| Töltsd le és telepítsd a nélkülözhetetlen betűtípusokat(s) Hogy megtekinthesd a Szanszkritot annak teljes fényében Olvass Transzliteráció (2) (magyar) hogy teljes mértékben átlásd a transzliterációs rendszert |
Spandakārikā (Spanda Karikak) - Nem duális kashmiri Shaivizmus
A Śivasūtra-k gyakorlati kommentárja - Tiszta Fordítás
|
|
Bevezetés
Üdv, ez itt Gabriel Pradīpaka --rosszul írva Pradipaka-- újra. A Vasugupta által felfedezett Śivasūtra-k--rosszul írva Shiva Sutra-k-- elindították a Trika rendszert (más néven "Nem-duális Kashmiri Shaivizmus"), legalábbis formálisan. A Śivasūtra-kra alapszik ez az egész filozófiai rendszer (a Trika szövegeinek áttekintése). Továbbá, a Śivasūtra-kat Vasugupta fedezte fel és terjesztette el, majd úgy érezte, hogy valamiképp írnia kell egy olyan kommentárt, ami együtt működik velük. Ezt meg is tette és e kommentárt Spandakārikā-knak --rosszul írva Spandakarika-k vagy Spanda Karika-k (e tömör összefoglaló, stanzákat -- kārikā-k-- tartalmaz az Elsődleges Vibrációról vagy Lüktetésről --Spanda--) nevezzük. A Spanda, Śakti --rosszul írva Shakti vagy Sakti-- avagy Én-tudatosság szinonimája. A Spanda Śiva --rosszul írva Shiva vagy Siva-- Ereje, melyen keresztül Ő tudatos Önmagáról. Emellett, Spanda teszi lehetővé Számára az egész univerzum megnyilvánítását, fenntartását és visszavonását. A Spanda egy Isteni Dobogás vagy Lüktetés, de nem fizikai értelemben. Egyáltalán nem. Ez egyfajta mozgás a Tudatosság terében. Śiva nem mozog, de valamiképp valami mozog Benne és ez a Spanda. Nos, ezt nehéz kifejteni korlátolt fogalmakkal, mert ez egy Isteni Valóság, mely a szavak mögött nyugszik. Négy kommentár létezik a Spandakārikā-khoz:
Vṛtti (amit Kallaṭa írt --Vasugupta egyik tanítványa--)
Spandapradīpikā (amit Bhaṭṭotpala szerzett)
Vivṛti (ez Rāmakaṇṭha munkája)
Spandanirṇaya --rosszul írva Spanda Nirnaya-- (melynek szerzője Kṣemarāja --rosszul írva Kshemaraja vagy Ksemaraja--)*
*Meg kell jegyezni, hogy Kṣemarāja-nak létezik egy másik kommentárja is, amit "Spandasandoha"-nak neveznek, de ez csak a Spandakārikā-k első aforizmáját kommentálja.
A Spandanirṇaya Kṣemarāja-tól prózai formában íródott és a leghitelesebbnek tartott a négy közül. Nagyon hosszú kommentár valójában, tele tudományos szintű és kilométeres hosszúságú összetételekkel (hosszú és bonyolult összetételek), amiknek Kṣemarāja, úgy látszik függője. Másrészt, Kallaṭa Vṛtti-je a kārikā-k egyszerű kifejtését adja. Bhaṭṭotpala írt egy kommentárt, ami valójában más könyvekből kiemelt idézetek gyűjteménye. Habár Rāmakaṇṭha kommentárja (Vivṛti) szorosan követi Kallaṭa Vṛtti-jét. Ahogy látod, csupán Kallaṭa és Kṣemarāja írt eredeti kommentárt.
Itt most csak a Spandakārikā-k stanzáinak fordítását adom közre. Ha szeretnél mélyebb kifejtéseket, a menj a kārikā-k vagy aforizmák jelentéséről, menj a "Scriptures (study)/Spandanirṇaya"részhez a Trika szekcióban.
Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) hasonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.
Első Fejezet: Svarūpaspanda
(Spanda, mint az individuum saját természete)
Dicsőítjük e Śaṇkara-t --Śiva egy jelzője--, ki az erők ragyogó csoportjának forrása vagy oka, (és) ki szemét kinyitván és becsukván, az univerzum kiárad és eltűnik ||1||
Miután Ő fedetlen természetű --rūpa--, akadály Számára nincs sehol, abban, akiben ez az egész univerzum 1 nyugszik és akiből kiárad ||2||
1 Szó szerint "okozat", vagyis az univerzum az okozat, míg Spanda az ok.
Még az (állapotok) sokaságában (is), (mint,) ébrenlét, stb., mik --azaz "az állapotok sokasága"-- nem különböznek tőle (Spanda-tól), (a Spanda princípium) továbbra is folyik. (A Spanda) sohasem különül el Saját esszenciális természetétől, mint a Tapasztaló vagy Szemlélő --upalabdhṛ-- ||3||
"Én boldog vagyok, én szenvedek, én ragaszkodok ", stb.. Ezek a tapasztalások egyértelműen megmaradnak egy másikban, amiben a boldogság, stb. állapotai össze vannak fűzve (mint szemek a nyakláncon) ||4||
Ahol nincs sem fájdalom, sem öröm, sem objektum, sem szubjektum, (ahol) még az élettelenség (az éberség hiánya) állapota sem létezik, …az a legmagasabb értelemben (a Spanda princípium)||5||
E (Spanda) princípiumot figyelemmel (és) tisztelettel kell kutatni, mely által eme érzékszervek csoportja (intellektus, egó, elme, a tapasztalás és cselekvés erői)1, (habár) élettelen, (ám mégis) mintha élne magától, (és) a belső csoporttal (Karaṇeśvarī-k avagy az érzékszervek istennői ) együtt belép a "Pravṛtti" --azaz külső dolgok felé való fordulás--, a "Sthiti" --azaz e külső dolgok fenntartása egy ideig-- (és) a "Saṁhṛti" --azaz ezen külső dolgok feloldása az egyén saját Énjében-- állapotaiba, mert e természetes Szabadsága (létezik) mindenhol ||6-7||
1 Más szavakkal az 5 Jñānendriya (tapasztalás, észlelés Erői), az 5 Karmendriya (a cselekvés Erői), elme, egó és intellektus.
E (korlátolt individuum) nem irányítja a vágyak ösztökéjét. De amint érintkezésbe kerül az Én Erejével, (e) személy egyenlővé válik Azzal ||8||
Amikor a (korlátolt individuum), aki tehetetlen saját tisztátalansága --aśuddhi-- miatt (és) aki tettek megtételére --azaz cselekvésre-- vágyik --abhilāṣī-- zavarodottsága, teljesen feloldódik, akkor a Legmagasabb Állapot jelenik meg ||9||
Ebben az esetben, az ő belső természete, melynek jellege tudás (és) aktivitás (megjelenik), mely által (e személy) immáron tud és tesz mindent, amire vágyik ||10||
Hogyan (lehetne) e hitvány újjászülető létezés az övé, ki úgymond lenyűgözve áll, miközben látja eme esszenciális természetet (vagy Spanda-t), mint ami uralkodik (az egész univerzum) felett?||11||
A nem-létezés nem lehet kontempláció (tárgya), és nem hiányzik a káprázat ebből (az állapotból sem), mert kapcsolatba kerülve az "abhiyoga-val" --azaz hallva egy olyan ember beszámolóját, aki ebből az állapotból tért vissza--1, igaz, hogy az --azaz a káprázat állapota-- (valójában) jelen volt ||12||
1Habár az "abhiyoga" szó szerint azt jelenti "alkalmazás", itt úgy kell fordítani, mint "a személy beszámolója, aki visszatért a Samādhi-ból vagy tökéletes koncentrációból. Ez nem az én találmányom, mivel a bölcs Kṣemarāja teszi ezt a pontot érthetővé az ő Spandanirṇaya-jában (a Spandakārikā-k leghitelesebb kommentárja).
Ez okból kifolyólag, ez a mű (képzelt) tudás 1mindig olyan, mint a mély-alvás állapota. Mindazonáltal e (Spanda) princípium így nem tapasztalható vagy realizálható, (azaz), mint emlékezés tárgya ||13||
1 Röviden, "nem-létezés", mely az előző stanzára utal.
Úgymond két állapot létezik e (Spanda princípiumban), (vagyis) a tett állapota (és) a tevő állapota. Ezek közül a tett állapota múlandó, de a tevő állapota múlhatatlan ||14||
Csupán az az erőfeszítés, ami a tett megragadására irányul, tűnik el ebben (a Samādhi állapotban) 1. Amikor ez (az erőfeszítés) eltűnik, (csupán) egy bolond gondolja, hogy "Én eltűntem"||15||
1 A szerző az üresség Samādhi-ja utal.
Sohasem lehet jelen e belső állapot vagy természet megszűnése, ami a mindentudás jellegének székhelye, valami más tapasztalásának hiánya esetén1||16||
1Kizárólag Śiva a szubjektum vagy tapasztaló, senki más. Ha létezne valaki, aki tapasztalja az Ő megszűnését, akkor e személy szintén Śiva lenne, így Ő egyáltalán nem tűnik el. Ha pedig nincs senki más, aki tapasztalhatja az Ő eltűnését, akkor hogyan beszélhetünk bármiféle eltűnésről? Śiva örök és az egyetlen szubjektum és nem létezik az Ő megszűnése vagy eltűnése.
A teljesen felébredett számára, Annak --azaz az Énnek-- tapasztalása mindig (és) állandóan jelen van, (és az Én e tapasztalása) megmarad (a tudatosság) három állapota (közben is). Mindazonáltal, a másiknak --azaz annak, aki nem teljesen felébredett--, az --vagyis az Én tapasztalása-- (csupán) (minden állapot) elején (és) végén (van jelen)||17||
A mindent-átható (Én) ragyog (az ébrenlét és álom) két állapotában, karöltve az (Ő) Legmagasabb --parama-- Erejével --Śakti--, kinek természete a tudás (és) a tudás tárgya. Mindazonáltal, e (kettőn) kívül 1, (Ő csupán) Tudatosságként (látszik) ||18||
1 Ez a mély-alvás.
A Spanda megnyilvánulásai, melyek a "Prakṛti" minőségeivel kezdődnek, (és) amik saját létüket a forrás Spanda-hoz folyamodván nyerik, sohasem állhatnak annak útjában, aki birtokolja (az Én ismeretét) ||19||
Mindazonáltal, ezek (a Spanda megnyilvánulásai), szorgalmasan és szüntelen azon munkálkodnak, hogy elfedjék azok --vagyis a fejletlen intellektusú emberek-- (valódi) állapotát vagy természetét, (és) behajítsák a fejletlen intellektusú embereket az újjászületés rettenetes útjába, ahonnan kijönni nagyon nehéz ||20||
Ezért, az, aki szüntelen készen áll, hogy megragadja a Spanda princípiumot, eléri saját (esszenciális) természetét vagy állapotát hamar, (még) az ébrenlét állapotában (is) ||21||
A Spanda szilárdan áll abban az állapotban vagy kondícióban, amibe (egy személy) belép (, amikor az) rendkívül mérges, mérhetetlenül elégedett vagy örömmel telt, arra reflektál "mit csináljak? ", vagy az (életéért) küzd ||22||
Megragadva e (Spanda) (legmagasabb) állapotát, (a nagy Yogī) szilárd marad és elhatározott (ebben a formában): "Bármit is mondjon nekem ez az (Én), azt bizonyosan meg fogom tenni "||23||
Menedéket véve eme (Spanda legmagasabb állapotában), mind a hold --azaz apāna--1(és) a nap --azaz prāṇa--2, (találkozik) a Suṣumnā folyamában (, felemelkedvén) a felfelé szálló úton (és) eldobva (még) Brahmā tojásának körét (is), (végül) mindkettő feloldódik --véget ér--3||24||
1"Apāna" a specifikus életerő, amit belép a teste a belégzés által.
2"Prāṇa" ebben az esetben a specifikus életerő, ami kilép a testből a kilégzés által.
3Brahmāṇḍa vagy "Brahmā tojása" általában csupán a "makrokozmosz" szimbóluma, de ebben a kontextusban, ez úgy értendő, mint a "test és a Brahmarandhra". A Brahmarandhra "Brahmā lyuka", és a Sahasrāracakra-ban található a fej koronájának tetején.
Majd, a hold --azaz apāna-- (és) a nap --azaz prāṇa-- újra feloldódik e Nagy Éterben. (A részlegesen felébredett számára, ez az állapot olyan,) mint a mély-alvás állapota, (és így) káprázatban marad. (Habár a Yogī, aki) nem fedett (a tudatlanság sötétségével) megmarad felébredve és megvilágosodva (ebben a bizonyos állapotban)||25||
II. Fejezet: Sahajavidyodaya
(A természetes Tudás feltárulása)
Megragadván ezt az Erőt, a Mantra-k, csordultig tele a mindentudó erővel, önmaguk, saját funkcióikkal való kitöltéséhez folyamodnak (a testet öltött létező felé), csak úgy, mint a tapasztalás és cselekvés erői (eme bizonyos) testet öltött létezőknek (önmaguk, saját funkcióikkal való kitöltéséhez folyamodnak, ugyancsak eme Erő megragadása által)||1||
A Mantra-k), kiknek megítélése (mint bizonyos istenek) megszűnnek, (és) kik mentesek minden korlátozástól, feloldódnak eme (Erőben vagy Spanda-ban) imádójuk elméjével együtt. Ezért, ezek (a Mantra-k) Śiva természete ||2||
Mivel az individuális én azonos mindennel, hiszen minden entitás (belőle) árad ki, (és) mivel az a tapasztalása vagy érzése, hogy azonos (minden entitással), mindegyikük tudása miatt 1, ezért nincs állapot, mely ne lenne Śiva, (akár) szóban, objektumban (vagy) gondolatban --cintā--. A tapasztaló maga, mindig (és) mindenhol megmarad a tapasztalt formájában ||3-4||
1 Más szavakkal, "mert az individuális létező ismeri az összes többi létezőt is, hiszen tudja, hogy mind ő maga".
Vagy aki birtokolja e tudást vagy realizációt (és) szüntelen egyesülve van (a Legmagasabb Énnel), úgy látja az egész világot, mint (isteni) játék. Az életében felszabadult, nincs kétség (efelől)||5||
Kizárólag ez eme meditáció tárgyának feltárulása a meditáló elméjében. (Röviden,) egy szilárd akarattal bíró spirituális törekvő vagy sādhaka számára, jelen van (önmaga) azonosításának realizációja (a dhyeya-val vagy a meditáció tárgyával) ||6||
Kizárólag ez a Halhatatlansághoz vezető Nektár elérése, kizárólag ez az Én tapasztalása. És e beavatás a Nirvāṇa-ba vagy Végső Felszabadulásba vezet, (és) adományozza Śiva valódi állapotát ||7||
III. Fejezet: Vibhūtispanda
(A Spanda-ból származó természetfeletti erők)
Miképp e (világ) Fenntartója, ha kérve van, vággyal, megnyilvánít (minden) dolgot, mi a hold (és) a nap feltárulása után éber testet öltött szívében nyugszik, úgy álomban szintén, szilárdan állva a középső csatornában, (Ő) bizonyosan feltárja mindig (és) még világosabban (az ő) vágyott dolgát annak, ki nem szünteti könyörgését ||1-2||
Különben, a megnyilvánító erő, karaktere szerint, mindig szabadon (működik), mint a közönséges emberek esetében, az ébrenlét (és) álom két állapotában ||3||
Kétségtelen, miképp egy dolog (először) homályosan tapasztalt, még akkor is ha (rendkívül) figyelmes elme (vesz részt a tapasztalás folyamatában), később megjelenik még tisztábban, amikor élénk erőfeszítés útján látszik az, az egyén saját ereje által 1, úgy megragadván e (Kozmikus) Erőt, bármilyen dolog, ami valójában létezik akármilyen formában, akármilyen helyen, akármilyen kondícióban, az (a bizonyos dolog) azonnal megnyilvánul ezen a módon ||4-5||
1 Ez a Cakṣurindriya-ra vonatkozik vagy a látás erejére. Ez az erő teszi alkalmassá a szemet a látásra, de ez nem egy szerv, hanem egy energia.
Még egy gyenge ember is, (ki) elkötelezett (megtevésében annak), amit meg kell tenni, megragadván ezt (a Spanda-t vagy Kozmikus Erőt), (később sikerrel jár) eme bizonyos Princípiumon keresztül. Így, az, aki nagyon éhes, (képes) elfedni 1 vágyát az evésre ||6||
1 A "meghaladás" értelmében.
Miképp mindentudás, stb. (van jelen) a test tekintetében, amennyiben azt uralja eme (Spanda princípium), úgy (szintén) az egyén saját Énjében való megszilárduláson keresztül, jelen lesz így mindenhol ||7||
A depresszió (olyan), mint rabló a testben. A tudatlanságból kúszik elő 1 Ha ez el van pusztítva eme Unmeṣa --lásd a következő aforizmát-- által, hogyan létezhetne (a depresszió), (annak) oka nélkül ?||8||
1 Szó szerint: "annak siklása" vagy "siklik", vagyis ez a glāni vagy depresszió siklása, megjelenése.
Azt Unmeṣa-ként kell tudni valójában, amiből egy másik (éberség --Kṣemarāja szerint-- vagy gondolat --mások szerint--) tárul fel, egy (személyben), aki (immáron) egyetlen gondolattal van kitöltve. Mindenkinek saját magának kell tapasztalnia eme (Unmeṣa)-t ||9||
Eme (Unmeṣa-ból), Vindu --isteni fény--, Nāda --isteni hang--, Rūpa --isteni forma-- (és) Rasa --isteni íz-- jelenik meg hamar a testet öltött számára, mint zavaró tényező ||10||
1 Ez írható "Bindu" formában is.
Amikor (egy Yogī), úgymond, vágyik arra, hogy lásson minden dolgot, megmaradva (mindazt) áthatván, akkor, mi (értelme van) (erről) többet mondani? Meg fogja tapasztalni (azt) saját maga!||11||
Látván tudás által, mindazt mi az egyén saját tapasztalásának körében van, ébernek kell maradnia az egyénnek (és) mindent egy helyre tennie --a Spanda-ba--. Következésképpen, nem árthat neki más ||12||
Az, kinek ragyogását elvette Kalā, az élvezett vagy használt --azaz imába zuhant-- az erők csoportja által, melyek a szavak sokaságából származnak. (Ezért,) ő úgy nevezett, mint paśu vagy korlátolt létező ||13||
Az ideák feltárulása, melyek e (paśu-ban vagy korlátolt létezőben) (jelennek meg), (jelzik) a Legmagasabb Halhatatlanság Nektárja ízének eltűnését. Ebből, (a korlátolt létező) függővé válik. Ezen (ideák feltárulása) a Tanmātra-k --minden dolog finom aspektusa-- körében működik ||14||
Az erők 1szüntelen készek, hogy elfedjék vagy eltakarják az esszenciális természetét eme (korlátolt létezőnek), mert nem létezik az ideák feltárulása a szavak belső keveredése nélkül ||15||
1 Brāhmī, Yogīśvarī, Māheśvarī, stb. (azaz a varga-k vagy betűcsoportok felett uralkodó erők --pl.: Brāhmī a Kavarga vagy Ka csoport felett uralkodik, melyek a "ka, kha, ga, gha és ṅa" betűkből állnak; lásd Szanszkrit ABC--).
E bizonyos Ereje vagy Śakti-ja Śiva-nak, minek természete az aktivitás, a paśu-ban vagy kondicionált létezőben áll (és) megköti (őt). (Habár, amikor Śakti) ismert vagy realizált, mint ami (az említett paśu-ban) útként áll az egyén saját Énje felé, (akkor) sikert eredményez ||16||
Teljesen megállítva és leigázva a Puryaṣṭaka 1 által, ami az (öt) Tanmātra-ból --azaz finom elemek-- tárul fel (és) az elmében, egóban (és) intellektusban honol, az alárendelt (korlátolt létező vagy paśu) az ideák feltárulását tapasztalja, melyek abból (Puryaṣṭaka-ból) származnak, (ezen ideákból származó öröm és fájdalom) élvezetével (együtt). Ő születésről születésre vándorol, a (Puryaṣṭaka) folytonossága miatt. Ezért, (megtesszük) a kifejtését e transzmigrációt feloldó oknak ||17-18||
1Szó szerint "a nyolc városa", a Puryaṣṭaka a finom test jelzője (sūkṣmaśarīra vagy liṅgaśarīra), ami "buddhi-ból (intellektus), ahaṅkāra-ból (egó), manas-ból (elme) és az öt Tanmātra-ból vagy finom elemekből áll. Ez tisztázódik a szerző későbbi kifejtéséből.
De, amikor szilárdan áll egy helyben --azaz a Spanda princípiumban--, akkor irányítva az eltűnését és megjelenését ennek (a Puryaṣṭaka-nak), (az ex-korlátolt létező) a (valódi) élvezővé válik (és) következésképpen, ő (ugyancsak) a (Śakti-k vagy erők) csoportjának Urává lesz ||19||
IV. Fejezet: Epilógus
(Két stanza, mely konklúzióként szolgál)
Hódolatom a Guru csodálatos beszédének, ami (csordultig tele van) változatos szavakkal --pada-- (és azok megfelelő) jelentésével, (és) lehetőséget ad a kétségek kifürkészhetetlen óceánján való biztonságos átkelésre ||1||
Emellett, e tudás kincse elérésének (aktusa), melyet igen nehéz (elérni), (annak) végső megőrzésének (aktusával együtt), a szív barlangjában, kétségtelenül mindig az egész világ javára válik, ahogy (így volt ez) Vasugupta-val (is) ||2||
További Információ
Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.
Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.