| Töltsd le és telepítsd a nélkülözhetetlen betűtípusokat(s) Hogy megtekinthesd a Szanszkritot annak teljes fényében Olvass Transzliteráció (2) (magyar) hogy teljes mértékben átlásd a transzliterációs rendszert |
Tanulj Szanszkritul - Kombinációk (7)
Mássalhangzó Sandhi - 3. Rész
Bevezetés
Üdv, itt Gabriel Pradīpaka. Ez itt a harmadik és egyben utolsó dokumentuma a Mássalhangzó Sandhi-nak (egy záró mássalhangzó Kombinációja egy kezdő mássalhangzóval vagy magánhangzóval). Ismételten emlékezz most a háromféle Sandhi-ra:
1) Magánhangzó Kombinációk (Magánhangzó Sandhi)
2) Visarga Kombinációk (Visarga Sandhi)
3) Mássalhangzó Kombinációk (Mássalhangzó Sandhi)
Ebben a dokumentumban a Mássalhangzók kombinálásának (Mássalhangzó Sandhi) fennmaradó módjait fogjuk tanulmányozni. És újfent, mindig tartsd észben az alábbi táblázatot:
| Típus | Magánhangzók | ||||
|---|---|---|---|---|---|
| GYENGÍTETT FOK (egyszerű magánhangzók) | a | i-ī | u-ū | ṛ-ṝ | ḷ |
| ERŐSÍTETT FOK (Guṇa) | a | e | o | ar | al |
| NYÚJTOTT FOK (Vṛddhi) | ā | ai | au | ār | āl |
Emellett, elérhető immáron egy dokumentum számos példával minden megtanított szabályhoz. Kattints ide.
Csupán néhány Szabály maradt.... hála Istennek! Készítsd fel a hadsereged, és... menj és foglald el a Sandhi utolsó erődjét!
17. Szabály
Egy fontos, gyakran használt szabály:
| 17. Szabály Amikor a "n"-t egy szó végén (kivéve "praśān" --egy jó és békés ember--) egy "c", "ch", "ṭ", "ṭh", "t" vagy "th" követ (amit pedig egy Magánhangzó, Félhangzó, Nazális vagy "h" követ), akkor egy "s" kerül beillesztésre közéjük, és a "n" maga megváltozik "ṁ"-ra vagy "m̐"-ra. Néha a Mássalhangzó Sandhi 4. Szabályát is használnod kell, hogy csiszolj a kombináción. Ez a Szabály tökéletes kiegészítése a Mássalhangzó Sandhi 11. és 12. Szabályának. |
Ez egy nagyon egyszerű Szabály, de néha egy másik Szabályát is használnod kell a Mássalhangzó Sandhi-nak (különösképp a 4-et), hogy csiszolj a kombináción. Tekintsd meg az alábbi táblázatot:
| "n" egy szó végén (kivéve "praśān"), amit egy "c", "ch", "ṭ", "ṭh", "t" vagy "th" követ --melyeket magukat egy Magánhangzó, Félhangzó, Nazális vagy "h" követ-- (ez valójában a Mássalhangzó Sandhi 11. és 12. Szabályának kiegészítése lenne) | ||||
|
"n" (egy szó végén, kivéve "praśān")
|
+
|
c, ch, ṭ, ṭh, t vagy t (feltéve, hogy őket egy Magánhangzó, Félhangzó, Nazális vagy "h" követi)
|
=
|
"s" beillesztésre kerül közéjük, és a "n" megváltozik "ṁ"-ra vagy "m̐"-ra. Röviden, a végeredmény: "ṁs" vagy "m̐s"
|
| És most a részletes magyarázat | ||||
| Első lehetőség: n, amit egy c vagy ch követ ("s"-nak --ami közéjük lett beillesztve-- meg kell változnia "ś"-ra a Mássalhangzó Sandhi 4. Szabályának első alszabálya alapján) | ||||
| "n" (egy szó végén, kivéve "praśān") | + | c vagy ch (feltéve, hogy őket egy Magánhangzó, Félhangzó, Nazális vagy "h" követi) | = | "ṁśc" vagy "m̐śc" vagy "ṁśch" vagy "m̐śch" |
| Második lehetőség: n, amit egy ṭ vagy ṭh követ ("s"-nak --ami közéjük lett beillesztve-- meg kell változnia "ṣ"-ra Mássalhangzó Sandhi 4. Szabályának második alszabálya alapján) | ||||
| "n" (egy szó végén, kivéve "praśān") | + | ṭ vagy ṭh (feltéve, hogy őket egy Magánhangzó, Félhangzó, Nazális vagy "h" követi) | = | "ṁṣṭ" vagy "m̐ṣṭ" vagy "ṁṣṭh" vagy "m̐ṣṭh" |
| Harmadik lehetőség: n, amit egy t vagy th követ ("s" --ami közéjük lett beillesztve-- változatlan marad) | ||||
| "n" (egy szó végén, kivéve "praśān") | + | t vagy th (feltéve, hogy őket egy Magánhangzó, Félhangzó, Nazális vagy "h" követi) | = | "ṁst" vagy "m̐st" vagy "ṁsth" vagy "m̐sth" |
Most jöjjön néhány példa mindegyik lehetőséghez:
"n" egy szó végén (kivéve "praśān") + "c" vagy "ch" --melyeket magukat egy Magánhangzó, Félhangzó, Nazális vagy "h" követ-- = "ṁśc" vagy "m̐śc" ---- "ṁśch" vagy "m̐śch" (ez valójában a Mássalhangzó Sandhi 11. és 12. Szabályának kiegészítése lenne)
| योगिन् (yogin) + चर (cara) = योगिंश्चर vagy योगिँश्चर (yogiṁścara vagy yogim̐ścara) | योगिन् (yogin) + छिन्धि (chindhi) = योगिंश्छिन्धि vagy योगिँश्छिन्धि (yogiṁśchindhi vagy yogim̐śchindhi) |
| Ó, Yogī (yogin), barangolj (cara)! | Ó, Yogī (yogin), vágd le (chindhi)! |
"n" egy szó végén (kivéve "praśān") + "ṭ" vagy "ṭh" --melyeket magukat egy Magánhangzó, Félhangzó, Nazális vagy "h" követ-- = "ṁṣṭ" vagy "m̐ṣṭ" ---- "ṁṣṭh" vagy "m̐ṣṭh" (ez valójában a Mássalhangzó Sandhi 11. és 12. Szabályának kiegészítése lenne)
| बलिन् (balin) + टौटेश (ṭauṭeśa) = बलिंष्टौटेश vagy बलिँष्टौटेश (baliṁṣṭauṭeśa vagy balim̐ṣṭauṭeśa) | बलिन् (balin) + ठक्कुर (ṭhakkura) = बलिंष्ठक्कुर vagy बलिँष्ठक्कुर (baliṁṣṭhakkura vagy balim̐ṣṭhakkura) |
| Ó, erőteljes (balin) Ṭauṭeśa --egy bizonyos oltalmazó istenség-- (ṭauṭeśa)! | Ó, erőteljes (balin) istenség (ṭhakkura)! |
"n" egy szó végén (kivéve "praśān") + "t" vagy "th" --melyeket magukat egy Magánhangzó, Félhangzó, Nazális vagy "h" követ-- = "ṁst" vagy "m̐st" ---- "ṁsth" vagy "m̐sth" (ez valójában a Mássalhangzó Sandhi 11. és 12. Szabályának kiegészítése lenne)
| राजन् (rājan) + तत्र (tatra) = राजंस्तत्र vagy राजँस्तत्र (rājaṁstatra vagy rājam̐statra) | अश्वान् (aśvān) + थुडामि (thuḍāmi) = अश्वांस्थुडामि vagy अश्वाँस्थुडामि (aśvāṁsthuḍāmi vagy aśvām̐sthuḍāmi) |
| Ó, király (rājan), ott (tatra)! | Betakarom (thuḍāmi) a lovakat (aśvān) |
Kivételek
| हन्त (hanta) and not हंस्त (haṁsta) (Mivel a "n" nem egy szó végén áll) | प्रशान् (praśān) + तोलयति (tolayati) = प्रशान्तोलयति (praśāntolayati) és nem प्रशांस्तोलयति (praśāṁstolayati) (Mivel a "n" a "praśān"-hoz tartozik) |
| Egy felkiáltás vagy kezdő partikula (ösztönzést fejez ki valamilyen cselekvésre vagy figyelemfelhívást, vagy pedig bánat, öröm, szánalom, igyekezet, áldás stb. kifejezésére szolgál). Elfogadott fordítások: "Gyerünk!", "Itt!", "Nézd!", "Lásd!", "Jaj!", "Áh!", stb. | Egy jó és békés ember (praśān) vizsgálódik --bizalmatlansággal-- (tolayati) |
| कर्मिन् (karmin) + त्सर (tsara) = कर्मिन्त्सर (karmintsara) vagy कर्मिन् त्सर (karmin tsara) és nem कर्मिंस्त्सर (karmiṁstsara) [Mivel a "t"-t a "tsara"-ban nem egy Magánhangzó, Félhangzó, Nazális vagy "h" követi. Másrészről figyeld meg, hogy a "n" a "karmin"-ban nem változott át Anusvāra-vá --a Mássalhangzó Sandhi 12. Szabálya által--, mert egy "pada" vagy ragozott szó végén áll ("karmin" a "karmin" --munkás-- Megszólító esete)] | अबोधन् (abodhan) + त्सारुकाः (tsārukāḥ) = अबोधन्त्सारुकाः (abodhantsārukāḥ) vagy अबोधन् त्सारुकाः (abodhan tsārukāḥ) és nem अबोधंस्त्सारुकाः (abodhaṁstsārukāḥ) [Mivel a "t"-t a "tsārukāḥ"-ban nem egy Magánhangzó, Félhangzó, Nazális vagy "h" követi. Másrészről figyeld meg, hogy a záró "n" az "abodhan"-ban nem változott át Anusvāra-vá --a Mássalhangzó Sandhi 12. Szabálya által--, mert egy "pada" vagy ragozott szó végén áll ("abodhan" a "budh" --tudni-- Befejezetlen állapotának 3. személye többesszámban)] |
| Ó, munkás (karmin), közelíts titokban (tsara)! | (Nyilvánvalóan,) azok, akik képzettek voltak a kard forgatásában (tsārukāḥ), tudták --hogyan kell azt csinálni-- (abodhan) |
Szundíts egyet, azután pedig tanulmányozd a következő Szabályt.
18. Szabály
Egy kritikus fontosságú, gyakran használt szabály:
| 18. Szabály Amikor a "n" egy "r", "ṣ", "ṛ" vagy "ṝ" után jön egy szón belül, akkor kötelezően megváltozik "ṇ"-ra, annak ellenére, hogy jelen van egy Magánhangzó, egy Félhangzó (kivéve "l"), egy Nazális, egy Torokhangok vagy Ajakhangok osztályához tartozó mássalhangzó, vagy egy "h" az említett betűk (azaz "r", "ṣ", "ṛ" és "ṝ") és a "n" között. Megjegyzendő, hogy ez az átalakulás nem történik meg, amikor a "n" egy szó végén van, vagyis a jelenlegi Sandhi Szabály nem használható egy záró "n"-nel. |
Kérlek, most figyelj, mivel ez a szabály rendkívül fontos és gyakori:
| Ugyanazon szón belül (óvatosan itt!), annak ellenére, hogy jelen van egy Magánhangzó, egy Félhangzó (kivéve "l"), egy Nazális, egy a Torokhangok vagy Ajakhangok osztályába tartozó mássalhangzó, vagy egy "h" a "r", "ṣ", "ṛ" vagy "ṝ" és a "n" között, feltéve, hogy a "n" nem egy szó végén áll. | ||||
|
"r", "ṣ", "ṛ" vagy "ṝ"
|
+
|
"n" (nem egy szó végén, óvatosan itt!)
|
=
|
"n" kötelezően megváltozik "ṇ"-ra
|
Néhány példa:
Ugyanazon szóban: "r", "ṣ", "ṛ" vagy "ṝ" + "n" = "ṇ" [akkor is, amikor jelen van közöttük egy Magánhangzó, egy Félhangzó (kivéve "l"), egy Nazális, egy Torokhangok vagy Ajakhangok osztályához tartozó mássalhangzó, vagy egy "h"]
| राम (rāma) + एन (ena) [Megjegyzendő, hogy az "ena" az a végződés, ami az "a"-ra végződő főnevek és melléknevek Eszközhatározói esetének megformálására van használva (egyesszámban). Nézd meg a Ragozás dokumentumok sorozatát (a "Szanszkrit" szekció alatt) több információért. Azt is figyeld meg, hogy a záró "a" a "rāma"-ban kiesik az "ena" hozzáadása előtt] = रामेण (rāmeṇa) [Mind a "m" és a két Magánhangzó ("ā" és "e"), ami közöttük áll, nincs hatással a Sandhi-ra. Ezért bármiféle probléma nélkül használható a jelenlegi Sandhi Szabály] | हरि (hari) + इना (inā) [Megjegyzendő, hogy az "inā" az a végződés, ami az "i"-re végződő hímnemű és semlegesnemű főnevek és melléknevek Eszközhatározói esetének megformálására van használva (egyesszámban). Nézd meg a Ragozás dokumentumok sorozatát (a "Szanszkrit" szekció alatt) több információért. Azt is figyeld meg, hogy a záró "i" a "hari"-ban kiesik az "inā" hozzáadása előtt] = हरिणा (hariṇā) (mivel a közbülső "i" egy Magánhangzó, a jelenlegi Sandhi Szabály bármiféle probléma nélkül használható) |
| Rāma által vagy vele (rāmeṇa) | Hari --Viṣṇu-- által vagy vele (hariṇā) |
|
वारि (vāri) + इने (ine) [Megjegyzendő, hogy az "ine" az a végződés, ami az "i"-re végződő semlegesnemű főnevek és melléknevek Részes esetének megformálására van használva (egyesszámban). Nézd meg a Ragozás dokumentumok sorozatát (a "Szanszkrit" szekció alatt) több információért. Azt is figyeld meg, hogy a záró "i" a "vāri"-ban kiesik az "ine" hozzáadása előtt] = वारिणे (vāriṇe) (mivel a közbülső "i" egy Magánhangzó, a jelenlegi Sandhi Szabály bármiféle probléma nélkül használható)
|
सार (sāra) + आनाम् (ānām) [Megjegyzendő, hogy az "ānām" az a végződés, ami az "a"-ra végződő főnevek és melléknevek Birtokos esetének megformálására van használva (többesszámban). Nézd meg a Ragozás dokumentumok sorozatát (a "Szanszkrit" szekció alatt) több információért. Azt is figyeld meg, hogy a záró "a" a "sāra"-ban kiesik az "ānām" hozzáadása előtt] = साराणाम् (sārāṇām) (mivel a közbülső "ā" egy Magánhangzó, a jelenlegi Sandhi Szabály bármiféle probléma nélkül használható)
|
|
A vízért / a víz számára / a víz kedvéért (vāriṇe)
|
Az esszenciáké (sārāṇām)
|
Kivételek
| गुरु (guru) + नाथः (nāthaḥ) = गुरुनाथः (gurunāthaḥ) és nem गुरुणाथः (guruṇāthaḥ) (Mivel a "r" és a "n" különböző szavakban vannak) | राम (rāma) + नाम (nāma) = रामनाम (rāmanāma) és nem रामणाम (rāmaṇāma) (Mivel a "r" és "n" különböző szavakban vannak) |
| A Guru-k (guru) Ura (nāthaḥ) | Rāma (rāma) neve (nāma) |
| रुचि (ruci) + ईनाम् (īnām) [Megjegyzendő, hogy az "īnām" az a végződés, ami az "i"-re végződő hímnemű, nőnemű és semlegesnemű főnevek és melléknevek Birtokos esetének megformálására van használva (többesszámban). Nézd meg a Ragozás dokumentumok sorozatát (a "Szanszkrit" szekció alatt) több információért. Azt is figyeld meg, hogy a záró "i" a "ruci"-ban kiesik az "īnām" hozzáadása előtt] = रुचीनाम् (rucīnām) és nem रुचीणाम् (rucīṇām) [Mivel egy Szájpadláshang ("c") van a "r" és "n" között] | कर्श्य (karśya) + आनाम (ānām) [Megjegyzendő, hogy az "ānām" az a végződés, ami az "a"-re végződő főnevek és melléknevek Birtokos esetének megformálására van használva (többesszámban). Nézd meg a Ragozás dokumentumok sorozatát (a "Szanszkrit" szekció alatt) több információért. Azt is figyeld meg, hogy a záró "a" a "karśya"-ban kiesik az "ānām" hozzáadása előtt] = कर्श्यानाम् (karśyānām) és nem कर्श्याणाम् (karśyāṇām) [Mivel egy "ś" van a "r" és "n" között] |
| A ragyogásoké (rucīnām) | A kurkuma növényeké (karśyānām) |
| क्रम (krama) + आन् (ān) [Megjegyzendő, hogy az "ān" az a végződés, ami az "a"-ra végződő hímnemű főnevek és melléknevek Tárgyesetének megformálására van használva (többesszámban). Nézd meg a Ragozás dokumentumok sorozatát (a "Szanszkrit" szekció alatt) több információért. Azt is figyeld meg, hogy a záró "a" a "krama"-ban kiesik az "ān" hozzáadása előtt] = क्रमान् (kramān) és nem क्रमाण् (kramāṇ) (Mivel a "n" egy szó végén áll) |
| A sorozatokat / a sorozatokhoz (kramān) |
Ez egy jó kis könnyű szabály volt, azt gondolom. Tanulmányozd különleges figyelemmel, mert folyamatosan használni fogod. Jöjjön most a következő szabály!:
19. Szabály
Egy másik fontos szabály, amit észben kell tartani:
| 19. Szabály (1. alszabály) A "c" mássalhangzó kötelezően beillesztendő a "ch" és az azt megelőző rövid magánhangzó közé. (2. alszabály) A "c" mássalhangzó kötelezően beillesztendő a "ch" és az azt megelőző hosszú magánhangzó közé, ami nem egy "valódi" szó végén áll, vagyis, az említett hosszú magánhangzónak egy reduplikatív szótaghoz, stb. kell tartoznia, ami gyakorta különböző típusú igeragozások megformálásánál van használva (Befejezett állapot, Aoriszt és hasonlók). (3. alszabály) A "c" mássalhangzó opcionálisan beilleszthető a "ch" és az azt megelőző hosszú magánhangzó közé, ami egy "valódi" szó végén áll, kivéve az "ā" a "mā"-ban és az "ā" elöljárószó. (4. alszabály) Az utolsó állításból nyilvánvaló, hogy a "c" kötelezően beillesztendő a "ch" és az azt megelőző "mā" vagy az "ā" elöljárószó közé. |
Figyelj, kérlek:
| A"ch" mássalhangzó, amit akár (1) egy rövid magánhangzó előz meg, akár (2) egy olyan hosszú magánhangzó előz meg, ami nem egy "valódi" szó végén áll, akár (3) egy olyan hosszú magánhangzó előz meg (kivéve az "ā" a "mā"-ban és az "ā" elöljárószó) , ami egy "valódi" szó végén áll, akár (4) a "mā" vagy az "ā" elöljárószó előz meg | ||||
|
egy rövid magánhangzó
|
+
|
"ch"
|
=
|
"c" kötelezően beillesztésre kerül közéjük
|
| egy olyan hosszú magánhangzó, ami egy "valódi" szó végén áll |
+ | "ch" | = | "c" kötelezően beillesztésre kerül közéjük |
|
egy olyan hosszú magánhangzó, ami egy "valódi" szó végén áll (kivéve az "ā" a "mā"-ban és az "ā" elöljárószó)
|
+
|
"ch"
|
=
|
"c" opcionálisan beillesztésre kerül közéjük
|
|
"mā" vagy az "ā" elöljárószó
|
+
|
"ch"
|
=
|
"c" kötelezően beillesztésre kerül közéjük
|
Néhány példa:
1. alszabály: egy rövid magánhangzó + "ch" = "c" kötelezően beillesztésre kerül közéjük
2. alszabály: egy olyan hosszú magánhangzó, ami nem egy "valódi" szó végén áll + "ch" = "c"
kötelezően beillesztésre kerül közéjük
3. alszabály: egy olyan hosszú magánhangzó, ami egy "valódi" szó végén áll
(kivéve az "ā" a "mā"-ban és az "ā" elöljárószó) + "ch" = "c" opcionálisan beillesztésre kerül közéjük
4. alszabály: "mā" vagy az "ā" elöljárószó + "ch" = "c" kötelezően beillesztésre kerül közéjük
|
1. alszabály
|
|
| देव (deva) + छाया (chāyā) = देवच्छाया (devacchāyā) ("c" kötelezően beillesztendő) | स्व (sva) + छाया (chāyā) = स्वच्छाया (svacchāyā) ("c" kötelezően beillesztendő) |
| Isten (deva) árnyéka (chāyā) | Az egyén saját (sva) árnyéka (chāyā) |
| 2. alszabály | |
|
Először, छिद् (chid) + यते (yate) = छिद्यते (chidyate) ("chid" azt jelenti "vágni"; amikor a "yate" hozzáadódik a gyökhöz, kialakul a Szenvedő Igenem: "vágva van" vagy "ami vágva van"). Most ahhoz, hogy megkapjuk az Intenzív vagy Gyakorító alakot, hozzá kell adni a "ce"-t. Figyeld meg, hogy az "e" egy hosszú magánhangzó, ami nem egy "valódi" szó végén áll, mert a "ce" egyszerűen egy reduplikált szótag. Tehát: चे (ce) + छिद्यते (chidyate) = चेच्छिद्यते (cecchidyate) ("újra meg újra el van vágva" vagy "ami újra meg újra el van vágva") (Figyeld meg azt is, hogy a "c" kötelező módon került beillesztésre, mert az "e" a "ce"-ben nem egy "valódi" szó végén áll)
|
|
|
"Újra meg újra el van vágva" vagy pedig "ami újra meg újra el van vágva" (cecchidyate)
|
|
| 3. alszabály | |
| देवी (devī) + छिन्नः (chinnaḥ) = देवीच्छिन्नः vagy देवीछिन्नः (devīcchinnaḥ vagy egyszerűen devīchinnaḥ) ("c" opcionálisan kerül beillesztésre, mert az "ī" a "devī"-ben egy valódi szó végén áll) | उमा (umā) + छुपति (chupati) = उमाच्छुपति vagy उमा छुपति (umācchupati vagy egyszerűen "umā chupati" -- Figyeld meg, hogy az "umā" és "chupati" szavak az utóbbi esetben különállóan maradnak egymástól) ("c" opcionálisan kerül beillesztésre, mert az "ā" az "umā"-ban egy valódi szó végén áll) |
| Ami el van vágva (chinnaḥ) az istennő által (devī) | Umā --Śiva felesége-- (umā) megérint (chupati) |
| 4. alszabály | |
| मा (mā) + छिदस् (chidas) = माच्छिदस् (mācchidas) ("c" kötelezően beillesztendő, mert a "ch"-t megelőző "ā" a "mā"-hoz tartozik) [Figyeld meg azt is, hogy a "chidas" az "acchidas" Aorisztból származik --"elvágtad" (határozatlan Múlt idő)--, amiről az augmentum (a kezdő "a") és a "c" el lett távolítva] | आ (ā) + छन्नः (channaḥ) = आच्छन्नः (ācchannaḥ) ("c" kötelezően beillesztendő, mert "ch"-t megelőző "ā" az "ā"-hoz tartozik) [Figyeld meg azt is, hogy a "channaḥ" azt jelenti "betakart"] |
| Ne (mā) vágd el (chidas)! | Felöltöztetett (ācchannaḥ) |
Jó kis szabály. Haladjunk tovább a Sandhi tanulmányozásával!
20. Szabály
Ez a szabály nem gyakran használatos, de ennek ellenére fontos:
| 20. Szabály (1. alszabály) Amikor a "ṅ"-t és "ṇ"-t egy Szibiláns követi (ś, ṣ vagy s), akkor rendre egy "k" és "ṭ" toldódik hozzá opcionálisan az előbbihez. (2. alszabály) A zöngétlen nem aspirált mássalhangzók opcionálisan átalakulnak a zöngétlen aspirált mássalhangzóvá, amikor egy Szibiláns követi őket. |
Figyelj:
| Első alszabály: "ṅ" és "ṇ", melyeket egy Szibiláns követ | ||||
|
ṅ és ṇ
|
+
|
ś, ṣ vagy s
|
=
|
ṅkś, ṅkṣ és ṅks -- ṇṭś, ṇṭṣ és ṇṭs (ez opcionális)
|
| Második alszabály: Zöngétlen nem aspirált mássalhangzók, melyeket egy Szibiláns követ | ||||
|
k, c, ṭ, t és p
|
+
|
ś, ṣ vagy s
|
=
|
khś, khṣ, khs, chś, chṣ, chs, ṭhś, ṭhṣ, ṭhs, thś, thṣ, ths, phś, phṣ és phs (ez opcionális)
|
| Emellett emlékezz, hogy az --első alszabály alapján-- opcionálisan beillesztett "k" és "ṭ" a "ṅ" vagy "ṇ" és a Szibiláns közé pedig opcionálisan megváltoztatható "kh"-ra és "ṭh"-ra a második alszabály használatával |
||||
Most a példák:
1. és 2. alszabály együttes alkalmazása
| प्राङ् (prāṅ) + षष्ठः (ṣaṣṭhaḥ) = प्राङ्क्षष्ठः (prāṅkṣaṣṭhaḥ) ("k" opcionálisan beillesztésre kerül). Emellett, a jelen Szabály második alszabálya is használható opcionálisan: प्राङ्ख्षष्ठः (prāṅkhṣaṣṭhaḥ). (Figyeld meg, ahogy a "k" megváltozott "kh"-ra a második alszabálynak megfelelően) | सुगण् (sugaṇ) + षष्ठः (ṣaṣṭhaḥ) = सुगण्ट्षष्ठः (sugaṇṭṣaṣṭhaḥ) ("ṭ" opcionálisan beillesztésre kerül). Emellett, a jelen Szabály második alszabálya is használható opcionálisan: सुगण्ठ्षष्ठः (sugaṇṭhṣaṣṭhaḥ). (Figyeld meg, ahogy a "ṭ" megváltozott "ṭh"-ra a második alszabálynak megfelelően) |
| A korábban elment (prāñc) hatodik ember (ṣaṣṭhaḥ) --"prāṅ" a "prāñc" szóösszetételekben felvett alakja-- |
Jól számoló (sugaṇ) hatodik (ṣaṣṭhaḥ) |
| Ezek a változtatások természetesen nem kötelezőek. Írhattad volna egyszerűen azt is: प्राङ्षष्ठः (prāṅṣaṣṭhaḥ) és सुगण्षष्ठः (sugaṇṣaṣṭhaḥ) | |
Ténylegesen csupán néhány példa van erre. Következő szabály!
21. Szabály
Ez kétségkívül egy egyszerű és fontos szabály:
| 21. Szabály (1. alszabály) Amikor egy "l" követi, bármilyen Dentális betű (kivéve "n" és "s") megváltozik "l"-ra. (2. alszabály) Amikor egy "l" követi, a "n" megváltozik nazalizált "l"-ra. |
Figyelj:
| Első alszabály: "t, th, d, dh", amit egy "l" követ | ||||
|
t, th, d, dh
|
+
|
l
|
=
|
"ll"
|
| Második alszabály: "n", amit egy "l" követ | ||||
|
n
|
+
|
l
|
=
|
"m̐ll"
|
Most a példák:
1. alszabály
| तत् (tat) + लोभः (lobhaḥ) = तल्लोभः (tallobhaḥ). (Figyeld meg, ahogy a "t" egyszerűen megváltozik "l"-ra a jelenlegi első alszabály alapján) | एतत् (etat) + लोपः (lopaḥ) = एतल्लोपः (etallopaḥ). (Figyeld meg, ahogy a "t" egyszerűen megváltozik "l"-ra a jelenlegi első alszabály alapján) |
| Az (tat) a kapzsiság (lobhaḥ) | Ez (etat) a vétek (lopaḥ) |
2. alszabály
| विद्वान् (vidvān) + लिखति (likhati) = विद्वाँल्लिखति (vidvām̐llikhati). [Figyeld meg, ahogy a "n" megváltozik "m̐l"-ra (nazalizált "l") a jelenlegi második alszabály alapján] | श्रेयान् (śreyān) + लयः (layaḥ) = श्रेयाँल्लयः (śreyām̐llayaḥ). [Figyeld meg, ahogy a "n" megváltozik "m̐l"-ra (nazalizált "l") a jelenlegi második alszabály alapján] |
| Egy tanult ember (vidvān) ír (likhati) | Egy jobb (śreyān) elmerülés vagy feloldódás (layaḥ) |
Következő szabály!
22. Szabály
Ez egy egyszerű szabály, és nincs igazán gyakran használva:
| 22. Szabály Amikor egy Dentális betűt (kivéve "s") egy "ṣ" követ, akkor nem helyettesítődik be a neki megfelelő Cerebrális betű. Más szavakkal, a Dentális betűk (kivéve "s") érintetlenül maradnak a "ṣ" előtt. |
Figyelj:
| Bármilyen Dentális betű, kivéve "s" | ||||
|
t, th, d, dh, n
|
+
|
ṣ
|
=
|
tṣ, thṣ, dṣ, dhṣ, nṣ (és nem "ṭṣ, ṭhṣ, ḍṣ, ḍhṣ, ṇṣ")
|
Most a példák:
"t, th, d, dh, n" + "ṣ" = "tṣ, thṣ, dṣ, dhṣ, nṣ"
| सन् (san) + षष्ठः (ṣaṣṭhaḥ) = सन्षष्ठः (sanṣaṣṭhaḥ). (Figyeld meg, hogy a "n" érintetlenül marad a "ṣ" előtt) | तत् (tat) + षण्ढः (ṣaṇḍhaḥ) = तत्षण्ढः (tatṣaṇḍhaḥ). (Figyeld meg, hogy a "t" érintetlenül marad a "ṣ" előtt) |
| A hatodik (ṣaṣṭhaḥ) jó ember (san) | Az (tat) az eunuch (ṣaṇḍhaḥ) |
Tényleg nagyon egyszerű!
23. Szabály
Ez egy nagyon hasznos szabály:
| 23. Szabály Amikor egy Cerebrális betűt egy Dentális követ egy szón belül (vigyázz!), akkor a Dentális mássalhangzó megváltozik a neki megfelelő Cerebrális betűre. Ez a szabály egyfajta kiegészítés mind a Mássalhangzó Sandhi 7. Szabályához, mind a Mássalhangzó Sandhi 4. Szabályának második alszabályához (a)/(b). |
Figyelj, kérlek:
| Ezt a szabályt kiegészítésképpen kell használni a Mássalhangzó Sandhi 7. Szabályával és a Mássalhangzó Sandhi 4. Szabályának második alszabályával együtt (a)/(b). Ez akkor van érvényben, ha a Sandhi egy különálló szón belül történik | ||||
|
ṭ, ṭh, ḍ, ḍh, ṇ, ṣ
|
+
|
t, th, d, dh, n, s
|
=
|
A Foghangok megváltoznak a nekik megfelelő Cerebrális hangokká
|
Most a példák:
"ṭ, ṭh, ḍ, ḍh, ṇ, ṣ" + "t, th, d, dh, n, s" = A Foghangok megváltoznak a nekik megfelelő Cerebrális hangokká
(egy szón belül, vigyázz!)
| द्वेष् (dveṣ) + ति (ti) = द्वेष्टि (dveṣṭi). (Megjegyzendő, hogy a "dveṣ" a "dviṣ" --utál-- guṇa alakja ("e" az "i"-nek megfelelő erősített fok --Guṇa--, Lásd a "Bevezetést" ebben a dokumentumban), ami az ige egyesszám harmadik személyű megfelelő módon való ragozásához szükséges) | द्विष् (dviṣ) + त (ta) = द्विष्ट (dviṣṭa). (Megjegyzendő, hogy a "ta" hozzáadása a "dviṣ" --utál-- gyökhöz a befejezett melléknévi igenevet formálja meg) |
| Ő utálja (dveṣṭi) | Utált (dviṣṭa) |
És most az utolsó szabály!
24. Szabály
Három hasznos alszabály összeállítása:
| 24. Szabály (1. alszabály) Amikor a "ś"-t egy "t" vagy "th" követi, akkor megváltozik "ṣ"-ra. Ezután, feltéve, hogy a Sandhi egy szón belül történik, a Mássalhangzó Sandhi 23. Szabálya által a "t" és "th" megváltozik "ṭ"-ra és "ṭh"-ra. Ha nem, akkor a "t" és "th" érintetlenül marad a Mássalhangzó Sandhi 7. Szabályának megfelelően. (2. alszabály) Amikor egy olyan gyököt vagy főnevet, ami egy zöngés aspirált mássalhangzóra végződik, egy "t"-val vagy "th"-val kezdődő toldalék vagy végződés követ, az utóbbit (azaz a "t"-t és "th"-t) meg kell változtatni "d"-ra és "dh"-ra, amelyek magukhoz vonzzák az aspirációt. Más szavakkal, a gyökben vagy főnévben lévő zöngés aspirált mássalhangzó átalakul a neki megfelelő zöngés nem aspirálttá, míg a "d" megváltozik "dh"-ra. Nyilvánvalóan a "dh", ami a "th"-ból jön, ugyanaz marad, annak ellenére, hogy ellopja az aspirációt a korábbi mássalhangzótól, vagyis nincs olyan, hogy "dhh". Ez egy kiegészítés a Mássalhangzó Sandhi 13. Szabályának negyedik alszabályához. (3. alszabály) Amikor egy "h"-ra végződő gyököt egy "t"-val vagy "th"-val kezdődő toldalék vagy végződés követ, az utóbbit (azaz a "t"-t és "th"-t) meg kell változtatni "d"-ra és "dh"-ra. Emellett, a "h" maga megváltozik "gh"-ra. És a "d" vagy "dh" végül magához vonzza a "gh"-ban lévő aspirációt, vagyis a "d" megváltozik "dh"-ra, a "gh" pedig "g"-ra (nyilvánvalóan a "dh", ami a "th"-ból jön, ugyanaz marad, annak ellenére, hogy ellopja az aspirációt a "gh"-tól, vagyis nincs olyan, hogy "dhh") |
Figyelj:
| Első alszabály: "ś", melyet "t" vagy "th" követ | ||||
|
ś
|
+
|
"t" vagy "th"
|
=
|
"ṣṭ" vagy "ṣṭh" (egy különálló szón belül --a Mássalhangzó Sandhi 23. Szabálya--)
|
| ś | + | "t" vagy "th" | = | "ṣt" vagy "ṣth" (ha a "ṣ" egy szó végén, a "t" vagy "th" pedig egy másik szó elején van--a Mássalhangzó Sandhi 7. Szabálya--) |
| Második alszabály: egy olyan gyök vagy főnév, ami egy zöngés aspirált mássalhangzóra végződik, és amit egy "t"-val vagy "th"-val kezdődő toldalék vagy végződés követ | ||||
|
egy gyök vagy főnév, melyek egy zöngés aspirált mássalhangzóra végződnek (gh, jh, ḍh, dh vagy bh)
|
+
|
egy "t"-val vagy "th"-val kezdődő toldalék vagy végződés
|
=
|
gdh, jdh, ḍḍh ("dh" megváltozik "ḍh"-ra a Mássalhangzó Sandhi 23. Szabálya által), ddh vagy bdh
|
| Harmadik alszabály: egy gyök, ami "h"-ra végződik, és egy "t"-val vagy "th"-val kezdődő toldalék vagy végződés követi | ||||
| egy gyök, ami "h"-ra végződik | + | egy "t"-val vagy "th"-val kezdődő toldalék vagy végződés | = | gdh |
Jöjjön most néhány példa:
1. alszabály
| दृश् (dṛś) + त (ta) = दृष्त (dṛṣta). És mivel ez egy különálló szó, használom a Mássalhangzó Sandhi 23. Szabályát. Tehát: दृष्ट (dṛṣṭa) (Figyeld meg, ahogy a "ś" a "dṛś"-ben --lát-- először megváltozik "ṣ"-ra, ezután pedig a "t" megváltozik "ṭ"-ra) | उद्दिश् (uddiś) + त (ta) = उद्दिष्त (uddiṣta). És mivel ez egy különálló szó, használom a Mássalhangzó Sandhi 23. Szabályát. Tehát: उद्दिष्ट (uddiṣṭa) (Figyeld meg, ahogy a "ś" az "uddiś"-ban --rámutat, jelez-- először megváltozik "ṣ"-ra, ezután pedig a "t" megváltozik "ṭ"-ra) |
| Látott (dṛṣṭa) | Rámutatott, jelzett (uddiṣṭa) |
2. alszabály
| लभ् (labh) + त (ta) = लभ्द (labhda). Most a "d" magához vonzza az aspirációt a "bh"-ban: लब्ध (labdha) (Figyeld meg, ahogy a "t" először megváltozik "d"-ra, ezután pedig ellopja a "labh"-ban lévő --megszerez, megkap, elvesz stb.-- záró "bh" aspirációját. Figyeld meg azt is, hogy a "t"-t a "ta"-ban meg kell változtatni "d"-ra a fonetikus harmónia fenntartása érdekében, vagyis hogy egy zöngés betűt egy zöngés betű kövessen) | सिध् (sidh) + त (ta) = सिध्द (sidhda). Most a "d" magához vonzza az aspirációt a "dh"-ban: सिद्ध (siddha) (Figyeld meg, ahogy a "t" először megváltozik "d"-ra, ezután pedig ellopja a "sidh"-ben lévő --megvalósít, beteljesít, sikerrel jár, stb.-- záró "dh" aspirációját. Figyeld meg azt is, hogy a "t"-t a "ta"-ban meg kell változtatni "d"-ra a fonetikus harmónia fenntartása érdekében, vagyis hogy egy zöngés betűt egy zöngés betű kövessen) |
| Megszerzett, megkapott, elvett stb. (labdha) | Megvalósult, beteljesült, sikeres stb. (siddha) |
3. alszabály
| मुह् (muh) + त (ta) = मुघ्द (mughda). Most a "d" magához vonzza az aspirációt a "gh"-ban: मुग्ध (mugdha) (Figyeld meg, ahogy a "h" először megváltozik "gh"-ra. Ezután a "t" megváltozik "d"-ra és ezután ellopja a "mugh"-ban lévő "gh" aspirációját. A "mugh" a "muh"-ból származik --zavarodottá válik, megzavart, stb.--. Figyeld meg azt is, hogy a "t"-t a "ta"-ban meg kell változtatni "d"-ra a fonetikus harmónia fenntartása érdekében, vagyis hogy egy zöngés betűt egy zöngés betű kövessen) | स्निह् (snih) + त (ta) = स्निघ्द (snighda). Most a "d" magához vonzza az aspirációt a "gh"-ban: स्निग्ध (snigdha) (Figyeld meg, ahogy a "h" először megváltozik "gh"-ra. Ezután a "t" megváltozik "d"-ra és ezután ellopja a "snigh"-ben lévő "gh" aspirációját. A "snigh" a "snih"-ből származik --odavan valamiért/valakiért, vonzódik valamihez/valakihez.--. Figyeld meg azt is, hogy a "t"-t a "ta"-ban meg kell változtatni "d"-ra a fonetikus harmónia fenntartása érdekében, vagyis hogy egy zöngés betűt egy zöngés betű kövessen) |
| Zavarodott, megzavart stb. (mugdha) | Szerető, gyengéd stb. (snigdha) |
Kétségtelenül nagyon hasznos szabályok!
Összefoglaló megjegyzések
Minden fontos Sandhi Szabály megfogalmazásra került. Ez egy jó hosszú utazás volt! Ötvenöt Sandhi Szabály került kifejtésre, melyek közül több is számos alszabályt tartalmaz. Ne aggódj, mert csak egy maréknyi szabályt fogsz "rendszeresen" használni. Arra is emlékezz, hogy sok szabály "opcionális". Ahogy gyakorlod a Sandhi-t, észre fogod venni, hogy a dolgok nem is annyira nehezek, mint ahogy első pillantásra tűntek. Miért?, mert megtanulod "érezni" a Sandhi-t ahelyett, hogy csupán bemagolnál néhány kombinációs szabályt.
Amikor Szanszkrit szöveget fordítok, első pillantásra "megértem", hogyan vannak elrendezve a szavak. Ránézek egy szóösszetételre, és konkrétan "látom" az összes szót, ami alkotja. Persze ahhoz, hogy valaki eljusson a jártasságnak erre a szintjére, sok tanulás és gyakorlás szükséges, de hidd el, sokszor nem is vagyok tudatában egy bizonyos szabály pontos megfogalmazásának, nem is beszélve annak "számáról". Például meglátom a "buddha" szót --felébredett stb.-- és tudom, hogy az eredeti gyök a "budh" --felébred stb.--. Mindazonáltal gyakran nem emlékszem a szabály pontos megfogalmazására (Lásd a Mássalhangzó Sandhi 24. Szabályának harmadik alszabályát ebben a dokumentumban), nem is beszélve a számáról. Valójában csak azért emlékszem erre a szabályra és annak "számára", mert épp most írtam le.
Ezt mind azért mondom el neked, hogy megnyugtassalak. Ne magolj, csak gyakorolj és törekedj "megérteni" a Sandhi magját. Egy bizonyos idő után a tanulás és gyakorlás során történik valami, és a dolgok teljesen "világosak" lesznek számodra. Ettől a ponttól kezdve már nem kell az intellektusodat erőltetned egy szabály megértéséhez, mert egyszerűen érzed, hogyan működik a Szanszkrit Sandhi. A legjobbakat kívánom, és hamarosan találkozunk!
További információ
Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.
Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.