Spandanirṇaya (Spanda Nirnaya) 1. Fejezet (aforizmák 3 - 5) - Nem-duális kashmiri Shaivizmus

Normál fordítás

 Bevezetés

Ez a következő 3 aforizma gyűjteménye, a 25 aforizmát számláló első Fejezetből (mely a Svarūpaspanda-val vagy a Spanda-val, mint az egyén saját természete, foglalkozik). Ahogy azt biztosan tudod, a teljes mű a Spandakārikā-k 53 aforizmájából és a hozzájuk tartozó kommentárból áll.

Természetesen mellékelem az eredeti aforizmákat, amiket Kṣemarāja kommentál. Nem fogom én magam is kommentálni az eredeti aforizmákat és Kṣemarāja kommentárját sem. Néhány megjegyzésben kifejtem a szükséges jelentéseket, amennyiben szükséges. Ha részletes kifejtést szeretnél a szöveg rejtett jelentéséről, akkor menj "Scriptures(study)|Spandanirṇaya" dokumentumhoz, a Trika szekcióban.

Kṣemarāja Szanszkritja sötétzöld színnel jelenik meg, míg Vasugupta eredeti aforizmái sötétvörössel. A transzliterációban az eredeti aforizmák színe barna, míg Kṣemarāja kommentárja fekete színnel szedett. A fordításon belül Vasugupta eredeti aforizmái, azaz a Spandakārikā-k, zöld és fekete színnel, valamint Kṣemarāja kommentárja vörös és fekete színnel szerepel.

Ha csodálkozol, hogy miért "csak" az első két aforizmát és a hozzájuk tartozó kommentárt tartalmazza ez a dokumentum…nos, meg fogod találni a választ hamar, csak bízz bennem.

Olvasd a Spandanirṇaya-t és tapasztald meg a Legmagasabb Ānanda-t vagy Isteni Gyönyört, kedves Śiva.

Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) hasonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.

fel

 3. Aforizma

Egy felvetés : "(Śaṅkara vagy Śiva) ilyen esszenciális természete nem tapasztalható az ébrenlét. stb..  állapotai közben. És ha. az érvelés szerint. ami ki lett fejtve (korábban). eme (esszenciális természete) nincs korlátozva vagy visszatartva semmi által. akkor korlátozza saját magát az ébrenlét. stb. állapotaiban ". (A kérdés: Ez az érvelés helyes?). Egy (ilyen) probléma (léte) miatt. (most) az, aki irányít és felébreszt --azaz a Spandakārikā-k szerzője-- tanítja azt a személyt, aki nem érti (a már korábban) kifejtett jelentést. (Ezt a következő stanza által teszi meg)—

Még az (állapotok) sokaságában (is), (mint,) ébrenlét. stb.. mik --azaz "az állapotok sokasága"-- nem különböznek tőle (Spanda-tól). (a Spanda princípium) továbbra is folyik. (A Spanda) sohasem különül el Saját esszenciális természetétől. mint a Tapasztaló vagy Szemlélő --upalabdhṛ--||3||

A "jāgrat" --azaz ébrenlét-- kifejezés szinonimája a "jāgarā" (szónak), így azt a tanult férfiak használják |

Az ébrenlét. álom (és) mély-alvás --suṣupta--¹ (állapotainak) változatossága (ellenére). melyek jól ismertek a világi emberek számára. vagy még a koncentrációból. meditációból (és) tökéletes koncentrációból álló (változatosság ellenére), amik jól ismertek a yogī-k közt. az folyik ; (más szavakkal, bár az ilyen változatosságot tartalmazó állapotok látszólag) különböznek egymástól. (az) tovább folyik (mint egy folyó). és tény. hogy a (Legmagasabb Vibráció) princípiuma egyáltalán nem különül el saját változatlan esszenciális természetétől. ami mindennek Énje és minek formája a Tapasztaló |

Kétségtelen, (hogy) ha eme (Princípium) elkülönülne saját Maga által. (akkor az) ébrenlét. stb.. Annak Fénye hiányában lenne. szintén (elkülönülne. Röviden,) semmi sem látszana |

És a Tapasztaló kondíciója. (mely) ehhez a (Princípiumhoz) tartozik. bizonyított mindenki saját tapasztalatából az ébrenlét (és) álom --svapna-- közben ² |

Habár. a mély-alvás esetében. eme (Tapasztaló állapota) nem tapasztalható (az ébrenléthez és álomhoz) hasonló módon (tathā, mindazonáltal bizonyított a későbbi emlékezésből. mert nem bizonyítható másképp ³ .(Következésképpen, a Legmagasabb Vibráció princípiuma) nem különül el Saját esszenciális természetétől. mint Tapasztaló. Bár. (hadd) legyen az, ami tapasztalható   (úgy, mint) a (mély-alvás) állapota. stb.. elkülönült ⁴ saját boldogságára eme (Tapasztaló) fennkölt helyzetén keresztül ! Mi sérülne így ?⁵ |

Az "eva" szó. (az aforizmában, az eredeti szöveghez képest) fordított sorrendben (is értelmezhető). az "api" --azaz "még, szintén"-- értelmében. (Így, "eva" ad egy további jelentést, hogy gazdagítsa a szöveget): "tadabhāve'pi" vagy "még annak --azaz ébrenlét, álom és mély-alvás-- hiányakor is ". (Ezért, a végső olvasat így néz ki): "tadabhāve'pi na nivartate" vagy (még az ébrenlét, álom és mély-alvás hiányakor is, a Spanda vagy Legmagasabb Vibráció princípiuma) nem különül el (Saját esszenciális természetétől, mint Tapasztaló)". Ez a jelentés |

--Így, ez a további interpretációja az "eva" szónak az "api" (még, szintén) jelentésével, a "tadabhāve'pi" értelmében, ad egy változást a szöveg szórendjében, és átalakítja az eredeti aforizmát és következésképpen gazdagítja annak jelentését. Természetesen, a szavak sorrendjének megváltoztatása, olykor azok formáját is megváltoztatja a Sandhi Szabályai. Nézd:

Jāgradādivibhede'pi tadabhinne prasarpati|
Nijātsvabhāvādupalabdhṛtastadabhāve'pi na nivartate||

Ezekkel a változásokkal, az aforizma így is fordítható, Kṣemarāja szerint:

"Még (api) az (állapotok) sokaságában (vibhede) (is), (mint,) ébrenlét (jāgrat), stb. (ādi), mik --azaz "az állapotok sokasága"-- nem különböznek (abhinne) tőle (Spanda-tól) (tad), (a Spanda princípium) továbbra is folyik (prasarpati). (A Spanda) sohasem (na) különül el (nivartate) Saját (nijāt) esszenciális természetétől (sva-bhāvāt), mint a Tapasztaló vagy Szemlélő --upalabdhṛ--(upalabdhṛtaḥ), még (api) annak --azaz ébrenlét, álom és mély-alvás-- (tad) hiányakor (abhāve) (sem)"⁶ --

A "tadabhinne" --azaz (az állapotok változatosságában,) melyek nem különböznek attól (a Spanda-tól)-- egyfajta "hetu" melléknévként ⁷ (működik), mely minősíti (az állapotok) változatosságát (,mint) ébrenlét. stb.. (A "tadabhinne" ilyen fajta interpretációja által, a szó szerinti jelentés nagyban gazdagszik): Mivel (az ébrenlét, stb. állapotok ilyen változatossága) Śiva eme esszenciális természetéből tárul fel. mint ami nem különbözik (Tőle). az --azaz az említett változatosság-- Prakāśa-ból vagy Fényből ⁸ áll (szintén). Ez a jelentés |

--Így, ez az első interpretáció tételezi, hogy a "tadabhinne" összetétel jelentése:

"Mivel az állapotok, mint ébrenlét, stb. ilyen változatossága Śiva esszenciális természetéből tárul fel, mint ami nem különbözik Tőle, az --azaz az említett változatosság-- Prakāśa-ból vagy Fényből áll szintén". Más szavakkal, az aforizma így is fordítható:

"Még (api) az (állapotok) sokaságában (vibhede) (is), (mint,) ébrenlét (jāgrat), stb. (ādi), (a Spanda princípium) továbbra is folyik (prasarpati). (Emellett) mivel az állapotok, mint ébrenlét, stb. ilyen változatossága Śiva esszenciális természetéből tárul fel, mint ami nem különbözik Tőle, az --azaz az említett változatosság-- Prakāśa-ból vagy Fényből áll szintén (tad-abhinne). (A Spanda) sohasem (na eva) különül el (nivartate) Saját (nijāt) esszenciális természetétől (sva-bhāvāt), mint a Tapasztaló vagy Szemlélő --upalabdhṛ--(upalabdhṛtaḥ)."--

Ha (az ébrenlét, stb. változatos állapotai) Vele --azaz a Legmagasabb Énnel-- azonosak. (akkor) hogy lehet az, hogy (eme változatosság) megmarad az Ő eltávolodásának esetében is ?|

Vagy. a "tad" (szó a "tadabhinne" kifejezésben úgy is értelmezhető, mint a mondat) tárgya |

(Emellett, a szó) "abhinne" (a tadabhinne kifejezésben) valójában (úgy is értelmezhető, mint) csupán az ébrenlét. stb. azonosításának állapota. Śiva tekintetében |

Más szavakkal. a kifejezés szerkezete (így is olvasható) : ("Tattattvaṁ jāgarādibhede'pi sati prasarpati prasarati vaicitryaṁ gṛhṇāti tannaiva svabhāvānnivartate" vagy) "E (Legmagasabb Vibráció vagy Spanda) princípium. annak ellenére. hogy létezik (az állapotok) változatossága (,mint) ébrenlét. stb.. továbbra is folyik (és) kiterjed. (azaz) magára veszi a különbözőséget. (Mindenesetre,) eme (Princípium) (soha) sem különül el Saját esszenciális természetétől" --ez lenne a "tadabhinne"kifejezés második interpretációja--|

Továbbá. (miképp) a Sāṅkhya (és) Pañcarātra követői, a nyelvészekkel (együtt). stb. ⁹ úgy hiszik. hogy az (állapotok) eme változatossága (,mint) ébrenlét. stb. pariṇāma-t --átalakulás, változás, módosulás-- (képez) vagy vivartá --illuzórikus megjelenés--. a "tadabhinne" kifejezés  szintén (használható) ennek cáfolására |

Ha még az állapotok sokaságát. a (tiszta Tudatosság) "pariṇāma"-ja vagy transzformációjaként is tételezzük. az akkor is némileg különbözne a tiszta Tudatosságtól. (így) e (sokféle) Tudatosság transzformációja. szintén némileg különbözne --azaz módosulna vagy átalakulna a folyamatban--. (és) következésképpen semmi sem jelenne meg. Így. (legalábbis) ilyen tekintetben. nem létezik pariṇāma vagy transzformáció |

Ahogy azt tételezve van a tiszteletreméltó Kiraṇa-ban :

"Pariṇāma vagy transzformáció érvényesen használható az élettelen (dolgokra). (de) nem az élőre "|

Szintén. ami feltárul. az nem valótlan. (mert ha az,) akkor még Brahma --az Abszolút-- ¹⁰ princípiuma --tattva--   (is) hasonló állapotba lépne --azaz Brahma szintén valótlan lenne--. Így. a "vivará" --azaz illuzórikus megjelenés-- (teóriája). (mely) a valótlansághoz (és) elkülönüléshez (tartozik). (és ami) rábírja (az univerzumot), hogy egy másik   formát --azaz egy formát, ami különbözik Brahma-tól vagy az Abszolút Valóságtól-- öltsön fel --grāhita--. nem érvényes (és) nem is elfogadható |

Emellett. ez által --azaz a "tadabhinne" kifejezés (által)-- az Úr --szó szerint a Szerencsés-- végrehajtó ereje. amit nehéz elérni. valójában hallgatólagosan (ki van jelentve) --azaz utalva van rá-- |

Mivel valójában Ő nyilvánítja meg (az állapotok) változatosságát (,mint) ébrenlét. stb.. eme (változatosság megnyilvánításában, az Úr megnyilvánítja) az Ő egységét (is). Így. Az --azaz az Úr-- feltárul a dualitás vagy különbség (és az) egység vagy a különbség hiánya által és (az által) minek formája mindkét (dolog) --azaz dualitás és egység--. (röviden,) azon keresztül, minek természete az Aparā. Parā (és) Parāparā három ereje. Így. e bizonyos Szerencsés. ragyogva jelenik meg. mint a hármasság kiváló princípiuma --azaz a Trika rendszer¹¹ |

Ezért. e Śaṅkara --azaz az Úr-- Maga (Az), aki így kutatja (és) kapcsolatba kerül eme esszenciális természettel. akkor is. miközben megmarad az ébrenlét. stb. állapotaiban. Ezt tanítja (a Spandakārikā-k harmadik aforizmája) ||3||

Megjegyzések átugrása

¹ Az álom és a mély-alvás közti különbség az, hogy előbbiben "álmok" vannak jelent, utóbbiban ezen nincsenek. A mély-alvás csupán üresség. 

² A tanítás itt az, hogy "mindenki" képes "közvetlenül" megerősíteni a Tapasztaló jelenlétét ébrenlét és álom közben. A Tapasztaló állapota nyilvánvalóan az említett Princípiumhoz tartozik, vagyis a Legmagasabb Vibráció vagy Spanda princípiumához. 

³ Csak egy nagy létező képes "közvetlenül" tudatossá válni az ürességről, miközben az bekövetkezik. A legtöbb ember a mély-alvásról csupán az arra való visszaemlékezés által lesz tudatos, miután elhagyta azt. 

⁴ A "nivartatām" szó jelentése "hadd legyen elkülönült!" (Felszólító Mód, 3. személy, egyes szám, Ātmanepada, a "nivṛt" gyökből). A "nivartatām" ragozása egyes számú, mivel az az "upalabhyam"-hoz tartozik, ami egyes számú. Hozzá kellett adnom a "hadd" szót, a mondat elején, hogy érthetővé tegyem azt magyarul. 

⁵ A jelentés az, hogy bármilyen állapot (ébrenlét, álom vagy mély-alvás) lehet elkülönült, azaz megszűnhet vagy eltűnhet, amikor arra vágyik, a Legmagasabb Én (a Tapasztaló) fennkölt vagy magasztos helyete miatt, mert akár jelen van, akár nincs, a Tapasztaló érintetlen marad, mint Abszolút Valóság. 

⁶ A jelentést tehát gazdagítja Kṣemarāja eme alternatív interpretációja, miszerint a Spandakārikā-k szerzője nem csupán azt tételezi, hogy a Spanda megmarad a Tapasztaló állapotában, az ébrenlét, álom és mély-alvás "jelenlétekor", hanem azok "hiányakor" is. Más szavakkal, a Spanda nem függ egyáltalán a tudatosság e három állapotától. Érted? Remek!  

⁷ A "hetu" melléknév az, ami amellett, hogy minősít (miképp a legtöbb melléknév ezt teszi) egy főnevet ("az ébrenlét, stb. állapotainak változatossága, ebben az esetben), ad egy okot is. "Tadabhinne" vagy szó szerint "abban, ami nem különül el Attól" (ez az említett állapotok változatosságára utal, amik nem különböznek a Spanda-tól), valójában minősíti a "vibheda" vagy "(az állapotok) változatossága) szót, de ugyancsak egy okot is ad: "Mivel az állapotok változatossága nem különbözik a Spanda-tól, ami Prakāśa vagy Fény, a természete eme változatosságnak, szintén Fény". Ezt mondja Kṣemarāja most. Kérlek, olvass tovább. 

⁸ A Trika rendszerben, ami a Nem-duális Kashmiri Shaivizmus, technikai kifejezés, mely meghatározza Śiva-t (a Legmagasabb Ént) nem más, mint "Prakāśa" (Fény). 

⁹ A Sāṅkhya a hat tradicionális indiai filozófiai rendszer egyike, míg a Pañcarātra egy sor szent könyv, melyek tanítását a Pañcarātra rendszer követi (egy Vaiṣṇava csoport, ami az Úr Kṛṣṇa-t és az Ő négy vyūha-ját vagy kisugárzását imádja). A Pañcarātra rendszer úgy is ismert, mint Bhāgavata, Nārāyaṇīya, Ekāntika és Sāttvata. Emellett, a "śābdika-k" vagy nyelvészek alatt, Kṣemarāja leginkább a Bhartṛhari által komponált Vākyapadīya követőit érti. Lásd az Első Lépések (1), Első Lépések (2) és Első Lépések (3) dokumentumokat a további információkért. 

¹⁰ A vivartá teória követői nevezik a Legmagasabb Valóságot "Brahma"-nak. Itt Kṣemarāja néhány alapvető összeférhetetlenségre mutat rá, ebben a teóriában. 

¹¹ A Nem-duális Kashmiri Shaivizmus-t általában "Trika"-nak (hármas) nevezzük, mert elsősorban az Úr három aspektusával foglalkozik: Parā (Legmagasabb), Aparā (a Parā ellentéte, vagyis alacsony) és Parāparā (Parā és Aparā egy keveréke). Egy másik mód e három aspektus leírására a következő: Abheda (egység), Bheda (dualitás) és Bhedābheda (egység a dualitásban). 

fel

 4. Aforizma

Most. (egyrészt,) azok. akik Sugata --Buddha egy jelzője-- követői. (a következőben) hisznek : "A (Legmagasabb) Princípium csupán a tudás szüntelen folyása ", mely az (így kezdődő) kijelentésre alapszik "Látjuk ezt az egyedüli Tudatosságot. mint többszörös változat --azaz eme Tudatosság egy megváltozott formája-- (mely) örömből. depresszióból. stb. (áll)"¹ . Másrészt. azok, akik a Mīmāṁsā rendszer követői ² , úgy tartják : "Az Én az, ami ismert az Én-tudatosságban. (és) szüntelen el van fedve a boldogság. stb. jellege által". (A Spandakārikā-k szerzője) cáfolja ezeket a (kijelentéseket) csupán egyetlen stanzával --śloka-- :

"Én boldog vagyok. én szenvedek. én ragaszkodok ", stb.. Ezek a tapasztalások egyértelműen megmaradnak egy másikban. amiben a boldogság. stb. állapotai össze vannak fűzve (mint szemek a nyakláncon) ||4||

E bizonyos "Én". aki boldog (ugyanaz, mint) aki szenved (és) ragaszkodik. (Ezek a tapasztalások azért tárulnak fel,) mert (ez az "Én") (valahogyan) kapcsolatban van (ebben a pillanatban) a "rāga"-val vagy ragaszkodással. ami az élvezetben szunnyad --anuśāyī--. Emellett. (egy ilyen tapasztalás, mint "Én) utálatos vagyok "³ (megtörténik) mert (eme "Én") valahogyan kapcsolódik (ebben a pillanatban) az utálathoz. ami a szenvedésben. és így tovább, nyugszik --anuśāyī--. Ezek a tapasztalások (vagy) tudások megmaradnak "egy másikban". azaz az Én --ātmā-- princípiumában. (Aki) a birtoklója (eme) állapotoknak --avasthātā--. (Röviden,) azok egyértelműen nyugszanak   abban a belső (Énben). amíg (azok) szemléltek Általa |

Egyébként. mivel a pillanatnyi tudás --kṣaṇika-jñānāni-- apad --azaz eltűnik-- csupán az egyén saját Énjében --ami egy Üresség vagy Nem-Én a Buddhisták szerint--. a gondolatok vagy ideák --vikalpā-k-- azok látens lenyomataiból --azaz a pillanatnyi tudások, tapasztalások látens lenyomataiból-- születnek (és) szintén (apadnak vagy eltűnnek. Így) ez a kapcsolat (a pillanatnyi tudások és gondolatok vagy ideák között, melyek az előbbi látens lenyomataiból tárulnak fel) nem léteznek. (mert ha) az nincs a tapasztalás körében. akkor a megnyilvánulás vagy aktivitás hiánya --abhāva-- lenne jelen (amíg ezek a gondolatok vagy ideák érintettek)⁴ |

A "ca" ⁵ szavak. azonos kapcsolattal használatosak. (s) tisztává vagy egyértelművé teszik a belső kapcsolatot --azaz a belső kapcsolatot tudás és gondolat vagy idea között--|

Miféle jellegű (ez a) "másik" --anyat-- (az aforizmában)? (A választ megadja maga az aforizma a "Sukhādyavasthānusyūte vartante" formájában, vagyis,) a boldogság. stb. állapotai. melyek feltárulnak (és) eltűnnek --pralayinyaḥ--. össze vannak fűzve (vagy) kapcsolva egymással Abban  , aki --yaḥ--  megmarad. mint fonál a belső koszorúban. melyben a boldogság. stb. állapotai össze vannak fűzve (mint a virágok) ⁶ |

"Tāḥ" (mely megjelenik majdnem az aforizma legvégén). E (kifejezés) által. (a sūtra vagy aforizma) (szintén) (eme) összekapcsolt állapotok --avasthāḥ-- emlékére utal. A pillanatnyi tudást tételező doktrína szerint --azaz Buddhizmus--, mivel az emlék a látens lenyomatokból tárul fel --utpannā--. (melyet) az (előző) tapasztalás (hagyott). szintén (a korábban tapasztalt) dolog formájával karöltve jelenik meg. Bár. hasonlóság lehet a tapasztalásban --azaz az emlék tárgya "hasonló", de nem "megegyező" azzal, amit az egyén aktuálisan tapasztalt--, viszont nem lehetséges (olyan állapot, amiben) a múltban (tapasztalt) dolog tárolva lenne (a jelenben, úgy ,mint) ahogy az tapasztalva volt a (közvetlen) tapasztalásban ⁷ . De. ahogy rá mutatott (a negyedik aforizma szerzője, egy közvetett módon) : (Amikor) jelen van egy Tapasztaló --pramātā-- minden tapasztalásban. az egész dolog rendben van ⁸ . Nos. elég ezekből a kifejtésekből. amik nem tetszést szülnek a lágy szívű tanulókban ⁹ |

(A szöveget, melynek neve) Pratyabhijñā --azaz Īśvarapratyabhijñā, melyet a nagy Utpaladeva írt-- kell tanulmányoznia és elemeznie azoknak, akik kutatnak (ebben a témában, e kifejtés után)|

Mindenesetre. mivel (a kifejtett) érvelés használatos itt az aforizmában a szerző által. ezért ki lett fejtve érintőlegesen általunk. Így. az intelligens emberek --sacetasas-- nem lehetnek elégedetlenek velünk ¹⁰ |

Azért, hogy cáfoljuk a Pūrvamīmāṁsā --Lásd a 2. megjegyzést-- követőit, ez --azaz eme "másik" az "anyatra" vagy "egy másikban" szóban"-- valójában így interpretálandó :

Akármilyen tapasztalás. (mint) "Én boldog vagyok. stb. " megmarad (vagy) áll nyilvánvalóan. azaz (ahogy azt) a köztudat tanúsítja. "egy másikban". (Más szavakkal, ezek megmaradnak) egy tapasztalóban. kinek ezek a boldogság. stb. állapotai -- avasthāḥ-- össze vannak fűzve --anusyūtaḥ--. (azaz, egy tapasztalóban) kinek formája --rūpaḥ-- teljes mértékben átszőtt --szó szerint keresztben és hosszában varrt--   (eme állapotok által és) kinek természete (a) Puryaṣṭaka vagy finom test ¹¹ .(A Pūrvamīmāṁsā követőinek cáfolására használható speciális nézőpont szerint, az ilyen tapasztalások vagy saṁvid-ok) bizonyosan nem (maradnak) ebben a Tudatosság (és) Gyönyör összetett  egységében --ghana--. ami az Énje --ātmā-- Śaṅkara-nak (és) az egyén saját esszenciális természete --svabhāvaḥ--. ahogy azt mi ¹² elmondtuk --abhyupagataḥ--. Így. eme Én nincs mindig elfedve az "upādhi-k" vagy jellegek, minőségek által (,mint) boldogság. stb. (ahogy azt elfogadják a Mīmāṁsaka-k vagy a Pūrvamīmāṁsā követői,) hanem (Ő) szintén csordultig tele van Tudatossággal --azaz Ő maga tiszta Tudatosság és ezzel egy időben, felölti a Puryaṣṭaka állapotát vagy a korlátolt tapasztalót (vagyis azt, aki önmagát az elmével és személyiségével azonosítja), amiben Ő "látszólag" el van fedve a boldogság, stb. állapotai által.--|

Kétségtelen. hogy amikor ez (az Én) elfedi --szó szerint elfedett-- az Ő esszenciális természetét az Ő Saját tisztátalansága által. ami (később lesz) kifejtve. akkor Ő a Puryaṣṭaka vagy finom test. stb. ¹³ állapotában áll (és) a boldogságból. stb. --azaz a boldogság, szenvedés, ragaszkodás, stb. tapasztalata-- álló  kondíció vagy állapot (látszólag) az Övé. (Mindazonáltal), ahogy az ki lett mondva (korábban az aforizmában) : "Még ebben a (korlátolt kondícióban, amit Ő önként ölt magára). sincs akadály Számára. a boldogság. stb. eme (állapotai) által --azaz Ő nem lehet elfedve a boldogság, stb. által még a Puryaṣṭaka állapotában sem, ami egy igen korlátolt állapot--", következésképpen. eme (Legmagasabb Én) soha sincs ezek --azaz a boldogság, stb.-- által  elfedve |

(Tehát, a szerint, ami fentebb ki lett fejtve,) ez a szándéka annak, aki azt mondja --azaz a negyedik aforizma szerzőjének-- "Én boldog. szomorú. stb. vagyok ", feladván (az alacsony) képzetet. (miszerint) "Én vékony (vagyok)", "Én kövér (vagyok)", stb ¹⁴ .(Egy személy) felismeri saját Énjét. megszerezvén Śiva természetét --azaz felismeri, hogy saját Énje Śiva Maga-- elmerítve a Puryaṣṭaka állapotát. ami kapcsolatba kerül a boldogság. stb. tapasztalataival. a belső állapotba --azaz a belső Énbe, ami egy szemlélője a Puryaṣṭaka-nak és annak tapasztalatainak-- (és) emellett feloldva azzal együtt --azaz a Puryaṣṭaka-val együtt-- mindazt, ami külső --bāhya--. pl.: test. edény. stb.--ādi-- (e bizonyos belső állapotba). Így. "egy törekvés szükséges minden lehetséges módon. a Puryaṣṭaka vagy finom test lecsendesítésére " --azaz intellektus, egó, elme és a finom elemek, amikből a finom test áll, minden lehetséges módon le kell, hogy legyen nyugtatva--||4||

Megjegyzések átugrása

¹ "A tudás szüntelen áradása" alatt Kṣemarāja a pillanatnyi tudás teóriájára utal, amit a Buddhisták támogatnak. Például: minden gondolat, érzelem és hasonló nem egyéb, mint tudás, de ezek között csupán egy Üresség van. Másrészt, a Trika azt állítja, hogy a gondolatok, érzelmek, stb. között nem merő Üresség van, hanem a Legmagasabb Tapasztaló. Ő tűnhet ürességnek, mert Ő nem tartalmaz semmiféle objektumot, de emellett Ő csordultig tele van Tudatossággal, a Trika rendszere szerint. Ez az, amit Kṣemarāja meg akar alapozni később, a pillanatnyi tudás teóriájának cáfolatával. 

² A Mīmāṁsā rendszer ismertebb neve Pūrvamīmāṁsā. Ez a hat tradicionális indiai filozófiai rendszer egyike. Lásd az Első Lépések (1), Első Lépések (2) és Első Lépések (3) dokumentumokat, további információkért. 

³ Egy másik olvasat szerint ez valójában "dveṣṭā" vagy gyűlölő (azaz aki gyűlöl), ami sokkal alkalmasabb lenne, szerény véleményem szerint. Mégis, szó szerint kellett fordítanom a szöveget. 

⁴ Ez a mondat talán könnyen összezavar bárkit, de a jelentése egyszerű: ha a pillanatnyi tudás "pillanatnyi" azaz "tiszavirág életű" (ahogy azt a Buddhisták tartják), akkor azok nem hagynak saṁskāra-kat vagy látens lenyomatokat maguk után, hiszen csupán pillanatnyiak. Bármiféle fennmaradó saṁskāra nélkül, nem tud létrejönni új idea vagy gondolat ezekből, mert a saṁskāra-k nem léteznek. Így, nem lehetséges anusandhāna vagy belső kapcsolat a pillanatnyi tudás és a vikalpa-k (a későbbi ideák vagy gondolatok, melyek az előbbi által hagyott látens lenyomatokból vagy benyomásokból tárulnak fel), mivel ezek a vikalpa-k nem tudnak feltárulni, azaz megnyilvánulni, aktivitást mutatni, így saṁskāra-k nélkül valók. Emellett, saṁskāra-k vagy látens lenyomatok hiányában, nem lehetséges a memória sem. Nos, a kifejtésem talán még bonyolultabb, mint Kṣemarāja leírása, de megtettem a legtöbbet, amit tudtam, hehe. 

⁵ Ezek a "ca" szavak ragozhatatlan kötőszavak a (Határozószói összetételeket további információkért). Ezek a Kṣemarāja által kommentált negyedik aforizma első sorában jelennek meg: "Ahaṁ sukhī ca duḥkhī ca raktaścetyādisaṁvidaḥ". Tisztán láthatsz ezekből kettőt is. A harmadik rejtett. Szedjük szét a szavakat és tűntessük el a Sandhi Szabályokat (kombinációk):
"Aham sukhī ca duḥkhī ca raktaḥ ca iti-ādi-saṁvidaḥ". Így már láthatod a harmadik "ca" szót is. A "ca" kötőszó általában "és" jelentéssel bír, és pontosan ezt jelenti ez a három is, ebben az esetben (ezért mondta Kṣemarāja, hogy "azonos kapcsolattal (jelentéssel) használatosak"), de úgy döntöttem nem fordítom le őket így az aforizmán belül, hogy ne legyen szóismétlés: "Boldog vagyok és én szomorú vagyok és én ragaszkodó vagyok, stb…". 

⁶ A boldogság, stb. állapotai megjelennek egy élőlényen belül, mint virágok egy koszorún belül, míg az Én (azaz az "egy másik") fonálként viselkedik, ami összeköti a virágokat. Ezért, a Tapasztaló Az, Akiben ezek az állapotok összefűződnek. Ez a jelentés. 

⁷ Kṣemarāja azt állítja, hogy mivel a memória, a Buddhisták szerint csupán a saṁskāra-kon vagy látens benyomásokon alapszik, melyeket a pillanatnyi tudás hagy hátra, a múltban tapasztalt dolgok nem tárolhatók vagy reprodukálhatók ugyanúgy, egy örök Tapasztaló hiányában, Aki összekapcsolja az említett pillanatnyi tudásokat. Így, Kṣemarāja azt mondja, hogy egy ilyen memória csak hasonlóságot tud generálni, de nem azonosságot, a korábban tapasztalt dolgok tekintetében. Szerinte, a Buddhizmus hibás, mert a memória valójában "pontosan" azt mutatja, ami korábban tapasztalva volt. Röviden, a tárolt dolog "azonos" a múlt tapasztalásával és nem csupán "hasonló". Ez a pont tiszta, úgy gondolom. Olvass tovább, mert most kezdi el kifejteni, miképp lehet helyretenni a hibás Buddhista nézőpontot. 

⁸ Kṣemarāja szerint, a bölcs Vasugupta volt a Spandakārikā-k szerzője. Így, Vasugupta maga, a negyedik aforizmáján keresztül, szintén rámutat, hogy egy szüntelen jelenlévő Tapasztaló bevonása a végső megoldás a Buddhizmus minden problémájára, a tapasztalások (azaz tudások) és gondolatok vagy ideák közti belső kapcsolat tekintetében, valamint a memória tekintetében is. Ez a jelentés. 

⁹ A "lágy-szívű tanulók" alatt, Kṣemarāja a gyenge intellektusú tanulókra utal. Például, rám, a fordítóra. Az Isten Szerelmére, Kṣemarāja, ne írj ilyen hosszú összetételeket, ragozott szavakat és kifejtéseket ilyen bonyolult témakörökről, különben szívrohamot kapok, haha. Most már lehet fogalmad arról, hogy a "szív" miért szinonimája az "intellektusnak", ebben a kontextusban. Ez a szöveg megöli minden megmaradt büszkeségemet. Tehát, ha egy büszke Szanszkrit fordító vagy…gyere fordítsd le ezeket a kifejtéseket, haha. Természetesen, a Szanszkrit tanulásban kezdők, jobb, ha nem ezzel a szöveggel kezdik gyakorolni tudásukat, kivéve, ha szembe akarnak nézni a Szanszkrit tudatlanságukkal, haha. Az ilyen kezdőknek, inkább ajánjom a Pañcatantra vagy Hitopadeśa szövegeket először. Higyj nekem, a Spandanirṇaya fordítása nem csemege, hanem egy utazás az őrületbe, hahahaha. 

¹⁰ Nem tudom, hogy az intelligens emberek mit tesznek, de ez a szegény fordító könyörög a tömörségedért, drága Kṣemarāja. Még egy ilyen érvelés, mint ez és az elmém meghalt, hahahaha. Óh bocsánat, nem tudom abbahagyni a viccelődést, de emellett komolyan beszélek. 

¹¹ A Puryaṣṭaka (purī-aṣṭaka) egy jelzője a finom testnek (sūkṣmaśarīra). Négy test vagy śarīra létezik: sthūla (durva), sūkṣma (finom), kāraṇa (okozati) és mahākāraṇa (szuperokozati). A finom test általában Puryaṣṭaka néven ismert [szó szerint a város (purī) mely nyolcból (aṣṭaka) áll; "város" egy szinonima a "testre" ebben a kontextusban] mert az univerzális megnyilvánulás nyolc tattva-jából vagy kategóriájából áll, mint Buddhi (intellektus), Ahaṅkāra (egó), Manas (elme) és az öt Tanmātra vagy finom elem. Figyeld meg, hogy az Indriya-k (Jñānendriya-k és Karmendriya-k) nem szerepelnek a felsorolásban, mert azok a Manas-ból és az Ahaṅkāra-ból származnak, így eredendően részei a Puryaṣṭaka-nak. Nézd meg a Tattvic táblázatban és a teljes Trika szekcióban, ha gondolod, további információkat kapsz azzal kapcsolatban, amit az előbb kifejtettem. 

¹² Amit Kṣemarāja mondani akar, ebben az esetben, hogy cáfolja a Pūrvamīmāṁsā követőit: az "anyatra" szó (egy másikban) az aforizmában, amit kommentál, nem úgy érzelmezendő, mint "Śaṅkara Énjében, azaz Śiva vagy az egyén saját esszenciális természete", hanem csupán, mint a Puryaṣṭaka vagy finom test. Így az "Én boldog vagyok, stb." tapasztalások a Puryaṣṭaka-ban maradnak és nem a Legmagasabb Énben "közvetlenül", Aki soha nem lehet elfedve semmi által, ahogy arra rámutat a Spandakārikā-k második aforizmája. Természetesen, mivel a Puryaṣṭaka egyfajta szerep, amit a Legmagasabb Én játszik, a végső Tapasztaló mindig Ő, azaz Śiva, közvetlenül és közvetetten is, de a Mīmāṁsaka-k (a Pūrvamīmāṁsā követői) teóriájának cáfolása végett, Kṣemarāja bemutat egy alternatív interpretációt az "anyatra" kifejezésre, miszerint az "a Puryaṣṭaka-ban" jelentéssel bír. Mi a csudát tartanak a Mīmāṁsaka-k?...ha érdekel, olvasd el jelen negyedik aforizma bevezetőjét. Ez után olvasd tovább a kommentárt és végül rá fogsz jönni, hogy miről beszélek. 

¹³ A "stb." alatt a durva és finom testek értendők. Lásd a 11. megjegyzést fentebb. 

¹⁴ Kṣemarāja megjegyzi, hogy amit kifejtett, az nem más, mint Vasugupta --a Spandakārikā-k szerzője, szerinte-- szándéka, amikor azt mondja "Boldog vagyok", "Szomorú vagyok", stb. Mindezen tapasztalások a Puryaṣṭaka-hoz vagy finom testhez tartoznak, ami elsősorban mentális. Emellett, az "Én vékony vagyok", "Én kövér vagyok", stb. nincs jelen az aforizmában, mert azok a durva testhez tartoznak, ami alacsony a Puryaṣṭaka-hoz képest. Kṣemarāja ezért mondja, hogy "eldobván"(parihāreṇa). Óh igen, ez egyszerű, ugye?...Atyám!, hehe. Lásd a 11. megjegyzést további információkért a testekről. 

fel

 5. Aforizma

Ragaszkodván minden doktrína vagy teória --vādāḥ-- lehetetlenségéhez. amik bizonyítva lettek az említett érvelés által. a titkos tanítások legfőbb Guru-ja --azaz a bölcs Utpaladeva--. aki ismeri az Āgama-kat vagy kinyilvánított szövegeket   (karöltve) azok érvelésével. (és emellett) (személyes) tapasztalata is van (mindezek tekintetében). felismerte. (hogy) "kizárólag a Legmagasabb Vibráció princípiumának. érveléssel való bizonyítása az (Igazság)":

Ahol nincs sem fájdalom. sem öröm. sem objektum. sem szubjektum. (ahol) még az élettelenség (az éberség hiánya) állapota sem létezik. …az a legmagasabb értelemben (a Spanda princípium)||5||

Itt --azaz ebben a világban--. bármilyen belső objektum. (mint) fájdalom. öröm. stb.. (bármilyen) külső objektum. (mint) kék. sárga. stb. és bármilyen tapasztalója ezeknek --azaz ezeknek az objektumoknak--. (mint) Puryaṣṭaka --finom test, lásd a 11. megjegyzést az előző aforizma alatt--. (durva) test. Indriya-k ¹ , stb. (előfordulhatnak)…(mindez) olyan. mint a mély-alvás. Tehát. kimondható. (hogy) nyilvánvalóan nem létezik. amíg nem kerül tapasztalásra |

Mindazonáltal. amikor (mindezek, vagyis az objektumok és tapasztalók) tapasztaltak. akkor. még ezek --azaz az objektumok és tapasztalók--. amik éppen tapasztaltak --sañcetyamāna--. mivel csordultig tele vannak Caitanya-val vagy Abszolút Tudatossággal. csupán Abszolút Tudatosság. Ez (a konklúzió), amihez az egyén elérkezik |

(Ez az), amit a legnagyobb tiszteletreméltó Utpaladeva. a mi nagy Guru-nk. aki ismeri a titkos Princípiumot. mondott az (ő) csodálatos és szent Īśvarapratyabhijñā-jában ² :

"Az objektum. ami megnyilvánul. a Prakāśa vagy Fény --azaz Śiva-- természete. és ami nem Prakāśa vagy Fény. (arra) nem mondható (, hogy létezik) --egy alternatív fordítás lenne a "nem lép a létezésbe-- mivel a "sidh" gyök számos jelentéssel bír (megalapozni vagy bizonyítani, létezésbe lépni, stb.--"|

Itt --azaz Utpaladeva Īśvarapratyabhijñā-jában-- szintén ki lesz mondva :

"A Ő tapasztalása vagy tudása formájának birtoklása miatt (és) a (Vele) való önazonosítás elérése végett "|

Ezért. ez a csupán Prakāśa vagy Fény összetett egysége. amiben nincs sem fájdalom. öröm. kék. stb. sem azok tapasztalója. a (Legmagasabb) Princípium |

Egy felvetés : "Így. amikor jelen van minden objektum (és azok hozzátartozó) tapasztalóinak eltűnése. a (Legmagasabb) Princípium csupán egy Üresség ", ez (a konklúzió), ahová megérkezünk. (A Spandakārikā-k szerzője, azaz Vasugupta, Kṣemarāja szerint) azt mondta : "Nem". (És hozzátette): "és amikor még az élettelenség kondíciója vagy állapota sincs jelen "|

Az élettelenség állapota (megjelenik), mint élettelenség (maga) --azaz így nyilvánul meg-- (vagy) szintén (megjelenhet) az üresség formájában --azaz nem nyilvánul meg egyáltalán--. Abban az esetben. amikor nincs (megnyilvánulása az élettelenségnek). eme (élettelenség állapota) kétségtelenül meg sem nyilvánul. (Akkor,) hogyan létezhet ? --azaz hogyan mondható, hogy létezhet az élettelenség állapota?--. (Emellett,) ha az megnyilvánul. ebben az esetben. mivel tapasztalható. eme (élettelenség állapota) nem egyéb. (mint) Fény valójában. A Fénynek soha   sem létezik a hiánya. Annak (a Fénynek) hiányában --abhāva--. még a Fény hiánya --abhāva-- sem bizonyítható --asiddha-- |

Ez (a témakör) itt fog megjelenni --azaz a Spandakārikā-kban; kimondottan az I,16-ban-- (szintén).-- Mivel Kṣemarāja csak az aforizma elejét idézi, nem fogom lefordítani a szövegét, mert a többi nélkül értelmetlen, de megadom a teljes fordítást utána--:

"Na tu yo'ntarmukho bhāvaḥ..."|

--Most pedig a Spandakārikā-k első fejezetének tizenhatodik aforizmája:

Na tu yo'ntarmukho bhāvaḥ sarvajñatvaguṇāspadam|
Tasya lopaḥ kadācitsyādanyasyānupalambhanāt||16||

Sohasem (na tu... kadācid) lehet jelen (syāt) e (tasya) belső (antarmukhaḥ) állapot vagy természet (bhāvaḥ) megszűnése (lopaḥ), ami (yaḥ) a mindentudás (sarvajñatva) jellegének (guṇa) székhelye (āspadam), valami más (anyasya) tapasztalásának hiánya (anupalambhanāt) esetén.

Így, a jelentés már tiszta. A következő szövegrészlet első része azzal foglalkozik, amit a Vedānta [különösen az Advaitavedānta vagy Nem-duális Vedānta, lásd az Első Lépések (1), Első Lépések (2) és Első Lépések (3) dokumentumokat, további információkért] követői fogadnak el, az Abszolút Valósággal kapcsolatban, amit ők úgy hívnak "Brahma". Szerintük Brahma csupán Tudás vagy Fény, mely teljesen híján van az Erőnek. Ez a pont ki lesz fejtve Kṣemarāja által bizonyos mértékben, hiszen ez rendkívül komplex. Most Kṣemarāja tovább beszél…figyelj rá nagyon.--

Továbbá. az élettelenség állapotát Brahma-ként tételezve. (ami) egy princípium. mely csupán Prakāśa vagy Fény. Vimarśa --azaz Spanda vagy Śakti-- nélkül. mely (azaz Vimarśa) Uradalomból és teljes Erőből áll --más szavakkal, "Brahma", ahogy azt a Advaitavedānta követői tartják, csupán Fény vagy Prakāśa, Erő vagy Śakti nélkül-- egyáltalán nem létezik. ebben az esetben --azaz az élettelenség ilyen állapota még Brahma-ban sem létezik--. Azt mondhatjuk. hogy a Vedānta ismerői --különösen az Advaitavedānta vagy Nem-duális Vedānta, ebben a kontextusban-- meg vannak győződve arról. (hogy) "Brahma (csupán) Tudás ", (de ez nem lehet igaz,) mivel (így) még (Brahma) is halott vagy élettelen lenne. mert Ő Erő vagy a Legmagasabb Vibráció vagy Spanda nélkül lenne. minek természete az Abszolút Szabadság ³ |

Ahogy ki lett mondva a Pratyabhijñā-ban -- más szavakkal Utpaladeva Īśvarapratyabhijñā-jában-- :

(A bölcsek) tudják. hogy e Vimarśa --azaz Spanda-t vagy Śakti-t-- a Legmagasabb Fény esszenciális természete. Különben. Prakāśa vagy Fény halott (lenne). (mint) egy kristály. stb.. még ha azt meg is színezi az objektum "||

A Bhaṭṭanāyaka (néven ismert) himnuszban szintén (tételezve van ugyanez a tanítás):

"Óh Uram. miféle gyümölcsöt hozhat eme terméketlen Legmagasabb Brahma. ha a Te gyönyörű (és) női uralkodó Erőd nem létezik ?"||

Így. e Princípium egyedül "van vagy létezik". ami ki lett fejtve (a Spandakārikā-k első Fejezetének második aforizmájában) kezdve ezzel : "Yatra sthitam" --Lásd 2. Aforizma--. És csupán Ez létezik. a legmagasabb értelemben. ahogy azt bizonyította az érvelés. tapasztalás (és) a kinyilvánított szövegek. (Ez) létezik valójában egy természetes. tökéletes formában és nem egy mű (módon) --azaz nem természetesen--. mint kék. stb. |

Ahogy az ki lett mondva a nagy Guru --szó szerint Guru-k által, tartsd észben, hogy a második megjegyzésben leírtak itt is érvényesek-- :

"Így. eme halott objektumok csupán Prakāśa vagy Fény --azaz csupán Prakāśa-hoz tartoznak-- (és) majdhogynem nem is léteznek önmagukban. Az Egyén Fénye létezik egyedül (mint) az egyén saját Énje (és) (mint) másoké (is) --vagyis, még ha úgy is látszik, hogy sok én és objektum van, minden csupán az egyén saját Prakāśa-ja--"⁴ ||

(Ahogy) szintén (ki van fejtve) a legnagyobb tiszteletreméltó Bhartṛhari által, (a híres śābdika vagy nyelvész) --Lásd a 9. megjegyzést a harmadik aforizma alatt-- :

"A Valóság Ahhoz tartozik. ami (yad... yad... yad) az elején. a végén és a közepén (létezik), (és) nem ahhoz. ami (csupán) megjelenik. (Ez azért van,) mert a Valósága annak (ami csupán megjelenik). kizárólag addig (létezik). amíg (egy ilyen dolog megnyilvánulva marad)"||

Mivel korlátoltság van minden (előző) mondatban. az "eva" szót --azaz "kizárólag"-- itt hozzá kell adni háromszor ⁵ |

Így. ezen aforizma --azaz a Spandakārikā-k ötödik aforizmája-- által. deklarálva van (hogy) "a Legmagasabb Princípium csupán (Az), aminek formája a Legmagasabb Vibráció Ereje ", ragaszkodván az "asattva"-hoz vagy "nem-létezéshez, valótlansághoz" --olvasd el jelen ötödik aforizmát, hogy teljesen megértsd ezt-- alkalmatlansága miatt azon doktrínáknak vagy nézőpontoknak. melyek tételezik (vādinām... vādinām... vādinām... vādinām... vādinām) a tapasztalás folytonos folyását az öröm. stb ⁶ . formájában. (vagy) az öröm. stb ⁷ , által elfedett tapasztaló princípiumát. (vagy) a szubjektumok és objektumok sokaságát ⁸ , minden (szubjektum és objektum) hiányát ⁹ , vagy --szó szerint "és"-- (,hogy) Brahma Prakāśa vagy Fény. aktivitás nélküli --szó szerint "segítség nélküli"-- ¹⁰ |

Továbbá. (amikor) e bizonyos Legmagasabb Vibráció princípiuma. minek esszenciája Sphurattā --azaz a villanása és vibrációja Śakti-nak vagy Śiva isteni Erejének--. mely megnyilvánul. (mert azt) üldözi egy figyelmes. nemes elméjű (személy), ki fel van ruházva (helyes) tanítással. (akkor) még ez is (mind). mint "fájdalom. öröm. objektum. szubjektum. ezek hiánya --azaz fájdalomnak, örömnek, objektumnak és szubjektumnak--. stb. ", (ha) megjelenik is. nem (jelent semmit) (számára), mivel (ő úgy tartja) mindezt, mint eme (Legmagasabb Vibráció vagy Spanda princípiuma) ragyogásának kvintesszenciája ¹¹ . A szerint, ami tanítva lett. eme (Legmagasabb Vibráció princípiuma) valójában az. ami (ki lett fejtve) |

A nagy Guru --szó szerint "Guru-k", tartsd észben, hogy a második megjegyzésben elmondottak itt is érvényesek-- (szintén említette) ezt :

"Ez Śaṅkara --azaz Śiva-- útja. ahol még a fájdalom is örömteli. a méreg nektárrá lesz. és a Saṁsāra vagy Transzmigráció --azaz kötelék--   a Felszabadulás eszközévé válik "||

Śaṅkara --azaz Śiva-- útja annak kiterjedése. minek formája a Legmagasabb Erő. (És, ennek eredményeképpen, eme kiterjedés szintén) az oka vagy módszere Śaṅkara Énje esszenciális természete elérésének ||5||

Megjegyzések átugrása

¹ Az Indriya-k a Jñānendriya-kból (a tapasztalás Erői) és a Karmendriya-kból (a cselekvés Erői) állnak. Nézd meg a Tattvic Táblázatot további információkért. 

² Habár Utpaladeva egy személy, a teljes kifejezés többes számban van, mert a "pādāḥ" többes számú. A "pādāḥ" kifejezés (ami hozzá van adva a "śrīmadutpaladeva"-hoz) a "pāda" (láb) szóból származik. Előbbi olykor hozzá van adva bizonyos nevekhez vagy címekhez, egyfajta tiszteletadásképp. Ebben az esetben, ez úgy fordítható, mint "tiszteletreméltó". Azonban, mivel a "śrīmat" (szent, tiszteletreméltó, gyönyörű, stb.) szintén jelen van, úgy döntöttem, hogy a teljes kifejezést (śrīmadutpaladevapādāḥ) úgy interpretálom, hogy: "A legnagyobb tiszteletreméltó Utpaladeva" hogy elkerüljem a szóismétlést (érted?). Ha a "pādāḥ" nem lenne itt, csupán csak "śrīmadutpaladevaḥ" lenne egyes számban, a teljes kifejezés egyes számú lenne. Figyeld meg, hogy nem tettem hozzá Utpaladeva teljes stanzáját, értelemszerűen: "Yadāha... Iti rahasyatattvavidasmatparameṣṭhī śrīmadutpaladevaḥ śrīmadīśvarapratyabhijñāyām" vagy "(Ez az), amit a legnagyobb tiszteletreméltó (śrīmat... pādāḥ) Utpaladeva (utpaladeva), a mi (asmad) nagy Guru-nk (parameṣṭhinaḥ), aki ismeri (vidaḥ) a titkos (rahasya) Princípiumot (tattva), mondott (āhuḥ) az (ő) csodálatos és szent (śrīmat) Īśvarapratyabhijñā-jában (īśvara-pratyabhijñāyām)". Az 'iti' szó nem lett fordítva itt, mert az jelzi Utpaladeva stanzájának idézőjelét, melyet ebben az esetben pontok jelölnek. Tehát, "iti" jelen van a stanza fordításában, érted? Végül, mind az "āhuḥ" és "āha" szavak ragozott, formák Kettőzött Múlt Időben (egy fajtája a múlt időnek), mely az "ah" (beszélni, beszél) gyökből származik. Ez a gyök "hiányos", azaz csak bizonyos személyekben és időkben ragozható. A legtöbb gyök ragozható minden személy és idő esetben, stb., ahogy azt biztosan tudod. 

³ Az Advaitavedānta tételezi Brahma létezését, mint Abszolút Valóság. Mindenesetre, mivel Brahma csupán Tudás vagy Prakāśa (Fény), felmerül a kérdés, hogy ez az univerzum honnan származik. Hogy megválaszolja ezt a kérdést, az Advaitavedānta bevezeti Māyā koncepcióját, mint az erő, mely megnyilvánítja, fenntartja és feloldja az univerzumot. Azonban Māyā jelenléte egy újabb problémát teremt: Ő Brahma vagy nem? Ha Ő Brahma, akkor Brahma nem csupán Prakāśa vagy Fény, hanem szintén tartalmazza Vimarśa-t vagy az Erőt, és az Erő jelzi az "aktivitást". Így, Brahma nem lehet a minden mögött húzódó Valóság, mivel híján van minden fajta aktivitásnak, ahogy azt az Advaitavedānta tételezi. Más részt, ha Māyā nem Brahma, akkor következésképpen két Valóság van. Brahma és Māyā. Nyilvánvaló, hogy ha ez igaz, a nem-dualizmus az Advaitavedānta-ban (nem-duális Vedānta) megsemmisül.

Hogy ezt a problémád orvosolja, az Advaitavedānta azt mondja, hogy Māyā sem Brahma-val van, sem pedig nélküle, de mégis valótlan, miképp az Általa létrehozott univerzum szintén az. A Trika rendszere szerint ez a teória hibás. A Trika úgy oldja meg Brahma és Māyā problémáját, hogy kimondja, az Abszolút Valóság tartalmazza Prakāśa-t (Fény vagy Tudás) és Vimarśa-t (Erő). Ezért, szükségtelen bevezetni Māyā princípiumát, hogy kifejtse az univerzum megnyilvánítását, stb., hiszen a Legmagasabb Én Az, aki tud és tesz mindent, mindenol, és minden mi ismert és tett általa, az teljesen valós, amíg létezik. A "teljes" valótlanság koncepciója a világgal kapcsolatosan szintén szükségtelen. Kétségtelen, hogy van Māyā a Trika-ban is, de az univerzális megnyilvánulás egy tattva-ja vagy kategóriája formájában (a hatodik) -- Lásd a Tattvic Táblázatot további információkért--. És a Trika Māyā-ja valós, mivel az isteni Erő vagy Spanda az Ő magja. OK, elég e részletekből. 

⁴ A "svaparātmabhiḥ" alternatív fordítása így is nézhet ki: "mivel (ātmabhiḥ) az egyén saját Énje (sva) és másoké (para)", azaz mint Szubjektum és objektumok. 

⁵ Ezért, Kṣemarāja szerint Bhartṛhari stanzájának első sora, így értendő:
"Yadādau ca tasyaiva satyatā yadante ca tasyaiva satyatā yanmadhye ca tasyaiva satyatā" vagy "A Valóság (satyatā... satyatā... satyatā) kizárólag (eva... eva... eva) Ahhoz tartozik (tasya... tasya... tasya), ami (yad... yad... yad) az elején (ādau), a végén (ante) és (ca... ca) a közepén (madhye) (létezik)". 

⁶ Kṣemarāja a Buddhistákra utal. 

⁷ Kṣemarāja itt a Cārvāka követőire utal. A Cārvāka India materialisztikus filozófiája. A központi tanítás itt az, hogy az anyag az egyedüli valóság. Így az Én azonosításra kerül a fizikai testtel, eme iskola szerint. Ez a rendszer ismert még Lokāyata néven is [Lásd az Első Lépések (2) dokumentumot, további információkért]. 

⁸ Kṣemarāja itt a Sāṅkhya követőire utal [Lásd az Első Lépések (1), Első Lépések (2) és Első Lépések (3) dokumentumokat, további információkért erről a filozófiai rendszerről]. 

⁹ Kṣemarāja itt a Nāstivāda-ra vagy nihilista iskolára utal. 

¹⁰ Kṣemarāja a Vedānta-ra utal, természetesen, különösen az Advaitavedānta-ra [Lásd az Első Lépések (1), Első Lépések (2) és Első Lépések (3) dokumentumokat, további információkért erről a filozófiai rendszerről]. 

¹¹ Egybe kellett raknom mindent és hozzáadni pár szót, hogy adjak némi struktúrát a kifejezésnek, mert a Szanszkrit írásmód nem olyan, mint a magyar. Szó szerint: "sarvasyaitaccamatkāraikasāratvāt..." - mindennek (sarvasya), mivel ez a kvintesszenciája (ekasāratvāt) annak --azaz a Spanda-nak-- (etad)  ragyogásának (camatkāra) ". Hozzáadva némi struktúrát : Mivel minden a kvintesszenciája (sarvasya... ekasāratvāt), Annak --azaz Spanda-- (etad) ragyogásának (camatkāra). Nos, talán érted. Ezért emlékezz erre: mivel a Szanszkrit mondatstruktúrát nem lehet "mindig" szóról szóra fordítani magyarra, most át kellett rendeznem a kifejezést egy kicsit, különben nem értetted volna a jelentését. 

fel

 További Információ

Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.

Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.