (és) végtelen (anantaḥ), és az Ő (tasya) Śakti-ja vagy Ereje (śaktiḥ) is szintén (api) ilyen (tadvidhā). Az univerzális megnyilvánulás (jagat-sṛṣṭeḥ) kezdetén (ādau eva), Ő, (saḥ) vágyis arra, hogy akaratával teremtsen (nija-icchayā-sisṛkṣuḥ), felébresztett (bodhayāmāsa) nyolc (aṣṭau) individuális létezőt (pudgalān) (kik úgy ismertek, mint) Vijñānakevala-k --Vijñānākala-k-- (vijñānakevalān). (Az ő neveik a következő) Aghora (aghoraḥ), Paramaghora (paramaḥ ghoraḥ), Ghora --szó szerint az, aki Ghora-- (ghora-rūpaḥ), Bhīma (bhīmaḥ), Bhīṣaṇa (bhīṣaṇaḥ), Vamana (vamanaḥ), valamint (ca... ca eva... tathā) Pivana (pivanaḥ). Miután kinevezte (saṁniyojya tatas) ezt (etān) a nyolcat (aṣṭau) az univerzum megnyilvánítása, visszavonása, fenntartása (univerzális aktusa) tevőjévé (együtt) a Kegyelem (létezőknek való adományázásával) (felemelvén) a Mantra és Mantreśvara (mantra-mantreśvara) pozícióiba --szó szerint tevőségébe-- (īśatve), Ő, mint ők, megnyilvánított --szó szerint Ő, mint ők, újra megnyilvánított-- (punar... asṛjat tadvat) hetven millió (sapta koṭīḥ) Mantra-t (mantrāṇām), együt azok sorrendjével --szó szerint együtt azok köreivel-- (sa-maṇḍalāḥ)||18-21||
Paramaśiva részekből áll, részek hiányából és végtelen. Ő lefed minden lehetőséget mindig. És az Ő Legfőbb Ereje olyan, mint Ő, mert az abszolút egy Vele. Nincs idő és tér az Ő esszenciális természetében, a terjengős befejezett igeidő használata ellenére sem, mely távoli múltat jelöl: bodhayāmāsa (Ő felébredt... réges-régen). Mindazonáltal, azért, hogy bemutassa az univerzális Játékot, a Tantra-ban Ő kimondottan azt írta: 'Az univerzális megnyilvánulás kezdetén'. Abban a pillanatban, eme univerzális Játékban, Ő felébredt, vagyis Ő felterjesztett vagy kinevezett nyolc Vijñānākala-t (az 5. és 6. tattva-k közé helyezve) a 4. és 5. tattva-kba, átformálva őket Mantreśvara-kká (a 4. tattva urai) és Mantra-kká (az 5. tattva urai). És mivel mindez a 'kreáció' csupán Ő Maga mindig, Ő, mint ők, létrehozott 70 millió Mantra-t (mind a Mantra-k ismerőit, mint a szent formulákat, amik az ő testüket alkotják) együtt azok sorrendjével (istenségek és minden más, amit az ilyen Mantra-khoz tartozik). Ezek a Mantra-k konkrétan Anantabhaṭṭāraka szájából származnak, aki a Mantra-k ura.
Stanzák 22 - 30-ig
सर्वेऽप्येते महात्मानो मन्त्राः सर्वफलप्रदाः।
आत्मा चतुर्विधो ज्ञेयस्तत्र विज्ञानकेवलः॥२२॥
मलैकयुक्तस्तत्कर्मयुक्तः प्रलयकेवलः।
मलमज्ञानमिच्छन्ति संसाराङ्कुरकारणम्॥२३॥
Sarve'pyete mahātmāno mantrāḥ sarvaphalapradāḥ|
Ātmā caturvidho jñeyastatra vijñānakevalaḥ||22||
Malaikayuktastatkarmayuktaḥ pralayakevalaḥ|
Malamajñānamicchanti saṁsārāṅkurakāraṇam||23||
Ezek (sarve api ete) a nagy-lelkű (mahā-ātmānaḥ) Mantra-k (mantrāḥ) adományozzák az összes gyümölcsöt (sarva-phala-pradāḥ). Ātmā vagy Én --Paramaśiva-- (ātmā) úgy ismert (jñeyaḥ), mint aki négyrétű (caturvidhaḥ). Benne (tatra), a Vijñānākala ismerő (vijñānakevalaḥ) alanya egy mala-nak vagy tisztátalanságnak --vagyis az Āṇavamala-nak-- (yuktaḥ). A Pralayākala ismerő (pralayakevalaḥ) alanya mind az Āṇavamala-nak, mint a Kārmamala-nak (tad-karma-yuktaḥ). Ők --a bölcsek-- úgy tartják (icchanti), hogy a mala (malam) a tudatlanság (ajñānam) (és) a Saṁsāra --nyomorúsággal teli Transzmigráció-- forrása (saṁsāra-aṅkura-kāraṇam)||22-23||
Ātmā vagy Én a Nagy Úr, mert nem létezik senki más itt. Eme Ātmā úgy mond négyrétű. Kṣemarāja remekül kifejti ezt az ő Pratyabhijñāhṛdayam. kommentárjában, ami a hetedik aforizmához írt. Ott elmondja, hogy Ő śūnya-vá (az üresség), prāṇa-vá (életenergia), puryaṣṭaka-vá (a finom test) és śarīra-vá (a fizikai test) válik. Az üresség a Pralayākala ismerő terepe, aki megmarad mély-alvásban, míg az életenergia, és a finom és a durva testek a Sakala ismerő körében vannak, ki megmarad az álomban és ébrenlétben. A finom teste intellektusból, egóból, elméből és az öt finom elemből (Tanmātra-k) áll, míg a fizikai testet teljes mértékben a Mahābhūta-k (a durva elemek) alkotják.
A Vijñānākala ismerő egy közes szakasz a mayikus világ (tattva-k 6-36-ig) és az Isten királysága (tattva-k 1-5-ig). Eme ismerő félig isteni, nincs kétség. Ő telve van realizációval, miszerint ő Śiva, ám nincs Szabadsága (nem képes mozogni). Így, ő alig nevezhető elfogadandónak, ám mégis, elfogadandó, ahogy a Tantra korábban jelezte. A felsőbb ismerők (Śivapramātā, Mantramaheśvara, Mantreśvara és Mantra) mindig isteniek és valójában fokozottan elfogadandók. Mindenesetre, a Pralayākala és Sakala ismerők elvetendők. Mindenkinek tökéletesen meg kell értenie ezt az igazságot különben számos zavar fog keletkezni később spirituális útja során.
धर्माधर्मात्मकं कर्म सुखदुःखादिलक्षणम्।
ईश्वरेच्छावशादस्य भोगेच्छा सम्प्रजायते॥२४॥
Dharmādharmātmakaṁ karma sukhaduḥkhādilakṣaṇam|
Īśvarecchāvaśādasya bhogecchā samprajāyate||24||
Jó és rossz tetteket (dharma-adharma-ātmakaṁ karma) jellemzi az öröm és fájdalom, stb. (jelenléte) (sukha-duḥkha-ādi-lakṣaṇam). Az Úr Akaratának Ereje által (īśvara-icchā-vaśāt), benne --a korlátolt létezőben-- (asya) létezik (samprajāyate) az élvezet vágya (bhoga-icchā)||24||
A tettek, melyek követik a dharma-t ahogy az jelzett a szövegekben vagy nem követik azt, az öröm és bánat, stb. jelenléte által jelzettek. Paramaśiva Akarata által, az élvezet vágya tárul fel abban (a korlátolt ismerőben, aki Ő, ám egy igen kondícionált formában megjelenve).
भोगसाधनसंसिद्ध्यै भोगेच्छोरस्य मन्त्रराट्।
जगदुत्पादयामास मायामाविश्य शक्तिभिः॥२५॥
Bhogasādhanasaṁsiddhyai bhogecchorasya mantrarāṭ|
Jagadutpādayāmāsa māyāmāviśya śaktibhiḥ||25||
Annak esetében, aki vágyik az élvezetre (bhoga-icchoḥ asya), a Mantra-k Királya --Paramaśiva-- (mantra-rāṭ), miután belépett (āviśya) (Saját) Māyā-jába (māyām), minden erővel együtt (śaktibhiḥ), létrehozta (utpādayāmāsa) az univerzumot (jagat) (a korlátolt létezőknek), hogy sikerrel járjon az élvezetek megnyilvánításában (bhoga-sādhana-saṁsiddhyai)||25||
Minden Mantra Királya (lévén Ő, Anantabhaṭṭhāraka formájában --a Mantra ismerők feje--, generálta a 70 millió Mantra-t), Saját esetében úgy jelenik meg, mint egy korlátolt ismerő, először behatol Saját Māyāśakti-jába(nem Māyātattva-ba), vagyis az Ő Erejébe, mely dualitás hoz létre az Ő összes śakti-jaival vagy erőivel (vagyis minden magasabb erő Benne szintén keresztül megy zsugorodáson és limitálódáson, mint Ő és ők úgy jelennek meg, mint a létezők és a tágas univerzum megannyi objektuma). Miután így belépett, Ő hozza létre az egész univerzumot, kizáróleg a korlátolt létezők számára (aki Ő Maga szintén), hogy részt vegyen az élvezetek létrehozásában. Nincs egyéb oka ennek az univerzumnak, Śakti eme lefelé tartó mozgása során, Śiva-tól (tattva 1) le egészen a föld elemig (tattva 36). A jövőben, szintén Általa létrehozva ebben az univerzumban, egy ilyen limitált ismerő arra fog vágyni, hogy véget vessen az élvezetek örült hajszolásának, hogy elérje saját esszenciális természetét újra. Ez Śakti felfelé mozgása. Ebben az emelkedésben, az univerzum létezése kizárólag azért van jelen, hogy a limitált ismerőt fentebb tolja a tudatosság magasabb és magasabb szintjeire. Nincs más oka a univerzum létezésének a Legfőbb Erő felfelé mozgása során.
सा चैका व्यापिनीरूपा निष्कला जगतो निधिः।
अनाद्यन्ताशिवेशानी व्ययहीना च कथ्यते॥२६॥
Sā caikā vyāpinīrūpā niṣkalā jagato nidhiḥ|
Anādyantāśiveśānī vyayahīnā ca kathyate||26||
És (ca) az Egy, aki egy (ekā), (ha megbocsájtod a szóismetlést,) kinek természete Vyāpinī (vyāpinī-rūpā), aki részek nélkül való (niṣkalā) (és) az univerzum (jagataḥ) Kincse (nidhiḥ), úgy mond (kathyate) Śiva (śiva) Úrnője (īśānī), aki kezdet és vég nélküli (anādyantā) és (ca) híján van változásnak és megszűnésnek (vyaya-hīnā)||26||
A stanza, Māyāśakti-t írja le avagy Śiva Erejét, mely képes a dualitás létrehozására ott, ahol jelen van a nem-dualitás. A Māyātattva csak egy produktuma Māyāśakti-nak. Ő kizárólag egy. Az Ő természete Vyāpinī, mert Ő áthat mindent. Továbbá, Ő azért is viseli a Vyāpinī nevet, mert ő behatol a Śikhā-ba a Brahmarandhra felett. Hogy megértsd, mit mondok, kérlek olvasd el a Meditation 6 (the last three stages) dokumentumot. Neki nincsenek részei, annak ellenére, hogy végtelen részekké válik ebben az univerzumban. Ő az univerzum kincse, mert Ő végtelen Forrása a Szabadságnak, telve Gyönyörrel. Neki nincs kezdete és vége sem és sohasem változik vagy szűnik meg, még egy kicsit sem. Ő valójában a Nagy Ereje az Úrnak, mely mindig elfoglalt azzal, hogy létrehozza a dualitást az univerzumnak nevezett Játékban, hogy az létezhessen. Ő és Ő (Śiva és Śakti) végül örökké egy és valójában ugyanazon Legmagasabb Valóság
असूत सा कलातत्त्वं यद्योगादभवत्पुमान्।
जातकर्तृत्वसामर्थ्यो विद्यारागौ ततोऽसृजत्॥२७॥
Asūta sā kalātattvaṁ yadyogādabhavatpumān|
Jātakartṛtvasāmarthyo vidyārāgau tato'sṛjat||27||
Ő --Māyāśakti-- (sā) ad életet (asūta) a Kalātattva-nak --7. kategória-- (kalā-tattvam) amiből (yad-yogāt) a Puruṣatattva --12. kategória-- (pumān) született (abhavat), ami, miután létrehozta a tevés kapacitását (jāta-kartṛtva-sāmarthyaḥ), így kiterjeszti --manifesztálja-- (tatas asṛjat) a Vidyātattva-t és Rāgatattva-t --8. és 9. kategóriák-- (vidyā-rāgau)||27||
A tattva-k vagy kategóriák megértéséhez, a már eleve említett Tattva Táblázat-on kívül, kezdhetsz a Trika 2-vel majd folytathatod az oldalak olvasását egészen a Trika 6-ig a 'Trika' (overview) ' alszekcióban a 'Trika' fő szekcióban, fő weboldalunkon. Minden tattva a Kalātattva-tól (7. kategória) le egészen a Niyatitattva-ig (11. kategória) a jól ismert kañcuka-kat vagy a Māyātattva burkai. És olykor még a Māyātattva is egy további burokként van tételezve.
विद्या विवेचयत्यस्य कर्म तत्कार्यकारणे।
रागोऽपि रञ्जयत्येनं स्वभोगेष्वशुचिष्वपि॥२८॥
Vidyā vivecayatyasya karma tatkāryakāraṇe|
Rāgo'pi rañjayatyenaṁ svabhogeṣvaśuciṣvapi||28||
Vidyātattva --8. kategória-- (vidyā) felosztja (vivecayati) a cselekvését (karma) ennek a (korlátolt ismerőnek) (asya) okká és annak okozatává (tad-kārya-kāraṇe), valamint a Rāgatattva --9. kategória-- (rāgaḥ) valójában ráveszi, hogy ragaszkodjon (rañjayati enam-api) saját tisztátalan élvezeteihez (sva-bhogeṣu aśuciṣu)||28||
A korlátolt ismerő, itt Sakala-ként van említve, mert a Vijñānākala nem érintett a Kārmamala által és a Pralayākala, bár érintett e mala által, az csupán potencialitás formájában van jelen, mivel ő folyamatosan elmerül a mély alvás ürességében. És kizárólag a limitált létezők hajtanak végre cselekvést (karma). Az Úr mindig 'tetteket' (kṛtya) hajt végre. A korlátolt létező (Sakala, ebben a kontextusban) esetében, a Vidyātattva (8. kategória) felosztja cselekedeteit okra és annak okozatára. Más szavakkal, a korlátolt ismerő világában, a cselekedeteknek van egy oka és abból következő okozata. Ez ad lehetőséget a Karma Törvénye későbbi teljes működéséhez. Továbbá, a Rāgatattva (9. kategória) biztosítja számára saját korlátolt tisztátalan élvezeteit, amik ráveszi, hogy ragaszkodást szüljön ezekhez az élvezetekhez. Így, a korlátolt létező, hátrahagyva saját belső Legfőbb Gyönyörét, átöleli az új nyomorult élvezeteket, amik csupán a Rāgatattva szüleményei.
नियतिर्योजयत्येनं स्वके कर्मणि पुद्गलम्।
कालोऽपि कलयत्येनं तुट्यादिभिरवस्थितः॥२९॥
Niyatiryojayatyenaṁ svake karmaṇi pudgalam|
Kālo'pi kalayatyenaṁ tuṭyādibhiravasthitaḥ||29||
A Niyatitattva --11. kategória-- (niyatiḥ) ösztökéli (yojayati) ezt az individuális létezőt (enam... pudgalam) saját cselekedetei felé (svake karmaṇi). És a Kālatattva (kālaḥ api), a tuṭi-k, stb. (tuṭi-ādi-bhiḥ) formáiban megmaradva (avasthitaḥ), kívülre veti őt --vagyis felosztja és szeparálja őt-- (kalayati enam)||29||
A Niyatitattva (11. kategória) a korlátolt létezőt arra sarkallja, hogy az cselekedeteket hajtson végre, ami végül elindítja a Karma gépezetét. A Kālatattva (10. kategória), megmarad mindenféle mérték formájában (, mint pl.: tuṭi-k, stb), felosztja és szeparálja őt. Más szavakkal, az felosztja őt sokféle részre és elszeparálja őt saját esszenciális állapotától, ami Niṣkala vagy maradéktalanul Részek nélküli (felosztatlan). Egy tuṭi a tér, ami két és negyed újjnyi területet foglal el, az ujjak oldalától mérve. Ez az mértékegység arra használatos, hogy érthetővé válljon a légzés yogikus folyamata. Például: A teljes kilégzés 16 tuṭi-t foglal el, a szív közepétől, ahol kezdődik, egészen a külső pontig, ahol végződik. Ez a mérték 36 újjnyi. A Yogī erőfeszítést tesznek, hogy redukálják ezt a 'természetes' légzés terjedelmet 15, 14 vagy akár 13 tuṭi-ra. Minél kisebb a tuṭi-k számra, annál inkább realizálja a Yogī saját isteniségét. Vannak technikák a Vijñānabhairava-ban, amikben a tuṭi-k tudománya használatos és a Tantrāloka-ban (7. fejezet) Abhinavagupta részletesen kifejti ezt a témakört. Most erről elég ennyi!
तत एव कलातत्त्वादव्यक्तमसृजत्ततः।
गुणानष्टगुणां तेभ्यो धियं धीतोऽप्यहङ्कृतम्॥३०॥
Tata eva kalātattvādavyaktamasṛjattataḥ|
Guṇānaṣṭaguṇāṁ tebhyo dhiyaṁ dhīto'pyahaṅkṛtam||30||
A Kalātattva-ból --7. kategória-- (tatas eva kalā-tattvāt) (Māyāśakti) kiárasztotta --megnyilvánította-- (asṛjat) az Avyakta-t --a megnyilvánulatlan Prakṛti-t (13. kategória) -- (avyaktam). Eme (Prakṛti-ből) (tatas), (Ő kiárasztotta) a Guṇa-kat --Sattva, Rajas and Tamas-- (guṇān), (és) ezekből (tebhyaḥ) (Ő kiárasztotta) az intellektust, felruházva 8 jellemzővel --14. kategória-- (aṣṭa-guṇām... dhiyam). (Továbbá,) az intellektusból (dhītaḥ) (Ő kiárasztotta) az egót --15. kategória-- (ahaṅkṛtam)||30||
Közvetlenül a Kalātattva-ból (7. kategória), Paramaśiva Māyāśakti-ja megnyilvánította az Avyakta-t, a megnyilvánulatlan Prakṛti-t (13. kategória), ami a materiális teremtés forrása. Majd, eme Prakṛti-ből, Ő (Māyāśakti) megnyilvánította a három Guṇa vgay Minőségét a Sattva-nak (Jóság), Rajas-nak (Szenvedély) és Tamas (Sötétség). Ezek után, a Guṇa-kból, Ő megnyilvánította a Buddhi-t vagy intellektust (14. kategória), ami fel ran ruházva 8 minőséggel, mint (1) dharma (erény), (2) jñāna (tudás), (3) vairāgya (lemondás), aiśvarya (hatalom), (5) adharma (erénytelenség), (6) ajñāna (tudatlanság), (7) avairāgya (a lemondás hiánya) és (8) anaiśvarya (a hatalom hiánya). Az első négy sattvikus, míg az utolsó négy tamasikus. Végül itt, eme ragyogó Māyāśakti kiárasztja az Ahaṅkāra-t vagy egót (15.kategória) magából a buddhi-ból. Míg az intellektus úgy kerül meghatározásra, mint értelmező egység, az egó csupán kisajátít. Például, valakinek van egy hirtelen gondolata, és az egó azt hiszi 'Én gondolkodok'. Az egó szüntelen gondolat, érzelem és hasonlókat, valamint külső objektumokat és embereket kisajátító munkája hozza létre az érzést, hogy az egyén az elme és ez kapcsolódik más objektumokkal vagy létezőkkel a ragaszkodáson, stb. keresztül.
Stanzák 31 - 40-ig
तत्त्रिधा तैजसात्तस्मात्मनोऽक्षेशमजायत।
वैकारिकात्ततोऽक्षाणि तन्मात्राणि तृतीयकात्॥३१॥
Tattridhā taijasāttasmātmano'kṣeśamajāyata|
Vaikārikāttato'kṣāṇi tanmātrāṇi tṛtīyakāt||31||
Ez az --egó-- (tad) háromrétű (tridhā) --mint taijasa (sattvikus), vaikārika (rajasikus) és bhūtādika (tamasikus) --. (Az egó) taijasa (aspektusából) (taijasāt tasmāt), Manas --16. kategória-- (manas), az érzékek ura (akṣa-īśam), született (ajāyata) --a Jñānendriya-kkal vagy a tapasztalás Erőivel együtt (kategóriák 17-21) --. Ezek után (tatas), az (egó) vaikārika aspektusából (vaikārikāt), (tárulnak fel) az érzékek --vagyis a Karmendriya-k vagy a cselekvés Erői (kategóriák 22-26) -- (akṣāṇi). (És) az (egó) harmadik (aspektusából, vagyis a bhūtādika-ból) (tṛtīyakāt), a finom elemek --Tanmātra (kategóriák 27-31) -- (tanmātrāṇi) (jönnek létre)||31||
EAz egónak három aspektusa van: (1) Taijasa, ami sattvikus és belőle származik a Manas (elme) és a Jñānendriya-k (a tapasztalás Erői) (kategóriák 16-21), (2) Vaikārika, ami rajasikus és belőle származnak a Karmendriya-k (a cselekvés Erői) (kategóriák 22-26), és (3) Bhūtādika, ami tamasikus és belőle származnak a finom elemek (Tanmātra) (kategóriák 27-31). Tisztán átláthatod ezeket a kategóriákat a Tattva Táblázatban..
श्रोत्रं त्वक्चक्षुषी जिह्वा घ्राणं बुद्धीन्द्रियाणि तु।
कर्मेन्द्रियाणि वाक्पाणिपायूपस्थाङ्घ्रयः क्रमात्॥३२॥
Śrotraṁ tvakcakṣuṣī jihvā ghrāṇaṁ buddhīndriyāṇi tu|
Karmendriyāṇi vākpāṇipāyūpasthāṅghrayaḥ kramāt||32||
A hallás ereje (śrotram), a tapintás ereje és a látásé (tvak-cakṣuṣī), az ízlelés ereje (jihvā) (együtt) a szaglás erejével (ghrāṇam), (alkotja az öt) Erejét a tapasztalásnak (buddhi-indriyāṇi), valójában (tu). Az cselekvés (öt) Ereje (karma-indriyāṇi) a beszéd ereje, a fogás ereje, az ürítés ereje, a szexuális aktivitás és nyugalom ereje és a helyváltoztatás ereje (vāk-pāṇi-pāyu-upastha-aṅghrayaḥ) rendre (kramāt)||32||
Mindezt teljesen tiszta, ahogy írtam korábban, a Tattva Táblázat elolvasásából. Mindenesetre van egy kis különbség a sorrendben, a cselekvés Erői tekintetében. A valódi sorrend az, ami a Tattva Táblázatban van közölve, vagyis a beszéd ereje, a fogás ereje, a helyváltoztatás ereje, az ürítés ereje és a szexuális aktivitás és nyugalom ereje. A versmérték olykor arra korlátozza az írót, hogy a szöveget furcsa módon komponálja. Ezért tehát érthető. Prózában, az efféle szigorú követelmények nincsenek jelen, így nincs ilyen probléma.
कलादिक्षितिपर्यन्तमेतत्संसारमण्डलम्।
समुद्रादि जगत्कृत्स्नं परिवर्तयतीच्छया॥३३॥
Kalādikṣitiparyantametatsaṁsāramaṇḍalam|
Samudrādi jagatkṛtsnaṁ parivartayatīcchayā||33||
A Kalātattva-ból --7. kategória--, le egészen Kṣiti-ig --a föld elemig, 36. kategória-- (kalā-ādi-kṣiti-paryantam), ez (etad) (a) Saṁsāra --nyomorúsággal teli Transzmigráció-- köre (saṁsāra-maṇḍalam). (Ez) az egész világ (jagat kṛtsnam), (mely tartalmaz) óceánokat, stb. (samudra-ādi) (Paramaśiva) Akarata által (icchayā) változik --mozog-- (parivartayati)||33||
Ez egész mayikus világ, ahol a Pralayākala és Sakala ismerők honolnak a Saṁsāra (Transzmigráció egyik hangulatból a másikba, egyik érzelemből a másikba, egyik testből a másikba, stb., mindez csak szomorúsággal van tele) teljes territóriuma vagy köre. Ez az egész világ tartalmaz óceánokat, kontinenseket, számtalan élőlényt, stb., változik (vagyis mozog, folyamatosan munkálkodik) kizárólag a Nagy Úr Akarata miatt. Nincs más oka ennek. Mivel ez így van, senki sem mondhatja, hogy el van szigetelődve az Ő Akaratától. Sehol nem létezik efféle szeparáció. A Legfőbb Úr Akaratától való szeparáltság hamis érzete szintén az Ő saját Māyāśakti-ja által tárul fel.
भेदः परः कलादीनां भुवनत्वेन यः स्थितः।
असृजत्तमसावेव भोगिनां भोगसिद्धये॥३४॥
Bhedaḥ paraḥ kalādīnāṁ bhuvanatvena yaḥ sthitaḥ|
Asṛjattamasāveva bhogināṁ bhogasiddhaye||34||
Ő Maga (asau eva), (Saját Māyāśakti-ja által), nyilvánította meg (asṛjat) a (tam) legfőbb dualitását (bhedaḥ paraḥ) a Kalātattva-nak stb. (kalā-ādīnām), ami --a legfőbb dualitás-- (yaḥ) megmarad (sthitaḥ) a világként (bhuvanatvena) azért, hogy sikeresen jussanak élvezetekhez (bhoga-siddhaye) azok, akik élvezni vágynak (bhoginām)||34||
Az egész univerzum egy összetett egysége az Örömnek és Tudatosságnak, mert az a Nagy Úrból tárult fel, aki összetett egysége az Örömnek és Tudatosságnak. Ő hajtotta végre eme apró erőfeszítését az univerzum megnyilvánításának azokért a létezőkért, akik vágynak az élvezetre. És Ő mindez az összes létező, lévén ebben az Örömnek és Tudatosságnak összetett egységében nincs hely senki másnak. Maradéktalan realizálása ennek az egyszerű igazságnak, felér a Végső Felszabadulás elérésével, a Trika Shaivizmusban.
इत्यनेन कलाद्येन धरान्तेन समास्थिताः।
पुमांसः सकला ज्ञेयास्तदवस्थाजिघांसुभिः॥३५॥
Ityanena kalādyena dharāntena samāsthitāḥ|
Pumāṁsaḥ sakalā jñeyāstadavasthājighāṁsubhiḥ||35||
Így (iti), az emberek (pumāṁsaḥ), akik kapcsolódnak (samāsthitāḥ) ezekkel (a kategória csoportokkal) Kalātattva-tól a föld elemig (anena kalā-ādyena dharā-antena) úgy ismertek (jñeyāḥ), mint Sakala-k (sakalāḥ) azok által, kik el kívánják pusztítani az állapotot --a Sakala állapotát-- (tad-avasthā-jighāṁsubhiḥ)||35||
Itt az Úr nagyon pontosan meghatározza a Sakala ismerő állapotát. Az ő terrirtóriuma a 7. kategóriától le a 36. kategóriáig tart. A 6. kategóriában (a Māyātattva-ban), létezik az ismerő, kinek neve Pralayākala, aki mélyen el van merülve Māyā ürességében. A legtöbb létező elmerül az univerzum ilyen vagy olyan élvezetében. Mindenesetre, van egy apró csoportja a létezőknek, akik vágynak a Sakala avagy az univerzum élvezője állapotának elpusztítására. Ez a komoly spirituális törekvők csoportja, akik nem elégszenek meg azzal az élvezeti szinttel, amihez hozzáférnek. Az egészet akarják és nem csupán egy korlátolt részét a Mindennek. Az egyetlen mód ennek az állapotnak az elpusztítására az egyénben, nem más, mint elindulni abba az irányba, melyben az egész univerzum egy összetett egysége az Örömnek és Tudatosságnak.
अवस्थात्रितयेऽप्यस्मिंस्तिरोभावनशीलया।
शिवशक्त्योभयाक्रान्ताः प्रकुर्वन्ति विचेष्टितम्॥३६॥
Avasthātritaye'pyasmiṁstirobhāvanaśīlayā|
Śivaśaktyobhayākrāntāḥ prakurvanti viceṣṭitam||36||
Az, aki elérte mind Śiva-t, mind Śakti-t (śiva-śakti-ubhaya-ākrāntāḥ), erőfeszítést tesz (prakurvanti viceṣṭitam) (hogy elpusztítsa a Sakala állapotot) a (fizikai univerzum) eme három állapotból --vagyis taijasa, vaikārika és bhūtādika-- álló (egó vagy 15. kategória-- feloldásának (avasthā-tritaye api asmin) --szó szerint (a fizikai univerzum) eltűntetésének-- (tirobhāvana) praxisa által (śīlayā)||36||
Létezik ez a praxis, amit a yogī-k végeznek, amiben ők visszaoldanak minden tattva-t a Manas-tól (elme, a 16. kategória), le egészen a földig (36. tattva) azok forrásába, vagyis az Ahaṅkāra-ba (egó, a 15. kategória). Ez az egó három aspektussal rendelkezik, ahogy azt már említettem: Taijasa (sattvikus), vaikārika (rajasikus) és bhūtādika (tamasikus). Kifejtem az egész fizikai univerzum egóba és azon túl való feloldásának technikáját itt: What is enlightenment according to the six traditional philosophies and Trika?
Ők nem akarják az univerzumot és a korlátolt élvezeteket. Ezek a yogī-k Paramaśiva Ragyogását akarják, Aki valójában Śiva-ból és Śakti-ból áll. Minden praxisuk ellenére, amit végezhetnek: A Sakala állapota (és a Pralayākala állapot) teljes pusztulása kizárólag annak realizációja által történik meg, miszerint ez az egész univerzum csupán a Nagy Úr Teste. A minden létezőben jelenlévő egység attitűdje végül elvezet a nyomorult Sakala állapotból való Felszabadulásba, ami (, a Sakala állapot,) csupán egy újabb Játéka a bohó Paramaśiva-nak. Minden praxisuk, gyakorlatuk legvégén, ezek a yogī-k, maradéktalanul tapasztalván, hogy az univerzum csupán az Öröm és Tudatosság egy összetett egysége, végül elérik céljukat.
एवं जगति सवत्र रुद्राणां योग्यतावशात्।
अङ्गुष्ठमात्रपूर्वाणां शतमष्टादशोत्तरम्॥३७॥
अनुगृह्य शिवः साक्षान्मन्त्रेशत्वे नियुक्तवान्।
ते स्वगोचरमासाद्य भुक्तिमुक्तिफलार्थिनाम्॥३८॥
ब्रह्मादीनां प्रयच्छन्ति स्वबलेन समं फलम्।
ऋषिभ्यस्तेऽपि ते चानु मन्वन्तेभ्यो महाधिपाः॥३९॥
Evaṁ jagati savatra rudrāṇāṁ yogyatāvaśāt|
Aṅguṣṭhamātrapūrvāṇāṁ śatamaṣṭādaśottaram||37||
Anugṛhya śivaḥ sākṣānmantreśatve niyuktavān|
Te svagocaramāsādya bhuktimuktiphalārthinām||38||
Brahmādīnāṁ prayacchanti svabalena samaṁ phalam|
Ṛṣibhyaste'pi te cānu manvantebhyo mahādhipāḥ||39||
Így (evam), Śiva (śivaḥ) személysen (sākṣāt), miután Kegyelmét adományozta (anugṛhya) száztizennyolc (śatam aṣṭādaśa-uttaram) hüvelykméretű Rudra-nak (rudrāṇām... aṅguṣṭha-mātra-pūrvāṇām) azok tevősége --szó szerint alkalmassága-- okán (yogyatā-vaśāt), az egész univerzumban (jagati sarvatra), felterjeszti (őket) (niyuktavān) Mantreśvara rangjára (mantra-īśatve). Ők --a 118 Rudra-- (te), miután elérték saját köreiket (sva-gocaram āsādya), Brahmā-nak, stb. (brahmā-ādīnām) -akik vágytak a világi élvezetek és spirituális Felszabadulás néven ismert gyümölcsre (bhukti-mukti-phala-ārthinām) - adományoznak (prayacchanti) (egy ilyen) gyümölcsöt (phalam) saját erejüknek (sva-balena) mértékében (samam) --vagyis Brahmā, stb. erejének megfelelően--. Ők (te) szintén (api) (odaadják ezt a gyümölcsöt) a Látóknak (ṛṣibhyaḥ), és ezek után (ca anu) a manvantara-k --periódusok, melyekben a Manu-k uralkodnak-- (manvantebhyaḥ) nagy urainak (mahā-adhipāḥ)||38-39||
Ennek kifejtése rendkívül hosszadalmas. Śiva Maga, a Tiszteletreméltó, felemelte a Rudra-k egy 118-as csoportját (örökkön szabad lelkek), kiknek teste hüvelyknyi méretű, tevőségük, vagyis az univerzum megnyilvánítása, fenntartása és feloldása feladata végrehajtására való alkamasságuk miatt. Ő felterjeszti őket a 4. kategóriába (Īśvaratattva), a tattva-ba, ahol a Mantra Ura (az Aham Szabadsága) a legmagasabb szinten uralkodik. Majd, miután ez a 118 Rudra elnyeri saját köreik (territóriumuk feletti) felett az uralmat, Brahmā-nak, stb. adományozzák a világi élvezet és spirituális Felszabadulás gyümölcsét. Természetesen a világi élvezet és spirituális Felszabadulás eme tapasztalásnak a súlya összhangban van Brahmā, stb. erejének szintjével. Később, ez a bizonyos 118 Rudra adományozza ugyanazt a gyümölcsöt a Látóknak (Ṛṣi-k), mint Atri, Pulastya, Marīci, Vasiṣṭha, stb. Majd, ők odaadják ugyanezt a gyümölcsöt a manvantara-k (kb.: 308.5 millió emberi év, amiben a Manu-k vagy az emberiség Ősei uralkodnak) nagy urainak. A jelenlegi emberiség jelen Kalpa (4,320,000,000 emberi év szakasza, melyben Brahmā ébren van, vagyis ez Brahmā egy napja), hetedik Manu-ja uradalma alatt létezik, kinek neve Vaivasvatamanu (a napisten fia). 14 Manu létezik Kalpa-nként...oh igen, ezt valami igen hosszasan kifejthető dolog és megérteni sem egyszerű. Ez tehát most több, mint elég számodra. Lévén a 118 Rudra a negyedik tattva-ban lakozik, ahol idő nem létezik, Śiva (a Tantra szerzője) Jelen Időt használ. Mindenesetre a tisztánlátás kedvéért én a megjegyzésemben Múlt Időt használtam.
हेयोपादेयविज्ञानं कथयन्ति शिवोदितम्।
ब्रह्मादिस्तम्बपर्यन्ते जातमात्रे जगत्यलम्॥४०॥
Heyopādeyavijñānaṁ kathayanti śivoditam|
Brahmādistambaparyante jātamātre jagatyalam||40||
(A bölcsek) mondják (kathayanti), hogy ez a speciális tudás arról mi elvetendő és mi elfogadandó (heya-upādeya-vijñānam), mit Śiva elmondott (śiva-uditam), elég (alam)ezen a világon (jagati), mely Brahmā-val kezdődik és fűcsomóban végződik (brahmā-ādi-stamba-paryante), mely --a világ-- csupán csak feltárult (jāta-mātre)||40||
Brahmā (a materiális univerzum teremtője) királyságában, ez a tanítás, azzal foglalkozik mi elfogadandó és mi elvetendő. Ez az univerzum csak feltárult Śiva Erejének mélységéből, mintha az egy kiterjedés volna.
Stanzák 41 - 50-ig
मन्त्राणां कोट्यस्तिस्रः सार्धाः शिवनियोजिताः।
अनुगृह्याणुसङ्घातं याताः पदमनामयम्॥४१॥
Mantrāṇāṁ koṭyastisraḥ sārdhāḥ śivaniyojitāḥ|
Anugṛhyāṇusaṅghātaṁ yātāḥ padamanāmayam||41||
Miután adományozta isteni Kegyelmét (anugṛhya) a korlátolt létezők --szó szerint atomok-- (aṇu) sokaságának (saṅghātam), Śiva által teremtett (śiva-niyojitāḥ) harmincöt millió (koṭayaḥ tisraḥ sa-ardhāḥ) Mantra (mantrāṇām) megy (yātāḥ) az állapotba (padam), ahol nem létezik boldogtalanság --szó szerint ahol nincs betegség-- (anāmayam)||41||
Más szavakkal, az a harmincöt millió Mantra a Sadvidyātattva-ban (5. kategória) elérte a teljes Felszabadulást. Röviden, az Anantabhaṭṭhāraka (a Mantra ismerők feje) által teremtett Mantra-k fele elérte a végső Megszabadulást, ami Paramaśiva-val való eredendő egységük realizálása.
एवमस्यात्मनः काले कस्मिंश्चिद्योग्यतावशात्।
शैवी सम्बध्यते शक्तिः शान्ता मुक्तिफलप्रदा॥४२॥
Evamasyātmanaḥ kāle kasmiṁścidyogyatāvaśāt|
Śaivī sambadhyate śaktiḥ śāntā muktiphalapradā||42||
Így (evam), az Ātmā vagy Én esetében (asya ātmanaḥ), alkalmassága miatt --vagyis eme Ātmā alkalmassága miatt-- (yogyatā-vaśāt), egy pillanatban (kāle kasmiṁścid), Śiva (śaivī) Békés (śāntā) Ereje (śaktiḥ), aki a spirituális Felszabadulás gyümölcsének adományozója (mukti-phala-pradā) kapcsolatban van (vele --az Ātmā-val--) --vagyis jelen egy kapcsolat egy ilyen Erővel-- (sambadhyate)||42||
Amikor ez az Ātmā készen áll a spirituális Felszabadulás fogadására, a békés Śakti-ja az Úr Śiva-nak megjelenik egy pillanatban és egy ilyen Felszabadulást adományoz számára. Ő békés, mert nincs Benne objektum. Amikor valaki objektumokat lát, amik különböznek a szubjektumoktól, az a kötöttség. De amikor valaki lát objektumokat és szubjektumokat elmerülve a Legfőbb Erőbe, az a Felszabadulás.
तत्सम्बन्धात्ततः कश्चित्तत्क्षणादपवृज्यते।
अज्ञानेन सहैकत्वं कस्यचिद्विनिवर्तते॥४३॥
Tatsambandhāttataḥ kaścittatkṣaṇādapavṛjyate|
Ajñānena sahaikatvaṁ kasyacidvinivartate||43||
A Vele --Śiva Erejével-- való kapcsolat után (tad-sambandhāt tatas), valaki (kaścid) azonnal felszabadul (tad-kṣaṇāt apavṛjyate), (míg mások) esetében (kasyacid), a tudatlansággal (ajñānena) való (saha) egyesültsége (ekatvam) megszűnik (vinivartate) (idővel)||43||
A Śiva Erejével való kapcsolat után, egyesek azonnal felszabadulnak, míg másiknak még időre van szüksége. Ez a jelentés.
रुद्रशक्तिसमाविष्टः स यियासुः शिवेच्छया।
भुक्तिमुक्तिप्रसिद्ध्यर्थं नीयते सद्गुरुं प्रति॥४४॥
Rudraśaktisamāviṣṭaḥ sa yiyāsuḥ śivecchayā|
Bhuktimuktiprasiddhyarthaṁ nīyate sadguruṁ prati||44||
Az, aki, elmerülvén Rudra --Śiva-- Erejében, vágyik arra, hogy elérje (a Bhukti-t és Mukti-t --vagyis világi élvezeteket és spirituális Felszabadulást--) (rudra-śakti-samāviṣṭaḥ saḥ yiyāsuḥ), (majd,) Śiva Akarata által (śiva-icchayā), ő egy valódi Guru-hoz (sat-gurum prati) vezettetik (nīyate) azért, hogy elérje a világi élvezeteket és spirituális Felszabadulást (bhukti-mukti-prasiddhi-artham)||44||
Kizárólag a valódi spirituális aspiránsok (azok akik elmerülnek Śakti-ban) egy igazi vággyal, hogy elérjék nem csupán a világi élvezeteket, de főleg a spirituális Felszabadulást, egy valódi Guru-hoz kerülnek, aki nem egyéb, mint a Legfőbb Mester megszemélyesülése.
तमाराध्य ततस्तुष्टाद्दीक्षामासाद्य शाङ्करीम्।
तत्क्षणाद्वोपभोगाद्वा देहपाताच्छिवं व्रजेत्॥४५॥
Tamārādhya tatastuṣṭāddīkṣāmāsādya śāṅkarīm|
Tatkṣaṇādvopabhogādvā dehapātācchivaṁ vrajet||45||
Miután imádta (ārādhya) őt --vagyis miután imádta a valódi Guru-t-- (tam) (és) miután elérte (āsādya) Śaṅkara --Śiva-- beavatását (dīkṣām... śāṅkarīm) eme megelégedett (Guru-tól) (tatas tuṣṭāt), (a valódi kereső) azonnal (elnyeri a világi élvezeteket és a spirituális Felszabadulást, majd meghal) (tad-kṣaṇāt) vagy (vā... vā) miután élvezett (upabhogāt) (egy ideig, amíg életben van), eléri Śiva-t (śivam vrajet) teste elhullása után (deha-pātāt)||45||
Miután elnyerte Śiva beavatását, nagyon kevés esetben, a tapasztalás annyira lehengerlő, hogy a spirituális aspiránt azonnal eléri a Bhukti-t és a Mukti-t és szimplán elhagyja a testét. A Nagy Yogī-k, akik ilyenek, úgy nevezettek, mint videhamukta-k (felszabadult létezők, akik eldobták testüket a Felszabadulásuk pillanatában). A legtöbb esetben, a Nagy Yogī túléli az Ő Ragyogásának masszív tapasztalatát és tovább él, mint egy jīvanmukta (életében felszabadult). Mindenesetre, az ő Felszabadulása nem teljes a fizikai testének jelenléte miatt (Śiva-nak nincs teste). Így, miután ő élt itt egy ideig, elhagyja saját testét és elmerül Śiva-ban.
Ez az egész folyamat krama nélkül való, vagyis nem fokozatos, azaz akrama vagy közvetlen.
योगदीक्षां समासाद्य ज्ञात्वा योगं समभ्यसेत्।
योगसिद्धिमवाप्नोति तदन्ते शाश्वतं पदम्॥४६॥
Yogadīkṣāṁ samāsādya jñātvā yogaṁ samabhyaset|
Yogasiddhimavāpnoti tadante śāśvataṁ padam||46||
Miután elérte (samāsādya) a Yoga-ba való beavatást (yoga-dīkṣām) (és) miután hozzáfért (Yoga-val kapcsolatos helyes) tudáshoz (jñātvā), (a spirituális aspiráns) gyakorolja (samabhyaset) a Yoga-t (yogam). (Yoga praxisa) legvégén (tad-ante), ő eléri (avāpnoti) a Yoga-ban való tökéletesedést (yoga-siddhim) (és az ebből következő) örök Állapotot --Śiva Állapotát-- (śāśvatam padam) ||46||
Más embereknek a világi élvezetek és a spirituális Felszabadulás elérése nem ilyen gyors és közvetlen. Miután elnyerte ezt a beavatást és miután hozzáfért a Yoga-val kapcsolatos helyes tudáshoz, a spirituális aspiráns gyakorolja a Yoga-t, általában hosszú időn keresztül. És eme yogikus praxis végén, ő eléri a tökéletesedést a Yoga-ban és ennek eredményeképpen az örök Állapotot, vagyis belép Śiva Létébe.
Ez a folyamat krama vagy fokozatos, vagyis nem közvetlen, de szükséges hozzá az, hogy a spirituális aspiráns gyakorolja a Yoga-t, általában hosszú ideig.
अनेन क्रमयोगेन सम्प्राप्तः परमं पदम्।
न भूयः पशुतामेति शुद्धे स्वात्मनि तिष्ठति॥४७॥
Anena kramayogena samprāptaḥ paramaṁ padam|
Na bhūyaḥ paśutāmeti śuddhe svātmani tiṣṭhati||47||
Eme fokozatosságon alapuló Yoga által (anena krama-yogena), ő eléri a Legfőbb Állapotot (samprāptaḥ paramam padam) (és) nem válik korlátolt létezővé --paśu-- újra (na bhūyas paśutām eti), (hanem inkább) megmarad (tiṣṭhati) saját tiszta esszenciális Énjében --saját Énjében-- (śuddhe sva-ātmani)||47||
Miután elérte a tökéletességet a fokozatosságon alapuló Yoga-ban (egy nem közvetlen módját a világi élvezeteknek és a spirituális Felszabadulásnak), egy ilyen spirituális aspiráns eléri a Legfőbb Állapotot (Śiva Állapotát) és ettől a pillanattól kezdve ő sohasem válik korlátolt létezővé többé. Ehelyett, ő maradéktalanul helyet foglal saját esszenciális Énjében, mi telve van Fénnyel.
आत्मा चतुर्विधो ह्येष पुनरेष चतुर्विधः।
आचार्यत्वादिभेदेन शुद्धात्मा परिपठ्यते॥४८॥
Ātmā caturvidho hyeṣa punareṣa caturvidhaḥ|
Ācāryatvādibhedena śuddhātmā paripaṭhyate||48||
Ez (eṣaḥ... eṣaḥ) az Ātmā vagy Én (ātmā), bizonyosan négy típusú (caturvidhaḥ hi) és emellett (punar) négyrétű (caturvidhaḥ). A Śuddhātmā vagy (Tiszta Én) (śuddha-ātmā) úgymond (paripaṭhyate) rendelkezik osztályokkal, mint ācāryatva --Gurulét--, stb. (ācāryatva-ādi-bhedena)||48||
Egy módja az Ātmā vagy Én felosztásának négy típusra a következő: (1) Jīvātmā (mikrokozmikus Én), (2) Śivātmā (makrokozmikus Én), (3) Paramātmā (a Legfőbb Én az univerzumon túl) és (4) Śuddhātmā (más néven Nirmalātmā), ami tökéletesen makulátlan, sohasem érintett cselekedetek által és a tiszta intelligenciához tartozik. Śiva szerint, minden Ātmā tartalmaz magában még négy osztályt. Itt Śiva meghatározza, hogy az ācārya (mester), sādhaka (törekvő), putraka (spirituális gyermek) és samayī (jelölt) a Śuddhātmā (kategóriában) van jelen. A Tantrāloka-ban (4. fejezet) többet olvashatsz az ācārya, sādhaka, putraka és samayī beavatásokról. Ez egy igazán hosszú témakör.
नित्यादित्रितयं कुर्याद्गुरुः साधक एव च।
नित्यमेव द्वयं चान्यद्यावज्जीवं शिवाज्ञया॥४९॥
Nityāditritayaṁ kuryādguruḥ sādhaka eva ca|
Nityameva dvayaṁ cānyadyāvajjīvaṁ śivājñayā||49||
A Guru-nak --ācārya-- (guruḥ) és (ca) a sādhaka-nak --törekvő-- (sādhakaḥ eva) a Nityakarma --napi áldozati cselekedetek--, stb. hármasát (nitya-ādi-tritayam) kell végeznie (kuryāt). És (ca) Śiva parancsa által (śiva-ājñayā), a másik két csoportnak--putraka és samayī-- (dvayam... anyat) csupán Nityakarma-t (nityam eva) (kell végeznie) egész életében (yāvat-jīvam)||49||
Számos típusú karma (cselekedet, kötelesség, rítusok) létezik, amiket meg kell tenni. A hagyományos felosztása ezeknek a karma-knak a következő: (1) Nityakarma (napi áldozati cselekedetek, mint szertartásos fürdő, japa vagy egy mantra ismétlése, meditáció, stb., (2) Naimittikakarma (időszakos rítusok bemutatása bizonyos konkrét alkalmakkor, egy speciális módon a Guru előírásainak megfelelően), és (3) Kāmyakarma (opcionális rítusok, mint péládul rítusok elvégzése néhány, az aspiráns szívében nyugvó vágy teljesüléséért). Míg az ācārya és sādhaka kategóriák (tagjai) végezhetik mind a három típusú karma-t, a fennmaradó másik két kategória (putraka és samayī) (tagjai) csak a Nityakarma-t végezhetik egész életük során, Śiva kívánalma szerint. Mindenesetre, Abhinavagupta, a legnagyobb Trika Mester nem tűnik nagyon érdekeltnek ezekben a karma-kban. Ő csupán a választott istenség napi imádatát javasolja, a Guru-tól származó instrukciók alapján.
उपादेयं च हेयं च तदेतत् परिकीर्तितम्।
ज्ञात्वैतज्ज्ञेयसर्वस्वं सर्वसिद्ध्यरहो भवेत्॥५०॥
Upādeyaṁ ca heyaṁ ca tadetat parikīrtitam|
Jñātvaitajjñeyasarvasvaṁ sarvasiddhyaraho bhavet||50||
Ez a bizonyos (témakör, mely) (tad etad) az elfogadandókkal (upādeyam) és (ca... ca) elvetendőkkel (heyam) (foglalkozik), le lett írva (itt --az első fejezetben--) (parikīrtitam). Tudván (jñātvā) ezt (etad), mi összegzése a tudhatóknak --objektumoknak-- (jñeya-sarvasvam), nincs titok a siddhi-k (teljes körével) kapcsolatosan (sarva-siddhi-arahas-bhavet)||50||
इति श्रीमालिनीविजयोत्तरे प्रथमोऽधिकारः॥१॥
Iti śrīmālinīvijayottare prathamo'dhikāraḥ||1||
Itt (iti) ér véget a tiszteletreméltó Mālinīvijayottaratantra (śrī-mālinī-vijaya-uttare) első fejezete (prathamaḥ adhikāraḥ)||1||
Śiva meghatározza, hogy az első fejezet egy speciális tudásról szólt, miszerint mi elfogadandó és mi elvetendő. Sehol nem találtam még a nevét ennek a fejezetnek, de nevezzük: 'Upādeyaheyavijñānam' (Speciális tudás arról mi elfogadandó és mi elvetendő). Az elfogadandók és elvetentők tudománya nagyon fontos. 'Śivapramātā' (Śiva Maga), Mantramaheśvara (az Aham Mantra --Én Vagyok-- Nagy Ura), Mantreśvara (az Aham Mantra Ura), Mantra és még a Vijñānākala (az ismerő, aki tudja, hogy ő Śiva, de ezzel egy időben nincs Śakti-ja vagy Ereje (nincs Szabadsága) ' elfogadandó. Ám a 'Pralayākala (az ismerő, kinek nincs Ereje, miután tapasztalta a feloldódást -a mély alvás ürességének ismerője-) és Sakala (az ismerő, akinek ereje korlátolt és kötött mind a három mala vagy tisztátalanság által)', elvetendő.
A 'siddhi' szó számos jelentéssel bír, (elérés, tökéletesség, természetfeletti erő, stb.) Ebben az esetben, véleményem szerint, úgy kell interpretálni, mint 'elérés, realizáció'. Így, a stanza utolsó szakasza így nézne ki: 'nincs titok a realizációk (teljes körével) kapcsolatosan'.
Śiva nézőpontjából, gyakorlatilag a teljes emberiség egy elvetendő állapotban (Pralayākala és Sakala) honol. Igen, ez így igaz. Csak kevés ember, az Ő Kegyelme által, képes kiszabadulni Saját Māyā-jának rettenetes karmai közül. E felől semmi kétség. A Pralayākala és Sakala állapotainak vágyottsága vagy nem-vágyottsága körüli hezitáció elvetendő, különben az egyén saját, magasabb szintekre (az elfogadandók) való emelkedése sosem történik meg.
További Információ
Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.
Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.
| Vissza Bevezetés |  |
Folytatás 2. Fejezet |